Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-15 / 63. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953. március 15. —HMM————mill'—in— n—miiii mimbhiibiiiiiiiiíiiiiii nm iiiiimi íii—mTMmmriTurr-'T-rnnrn- rr— A kommunizmus győzelméért folyó harc lelkesítője írta: Pável Bikov, a Moszkvai Csiszológépgyár esztergályosa (felső Tanácsába. Többízben tét II cukor gyári DlSZ-szervEzet íelln a megye összes üzemi ÜZ-szeryezetÉez Nehéz elhinni, hogy a szeretett Josaíf Visszárionovics Sztálin nine« többé az étóik sorában. Nem él többé a vezér, aki elvezetett bennünket a szocializmus győzel­miéihez. Nem él a hadvezér, akinek vezetése alatt a történelemben egyedülálló győzelmet arattunk a Nagy Honvédő Háborúiban. Sztá­lin elvtárs azt mondotta, hogy éle­tét a munkásosztály felemelésének szenteli. Amikor először olvastam ezeket a szavakat, őmkénytelenüi saját életemre gondoltam. Mert hiszen az én életem azonos a sok- millió szovjet munkáséval. Azonos országunk egész munkásosztályá­nak élete alakulásával. Tanulatlan falusi fiú voltam, amikor Moszkvába érkeztem és beléptem a gyárba. Nem volt se műveltségem, se szakmám. A gyárban tanítottak, szakképzett munkás lett belőlem. Kivezettek az élet széles és fényes útjára. A fémvágás gyorsmódszereinek al­kalmazásáért a kormány Sztálin- dífjal tüntetett ki. A nép küldött­nek választott a Szovjetunió Leg­tem utazásokat a népi demokrati­kus országokban, ahol külföldi ba­rátaink előtt ismertettem munka­módszereméi. Mindezt a mi nagy kommunista pártunknak, szeretett kormá­nyunknak, Joszif Visszárionovics Sztálinnak, a munkásosztály sze­retett vezérének és tanítójának köszönhetem. Ök emelték ilyen magasra a munkásembert. . . .1935 ben láttam először Sztá­lin elvtársat. A Kremlben a szta­hanovisták első összszövetségi ta­nácskozásán történt ez. MeginduT tan hallgattuk .mi, az ország kü­lönböző részeiből egybegyűlt mun­kások Sztálin elvtárs bölcs, mély gondolatokkal téli beszédét. Jo- sziv Visszárionovics szinte szár­nyat adott valamennyiünknek, ami­kor olyan magasra becsülte azt a törekvésünket, hogy felfedjük a termelékenység fokozásának ed­dig ismeretlen útijait. Azóta többször volt alkalmam látni Joszif Visszárionovics Sztá­lint. Láttam őt hetvenedik szüle­tésnapján a Nagyszínházban ren­dezett ünnepi ülésen, a Kremli fo­gadáson, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén, a párt MX, kongresszusán. Minden találkozá­som a mi szeretett vezérünkkel megsokszorozta erőmet, további alkotásra, további munkára, bá­tor újításokra lelkesített. Elment tőlünk a szeretett J» szif Visszárionovics. Szavakban ki sem fejezhető miélv bánat tölti el lelkünket. De mi tudjuk, hogy a Szovjetunió nagy Kommunista Pártja győzelemre viszi Sztálin ügyét, a kommunizmus ügyét. Még szorosabban tömörülünk a párt Központi Bizottsága és a szovjet kormány körül és erőnket nem kí­mélve dolgozunk tovább a hazá­ért, a kommunizmus győzelméért, E gyásznapokban minden szov­jet munkás így szól; „Esküszünk neked, Sztálin elv­társ, hogy mindig követni fogjuk pártunkat, pártunk Központi Bi­zottságát, a szovjet kormányt és egyre tovább haladunk előre a kommunizmus dicsőséges útján.“ A Somogy megyei Pártbizottság azzal a felhívással fordult a me­gye összes üzemi dolgozóihoz, ‘fogy csatlakozzanak a Sztálinvá- rosi Nagykolhó építőinek kezde­ményezés' hez és tartsanak márci­us 20-tóí április 4-ig „Felszabadu­lási Hetet.” Mi, a Cukorgyár fiataljai meg­értettük ennék a jelentőségét és mi is a tervteljesdtés, a munkafe­gyelem, a minőség megjavításával, a munka újabb hőstetteivel akar­juk ünnepelni a legnagyobb nem­zeti ünnepünket, felszabadulásunk 8. évfordulóját. Vállalásunkat az alábbiak sze­rint tesszük meg; 1. Az eddgi átlagosan elért 113 százalékos teljesítményünket a fel szabadulási héten 120 százalékra emeljük. 2. Váltójuk, hogy megszüntetjük a késéseket éis igazolatlan mu­lasztásokat, megszilárdítjuk a munkafegyelmet, 3. A felajánlás sikeres teljesíté­se érdekéiben állandó agitációs és nevelő munkával: elérjük, hogy se- lejtmentes minőségi munkát vég­zünk. Miég nagyobb mértékben fogunk bekapcsolódni a Gazda-, Röder- és Voirosin-mozgaloimiba. 4. Április 4-re elérjük, hogy üzemiünkben nem lesz egyetlen 100 százalékon alul teljesítő fiatal sem. Ezt úgy érjük el, hogy a jó teljesítménnyel dolgozó fiatalok átadják munkamódszereiket a gyengébben dolgozó ifjúmunká­soknak és azokat munkájukban ál­landóan segítik. A DISZ I. országos értekezlete feladatul tűzte ki DlSZ-szerveze- teink elé, hogy vezetésük alatt a mun.vasifjúság váljon a szocialista termelés rohamcsapatává. Mi, culkorgyári fiatalok úgy érezzük, hogy a fenti vállalásunk teljesítésével újra egy lépéssel kö­zelebb kerülünk e cím elnyerésé­hez. Felhívjuk Somogy megye ö®z- szes üzemi DISZ-szervezeteit, csat lakozzanak a „Fel szab adulási Hát“ mozgalomhoz és a verseny­felhívásunkhoz.. Rab Lajos DISZ titkár, Friss József vez. tag, Gyenes József vez. tag. A TUDOMÁNY NAGY BARÁTJA írta: O. Lepesinszkája, Sztálin-díjas, a Szovjetunió Orvosi tagja népnek, s amely nem kényszerből, hanem önként és boldogan szolgál­ja a népet. Joszif Visszárionovics Sztálin felhívta a szovjet tudósokat, hogy legyenek bátor úttörői annak a tu­dománynak, amely nem engedi, A szovjet népet és az egész vi­lág dolgozóit végtelenül súlyos veszteség érte. Nem dobog többé a szíve Lenin harcostársának, ügye zseniális folytatójának, Jo- sziv Visszárionovics Sztálinnak, vezérünknek és tanítónknak. Tanítása és eszméi örökké hal­hatatlanok maradnak. Joszif Visz- szárionovios Sztálin, a zseniális tu­dós és gondolkodó legkiemelke­dőbb példaképe, milyennek kell lennie a tudomány emberének. Nincs a tudásnak olyan ága, nincs olyan ága a tudománynak, a kul­túrának, amelyben ne volna az ° irányító gondolata, az ő hatalmas, alkotó zsenialitása. Joszif Visszárionovics Sztálin a szovjet tudósok gondos és ‘figyel­mes tanítója volt. A marxizmus— leninizmust alkotóin továbbfej­lesztette és ez mindent legyőző ta" nitássál fegyverezte fel a szovjet tudomány művelőit, megtanította őket arra, hogyan alkalmazzák a marxista dialektikus módszert a mindenapi munkájukban. Joszif Visszárionovics Sztálin mindig hangsúlyozta a szovjet tu­dósok előtt, hogy ők annak a tu­dománynak képviselői, amely nem határolja ej magát a néptől, min­dig kész a népet szolgálni, minden kiharcolt vívmányát kész átadni a hegy régi, elismert tudósok ön­elégülten bezárkózzanak a ’tudo­mány lelefántcsont-toirnyáiba és a tu­domány monopolistáinak érezzék magukat. -Felhívta eket, hogy le gyének vezetői annak a tudomány­nak, amely megérti a jelentőségét és óriási erejét a tudomány régi képviselői és fiatal dolgozói szö1- veiségének, annak a tudománynak, amely önként és szívesen nyitja meg ajtaját országunk fiatal erői előtt. Joszif Visszárionovics Sztálin üdvözölte azt a tudományt, amely­nek van bátorsága, hogy határo­zottan megdöntsc a régi hagyomá­nyokat,’ a régi normákat és irány­elveket, amikor azok elavultak, amikor azolk fékezték az előreha­ladást és üdvözölte azokat, akik új hagyományokat alkottak, új normákat, új irányelveket szabtak meg. Joszif Visszárionovics Sztálin rámutatott arra, hogy nincsen olyan tudomány, amely a vélemé­nyek harca nélkül, a kritikai sza­Tudományok Akadémiájának hadsága nélkül fejlődhet. A Kommunista Párt és a szov­jet kormány megteremtette a mi országunkban a tudomány fejlődé­sének minden lehetőségét. Á tu­dósoknak a legjobban felszerelt tu­dományos kutatóintézetek és la­boratóriumok állnak rendelkezé­sére, Az egész világon egyetlen országban sem emelik olyan ma­gasra a tudós nevét, mint a mi országunkban. De a legfontosabb, atm a szovjet tudomány büszkesé­ge és erőssége az, hogy fejlődé­se és növekedése a legnagyobb lángelme, Joszif Visszár.oinovics Sztálin állandó vezetése alatt tör­tént. A szovjet népet és az egész haladó emberiséget ért súlyos veszteség még erősebben tömöríti a szovjet embereket a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a szovjet kormány kóré. A szovjet emberek a legna­gyobb egységet, lelki szilárdságot és éberséget kifejtve megkétszere­zett erővel építik a kommuniz­must. A szovjet nép hű fiai, a szovjet tudósok, Lenin—Sztálin nagy esz­méiével felfegyverkezve kiharcol­ják a világ tudományának magas Istáit. Ez lesz méltó megvalósítása a nagy Sztálin hagyatékának. A kolliozrendszer megalapítója írta: Sz. Korotkov, a Szocialista Munka Hose, a Csuvas ASZSZK vurnarszki kerülete Sztálin kolhozának elnöke Igaz volna? Lehetséges, hogy Sztálin elvtárs nincs többé? Nem, ez hihetetlen, Sztálin elvtárs él és örökké élni fog nagy alkotásai­ban — a kommunizmus alkotásai­ban. Nekem az a szerencse jutott osztályrészül, hogy sokszor talál­kozhattam Sztálin elvtárssal. Ö tanított meg engem és Ö tanította meg a hozzám hasonló so'km.llió parasztembert arra, hogyan kell építeni az új életet. 1935 ben történt. Moszkvában, a Kremlben ülésezett az élmunkás kolhozparasztok második összszö­vetségi kongresszusa. Sztálin elv­társ az egész kongresszus ideje alatt velünk volt. Úgy érdeklődött kolhozéletünk, munkánk iránt, mintha -sriját édesapánk lett volna. Szerettük volna átölelni Sztálin elvtársat és egész szívünkből így szólni hozzá: „Drága Joszif Visszá- rionovics! Önnek köszönhetjük a boldog kolhozéletet, élelünket. A mi Kolcovka falunk nagyon meg­változott és vele együtt megválto­zott széles hazánk scikezer faluja is. A parasztházakban nem úr töb­bé a bánat — és ezt Önnek kö- szőniherjük. Az ekét a traktor vál­totta fel — és a traktort Ön küld­te nekünk. A kolhozparasztok hektáronként százötven púd ter­mést aratnak le olyan földéken, aljol azelőtt még harminc púd sem termett — és ezt Önnek köszön­hetjük, Sztálin elvtárs. A világos parasztházakban örömteli élet fo­lyik — és ezt ön hozta el nekünk, Sztálin elvtárs." Felejthetetlenek azok a napok, amikor a kongresszus bizottsága Sztálin elvtárs vezetésiével 'kidol­gozta a mezőgazdasági artyel min- taalapszalbályzatát. Sztálin elvtárs figyelmesen meghallgatott minden javaslatot, ö öntötte szavakba mindazokat a gondolatokat, ame­lyeket az alapszabályzat rögzít. — Mi most Önökkel törvényt szerkesztünk — mondotta Sztálin elvtárs a bizottság ülésén —, a legmagasabb, alapvető törvényét az új társadalom építésének a fa­lun. Sztálin elvtárs állandóan irá­nyította a kolhozok fejlődését, gon­dosan nevelte a kolhozkádereket. Sztálin elvtárs nevéhez fűződnek a kolhozépítés összes kiemelkedő eseményei. A természetátalakítás, az öntözéses földművelés kiter­jesztése, a mezőgazdaság komplex gépesítése, a mezőgazdasági ter­melés villamosítása — mindezek a nagyszabású munkák Sztálin elv­társ közvetlen útmutatásai alpján, az ő vezetésével indultak meg és folynak tovább. Sztálin elvtárs nincs többé, de örökké velünk lesz. Joszif Vissz-á- rionovics műveire támaszkodva miniden erőnkkel és energiánkkal harcolunk a kommunizmus győzel­méért. épünk a Szovjetunió Kommunista Pártjával az élen, a Központi Bizottság és a szovjet kormány vezetésével biztosan ha­lad előre a kommunizmus felé. EGY ANYA LEVELE Sztálin elvtárs halálával a világ legnagyobb békeharcosát vesztet­tük el. Nemcsak én magam gon­dolom így. Mindenki erről a tra­gikus hírről beszél. Mindenki őszintén együttérez a szovjet nép­pel. Mi mély barátságot érzünk a szovjet emberek iránt. Ez az ér­zés új erővel nyilatkozik meg ezekben az órákban. A béke ellenségei megkísérelhe­tik, hogy merényletet kövessenek el otthonom, gyermekeim jövője ellen. De tudom, hogy gyermekeim végül is élvezni fogják annak a küzdelemnek gyümölcseit, amely­nek Sztálin az életét szentelte. Meg vagyok győződve róla, hogy Sztálin fegyvertársai folytatják a harcot a békéért, amit annyira kí­vánunk. Szeretnék személyesen találkoz­ni szovjet anyákkal, hogy átadhas­sam nekik mélységes együttérzése­met, kifejezzem szilárd meggyőző­désemet, hogy a szovjet nép ve­zetői a Sztálin által-megjelölt úton fognak haladni, harcolni a béké­ért, gyermekeim boldogságáért. E. Sryman, két gyermek anyja, Lancashire város, Anglia, Biró Dános kőművesbrigádja elsajátította a gyorsfolazást GYÖNYÖRŰ TAVASZIAS nap volt február 23-án. A Fonoda-épít­kezésen dolgozó Bíró János kő­műves brigádja már jóval a mun kaidő megkezdése előtt az előző nap emelt vörös téglafal mellett sorakozott. A tógád tagjai röp- ,gyűlést tartottak, amelyen Biró eívtárs a munkaidő minden perce­nek 'kihasználásáról beszélt a bri- gáid tagjainak és utána a szovjet muukamódszerről beszélgettek. Megérkezett az építkezés alap- szervezetének titkára, Kovács elvtárs, az üzemi bizottság elnöke, Májer eivtárs és Takács elvtárs, a vállalat sztahanovista instruktora, munkamóldsz er átadója, hogy ta­núi legyenek, a Bíró-brigád ho­gyan saíjátítot;ia el a gyorsfalazást. Bíró eivtárs és brigádjának tagjai már az állványon, a frissen fala­zott téglafalak mellett voltak, amikor megszólalt a munkaidő megkezdését jelző síp és megkezd­ték a munkái. A FAL PERCRÖL-PERCRE, óráról órára növekedett, A brigád tagjai örömmel néztek Takács elv­társra, a'ki megtanította őket a Makszimenko-féle szovjet gyorsfa,- bzás-i munkamódszerre. A munka ütemesen haladt, s szinte öröm volt nézni a fiatal és öreg kőmű­veseket, mint rakják sorba a zsi­nór mellé a téglákat s egy mozdu­ltjai két téglát helyeznek a falra a frissen terített habarcsba, A jól megszervezett, ütemes munka közben az idő gyorsan ha­ladt és alig vettek észre, hogy megszólalt az ebédszünet kezde­tét jelző síp. A brigád tagf-ai az építkezés üzemi konyhája felé si­ettek, majd. az ebéd elfogyasztása után újra a munkahelyre mentek és büszke örömmel nézték mun­kájúikat, szakértő szemmel vizsgál­ták a fal minőségét. Mégis csak jobb a szovjet mun­kamódszer — mondja Biró elvtárs. A fcr igád tagjiainak is ez a vélemé­nye, egyetértenek brigádvezetőjlítk- kel. "NÉZZÜK MEG A RÉGI mód­szerrel rakott faiakat — javasol­ják a brigád tagjai. — A két fal és munika között a különbség óriási. A régi, elavult módszerrel készí­tett falaknál a vízszintes és álló­hézagok (fugáik) nagyon hiányosak. A téglák közötti nyílások nincse­nek teljesen kitöltve habarccsal, s így a falnak nincs meg a kellő te­herbírása. — Az új módszernél a vízszintes és állóhézagok mind ki vannak töltve habarccsal, mert a téglákat a frissen terített habarcs­ba helyezzük — mondja Biró elv­társ. Az ebédszünet lejárt, Bíró elv- társ és brigádja újra a munkahe­lyén van. Ebéd után .még jobb mumfcajkedvvel dolgoztak 'és még jobban vigyáztak a fal minőségé­re. A 8 órás munkaidő hamar le­járt, s a brigád tagjai boldog öröm­mel néznek vígig a napi munká­inkon. Felmérik _z elkészített fa­lat és értékelik a napi eredményü­ket. Becsületes munkát végeztünk — mondja Biró elvtárs. — A brigád tagjai ezen a napon 226 százalék ra teljesítették normájukat. BÍRÓ ELVTÁRS brigádjának jó példája serkentse a vállalat és a megye építőiparának dolgozóit a (fejlett szovjet munkamódszerek al­kalmazására, begv azok segítségé­vel a vállalások és a t;1 siwfeládá­tok túlteljesítésével ünnepe Illessék hazánk felszabadításának 8. év­fordulóját, április 4-ét. Gazda-mozgalom a Kaposvári Fűtőházban A Kaposvári Fűtőház 1953. feb­ruár havában 71,57 toinna szenet takarított meg. É szúr mennyisó;? megtakarítását úgy érték el, hogy a sztahanovista mozdony vezetők és fűtők munkamódszereiket- rendsze­resen átadták a többi dolgozónak, és felhasználták a szovjet vasutasok tapasztalatait. A megtakarított szénnel 8 H00 tonnás súlyú teJvervtíMatot le­hetne továbbítani Kaposvártól Budapestig A2U-es mozdonnyal. Mivel a vasút egyik legnagyobb szénfogyasztója hazai széntermelé- sünknek, így a szénmegtakarításban elért eredmények igen jelentősök. A szén-megtakarításban élenjár Miszner Gyula -kétszeres jelvényéé sztahanovista mozrionyv-.zetö és Kovács II. János fűtő. Mindketten példát mutatnak munkatársaiknak és munkamódszereiket másoknak is átadják. A szénmegtakaritásban ki­váló eredményt ért el még Hegyi Károly mozdonyvezető és Rózsa Fe. renc fűtő. Batika József kétszeres jelvény es sztahanovista fűtő ugyan­csak példát mutat munkatársainak az anyag-takarékosság terén. A mot'orvezetők ás bekapcsolódtak a mozgalomba és 1925 kg gázolajat takarítottak meg. A megtakarított gázolajjal kb. GO tonna terhelésű motorvonatot 4800 kilométerre le­hetne _ ttovábbí/fcaini. Eredményeik mutatják,, hogy a motorvezetők i-s helyesen használták fel a sztahano­vista iskola tanulságait. Egyénileg jó eredményt ért el a megtakarí­tásban -Somlai László kétszeres jelvényies sztahanovista motorvez-e- tő. továbbá Gál Vilmos -és Jászberé­nyi Károly motorvezető. A megta­karításokban kiváló eredményt ért el a fiókműhely, ahol a dolgozók a mozdonyok és motorkocsik időszakos javításá­nál 5195 forintot takarítottak meg. A fiókműhely egyéni dolgozói is kimagasló eredményeket értek el a Gazda-mozgalom keretében. Takács István es!zteng!ályos< Jávori Titusz kazánk-ovács. Rosta Kálmán moz­donylakatos mutattak példát az anyag-takarékosságban. A kocsijaví­tó .műhelyben jó eredményt ért el Benke János, Végh Dezső, Raid! József kocsilaka tosok és Sárosi László asztalos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom