Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-28 / 50. szám

t Éljen a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusa PROLETAQJA/EG VESÜÍJETEU/ K A MAGYAR DÓIG OZÖkéí 5ÄR TJA MEGYI El PÁRT BÍZÓT" fSÄGÄNAK LAPjy Szombat, 1953. feÍM-tiár-28. SQ, /a, ÁRA 50 FILLÉR ST0 Szombat, Í953. február 28. TANÁCSKOZIK A SZERVEZETT DOLGOZÓK XVIII. KONGRESSZUSA A magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusán a legjobb szakszer­vezeti funkcionáriusok és tagok tanácskozzál! meg a szakszervezeti munka eddigi eredményeit, hibáit és azokat az elkövetkező feladato­kat, amelyek végrehajtásával- meg­javul a szakszervezeti munka. A magyar szakszer vezetek XVII. és XVIII. kongresszusa kö­zött hatalmas eredményeket értünk­éi, ráléptünk a szocializmus meg­valósításának útjára hazánkban. A szocializmus építésének meggyorsí­tásában- a párt vezetésével mun­kásosztályunk jár élen. A tömeg­szervezeteknek — köztük a szak- szervezetnek, mint a legnagyobb tömegszervezetnek1 — az a felada­ta, hogy elősegítse a párt politi­kájának végrehajtását. A szakszer­vez ti munkában a XVII. kon­gresszus óta jelentős eredmények mutatkoznak a niunlcuverseny szer­vezés, a munkaversieny nyilvános, ságáwak biztosítása, a dolgozókról való gondoskodás, a nevelés, a kul­turális- és sportmunkai terén. Az eredmények elérése során a párt állandóan segítette a szak- szervezeti munkát. Ez a segítség jutott kifejezésre a Politikai Bi­zottság 1950 július 24-i határoza­tában, mely élesen rámutatott a szakszervezetben meglévő hibákra és megjelölte azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásával a szakszer­vezetek képesek a párt tőré fel­sorakoztatni a dolgozók széles tö­megeit és mozgósítani őket. első­sorban a szocialista mun ka versé-' •nsyen keresztül a szocializmus fel­építésére, dolgozó népünk anyagi és kulturális felemelésére. A Politikai Bizottság határozata után egyre szélesebb mozgalommá vált hazánkban is a szocialista ver­senymozgalom, amiben legelsősor­ban a kommunisták mutatnak pél­dát. A versenymozgalom kiszé­lesítéséiben nagy szerepük van a szaksz. övezeteknek. A munka-ver­seny egyre szélesebb körű elter­jesztése bebizonyította munkásosz­tályunk hatalmas alkotó erejét, lel­kesedését. tettvágyát a szocialista építőmunka iránt. Szakszervezete- inknek nagy szerepük volt a szta- hanovmozgalom kibontakozásába n is hazánkban. Ma már a szta-haivov- mozgalom is egyre szélesebb moz­galommá fejlődik. Munkásosztá­lyunk legjobbjai köziül egyre többen alkalmazzák a szovjet sztahanovis­ták kiváló munkamódszereit, ame­lyekkel nagyszerű eredményeket ér­nek el a termelés frontján. De az elért eredmények mellett egy sor fogyatékossága is van a szakszervezeti munkának. Szak- szervezeteink még számtalan eset­ben nem tartanak lépést a növellvő feladatokkal, vannak olyan üzemi szakszervezetek, melyeknek nem ki­elégítő a kapcsolatuk a tömegekkel, nem nevelik ő'et a munkaverseny- ben való részvételre, a munkafegye­lem megszilárdítására. Lenin elv­társ azt tanítja; , Kapcsolat a tő- megekkel, vagyis a munkások több­ségével, a szakszervezet bármiféle sikeres tevékenységének alapja1’. Szakszervezetei nk tehát csak úgy tudnak a párt igazi segí­tőivé válni, ha a tömegek között állandóan harcolnak a párt poli­tikájának érvényesítéséért, a ter­melés emelkedéséért, a szocialista ipar fejlesztéséért, ötéves terviünk célkitűzéseinek megvalósításáért. A mi megyénkben is értünk el az elmúlt években a szakszervezeti munkában eredményeket. Általá­ban javult üzemi szakszervezete­inknek munkája, többet foglalkoz­nak a munkaverseny Icérdésével, a munkafegyelemmel, a dolgozókról való gondoskodás kérdésével. Ott, ahol a szakszervezetek jól dolgoz­nak, munkájuk eredménye megmu­tatkozik a termelés emelkedésében, a dolgozók többsége részt vesz a munkaversenyben, szilárd a munka- fegyelem stb. A Nagyatádi Fonalgyárban pl. az üzemi bizottság állandó, szívós munkát folytat a nmnóáverseny kiszélesítéséért, biztosítja a verseny