Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-12 / 86. szám
Épülő Kommunizmus — épülő szocializmus Praszkovja Csuhno, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte Még fél sem költ a nap. de a Zsitomii'-területen lévő Lenin-kol- hozban már pezseg az élet. Kint a földeken serény munka folyik. Semmi sem hasonlít már itt a 17 év előtti helyzetihez. Idősebb asszony halad át a tá gas kolhozudvaron. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldötteinek jel vényét viseli. Okos. fekete szeme van. Az ilyen szemről azt tartja a nép, hogy messzire iát és mindent észrevesz. Az asszony: Praszkovja Grigorjevna Csuhno kolhozéinak, a Szocialista Munka Hőse. 1935-ben. egy januári reggelen érkezett meg a faluba, ahol a kerületi pártbizottság javaslatára megválasztották kolhozelnöknek. A kolhozparasztok mindjárt a rossz termésre panaszkodtak neki. — Meg keil növelnünk a szántó földek területét — mondta akkor Praszkovja Grigorjevna. — Kiszá rítjuk a mocsarakat, megtrágyázzuk a földet és a termés semmivel sem lesz rosszabb, mint a fekete földön. Az államtól kapunk majd segítséget. Akadtak szépszámmal nehézségek.' Voltak a kolhozban olyanok, akik csak saját magukkal törődtek — mások rovására. Ezek ell ínségesen fogadták az új elnököt. Nem tetszett nekik, hogy ilyen lendülettel lát hozzá a közös gazdaság fejlesztéséhez és persze az sem. hogy vé- getvct a naplopásnak. Praszkovja Grigórjevnát azonban nem félem lítették meg a kolhoz ellenségeinek fenyegetőzései. Nem először találkozott ilyenfajta nehézségek kel. Szülőfalujában. Po’ogi-Janei y- k'i'ben a fiatal, energikus Praszkov; ja, aki a forradalom előtt mezőgaz das ági cseléd volt, r észtvett az első mezőgazdasági kommuna megteremtésében. Ott is megfenyegették, sőt rá is lőttek, de ő' nem ijedi meg. A szegényparasztok biizottsá gának élére állt, majd a falusi nő tanácsot vezette. Praszkovja soha nem felejtette el azokat a szavakat, amelyeket egy falujábe'i leszerelt vöröskatonától hallott: „Bátran és kitartóan harcolj. Fása. a közös ügyért ! A párt minidig segíteni fog neked". És Praszkovja kitartóan, bátran küzdött .. Ha nehézségei voltak, Lenin é= Sztálin műveihez fordult- és azokban mindig talált tanácsot, útmutatást. Az -első tanács ez volt: „Meg kell szervezni az aktívát’*. iS lassan kint az új kolhozelnök köré tömörültek a legjobb kolhoz- parasztok. Ma már megszokott dolog ezekről az elvtársakról, mint élmunkásokról és lelkes aktíváikról beszélni. De mennyi energiát fordított arra. hogy nevelje őket, és beléjük oltsa a közös ügy iránti odaadást és felelősségérzetet. A kolhoz mind magasabb termés hozamot ért el. A falusi dolgozók házába beköltözött a jólét. A Nagy Honvédő Háború után Praszkovja Grigorjevna vezetésével gyorsan újjáépült a közös gazdaság. 1949 ben Praszkovja Grigorjevna Csuh- not a szovjet kormány a Szocialista Munka Hőse megtisztelő címével tüntette ki. A kolhozban ma már minden munka-folyamatot gépesítettek. 12 villanymotor hajtja a len-feldolgozó. magtisztító, takarmányaprító gépeket. A közös gazdaságnak nagy jövedelmet biztosít a komlótermesz tés is. Az utóbbi 6 évben 14.5 hektáron termesztettek komlót, amely évente 400 ezer rubelt .jövedelmez. A kolhozparasztok meleg szeretettel beszélnek elnökükről. — Olyan, mintha az édesanyám lenne — mondja Marija Nyedosz tup. a fiatall munkacsapatvezető. — Jön, körülnéz és menten felfe dezi a hibákpt és szívélyesen, türelmesen elmondja, mit kell ten nem ... Ezek a kommunista Praszkovja Grigorjevna Csuhno jellemző tulajdonságai. S ezeket a tulajdonság« kát Lenin-iSztálin nagy pártja fejlesztette k‘ benne. MOCSARAK LECSAPOLÁSA BELORUSSZIÁBAN SZTÁLINVÁROS Hazánknak jóformán a középpontjában, Budapesttől 70 kilométere, a Duna adonyí kanyarja mellett új város épül: Sztálinyáros. 1951 november 7-én a dolgozók kérésere nevezték el a várost a világ leg nagyobb tanítójáról, Sztálin elvtársról. Ezen a napon indult meg a termelés a Sztálin Vasmű öntödéjében. Azóta a Sztálin Vasmű beláthatatlan gyárteleppé vált. Ötéves tervünk hatalmas létesítménye már ebben az évben ércet ad a kohónak. Felépült az ipari vízmedence szivattyúháza, működik a Vasmű gépgyára és az oxigéngyár is. Át adták rendeltetésének az új vasúti állomást. A Vasmű mellett épül az új szocialista város: Sztálinváros. Korszerű, egészséges házak sorakoznak az utcákban. A város rohamos fejlődésére jellemző, hogy ebben az évben 1200 új lakás épül fel. Nagy gondot fordítanak a város dolgozói szociális és kulturális igényeinek kielégítésére is. A városépítés során ugyanannyit költenek szociális és kulturális célokra — óvodák, iskolák, kultúrpalota építésére —, mint a város valamennyi lakóházának felépítésére. AZ ELSŐ MODERN LENGYÁR KÍNÁBAN 1952 november 1 én készült el Harbinban az első modern lengyár, amely mindjárt megkezdte működését. Az üzem gyors felépítése a szovjet mérnökök és szakemberek segítségének köszönhető, akik segítették a kínai dolgozók munkáját, az építkezést és a gépek besze relését és így biztosították az üzem határidő előtti felépítését. A kép: a munkások ellenőrzik a szövőgépek biztonsági berendezéseit. Az üzem a biztonsági berendezéseken kívül még kitűnő levegőjavító készülékkel is rendelkezik. A berlini Sztálin-allé-Nemrégen, néhány esztendővel ezelőtt csupán romok hevertek a Sztálin allé helyén. A népi hatalom megszervezte -az allé és környéke' romblanításái. Sok mindent telteik azért, hogy visszatérjen' az élet ebbe a rom’badöit városrészbe. Az igazi építőmunka azonban' csak a Né met Dem okra tikos Köztársaság megalakulása után kezdődött meg. Belliin újjáépítésének kezdeményezője Németország -Szocialista Lgységpártja volt, amelynek javaslatára 1951 (ben elfogadtáik Bar hint újjá építéséinek tervét. ,A tervben a -legfontosabb munkád a tok <*' Sztálin allé építkezésiéi voltak, hiszen leiz az út az egész német nép számára az új. ragyogó jövő jelképe lett. Az ad-lé két oldalán, a -Str&ssber- ge,i"tértöl a Bersarin-utcáig 2 kilométer hosszúságban, 5—6 emeletes 'lakóházaik építését .kezdték meg. Berlin és a Német Demokratikus Köztársaság minden dolgozója tá- mogatt® Berlin újjáépítésének pro- gr-aarmlját. 1952-ben tjgbb mint -egymillió önkéntes veit részt az építkezésben. A köztársaság legtávolabbi városaiból és falvaibái is eljöttek az emberek a Sztálin-allé ra. Sok-sok városból és' faluból, érkezett c vas, -a színesfém, a fa az építkezésre. Az üzemek munkásai túlteljesítették havi terveiket) és téglát, cementet, meszel, üveget küldtek a fővárosba. A parasztok ingyen hozlak fát és élelmiszert a dolgozik számára. így) járultak hozzá a dolgozók az állami ellő irányzatok mellett az építkezés hatailmas anyagi bázisának biztosításához. Az építészek és mérnökök rövid idő alatt elkészítették 'az épületi-terv eket. 1952 február 3 án a berlini dolgozóik tömeggyülé’sén Otto Grote- wioM, -a