Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-04 / 53. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1953. március 4. A NÉPNEVELŐ BÍRÓ ISTVÁN NÉPNEVELŐ el sönék ért az iharosberényi párt- szervezet helyiségébe vas ár map reggel. A párttitkáron kívül máig nem volt ott senki. Beszélgettek, amíg a többiek is összejöttek, az­utáni a párttitkár elvtárs olvasni /kezdte, melyik népnevelő- pár me­lyik utcába megy felvilágosító mamikét végezni, — Biró István Új­telep! — mondotta — ott látogat meg az elvtárs hat egyénileg dol­gozó parasztcsalád ot. Hosszú az út Újtelepig, végig kelj menni a fél falun. Útközben Biró elvtárs azon gondolkodik, (hogyan is kezdije meg a beszélge­tést. A gépállomás mellett /halad ej, -ahonnét már látja Molnár Já- no-sék házát—hozzájuk megy be először. Az előszobában elébejön Molnár János. Biró elvtárs nem sokáig kerülgeti a szót, mindjárt rátér: — Itt van a jó idő, a; tava­szi munkák elvégzésének .az ideje, azért jöttem, hogy megkérdezzem, hotgyan készülnek a tavaszi mun­kákra? ;— így kezdi a beszélge­tést, miközben várakozóan tekint a házigazdára­— Én már elkészültem, amivel eddig kellett — válaszolja Molnár gazda és kis megelégedettség ér­ződik a hangjából. — Biztosítva van a vetőmag, elvege,ztem ,a mély­szántást, a trágyahordást és a ve­tést is megkezdem a hét végén .. ­1—A hét végén — kapja el a szót Biró elvtárs —késő lesz az! — De­hogy 1 ész késő— hajtogatja Molnár gazda ai maga igazát — különben sem voltam én soha az utolsók között, ejső voltam én mindig a mezőgazdasági munkák elvégzésé ben, az első leszek most is — mondja most már jóval hangosab­ban. — HÁT AZ ELSŐ nem lesz Mol­nár gazda — vet ellent Biró elv­társ —, hisziejn az Úttörő tszcs-ben már 15 holdat szombat estig elve­tettek, de a második még lehet — biztatja ■—, mert az egyénileg dol­gozó parasztok közü] tegnap estig még senlki nem vetett. Kezdje meg maga holnap, Tegyen maga az első köztük, meglátja, a többiek is kö­vetük a példáját. — Vizes még a talaj, ne»n lehet még vetni — ellenkezett tovább Molnár János, nem lesz az késő a hét végén" sem — mondja, most mjár mintha saját magát akarná megnyugtatni.'— Vizes a talaj? — De hiszen az alsó-mezőn, ahol két holdja fekszik, ott már rá lehet menni, ott nyugodtan hozzá lehet látni a vetéshez — csodálkozik Bíró elvtárs. — Hát hiszen nem kell engem biztatni, elvégzem én a kötelességem —- válaszolja kis zavarra] a hangjában —, meg az­után még annyira nem sürgős az a vetés. — Bíró elvtárs azonban nem hagyja annyiban a dolgot, to­vább beszélget, hogy a korai ve­tésnek mi a jelentőisége, meg hogy a simitózást is el kell végezni a vetés előtt, — Az is meglesz — bólogat Molnár János és már lát ni rajta, hogy magában egyre in­kább igazat ad' a- népnevelőnek, csak még nem akarja hangos szó­val -elismerni, makaoslkodik. Bíró elvtárs meg tovább foly­tatja/a beszélgetést- Néhány perc (hí;jón háromnegyed órát -töltött Mo’náréíknáli, amikor -eltávozott, mégis megelégedett volt- Molnár János megígérte: hétfőn megkez­di a simitózást, utána azonnal a vetést. Az ajtóban még visszafor­dult Biró elvtárs és azt mondta-: — Az -adott /szó kötelez ám! —• Amit én megígértem, -azt mindig teljesítettem is — jött az önérze­tes válasz. ZÓKA SÁNDOR 8 HOLDAS dolgozó paraszt lakik Molnárék mellett. Őt is felkereste Biró -elvtárs. Otthon volt az egész csa­lád, szívélyesen fogadták a nép­nevelőt, mindjárt székkel kínál­ták. Biró elvtárs itt is hamarosan rá­tért, mi járatban van, elmondta, hogy itt :a jó idő, e] kell végezni a vetést. Zóka Sándor igazat adott, tudja ő, hogy az időiben és jól1 el­végzett munkának megvan az eredménye, aztán -elmondja, hogy tegnap, tegnapelőtt kint járt a földeken, nézte, mi-kor lelhet meg­kezdeni a vetést, mert a- jó gazda csak akkor nyugodt, amikor a mag a földben van. — És a vető- mag-biztosítva van-e?— feszi fel a kérdést Bi-ró elvtárs. — Már hogy­ne volna biztosítva, -hát hogyan kezdjek anélkül hozzá a vetéshez? — élneve-ti magát és tovább foly­tatja: — Jórésze nekem megter­mett, ami meg nem volt, azt meg­vettem. A gépállomás szelektora meg is tisztította, nekem már iga­zán csalt vetni kell — mondja, mi­közben odaül Bíró elvtárs mellé. — És mikor akar vetni? —foly­tatja a -b-eszé-d fonalát Bíró elv­társ. — Kedden, szerdán megkez­dem, addigra jó] megpirkad a föld — így válaszol Zóka gazda — nem akarom én, ho-gy az utolsók között emlegessenek. Aztán még egy ideig -beszél­gettek. Zóka Sándor még több min denről kérdezősködött: lehetne, e még /szerződést kötni spárgabor- sóra, két éve volt -szerződése és az igen /kifizetődő vo-l-t. Több min­denről -előjött a szó, amíg -elbú­csúzott Biró elvtárs A többi négy családnál is eredményes munkát végzett és Bíró elvtárs teljesítette p ártmegb iz a tá sál. Hazafelé menet Bíró elvtárs azon gondo/ükodott: ha a pártszer­vezet állandóan gondot fordítana -a r/iépne velőmunkára, mennyivel több eredm,é)nyt lehetne elérni. Lám, Molnár Jánost nehezebben, Zóka Sándort 'könnyebben és a többi dolgozó parasztot is meg le­hetett győzni a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésének je­lentőségéről. V. M. „Sokat tanultunk a filmből“ Láttam a Szovjet Film Ünnepé­nek városunkban- bemutatott első filmjét, a ,.Széttört bilincsek” cí­mű filmet; Kollektiven néztü meg a vállalat -dolgozóival. Beszélget­tünk róla. úgy érzem valamennyi­ünk véleményei vetem pá-pirra. Ennék a csodálatos filmnek drá­mai jelenetei szinte lenyűgöztek bennünket. Igen értékes tapaszta­latokkal gazdagodtunk. Ebben- a filmben tömören a néző elő tárul az orosz nép nyomora, szenvedése és megaláztatása, amelyben a cári önkényuralom alatt része volt. Lát­tuk- a szomorú művész-sorsot, magát a művészt, aki paraszti sorból ke-' riilt ki ■ művészetének erejével harcolt az elnyomás ellen és ször­nyű szenvedéseken keresztül is in- gadozás és megalkuvás nélkül az orosz nép mehett küzdött. Feleme­lő érzés volt látni, hogy a cár aka­rata ellenére a szabadságiért küzdő művészek az egész országban meg­mozdultak/, hogy a forradalmi szel­lemű művészt szabaddá tegyék és visszaadják a népnek. Eb-bő! a filmből még inkább meg­tanultuk szeretni és megbecsülni a szabadságot, amely minden nem­zetnek éltető ereje és-amely nélkül sivár, reménytelen sors vár egy népre, mint azt láttuk a cári uralom sötét korszakát megelevenítő film­ben. ■Sokat tanultunk ebből a filmből, amelynek: felvételei, rendezése és a szereplők szíwel-lél-ekkeí alakított művészete csodálatos látvány volt. Dicséret illeti magyar művészein­ket is a tökéletes hangjátékért, mely élvezetessé tette a film meg­értését, á térzését. . B enezdeitner Józsefné Patyolat Vállalat APRÓHIRDETÉSEK Gép- és gyorsírókat felveszünk. Kaposvári Textilművek. Jelentke­zés a porián. 400 négyszögölön fekvő szobá­ik on-y ha, speizos, magános lakáso­mat elcserélném a donneri város­részben. Dobó István-u. 24/a, Egy jók-arban lévő női kerékpár olcsón eladó. Lenin-u. 13. sz. ' Komplett hálószolbab út or eladó. Érdeklődni: vasútállomás étter­mében. Bódisné. Védekezzünk a Az i-dősefclb állattartók Somogy megyében is jól ismerik ezt a -be­tegséget, mert ezelőtt 14 évvel a megyében- is széliében el volt ter­jedve és nagy károkat okozott. Je­lenleg a nyugati és a -déli /határa­ink felől újból- fenyeget e járvány betörésének veszélye. A -betegség elterjedését csak úgy akadályozhat­juk meg, ha minden állattartó isme­ri a betegség tüneteit, az ellene va­ló véde/ezést és ha netán fellépne a -betegség, akkor pontosan meg­tesz piindent, hogy a súlyos vesz­teségeket megakadályozza. A betegség nevében is szerepel, hogy ,.ragadós”, tehát átragad1 a beteg állatról az egészséges állatra. A betegség okozója a beteg állat fertőző váladékaiban, ürülékeiben, tejében, de főleg a -szájban kelet­kező hólyagok felfakadása után a nyálban v-an. A száj- és körömfá­jásban megbetegedett állat nyál- cseppecs éi -messzire elkerülhetnek és így kis csepp elegendő úja-bb állatok megfertőzésére. Rákerülhet ez a takarmányra, egyéb más ra­gályfogó tárgyra, elhurcolhatja az ember a ruháján, lábbelijén stfo. Miről ismerjük fel a betegséget? A fertőzött állatokon a betegség ragadós száj- és kezdetén csak bágyadtságot és ét-} vágytál a ns-ágot látunk. Csakhamar hólyagok jelennek meg a szájban, főleg a foghúson, az ajkad belső felületén, a nyelven, az állat tő- gyén a csecsbimbókon és a köröm- szélen. Az állatok sokat feküsznek, sántítanak. A sertések megbetege­désekor az orrka,rimán és a köröm- szélei: en jelemnek meg ezek a hólya­gok. A száj bah keletkezett hólya­gok később felfak-adnak fekélyek támadnak, ami igen fájdalmas, ezért az állatok nem -esznek, a nyálul:' -csurog. A fialtál állatok rendkí­vül érzékenyek á betegséggel szem­ben és sokszor a hólyagok, fekélyek kifejlődése nélkül is gyorsan el­pusztulnak. Hogyan védekezzünk a betegség ellen? Ha állatainkat meg a arjuk véde­ni a betegségtől, akkor a fertőző körülményeket kell elkerülni. Ke­rüljük tehát az állatvásárokat, ál­latainkat idegen istállóba ne állít­suk be, idegen helyen ne etessünk, közös vályúkról ne itassunk. Idegen állatokat ne fo-gdossunk feleslege­sen. ha az elkerülhetetlen, akkor a kézmosás és fertőtlenítésen felül, lúgos vízbe mártott kefével ruhán­kat is tisztítsuk meg. Istállónk be­körömfójós ellen 1 járata elé "hintsünk égetett mása­| port, vagy tegyünk fertőtlenítő ol­dattal, falúggaí átitatott szahnaío- natot, vagy zsá’ot a lábbeli fertőt­lenítésére. Amikor állatainkat gon­dozzuk, vagy takarmányozzsuk, f jöt­te mindig mossuk meg kezünket Szappanos, 1-úgo.s vízzel. A száj- és körömfájás eMe»i vé­dekezésnél az állattartó legfonto­sabb feladata és kötelessége a be­tegség azonnali bejelentése a helyi tanácsnál. Ez minden állattartónak nemcsak törvényszab-ta kötelessége, aminek megszegése súlyos büntetés­sel jár. hanem egyéni érdeke is. A községi tanács ilyen eseteidben az állatorvost azonnal értesíti; az ál­latorvos vizsgálata és kiszállása díj­talan. Az állatorvos az ingyenes vizsgálat után részletes utasítást ad, az állatokat védőoltásban ré­szesíti és az állatok gyógykezelé­sén kívül a kiadott utasítások azt a célt is szolgálják, hogy a beteg­ség kórokozójának elhurcolása meg­akadályozható legyen. Kormányzatunk nagy áldozato­kat hoz a betegség megakadályozá­sára és joggal számít minden ál­lattartó segítségére, -hogy orszá­gunk értékes állatállományát meg- védbessük a betegség -nagy kártéte­leivel szemben. A KÖTELEZŐ Kormányzatunk a kötelező biz­tosítás bevezetésével országunkban előforduló két leggyakoribb tér má. ze-tj csapás következményeivel szembén nyújt védelmet. Lehető­vé teszi, ho-gy az egyénileg, vagy a közösségben dolgozó paraszt a tűz, vagy jégverés esetén kárát helyreállítsa és újból belekapcso­lódjon a termelő munkába. A kötelező biztosítás díjának be­fizetése komoly kötelesség a'z ál­lammal szemben. Megyénk dolgozó parasztsága ennék a kötelességé­nek csak igen kis mértékben tett eleget és ezért -országos viszony­latban a kötelező biztosítási díjak befizetésében megyénk az utolsó előtti helyen áll. Különösen ko­moly hiányosság mutatkozik a bar­csi, nagyatádi és marcali járásban. Az elmaradás mellett vannak jó eredmények is. Balatonboglár, Ba- latonfö’dvár, Kazsok, Jut, Lulla, Patca, Sóim., Zselicszentipál, Zá­kány -községek befizetései elérték a megállapított dijak 75—80 szá­zalékát. Ezen községek tanácsa és dolgozó parasztsága megértette a kötelező biztosítás jelentőségét és igyekezett az ezzel járó kötele­zettségének eleget tenni. Megyénkben január e-lseje óta 3 tüzeset történt: Ják-ó, Bolhó sTab községben. A kártszenvedettek azonban nem fizették be biztosítá­si díjúkat, így a rendelet szerint kártérítésben nem részesülhettek. Intő példa ez a díjfizetésben el­maradottak részére. A kőtelező jégbiztosítás díja február 1-én v-olt esedékes. A jég- biztosítási díjá-t tájegységenként, sok évi átlagtermés figyelembevé­telével állapították meg egy kát. holdra eső terméshozam alapján. Az átlagok évenként különbö­ző-ék, s holdanként is változnak. Jégverés esetén a befektetett mun­ka, vetőmag, védekezőszerek stb. értéke térül meg. Pl, a- 4. területi csoportba sorolt szántóterületnél kát. holdankint 15 forint évi díj fizetése mellett a jégverés által okozott károk megtérítése holdan­kint 400 forintig terjedhet. A szöl- lőterületeknél szintén 4 területi csoport van. A 4. területi csoport ba 145 forint évi díj mellett jég­verés esetén a kártérítés kát. -hol­danként 1.700 forintig terjedhet. A gyümölcsösök jégbiztosításá­ért -holdankint 85 forint díjat kell egy évre fizetni. Esetleges jégve­rés esetén a. kártérítés összege hol­ds nkir.t 1.000 forint. A jégverésre különösen érzé­keny, értékesebb növényeknél -a nagyobb kár is megtérülhet, ha a gazda biztosítását önként kiegé­szíti. A termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti cso­portok a szántóterületre vonatko­zó évi díjból százalékos kedvez­ményben részesülnek. A szöllő és gyümölcs jégbiztosítási díjából a termelőszövetkezeteknek 20 száza­BIZTOSÍTÁSRÓL lékos -engedmény jár. A termelő- szövetkezetek és a III. tipusú ter­melőszövetkezeti csoportok a jég­biztosítási díjat április 5-én fize­tik. Ha valaki a biztosítási díjat nem fizeti meg, nem részesülhet kár­térítésben A kötelező biztosítás díjának befizetése azért is fontos, mert kése-de/l-mes fizetés esetén a díjat közadók módjára/ hajtják be és havi 3 százalék pótlékot kell fizetni. A kötelező biztosítással kapcso­latban az Állami Biztosító járási és városi felügyelőségei, piagyei fiókjai minden felvilágosítást meg- adnak. FELHÍVÁS A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa 8/1953—II. 8. M. T. szám a'att rendeletet adott ki a gyermektelen személye'.;' által fize­tendő adóról. E rendelet szerint ezt az adót köteles fizetni a 20. életévét betöl­tött az a személy, akinek önálló j keresete, vagy jövedelme v-an és nincsen- vérszerinti, vagy örökbe fogadott gyermeke. Nem kell gyermektelenségi adót fizetni annak, akinek van gyerme­ke vagy aki férfi létére az 50. va-gy nő létére a 45. életévét betöltötte. Mentes az adó alól: a Néphad­sereg é.? az Államvédelmi Hatóság zsoldilletményt élvező tagja, illetve ezek; felesége; A 100 százalékos-, valamint 75 százalékos hadirokkantak, vagy há­borús polgári rokkantak; és azok, akiknek gyermeke a 20. életévének betöltése után halt meg. Az adófizetési kötelezettség kez­dődik a 20. életév betöltését köve­tő naptári év első napján, megszű­nik az adcifizetési kötelezettség a gyermek születését, örökbefogadá­sát követő hónap első napjától. Azok. akik munkaviszonyban áll­nak. akik termelőszövet''ezet tagjai, akik munkaközösség tagjai és a ház­tartási alkalmazottak az adót úgy fizetik, hogy munkaadójuk (a ter­melőszövetkezet, a munka' özö-sség) a kifizetésre kerülő járandóságuk­ból az adót levonja. Akik önálló keresettel bírnak és emiatt általános jövedelemadót kö­telesek fizetni, azok a gyermekte- leneégi adót ■ általános jövedelem­adóiuküal együtt fizetik meg. Ez okból felhívja a Városi Ta­nács VB. pénzügyi osztálya az ál­talános jövede’emadó fizetésére kö­telezetteket, (iparosok, szellemi foglalkozásúak, parasztok, stb.) hogy abban az esetben, ha valami oknál fogva nem kötelesek az adó megfizetésére, ezt az okot, nevüket és ,’akcímiV et március 31-ig jelent­sék be a Városi Tanács VB. pénz­ügyi osztályán (Városi Tanácsház földszint). Aki bejelentését elmu­lasztja, büntetéssel lesz sújtva <Tl ÁD I ó Március 5., csütörtök. KOSSUTH RÁDIÓ 11.30: Megbízatás. Elbeszélés. 12.00: Hírek. 12.10: Hanglemezek. 12.30: A magyar történelem for­radalmi dalaiból. 12.55: Szórakoz­tató zene a Moszkvai Rá-dió mű­sorából. 14.0-0: Időjárás, és vízál­lásjelentés. 14.15: A Rádió Gyer­mek-újság műsora. 14.50: Marian Anderson és Paul Robeson énekek Hanglemezek. 15.15: Hírek szer­bül. 15 30: Arckép Fagyejevrőil, 16.00: Szovjet népeik dalai. Hang­lemezek. 16.30: II. Rákóczi Ferenc és Nagy Péter szövetsége. 16.45: Magyar zeneszerzők k-órusművei- ‘ -bői. 17.00: Külpolitikai kérdések­re válaszolunk. 17.15: Az Ifjúság Hangja. 17.35: Jó munkáért szép muzsikát! 18.00: A Néphadsereg Híradója. 18.40: Hírek németül. 19.00: Hangos Újság. 19.20: Hírek szerbül. 2000: Hírek. 20.10: Csaj­kovszkij: Anyegin. Opera 3 felvo­násban. Közben: 22.12: Híreik. /Sport. 22337: Az operaközvetítés folytatásai. 23.15: Esti muzsika. Hanglemezek. 24.00: Hírek. PETŐFI RÁDIÓ 10.50: Kőrő'si Dudus Zoltán és ze­nekara játszik. 11.30: Műsorzárás. 15.00: Úttörő mikrofonnal az or­szágban. 15.20: Bálettzene. Hang­lemezek. 15.40: Fiatalok zenei új­ságja. 16.10: A Magyar Rádió kis­együttese játszik, 16.40: „Van ilyen párt”. 17.00: Népi énekesek műso­ra. Hanglemezek. 17.30: Hírek. 17.40: A Falurádió előadása. 18.00 Vladigerov: Var dar — bolgár rap­szódia. Hanglemez. 18.10: Az öt­éves terv nyomában! 18.25: Hírek szlovénül. 18.45: Szív küldi szív­nek szívesen. 19.00: Kadosa: Be­csület és -dicsőség — szvit. 19.30: A Magyar Rádió tánczenelk-ara ját­szik. 19.45: Sportnegyedóra:. 20.00: Műsorzárás. SOMOGYMEGYEI MOZIK MŰSORA: Kaposvári Vörös Csillag: Állami Áruház. 25—10. Kaposvári Szabad Ifjúság: Asz- szonysorsok. 27—3. Tab: Becsületbíróság. 4—5. Barcs: Veszélyes őrjára/t. 4—5. Csurgó: Riadó. 7—8. Igái: Boldogság felé. 7—8. Lengyeltóti: Kína lánya. 7—8. Nagyatád: Gyarmat a föld alatt. 4-5. Siófok: Vörös nyakkendő. 4—5. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszkl Mihály Felelős kiadó: Gábri Mihály Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-u. I. Telefon: 901. 463, 468. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-utca 16. Telefon: 999. Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Latinka Sándor-u. 6. Telefon: 828, Nyomdáért felel: Hidas János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom