Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-04 / 80. szám
Szombat, 1953. április 4. SOMOGYI NÉPLAP 3 SZABAD HAZÁBAN, SZABAD IFJÚSÁG NÉPNEVELŐINK MUNKÁJÁHOZ EZZEL ÉRVELJ! A .JSomOyyi Újság” 1982 októ- r ziben vigyáznak a dolgozó nők bér 26-i számában .Kaposvár és az 1 gyermekeire. A vidékről bejáró és ínség adó” című cinkében többék | a város- különböző részein lakó között a következőket írja: ,AZ zVr Április 4-ét, szabadságunk szü- letésnaoiának 8. évfordulóját ünnepeljük ma, 8 éve, bogy a magyar ifjúság szabad hazában él és csak mint1 rossz emlékre tekint vissza a Horthy-fasiszta uralom alatti jogtalan, nyomorúságos életre, amelynek 1945 április 4 örökre végeívetett. Amikor 8 év távlatából visszanézünk, büszkeség tölti el szívünket, büszkék vagyunk arra, hogy a szocializmus építésében hatalmas eredményeket értünk el. Büszkék vagyunk, hogy népünk Rákosi elvtárs vezetésével olyan alkotásokat teremt, mint Sztálinváros, Komló, Inota, a Kaposvári Tex- tilmü és sok más hasonló üzem, bogy a mezőgazdaságban napról- napra erősödik a szövetkezeti mozgalom, a falun is győzedelmeskedik az új a régi felett. Ugyanakkor hála és szeretet tölti el szívünket a halhatatlan Sztálin, a Szovjetunió és a szovjet emberek iránt, akik közül sokan életüket adták a mi szabadságunkért. A magyar ifjúság soha nem felejti el, hogy Sztálin elvtársnak, s a Szovjetuniónak köszönheti szabadságát. A Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy ma eredményeinket jogos büszkeséggel vizsgáljuk, s ugyanakkor nagy terveket szőve, reménységgel telve nézünk a jövőbe. Új és nagy feladatok megoldását tűzzük magunk elé célul. Április 4-e a magyar ifjúság, a magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepe. Mit jelent, hogy a magyar ifjúság szabad, hogy szabad hazában él? Azt jelenti, hogy vége van annak az időnek, amikor a munkás, paraszt és értelmiségi1 fiatalok munka nélkül, a kilátástalan élet elé néztek. Vége annak az időnek, amikor az iskola csak az. urak gyermekeinek volt nyitva. Vége annak az időnek, amikor az ínasfiataloik 3 éves tanoncidéjük- bői ké{ és fél évet a mester cselédjei voltak és a szakmai munkának felé sem nézhettek,, hanem disznót etettek, vizet hordtak, mosogattak, kapáltak, s ha ű.gv tel szett a mester uraknak, hát jól megpofozták az inast. De vége van annak is, amikor a dolgozó paraszt & fiát' vagy leányát már 7— 8 éves korában cselédnek adta a kuláikhoz, s ha a kul'ákniak úgy tar tolta kedve, megverte at kis cselédgyereket, vagy nem adott neki enni. És örökre vége vau annak az Pártszervezeteinknek az állandó feladatok végzése mellett az elkövet, kezendő napokban, hetekben újabb nagy feladatot kell megoldani: a dolgozó tömegeknek meg kel] magyarázni a választás jelentőségét, s azt, hogy a választás sikere, a béke- harc nagy csatája, egéaz dolgozó népünknek újabb győzelmét jelenti. Pártszervezeteink ezt a feladatét jól megszervezett, eleven és konkrét felvilágosító munkával tudják végrehajtani. Ezekben a hetekben megyénk területén pártszervezeteink agitációs tanfolyamokon készítik elő az egységes népnevelőcsoportok tagjait a választási harcra. A lengyeltóti községi alapszervezet az elmúlt csütörtökön tartotta meg az agitációs tanfolyam második foglalkozását. Az agitációs tanfolyamon az egységes népnevei «csoport tagjainak többsége megjelent, sőt olyan becsületes dolgozó parasztok is megjelentek és kérték felvétélüket az egységes népnevelő csoportba, akik ezideig még nem végeztek agitációs munkát. A foglalkozáson az előadást Bagó Gyula elvtárs tartotta: ;,Mit adott a népi demokrácia a dolgozóknak?” címmel. Bagó elvtárs az előadása elején azokkal az eredményekkel foglalkozott, amiket a1 felszabadulás óta eltelt 8 év alatt az egész ország dolgozó népe elért. Az országunkban (dórt eredmények részletes ismertetése után ^aját községük megváltozott, szépülő életéről beszélt. Előadásában összehasonlítást tett a mutt és a jelen között. Elmondta; ,.Lengyeltóti község dolgozó népe a felszabadulási előtt a Pejaesevícs gróf. herceg Esz- terházy, Hajdú Leó, Kürty Dezső és Sinkovies Ferencné föld’esurak népnyúzó uralma alatt sínylődött. időnek, amikor az urak a magyar ifjúságot idegen érdekekért, a tőkések érdekeiért ágyútölteléknek használták fel. 1945 április 4-én a Szovjetunió Vörös Hadseregének dicső harca eredményeként a gyalázatos korszak visszavonhatatlanul végétért és szabad hazában szabadon él' és dolgozik, művelődik ifjúságunk. Amíg ai Horthy-fasüszta rendszer idején az egyetemeken és főiskolákon a munkás- és parasztfiatalok aránya 3.5 százalék volt, ma 56.7 százalék. Amíg a múlt rendszerben a középiskolákban a munkás- és parasztfiatalok arány- száfna két és fél százalék volt, ma 67 százalék. Amíg Horthyék 1933—34-ben 55.868 pengőt fordítottak ösztöndíjra, ma népi államunk 1951—52-ben 191 millió forintot fordított. Nem ismer népünk, ifjúságunk ma munkanélküliséget és nincs népi demokráciánkban olyan pálya, amelyet a munkás- lés parasztfiatalok el ne érhetnének. Mindezek a lehetőségek azért vannak, mert 1945 április 4-én a Szovjetunió felszabadította hazánkat, is a felszabadult ifjúság ma tettekkel bizonyítja be, hogy méltó a szabadságra. Megyénk területén a munkásifjúság, a paraszt- és a tanulóifjúság nagy része lelkesen kapcsolódott bele a felszabadulási hét mozgalomba, ahol legnagyobb részt becsülettel megállta n helyét. Sok nevet lehetne felsorolni, mint Nyári Kató, a Nagyatádi 73/1 Magasépítő Vállalat DISZ-titkára, aki gépkezelő: a felszabadulási hét alatt 200 százalékot ért el, vagv Lancsák József cukorgyári DlSZ-tag, aki azt vállalta, hogy a felszabadulási héten 150 száza lékra emeli. termelési eredményét, s az átlagteljesítménye 182 százalék volt. De menállták helyüket legnagyobbrészt a falusi fiatalok is a felszabadulási héten. Pl. Németh József rinyaujlaki DlSZ-titkár, a cs oko n y a vis o nt a i gépállomás traktorosa április 4 tiszteletére vállalta, hogy 150 százalékra teljesíti tervét és 220 százalékra teljesítette. . . Ezek, s az ilyen eredmények sorra' azt bizonyítják, hogy a magyar ifjúság méltó a szabadságra, hogy a szó-, cializmus építésében mindinkább az eisö helyet foglalja «].. De az a tény, hogy a magyar if De nem volt jobb a helyzete a ku- lákok járma alatt éhező és nyomorgó dolgozó parasztoknak sem. A felszabadulás után minden megváltozott. A grófok, bárók, papok és kuIákök hatálma megdőlt. Községünkben megindult a virágzó élet. A községben 384 nincstelen és kisparaszt kapott földet. A dolgozó parasztok közül azóta már igen sokan ráléptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára, ami egyedüli biztosítéka dolgozó parasztságunk szebb és boldogabb életének. Községünkben bárhova megyünk, bárhova nézünk, mindenütt hároméves és ötéves tervünk létesítményeivé!. eredményeivel találkozunk. Az ötéves terven bélül dolgozó parasztságunk évtizedes kívánsága teljesült akkor, amikor államunk megépítette a Lengyeltóti és Navy tatárvár közötti kövesútat. Ma már dolgozó parasztságunk gyermekei, akiket valamikor megfosztottak a tanulástól, korszerűen felszerelt iskolákban tanulhatnak. Az ötéves terv keretén belül községünk új iskolát kapott, a régieket pedig újjáépítették. 1948-ban gépállomást kaptunk. Uj betonjárdát kaptunk, másfél millió forintos beruházással pedig községünkben pormentes bitumenutat építettünk. Községünknek egy része el* volt zárva a villanytól*, az ötéves terv keretén belül villanyt kapott. A 1.20 ágyas kórház megépítése, szülőotthon, bölcsődé és napközi- otthon létesítése, amit népi demokráciánk juttatott dolgozóinknak, mind azt bizonyítják, hogy nálunk legfőbb érték az ember. Az idén 100.000 forintos beruházással modern kultúrházat építünk, ami dolgozóink művelődését és fejlődését szolgálja. A község fiataljai, alkik a* múltban e'l voltak zárva a tanulástól és művelődéstől, ma főiskolákon, egyetemeken tanulnak. Például Vass István, egyszerű doh nemcsak azt jelenti, hogy szabadon kifejtheti képességeit, hogy tetszése szerint választhatja meg pályáját, hogy tanulhat főiskolán és egyetemein, hanem azt is jelenti, hogy résztvehet országa vezetésében. A magyar ifjúság soraiból a felszabadulás után sok jó vezető került 'ki. Nincs Somogy megyében sem olyan falu vagy üzem, ahonnan ne került volna ki néhány fiatal vezető funkcionárius, tanácselnök, vállalati igazgató, katonatiszt stb. Az ifjúság további bevonását az ország ügyeinek intézésébe jelenti az országgyűlés által hozott új törvény, amelynek érteiméiben minden 18. életévét betöltött magyar fiatal választójogot kapott és megválasztható országgyűlési képviselőnek is. Köztudomású, hogy a kapitarsta or szágokban* a 25 éven aluli fiatalok egyáltalán nem választhatnak* s éppen ezért a 'kapitalista országok ifjúsága nem szólhat bele saját sorsának intézésébe. Még rosz- szabb a helyzete a gyarmati kizsákmányolás alatt élő ifjúságnak, amely ka jogait követeli, börtönt vagy gumiboto.f kap. Az orszá"'!'t-’űlés által hozott törvény elismerés és megbecsülés a magyar ifjúság részére, de ez a megbecsülés V***oV7 Kötelez bennünket fegyelmezettebb munkára, a termelési tervek túlteljesítésére, a selejt további csökkentésére és megszüntetésére. Kötelez az igazolatlan hiányzások megszüntetésére, kötelez bennünket arra, hogy a magvar ifjúság ne hplnap, hanem ma váljon a termelés rohamcsapatává. Kötelezi a falusi fiatalokat az állami fegyelem betartására, a begyűjtési terv teljesítésére, a terméshozam emelésére mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés terén, az agro- és zoo- technika alkalmazására. Kötelezi a tanulóifjúságot a tanulmányi eredmény emelésére. A feladat, hogy az április 4~re szervezett felszabadulási hét tapasztalatait felhasználva. eredményeinket tovább fejlesszük. A dolgozó és tanuló ifjúságnak minden előfeltétele megvan, hogy a fenti követelményeknek megfeleljen. Nem kétséges, hogy pártunk és Rákosi elvtárs vezetésével a magyar ifjúság mindinkább be is tölti szerepét ,a szocializmus épí gozó paraszt fia, Budapesten a mű- azajci egyetemen végzi tanulmányait. Szűcs Gyula, a valamilkor elnyomott zsellér és* cseléd gyermeke pedig ugyancsak egyetemen tanulj tanárnak készül. Várhelyi István* és Bohari János volt cselédek gyermekei ma néphadseregünk tisztjei. Ezek a tények mind azt bizonyítják, hogy ma már dolgozó népünk vette kezébe a hatalmat és saját maga irányítja* egyre szépülő életét. Népi demokráciánk eredményei lemérhetők az egyes emberek házatájának gyarapodásában is. Az új bútorok ruházati cikkek és állandóan szaporodó kerékpárok, mind községiünk dolgozói életszínvonalának emelkedését mutatják. A múltban községünkben 130 rádió volt, ma már 236 a rádiók száma. Valamikor motorkerékpár csak a kiváltságosoknak jutott, ma már dolgozóink is vásárolhatnak. A felszabadulás előtt a kerékpár is ritkaságszámba ment, ma azonban 485 darab kerékpár van községünkben. Nem utolsó sorban mutatja népi demokráciánk eredményeit az, > hogy a* felszabadulás után Lengyeltótiban 128 új lakóház épült. Az elkövetkező időben pártunk, államunk még tölbb segítséget nyújt dolgozóinknak, amit nekünk jó munkával és helytállással kell viszonozni” — fejezte be beszédét Bagó elvtárs. Végül felhívta a tanfolyam hallgatóinak figyelmét, hogy a* következő foglalkozásra úgy készüljenek, hogy a vita alatt miinél több jó agitációs érv jöjjön felszínre, ismerjék meg az egyes dolgozók életét, s megváltozott életükön* keresztül mutassák be majd nekik ötéves tervünk eddigi eredményeit. ségmumkára vmiaUutZólng már kialakultak bizonyos alapelvek. Az ál' talán osan elfogadott terv szerint minden arra rászoruló és munkával támogatandó családfő havonként 12 napon át 1 pengő 60 f illéres nap- számmunkára tarthat igényt, a hónap 18 napján pedig magánúton kell mimikát keresnie. Ilyen módon egy négytagú család havonként 19 pengő 20 fülémyi támogatást remélhet közmunkaalkalom alakjában. .4 kaposvári Ínségesekről ősz- szeáMtott kataszter 1700 -ilyen közmunkára váró családot tart nyilván. Ha valamennyit részesíteni akarják közmunkában. akkor havonként 32.610 pengőt emészt fel az irvségakdó. Négy hónapos mun- kaprogrammot véve alapul, 130.560 pengős fedezetre volna szükség. Csak ezeknek aiz ada toknak számba- vételcmi tűnik ki az inségadó és az imégmunkára való igény közötti arány nehéz problémája.” * * » És ma, szocializmust építő ötéves tervünk során megváltozott minden, megszűnt a munkanélkü liség. Népi demokráciánkban már nem munkaerőfelesleg, hanem munkaerőhiány mutatkozik. Gerő elvtárs pártunk II. kongresszusán többek között a következőket mon dotta: „A munkanélküliség felszá nsolása népi demokráciánk egyik legnagyobb vívmánya. Ugyanakkor azonban, amikor megszüntettük 0 munkiiné küliséget, biztosi tanunk kell népgazdaságunk szá mára a szükséges munkaerőt.” A mi megyénkben is véglegesen megszűnt a munkanélküliség örökös átka. Ötéves tervünk során min den munkaerőre szükség van. Megyénk büszkeségében, a Kaposvári Textilművekben már sokszáz dolgozó kapott munkát és becsületes munkájukért becsületes bért kapnak. Ma már egyre job ban rajzolódnak ki a gyártelep ha talmas épülettömbjei, de az úí mellett még csak most épül a háromemeletes irodaház. Beljebb, a pompás géptermekben dolgoznak a legkülönbözőbb, csodás textilgépek. Munk?. után kultúrotthon, olvasóterem, könyvtár, sportpálya várja a pihenni és szórakozni vá gyó dolgozókat. Korszerűen berendezett és felszerelt konyha, étté rém biztosítja a dolgozók jó ellá tását. Csecsemőotthonban, napköDolgozóink ezekben a napokban, hetekben gyakran gondolnak visz- sza a felszabadulás előtti életük re. Hogyan éltek a1 múltban és hogyan változott meg életük 1945 április 4 óta. Bogyó Jánosné, a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet egyik legjobb dolgozója is megváltozott életéről beszél: Keserves volt az életem a múltban mondja és mélyet sóhajt. — Szüleimmel együtt én is korán megismertem a cselédek 'keserves kenyerét. Már gyermekkoromban úgy dolgoztam, mint egy felnőtt, hogy nagyszámú családunk megélhetésén könnyítsék. Egészen 1945-ig, — amikor a felszabadító Szovjet Hadsereg elhozta számiunkra is a legdrágább kincset — gróf Széchenyi Frigyes birtokán robotoltam. 1945 után megváltozott minden. Már megettem a kenyerem javát, de úgy érzem, olyan boldog még sohasem voltaim, mint most. Gróf Széchenyi birtoka azoké lett, akik azelőtt megdolgozták. a cselédeké, a szegényparasz- toké. Mi 14 hold földét kaptunk. Aztán már könnyebb lett az élet, szorgalmas munkávEil néhány éven belül egy pár lovat, tehenet tudtunk szerezni. A községben nagy megbecsülésben volt részünk, az állami fegylmet mindig betartottuk, s később, amikor 1950-ben egész családunkkal beléptünk a termelőszövetkezetbe, akkor tudtuk meg csak igazán, mit jelent szá műnkre a felszabadulás. Jövedék műnk is itfvarapodott. 1952-ben a zárszámadáskor családunknak 776 munkaegvséget számoltak e!. Bőven kaptunk utána gabonát, takarmányt és annvi pénzt, hogy kilenctagú családunkat gond nélkül: elláttuk ruhával, lábbelivel. Gabodolgozók autóbuszjárattal, kényelmesen, gyorsan jutnak el munkahelyükre és munkájuk végeztével otthonukba. * *• * .4 ..Somogyi újság” 1932 november U~i számában írja Gyermékr ebédeltetési akció” című cikkében: .. gyermekebéddtetési akció arra határozta magát, hogy ez évben ű jótékony egyesületek útján adakozásra szólítja fel Kaposvár közönségét ... Hiszen, akiknek kérjük a legszomorúbb látvány és szívbe- markoló' hervadó emberpalánták éhező gyermekek. FelszaggatotÜel kü szülök gyermekei, akiket a leg■ nagyobb emberi bánattól váltnál meg azáltal, ha éhező magzataik számára egy falat kenyeret juttatunk” * * * Nem kell ma már egyetlen dől gozónak sem könyörögni gyermek« számára egy falat kenyérért Minden dolgozó a munkája utár járó bérből becsülettel eltarthatjí gyermekeit, s ha többet, jobbár dolgozik, több lesz a keresete, bő ségesebben, izletesebben táplál kozhat csadádja, jobban öltözköd hétnek, több könyvet vásárolhat nak, gyakrabban járhatnak moziba színházba. Népi demokráciánkbar a dolgozók életszínvonala állan dóan emelkedik, amit bizonyít a: is, hogy amig 1938 ban Somogj megyében az í főre eső átlagos cu korfogyasztás 8.60 kilogramm volt addig 1952 ben az 1 főre eső cu korfogyasztás átlaga 12.20 kilo gramm volt. , nrr "’ ■* ** A dolgozó nép ellátása az öt éves terv során az egyes dolgozói éberségén is múlik. A dolgozó néj ellenségei igyekeznek tömeges vá sárlásokat és véget nem érő sor baállásokat szervezni. Dolgozóink nak le kell leplezni a kártevőket a nép elvetemült ellenségeit. A: ötéves terv élelmiszer ellátásánál komoly tartalékai vannak, de ha ( sutfegó propaganda ráveti maga az ilyen cikkekre és hónapok kész létéit felvásárolják egyszerre, vi lágos, hogy ideiglenesen áruhiány .lép fel. Az árubőség nemcsak 1 ! termelők, hanem a fogyasztók dől ga is. Az ötéves terv nemcsak meg 1 tervezi, hanem meg is valósítja a áruk növekvő bőségét. A dolgozói éberségén, állampolgári fegyel mén múlik, hogy megakadályozzál az ellenség tevékenységét. piacra is jutott. — Sokszor gondolok arra, hog milyen hálával tartozók ez-ér a boldog életért a nagy Szovjet uniónak, pártunknak és Ráko< elvtársnak. Úgy érzem, további j munkámmal lehetek csak elég hí lás mindenért, ami*, szép és jó élt lemben. Ma, április 4 én házunka békeházzá avatják. Nagy örönimt tölt el engem, hogy itt a hatái szélen egész családunk a békt harcban megállia a helyét. 4S1 # * • Veszner János 13 holdas bare: közé^narasztnak is sok keser emléke maradt a multiból. Hiáb dolgozott kora reggeltől késő e: tig, senki néni becsülte meg műi káját. A felszabadulás után mir élenjáró gazdát ismerik a kő; ségbe'n, mindenki becsüli és szeri ti. A mezőgazdasági munkákban, beadás teljesítésében mindig élei jár, több elismerő oklevelet kapót jó munkájáért. Az 1953 első féléi tojás- és baromfibeadását már: teljesítette. —* igen boldog voltam — mon< ia Veszner János —, amikor ni háiny hónappal* ezelőtt az a kitúr tetés ért, hogy Párádról küldtek hétre üdülni. Akkor újra és úji meggyőződtem arról, hogy népi á lamunk a dolgozók állama, hogy becsületes munka után minden! pihenésben, szórakozásban részt sülhet. Tudom, hogv mindez Szovjet Hadsereg felszabadító ha ca nélkül nem valósulhatott voln meg. Én a példamutatásomon kivi úgy hálálom meg megváltozott éh temet, hogy a többi dolgozó p; raszttársamat is a példamutatást a Szovjetunió iránti szeretefre m velem. .júság szabad hazában szabadon él, lésében. Hrabovszki Mihály DISZ megyei titkár. A lengyeltóti pártszervezet agitációs tanfolyama A barcsi dolgozók megváltozott életükről beszélnek nából még 3 és fél mázsa a szubac