Németi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke lerakta a Sztálin aiLlé első házának alapkövét. Ezzel megkezdődött a Sztá- Ünr-ailtlé környékén elterülő nagy városrész építése. Már az ’tilső napon 40 ezer munkás, tisztviselő, férfi és níő, nyugdíjas, fiú és lány dolgozott az épít kezesen. A szovjet és lengyel építők korszerű építkezési gépeiket ajándékoztak a berlinieknek. A legkiválóbb szovjet sztahanovisták és lengyel élnnmkások jöttek el, hogy átadják tapasz tala t a lkat. A baráti népek testvéri segítsége nagyszerű hatással volt a berlini építők munkatermelékenységének emelkedésére. A szocialista verseny lendülete jelílntosen megnövelte a munkateljesítményeket, az anyagtakarékos- ságot. Az építkezésen kibontakozott a feltalálók és észszerűsítök tömeg,mo zgal m a. Dolgozzunk szocialista módon” — ez lett a Sztálin-allé építőinek jelszava. Walter Schilf kőműves ezeket mondotta a Sztálin-ailáé legfőbb építőinek kitüntetése alkalmával rendezett ünnepségen: — Elnyertem a Munka Hőse kitüntető címet. Ez újabb eredményekre kötelez. 1953ban részletesen tanulmányozom majd az ..ötös” tégiarakási módszert, ame- ’yet Koroljov Sztálin-díjas szovjet kőműves dolgozott ki. Magam is szerelnék (két: ilyen ,.őtös“-t szer v-ezni. Arra törekszem, hogy jelen’ fősen fokozzam a munka termelékenységét, megjavítsam a falrakás minőségét és emeljem építőiparunk szakképzett kőműveseinek számát. 1952 december 21, Joszif Visz- -szár'onovics Sztálin 73. születésnapján- Berlinben gyűlést tartottak, ahol Friedrich Ebert főpolgármester 1148 új lakást adott át a berlini lakosoknak a Sztálin-allé új házaiban. Amikor átadjuk a dolgozók n-ak ezeket tu lakásokat — .mondotta Ebért —, köszönetét mondunk a Szovjetuniónak és magának Sztá iin eivtiárs-n'ak azért a hatalmas segítségért, amelyben nsupróil-mapra részesülünk. A Sztálin-allé első lakásaiba ez építkezés legaktívabb dolgozói, az építkezés megrendeléseinek kiváló teljesítéséért folyó üzemi munka- versenyek kezdeményezői és vezetői költöztek be. A fák ások minden kényelemmel ellátottak. A házaikat kerámia díszíti. 1953-ban a Sztálin-allé -környékén új lakóházak épülnek 1400 lakással. A Német Demokratikus Köztársaság minden építkezésén gyors ütemben folyik -a békés építőm unka. Uj arcot ölt Berlin, az ország fővárosa. A berliniek, akiket Sztálin vezetésével a dicső Szovjet Hadsereg szabadított fel a fasiszta rabi.gaj alól, legkedvesebb útjuknak nevezik a Sztálin-aliét. Részlet a berlini Sztálir-alléról. 2160 új termelőszövetkezet alakult a Lengyel Népköztársaságban Varsó (PAP). Boleslaw Bierut- nak, a lengyel minisztertanács elnökének a. közelmúltban lezajlott első országos termelőszövetkezeti kongresszuson elhangzott beszéde különösen mély hatást -gyakorolt a dolgozó parasztokra. 1953 első negyedében 2160 termelőiszövetkezet alakult. Az ország termelőszövetkezeteinek száma április lúg ily' ■módon 7034-re -emelkedett. A termelőszövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztcsaládok száma- meghaladja a 146.500-at, s az áltáluk megművelt területek •nagysága «féri az 1,400.000 hektárt. Elkészült a tizedik 14 lépkedő ekszkavátor Szverdlovszk (TASZSZ). Az uráli gépgyárban most készült el egy hatalmas lépkedő ekszkavátor, amelynek markolója 14 köbméte köbméteres markolójú az uráli gépgyárban rés, karja pedig 75 méter hosszú. Ez már a tizedik ilyen hatalmas földkotrógép, amelyet a gyár állított elő.
