Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-28 / 50. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1953. február 28­(Folytatás az 1. oldalról.) sább tömeggy ülésévé váltak. A termelési értekezletek azonban még közeliről sem töltik be funk­ciójukat. A szakszervezeteknek további fontos feladata, hölgy többet fog­lalkozzanak az iparba kerülő új munkásokkal, a női munkásokkal és a »fiatalokkal. Kristóf István elv-társ -beszámo­lója 'következő részében a szocia lista bérpolitika kidolgozásává!!) és alkalmazásával foglalkozott. El­mondotta, hogy e térem számos hiba vám még a szakszervezetek munkájában. Még nem használunk ki mjnidien lehetőséget, hogy mun­katársainknak nagyobb százaléka d-oUgioizzicra idiarábflbiárben. A műszaki m'orimiákat még m-em tudtuk kellők .éppen elterjeszteni, különösen a nehéziparba». A pré­miumrendszer bevezetése még nem történt meg minden iparág­ban és helyemként — ahol már be. Vez-etlék — a prémiumfeltételek helytelen megállapítása, lazasága miatt nem segítik elő a ki [űzött feladatok elérését. Üzemeinkben még elég gyakoriak a normacsalások, a 'bérekkel való különböző visszaélések. Meg kell mondani, hogy egyes szakszervezeti funkcionáriusok nem egy esetben szá'jtáti módon tűrik az ellenség effajta tevékenységét. Szakszervezeteinknek a bérkér­désekkel való foglalkozás terén két alapvető feladatuk van: aktiv rész­vétel a szocialista bérpolitika kiala­kításában és az érvényben lévő rendeletek végrehajtásának ellen­őrzése, segítése. A SZOT és a szakszervezetek kötelesek több segítséget nyújta­ni a kollektiv szerződések megkö­téséhez és végrehajtásához — hang­súlyozta a továbbiakban Kristóf elvtárs. Az üzemekben arra kell törekedni, hogy ne csak az üzemi bizottságok, hanem a különböző munkabizottságok munkatervei is tartalmazzák a kollektiv szerződé­sek ellenőrzését. A munkavédelemről szólva a be­számoló hangsúlyozta, hogy a műn. häWcteinieÜ H~azSK32 er vezet iszerv ek egyik legfontosabb feladatává kell tenni. A társadalombiztosítással kap­csolatban elmondotta, hogy pártunk és a kormány gondoskodása foly­tán a társadalombiztosítás ma már 5,500.000 emberre, országunk la­kosságának csaknem 60 százalékára terjed ki, vagyis az 1938,bam biz­tosítottak kétszerese. 1952-ben a szakszervezetek ne­gyedmillió dolgozót és gyermeket részesítettek ingyenes vagy kedvez­ményes üdültetésiben. A munkások és alkalmazottá’; életviszonyainak javításában igen jelentős szerepük van. az állami támogatással létesített üzemi szo­ciális intézményeknek. Sok szak- szervezeti vezetőszerv azonban nem foglalkozik megfelelően az üzemi szociális intézményekkel. Beszámolója követ’ ező részében Kristóf elvtárs hangsúlyozta, hogy a kultúrforra,dalom nagy munkájá­ba» szakszervezeteink komoly segí­tői a párt- és állami szervek mun­kájának. Ma már körülbelül 500 üzemi kultúrotthon biztosítja a mű­velődés, a pihenés, a szórakozás gazdag, sokrétű e’z’özeit a dolgo­zók és hozzátartozóik számára. Újí­tó- és sztahanovista-köreink, ta­pasztalatcserék. kiállítások, sztaha­novista klubnapok rendezésével, műszaki továbbképző tanfolyamok­kal segítií a termelést, A szakszervezetek kulturális tö­megmunkája sokat javult. A kul­turális igények azonban nagyobbak, mint amennyit eddig ki tudtunk elégíteni. Felvilágosító munkánk lényegbe­vágó hibája, hogy elhanyagolja a szociáldemokratizmus és a kleriká­lis reakció, valamint az egyéb el­lenséges nézetek és elemek lelep­lezését — mondotta Kristóf elv- társ. A beszámoló a továbbiakban a szakszervezetek sportszervezési munkájával foglalkozott. 