Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-15 / 39. szám

3 A Magyar Dolgozók Pártja Somogymegyei Bizottságának beszámolója a február 18-i megyei pártválasztmányi ülésen A Megyei Pártválasztmány feb­ruár 13-i ülésén Gábri Mihály ejlvtárs tartott beszámolót az 1952. évi pártépítési munkáról. Beszámolójának első részében fog­lalkozott a pártválasztmány je­lentőségével é-s szerepével, majd rátért a termelés és a gazdasági helyzetre: A megye termelési terveinek helyzete — eredményeink és hiá­nyosságaink ezen a téren —' hű képét» adja pártszervezeteink te­vékenységének. Rákosi elvtárs szerint; „A kommunista jó mun­kájának próbaköve a termelés eredménye, hogy a jólvégzett po. lítikaí munkát az emelkedő ter­melés számai ellenőrzik“. Hogy jobban le lehessen mérni a megye pártszerveinek egy év alatt vég­zett munkáját, szükséges elöljáró­ban a legfontosabb termelési ágak helyzetével foglalkozni. Megyénk gyáripara 1952, évi tervét 101 százalékra teljesítette. Számos üzemünk, mint .a Kapos­vári Textilmű is, december 21 előtt befejezte évi tervét- Vannak olyan üzemek, mint a Vasöntöde és Gépüzem, amelyek tervüket 113 százalékra teljesítették. Az ipari termelőszövetkezetek évi termelési tervüket 117 százalékra teljesítették. Ez annak eredmé­nye, hogy vállalataink igazgatói és a párttitkárok következetesen harcolnak a tervek teljesítéséért. A pártibizottságok, beleértve a Megyei Pártbizottságot is, 1— na­gyobb figyelmet fordítanak az iparra. Egyes üzemek a tervfe­gyelem lazasága, a szervezetlenség és a munkaverseny gyengesége miatt nem teijesítétték tervüket. A Tanácsi Téglagyárak Somogy­megyei Egyesüléséhez tartozó üze­mek mindössze 83, az építőipar szintén S3 százalékra teljesítette tervét. Ezután foglalkozott Gábri elv­társ az április 4-re való'felkészü­léssel, majd áttért a mezőgazdaság helyzetének ismertetésére. 1952-ben a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése Somogy me­gyében a II. pártkongresszus és a Központi Vezetőség határozatai szerint lényegéiben egészségesen folyt. Az önkéntesség elve alapján a dolgozó parasztok az elmúlt év­ben is nagy számmal választották a nagyüzemi gazdálkodás útját. 1952-ben a megye területén 97 új III. típusú és 8 I. típusú tsz, illet­ve tszcs alakult. A tsz-mozgalom egy év alatt 7300 családdal, 12.042 taggal és 73.896 kh. földdel növe­kedett. Jelenleg 340 tsz-ben és csoportban 15.957 ’Család 25.832 taggal, 147.544 hold földön — a szántóterület 23.4 százalékán — közösen gazdálkodik. A megye 250 községéből jelenleg 65 a tsz- község, vagyis községeink egyne­gyede. Legelőreihaladottabb a me­zőgazdaság szocialista átszervezé­se a tahi járásban, ahol a szántó­terület 50 százalékán szövetkezeti gazdálkodás folyik. Egészséges volt a fejlődés a csurgói és barcsi járásokban is, ahol a szántóterü­let 31.1, illetve 31.9 százalékán fo­lyik szövetkezeti gazdálkodás. "Leggyengébb a marcali és fonyódi járások eredménye, ahol a szántó- terülefnek mindössze 7.2, illetve 9.4 százaléka van a szövetkezetek kezelésében. Termelőszövetkezeteink jelen­tős része példásan végezte el a tavaszi éís nyári mezőgazdasági munkát, őszi vetési é9 sílózási ter­vüket teljesítették. Az őszi vetés­ben mintegy 20—30 tsz maradt el. A legsúlyosabb lemaradás a tsz-ek beadási kötelezettségének teljesí­tésénél van. Ennek oka, hegy még mindig laza az állami fegyelem, másrészt, hogy a beadási tervek teljesítésének feltételeit nem sike­rült számos szövetkezetben bizto­sítani. Ezt a párt- és a tanácsszer­vek elhanyagolták. t A télen 214' III. típusú termelő- szövetkezetnél készült el a zár­számadás. A 214 tsz egy év alatt átlagosan kétszeresére növelte va­gyonát. Ossz vagyonuk ma megha­ladja a 81 millió forintot. A szövet­kezeti vagyon egy év alatt 6 millió 470.733 forintról több mint 23 mil­lió forintra emelkedett. A közép­es hosszúlejáratú hitelekből közel 40 millió forintot fizettek vissza egy év alatt. A megye termelőszövetkezetei­ben a tagság általában több mun­kaegységet teljesített, mint az előbbi évben. Énnek megfelelően, akik jól dolgoztak, jelentős jöve- delem/e tettek szert. A barcsi Vö­rös Csillag tsz tagja, Gulácsi Mi­hály családjával 884 munkaegysé­get teljesített. Kerestek összesen: 31 mázsa búzát, 2 és fél mázsa ár­pát, 9 mázsa tengerit, 18 mázsa szénát, 71 kg cukrot, 18 mázsa ta‘ karmányrépát, 7 mázsa burgonyát és több mint 13 ezer forint kész­pénzt. Ehhez természetesen hoz­zájön még a háztáji gazdálkodás jövedelmié. Az ‘-ilyen jövedelem írem egyedülálló, de még csak nem is ritka jelenség a megyében. A zárszámadások eredményeit az egyénileg dolgozó parasztok megyeszerte figyelemmel kísér- *ék. Számos közgyűlésen és cso­portértekezleten a zárszámadás ismertetésén az egyénileg dolgozó parasztok is résztvettek. Az ered­ményt látva, a zárszámadás ideje alatt 16 új csoport alakult és a már meglévők is új belépőkkel 'erősödtek. Összesen 1162 család 1869 taggal, 14.060 hold földdel lé­pett a nagyüzemi gazdálkodás út­jára az elmúlt hetekben,. A ter­melőszövetkezeti mozgalom meg­szilárdítása és fejlesztései általá­ban egészséges. A megye gépállo­másai, állami és lerdőgazdaságai 1952-ben jól oldották meg felada­taikat — kivéve az utolsó negyed­évet, amikor a gépállomások és állami gazdaságok súlyosan elma­radtak. A gépállomások a gépja­vítással és mélyszántással, az ál­lami gazdaságok az állattenyészté­si és beadási terv teljesítésével. Most az a feladat, hogy az állat­állomány átteleltetését és a mi­nisztertanács határozatának vég­rehajtását a tavaszi munkákról maradéktalanul biztosítsuk. A kedvezőtlen időjárás ellenére a megye 1952. évi begyűjtési ter­vét valamivel jobban teljesítette, mint a megelőző években. Ezt a javuló politikai munka, a szi­lárduló állami fegyelem, a taná­csok és a begyűjtési szervek foko­zott munkája eredményezte. A ke­nyér- és takarmánygabonát 100, a burgonyát 100, a • hízottsertést 102, a vágómarhabeadást 103» szá­zalékra teljesítette a megye. Egy sor fontos terményt, állatot és ál­lati terméket azonban nem sike­rült begyűjteni. Súlyos lemaradás van az elmúlt évből a napraforgó, kukorica, tej. tojás, baromfi és a széna begyűjtésénél. A lemarar dás szembetűnő a termelőszövet­kezeteknél. De a kulákok kötele­zettségteljesítéséről a megalkuvás miatt alig lehet számot adni. A ta­nácsok opportunizmusa a falusi osztályeílenséggel szemben! tűrhe­tetlen. A tavalyi hátralékot sen­kinek «1 nem engedik, ugyanakkor az ezévi beadási kötelezettség tel­jesítése is már napirenden van. Az 1953. évi begyűjtési tervek teljesítését a tanács- és begyűjtő szervek nem vették megfelelően kézbe, Az első negyedévi hízott- seríésbeadásí terv mindössze 32 százalékban nyert eddig teljesí test. A begyűjtés egyéb területein még ennél is rosszabb a helyzet. A következő idők fontos feladata a begyűjtési tervek pontos teljesí­tésének megkövetelése minden ter­melő szektortól. Az őszi mezőgazdasági munkák tervének teljesítésében igen sú­lyos lemaradás van és ez veszé­lyezteti a jövő évi iközellátást. Biz­tosítani kell az őszi vetések pót­lását, pótolni kell februárban a mélyszántást és nagy gonddal, idő­ben elő kell készíteni a tavaszi szántás-vetési terv maradéktalan teljesítését. A termelés terén el­ért eredmények és hiányosságok szoros összefüggésben vannak a politikai felvilágosító munkával. Agitációs és propagandamunkánk helyzete Pártszervezeteink agitációs munkája következtében nőtt pár­tunk tekintélye, szélesedett me­gyénk dolgozóinak látóköre, szi­lárdult az állami fegyelem, foko­zódott a szeretet a Szovjetunió, Sztálin és Rákosi elvtársak, iránt. A különböző tömeg propaganda és kultúrelőadások nagy népszerű­ségre tettek szert. A Szabad Föld Téli Esték keretéiben megtartott 2900 előadásnak közel 330 ezer hallgatója volt. A megtartott 14 ezer mozielőadást több mint más­fél millió ember nézte végig. A megye 154 népkönyvtárából több mint 200 ezer kölcsönzés történt. Pártunk központi lapjának, a ,,Szabad Nép"-nek mintegy 15 ezer előfizetője van. A dolgozó parasztok előszeretettel olvassák a „Szabad Föld“-et, amit közel 10 ezren fizetnek elő. Mintegy 6 ezer népnevelőfüzet 'közvetlen segítsé­get nyújt az agitátorok munkájá­hoz. A „Somogyi Néplap" javuló politikai színvonala, harcos—kri­tikus hangja is mindinkább hozzá­járul megyénk dolgozóinak felvi­lágosításához. A határmenti járá­sokban nemrég megtartott „Dél­somogyi kultúrhónap" keretében számos előadás, színdarab, kiállí­tás, hangverseny, felolvasás fo­kozta dolgozóink lelkesedését a szocialista építés iránt. A felvilágosító munkában fon­tos szerepe volt a népnevelőknek,' akiknek jelentős része fáradságot nem ismerve küzdött az .ellenséges nézetek ellen, tudatosította a párt- és kormányhatározatokat, ismertette a belső és nemzetközi helyzetet. Rendszeresebbek és színvonalasabbakká váltak a nép­név elő é rt eke z le t e k, sokrétűbbé vált á felvilágosító munka. Szé­leskörű agitációs tevékenység folyt a gabonabegyüjtés, a terme­lőszövetkezeti mozgalom fejleszté­se, a III. békekölosönjegyzés és a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójának méltó meg­ünnepléséért. Az év utolsó hó­napjaiban azonban a népnevelő- munka ellanyhult, ami hozzájárult az őszi mezőgazdasági munkák súlyos elmaradásához. A Megyei Pártbizottság agitációs és propa­ganda osztálya elkéúyelmesedett, nem fordított figyelmet az agitá­ciós munka további javítására. Hasonló helyzet alakult ki a járá­si pártbizottságok és alapszerve­zetek zöménél is. Igen gyenge a felvilágosító mun­ka a falusi szocialista szektorok­ban, mindenekelőtt a termelőszö­vetkezetekben. A legtöbb helyen a népnevelőcsoportok kiépítésé­hez csak nemrégen kezdtünk hoz­zá. A felvilágosító munka haté­konyságát csökkenti, hogy nem ál­landóan végezzük, hanem csak fő­leg a kampányok idején, másrészt pedig, hogy nem elég tartalmas. Az ellenséges nézetek, tevékeny­ségek leleplezése nem konkrétan, hanem sok esetben csak szóla­mokban történik. Hiányzik a nép- nevellőmunkából a harcosság, ami csökkenti az agitáció hatékonysá­gát. Sokszor a népnevelők — mert nincsenek megfelelően kiképezve, érvekkel ellátva — maguk is meg­hátrálnak a nehézségek előtt és ahelyett, hogy felvennék a harcot az ellenséges nézetekkel, ők ma­guk is siránkoznak. Vannak párt' szervezetek, ahol hosszú ideig népneveilőértekezleteket sem tar tanaik. A párt alapszervezetek, <ie pártbizottságok részéről is tapasz­talható a politikai tömegmunka le­becsülése és ugyanakkor bürokra­tikus, adminisztratív módszerek­kel való helyettesítése. Az ilyen jelenségek ellen a jövőben követ­kezetesebben kell harcolni. A február második felében meg­tartandó népnevelő értekezleteken a minisztertanácsnak az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról szóló határozatát ismertessék. Ezt a határozatot részleteiben meg kell vitatni a népnevelőkkel, is­mertetni annak politikai és gazda­sági jelentőségét s annak megtör­ténte után minden népnevelő ke­resse fel a hozzá beosztott dolgo­zókat, világosítsa fel őket a tava­szi munkák elvégzéséről. Jelentősen hozzájárul a pártta­gok elméleti színvonalának emelé­séhez a fokozódó érdeklődés a pártkiadványok iránt. Csak Ka­posvárott több mint 26 ezer poli­tikai mű, köztük többezer klasz- szikus fogyott el egy év alatt. So­kan tanulmányozzák a megyéDen Lenin, Sztálin, Rákosi elvtársak munkáit és a XIX, pártkongresz- szus történ elírni jelentőségű anya­gait. A pártoktatási év sikeresebben indult be és jelenleg is magasabb színvonalon folyik, mint a megelő­ző év hasonló időszakában. Párt. bizottságaink és alapszervezete- ínk lényegesen többet és alapo­sabban foglalkoznak a propagan­damunkával. Egyre jobban megér­tik, hogy a pártoktatás jó meg­szervezése alapvetően befolyásol­ja fejlődésünket. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kon­gresszusa anyagának feldolgozása rendkívül nagy érdeklődést és len­dületet adott a pártoktatási mun­kának és a figyelmet nagymérték­ben erre a területre irányította. Számos helyen nőtt a hallgatók száma, új politikai iskolák jött elf létre és emelkedett a politikai is­kolák és konferenciák elvi színvo­nala. Az eredmények ellenére még mindig sok fogyatékosság van a páripropaigandamunkában. Az ok­tatás egyik formájában sem tud­tuk elérni, hogy a hallgatók min. den esetben jól felkészülve, 1O0 százalékosan megjelenjenek a foglalkozásokon. ^ A DISZ propagandamunkájában — mely az oktatási év megindulá­sakor igen -sok fogyatékossággal küzdött — a XIX. kongresszus anyagának a feldolgozása jelentős javulást eredményezett. Növeke­dett * a DISZ politikai körök hall­gatóinak száma, emelkedett az ok­tatás elvi színvonala is. A tabi, marcali, nagyatádi járásiban a fia­taloknak több mint 30 százaléka vesz részt az oktatásban. Ezeknek a kezdeti eredményeknek ellené­re a DISZ-oktaíásban még komoly fogyatékosságok vannak mind a felkészülés, mind az ellenőrzés és segítségnyújtás területén, melyen állandó, tervszerű munkával vál­toztatni kell. A propagandamunka javítása érdekében fő feladatunk, hogy ál­landóan javítsuk az ellenőrzést, különösen a propaganda szeminá­riumokon, politikai iskolákon és konferenciákon, biztosítsuk a hall­gatók gondos felkészülését és meg­jelenését a konferenciákon. Most, ahogy közeledik a tavaszi mező- gazdasági munka, fontos feladat­nak keli tekinteni a lemorzsoló­dás elleni harcot, 'különösen falun és a mezőgazdaság szocialista szektoraiban, mert az utóbbi idő­ben a pusztakovácsi és más párt­szervezetékben elmaradnak a po­litikái iskolák, vagy lemorzsoló­dás van. A következő résziben Gábri elv­társ foglalkozott pártunk szám­szerű helyzetével és a tagjelöltfel­vétellel a megyében, majd rátért a határozatok ellenőrzésének fon­tosságára. Somogy megyében az elmúlt időkben gyakran volt tapasztalha­tó egyes funkcionáriusok részérői formális viszony a Központi Ve­zetőség határozatai iránt. Voltak és vannak elvtársak, akiket nem nyugtalanít, hogy a pártépítés egyes területein lemaradás van, hogy nem teljesítjük a begyűjtési, vetési terveket, sőt egyesek ha- mif jelentésekkel félrevezetik, megtévesztik a pártot. Mindez azért fordulhat elő, mert nem elég hatékony a megyei és járási párt- bizottságok részéről a végrehajtás ellenőrzése. A határozatok végre­hajtásának magasszínvenalú ellen­őrzése még nem vált pártszerve­zete nk húsává és vérévé. Lebe­csülik és sok esetben elmulaszt­ják figyelemmel kísérni a határo zafok sorsát. Ezért vannak szép számmal^ végre nem hajtott, vagy csak részben végrehajtott határo­zatok. Igen fontos, hogy a pártbizott­ságok munkájukat még fokozot­tabban, reális munkatervek alap ián végezzék. El kell Ikerülni, hogy egyes elvtársákat túlságosan meg­terheljenek jelentések gyártásá­val, különböző feladatokkal. Gon­dot kell fordítani arra, hogy a pártmunkások tervszerűen, előre­látóan dolgozzanak és ne az ese­mények után 'kullogjanak, kapkod­janak egyik feladattól a másik­hoz. Minden területen csökkente­ni kell az ülések számát és az írá­sos anyagok mennyiségét. ÖSSZEFOGLALVA: a) Nagyobb figyelmet kell for­dítani a pártihatározatok helyszínen történő ellenőrzé­sére. Ennek érdekében töb­bet kell tartózkodni az al­sóbb szerveknél és segíteni azok munkáját. Fokozottab­ban kell alkalmazni a brigá­dok - és komplex-brigádok munkáját az ellenőrző mun­kában. b) Az egyes szervek vezetőit rendszeresen be kell számol­tatni pártbizottsági ülésen, vagy egyéni beszélgetés for­májában. Esetenként kérje­nek az egyes területek veze­tőitől ellenőrző jelentést, azt értékeljék és reagáljanak rá. c) A fentiek megvalósítása ér­dekében szakítani kell a pártmunkában még mindig tapasztalható bürokratikus jelenségekkel. Önbírálat, alulról jövő bírálat Pártunk Központi Vezetőségé­nek 1950 február 10-i ülésén Ráko­si elv'társ feladatként jelölte meg, hogy erősítsük pártunk kapcsola­tait a tömegekkel, fejlesszük a pártonbelüli demokráciát, a kriti­kát és önkritikát. Az elmúlt 2 év során megyénkben komoly javu­lás volt a pártdemokrácia betar­tása, a bírálat, önbírálat alkalma­zása terén. Ennek következtében javult a párt és a dolgozó töme­gek kapcsolata. Az utóbbi időben azonban ismét tapasztaljuk, hogy a helyes bírálat és önbírálat kér­dését pártszervezeteink egyrészé- ben még mindig lebecsülik. Egyes funkcionáriusok, akik felelőig he­lyen dolgoznak, nem vonják le a tnaguk számára a tanulságot íi párt erre vonatkozó számos út­mutatásából, nem fejlesztik, nem segítik elő a bírálatot és önbírá­latot. Elkenik a hibákat, a hiá­nyosságokat. „A minden rendben van" hangulat és önteltség légkö­rét teremtik meg maguk körül. Az ilyen funkcionáriusok sok kárt okoznak a pártnak, bár gyakran hangoztatják a párt iránti odaadá­sukat. Akadnak nálunk még kiskirá­lyok, akik azt hiszik, ‘hogy a párt határozatok rájuk nem vonatkoz­nak, akik tessék-lássék módra el­ismerik a feléjük gyakorolt bíná |at helyességét, ugyanakkor min­den módon elnyomják az alulról jövő bírálatot. A bírálókkal szem­ben gyakran nyúlnak olyan eszkö­zökhöz, ami kommunisták részére megengedhetetlen. Arról, nogy funkcionáriusaink nagyon gyakran nem tűrik a kritikát, a bírálatot, néhány elrettentő példa szemlél­tetően tanúskodik. A csurgói já­rásban Nagy Árpád tanító, aki 1948 óta párttag, egy értekezleten megbírálta a csurgói JB munkáját és a járási titkár magatartását. Ezt követően koholt vádak alap­ján kizárták a pártból. Kizárását felületes vizsgálat után a Megyei Pártbizottság is jóváhagyta A Központi Ellenőrző Bizottság visz- szavette a pártba. Ebben az eset­ben tehát a bírálók üldözésével találkozunk. i A Siófoki Ásványolaj Válknat pártszervezete a Megyei Pártbi­zottsághoz jelentést írt, amely­ben feltárta a vállalat vezetősége részéről tapasztalt hiányosságokat és bírálta a vállalat igazgatóját. Az igazgató — mivel a pártveze- tőséggel szemben nem bírt ,zaak­ciót alkalmazni — koholt vádak alapján a gépírónőt akarta eltávo­lítani az üzemből, aki a levelet le­írta. Helytelen magatartásáért, a bírálat elfojtásáért Németh László igazgató elvtársat a JB megrovás­ban részesítette. Továbbra is áll, hogy még sok helyen nem szívesen nézik pár­tunk lapjával, a „Szabad Nép"- pel szoros kapcsolatot tartó mun­káslevelezőket, akik a lapot infer­(Folytatása a 4. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom