Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-29 / 75. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP 4 SZOT távirata a CGT-h&x és a fraueia kormányhoz A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa táviratot intézett a UGT'hez, amelyben felháborodását ejezte ki André Stil és társai le- artóztatása miatt. Ugyancsak furatban tiltakozott a francia kormánynál a törvénytelen cselekedete illem. A táviratok szövege a következő ; CGT Párizs. A magyar szervezetit dolgozók mélységes felháborodással szereztek tudomást a francia 'kormány újabb terrorintézkedéséröl. amellyel ismét lábbal tiporják a francia nép sole dicső harcban szerzett szabadság- jogát. A CGT főtitkárának, Benoit Frachonmk illegalitásba kényszerítésével, André Stil és a CGT titkáraimjfc törvénytelen letartóztatásával akarja ez a kormány a jogailcért és a béliéért harcoló francra dolgozókat elnémítani. Harcaitokban veletek vagyunk. Biztosak vagyunk abban, hogy egységes kiállásotok és a nemzetközi proletárszotidaritás meg fogja dka- dályozrti a francia kormányt céljának keresztülvitelében és győzelemre viszi a miág szervezett dolgozóinak közös t nagy ügyét. A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége.” * * * „Fidncia kormány, René Mayer minisz terelné knek Párizs. A magyar szervezett dolgozók mélységes felháborodással Szerezték tudomást arról, hogy önök újabb terrorintézkedéssel. a CGT főtitkárának, Fradi ónnak illegalitásba kényszerítésével, André Stílnek, a ,T Humanité" főszerkesztőjének és a CgT titkárainak törvénytelen letartóztatásával ismételten lábbal tiporják a dolgozók legelemibb szabadságjogait. A magyar szervezett dolgozók; a leghatározottabban tiltalcoznak e népeUenes cselekedet ellen. Követelik a Frachon elleni elfogatási parancs azonnali visszavonásátt Stil és a CGT titkárainak, valamint a többi békeharcosnak szabadonbo- csátását. A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége.” Bulsarest. A jugoszláv politikai emigránsok Bukarestben megjelenő .,Pod Zastavom Internacionalizma” című lapjában N. Mamuzics a többi között a következőket írja: A Tito-klikk az úgynevezett képviselőválasztásokat május végére tűzte ki. Az e muit napokban azonban váratlanul úgy döntöttek, hogy a választásokat csak késő ősszel tartják meg. Vájjon miért halasztották el Tito ék a .választásokat” és mi kény- szeríthette őket erre? Legfontosabb okuk kétségtelenül a széles n'éptö- megek nagyfokú elégedetlenségében és Titóék fasiszta rendszerével szemben egyre jobban megnyilvánuló gyűlöletéivé rejlik. A cikkíró hangsúlyozza; nem kétséges, hogy az amerikaiak parancsára megkötött agresszív balkáni egyezmény egyik legfőbb oka a néptömfgek elégedetlensége rohamos növekedésének és éppen ezért Titóék nem merik májusban megtartani a „választásokat”.. Az elmúlt napokban — folytatja N. Mamuzics — Tito Londonban járt. Peko Dapc.-evics, Tito vezérkari főnöke Amerikában tárgyalt, Koszta Nagy tábornok pedig Párizsban volt. A jugoszláv nép azonban megelégelte már Titóék háborús előkészületeit. Nem lehet kétség afelől, hogy Titóék háború* uszító mesterkedéseit és cselszövéseit a jugoszláv r.ép felháborodva ítéli el. Ez az idő tehát semmiké- pen sem alkalmas a „választásokra.” Titóék azzal .,indokolják” az úgynevezett „választások” elhalasztását,. hogy „nem akarják a választásokkal megbolygatni a tavaszi mezőgazdasági1 munkálatok menetét.” Mintha akkor, amikor először I kitűzték a választások időpontját, nem tudták volna, hogy tavasszal kell szántani és vetni — hangsúlyozza befejezésül a cikkíró. Maurice Thorez rövidesen hazatér F ranciaországba Párizs (MTI). Csütörtökön érkezett a hír Franciaországba, hogy Laurent Casanova, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, aki jelenleg a Szovjetunióban tartózkodik, felkérte a «moszkvai francia nagykövetséget, tegye meg a szükséges lépéseket az angol megszálló hatóságoknál, hogy Murice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára, valamint a felesége Jeanette Ver- rneerschii a Francia Kommunista Párlt Politikai Bizottságának tagja megkapják a Némeltországon át érvényes átutazó vízumot. A h'ír nagy lelkesedést keltett Franciaországban. A francia mun- kásosztály és Franciaország népének óriási többsége határtalan örömmel fogadta a Writ Maurice Thorez közeli hazatéréséről. A burzsoá köröket félelemmel tölti el a1 Francia Kommunista Párt főtitkára hazatérésének híre, mert tudják, hogy Maurice Thorez visz- szaténése segítséget jelent a mun- kásoisztálynak és a francia dolgozóik tömegeinek a nemzet ellenségei ellen folytatott harcukban. Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának március 26-i délutáni ülése New York (TASZSZ). Az ENSZ- közgyűlés politikai bizottságának március 26-i délutáni ülésén meg történt a szavazás az Amerikai .Egyesült Államoknak más országok beKigyeibe való beavatkozása ra vonatkozó csehszlovák határo ^áttervezettel kapcsolatban. A Szovjetunió, Lengyelország, az Ukrán SZSZK, Csehszlovákia és a Bjelorussz SZSZK képviselője a csehszlovák határozattervezet mellett szavazott, 41 ország képviselője, köztük az Amerikai Egyesült Államok, Anglia é.s Fran ciaország képviselője a határozattervezet éllen szavazott. 14 ország képviselője tartózkodott a szavazástól. Argentina és az ázsiai országok képviselői felszólaltak szavazásuk megindokolására és rámutattak arra, hogy bár tartózkodtak a szavazástól a csehszlovák határozattervezettel kapcsolatban, ez nem jelenti azt, hogy nem ítélik el egyes országok beavatkozását más országok belügyeibe. Az arab országok — a többi között Szíria és Irak — képyjisel'öi felszólalásukban rámutattak arra, hogy a durva beavatkozás és a terrorista tevékenység egyik megnyilvánulása a cionista mozgalom, amelynek' élén az izraeli hatóságok állnak. Szíria küldötte ez alkalommal .megjegyezte, hogy a cionisták a békás arab állampolgárok ezreit terrorizálják és gyilkolják. Minden küldött előtt világos volt, hogy a csehszlovák határozattervezet feletti szavazástól tartózkodó 14 állam küldötte, ha nem [s döntött úgy, de lényegében elítéli az Amerikai Egyesült Államok beavatkozását más államok belügyeibe. Megnyílt a III. országos újítókiállítás Szombaton a budapesti városligeti centenáriumi csarnokban ünnepélyes külsőségek között megnyitották a HL országos újítóluálK- tást. A megnyitáson megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Hidas István és Kiss Károly, a Minisztertanács elnökihelyettesei, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, a baráti államok követségeinek képviselői, valamint a kiállítás alkalmából hazánkba érkezett küldöttek, tudományos, ipari és kulturális életünk számos képviselője. Koesuth-díjas újítók és élenjáró sztahanovisták. Dunai Ernő Kossuth-díjas, az Országos Találmányi Hivatal elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Kristóf István, a Szak-szervezetek Országos Tanácsának elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja mondott megnyitóbeszédet. A megnyitóbeszéd után a vendégek megtekintették a többezer újítást bemutató kiállítást. Vasárnap, 1953. március 29, — —--—MüH'l' i 11 * — N EMZETKÖZI SZEMLE Észak-Koreában lévő angol hadifoglyok üzenete az ENSZ közgyűlésének elnökéhez Peking (Uj Kína). A pekingi rádió pénteken közölte azt az üzenetet, amelyet 65 Észalk Koreában lévő angol hadifogoly az ENSZ .'közgyűlésének elnökéhez intézett. Az üzenet a többi között a követ- ke zö'képpen hangzik: „.Mi, angol hadifoglyok csaknem két év óta feszült érdeklődéssel figyeljük a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat. Ön megértheti tehát, mit éreztünk, amikor tudomást szereztünk arról, hogy a tárgyalások Pan- nrndzsonból Lak’e Successbe helyeződnek át. Reménykedtünk, reményünket azonban újra kétségbeesés váltotta fel, amikor megismertük az ENSZ-nek a koreai kérdésben hozott, 17 pontból álló határozatát. Véleményünk iszerint ez a határozat nem különbözik attól a javaslattól, a melvet az amerikai küldöttek Panmindzsonban előterjesztett ek. Az ENSZ határozata is az ..önkéntes hazatelepülés" alapján áll. Ez az úgynevezett „önkéntes ha- zatcLepülés,‘ pern ált összhangban a nemzetközi jog érvényben 1*-Vő rendelkezéseivel és ellentmond az emberiességi elveknek. Szilárd meggyőződésünk, hogv az ENSZ köz,tfvűlésének be kell tartania a hadifoglyoktól szóló 1949. évi genfi konvenciót. Ez azt jelenti, hogy az ellenségeskedések megszűnte után nvotrban haza kell szállítani otthonaikba a két fél összes fog- ságibaesetf harcosait, A háború borzalmas dolog és háború ousztft itt, Koreában, szőr nyű háború. Naponta halnak meg férfiak, nők és gyermekek, és az önök kezében van az az erő, amellyel ezt a mészárlást meg lehet szűntetni. Mi nem kérünk mást, mint békét és azt, hogy visszatérhessünk otthonunkba, családunkhoz és sze- Tetteinkhez. PHENJAN " Az amerikai repülőgépek az utóbbi időben Észak-Phenjan tartomány 19 megyéjében dobtak baktériumbo mbát. A járványelhárító osztagok és a helyi lakosság a repülőgépről ledobott fertőzött rovarokat megsemmisítette. HÁGA A ,.De Vaarheid” közölte a Holland Béketanács felhívását. A felhívás hangsúlyozza, hogy J^íyugat- Némeíország felfegyverzése e’llőse gíti a háborús veszély növekedését. A Holland Beket,anác-s egyébként értekezlet összehívását kezdeményezte a, német miliitarizimüs újjá teremtése ellen. Ezt az értekezletet áiorilis 19-én Amsterdamban szándékoznak megtartani. DZSAKARTA A francia idegenlégió két katonája, aki nem akart harcolni a vietnami nép éllen, Szumátra szigetétől) 12 mérföldre kiugrott aiz Indokína felé tartó hajóból és partra úszott. Mindkét katona német, aki azért lépett az idegenlégióba, hogy véget vessen nyomorúságos nyugatnémetországi tengődésénék. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK SZÓFIA A török kormány — immár negyedszer — új katonai alakulatot állít össze, hogy elküldje Koreába, az amerikai-angol intervenciósok imperialista háborújába. PÁRIZS A „rHumanité" közli, hogy megölték Rjuibent, a kameruni népi un’ó főtitkárát, aki aiz EN-SZ közgyűlések ülésszakáról tért visz- sza. Ugyanakkor megölték a haza fias szervez&t több más harcosát is. Rjuben az ülésszakon követelte Kamerun egyesítését és hazája nemzeti függetlenségének biztosítását. A lap emlékeztet, hogy a kameruni nép lelkesen támogatta ezeket a követeléseket. A ifr-amcia gyarmatosítók Rjubenben a gyarmati uralom veszedelmes ellenségét. a hazája szabadságáért és függetlenségéért küzdő harcost lát ták. Rjuben meggyilkolásáért — hangsúlyozza' a lap — ugyanazok felelősek, a:ki,k megölték Ferhad Hasedet, a tuniszi szakszervezeti harcost, akik vérfürdőt rendeztek Casablancáiban, az Elefántcsontparton, Madagaszkáron, akik a franciaországi népellenes összeesküvéseket sugalmazzák. Közli a lap Jacques Duclosnak, a Francia Kommunista Párt titkárának a gálád gyük ossággal kapcsolatban a kameruni n'épi unióhoz intézett táviratát: „A francia munkásosztály támogatja az önök harcát a gyilkosok megbüntetéséért, a kameruni nép demokratikus követeléseinek kielégítéséért“ — hangzik a többi között a távirat. LONDON A „Reuter” jélentése beszámol arról, hogy az ártatlanul halálra ítélt Rosenberg házaspár ügyvédje közödé: hétfőn újabb fellebbezést nvujt be a szövetségi legfelső bírósághoz. Fellebbezésében kéri, semmisítsék meg az ítéletet. * * * Montgomery tábornok, az agresszív atlanti haderők helyettes főparancsnoka szombaton elutazott az Egyesült Államokba. Elutazásakor kijelentette, hogy „kannái kérdésekről fog tárgyalni Ejsenbowerrel“. A FRANCía NtíP ÚTJÁT ÁLLJA A FASIZMUSNAK Az amerikai imperializmus zsoldjában álló francia kormányok már évek óta folytatják azt a gyakorlatot, hogy ha újabb árulásra készülnek, ha az ország maradék függetlenségének újabb darabját bocsátják áruba — egyidejűleg vad terrorhadjáratba kezdenek a demokratikus, hazafias erők ellen. így történt ez annakidején is, mikor a szocíáláruló Rasnadíer miniszterelnök vezetésével a francia lakájpolitikusok a Marshall terv dollérbéklyóiba verték az országot — s ugyanakkor csalárd és törvénytelen módon kizárták a kormányból a legnagyobb francia párt, a nemzet érdekeit következetesen képviselő párt, a Francia Kommunista Párt képviselőit. Később, amikor az agresszív atlanti szervezet célja) — ismét az amerikai imperialisták céljai érdekében áldozták fel a francia nép érdekeit, Moch belügyminiszter követeit el mindent, hogy betilthassa a kommunista pártot, s ugyanakkor lecsaphasson a demokratikus szervezetekre. így történt ez az elmúlt év májusában is, amikor egy nappal a bonni háborús különszerződés aláírása előtt letartóztattak André Stíl elvtársat, a párt lapjának főszerkesztőjét, s három nappal később — az „európai hadseregről“ szóló egyezmény aláírása és Ridg- way tábornok párizsi látogatása idején — börtönbe vetették a francia dolgozók egyik nagy vezetőjét, a Francia Kommunista Párt titkárát, Jacques Duclos elvtársat. 1 Ugyanezt a „receptet“ követte az áruló francia kormány az elmúlt napokban is. Mayer miniszterelnök és Bidault külügyminiszter Washingtonba készültek, hogy átvegyék gazdáik legújabb parancsait, s ugyanakkor újabb segélyért esedezzenek, hogy elodázzák az egyre fenyegetőbb összeomlást, tovább tudják vonszolni azt a csődtömeget, amely az amerikai utasításra történő fegyverkezési haj sza, a külkereskedelmi tilalmak, a békeiparágak és a mezőgazdaság elsorvasztása, s a vietnami szennyes háború eredményeként neheze dik «z országra. Mayerék jól tudták, hogy újabb árulásuk éles ellenzésre talál a francia népnél, jól tudták, hogy a Francia Kommunista Párt, a CGT és a többi demokratikus szervezetek képviselői emelik fel szavukat a legélesebben a francia nép érdekében. Az amerikai út előestéjén ismét letartóztatták André Stilt, letartóztatták Molinó és Tollett szakszervezeti vezetőket és parancsot adtak Benoit Francbon, a CGT főtitkára letartóztatására. Ezzel az aljas manőverrel próbálták elnémítani a francia népet, ezzel a fasiszta terrorintézkedéssel próbálták megtörni a francia nép ellenállását. A számításba azonban hiba csúszott. A régi „recept“ egyre ke- vésbbé hoz gyógyulást a fasizmus franciaországi szálláscsinálói számára. Mint ahogyan a kommunista minisztereknek a kormányból való kiszorítása egy jottányival sem gyengítette a francia kommunista párt befolyását és tekintélyét, ahogyan kudarcot vallottak a párt illegalitásba hajszolására irányuló fasiszta kísérletek, ahogyan tavaly májusban Duclos és Stíl elvtársak letartóztatására válaszul magasra emelkedett a francia dolgozó nép ökle, — a francia nép most is megbonthatatlan egységgel válaszol a kormány terrorcselekményeire. Minden igaz francia hazafi —- elsősorban a francia munkásosztály — szívében és tetteiben visszhangra talált a Francia Kommu nista Párt felhívása; „A francia kommunista, szocialista, katolikus- párti és más pártállású munkások minden üzemben emeljék fel azonnali erélyes tiltakozó szavukat, az általuk szabadon megválasztott formában. Minőén értelmiségi aki méltó erre a névre —r haladék nélkül tiltakozzék a háborús gyújtogatás politikáját takargató fasiszta politika ellen, amely megbecsteleníti Franciaországot a világ minden demokratája szemében.’1 A szociáldemokrata és katolikus szervezetek hiába intették „óvatosságra és tartózkodásra“ tagjaikat, e szakszervezetek tagjai a CGT-hez tartozó munkástársaikkal együtt — az egész munkásosz- íá.y egységesen, s mögötte a francia nép — országszerte széleskörű harci bizottságokat alakítottak a szabadságjogok védelmére, a bebörtönzött hazafiak kiszabadítására. Franciaország felett magasra csapott a sztrájkok, tiltakozó tüntetések lángja. Nincs Franciaországban olyan eldugott zug, ahol a dolgozók ne juttatnák retlenhetetíen elszántsággal elnyomóik tudomására: a francia nép a végsőkig védelmezi hivatott vezetőit, a végsőkig védelmezi szabadságát és függetlenségét. A rendőrkopók százai üldözik Benőit Franchont, —• Franchon elvtárs válaszul a párt lapjában, a „rHumaníté“-ban hívja harcra a francia dolgozókat a kormány mesterkedései ellen: „Rajtatok a sor, üzemek, hivatalok és űzetek proletárjai, rajtatok a sor a példaadásban! A diktatúra számotokra növekvő nyomort, munkanélküliséget, szolgaságot és végül háborút jelent. Mi azonban meg tudjuk változtatni az események menetét, mert ha egyesülünk, mi vagyunk a legerősebbek.“ Az egész francia nép egységesen válaszol: „Nem engedünk utat a fasizmusnak!“ Mayer, Bidault és a többi hazaárulók reszketve, félve ül aztak Washingtonba. Úgy vélték, hogy nagyobb „engedékenységre” — több dollárra — számíthatnak majd amerikai gazdáiknál, ha a legújabb fasiszta intézkedésekről számolnak be. Ezek mellett a gaztettek mellett azonban most kénytelenek lesznek azt is beismerni, hegy kifelejtették számításukból a francia népet, amely —- 1934 hez hasonlóan — testével, öklével, a dollárlakájok ellen vívott megalkuvást nem ismerő harcával állja el a fasizmus útját. Miért halasztották el Titóék a „választásokat44?
