Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-15 / 39. szám
2 SOMtHiYI NEFLAf Vasárnap, 1953. február 15. A Magyar-Szovjet Társaság II. országos koogresszusának tanácskozása Folytatás az első oldalról. ügy, hanem orosz ügy, hogy az iparosítás nem olyan cél, amit mi tűztünk ki és mi valósítunk meg a magunk érdekében, hanem a Szovjetunió erőszakolta ránk, hogy az ötéves terv nem magyar érdek, hanem szovjet érdek. Nos, elvtársak, ezeknek az állításoknak egyik felével egyet lehet érteni. Azzal a felével ugyanis, hogy mindaz, amiért mi küzdünk és fáradozunk: szovjet érdek is. Az ostobák nem veszik észre, hogy rágalmaikkal önmagukat cáfolják meg. Ha a sztá- linvárosi vasmű, ha a budapesti földalatti, ha Tiszalök és Inota, ha a veszprémi és miskolci műegyetem. ha a négyszer több egyetemi hallgató és ötször több középiskolás Magyarországon-, szovjet érdek, ha az anyák védelme, a gyermekek támogatása: szovjet érdek, akkor ebből az következik, hogy szovjet és magyar érdele egy és ugyanaz! (Taps.) A Szovjetuniónak valóban érdeke, hogy a magyar nép erős, egészséges és boldog nép legyen, ura legyen saját sorsának. Mint ahogy a magyar népnek is érdeke, hogy a Szovjetunió viruljon, erősödjék, még hatalmasabb támasza legyen a népek szabadságának és békéjének. Sztálin szavaiból. a mi népünk és a szovjet nép érdekeinek: azonosságából azonban más is következik. Az következik belőle, hogy csak az szolgálja igazán a szovjetmagyar barátságnak, a népek testvériségének, az internacionalizmusnak nagy ügyét, aki odaadóan, fegyelmezetten szolgálja a magyar nép, a magyar haza ügyét. Köszön, jük szépen az olyan rokonszenvet a Szovjetunió iránt, amely megfér a hanyag munkával, a laza fegyelemmel, a terv nemteljesítésével, a szocialista versenyben vállalt feladat elmulasztásával, az adott szó be nem tartásával. Lehetsz barátja a Szovjetunióinak, ha nem vagy barátja Magyarországnak? Nem lehetsz! De vájjon milyen barátja saját hazájának az az ózdi, vagy diósgyőri kohász, martinász, mérnök, vagy igazgató, aki lemarad a terv teljesítésében? Milyen barátja Magyarországnak az a tatai vagy pécsi bányász, mérnök, párttitkár, vagy-" akár miniszter, aki félvállról veszi, teljesítik-e a szén- bányászati tervet, vagy nem teljesítik? Milyen híve a békének — és ami ezzel egyet jelent; a szovjet-magyar barátságnak — az a traktoros, vagy gépállomásvezető, aki el ésik a mélyszántással, vagy a vetéssel? Nem mondom, talán az ilyen, lusta és nemtörődöm emberek is lehetnek barátai -— tisztesség ne essék szólván — a Szovjetuniónak. De az MSZ'l'-nek legyen gondja rá. hogy a Szovjetuniónak Magyar- országon ne lusta és nemtörődöm barátai, hanem szorgalmas és lelkes barátai legyenek, akik nem tes- sék-lássék módra, hanem odaadással szolgálják saját ügyüket, a magyar nép ügyét. Sztálin elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán arról ia beszélt, hogy: „Érthető, hogy pártunk nem maradhat a testvérpártok adósa és neki is támogatnia kell őket, valamint népeiket a felszabadulásért vívott harcukban, a béke megvédéséért vívott harcukban”. Nos, elvtársak, van adós és adósság. Kétségtelen, hogy mi. magyarok — és ez nem csak ránk, magyarokra vonatkozik — sokkal, de sokkal többel tartozunk a Szovjet uniónak, mint amennyivel a Szovjetunió tartozik nekünk. Sztálin szavait a szovjet nép adósságáról nekünk lehetetlen bizonyos szégyen- érzés »nélkül olvasni. Hiszen nekünk. magyaroknak, sokkal, de sokkal nagyobb a törleszteni valónk! Kétségtelen, hogy egyet-mást törlesztettünk az adósságunkból, a fel- szabadulásért, a békénk megőrzése érdekében nyújtott segítségért, a szocialista építés terén nyújtott műszaki és egyéb támogatásért. De nem jó magyar hazafi az, aki inem érzi, hogy törlesztve adósságunk egy részét még mindig jócskán hátralékban vagyunk! Legyünk rajta, hogy törlesszünk ebből a hátralékból. De itt sajátságos tartozásokról és követelésekről van szó. Nem kereskedők közötti adósság ez, hanem testvérek, barátok kölcsönös támogatása. Mindazt, amivel a Szovjetuniónak tartozunk, önmagunknak kell visszafizetnünk. A Szovjetuniónak azzal kell törlesztenünk az adósságunkból, hogy jól dolgozzunk saját magunknak, hogy felépítsük a magunk szocialista országát, hogy megvédjük a magunk bé. kéjét és függetlenségét, hogy teljesítsük a magunk kötelességét saját népünkkel szemben, hogy a körmére üssünk a magunk ellenségeinek — külsőknek és belsőknek —, hogy éberek legyünk a mi építésünk kártevőivel .szemben. És ha törleszt jük mindazt, amivel saját magunknak tartozunk, akkor — de csak akkor — mondhatjuk el. hogy törlesztettük a Szovjetunióval szemben fennálló adósságunkat! Tanulj a Szovjetunió példájából, vedd át és alkalmazd a szovjet építés tapasztalatait, légy ugyanolyan szilárd és állhatatos, kitartó és bátor, mint a szovjet nép! Tanuld meg ugyanúgy leküzdeni a szocialista építés apróbb-nagyobb nehézségeit, mint a szovjet dolgozó, tanulj meg «ugyanúgy harcolni és helytállni, mint a szovjet nép: ezzel törleszted a magyar adósságot a Szovjetunió iránt. Elvtársak! Az idén különlleges körülmények között ünnepeljük meg a magyar-szovjet barátság hónapját. Amerikában új emberek kerültek kormányra és azt mopdják, hogy ezek az új emberek — akik mellesleg szólva egytől-egyig az amerikai milliárdos monopóliumoknak az emberei — valamiféle „új politikát’1 akarnak kezdeni, többek között velünk kapcsolatban is. Akármilyen furán hangzik: ,,Fel akarnak szabadítani” bennünket. Ugyan mitől? Mióta hívják „felszabadításnak” azt, hogy az amerikai Weiss Manfrédok vissza akarják szerezni Csepelt a magyal1 Weiss Manfrédoknak? Mióta hívják „felszabadításnak” azt, hogy az amerikai milliárdosok barátaiknak, a volt magyar grófoknak és báróknak vissza akarják szerezni azt a földet, ami a magyar paraszté lett? Ezekre, a „felszabadításról” szóló ostoba amerikai beszédekre a mi válaszun. cspk egy lehet: Csepelt többé nem W.M.-nek, hanem visz- szavonhatatlanul és mindörökre Rákosi Mátyás Műveknek (nagy taps) hívják, jeléül araiak, hogy Csepel és vele együtt az egész magyar ipar, az egész magyar föld nem a grófoké és báróké többé, hanem a magyar dolgozó népé. (Taps.) Mi tudjuk, hogy az amerikai háborús uszítok szélsőséges elemeivel jónéhány kalandorpolitikus került kormányra, olyanok, akik szavaikban és tetteikben sokszor beszámíthatatlanok, Az;t a. tanácsot. hogy ezek a kissé gőzfejű kalandorok legyenek józanabbak és gondolkodjanak néha ne a zsebükkel, hanem a fejükkel, nem mi ffd- juk nekik, hanem — épp mostanában — az angol és francia polgári sajtó. Mi persze helyeseljük ezeket a tanácsokat. A magunk részéről folytatjuk azt a politikát, amit eddig folytattunk: a nyugalomnak és a szilárdságnak a politikáját, az építésnek és a békének h politikáját és egyben az éberségnek a politikáját. Támaszkodni ebben a politikában, elvtársak, úgy, mint eddig, továbbra is a Szovjetunióval való barátságunkra és szövetségünkre támaszkodunk. Az idén a magyar-szovjet barátság hónapja, egybeesik a Szovjetunió és Magyarország közötti barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének ötödik évfordulójával. Ez a szerződés öt évvel ezelőtt hatalmas segítője volt a magyar állam taipraállásának. Ennek a szerződésnek a megkötésétől kezdve nem voltunk többé legyőzött inép, egyenrangú, megbecsült tagjává lettünk a szabad népek családjának. Ez a szerződés lett egész építőmunkánk alapjává, békénk és függetlenségünk sikeres megvédésének biztosítékává. Ez a szerződés tette lehétővé hároméves tervünk befejezését, első ötéves tervünk megkezdését és valóraváltását, hazánk és népünk gyarapodását» gazdaságilag, kulturálisain, honvédelmi készenlét dolgában ez a szerződés tette lehetővé felemelkedésünket, nemzetközi becsületünk és tekintélyünk helyreállítását és nőve kedését. Mindvégig ki kell tartanunk és ki fogunk tartani a szovjet, magyar barátság nagy ügye mellett, amelyet ez a szerződés öntött jogi formába. Fogadjuk meg, hogy mindvégig követjük azt a férfit, aki a magyar népet a Szovjetunió iránti, tehát magunk iránti hűségre neveli, aki szüntelenül arra tanít, hogy tanuljunk, tanuljunk és harmadszor is tanuljunk a Szovjetunió tapasztalataiból és kövessük példáját; a mi szeretett Rákosi Mátyás elvtársunkat. (Hatalmas taps.) Fogadjuk meg, hogy mindvégig hűek leszünk a szovjet nép és az egész Valerij Pavl< a filológiai tudományok kandidátusa, a „Zvjezda” főszerkesztője. Kedves Élvtársak! Kedves Barátaim! A szovjet kulturális küldöttség nevében forró szeretettel üdvözlöm a Magyar-Szovjet Társaság II. kongresszusának részvevőid és a Magyar-Szovjet Társaság tagjait: a Magyar Népköztársaság városi és falusi dolgozóinak százezreit, az ér. telmiség és a tanulóifjúság képviselőit, akiknek minden vágyuk, hogy megismerjék a Szovjetunió népgazdaságának, kultúrájának és békeharcának eredményeit. A Magyar-Szovjet Társaság II. kongresszusának, s a néhány map múlva kezdődő magyar-szovjet barátság hónapjának jelentőségét még jobban növeli az a körülmény, hogy február 18-án ünnepeljük a magyar-szovjet barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának ötödik évfordulóját. A Szovjetunió és a népi demokratikus Magyarország egy táborban küzd a békés életért, a békés fejlődésért, a dolgozó emberek boldogságáért. A békeszerető dolgozóknak ez a tábora a világbéke fenntartásának igazságos ügyéért harcol az új háború gyujtogatói. az amerikai-angol imperialisták ellen. A béke ellenségei újabb világháború kirobbantására törekednek, s nem riadnak vissza semi’yen aljasságtól, hogy megszakítsák a béke- szerető népek békés építőmunkáját. A világuralomra törő amerikai és angol imperialisták gazdasági blokád alá vették a Szovjetuniót, Kínát és az európai demokratikus országokat, azt gondolva, hogy így megfojthatják őket. De az imperialista urak ellenséges cselekedete és gazdasági blokádja »számunkra nem várt eredményekkel járt. A szocialista tábor békeszerető országai gazdaságilag még közer lebb kerültek egymáshoz, mégin- kább megszilárdították együttműködésüket, s kialakították a kölcsönös megértés szellemét. Sztálin elvtárs, a szovjet nép és az egész haladó emberiség nagy vezéré azt tanítja, hogy ez az együttműködés már eddig is rendkívül fontos és gazdag eredményeket hozott és hoz a jövőbeni is. Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a iSzcvjetunióban” című zseniális munkájában hangsúlyozta; „Ennek az együttműködésnek a tapasztalata mutatja, hogy egyetlen kapitalista ország sem tudna a népi demokra- tifms országoknak olyan • igazi és magas műszaki színvonalú segítséget nyújtani, amilyet a Szovjetunió nyújt nekiüt. Elsősorban arról vau szó, hogy ennek az együttműködésnek alapja az egymást segítésnek és a közös gazdasági fellendülés elérésének őszinte vágya.” A Szovjetunió és a népi demokratikus Magyarország együttműködése mindkét fél számára igen hasznos. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével nagyszabású, békés, szó. cialista építőmun a bontakozott ki a népi demokratikus Magyarországon. A munkaszerető magyar népnek minden nap újabb meg újabb örvendetes eseményeket hoz az ipar, a mezőgazdaság és a kulturális élet területén. Magyarországon a szocialista épí- tőmunka gyorsan halad és egyre nagyobb méreteket ölt, a mezőgazdaságban alkalmazzák az újabb, fejlettebb módszereket, új kulturális értékeket teremtenek, .amelyek lehetővé teszik a dolgozók nevelését a szocializmus szellemében. haladó emberiség vezérének, Sztálin elvtársnak halhatatlan tanításaihoz. (Viharos taps.) Révai József elvtárs szavait gyakran szakította félbe a küldöttek lelkes tapsa. A beszéd elhangzása után lelkes tapssal köszöntötték a világ dolgozóinak knagy tanítómesterét, Sztálin elvtársat éís legjobb magyar tanítványát, a Szovjetunió legjobb magyar barátját, Rákosi Mátyás elvtársat. A következő felszólaló Csik Róza. a martfűi „Tisza” cipőgyár sztahanovistája volt. A jelenlévők lelkes tapsa közben emelkedett szólásra >vics Druzin, Magyarország békeszerető dolgozói sokoldalú munkájuk során a szovjet emberek tapasztalatainak mérhetetlenül gazdag kincsestárából merítenek, tanulnak a szovjet emberektől, akik országukban már felépítették a szocializmust s magabiztosan haladnak a kommunizmus építésének útján. A szovjet emberek; az ipar és a mezőgazdaság dolgozói, a kultúra, a tudomány és a művészetek képviselői kész örömmel adják át tapasztalataikat és a jövőben is örömmel ismertetik meg eredményeikkel a szocializmus építésének útjára lépett testvéri magyar népet. A béke és a demokrácia táborának szabad népei őszintén együttműködnek egymással.' hogy még gyorsabban törhessenek . előre az általános haladás és felvirágzás útján. A multié már az az idő, amikor a Szovjetunió egyedül építette új életét, amikor a világ forradalmi munkásmozgalmának ..rohambrigádja” egyesegyedül állott, s élenjáró szerepét úgyszólván egymagának kellett betöltenie az ellenséges kapitalista környezet okozta legsúlyosabb körülmények közt. Sztálin elvtárs a .Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán mondott történelmi jelentőségű beszédében hangsúlyozta : ezek a nehézségek' ma már nincsenek. Sztálin elvtárs kijelentette; .Most egészen másként áll a dolog. Most. amikor, Kínától és Koreától Csehszlovákiáig és Magyarországig új rohambrigádok11 jelenteit meg a népi demokratikus országok képében — most könnyebbé vált pártunk harca és vidámabban folyik a munka”. És valóban vidámabban és eredményesebben folyik a mun' a, ha az . emberek megértik egymást, őszintén igyekeznek segíteni egymásnak, boldog és jó módú életet akarnak élni. A szovjet emberek szívből kívánják a magyar dolgozóknak, hogy továbbra is biztosan haladjanak a szocializmus építésének megkezdett útján. Közös óhajunk és törekvésünk, hogy erősítsük a világbékét, meghiúsítsuk az új háború gyuj- togatóinak; az amerikai-angol imperialistáknak mesterkedéseit, biztosítsuk magunk, gyermekeink és a jövő memzedék számára a békés, boldog, életet. A Magyar-Szovjet Társaság több mint egymillió magyar dolgozót egyesít soraiban és sokoldalú mun. kát végez a magyar-szovjet barátság továbbfejlesztése és megszilárdítása céljából. Mindez a magyarszovjet barátság népi jellegét tükrü. zi és azt mutatja, hogy a Szovjetunió iránti tanúsított barátság mélyen gyökerezik a magyar nép szívében. A Magyar-Szovjet Társaság II. kongresszusa előtt tartott gyűléseken az emberek tízezrei szólaltak fel. Ezekben a felszólalásokban egyszerű emberek hangoztatták szeretetüket a Szovjetunió iránt, kijelentették, hogy még szilárdabbá és szorosabbá akarják tenni népeink baráti kapcsolatait. A szovjet emberek jól ismerik a Magyar-Szovjet Társaság eredményeit. A dolgozók millióit egyesítő Magyar-Szovjet Társaság széleskörű munkája folytán egyre jobban megszilárdulnak népeink baráti és kulturális kapcsolatai. Engedjék meg, hogy sikert kívánjak a Magyar-Szovjet Társaság II. kongresszusának munkájához, amely feltétlenül elősegíti a magyar nép és a szovjet nép megbonthatatlan barátságának és kulturális egy üttműk ödésén ek továbbfej lesz:, tését és megszilárdítását. Éljen és viruljon a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság testvéri népeinek megbonthatatlan ba rátsága! Éljen a magyar nép vezére, Rákosi Mátyás! Éljen a szovjet nép és az egész haladó emberiség vezére, a világbéke zászlóvivője, a nagy Sztálin! Ezután dr. Lisák Kálmán Kos suth-díja-s akadémikus, a pécsi 'orvostudományi egyetem professzora lépett a szónoki emelvényre. László Gyula, az MSZT zalame- gyei titkára a megye dolgozóinak harcos üdvözletét tolmácsolta. Beszámolt arról, hogy a megyében milyen eredményeket értek el a szovjet tapasztalatok elterjesztésében, megismertetésében. Ezután ebédszünet következett. Ebédszünet után Aczél Tamás, Sztálin-díjas és Kossuth-díjas ír-ó elnökletével folytatódtak a tanácskozások. Az első felszólaló Horváth József, az MSZT balassagyarmati járási titkára volt. Nagy lelkesedéssel fogadták a küldöttek Vei Csuee, a kínai köz ponti népi kormány közoktatás- ügyi- és kulturális bizottságának tagja, közoktatásügyi miniszterbe. Ivettes felszólalását, aki a ,kinai szovjet baráti társaság üdvözletét tolmácsolta. Elmondotta, hogy a kinai-szovjet baráti társaságnak közel Gö millió tagja van. A társaság az elmúlt évben több mint 400 millió ember körében fejtett ki agitációs mura- iát. Ezután így folytatta: — Nagyon boldog vagyok, mert éppen a mai napra esik a kinai- szovjet barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének harmadik évfordulója. Sztálin és Mao Ce-tung elvtár? munkássága nyomán jött létre ez a szerződés, amely a világbéke egyik legfontosabb alapkövének lerakását jelenti. A kínai nép Mao Ce-tung elvfárs vezetésével és Sztálin erv- társ segítségével a békés építkezés útján halad és jelentős sikereket ér el. — Kedves elvtársak! Nagy örömmel állapítom meg, hogy a kínai és a szovjet nép- barátsága egyre jobbam: megszilárdul s naprói- napra mélyül. Ugyanakkor nagy örömmel látom azt is, hogy a ma gyár és szovjet nép barátsága Is mind szilárdabbá válik. A kínai és a magyar népet is a bensőséges barátság szálai fűzik össze. A Szovjetunió a béke, a demokrácia és szocializmus legerősebb védőbástyája. A kínai és a magyar nép sorakozzon fel még szorosab: ban a Szovjetunió mögé a népi demokratikus országokkal és a békét kívánó emberek millióival együtt a világ békéjének fenntartására, a harmadik világháború kirobbantásának meghiúsítására. A kongresszus részvevői «agy lelkesedéssel fogadták Vej Csuee szavait és hosszantartó tapssal, - felállva ünnepelték a szovjet, a kínai és a magyar mcp barátságát és e barátság legkiválóbb harcosait, Mao Ce-tung és Rákosi Mátyás elv- tái-sakat.
