Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-26 / 98. szám

Forró üdvözlet a béke védelmében diadalmasan küzdő koreai Fegyverszünetet Koreában! népnek és a kínai önkénteseknek! Választási nagygyűlések Barcson és Csurgón A Magyar Függetlenségi Nép­front ma, 26 án délelőtt 10 órakor választási nagygyűlést tart Bar­cson és Csurgón, Csurgón a nagygyűlés előadója Ács Lajos elvíárs, a Központi Ve­zetőség párt. és tömegszervezeti osztályának vezetője. Barcson a nagygyűlés előadója Dögéi Imre elvtárs, a SZÖVOSZ országos elnöke. Tartózkodási helyükön szavazhatnak az állandó lakóhelyüktől távollévő választójogosultak A belügyminiszternek az ország­gyűlési választásokról' szóló jog­szabályok végrehajtására vonatko­zó utasítása lehetővé teszi, hogy azok a választójogosultak, akik a választás napján állandó lakóhe­lyüktől távol vannak, választói név­jegyzék-kivonattal a tartózkodási helyükön lévő szavazókörök! közül akármelyikben szavazhassanak. A választói névjegyzékkivonatot minden választó jogosult személye­sen, vagy igazolt meghatalmazottja útján attól a végrehajtóbizottságtól kérheti, ahol felvették a választók névjegyzékébe. A névjegyzékkivo- na'tot az állandó lakóhely szerint illetékes végrehajtófoizóttsághoz in­tézett levélben; is lehet kérni. A meghatalmazást, illetve az ál­landó lakóhely szerint illetékes vég- rehajtóbizöttsághoz intézett levelet a tartózkodási hely szerint illeté­kes végrehajtóbdzottsággal látta­moztatni kell, s a végrehajtóbizott- ság •— indokolt esetekben a kért né'vjegyzé'kki vonatot illetékmente­sen azonnal kiadja, illetőleg — ha ezt levélben kérték — elküldi a ké­relmező címére. Né vj egyzékk ivonat t a] gyakorol­hatják választójogukat — az ál­landó lakóhelyüktől távol dolgozó-1 kon kívül — a kórházban fekvő be­tegek és az üdülőkben, kollégiumok­ban, iskolákon, stlb. tartózkodó sze­mélyek is. Ezért a kórház igazgatója, vagy vezető orvosa hívja fel azoknak a bftogeknek a figyelmét, akik előre­láthatólag a választás napján is a kórházban maradnak, arra, hogy kérjenek névjegyzékkivonatot. A kollégiumok, iskolák vezetői, igazgatói ugyancsak figyelmeztes­sék erre a szavazás napján előre­láthatólag ott tartózkodó választó- jogosultakat, az üdülőkbe való be­utalásoknál pedig, ha a beutalt sze­mélyek a választás napján is az üdülőben tartózkodnak, — előle fi­gyelmeztetni kell őket arra, hogy az állandó lakóihelyük szerint ille­tékes végrehajtóbizottságtól kérje­nek névjegyzékkivonatot. Mindazoknak a válasz tójogosul­taknak tehát, akik akadályozva van. nak abban, hogy az állandó lakóhe­lyük szerinti szavazókörben szavaz­zanak, érdekük, hogy a névjegyzék- kivonatot minél előbb beszerezzék, I mert enélkül tartózkodási helyükön választójogukat nem gyakorolhat- I ják. A tanácsok VB-i kijelölték a szavazóhelyiségeket A belügyminiszter utasításának megfelelően a tanácsok végrehajtó­bizottságai és a választási bizott­ságok közösen kijelölték a május 171 országgyűlési választásra a sza­vazóhelyiségeket. A kiadott rendelkezések szerint a szavazóhelyiségek címét és az egyes szavazókörök határait május 7-én falragaszokon közük a lakos­sággal, nagyobb városok belterüle­tén pedig valamennyi lakóháziban közleményt függesztenek ki arról, hogy a ház lakói hol szavazhatnak. A végrehajtóbizottságok minde­nütt gondoskodnak, hogy a szava­zófülkék elkészüljenek és biztosít­ják az urnákat. Ünnepi diszbe öltöznek a választás napjára a szavazóhelyiségek A tanácsok végrehajtóbizottsá­gai, a társadalmi aktívák fontos feladatuknak tekintik, hogy a vá­lasztás napján a szavazóhelyiségek a dolgozó nép nagy ünnepéhez mél­tó külsőségekkel fogadják az urnák elé járulókat. A szavazóhelyiségeket -népköztár­saságunk címereivel' diszítik. Dra­périák, virágok övezik a dolgozó népnek oly drága vezetői; Lenin, , Sztálin, Rákosi elvtársiak arcképét. Népi demokráciánk eddigi alkotá­sait, a helyi eredményeket' képek“ kel. rajzokkal szemléltetik. E.gyes: községekben, városokban a legjobb dolgozókból bizottságok alakultak. A bizottságok azt a célt tűzték maguk elé, hogy a szavazás napjára rendbehozzák az utcákat, a lakóházak előtt virágos kiskerteket létesítsenek, kultúrbrigádokat és I kiállításokat szerveznek. Ezzel ■ is kifejezésre akarják juttatni, hogy május 17. örömünnepe minden ma­gyar dolgozónak, újabb mérföldkő szocialista építésünk útján. Népnevelőértekezlet Ráksiban Beesieledett, Ráksi község utcá­ján sorra kigyultak a villanyok. A falu minden részéiből siető embe­rekkel találkoztunk, a kultúrotthon felé igyekeztek, népnevelőértekez­letre. A kultúrotthon fényesen kivilágí­tott termében' hamarosan összejöt­tek a népnevelők. A népnevelőérte- kezletet Szita János elvtárs, a köz­ség párttitkára nyitotta meg, majd röViden ismertette a népnevelőkkel a legfontosabb kül- és belpolitikai eseményeket, amit a népnevelők agitációs munkájukhoz jól fel tud­nak használni, majd fokozottabb éberségre, és további jó agitációs munkára hívta fel a- népnevelők fi­gyelmét. Szita elvtárs beszámolója után a népnevelők elmondották az eddigi munkájuk során tapasztaltakat és azokat az agitációs érveket, ame­lyekkel kint, a dolgozó parasztok között agitálnak. Elsőnek Walter Imre elvtárs szó­lalt fel. Elmondotta, hogy népne­velő munkája során tapasztalta, hogy a községben még vannak egyes dolgozók, akik nem látják hatalmas fejlődésünket, amelyet a felszabadulás után elértünk. Ezért feladata minden népnevelő­nek, hogy még sokkal részleteseb­ben ismertesse meg a dolgozó pa­rasztokkal országos ei-edményein- ket. békeműveinket. Képeiken ke­resztül is mutassák be, vigyék ma­gukkal a képes pártkiadványokat. Tudatosítani kell a dolgozó pa­rasztokkal, hogy az építkezésekhez a dolgozó parasztság is hozzájárul a beadás teljesítésével és a mező- gazdasági munkák időben való jó elvégzésével. A második ötéves terv a mezőgazdaságban is hatalmas -vál­tozást biztosít, kombájnok, új gé­pek százezreivel segíti majd a pa­rasztok munkáját, megkönnyíti azok életét. — Ezt nekünk, népne­velőknek ismertetni k&ll a dol­gozókkal -ési azt, hogy május 17- én szavazatukkal a második ötéves tervre, jobb életünkre, a békére szavaznak — mondta befejezésül Walter elv társ. Tóth István elvtárs hozzászólá­sában elmondotta, hogy népnevelő­munkája során felhasználta; mit kapott községük a felszabadulás után a három és az ötéves tervtől. Elmondta azt is, hogy nincs a köz­ségben olyan dolgozó paraszt, aki valamilyen formában ne részesült volna pártunk és államunk gondos­kodásából. Tóth elvtárs a további­akban elmondta, hogy mit kapnak még az első ötéves tervtől a község dolgozó parasztjai. — Napköziott­hont, a kultúrotthonukat teljesen átalakítják, nagyobb, szebb lesz, 130 új széket kap, új tűzoltó- szertárat. Május 1-re már felszere­lik a községben a hangoshiradót. A fiatalok új sportfelszerelést kap­nak és hosszan lehetne még sorolni, amivel államunk segíti a dolgozó­kat. Kovács János elvtárs elmondta, hogy a multiban a községből cstak hárem tanuló járt felsőbb isko­lába, azok is a nagygazdák, a ku- lákok fiai voltak. Ma 16 fiatal jár a faluból felsőbb iskolába. Egyetemre hárman, katonatisztek, rendőrtisztek kerültek ki a dolgozó parasztok fiaiból. Majd a további­akban arról beszélt, hogy államunk milyen szeretettel gondoskodik az anyákról és a gyermekekről. Böl­csődék, napköziotthonok, szülőottho­nok ezrei épülnek szerte az ország­ban. Elmondta, hogy ő is látta a Ka­posvári Fonoda bölcsődéjét ahol a kisgyermekek gondos felügyelet mellett vannak,, amíg édesanyjuk dolgozik. Kiss Imre elvtárs a fiatalok múltbeli életérő] beszélt. — Nekünk Mezőcsokonya és "vidéke körzeti I földművesszövetkezete április 19-én tartotta meg mérlegismertető kül­dött gyűlését. A küldöttgyűléssel összekötve vidám vásárt tartottak. 19-én reggel négy autóbusz szállí­totta a küldötteket és a vidám vá­sár részvevőit a szomszédos közsé­gekből Mezőcsokonyára. A helyi f ölclrnű vesszővé tkezet három, a nagybajomi föld'művesszövetkezet pedig egy sátor áruval rakodott ki a vásáron. Cukorból 4000, vasáru­ból . 10 ezer, textiláruból 32 ezer forintos forgalmat értek el A vidám vásár összbevétele 66 ezer forint volt. Két tűzhelyet és nem volt semmi lehetőségünk a régi 'rendszerben a kultúrára, sportra, szórakozásra. Ma a fiata­loknak minden szórakozási tehető­ségük megvan. Kultúrotthon, könyvtár, mozi. sportfelszerelés; vidáman töltik el szabadidejüket. Dávid István elvtárs arról be­szélt, hogy a választási agitációt szorosan a termelő munkára való mozgósítással viszik, alminek az eredménye nem maradt el. A Rákóczi tszcs tagsága 24-ig a tavaszi vetést teljesen befejezte, beadásuknak is becsülettel eleget tettek. Félévi beadásukat tojásból 77 százalékra, baromfiból 1Ö0 szá­zalékra teljesítették. Fonai elVtárs arról beszélt, hogy a falu dolgozói, mind a tszcs, mind az egyéni gazdák megértették a vá­lasztási békeverseny jelentőségét, megértették azt, hogy a béke meg­védéséből, a békeharcból jó munká­jukkal vehetik ki legméltóbban ré­szüket. A község tavaszi vetéstervét mindenből teljesítette, már a nö­vényápolási munkákat kezdik, a be­adási kötelezettséget is becsülettel teljesítették. Az értekezleten még több népne­velő is felszólalt, értékes agitációs érveket mondtak el. Az értekezlet minden népnevelő számára1 segítsé­get adott a további munkához, hogy győzelemre vihessék falujuk­ban a választási békeversenyt. I három darab kerékpárt adtak el ezen, a napon1. Nagy volt a kereslet a nyári cipőíféldk iránt. A vásáron több mint ezer vevő volt. A küldöttgyűlést 190 küldött részvételével délután két órakor kezdték meg. Számos hozzászólás hangzott el. bizonyítva azt. hogy a dolgozók magukénak érzik a szö­vetkezetét. Dicséretet érdemelnek Derdár Sándor ügyvezető, B e ne József és Polgár Gyula instruktorok, vala­mint Neubauer áruellátási üzem- ágfcleiős jó szervezőmunkájukért. Nagy Pál MÉSZÖV instruktor. Küldöttgyűlés és vidám vásár Mezőcsokonyán EZZEL ÉR VÉLJ! Régen még ki sem járta a gyer­mek az elemi iskolát, már cselédnek ámították be. A mi államunk, a dolgozók állama nem ilyen remény­telen, sötét jövőt nyújt a fiatalok­nak. A mi államunkban, akárcsak a Szovjetunióban, fényes, biztos jövő áll a fiatalok előtt. Az általános iskola 8. osztályá­nak elvégzése után minden paraszt- fiatal előtt nyitva áll a továbbta­nulás lehetősége. Középiskolák, fő­iskolák, mezőgazdasági techniku­mok, szakiskolák tömege ad módot arra, hogy ma már minden fiatal megtanulja azt, amit akar, a amire képessége van! Nézz körül a fa­ludban, s vedd sorra; hány csa­ládnak a gyermeke tanul középis­kolákban, tanítóképzőkben1, hány szülő gyermekét díszíti az ipari ta­nulók egyenruhája, s hány boldog anya büszke katonatiszt fiára. * X- ív Vannak ‘.emberek, akiié úgy {kép­zelik életük jtovábbi 'javulását, hogy legyen mindem, de nem dol­goznak becsületesen a haza a nép gazdagításáért. Maguktól megtérülő asztalok, meg egyéb csodák csak a mesében van- ndh, a valóságos életben minden eredményért dolgozni és Iküzdeni kél. Nálunk \is fugyanúgy, joint ' a többi népi demokratikus ország­ban |olyan 'rohamos [a {fejlődés lés az igények növekedése, hogy ,ami teg­nap még jó [és elegendő ívok, az holnap már kevésnek \bizonyul. Száz lév óta |nem ivott ilyen Iced- vezötlen jidőjárás, miint la itavalyi. A régi rendszer idején \egy ilyen év százezreket döntött ;volna nyo­morúságba. Egy ilyen, txszályos esztendőben csak a spekulánsok gazdagodtak volna. Más őmzágok­ban is volt aszály a \tavalyi [eszten­dőben. A Tito-banda által sanyar­gatott Jugoszláviában {éhimség van. Férfiak és gyermékek. \ kis­gyermekes édesanyáié éheknek, az éhhalállal küszködnek. Pártunk és kormányunk előrelá­tó, bölcs intézkedéseknél meg tudta akadályozni. hogy fa tavalyi ásztály éb fagykár komolyan ‘fiátravessen bennünket. JJz nem utolsósorbaln ia tervszerű begyűjtés {eredménye _• biztosítva Ivan az ország élelmezé­se. # * .,Mondd, mit érlel annak a sor­sa. ..“ kérdezte József Attila har­minc esztendeje. Annak a sorsa, aki 'szakmát akar tanulni a Ganz- gyárban, de ehelyett csak pofonokat kap; akinek talpalatnyi földje sincs és munkát kéresve kóborol, aki tanulni szeretne, de fillérje sincs könyvre, tandíjra. — Mit ér­lelt ez a sors? Hogyan élt az üze­mek és falvak ifjúsága? A fiatal munkások heti átlagos keresete a múltban. 8—10—12 óra munkaidő mellett nőknél 9—10, férfiaknál 10—13 pengő, vidéken 12—13 órás munkaidő mellett 6—12 pen­gő. .. A „Friss Újság’“ 1928 június 3 i száma körkérdést intéz olvasóihoz; „Mit csinálna Ön, ha tízezer pen­gője lenne?’“ címmel és Hajdú Pi­roska 18 éves munkásnő így felel; „Vennék harisnyát, ruhát, cipőt, kiköltöznék az Auguszta-ba raklbó 1 és ... színházba járnék.’“ Ez volt a múltban a fiatalok vágya. S ha jogfosztottságban, kizsákmányolás­ban ezen a mélyponton van foko­zat — úgy a fiatalok között a dol­gozó leányok helyzete volt a leg­sanyarúbb, legkilátástalanabb. Azo­nos munkáért kevesebb bért kap­tak, s jelentős részük még ilyen ke­vés bérért sem kapott munkát. S ha odaengedték volna a szavazóur- nához Hajdú Piroska munkáslányt, aki jobb ruháról, néhány fillérrel több bérről álmodott, ha szavazni engedték volna Festetiehék cse­lédjét és a szellemi inségmuhkást, vájjon kire szavazott volna? Elnyo­móira, kizsákmányolóira? * * * Ötéves termünk jsok nagyszerű {al­kotása jutott eddig is és jut ezután is Somogy megyének. Befejezéshez közeledik Fonodánk, ötéves tervünk egyik országos jeleritőségw könnyű­ipari űzőmének építkezése, mely a legkorszerűbb szovjet fonógépek ■üzemeltetésével, a fejlett szovjet technológiai eljárások dlkcdmazásá- vol biztosítja szövőiparunk Ifanál- ar /agának nagy részét. A Tóth Lajos-utcát a Hársfa­utcával összekötő új utcában 20 lakásos bérház épül a Textilmű- véle dolgozói részére. Megkezdődött Dunántúl legna- ■ gyobb és legkorszerűbb hűtőházá­nak építkezése Kaposváron, a Vö- röshadsereg-úton. A mélyhűtő, mély 36 rnMió forint beruházással épül, még la legmelegebb nyár de­rekán is mínusz 40 fokos hőmér­sékleten tudja tartani n fagyasz­tott állapotban tárolt húsokat, s »a különböző élelmiszereket. A nagy­szabású hűtőház jelentős mértékbe^ elősegíti a megye dolgozóinak fo­lyamatos. zavartalan ifletmisz er ellá­tását. A hűtőház 5 emelet piagaS épület tesz. Épül a kaposvári polgári Repülő­tér. Rövid idő múlva Kaposvár, il­letve Somogy megye is bekapcsoló­dik — a többi tnagyobb magyar vá­ros mintájára — a repvlöforgalom hálózatába. Egy órányi {távolságra rövidül az út megyénk {székhelye és a főváros között. Felépül a Sió alsátorkotati zsi­lipje. Kapos várnak hatalmas új lé- ■ tesítménye lesz a 300 vagonos sűó. Uj isk'ola épül Szegerdőn. JNem keli többé Szegerdőről a gyermekeknek Tikosra gyalogolniok. Uj, fcét- tantermen5' iskolát leap Balatonszent- györgy, 'Csömend, Heresznye. Ka­posváron új gyógypedagógiai .inté­zet létesül. ,Uj 3 ‘■tantermes általá­nos gimnázium létesül Siófokon. Általános gimnáziumot kap Tab és Nagyatád iis. ■x- * A mi választásunkon nem indul­nak egymással ' vetélkedő pártok, mint a kapitalista országokban. Ezekben az országokban az uralko­dó osztálynak nemcsak egy pártja van. hanem több is. Különböző cé­gérek mögé bújnak: egyik ,,szociál­demokratának“’ nevezi magát és a munkásokat akarja becsapni, a má­sik azt állítja magáról, hogy „ag­rárpárt“ és a parasztokat akarja megtéveszteni, a harmadik „demo­kratának“ álcázza magát és a kis­embereket akarja becsapni. Sokszor marakodnak egymással, de ez sem­mit sem változtat azon, hogy egyik kutya, a másik eb, egy búron per­dülnek. a dolgozó nép elnyomását akarják örök időig fenntartani. * * Olaszországban mint {ismeretes, a dolgózék óriási harcot vívtak_ a kormány új választójogi törvényja­vaslata Mm. A kormány a nyárm kitűzött választásokat Piár falz új törvény alapján akarja megejteni. Az új törvény 1célja ttz, hogy a je­lenleg uralmon 'lévő Ikeresztényde- mokrata párt továbbra jis {vezető párt maradjon, még akkor is, ■ha a választók széles tömegei éppen az ellenkezőjét akarják. . E cél iélérése végett De Gasperi kormánya pámtlam csaláshoz fo­lyamodott. E szennt n \reakciós tömbnele elég ß választásokon egy- gyel több szavazatot kapnia, mint amennyi nz összesein- leadott szava­zatok fele és akkor ezért az egy töb bleíizavwza tért csaknem száz képviselői mandátumot kap „pré­miumként1’ Ha tehát a keresztény- demokrata {párt lés a vele ,egy tömb­ben induló többi reakciós pártra esik a leadott szavazatok f>0.1 szá­zaléka, úgy az 590 képviselői hely közül 385-öt nyernének el. * * * A mi országunkban nincsenek tőkések, hiszen a gyárakat, a bankokat, nagykereskedéseket álla­mosítottuk, s ezzel a városi burzso­áziát mint osztályt megsemmisítet­tük, a kulákoknak pedig nem. en­gedjük meg, hogy pártba szervez­kedjenek. Minden hatalom a dolgozó nép kezében van, így nálunk nincs is olyanfajta vá­lasztási pártharc, mint a tőkés országokban. A mi választá­sunkon nem pártok jelöltjei lépnek fel, hanem azok a munkában élenjáró, öntudatos, lelkes, hazafias férfiak és nők, akiket a dolgozók a jelölőgyűlésen megválasztottak. A mi jelöltjeink a dolgozó nép jelölt­jei, a Népfront jelöltjei. Mi a Népfront? Nem egyéb, mint a munkásság, a parasztság, az értelmiség, a dolgozó kisemberek harci szövetsége, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja vezet. A Népfront act fejezi ki, hogy a magyar dolgo­zó nép szilárd egységbe forrott ösz- sze, s zárt sorokban áll nagy párt­ja, a Magyar Dolgozók Pártja és vezére, Rákosi elvtárs mögött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom