Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-29 / 75. szám
Vasárnap, 1953. március 29. SOMOGYI NEPEAF NAG YATÁD FEJLŐDIK Képek megyénk életéből gatója készségesen , mutatja meg a beépített csempekádakat és a közös medencéket. — ,,650 és 450 méter mélyről kapjuk a fürdő vizét" — magyarázta az igazgató. Ezt is a leiszabadulás után építették újjá. A parkot március 30-tól május elséfé.g 26 ezer forintos költséggel átrendezik — tudtam meg kísérőmtől. A felszabadulás előtt Nagyatád álig rendelkezett olyan intézményekkel, amelyek a nép egészségügyét .szolgálták volna. A múlt „urai" nem tartották szívügyüknek az anya- és gyermekvédelmet- Ez a felelőtlenség oda vezetett, hogy a gyermekhalandóság ijesztően magas számadatban mutatkozott meg. A felszabadulás után korszerű szülőotthont kapo'-t Nagyatád, 120 ezer forintos beruházással. Korszerű rendelővel, kórtermekkel, csecs emőszobával ellátott . szülőotthon várja a szülő nőket. A nagyatádiak büszkék szülőotthonukra, ahová bizalommal mennek tanácsért az anyák. Van már bölcsőde és napközi otthon is. Itx védőnők vigyáznak a gvermekekre, kiknek szülei nyugodtan dolgoz-j ihatnak munkahelyeiken. A napközi és a bölcsőde több mint 100 ezer forintos beruházással készült. A felszabadulás hozta meg Nagyatád fiataljainak a széleskörű sportolási lehetőséget is. Sok, számukra ismeretlen sportot sajátították el a fiatalok. Megalakult az atlétikai, ökölvívó, asztalitenisz,, röplabda és kosárlabda szakosztály. Mindenki a képességeinek megfelelő sportágban szórakozhat munka után. Az elmúlt évben több mint 20 ezer forint támogatást kaptak a nagyatádi sportszakosztélyok. A felszabadulás után kultúrhá- zat kapott Nagyatád. Sokezer fo-J rintot fordítottak Nagyatád újjá- j építésére. A község parkosítására J 26 ezer forintot fordítottak. Eb- ,j •ben az évben több mint egy km betonjárdát építenek. És még lehetne sorolni, mi mindent valósítanak meg. Fejlődik, szépül a község és nem is olyan sokára már nem csak emlegetik, hogy Nagyatád ,,kisváros", hanem valóiban várossá is fejlődik. Előtte strandfürdő. A fürdlő igazRadícs Károly Jßeail &ztáLiiiaám&káL kitüntetés dolgozni. Talpas József né. Népi demokráciánk tette lehetővé, hogy üdülhetünk —800 forintos keresetnek. Azonban magasabb teljesítmény esetén lé- nyögésén emelkedik a kereset. Fütött. kényelmes. ingyenes szálláshelyünk van. Naponta 6.10 forintért ízletes, bőséges reggdit, ebédet és vacsorát kapunk. Gyermekeink után családisegély ben és 10 százalékos sztálínvárosi pótlékban részesülünk, ingyepes hazautazást kapunk havonta egyszer. Kedvezményest havontai háromszor biztosít a vállalat. Ezenkívül fizetett szabadság illet meg minkét, valamint szórakozási, művelődési le. hetöség is vem De ezen túlmenően néni adom sokért, hogy gyönyörű. szocialista városunkban dolgozhatom. Éppen azért írtam e levelemet a, szerkesztőséghez, hogy tükörképet adhassak az otthoniaknak boldog életünkről. Hadd lássák dolgozó társaim, hogy SitéJinv árosban öröm, boldogság, HA VALAKI A FELSZABADULÁS előtt járt Nagyatádon és volt elég ideje ahhoz, hogy körültekintsen, akkor elsősorban aiz angol érdekeltségű Cérnagyár, a község közepén lévő gyógyfürdő és a Konzervgyár ragadta meg figyelmét. Nagyatád már a felszabadulás előtt is hétezer lakosú' község, vagy ahogy az atád'iak emlegetik, „kisváros” volt, annak tekintették a környékbeli falvak lakói is. Az épületek formái, méretei azon bar. korántsem jelentették azt, hogy Nagyatád városszámba jöhessen. A felszabadulás előtt Nagyatád többtízezer holdnyi területét három nagybirtokos uralta. A legnagyobb földbirtoka Manóinak volt, közel 23 ezer hold, ami Si- mongáttól Erdőcsokonyáig és Kisbajomig húzódott. Utána gróf Somssich Géza, akinek 1200, a harmadik a Lelbac'h-uraság, akinek 800 holdjai volt. A kulákok- nak is volt bőven, a tönkrement szegényparasztok földjeit harácsolták össze. Nagyatád akkori szociális összetételét ezekután könnyen megállapíthatjuk. A 3 nagybirtokos mellett ott volt még a község „arisztokráciája." Ilyenek voltak Kogler Béla bankigazgató, Bulics Pál konzervgyártulajdonos, Benyák nyomda- tulajdonos és egy-két tucat nagykereskedő. A papok, barátok, apácák szintén a „kisváros" 'keretéhez tartoztak, belőlük is volt bőven. Szorosan . ehhez az osztályhoz tartozott a község „intelligenciája", amelynek képviselője 15 éven keresztül Kovács Dénes járási főszolgabíró volt. Grófok, földesurak, papok, bankárok, szol- g ab írók és ku'Mkok voltak Nagyatád vezetői, korlátlan urai. A MÚLT RENDSZER iskolái is ezeknek az uraknak a gyermekeit várta, ezekből nevelte az elmúlt éra hivatásos népnyúzóit. Jellemző oélda, hogy Kovács Dénes főszolgabíró fia szellemileg annyira gyenge volt, hogy még a múlt rendszer iskolapadjai sem tűrték meg sokáig masukban. Úgy. hogy „szegényke” kénytelen volt az érettségiig fél Dunántúl minden iskoláját kipróbálni, míg végül is a kaposvári kereskedelmit iskola ban, eléggé megvénült fejjel „csak” négy tárgyból bukott el. Paraszt" vagy munkásszármazá- sú diák még gondolni sem mert arra, hogy a négy polgárin túl is tanulhasson. A polgári iskola helyben volt és bizony ezt csak a szülők keserves munkája árán sikerült néhány szegényebbsorsú gyermeknek elvégezni. Ha nagyobb családban pályaválasztás elé érkeztek a gyerekek, három út állt előttük: vagy gyárba mentek munkásnak, jobb esetheti ipart tanulhattak, a harmadik út a cselédsors, a nagybirtok fojtó légköréibe vezetett. Az uradalmi cselédek már ritkán hagyhatták ott a helyüket. Esetleg az a változás állhatott be az életükben, hogy odábbállnak, más uraságnál próbálnak szerencsét. Sokszor ez nem önkény esen történt. Ha lázadozni mertek, akkor még a csendőrökkel is meg kellett nekik ismerkedni és kidobták őket. ilyenkor nehéz volt elhelyezkedni. A környékbeli urasatoknál hamar híre ment a lázadónak. Messze, sokszor a megye másik végében kapott helyet az ember. NAGYATÁD KÜLSŐ arculata a múltban 50 év alatt allig változott. Építkezés: álig történt. A cse iédember nem tudott építkezni. Miből is építhetett volna? Az a szegényebb, apró birtokon gazdálkodó parasztcsalád, aki már az ősi fészekben nem fért meg, arra kényszerült, hogy tetet emeljen a feje'fölé, ha nem akart télvíz idején a szabad ég alatt maradni. Az agyagból tömött apró házacska falai segítség útján mégcsak elkészült, de az iparosmunlka már a takarékból kért magas kamattal járó kölcsönt kívánt, A végső csőd ezután következett. Jött a végrehajtó és bizony sokszor dobra került a keserves munka gyümölcse. MA NAGYATÁDNAK nyolc és félezer lakója van. Lemérhető az óriási vá%ozás, arai a felszabadu- ás után tör ónt az újjáépült Nagyatádon. A régi népnyúzó urak úgy j eltűntek, hogy csak hírüket léhet 'hallani. A régi urasági birtokokat szétosztották a volt cselédeknek. Földet, házhelyet kaptak a nincstelenek. 1946-ban kezdődött a telkek beépítése. Egymásután egész sor utcák nőttek. Gépállomást kapott a község. Jelenleg 12 erőgép áll Nagyatád és környéke tszcs-inek és parasztjainak rendelkezésére. 1949-ben alakult a Dózsa tszcs. Kezdetben sók nehézségük volt, de a harcot nem adták fel. Azóta alakult még két tszcs: az Ady és az Uj Élet. A Dózsa 50, az Ady 20, az Uj Élet 24 taggal dolgozik. Nagyatád dolgozó parasztjainak a fiai már egészen más körülmények között választhatnak pályát. Az elmúlt év őszén avatták tisztté Szél István, Molnár János és Voltig Lajos fiát, akik a múlt rendszerben még gondolni sem mertek arra, hogy tisztek legyenek. Szembetűnő a fiatalok érdeklődése a tudomány és a kultúra, a művelődés iránt. Több mint 70-en járnak a kaposvári, csurgói és más középiskolákba. Számos : szülőnek a gyermeke egyetemeken és főiskolákon tanul ösztöndíjasként. Szépen berendezett könyvtár áll a község dolgozóinak rendelkezésére. Élnek is a lehetőséggel. Ezt bizonyítja, hogy Nagyatádon minden tizedik ember állandó látogatója a népkönyvtárnak. A megváltozott életről beszél Sárdinecz Ferenc községi tanácselnök, amikor életéről érdeklődtem. Én efvtárs, itt születtem Nagyatádon. Heten voltunk testvérek. Korán megismerkedtem a nélkülözéssel és a nyomorral. Urasági földeken dolgoztam mint ke- pésarató és napszámos, télen meg az erdőre jártam fát irtani. Szerettem volna tanulni, de nem lehetett. Három kis családom van. Hogy mjfc jelentett számomra1 a felszabadulás? Nem az az öt hold föld, amíf kaiptam, hanem a megváltozott él’et. gyermekeim boldog i jövője, új életünk jelenti a fel- szabadulást. A TANÁCSHÁZZAL SZEMBEN a park közepén van a gyógyfürdő. Kedves Somogyi Néplap! Nemrég kerültem ide Sztálinvá- ro&ba, őszintén megvallva, először idegenkedtem attól, hogy erre a munkahelyre jöjjek. Kissé messzinek találtam, nehéznek képzeltem. Azonban a toborzó elvtéirs oly élethűen vázolta, ismertette velem az itteni viszonyokat, körülményeket. hogy kedvet kaptam és eljöttem. Most, utólagos megállapításom szerint, látom, hogy nem szépített, nem túlzott semmit. Mindaz amit mondott, megfelel « valóságnak. Megérkezésemkor alapos orvosi vizsgán mieintem kérésziül. Mindenhol szívélyesen fogadtak. Tiszta szálláshely, kitűnő ellátás várt reám, majd felvételem utóin ké'zhezlcaptam a 200 forint szerződési jutalmat. Azóta dolgozom, a munkaköröm tetszik. Az eltelt idő alatt 20 napot dolgoztam, teljesítményem 100—120 százalék között mozog, ami megfelel havi 700 Kedves „Somogyi Naplap"! Soha el nem múló hálával tartozunk népi demokráciánknak, amiért lehetővé tette számunkra is, hogy üdülni méhettünk, aminek lehetősége a kapitalista rendszerben csak a tőkéseknek volt megadva. Az üdülő gyönyörű, erdőszélen van felépítve, nagy, tágas, tiszta szobák vannak. Egészséges, friss a levegő. Az ellátás bőséges, minden megvan, amire csak szüksége van a dolgozónak. A legmesszebbmenő kiig gondoskodnak az üdülők szórakozásáról. Kényelmes társalgó, könyvtár, rádió biztosítja ezt. Nagy gondot fordítanak a dolgozók orvosi kezelésére is. Mindezt a sok jót és szépet, amiben részesülünk, az eddiginél is még jobb munkával fogjuk meghálálni. Szedlás Béla és Szedlás Béláné gépkocsivezetők. Április 29-én lesz két éve, hogy ötéves tervünk nagyszerű alkotásának alapkövét elhelyezték a kaposvári Jutai-úton. Attól a naptól kezdve szemlátomást nőnek az épülő falak. Épül a Kaposvári Textilmű. Az építési anyagokat szállító te' heran tokkal együtt hatalmas ládákba csomagolva megérkeztek a szovjet fonógépek is. A Szovjetunió baráti segítsége lehetővé tette, hogy az első ideiglenesen felépített épületben megkezdődjön a termelés. Ötéves tervünk nagyszerű alkotásaiban ma már 43 ezer orsó pereg. Ontja a hófehér gyapotfonalat szövödéink számára. Jelenlegi kapacitása mellett évi termelése meghalaidlja a 2 millió kilogrammot. Az ötéves terv végére még további 10 ezer orsó indul meg az üzemiben. A fel szabadulás előtt Somogy |zetett szülés. Egymás után épül" megyében hírét sem hallották szülőotthonnak. Asszonyaink kis százalékának volt meg a lehetősége, hogy orvosi segédlettel szüljön. A legtöbb esetben csak a bába állt rendelkezésére a szülő nőknek. De számtalan esetben előfordult, hogy otthon, miniden segítség nélkül, vagy éppen a szántóföldön adott életet gyermekének a dolgozó nő. Népi demokráciánkban valóra- vált, hogy a legfőbb érték az ember. Pártunk és kormányunk nagy gondot fordít ai dolgozó nők egészségvédelmére, melynek egyik fontos tényezőije a szakszerűen levetek az ötéves terv keretében a szülőotthonok és ma már megyénkben három korszerűen felszerelt szülőotthon működik, összesen 26 férőhellyel. A lengyeltóti szülőotthont 1952-íben létesítettük mintegy 50.000 forintos költséggel. Egy szülőotthon Lábödon, egy pedig Nagyatádon működik. Ezenkívül a barcsi kórházban 10 ágyas szülészeti osztály, a marcali kórházban 24 ágyas szülészeti osztály van. Mindkettő az ötéves terv keretében létesült. A képen a nagyatádi szülőotthon látható. Felmérhetetlen segítséget nyújt népi demokráciánk a termelőiszövetkezeti és az egyénileg dolgozó parasztoknak a gépállomások munkáján keresztül. Megyénkben az első gépállomás 1948-ban alakult meg. Azóta számuk 21-re szaporodott. Jelentős mértékben gyaira- podiott gépállomásaink gépparkja is. Jelenleg 507 traktor van megyénk gépállomásainak tulajdonában. Ezenkívül 51 vontató, lő teherautó és 3 kombájn képezi a gépállomások gépparkját. Most kapnak1 négy „Zetor" traktort, melyek rövid időn belül megkezdik a munkát. Gépállomásaink dolgozóinak 18 százaléka nő, akik ugyanolyan megbecsült munkásai épülő szocialista hazánknak, mint a férfiak. Jó szakmai kiképzésükről a oso- konyavisontai női traktorosképző iskola gondoskodik, ahol állandó tanfolyamokon 40—45 nő tanul.