14 szak- szervezeti sportegyesületnek ma már több mint 1790 üzemi, hiva­tali sportköre van. 264.000 szakosz­tályokban mű' födő sportolóval. A : szakszervezeti sportegyesületek az j A Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresszusa elmúlt évben 188 százalékra telje­sítették MHK-tervüket. A beszámoló ezután rátért szak- szervezeteink belső helyzetének is­mertetésére. Rámutatott, hogy szakszerveze­teink nemzetközi tevékenységüket elsősorban a Sza' Szervezeti Világ- szövetség keretében végzik. A Szak- szervezeti Világszövetség kezdettől fogva a legmesszebíbmenően támo­gatja a Béke Világtanácsot, a béke világmozgalmat. A magyar munkásosztályban — mindenekelőtt a Szovjetunióval való kapcsolatok kiszélesítése következ­tében — elmélyült a Szovjetunió iránti szeretet és nagyrabecsülés. .Szinte felmérhetetlen az a segít­ség, amelyet az elmúlt kongresszus óta is a Szovjetuniótól, a szovjet szál szervezetektől kaptunk. 18 szakszervezeti küldöttség járt ha­zánkban a Szovjetunióból és ezek minden alkalommal bő tapasztala­tokat, útmutatást adtak nekünk a szakszervezeti munka, minden terü­letén. Jelentősen megszilárdultak kapcsolataink a népi demokratikus országok szakszervezeti mozgalmai­val is. Munkásosztályunk azt is egyre jobban megérti, hogy a szak- szervezeteknek a kapitalista és gyarmati országok dolgozóinak har­cát támogatattok kell. Kristóf István a következőkben foglalta össze a legfontosabb fel­adatokat ; 1. Első és legfontosabb felada­tunk kiküszöbölni a versenymozga­lom hiányosságait. Kíméletlen har­cot folytassunk e mozgalofti bürok­ratikus kinövései és akadályai el­lem. s minden erőnkkel juttassuk érvényre dolgozóinknak azt a szi­lárd elhatározottságát, hogy telje­sítik tervükét Irányítsa a kon­gresszus a dolgozók figyelmét a terv teljesítésére, a lemaradás be­hozására és lángoljon fel a verseny- szervező munkánk során az április 4. tiszteletére tett felajánlások megvalósításáért folyó harc. 2. A .szakszervezeti munka So­máié vö legfontosabb láncszeme az üzemi szakszervezeti munka meg­erősítése. Emeljük üzemi -szakszer­vezeti munkánkjKaL.a szaksz-erye-. zeti munka megbecsülését. Segít­sük jó szakszervezeti munkával a kohászat és bányászat terv tel­jesítését, .a; verseny-mozgalom fej* lesiztését, érdemeljük ki a jó szak- szervezeti mui»kánkkall -azt a bi­zalmat, amelyet, a párt, Rákosi Mátyás elvtár-s belénk helyezett. 3. A dolgozóik mindennapi kér­déseivel váló foglalkozás terén ta­núsítsunk nagyobb figyelmet és odaadást. A munkavédelem kér­déséivé"! való foglalkozás a szak- szervezet állandó, szakadatlan fel­adata legyen. Ezt .a feladató, jó' kell ismernünk, a műm,ka véd elem követelményeit pedig mindenütt pontosain miéig kell határozni és végrehajtásuk fellett szilárdan kell 'őrködni. 4. A szakszervezetek a kommu­nizmus isko?ái és ezért egész te­vékenységük, de különösen fe'vi- 'ágosttó és nevelő munkájuk leg­fontosabb feladata az új, szocialis­ta munkaviszony 'erősítése, a szo­cialista munkafegyeiem megszilár­dítása. A szakszervezetek kultu­rális feü'villáig'Osító munkájában az a legfontosabb, h-oigy minden télen hozzájáruljon a szocialista öntudat fejlesztéséhez, a dolgozók önfe- gyelimének és az állami! fegyelem­nek erősítésiéhez, az új szocialista ember kialakításához. 5. Síziaikszervezeteink alapvető feladata a Szovjetunió tapasztala­tainak legszéle,sehbkörű elterjesz­tése és népszerűsítése. Legyen a szakszervezeti aktíva a szovjet ta- Dasztalatok eredményes elterjesz­tésének élharcosa. 6. A szakszervezetek a nemzet­közi p r ol-e-t á r s zolid a rí! ás szellemé­ben nevelik a dolgozókat és tevé­kenységükkel kifejezésre juttatják .a magyar munkásosztály mély best- veri és elvtársi együttérzését a tő­kés országok, a függő és gyarmati országok dolgozóinak szabadság- harcával. Hassa áf egész munkán­kat a proletár-nemzetköziség 'gon­dolata. A szakszervezeti munka fejlesz­tésének szilárd alapja munkásosz­tályunk forró szocialista hazasze­retete, lelkes országépítő tevé­kenysége, 'kiapadhatatlan kezde­ményező ereje és szilárd akarata arra, hogy tettekre váltsa fogadal­mait, vállalt feladatait. — Fogadjuk meg -a pártnak, fo­gadjuk meg Rákosii elv társnak, ve­zérünknek és tanítómesterünknek, hogy megfelelően fogunk élni az ellőttünk álló, szinte korlátlan lehe­tő s-éigekk eil. Jó szakszervezeti mun kával, harcosan és 'fáradhatatlanul segítjük a párt történelmi jelentő­ségű küzdelmét az ötéves terv végrehajtásáért, a szocializmus alapjainak lerakásáért, hazánk fel­virágoztatásáért, a béke megvedé­Gerő Er.nő elvtár.s -beszédében a következőiket mondotta: —■ Tisztelt! kongresszus! Elv- társak! A Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetősége nevében harcos kommunista üdvözlettel kö­szöntőm a Magyar Szakszerveze­tek XVIII. kongresszusát -és a szakszervezetek kongresszusa út­ján a magyar szervezett dolgozók több mint más félmilliós hadsere­gét! Elvtársak! Népgazdaságunk, ha­zánk ipara és mezőgazdasága, or­szágunk közlekedése, szociális és kulturális intézményeink hatalmas fejlődésen mentek keresztül azóta, amióta szabad ország lettünk, ami­óta, ■— a nagy Sztálin parancsát megvalósítva — a dicsőséges Szov­jet Hadsereg leverte népünk kezé­ről a fasiszta .reakció bilincseit. Az elmúlt évibiem, 1952-be.n hazánk egiész ipari termelésének értéke 253 százaléka volt az 1938. évinek, gyáriparunk pedig háromszor any- ny.it 'termiéit, mint a második vi­lágháború -elott. 1952-ben kereken -kétszert-e volt nagyobb iparunk termelésének .értéke, mint 1949- -fce-n, a .sikeresen megvalósított 3 éves terv utolsó esztendejében. Ezek szerint: iparunk termelése rövid három esztendő leforgása .alatt megduplázódott. Szédületes iramú fejlődés ez, melyhez foghatót nemcsak Magyar- ország nem ismert egész történel­me folyamán, de nem ismert, nem 4 saae rhetett- ■ e»y-Btiféle>-fehés-»E ^ág- gazdasága sem. Ez*a rendkívül gyors fejlődés — ipari termelésünk értékének meg­duplázódása három év leforgása alatt — mindennél kézzelfoghatób­ban bizonyítja szocializmust építő népi demokratikus rendünk fölé­nyét a tőkés gazdasági rend felett. Bizonyítja, milyen grandiózus teljesítményekre képes egy szabad ország népe, amelyet forradalmi pártja Marx-Engels-LeniniSztálin útján vezet, s amely ország a kom­munizmust diadalmasan építő Szov­jetunió önzetlen baráti segítségére támaszkodik és a Szovjetunióval, valamint a népi demokratikus or­szágokkal való tervszerű együttmű­ködés és kölcsönös segítség politi­káját valósítja meg! Fényes bizonyítéka ez a szédüle­tes iramú fejlődés a Szovjetunió által a népi demokráciáknak nyúj­tott gazdasági-műszaki segítség rendkívüli hathatóságáról szóló sztá­lini tétel igazának; „...egyetlen kapitalista ország sem tudna a né­pi demokratikus országoknak olyan igazi és magas műsza' 1 szín­vonalú segítséget nyújtani — mondja Sztá’in elvtárs —, amilyet a Szovjetunió nyújt nekik. Nem­csak arról van szó, hogy ez a se­gítség a lehető legolcsóbb és mű­szakilag elsőrendű. Elsősorban ar­ról van szó, hogy ennek az együtt­működésnek alapja a kölcsönös se­gítésnek és a közös gazdasági fel­lendülés elérésének őszinte vágya. Az eredmény az, hogy ezekben az országokban az ipar igen gyors ütemben fejlődik”. 'A mi országún’-, fényesen bizonyítja ennek a tétel­nek az igazságát. Az ipar gyorsütemű fejlődése együtt járt az iparban foglalkozta­tottak számának nagymértékű emelkedésével. Iparunkban 1952-ben 36 százalékkal többen voltak foglal­koztatva, mint 1938-ban. Ez évben az iparban foglalkoztatottak száma jelentékenyen tovább fog emelked­ni, s el fogja érni az egymillió főt. A munkások és alkalmazottak szJ- ma egész népgazdaságunkban 1938- hoz képest kereken 40 százalékkal növekedett, s ennél sokkal-,sokkal nagyobb mértékben nőtt a fogTal­sééirt —- fejezte be Kristóf elvtárs beszámolóját. Kristóf István beszéde közben érkezett meg Kiss Árpád -könnyű­ipari miniszter, Friss István, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja. A szünet utáni ülésen r-esz'veft dolgozó népünk szeretett vezető­je,, Rákosi Mátyás elvtárs, a Ma­gyar Dolgozóik Pártja főtitkára, a minisztertanács 'elnöke, valamint Gerő Ernő, a minisztertanács el­nökhelyettese. A 'kongresszus rész­vevői hatalmas lelkesedéssel fo­gadták dolgozó népünik bölcs ve­Gerő Ernő elvtárs beszéd. koztatott értelmiségi dolgozók szá­ma. Ez évben, az összes munkások éá alkalmazottak száma népgazdasá­gunkban- eléri a kétmil’.ó négyszáz- ezer főt. Hatalmas szám ez a 9 és félmi’üó lakosú Magyarországon. Magyarország nem mezőgazdasági ország, nem elmaradott ország töb­bé, hanem ipari ország. E.vtársak! Még alig három-négy esztendő telt el csak azóta, hogy hazánkban végleg megszűnt a mun­kánál', hűség, melytől oly sokat szen­vedtek a“ régi- nagytőkés-nagybir­tokos Magyarország dolgozó töme­gei. De ez alatt a 3—4 esztendő alatt olyan hatalmasat léptünk elő­re, annyira megszoktuk, hogy népi demokratikus országunkban nin­csen munkanélküliség, hogy sokak- naki úgy tűnik, mintha a munka- nélküliség szörnyű nyomora és lét­bizonytalansága legalább i,s egy év­századdal ezelőtt szűnt volna meg hazánkban! Népgazdaságunkkal, munkásosz­tályunkkal, értelmiségünkkel együtt fejlődött, izmosodott szakszervezeti mozgalmunk is. A régi szakmai ala­pon felépült szinte céh-jellegű szak- szervezetek helyébe a szocialista építés korszakának megfelelő ipar­ági szervezetek léptek. Szakszervezeteink'kivették részü­ket a szocializmus építéséből. Moz­gósították és mozgósítják a dolgozó tömegeket a népgazdasági tervek teljesítésére és túlteljesítésére! Szervezik a szocialista munkaver- • senyfer-a-gstafeanevasosgalsaat! Hatalmas eredményeinkben, ipa­runk, közlekedésünk, népgazdasá­gunk gyorsütemű fejlődésében, ösz- szes si-kerein-kben, kétségtelenül ré­sze van a szakszervezeti mozgal­munknak, szakszervezeteink munká­jának is. A magyar szakszervezetek any- nyiban és olyan mértékben voltak képesek hozzájárulni hazánk fel- emelkedéséhez, eredményeihez, amennyiben és amilyen mértékben híven és következetesen valósítot­ták meg a Magyar Dolgozók Párt­jának politikai irányvonalát. Ami­lyen mértékben erősítették kapcso­lataikat a dolgozó tömegekkel, küz­döttek a termelési terv teljesíté­séért, védték a dolgozók jogos ér­dekeit, ápolták és terjesztették a proletár internacionalizmus és a hazafiasság szent eszméit, elmélyí­tették a dolgozókban a szereteted a Szovjetunió iránt, küzdöttek a béke frontján az imperialista há­borús gyújtogatok ellen. Az eddig elért eredmények ázom ban semmiképpen sem vezethetnek bennünket arra a téves következte­tésre, hogy szakszervezeti mozgal­munkban, szakszervezeteink mun­kájában- nem volnának igen komoly hiányosságok. Dolgozó népünk munkásosztályunk, pártunk, sokkal többet vár szakszervezeteinktől, mint amennyit eddig tettek. Azt várjuk szakszervezetein' itől, hogy még következetesebben és eredmé­nyesebben mozgósítsák a dlogozó- kat a termelési tervek teljesítésére és túlteljesítésére. Hogy az eddigi­nél jobban, eredményesebben szer­vezzék a szocialista munkaversenyt, a sztalhanov-mozgalmat. Hogy meg következetesebben küzdjenek a munkafegyelem megszilárdításáért. Hogy valóban a szocializmus, a ' ommunizmus iskolái legyenek. Hogy szívós munkával megszervez­zék a még szervezetlen munkásokat és alkalmazottakat. Hogy állandóan segítsenek emelni a dolgozók szak­mai tudását és általános kultúráját. Hogy állhatatos küzdelmet folytas­sanak a dolgozók jogos érdekeiért, a kollektiv szerződés megtartásá­ért. Hogy éberen őrködjenek a munkásosztály sorainak egysége fe­lett, vegyenek észre, leplezzenek le, zérót. Az -elnöklő Hiairustyák Jó­zsef a kongresszus nevében kösz ön­tötte -az -elinöíhsiégibien hely at fogni ló Ráík-o-si Miátyá-s és Gerő Ernő elv- társakat, a a .kongresszus tészv-e- v-őil újbóli hosszasan ünnepelték a magyar nép -szeretett vezetőjét. iE!|;ö'tt-eik a -kong-res-szus-ra Zsófi* nye-cz Mihály, a kohászati minisz­térium vezetésével megbízott kö- zéipgépip-ari miniszter és Czottne-r Sándor bánya- és energiaügyi mi­niszter ás. Harustyák József ezután bc-je- len-t-e-tte, hogy Ge-rő Ernő elv társ kívánja üdvözölni a -kongresszust. tegyenek ártalmatlanná mindén el* len-séges behatolást, a munkásosz- tály soraiba, s kérlelhetetlen erély- lyel és szívóssággal- küzdjenek a szociáldemokratizmus, a lderik-áliz- mus, a cionizmus, a iozmopo-litiz- mus és minden más ellenséges ideo­lógia é-s politikai befolyás ellen a szakszervezetekben, s a munkásosz­tályban. Hogy szilárd, mindenre el­szánt harcosai legyenek a világot átfogó béketábornak, melynek élén a hatalmas Szovjetunió halad, s me­lyet nagy tanítónk, Sztálin elvtárs lángesze vezérel. Szakszervezeteinknek mi-ndena!; élőtt az ez-évi népgazdasági terv mara- d'éktalan megvalósításáért és túltel­jesítéséért kell mezgósítanio:-:' a dol­gozókat. Mindent el kell követniük, hogy április 4-re, hazánk felszaba­dításának évfordulójára, népünk és országunk legnagyobb ünnepére, felszámoljuk lemaradást, amely ez év elején a termelésben több terü­leten mutatkozik. Szakszervezete­inknek és szakszervezeti vezetőink­nek szem előtt -kell tartaniok és munkájú'ban figyelembe keli ven­niük, hogy ezévi- né-pgazdasági ter­vünk teljesítése öt alapvető felté­tel- biztosításán múlik; 1. Be kiéli) hoznunk a leimairadást a széntermelés 'tervének teljesíté­sénél. Minden- körül mié nye-k között maradék nélkül tellje-síte-nünk kell a -széntermelés eziévi terviét, ami azt jelenti, h-oigy sziémtermelésünr ke't -egyetlen év alatt 24 -százalék .kai -kell-I növelnünk és .szénbányá­szainknak 23 5 millió -tonna szenet kell a-d-ni-ok az országnak. Ez eiivtá-rsaik -nehéz, de megvaló­sítható feladat! E feladat megva­lósítása -szénbányászatinlk, műszaki értelmiségünk, eglé-sz -munkásosz­tályunk számára becsület és di­csőség dolga. 2. Be kell1 hozmunk -a le-m-aradást a vaskohászat tervének telje-sít é sernél! Minden körülmények -kö­zött, maradék nélkül- teljesítenünk kell -a vaskohászat ezévi tervét, ami azt jelenti, hogy -acélnyeirsvas- term elé-sünket -egy év -alatt 44 szá­zalék-kai, martín-iaciéllternieléaüínr ket 17 százalékkal, ele-k'troacé'l'ter- melé-sünket 28 százalékkal, henge­rel ta>c-él termelésünket -pedig 15.6 százalékkal kell növelnünk. Ez n-ehé-z, de megvalósítható feladat! E neh-éz feladat megvaló­sítása k ohás za Imik és -egé sz mun­kásosztályunk számár-a becsület és dicsőség dolga! 3. Teljesí temünk 'kell minden kö­rülmények között és maradék nél­kül -export kötelezettségeinlk-et, mert ez e-gyi'ik alapvető feltét-ele annak, hogy iparunkat -nyers­anyaggal -elláthassuk é-s hogy épít­kezéseink számára- olyan ipari fel­szerelést, -gépeket biztosítsunk, amelyeket itth-on még m-e-m tudunk gyártani. Export-köi-elez-et'tségeimik maradéktalan teljesítése mind-e* n-eikelőtt kohászatunkon és gép­gyártásunkon múlik. Ez cne-héz, de teljesen reális feladat. E nehéz, de teljesen reális feladat -megvalósítá­sa üzemeink munkásságának és mindenekelőtt a vasipari munkás­ságnak é-s műszaki értelmiségnek, de egész munkásosztályunknak is becsületbeli ügy-e! 4. Biztosítanunk kell' minden kö­rülmény-ék 'között nagy beruházá­saink -tervszerű megvalósítását! Olyan gigantikus építkezéseiket, mint a Sztálin Vasmű -é-s Sztálin* váro-s, mint a diósgyőri kohászati üzem újjáalakítása, mint ,a Komló Új. bánya-város és üzemei, mint a földalatti gyorsvasát, mint Kazinc­barcika, az Inótái Kooperáció, a tisza-löki öntöz-őrendsaer stb. (Folytatás a 3, oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom