Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-12 / 86. szám
Vasárnap, 195-5. április 1 a. UVl'A'S/ NYOMOR, NÉLKÜLÖZÉS A KAPITALISTA ORSZÁGOKBAN Tömegével halnak meg a kisgyermekek Olaszországban Olaszországban a mostani társadalombiztosítási rendszer a lakos ,-ág többségére nem terjed ki. 24 millió olasz, vagyis a lakosság 5l százaléka ténylegesen nem részesül semilyen orvosi kezelésben. Az olasz dolgozók sorait betegségek pusztítják. Nápolyban 8 ezer megvizsgált gyermek 16.8 százalékánál aktiv gümőkóros folyamatot derítettek föl. A vizsgálat me,gmu tatta, hogy a gyermekek megbetegedése szorosan összefügg a súlyos lakásviszonyokkal. Több mint fél millió olasz baraklakásba, barlangba, kalyibába kényszerül, vagy ■edig a szabadban tanyázik. Matera város környékén 13 ezrem. Foggia környékén körülbelül ugyanennyien barlangokban húzódnak meg. Több mint 3 millió ember lakiba ■'atlannak minősített házakban él. 1951 őszén járvány pusztított Cassino környékének falvaiban. Tömegével haltak meg ki-s gyermekek, mert munkanélküli szüleik nem bírták a szükséges gyógyszert és orvosi segítséget megfizetni. A kormány semmit sem tett a járvány leküzdésére. A baloldali sajtó vetette fel az égető problémát, mire a demokratikus tömeg szervezetek kezdeményezésére a dolgozók megmozdultak a járványsujtotta vidékek megsegítésére. Lakásnyomor Nyugat-Németországban A Német Demokratikus KöztárA saságban folyó hatalmas lakásépítkezések hatására Nyugat-Németor- szág dolgozói mind erőteljesebben követelik az Adenauer-kormábytól a lakásépítkezés megindítását. E nagyméterű követelés következtében sarokbaszorítva a nyugatné metországi vezetők kénytelenek voltak bizonyos Ígéreteket tenni. Nyu gat Berliniben például dr. Mái er. építésügyi szenátor büszkén beje 'lentette 10 ezer lakás építését és ehhez az Ígérethez hozzáteszi azt a további ígéretet, hogy pótolja a múlt évről elmaradt 6 ezret is, amelyet pénz hiányában nem tudtak sehogysem felépíteni. Egyes építkezéseket ezzel szemben egész bktosan végre fognak hajtani; a német amerikai bankcsoportok'- néhány bankpalotáját, egy amerikai t m'ékkőnyvtárat és a .Anerita házat1’. A nyugatberlimi „Berliner Anzeiger“ című szociáldemokrata .ap „Hatalmas építkezési tervek Sdiönebergben’1 cím alatt cikket kö zöl egy sportcsarnok, egy ingyen- fürdő és a városháza újjáépítésé nek tervéről. A lakás nélkül szűkölködő lakosság számára is áll valami az újságban. Áprilisban ^ állítólag befejezik egy 32 helyiségből álló hajléktalan-menihely építését, azonkívül 2& ezer márkát engedélyeznek a városház órájának karbantartására. Ezek a szánalmas I lakosságot. Ilyen földalatti odiian laknak a hamburgi dolgozók ezrei számadatok a legjobban tükrözik azt, hogyan csalják meg az U;SA-tói függő politikusok a nyugatnémet A NYOMOR ORSZÁGÁBAN Ott lent, ahol élesen :kanyarodik 1 Drinfí, a kicsipkézett, meredek- szélű 'parton kabátjukat a földre terítve, ncgy férfi ül. Arréb csendesen .zúff az erdő. mintha sírna. i>anaPZk<’dita A fiatal, sudár fák levelei az. életet adó nap felé fai dúlnak, g lent a fák alatti pázsit selymes, zöld szőnyegén úgy táncol. a naipsugár, ahogyan hajladoznak az enyhe szélben a fák. .4 négy férfi arca- komor,, vem tudja felderíteni őket (i szép, napfényes idő. GondMtaikba. 'mélyedre ütnek majd. egyikük mélyen felsóhajt és be&aélni kezd. — Mondtam, hogy mennyire vártak bennünket, azt hitte a feleségem, pénzt hozop haza, s ruhát a gyermekeknek. És nem tudtam semmit , sem vinni. Tízé vés leányom, Vem. megbetegedett, már harmadik hete súlyos betegen fekszik. Orvosságra nincs pénz, köny őrületből vizsgálta meg az orvos és azt mond- ■ra. meggyógyul a gyermek csak jó étkezést kell biztosítani. Miből? Alig hoztam haza egypár dinárt, hogyan bírom meg venni « gyermeknek az orvosságot és megfizetni « cukorért kilónként az ötszáz dinárt.'' Három hónapi munka után mindössze ezer dinárt hoztam hona. — Mjut, várjál, nyugodj ■meg — ■szőtt Petrovics. — Ej, — vág közbe Mjat. — -Alean tudok nyugodt, lenni. Éheznek a gyermekeim. Vera, coki a leggyengébb közöttük, beteg. Felesc- .gernre ró.i sem lehet ismerni, .az éjjel-nappali robottól teljesen tönkrement. Valamit csinálni keli, — Valaki jön az erdei úton — szól Milán1’ és botját kézébe kapva, felugrik. — Maradjatok csap nyugodtan, szólt Petrovics. —: Emlékeztek ■rá, mikor az építkezéstől jöttünk haza-, beszéltem nektek erről az élv- társról. Megígérte, hogy eljön hozzánk és betartotta shavút. — Tudtam, hogy eljössz — fogadja Petrovics a hozzájuk lépő ava.gas, szőke fiatalembert. — Szavamat adtam, betartottam. — válaszol a fiatalember, azután otthonosan elhelyezkedik « négy férfi között. Szeme nyugodtan körbejár és egy-egy pillanatig megpihen az ottülök arcán. — Azt hiszem , -ti is túljutattatok már a siránkozáson. Cselekedni kell, Az építkezésen mind a négyötöket figyelemmel kisértem, Pétre victsesal igen sokszor beszélgettünk. Tudom, mind a négyötöknek fáj. hagy gyermekeitek éheznék, azt is tudom, nem volt kellemes üres kézzel hazajönni. Látni otthon a. beteg, éltes csalú.düt. alatt mindenütt a talaj és sújtson le az áruló bitangokra a nép ökle, Ne érezzék magukat sehol biztonságban, ez a feladut. harcolni kell. — Az országban fellángoltak a partizánharcok — szólt közbe Pét- rovics, —- Vannak olyan területek, amelyek teljesen a, pdriÜzáffuMt irányítása alatt állanak. Nekünk is A belgrádi pályaudvaron — -i; ország irányítása banditák kesében van. A népnek éhezés, a Tito-pribékéknek jólét —- kezével körbe mutat. — Gazdag a mi országunk. A hegyék telve rézzel, -vas- sál. Van szenünk, rengeteg ásványi kincsünk, amelyek szinte kiáltják.- itt vagyunk, daraboljatok fel, zúzzatok szét, használjatok fel bennünket a, kohókban, építsetek belőlünk gyávákat, gépeket, tegyétek vele könnyebbé az emberi munkát, Kö- szorítson végre jólét a sokat szenvedett népre. Népünk gdst-dag kincsei most rablók martaléka. Amerikai, angol tőkések lopják Tito és bandája segítségével. Országunkat gyarmati sorba süllyesztik. Ezért nincs gyermekeinknek él ellem és ruha — fordul Mjatthoz — és ezért nélkülözlek hazánk dolgozói és gyermekei. A falutokban is a kiiá- kok, a kizsákmányolok zsarolják a dolgozókat. — A tennivaló: felvilágosítani a népet, harcba hívni minden becsületes dolgozót az elnyomók, ellen. Legyen forró az elnyomók Iába részt k<il venni ezekben a harcokban, Nekem sem könnyebb, mint nektek — fordidt Mjathoz, De, ha nem harcolunk, egyre rosszabb és rosszabb lesz. Háborúkra spekulálnak az új hitierek cs újabb, az eddiginél még nagyobb nyomort akarnak ránk zúdítani. Harcolni yell elleniüc, minden fasiszta ellen. — Ne haragudj, hogy közbeszóltam — fordul a szőke fiatalemberhez — folytasd. A közös erő minden akadályt legyőz, menjetek, világosítsátok fel a szomszédos falvak fakóit, is, vigyétek el a hírt, él és dolgozik az igazi kommunista párt, amely hű Lenin. Sztálin tanaihoz, «, hőls szovjet néphez. A párt segít benneteket. Harcra fel, a győzelemért, hogy ne legyen országunkban elnyomott, éhező, rongyos ember. — Én hetenként eljövök hozzá-] tok. Ezen « helyen találkozunk egy hét múlva, ha közbe valami leéz, Petrovics majd értesíti benneteket... Zswvkovszki Mihály. Nyugat-Németország súlyos helyzete Nyugat-Németországban a teljes és részleges munkanélküliek száma majdnem eléri a 3 milliót-. Az adók -és árak .gyors emelkedése következtében csökken a munkások reálbére. Az ipari vállalatokban gyötrő hajcsár,rendszer uralkodik. A műm kisszervezetek sorra vesztik el törvényes jogaikat. Az amerikai imperialisták nem elégszenek meg azzal, hogy szolgaságba döntik, kirabolják és mégalázzák Nyugat-Németország lakosságát. Bele akarják sodorni Nyu- gat-Németországot a készülő új, támadó háborúba is. Az amerikai hadiipari tőke szereti-, ha mások háborúskodnak helyette. El is határozta, hogy a Szovjetunió, a népi demokratikus országok és a Német Demokratikus Köztársaság elleni agresszió,s terveinek megvalósítására felhasználja NyulgutfNémetoi'szágot, erős iparával, emberíartalé- kaivál és katonai kádereivel, együtt. Ezért minden eszközzel szervezi a német zsoldoshadsereget, katonai gyakorlótérré változtatja Nyügat- Németországot, katonai műveket lé T sít. repülőtereket, fegyver,rakitá rakat és laktanyákat épít, „« az épü 'leteket,. .ihídakajt, útálcát, duzzasz tó,gátakat és töltéseket robbanókamrákkal látják el. így folynak az előkészületek, hogy Nyugat-Német- országot új. hódító háború kaland jába sodorják. Az amerikai, imperializmus jóvoltából Nyugat-Németország kilátásai; ma -—■ növekvő kifosztás és leigázás, holnap — az ország átváltoztatása. felégetett területté. Csak ez lehet az eleve kudarcra ítélt amerikai agresszív háború eredménye. Nyugat Németország dolgozói számára nincs lakás, nyomorúságos romlátásokban laknak a dolgozók, ugyanakkor az új lakások százait építik » megszálló csapatok részére. A világ lakosságának több mint a fele analfabéta Oslo. A „Fríheiten“, Norvégia Kommunista Pártjának lapja ismerteti az 'Unie'sco egyik legutóbbi jelentését. A jelentés megállapítja: „A világ' lakosságának több mint a fele analfabéta. Ez annyit jelent, 'hogy 1 milliárd 200 millió ember sem írni, sem olvasni nem itud1’’. A jelentésből kiderül írja a ,,Fr:,heten" —, hogy az írástudatlanság a gyarmati és függő országokban a legnagyobb. Ennek az az oka,, hogy a gyarmati országokban vagy alsófdkú oktatás nincs, vagy a meglévő közoktatási Viszonyok igen rosszak. Figyelembe kell venni természetesen az,t is, hogy a [gyarmati elnyomás alatt sínylődő népek gyermekei nem tanulhatnak anyanye Ivükön. Az Unesco jelentése szerint Algériában a lakosság 85 százaléka, ‘Bolíviában 80 százaléka, Braziliá ban 70 Százaléka, Belga-Kongóban 93 százaléka, Ecuadorban 73 százaléka, Guatemalában 85 százaléka! az Aranyparton 80 százaléka, I«" diában 85 százaléka, Irakban 94 százaléka, Irániban 85 százaléka, Peruban 70 százaléka, Sziámbán 66 százaléka, a Salamoni-szigeteiken 95 százaléka, Brit-Szcwnál,Ufóidon 99.5 százaléka, Nyiugat-Afri kában pedig 90 százaléka analfabéta. Az imperialista országok közök tatás* politikájára jellemző, hogy Tanganyikában 1950-ben az európai származású gyermekeik oktatására fejenként 16 forintot költőt lek, a bennszülött gyermekek oktatására viszont mindössze két shilling ihat pennyt fel dítottak, vagyis a fehérbőrű gyermekekre [ordított összegnek csupán 0.78 százalékát.