nyilvánosságát, a dolgozók állan­dóan értesülnek teljesítményükről, ami serkentő hatással van munká­jukban. Jó munkát végez a Kaposvári Villamosművek üzemi bízott 'ágának elnöke, aki állandóan harcol a mun­kafegyelem megszilárdításáért, a verseny nyilvánosságáért. Az eredmények mellett azonban üzemi szakszervezeteink nem min­denütt töltik be teljes egészében feladatukat. A Kaposvári Textil­művek dolgozói pl. április 4 tisz­teletére jelentős fogadalmat tettek. A dolgozók azonban eddig nem tel­jesít tték felajánlásukat. A Textil- művek üzemi bizottsága mégsem tett komoly intézkedést, hogy a dol­gozó V a lemaradást behozzák, ön­elégültség mutatkozik munkájuk­ban, megelégedettek az eredmény­nyel. Egyes funkcionáriusoknak az a véleménye, hogy a fogadalom valóraváltása nincs veszélyben. A Textilművek üzemi bizottsága a megelégedettség helyett a pártszer vezet segítségével, irányításával h! rcoijon a lemaradás meg-ziinte- tlséért. még '"iuőbén"" van. a uáh helyre az elkövetett hibát^ hogy ne maradjanak szégyenben a fogada.- mak nem teljesítése miatt felsza. badulásunk ünnepén. Hiányosság mutatkozik a Cukor­gyárban is a szakszervezeti mun­kában. Itt a pártszervezet úgy se­gíti” az üzemi bizottságot, hogy az üfo. helyett elvégzi a feladatokat. Nyilvánvaló, hogy a párt irányító szerepének feltétlen érvényesülni kell a szakszervezeti munkában, de nem úgy, hogy a Párt végezze el a szakszervezet feladatát, hanem irányítsa, ellenőrizze a szakszerve­zeti munkát. Az elmúlt éviben a Siófoki Hajózási Vállalat pártszer- vezete-is így ,.segítette” az üzemi szakszervezetet, azonban felismer­ve, hogy a szakszervezet munkája így nem javul meg, ma már ebben az üzemben a párt irányítása he­lyesen érvényesül. A Siófoki Ha­józási Vállalat üzemi bizottságá­nak munkájában nagy javulás ta­pasztalható. Üzemi szakszervezeteink munká­ja csak úgy. járni/ meg véglegesen, ha az üzemi pártszervezetek állan­dó segítséget nyújtanak részüJcre, ha állandóan ellenőrzik munkájú, kát. Bírálják pártszervezeteink az üzemi szakszervezetek munkáját, hogy a hibák l:ijavításával meg tud­ják oldani saját területükön azo­kat a feladatokat, amelyeket a párt jogosan elvár tőlük. Megyénk ipari dolgozóinak többsége lelkesen4 harcol, hogy valióraváltsák a foga dalmakat, amelyeket hazánk fel- szabadulásának 8. évfordulójára tettek. A fogadalmak végrehajtásá­ban járjanak élen a kommunistáit, a szakszervezetek tagjai, becsületes munkájukkal serkentsék a többi dolgozót is a fogadalmak teljesí­tésére. A Magyar Szakszervezetek XVIII. Kongresszusa hatalmas mértékben segíti elő a szakszerveze­ti munka megjavítását megyénkben is, ha pártszervezetein':; ezután na­gyobb figyelemmel kísérik a szak- szervezetek munkáját. segítséget nyújtanak a szakszervezeti munka jobbátételébeni. A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK XVIII. KONGRESSZUSA Pénteken délelőtt Budapesten az EFEDOSZ nagytermében megkez­dődött a Magyar Szakszervezetek XVIII. Kongresszusa. A kongresz- szuson több mint hátszáz küldött vesz részt. A megnyitóülésen megjelent Do­bi István, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke, továbbá Ap­ró Antal építőanyagipari minisz­ter, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai és a minisztertanács több tagja. Ott voltak a Szakszervezeti Világszö­vetségnek, a szovjet szakszervezetek­nek és a többi külföldi szakszerve­zetnek a Magyar Szakszerveze­Kristóf elvtárs beszéde elején hangsúlyozta, hogy a kongresszus olyan nemzetközi helyzetben ül össze, amelyet egyfelől az imperia­listák fokozódó háborús aknamun­kája, másfelől a béke hívei világ- mozgalmának erősödése jellemez. A mi hazánk a békés építőmun' a országa — folytatta. — Népünk őszintén óhajtja a békét. Dolgozó népünk minden erejével fáradhatat­lanul védelmezi a béke nagy ügyét a háborús provokátorokkal szem­ben, akiknek gazdája a világtörté­nelem legvéresebbki zű kalandora; az ameri. ai nagytőke. Soha egy pillanatra sem feledkezhetünk meg a'rföiiícgy 'a, i' i; y kitriviiix'oii olt ólálkodik, az amerikai imperialisták legelvetemültebb csatlósa,, a »hóhér Tito bandája. A magyar dolgozó nép tudja, világosan látja, hogy van- hazája, van mit megvédenie. A béke védelme mindenekelőtt éberséget, fokozott éberséget köve­tel meg tőlünk. A továbbiakban az elért eredmé­nyeket vázolta Kristóf István, rá­mutatva, hogy a szakszervezeti munka eredményeinek legfőbb for­rása az a segítség, amelyet a Ma­gyar Dolgozók Pártja nyújt a szak- szervezeteknek. Ezután így folytatta: A magyar szakszervezetek a XVII. kongresszus óta jelentős fejlődésen mentek keresztül. A XVII. kongresszus határozatainak megvalósításában — mind az ipari szervezkedés, az ön'antes tagság, mind a társadalombiztosítási há­lózat egységesítése, szakszervezeti kézbe adása terén, mind pedig a szakszervezetek üzemi és területi hálózatának kiépítésében értünk e! eredményeket. Minden fejlődés ellenére meg kell azonban állapítani, hogy szakszer­vezeti mozgalmunk elmaradt a népi demokrácia általános fejlődése mö­gött. Erre az elmaradásra igen ha- tározejttan rámutatott pártunk s nem egy ízben személyesen Ráko­si elvtárs. A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának 1950 július 24-i, „A szakszervezeti munka egyes kérdéseiről” hozott határozata a szakszervezeti vezetés hibáinak gyökerét a szociáldemo- kratizmusban jelölte rnegj. A szociáldemokratizmus elsősor­ban abban mutatkozott, hogy „a SZOT és a szakszervezetek felső vezetésében dolgozó kommunisták nem harcoltak a párt szilárd veze­tésének biztosításáért, a párt poli­tikájának végrehajtásáért a szak- szervezetekben” — továbbá; „a SZOT-ban és a szakszervezetekben .dolgozó kommunista vezetők többsé­ge elszakadt a tömegektől és el'bü- rokratizálódott” — állapította meg a határozat. Hogy eze'et a kétség­telenül ma is fennálló hibákat mi­nél gyorsabban megszüntessük, meg kell szilárdítani a szákszerve­tek XVIII. kongresszusára érkezett küldöttei. A kongresszust Harustyák Jó­zsef, a SZOT elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagja nyitotta meg. A XVIII. kongresszusnak az a feladata — mondotta —, hogy összegezze azokat az eredményeket, amelyeket a szakszervezetek mun­kájukban elértek, a kritika és az ön­kritika alkalmazásával feltárja a szakszervezeti munka hiányosságait és meghatározza azokat a feladato­kat, melyeinek sikeres megvalósí­tásával a szakszervezetek fokozot­tabb mértékben járulhatnak hozzá ötéves tervünk győzelmes teljesíté­séhez, a szocializmus építésének Kristóf István eivtárs beszéde zeti szervek pártkapcsolatait és a szakszervezeti munka központjába az üzemi szakszervezeti munka megerősítését kell helyeznünk. A kongresszusunk előkészítése folyamán, január 21-én nyilvános­ságra hozott határozati javaslatter­vezettel kapcsolatban a dolgozók, szakszervezeti funkcionáriusok sok ezer javaslatot tettek. A javaslatok tömegéből! kiemelkedik a szakszer­vezetek termelési műm'Iájának meg­javítására irányuló javaslatok nagy száma. Kristóf eivtárs ezután arról be­szélt, hogy a szakszervezetek még nem eléggé gazdái a munkaverseny" In-ék. Á ■vérséhvfjTöéj.áiöm íö uíöví't a bürokratizmus, a tömegektől való elszakadottsúg, a verseny formált? szervezése. Ma az összdolgozó'k 75- 80 százaléka munkaversenyben dol­gozik. Ezt a hatalmas erőt a ver­seny gazdái ént kell irányítaniok a szakszervezeteknek. A szovjet szakszervezetek tapasz­talata — mutatott rá Kristóf elv­társ — azt mutatja, hogy a ver-, senymozgaiom feladatait iparágan­ként, üzemenként és üzemrészle­genként dolgozzák ki konkréten és ezzel teszik a versenyt valóban ha- té cnr.yá. A mi számunkra ez a kérdés most és az ötéves tervünk befejezéséig terjedő egész időszak­ban a bányászatban és kohászat­ban jelentkezik égető formában. Ezekben az iparágakban is, mint mindenütt, ,a szakszervezeteknek küzdeniük kell a munkafegyelem megszilárdításáért, miért ez ál landó fe ládáit. A kohász altban és a bányászatban is állandóan napi­renden lévő 'feladat a tervfegyelem betartása, a termelés állandó, egyenletes; lemelkiedé'se. Itt iis, mint mindenütt harcolnunk kall az önköltség csökentiésééirt, a selejt ellen, takarékosságot kell! követel­nünk minden dolgozótól, minden munkástól, technikustól és mér­nöktől. A szénbányászat területén külö­nösen nagyfontosiságú a bányagé­pek helyes kihasználása, a feltá­rási, szállítási éis fenntartási műn kálatok egyenletes és ütemes el­végzése, a ciklkus grafikon sze­rinti termelés biztosítása. A bá­nyászatban éles harcot kell foly­tatnunk egyes gazdasági vezetek túlóráztatás i tendenciája ellen. Ha mindenütt teljesen 'kihasznál­nák a 480 percet, úgy ez szénter­melésünkéit 15 százalékkal emelné. Ezzel ,szereiben például Komló és Tatabánya egyes üzemeiben csak hat és félórát dolgoznak >ás emiatt a teljesítmények 10—15 százalék­kal elmaradnak a követelmények­től. A szocialista verseny a. szakma sajátosságaiból induljon ki a ko­hászat terén is. Szükséges és az egész kohászatra érvényes fel­adat a szovjet kohászati módsze­meggyorsításához, a béke megvédé­séhez. Ezután megválasztották a kon­gresszus elnökségét. Dísz-elnökül hatalmas lelkesedéssel népünk sze­retett vezérét, Rákösd Mátyás elv­társat választották meg a küldöt­tek s helyükről felállva percei fen át ünnepelték népünk bölcs tanítóját. A kongresszus a továbbiakban napirendi javaslatot fogadott el, majd Kristóf István, a SZOT fő­titkára, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja tar­totta meg beszámolóját a Magyar Szakszervezeteknek XVII. Kon­gresszusa óta végzett munkájáról és további feladatairól. reik el terjesztése,, a kohászati be­rendezések jó karbantartásáért és észszerű legmagasabb fokú kihasz­nálásáért íoly harc. Az egyes munkát,e,rülietek kö­zül miég ikülön meg kell említenünk a mezőgazdasági és erdészeti! szak- szervezet dolgozóénak munkaterü­letéit, mert ez a szakszervezet most kezdi félkarolni a szocialista nagyüzemi versenymozgalmak ta­pasztalatait és azokat elterjeszte­ni. Az ipari szakszervezete,lenek a maguk tapasztalataival1- segíteni­ük kell ezt a munkaterületet. Igen fontos a gépállomásuk ver­senye a gépek jó karbantartásá­ért, javításáért ts maximat kT haszuálásáíáirít. A beszámoló, ezután a sztaiha- nov- és újítómoizgallom helyzetével foglalkozott. 1949-ben áíiig 5.000 sztahanovista volt, addig ma szá­muk meghaladja a hiatvanháromez- ret. A műszaki értelmiség sztaha­novistáik száma az iparban 1952 végén 6.620 volt. Foglalkozott ezután a sztahamov mozgalomban meglévő bürokrati­kus hibákkal. Hangsúlyozta, hegy a sztahanoV-. mozgalom, mint a munkiaverseny magasabb formája nem képzelhető ell a munkások és a műszaki ér- telmség, valamint az egész nép- gazdasági vezetés legsziálesiebb együttműködése nélkül. Kifejtette, hogy a minisztériumoknak és a szakszervezeteknek sokkal na­gyobb gondot kell fordítani az újító, észszeírűsítő mozgalomra, amely az eddigiek során is igen megy megtakarítást 'eredménye­zett. Kristóf -István ezután rámuta­tott; a szakszervezetek verseny- szervező munkájában igen nagy fi­gyelmet kell fordítani a takarékos- säg kérdésére. Majd összegezte azokat a feladatokat, amelyek a szakszervezetekre várnáik a ver- senysziervczéis éis annak ellenőrzé­se terén. — Szakszer vezet eónik a verseny- szervezés feladatainak csak akikor tudnak eleget tenni, ha következe­tesen harcolnak az opportunizmus, a sz ociá.1 dérnek r a ti z m u s minden je fensége ellem, az új szocialista munkaerkölcs, a munkához való új szocialista viszony megerősítésé­ért — ibargoztaitta Kristóf elvtárs. — A munkafeigyelem lazulása, a selejt, a pazarlás, nem ritkán a formális versenysze.rvezés, mint a verseny lejáratásának egyik mód­ja, a biérdemagógla, a mormalazífás, mindezekben és száz más jelensé­gekben a sízocláldiemokiratizmus üti fe!' ,a fejét. A beszámoló a következőkben a termelési értekezleteikkel foglalko­zott, amelyek szovjet példára ha­zánkban is az üzemek legfon to­(Folytstás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom