Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-12 / 86. szám

Vasárnap, 1953. április 12. SOMOGYI NÉPLAP I» 3 PAKT ÉS PÁRTÉPÍTÉS A nágocsi pártszervezet népnevelői felkészültek a választási agitációra Megyénk dolgozói nagy lelkese­déssel készülnek a május 17-i or­szággyűlési választásokra. Párt- szervezeteink feladata, hogy jól szervezett, népnevelő munkán, ke­resztül állandóan fokozzák a válasz­tási harc lendületét. Agitációs mun­kával magyarázzák meg dolgozóink­nak, hogy a választási harc a bé­keharc nagy csatája. A nágocsi pártszervezet egysé­ges népnevelő csoportja agitációs tanfolyamon készült fel a népne­velő munkára. Országos eredmé­nyeink ismertetése mellett nagy gondot fordítanak azoknak az alko­tásoknak és juttatásoknak az ismer­tetésére, melyekét községünk népi demokráciánktól, ötéves tervünktől kapott. Agitációjuk során közvet­len kézzelfogható eredményeken ke­resztül érzékeltetik a község dolgo­zóival ötéves tervünk eddig elért eredményeit és távlatait. Az ered­mények. és alkotások községükbctn ugyanúgy, mint az ország minden községében megtalálhatók. Az agitációs tanfolyam legutóbbi foglalkozásán azokat az eredménye­ket és juttatásokat dolgozták fel, amelyeket községük a felszabadulás óta kapott. Fábián Károly elvtárs, az agitá­ciós tanfolyam vezetője, a Nágocs életében történt változásokat a múlttal összehasonlítva magyarázta meg. Elmondta: — Nágocs köz­ség határának termékeny földjeit a múltban grófok, bárók, papok és dologtalan kizsákmányoló kulákok bitorolták. Száz és száz nincstelen nyomorgott a földesurak és zsíros- parasztok igájában. A felszabadu­lás után azonban minden megvál­tozott. A földet jogos tulajdonosai ‘kapták meg. A múltban a község semmi olyan juttatásban nem részesült, ami a dolgozó nép érdekeit szolgálta vol­na. A felszabadulás után és főleg az ötéves tervben a község roha­mos fejlődésnek indult. Az ötéves terv elmúlt három esztendejében villanyt és mozit kapott a község. A kulturális fejlődést segíti elő a kultúrház. A múltban a községből csak a kiváltságosok gyermekei tanulhat­tak felsőbb iskolákban. 1945 előtt a községből csiak Keresztfái György és Fulmer Antal kulákok gyerme­kei tanultak felsőbb iskolákban. Ezzel szemben ma a községből a volt cselédek, zsellérek és kispa- rasztok gyermekei járnak felsőbb iskolákba, egyetemre. Meliselk Imre, Fábián Antal, Gyimesi Gyula volt kisparasztok, jelenleg termelőszövetkezeti cso­porttagok gyermekei ma néphad­seregünk tisztjei. Vagy nézzük meg Müller Bélát, akinek az apja termelőszövetkezeti tag, ma Pécsen a Pedagógiai Főiskola hallgatója. Róth Katalin a múltba® to­vábbtanulásra gondolni sem mert, az idén fejezi be gimnáziumi ta­nulmányait és utána egyetemre megy, gyógyszerész akar lenni. A község dolgozói a múltban, ha utazni akartak valahova, 10—14 kilométert kellett gyalogolmiok sá­ros, rossz úton a kapolyi vagy az andocsi vasútállomásra. Az ötéves tervben dolgozó népünk állama gon­doskodott arról, hogy Nágocs köz­ség dolgozói kényelmesen utazshas- sanák. Autóbuszjáratot kaptak. A felszabadulás elölt siralmas volt a nágocsi dolgozók lakásviszo­nya. Egy szobába sokszor két sok- gyermekes családot is beszorítot­tak. Pártunk és államunk a fel- szabadulás után segítségére sietett a község lakóinak. Államunk segít­ségével 43 új, modern, egészséges lakóház épült és ezenkívül több ré­gi lakóházat újjáépítettek. 45—50 gyermek vidáman éli bol­dog életét a többezer forintos be­ruházással épült korszerűen felsze­relt napköziotthoniban, ahol gondos kezek vigyáznak rájuk. Most építik a bölcsödét, ahol a dolgozók, gyer­mekei szakszerű gondozásban ré­szesülnek. Kerékpár, rádió valamikor csak a kulákoknak volt, ma azonban a község dolgozói nagyrészének van kerékpárja és rádiója. Az idén a község vezetékes rádiót is kap. — A mi pártunk emberré tett bennünket — mondja Pál István termelőszövetkezeti csoporttag — most az a feladatunk, hogy azt a felmérhetetlen segítséget, amit kap­tunk, jó munkánkkal háláljuk meg. Nágocs község dolgozói nem fe­lejtették el a múltat, párhuzamot tudnak vonni a múlt és a jelen, kö­zött. Most valamennyien úgy hálál­ják meg pártunknak, államunknak megváltozott életüket, hogy jobban dolgoznak, élenjárnak a termelés­ben. A miniszter tan ács mezőgazda- sági munkákra vonatkozó határoza­tait határidő előtt végrehajtják. A taggyűlések tapasztalatairól Megyénk területén az ápr. 4 óta megtartott taggyűléseken párttag­jaink olyan rendkívül fontos kérdé­seket vitattak meg, mint a párt- szervezetek feladatai a május 17-i választások sikerre vitelében, s ezenkívül pártépítési kérdés szere­pelt a taggyűlések napirendjén. Több alapszervezetben ezeket a fon­tos feladatokat alaposan és jól tár­gyalta- meg a taggyűlés. A titkári beszámolók rámutattak, hogy a vá­lasztás harcot jelent minden egyes kommunista számára. A beszámolók összekapcsolták az agitációs munka megjavítását a termelés fokozásá­val, a mezőgazdasági munkák jobb elvégzésével. A szőlősgyöröki pártszervezet taggyűlésén pl. a párttitkár elvtárs -alapos é-s konkrét beszámolóját élénk vita követte. Kilenc elvtárs szólalt fel és a taggyűlés mindvégig lelkes hangulatban folyt le. Jó volt a taggyűlés a komiósdi pártszerve­zetben is, ahol a beszámolón kívül a párttagok maguk is felhívták a pártvezetőség figyelmét, hogy meg kell javítani az agitációs munkát, sokkal elevenebbé kell tenni. Elha­tározták, hogy valamennyien kive­szik részüket a felvilágosító mun­kából. Ugyancsak helyesen mondották el a barcsi Vörös Csillag termelőszö­vetkezet pártszervezetének taggyű­lésén a párttagok, hogy a választás milyen nagy feladatok elé állítja a kommunistákat, s éppen ezért nö­velni kell a kommunisták felelősség- érzetét. Elhatározták, hogy az ál­landó felvilágosító munka meliett a választásokat azzal teszik a béke- harc győzelmes csatájává, hogy a tavaszi munkákat, a növényápolást idejében, jó minőségben elvégzik. A taggyűlésen mindjárt feladatok­kal bízták meg a párttagokat. Kaposváron a sza-badságparki ál­talános iskola pártszervezetének taggyűlésén a tagság javasolta, bogy az úttörőkből rigmus- és kuh túragitációs brigádokat szer­vezzenek a választások idejére, egy­ben ezekben a hetekben szülői lá­togatásokon a választási kérdések­kel foglalkozzanak. A javaslatra ha­tározatot hoztak és- kijelölték a fe­lelőseket. Bár sokhelyütt a taggyűlések eredményesek voltak mégis több alapszervezetnél egy sor hiányos­sága volt a taggyűléseknek. Vol- meg sem tartották a taggyűlést, talc olyan alapszervezetek, ahol j mint például a csurgói járás­ban a gyékényesi alapszerv-ezet- n-él. Ez azt mutatja, hogy ebiben az alapszervezetben a kommunisták, s elsősorban a pártvezetés-ég nem- ér­tették meg, milyen hatalmas felada­tok elé állítanak bennünket a vá­lasztások, nem értették meg, hogy ezeket a feladatokat csak úgy tud­juk megoldani, ha minden, egyes kommunistát, a becsületes párton- kívüli dolgozók tömegeit mozgósít­juk a választások sikeréért. Külö­nösen fontos, hogy megértsék ezt határmenti járásaink alap­szervezetei, ahol még nagyobb szük­ség van a felvilágosító munkára, s ahol ezekben a hetekben különö­sen meg kell javítani a Titót le­leplező agitációt. Igen helytelenül, előfordult né­hány községben megyénk területén az is, mint pl. a nagyatádi járás­ban Csököly és Tarany községek­ben, hogy a területi alapszervezet és a termelőszövetkezeti csoport alap-szervezete együttesen tartotta meg a taggyűlést és ez mindkét he­lyen a járási pártbizottság tudtával tö-rtént. Nyilvánva­ló, hogy ezen a taggyűlésen egyik alapszervezet sem tudta jól és ala­posan megvitatni a választások so­rán rá váró feladatokat, s a tag­gyűlés így nem is adott egyik alapszerv-ezetnek sem nagyobb se­gítséget, hogy a választások során előttük álló feladatokat jól meg­oldhassák. Bár a taggyűlések többségükben foglalkoztak a kommunista helytál­lás kérdésével, mégis hiányosság I volt, hogy csak igen kevés taggyű­lésen bízták meg az elvtársakat konkrét feladatokkal. Előfordult nem egy pártszervezetnél, hogy a párttagság nagyrésze nem vett részt a taggyűlésen, mint például a somi aiapszer-vezetnél, ahol- a párt­tagok közül tíz nem jelent meg. A legnagyobb hiányossága azonban ezeknek a taggyűléseknek mégis az volt, hogy többségükben a válasz­tások nagy feladatait csak általá­nosságban tárgyalták meg „és még mindig nem elég gonddal- vi­tatták meg, hogyan akarják eleven­né, színvonalasabbá tenni az agi­tációt. Az agitációs munka megjavítása halaszthatatlan feladat. Párt­vezetőségeink most a taggyűlések után fordítsanak nagyobb gondot a népnevelők munkájára, an-nak el­lenőrzésére. Tegyék meg a szüksé­ges intézkedéseket, hogy a népne­velők legjobb módszereit, tapaszta­latait általánosítsák. Ellenőrizzék, hogy a felvilágosító munka valóban a termelés növekedését segítse elő. A taggyűlések után pártvezetősé­geink minden figyelmüket arra irá­nyítsák, hogy a taggyűlés határo­zatait a gyakorlatban megvaló­sítsák. Megjelent a Pártépítés április havi száma melynek tartalmából az alábbi cik­kek emelkednek ki; Rákosi Mátyás: A proletárn-am- zetköziség legyőzhetetlen . sztálini lobogója.. Vezessük győzelemre a választási munkaverseny11 Bíró József: A pártonkív.üliek fokozottabb aktivizálásával a nép­front választási győzelméért! Treit László: Politikai mu-nka a Diósgyőri Kohászati Üzemekben. Ambrus Jenő; A politikai munka feladatai Komlón. Vas megye párt- szervezetei felkészülnek a választási küzde’emre. E cikkek mellett még számos más fontos cikket közöl az MiDP Köz­ponti Vezetősége Szervező Bizottsá­gának kiadásában megjelent folyó­irat. MNDSZ-hír A kaposvári MNDSZ Béke-cso­portjának vezetősége értesíti az asszonytársakat, hogy április 17-én pénteken este 6 órakor taggyűlés lesz. Felhívjuk az asszonytársak figyelmét, hogy a taggyűlésen, pon­tosan jelenjenek meg. EZZEL ÉR VÉLJ! A „Somogyi Újság“ 10-32 decem­ber 30-i, száma ..Az OTI január 1- tő-1 felemelte a járulékokat és csök­kentette a segélyt” című cikkében többek között a következőket írja: „.. .Csökkentették . a terhes­ségi és gyermekágyi segélyt. A szoptatási segély marad a napi 60 fillér. A rendeletek ja­nuár 1-én lépnek életbe . .. Az OTI szanálásáról megjelent rendeletek az érdekeltek körében, nagy meg­döbbenést és visszatetszést szültek. A mai leesökkentett fizetések mel­lett a biztosítottak nem bírják el ezt az újabb megterhelést, amit a beteg.lapo-k és gyógyszerárak meg­térítése jelent. Mit csináljon az a szerencsétlen tisztviselő és munkás, akinek momentán nincsen 50 fillér­je beteglapra és gyógyszerre? Kü­lönösen mit tegyen akkor, ha az or­vos esetleg 2—3 orvosságot is ren­del? Betegen szaladgáljon- egy-két pengős kölcsönök után?... Amikor e re-ndel-etet megalkották, figyelem­mel lehettek volna azokra a heti 12—15, havi 4-0—60 pengő fizetésű kis egzisztenciákra, akiknek nem mindenkor van a zsebükben 50 fil­lér, vagy egy pengő”. * * * így „gondoskodtak1’ a Horthy Magyarországon az anyájáról, a gyermekekről, a betegekről. Ma már ez mind a múlté. Népi demo­kráciánkban legdrágább kincs a gyermek, legfőbb érték az ember. Államunk néhány év alatt olyan anya- és csecsemővédelmi intézmé­nyeket teremtett, amelyek segítsé­gével a csecsemőhalandóságot vuír 1950-ben sikerült 8.b százalékra leszorítani. Ötéves tervünk az élet' színvonaP emelésére, az egészség- ügyi intézményekre fordított hatal­mas összegeken kívül 110 mill Ft-1 ruház be új bölcsődék építésére és a meglévők korsburűsítésére. Ugyanakkor a terv ideje alatt 21 millió forint költséggel j.3, egyen­ként 12 ágyas szülőotthont létesí­tünk, elsősorban a járási székhe­lyekeni. Az ötéves terv első eszten­dejében a szüléseknek már 3U.3 szá­zalékát vezették le kórházakban és szülőotthonokban. A terv végéig az intézeti szülések arányát Jj-gakí'bb 40 százalékkal emeljük, ezzel tovább fokozzuk a megszületendő gyermer kék életbiztonságát. De hatalmas lépésekkel vitte előre az anya- és cseas&mővéddmet a minisztertanács erre vonatkozó határozata, is. A társadalombiztosításba bevont dol­gozók száma az ötéves terv végére 6.7 millió lesz. Ötéves tervünk se­gíti megoldani a dolgozó nők prob­lémáit. A nő munkába állításának és munkájának megkönnyítésére a bölcsödéi férőhelyek számát 1919-hez viszonyítva az ötéves terv végére 390 százalékkal emeljük. A terv előírja, hogy a mezőgazdasági munkák idejére idénybölcsödéket kell létesíteni. * * * A „Somogyi Újság“ 1940 április 27-i száma „Tavaszi ég alatt 14 so­mogyi község gondjai és bajai kö­zött“ címmel cikket közöl. Többek között Böhönyéről ezeket írja: „A zöldkeresztes egészségház és n-apkö- ziotthon felépítésére 5000 pengője és telke van a községnek, több hely­ről is kilátásba helyezték a segít­séget, de valahol kedvét szegték a főjegyzőnek. .. Azóta stag-nál az ügy, pedig nagyon nagy szüksége lenne rá a községnek.“ Pusztako­vácsi községről a következőket írja a cikk: ..Pusztakovácsinak a határa 7750 hold, amelyből 5750 hold a nagy és középbirtok. Közben a község legnagyobb gondja, a legelő. Mert a homokos talajjal küzdő gaz­dák állatainak nincs községi legelő­jük. Tbc. van, de nincs zöldkeresz­tes szolgálat..." * * * Böhönye azóta már megkapta az egészségházat, a napköziotthont, fejlődése azonban ezzel nem állt meg, a község dolgozói pormentes műutat, vezetékes rádiót és kultúr- otthont kaptak. Ezenkívül 3 millió Ft-s gabonaraktárt, új apaállatis­tállót, villanyt, óvodát, szabadtéri színpadot. földművesszövetkezeti mintaboltot kaptak. Rendbehoz- ták a sportpályát, az iskola két tanteremmel bővült. A nyilas gróf kastélyából mezőgazdasági szakis­kola létesült, melyhez 1000 holdas tangazdaság tartozik. Megváltozott az egyes embe­rek élete is Böhönyén, Özv. Vesz­prémi Istvánná, PoMos János tsz- tagok, volt cselédek, már a saját házukban laknak, Gaszner Ferenc munkás fia főiskolán tanul, özv. Artner József né tsz-tag lánya me­zőgazdasági technikumban tanul. Varga János tsz-tag fia néphadse­regünk sízáziadosa. Huszonötén mentek a faluból ipari tanulónak és 8-an lettek traktorosok. A község dolgozói életszínvonalának emelke­dését mutatja az is, hogy míg 1919- ben a szövetkezeti bolt forgalma 60 000 forint volt, addig az 1952-es évi forgalom meghaladta a másfél­millió forintot. Böhönye mögött nem maradt ál a fejlődésben Pusztakovácsi sem. A felszabadidás után a községben új utcasorok épültek. A volt cselédek és a földhöz juttatóitok több mint 100 új házat építettek. Az új há­zakban mttany világít, ezt is a tervtől kapták a dolgozók. Ezenlcí- vüj állandó mozi létesült a község­ben. Kultúrház. 20 személyes böl­csőde, idény napközi és könyvtár van A falu dolgozóinak munkáját segíti a gépállomás és a kísérleti gazdasággal együtt sok munkás számára biztosít jó megélhe­tést. Sokan a községből. kü­lönösen a fiatalok, városokban fej­lődő iparunkban koresteik munkale­hetőséget. Pl. a Kaposvári Textil- műnél Tatabányán, a Magasépítő Vállalatnál stb. A dolgozók szebb életét bizonyítja az is, hogy még a faluban a felsmbadulás előtt egyet­len motorkerékpár sem volt. most nyolc van a dolgozók tulajdonéiban. Ezenkívül a felszabadulás előtti 28- cal szemben 160 kerékpár, a fel sza­badulás előtti 5 rádióval szemben 82 van most‘ a pusztakovácsi dolgo­zók tulajdonéiban_ * * * A múlt rendszerben a nők^nagy többségének nem volt választójoga. Csak az a nő választhatott, aki a 30. életévét betöltötte, 10 éve volt magyar állampolgár és 6 éve egy­helyben lakott. Ahhoz, hogy egy nő választójogot kapjon, szükséges volt az is. hogy legalább VI elemi­je legyen, három vagy e.nnel több gyermeke legyen, férje választó­joggal rende.k-ezzen. A középisko­lát végzett nők, ha ezeknek a kö­vetelményeknek megfeleltek, 26 éves kortól, az egyetemet végzett nők az egyetem elvégzése után sza­vazhattak. Olyan nő nagyon kevés volt az országban, aki mindezeknek a kö­vetelményeknek megfelelt volna. * * * ' Alkotmányunk 50. paragrafusa kimondja, hogy a Magyar Népköz- társaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. Már köz­vetlen a felszabadulás után biztosí­tották a nők számára azt az alap­vető jogot, hogy ugyanúgy, mint a férfiak, a nők is választhatnak és választhatók. Ezzel megteremtették a feltételét annak, hogy a nők egyenlő félként beleszólhassanak ote ország ügyeibe. Rákosi elvtárs 1917 május 27-én Kaposváron tartott be­szédében ezeket mondotta: „Midó­ban van az az idő, amikor az anyák és feleségek nem törődtek a köz- ügyekkel, az ország dolgával, azt gondolván, hogy ez a férfiak fel' adata. Egy szép napon csak ész­revették, hogy viszik a férjüket, fiúkat, vőlegényüket ki a frontra meghatni, de idegen célokért. Hogy az asszonyok és lányok most itt vannak, ez azt jelenti, hogy á múlt keserves led:éjébő\l sokat tanultak és most törődni akarnak az ország ügyeivel. Kívánom, hogy gyorsan gyarapodjon ez a készségük, az egészséges fejlődés útján és a ma­gyar demokráciában a férfiak mel­lett mi^él nagyobb számban vál­laljanak szerepet az okos, szorgal­mas, tapasztalt asszonyok és leá­nyok’Rákosi elvtárs beszéde óta majdnem hat év telt el. Azóta ha­zánk hatalmas változáson ment ke­resztül. Megváltoztak a dolgozó pa­rasztasszonyok is. Egyre többen vállalnak komoly szerepet népi de­mokráciánk építésében, ahogyaü Rákosi elvtárs mondotta: .,Kezelé­sűit a látóhatáruk, meglátták és megértették az összefüggést egyéni sorsuk javulása és a nemzeti fel- emelkedés között.“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom