Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-04 / 80. szám

Épülő Kommunizmus — épülő szocializmus A föld gazdái írta: I. Pedanyuk Esteledett1 már, amikor Makar Anyiszimovics Poszmitnij kilépett a keriiiieti pártbizottság épületé­ből és odament ,a rá váró „Pobje- dá“-lhoz. A kocsi zajtalanul indult el és isímán robogott végig a ke­rületi székhely utcáin. Néhány perc múlva már maga mögött hagyta Berjozovka házait. Poszmitnij elv- társ, a volt zsellér — jelenleg az Ukrán SZSZK Légi első Tanácsá­nak küldötte, s a Bugyonn j kol­hoz elnöke — hátradűlve az ülé­sen, mesélni kezdett a múltról: —■ Valamikor, amikor Berjozov- ká'b'óil gyalog ment az ember Ogyesszába, kétoldalt az út men­tén nem látott semmi mást, csak uradalmi földeket. A legterméke­nyebb földek tulajdonosai Scser- batova hercegnő, Bermadszkij, Ki­rillov földeisurak, a német Kernich és a kolostor voltak. Nehezen élt falunk parasztsága. A „Poibjeda” letért a főútvonal­ról A sötétségiből apró villányié- nyek tűntek elő. — Mindjárt hazaérünk — mon­dotta Makar Anyiszimovics. — Azon a helyen, ahol most a mi kol­hozunk vám, a forradalom előtt csak egy Gladkij nevű tanya volt. Nevét az egykori hatalmas juhnyá- jak tulajdonosáról kapta. Az öre­gek még emlékeznek a hat pász­tor vályogfviskójára léis a földesúr házára. Ha nem jiött volna a szov­jet hatalom., minden megmaradt volna úgy, ahogy vélt — az ähiin- seggel, a didergéssel, a földkumy- hókkal, a földesúri robottal és a teleo ma már elfelejtett nevével együtt. — Hova megyünk Makar Anyi­szimovics? — kérdezte ,a gépko­csivezető, amikor a kocsi adói­hoz széliére érf. —• A kultúíházba, ahol ma meg­beszélés folyik a fiatal választóik­kal — fejelte Poszmitníjj elvtárs. A gépkocsi új kőépül'eték között suhant a falu utcáin. Messze áradt a fény a kétemeletes kultúrház- iból. Mellette a .szálloda, a vendég­lő 'és a kolhoz, áruháza. Motorke­rékpárok, „Mioiszíkvics'‘-o:k jön­nek isizemhe. — Fiatalságunk már leginkább motoron jár — mondta mosolyog­va Anyiszimovics. — Az idő­sebbek ^ viszont inkább a „Mo­szkvics "-óikat és „Po:bjedá"-kat kedvelik. Kissé elszokunk attól, hogy igyafog járjunk a pusztára. Más idők jöttek, nem olyanok, mint amilyenekről útközben be­széltem. Most a föld gazdái va­gyunk. Gyakran eljönnek hozzánk Látogatók meimosak Ukrajna kol­hozaiból, hanem Kínából, Lengyel- országból, Csehszlovákiából és más népi demokratikus országok­ból is. Megnézik, hogyan gazdálko­dunk saját földünkön, hogyan épít­jük boldogságunkat, átveszik ta­pasztalatainkat. Megállt a gépkocsi a kultúrház előtt. A kapu fölött nagy felirat hirdette: „1953 február 22-e az Ukrán SZSZK helyi szovjetjei vá­lasztásának napja. Mindent a vá­lasztások sikeréért!“ Az 'előcsarnokon keresztül tá­gas szobába' léptünk, ahol már sok Tatai kolhozparaszt ült együtt. A vörös térítővé! letakart asztal mellett Zariickjj elvtárs ült, a kol­hoz DOSZAAF alaipszervezetének elniöke. Ő tartott megbeszélést a választókkal. —- Mindössze két év mult el a helyi szovjetek legutolsó választá­sa óla — mondta. — Nem hosszú idő és mégis milyen óriási változá­sok mentek végbe kolhozparaszt­jaink életében. Az elmúlt évben olyan gabona tér másít takarítottunk be, mint mé:g soha. A gabona át­lagtermése hektáronként elérte a 28 mázsát. Nincs kolhozainkban olyan termény, amelyet ne gépi erővel takarítottunk volna be, A szocialista ipar mindjobban ellát­ja mező,gazdaságunkat korszerű gépekkel. A népnevelő elmondta, hogy a ko'lh'Oziparasztok a m.icsurini tudo­mány és a korszerű technika fel' ibasználíáisávaí érték el a magas terméseredményt és az állatállo­mány magasabb hozamát. Jelentős sikereket ért el Pavel Bedutámak, a Szocialista Munka Hősének bri­gádja’, amely egyik részlegén 'hek­táronkénti több mint 38 mázsás ga­bonatermést ért el. A kolbozparasztok évrőlrévre növelik a búza vetésterületét, a ■szőlős- és gyümölcsöskertek terü­letét. Nemrég, még mindössze 5 hektáron termeltek szőlőt,, ma pe­dig már 40 hektáron. Az elmúlt évben a szőlőtermelés jövedelme 400 ezer rubelt tett ki, az ötéves terv végére megközelíti a 2 millió rubelt. Egyre jobb életet élnék a kob Tozparasztok. Az elmúlt évbén minden m'unkaegvségre 4 kilo­gramm búzát és) 8 rubel készpénzt kaptak, nem is számítva a zöldség- jelét és egyéb élelmiszereket. Szemjon Afanaszjevics Ponomaren­ko kolhozparaszt családja 128 má­zsa búzát és több mint 10 ezer rubel készpénzt kapott. — Összehasonlíthatatlanul meg­változott falunk arculata — foly­tatta az agitátor. — Egyedül az ielmúlt két év alatt több mint 120 új házat építettünk a kolhozparasz­tok számára, s kiépült a vízveze­tékhálózat í®. Tégla- és cserép- gyárunk teljes kapacitással dolgo­zik. A k'oílh'ozparasztok nagy figye­lemmel hallgatták a népnevelőt. Kolhozuk példája nyomán látták, milyen nagyszerű és örvendetes változások mennek végbe 'életük­ben. Ezért volt rájuk olyan nagy hatással Zaríckij elvtárs mindén szava. — Ezt a boldog és jómódú éle­tet — mondta végül a népnevelő — dicsőséges kommunista pártunk adta, ameliy Lenin és Sztálin veze­tésével megteremtette a munká­sok és parasztok szovjet államát, felépítette a szocializmust és az emberiség ragyogó jövője, a kom­munizmus fele vezet bennünket Amikor Zarickij befejezte a beszé­det, Makar Anyiszimovics Posz- mitoij lépett az asztalhoz. Várakor zástélijie.s, vidám arccal fordulták felé a fiatalok. — Találóan beszélt Ivan Joszi- povics kolhozéi etünkről —- mond­ta. — Valóban boldog 'élet és való­ban jómódú lélet ez. De mennyivel szebb lesz még néhány év múlva! Népünk minden, győzelmét a kom­munista pártnak, atyánknak és ta­nítónknak, a szeretett emlékű Sztálinnak köszönheti! — Hogy még világosabban lássá­tok, milyen nagyszerű időben él­tek,, most 'elmondom nektek, ho­gyan éltünk mi, apáitok és nagy­apáitok, a Nagy Októberi Forra­dalom előtt... A fiatal kollho.zparasztok lélek- zetvisszafojjtva hallgatták a> vissza­emlékezést .. . Megrázó dolgokat mondott el Poszm'fuij a paraszt­ság öröm telem sorsáról a forrada­lom előtti években, hogyan rázta le magáról a nép a párt vezetésé vei az önkényuralmat, ,a földesúri elnyomást és építette fej szabad, boldog életéit. És diadalmas történet volt ez arról, hogyan: lett az egyszerű fa­lj tusi 7seller szabad ember, ,a föld j gazidáia, az ukrajnai kolhozmoz,ga­ll lom élharcosa, a Köztársaság Leg j felső Tanácsának küldötte . . . A Turkmen Már harmadik éve, nyári forró­ságban, téli fagyban'egyaránt, ön- feláldozóan dolgoznak a Turkmen Főcsatorna építői. A több mint ezer tagú Turkmén Geológiai Intézet északi és déli expedíciói hatalmas utat tettek meg a csatorna vonalán az Amu-Darjától a Káspi-tengerig. felbecsülhetetlen munkát végeztek a sivatag tanulmányozása terén. A talajkutatók ezidő&zerint az Amu-Darja medrét vizsgálják. Nemsokára megkezdődik a gát és a vizierőmű építése az Amu-Darja alsó folyásán. Idén nyáron befeje­zik a nyolc kilométeres vízellátó csatorna építését. Az építők erre az időre elkészítik a csatorna medrét, felépítik a hidrotechnikai berende­zéseket. A földmunkák terjedelme eléri a 2 és félmillió köbmétert. A csatorna építése folyamán hétezer köbméter betont raknak le. A vízellátó csatorna földmunkáit kizárólag gépek végzik.. Sikerrel al­kalmazzák a technika vívmányait. Az emberek itt már nem végeznek nehéz fizikai munkát. Múlt éviben Tahia-Tas'ban, az építkezések színhelyén még nem volt vasút és a rakományok szál­lítása nagy nehézségekbe ütközött. A vasúti szerelvények meet már szakadatlanul közlekednek a Turk- mén Főcsatorna felé. Tahia-Tasban nagy teljesítő, képességű villamos erő­művet is építenek. Az erőmű még ebben az évben megkezdi az áram­szolgáltatást. Nincs messze a nap, amikor a Turkmen Főcsatorna kék szalagként átszeli a Kara-Kum végtelen pusz­taságait. A csatorna vizével öntö­zött földön több gyapot terem majd, mint például egész Egyip­tomban. Főcsatorna építésének híres A Turkmen Főcsatorna legnagyobb építkezése az Amu-Darja partján épülő tahia-tasi vízierőmű. Ma már a homoktenger helyén gyönyörű város körvonalai bontakoznak ki. Tahia-Tas újonnan épült vasútállo­mására naponta érkeznek gépkocsikkal, caítőanyagokkal megrakott vonatszerelvények, hozzák a Turkmen Főcsatorna és az új város épí­tésének nyersanyagait, gépeit. Képünk a tabía-íasi kikötőben épülő hatalmas portáldarut mutálj?, be. BALETTMESTER LESZ A KIS HEGYIFALU FIA Corka, degeszfáni hegyi falucska! önálló támoművet’ alkofoftb Azóta híres kitűnő táncosairól, müloiva- j js állandóan jegyzeteket készít a sairól, akrobatáiról, kötéltáncosai-: -népi táncokról. Feljegyzései több ró!. A falu egyik szülötte, 1 anho; érdekes népi tánc betanításához Irraiíov már gyermekkorában fel- J szolgáltak alapul. Tanho Izrad,ov nemsokára ba­lettmester lesz, kiváló koreográ­fus, fgor Mojszejev irányításával ké.szül diplomapályázati. munkájá­ra: a Szovjetunió Népi Táncegyüt­tes számára készülő műsor beta­nítására. umit tlancteíhet.segeve] és mint az ■ Állami Balettiskola növendéke, • sokszor szerepelt az Állami Népi Táncegyüttes több ’előadásában. Legnagyobb sikerét a prágai ifjú :sági fesztiválon aratta: ő lett a nemzetközi táncverseny győztese. Már díjú növendékkor áh an több A sztálini korszak a na$*y átalakulások korszaka A kommunizmus nagy építkezései a sztálini korszak hatalmas mér­földkövei. Többezer kilométer zöld fal áh a homokviharok és szárító szelek útjába, hogy megvédje a ga­bonatermő vidékeket. Egyesültek az ősi orosz folyók, hatalmas vízi­erőművek épülnek a Dnyeperen, a Volgán, az Amu-Darján. Újból bebizonyosodik a szociális, ta rendszer mérhetetlen fölénye az elavult kapitalista rendszer fölött, a Szovjetunióban a szabad dolgozók milliói használják fel a,z élenjáró tudomány és kultúra kincseit, hogy a természetet átalakítsák az egy­szerű ember érdekében. A természetátalakítás sztálini tervei hatalmas építmények alkotá­sára lelkesítik Európa és Ázsia sza­bad országainak dolgozóit az Ode­rától és Neissetől a Sárga-tenger partjáig. A népi demokratikus or­szágok dolgozói ,a Szovjetunió pél­dájára egyre nagyobb mértékben használják fel a természet erőit a társadalom javára. Nézzünk csak Közép-Európa és Délkelet-Európa térképére! A ro­mán Dobrudzsa aszályos sztyeppéin egyre világosabban kirajzolódnak a Duna-Fekete-tenger csatornái kör­vonalai. Sok ezer hektárnyi mocsa­rat csapoltak le, sokezer hektáron folytatnak öntözéses földművelést és a földek soha nem látott bő ter­mést hoznak. Betontöltések állnak a Kárpátok szikláiról lezúduló vad hegyi folyamok útjába. Egyik elké­szült a Sad folyón, a másik hama­rosan kész lesz a Bistrioán és a vi- zierőmű turbinái évente 430 millió kilowattóra 'villanyenergiát adnak az üzemeknek, gyáraknak,, városok, nak, falvaknak. Épül a Bukarest—Duna-csatorna, a közeljövőben a Vaskapunál a kuj- bisevi és sztálingrádi vizierőmű- höz hasonló hatalmas új villany- centrálé létesül. Az életetadó víz a bolgár Dobrud. zsában is eljutott a parasztok föld­jeire. Bulgária hegyei közt óriási víztárolók csillognak a napfényben. Az Iszkir folyón készül az egyik legnagyobb víztároló, a ..Sztálin- tenger”, amely 65 ezer hektár te­rület öntözését teszi lehetővé a. szó­fiai síkságon. Lengyelországban elkészült a „Ludwig Warinski” vizierőmű. A hatéves terv során a Visztula több. ezer kilométeren át, Sziléziától a Balti-tengerig hajózhatóvá lesz. A Visztulán létesülő vizierőművek évente 5-—6 milliárd kilowattóra villamosenergiát szolgáltatnak majd. A népi Lengyelországban ki­épül a korszerű viziútak hálózata, amely összeköti egymással az or­szág gazdag és élénk forgalmát. Cséhszlovákiá'ban a Vltava és a Vág folyón létesülnek vizierőművek. Magyarországon a Tisza vize eljut a Hortobágy nemrégiben még pusz. ta vidékére. Albániában 1955 vé­gére üzembehelyezik a Mati folyón épülő vizierőművet. A legnagyobb változásokat azonban a népi Kína térképén láthatjuk. Azelőtt a Kí­náról szóló könyvek tele voltak az áradások okozta természeti katasz­trófákkal'. Egyedül 1938-bian fél­millió ember pusztult el a Huaj- folyó áradásakor. Most pedig alig három év telt e'l azóta, hogy a kí­nai nép kezébe vette a hatalmat és máris .gokezer kilométeren keresz­tül kőpartok közé szorult a Huaj, a ,,gonosz folyó”. A kínai hazafiak a kommunista párt vezetésével meg­változtatják a folyó egész völgyét. A Huaj felső- és középső folyásán 38 víztároló 'létesült. Az esős idő­szakban ezek fogják fel a Huaj több mint 200 mellékfolyójának vi­zét. A megzabolázott folyam 2 mil­lió'670 ezer hektár föld öntözését teszi lehetővé. De nemcsak a Huajon végeznek nagy folyamszabályozó munkát; töl­tések épülnek mindenütt a Hoang; ho, Jangce, az Ihe és a Suhe folyó mentén is. A kínai folyók partjain három év alatt 23-szor annyi föld­munkát végeztek, mint a ßzuezi- csaterna építésénél. A népi demokratikus országok­ban a természet átalakítóinak nagy segítséget nyújt ,a Szovjetunió pél­dája, a szovjet dolgozók sok érté­kes tapasztalata és a Szovjetuniótól kapott rengeteg gép. Az elcszkavá- torok, talaj gyaluk és fúrógépek ez- .rei könnyítik meg a vizierőművek és csatornák építőinek munkáját. A szovjet tudósok műszaki segítsége lehetővé tette, hogy a kínai mér­nökök elvessék a vízszabályozás korlátáiról terjesztett konzervatív amerikai elképzeléseket. Néhány év múlva csodá'atos kép tárul majd szemünk elé mindenütt, ahol szabadon dolgozik az ember. Mint fehér paloták emelkednek a Volga alföldjén a kujbisevi és sztá­lingrádi vizierőmű épületei. Uj föl­dek válnak termékennyé, szökken­nek virágba Ukrajna és a Krím me­zőin. a Kara-Kum sivatag hunyorgó fényei, majd a Turkmen Főcsatorna vizében tükröződnék. ' Karcsú, fehér gőzösök szelik a Duna-Fekete-tenger-csatorna vi­zét, vízesések zuhannak alá a Kár­pátokban és a balkáni hegyekben épült töltésekből. Bulgária, Ma­gyarország és Lengyelország sík; ságain azelőtt soha nem látott új növények' teremnek. A Huaj vize békésen öntözi a kínai földeket és a hatalmas vízierőművek villamos árama fénnyel árasztja el az új Kína városait és falvait. lery lesz! így lesz. mert a nagy sztálini korszakban élünk, amelyben az alkotó ember megfékezi a ter­mészet erőit és százmilliók életét alakítja szebbé, jobbá, napfénye­sebbé ! Az uzundzsovoi Rákosi Mátyás tsz harca a bő gyapottermésért Uzundzsovo község „Rákosi Má­tyás“ termelőszövetkezete egyike Bulgária, legnagyobb és legjobb gyapottermelő szövetkezeteink. A szövetkezet tagsága nagy lelkese- I dóssal fogadta a gyapottermelés fejlesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározatot. A „Rákosi Mátyás” termelőszö­vetkezetben eddig évente 7—8000 dekárnyi területen termesztettek gyapotot,, az idén azonban már 8500 dekárnyi lesz a gyapotültetvény. Ez a terület a termelőszövetkezet szántóföldjeinek mintegy 35 szá­zaléka. A párt és a kormány határozata újatbib lendületet adott a munkának. A szövetkezet olyan eredményeket ért el. amelyek az egyéni gazdálko­dás mellett elképzelhetetlenek. A „Rákosi Mátyás” termelőszövetke­zetben 1951-ben dekáronként átlag 120 kilogramm gyapotot szedtek, egyes öntözött területeken pedig 338 'kilogrammot. A termelőszövet­kezet tagjai az elmúlt évben az aszály ellenére is jó eredményeket értek el. A bő termést úgy érték el. hogy alkalmazták az élenjáró szovjet ag­rotechnikai módszereket, amelyek­kel különböző agrotechnikai körök­ben ismerkedtek meg. Az egész ve­tésterületet kellően trágyázták. Ko­ra ősszel 22—25 centiméter mély­ségben végezték a szántást. A gyen­gébb minőségű földekre dekáron- kint miég 20-—40 kilogramm ,?zu- perfoszfátot is szórtak. Az őszi szántást tavasszal kul'tivátorozták, I azokat a földeket azonban, amelye­ken csupán istállótrágyával trá­gyáztak, 16—18 centiméter mély­ségben ismét felszántották. Csak jóminőségű és jcfajtájú vetőmagot használtak. Áorilis közepén vetet­tek. A harmadik kapáláskor fejtirá- gyáztak. A minta,parcellákon hat­szor is kapáltak, a nem-termő haj­tásokat pedig Liszenko szovjet aka­démikus módszere szerint tetejez­ték. Kellő időben, veszteség nélkül vé­gezték el a gyapot szedését is. Kera Georg:,eva és Ivánka Nikolo.va szedőnők sajátították el Bagariá­ban legelőször Bagircva szovjet sze­dőnő módszerét. A bolgár gyapot- szedőn ők közti munkavarsenyben Kera Georgieva került az első hely­re. A „Rákosi Mátyás” termelőszö- vetkez t munkaérdemrendes brigád­vezetői között máris nagy lendüle­tet vett a mun'kaverseny. Megkezd­ték a vetés előtti talajművelést ds nagy gonddal készítik elő a vető­magot. A brigádok vállalták, hogy az idén a nem öntözött területeken 210 kilogrammos, az öntözött terü­leten pedig 360 kilogrammos ter­méshozamot érnek el dekáronkint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom