Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-25 / 21. szám

Vasárnap, 1953. január 25. SOMOGYI NÉPLAP 3 A PÁRTOKTATÁS ANYAGÁHOZ * A Szovjetunió Kommunista Pártja a kommunista és munkáspártok példaképe Az SZKjP űjtíípvKú párt, mely Lenin és Sztálin 'hősi harcának eredményeiként jött létre és fejlő­dött a világ kommunista mozgal­mának élenjáró pártjává. Az SZKP az opportunisták el­leni állandó harciban fejlődött é‘s erősödött. Nehéz és küzdelmes út volt az, amíg a múlt század végén keletkezeit marxista tanulókö­röktől a szocialista forradalom győzelméhez, a szocializmus fel­építéséhez, majd a Nagy Honvé­dő Háború után a kommunizmus építéséhez eljutott. Az új, harcos, forradalmi párt győzelmeinek legfőbb tényeződ voltak: a párt szervezettsége, so­rainak egysége, és hogy a pártot marxi-lenini elmélet vezette. I. A párt szervezettsége, a párt- szervezetek összessége, a vezetés felsőbb és alsóbb szerveivel, a ki­sebbségnek a többség alá rendelé­sével, a határozatokkal, melyek a párt minden tagjára kötelezők — feltételei voltak, hogy a bonyo­lult külső és belső viszonyok, harcok közepette győzelemre tud- ta vezetni a pro’etáriátust a Szov­jetunió Kommunista Pártja. Lenin elvtárs „Egy lépés előre, két lé­pés hátra“ című művében lelep­lezi az ingatag és opportunista elemeket, akik a párt szervezett­ségét akarták aláásni és lerakja a párt szervezeti szabályzatának alapél veit. Lenin és Sztálin elv- társak a konkrét történelmi hely­zetnek, a párt előtt álló feladat­nak megfelelően gazdagították a szervezeti szabályzatot és a ha­ladó munkásmozgalom tapasztala­tait sűrítették benne. Az SZKP szervezeti .szabályzata alapelvei­nek valamennyi kommunista és munkáspártnak alapelvéVé kell válniuk. A ikommunistá és> munkáspár­tok a békéért, a szocializmusért folytatott harcok bonyolult viszo­nyai között a vezérkar szerepét úgy tudják betölteni, ha tagjaik, nak egységes az akarata és egy­séges a cselekvése. Az SZKP pél­dája & mutatja, hogy nem tűrhe- tök meg a pártban a külön cso­portosulások, melyék a párt irányvonalát és egységes vezeté­sét nem fogadják el. A központi irányítás, a párt egységes mun­kája és a pár torib elüli demokrácia ieinetővé teszi és megköveteli a szilárd pártfegyelmet, a bírálat és önbírálat bátor alkalmazását. Bár a szervezeti szabályzat módosul a harcok folyamán, ezek az alap­elvek nem változnak. Az SZKP szervezeti szabályzatát a XIX. kongresszus módosította, melyeit a párt előtt álló feladatok és a XVIII kongresszus ót‘a szerzett új tapasztalatok a szovjet népek éle­tében végbement változások tet­ték szükségessé. Az úij módosított szervezeti (szabályzat még maga­sabb fokra emeld az SZKP ben a vezetés, á pártmunka színvonalát, s még jobban harcolni, még bizto­sabban győzni tanítja a világ for­radalmi mozgalma 'éIhar.co.saíít. II. Az SZKP története megcáfolha- tatlanu'l bizonyítja, hogy a mun­kásosztály pártja nem képes a munkásosztály vezetőijévé lenni a burzsoázila megdöntéséért éis< a szocializmus felépítéséért vívott harcában, ha nem saijáltítjj'a él a marxi z;mus - len i n i zm üst, ha nem irányítja ténykedését az egyedüli forradalmi elmélet, a marxi-lenini elmélet. Éppen ezért az SZKP abból a lenini tanításból indult ki, amit Lenin még a párt megalakí­tása előtt alapozott meg „Mi a teendő“ című munkájában. „For­radalmi elmélet nélkül nincs for- ratíalmi mozgalom“, „Az élenjáró harcos szerepét csak az a párt képes betölteni, amelyet élenjáró elmélet vezet“. Lenin és Sztálin, mint az újtípusú párt vezérei, az imperializmus, az imperialista háborúk, a proletár- forradalmak kor sz akarnak új kö­rülményei között tovább fejlesz­tették Marx, Engels tanításait, azt úi, magasabb fokira emelve. Az SZKP a munkásmozgalmon be­lüli kispolgári pártolkikiaQ, burzsoá- na cí onálís t á kk al szembeni elvi harcokban fejlődött és erősödött. Az SZKP soha nem kente el a pártonbelül'i nézeteltéréseket. Nem békéit meg a soraiban láb- rákiapó opportunizmussal, hanem leleplezte, megsemmisítette és ki­zárta sorai közül a különféle op­portunistákat, bucharinistákat, nemzeti elhajlókat, nem tűrte meg a sorai között az árulókat és kis- bitűekét. A történelem igazolta ennék a harcnak a helyességét és szükségszerűségét. Az SZKP pél­dája mutatja, hogy minden kom­munista és munkáspárt elsőrendű kötéleissége napról-napra lanka­datlan erővel folytatni az ideoló­giai munkát, leleplezni az impe­rializmus népellenes ideológiáját, harcolni a b'urzsoánaoional.zmus, kispolgári opportunizmus minden­nemű megnyilvánulásai ellen. Az ideológiai munka lebecsülése jó­vátehetetlen kárt okozhat a párt­nak, a dolgozóknak. Lenin elvtárs már idézett munkájában rámuta­tott: „...a kérdés csak így tehe­tő fel: burzsoá, vagy szocialista ideológia. Itt középút nincsen ... Ezért a szocialista ideológia bár­milyen lekicsinylése, az attól való bármilyen eltávolodás egyben a burzsoá ideológia erősbítését je­lenti“. A marxizmus-leininizmus meg­bízható iránytűje a kommunista és munkáspártoknak. Az SZKP ta­pasztalataiból tanulva, Sztálin elv- társ útmutatásait követve, alkotó módon alkalmazzák a marxista- leninista elméletet országuk kon­krét viszonyaira. A marxizmus- lerJinizmus a munkáisosztály har­cos forradalmi tanítása a világ megújítására, megváltoztatására hivatott támadó szellemű tanítás, a győzelem fegyvere. Az újtípusú forradalmi párt ideológiai egységét a párt pro­gramlmja fejezi ki, amely azt je­lenti, hogy a párt valamennyi tag­ja magáévá 'teszi a marxista-lenin­ista világnézetet. A programra a proletáríáius forradalmi harcának iegközelebbi és végső célját je. löli meg. A szervezeti szabályzatban olyan törvényék és szabályok vannak, amelyek legjobban bizto­sítani tudják a pánt programimjá- nak végrehajtását. A párt a szer­vezeti formákat és tevékenységé­nek módszereit mindig az adott viszonyoknak megfelelően hatá­rozza meg. A párt programmja ritkán változik, pl. 1903-tói 1919-ig egyszer, míg a szervezeti szabályzat 14 szer változott ugyanezen idő alatt. III. Annak a győzelemnek eredmé­nyeiképpen, amelyet a szoivjet nép a második világháborúbaln ara­tott, új „rohambrigádok" jelentek meg a népi demokratikus orszá­gok képében. A népi demokra­tikus országok dolgozói számára a Szovjetunió iá mindent legyőző marxísta-leainis'ta eszmék diadalá­nak példaképe, a tapasztalatok gazdiag Ikincsesiháza, a szocializ­mus építésének gyakorlati iskolá­ja. A népi demokrat ikus orszá­gok sikerei, melyeiét a 'szocializ­mus építésében a párt vezetésé­vel elértnek, bizonyítják, hogy al­kotó an tudják alkalmaz,ni saját országuk viszonyaira a leniní- sztáüi’ni ^aratásokat. Fejlődésük egyben igazolják a lenini-sztálini tanítások igazságosságát ,a kapi­talizmusból a szocializmusba való átmenet idején. Lenin, Sztálin elvtársak tanítása a proletániátus diktatúrájáról ?, népi demokráci­ákban i,s igazolja azt, hogy „a prolefáriátus diktatúrája lenini el­mélete nem csupán orosz jelen­ség: a bolsevizmus taktika mintája mindenki számára“, A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai az SZKP tapasztalatainak hatalmas kincsestárából merítik eszmei ere­jüket. Megtanulják tőle ia kitar­tást, az osztályharc és a szocia­lizmus építésének páratlan straté­giáját és taktikáját. Munkásmoz­galmunk az SZKP példája nyomán és testvéri segítségével fejlődött ki és vált a nép vezető erejévé. Mao Ce-tung elvtárs, a kínai nép nagy vezére mondotta: „A kínaiak az oroszok segítségével A barcsi pártszervezet egységes népnevelőcsoportjának munkájáról jutottak el a marxizmushoz ... A Nagy Októberi Szocialista Fórra- j dalom segített az egész világ és Kína haladó szellemű elemeinek abban, hogy a proletáríátus világ nézetét alkalmazhassák országuk sorsának előrelátására és saját problémáik megfontolására. Az örcszok útját kell járni — ezt a következtetést vonták le“. A Kína>i Kommunista Párt a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom közvetlen hatása alaltt az SZKP példájára alakult meg. Az SZKP, , Sztálin elvtárs útmutatá­sai a kínai forradalom kérdései­ben felbecsülhetetlen jelentősé­gűek annak a győzelemnek szem­pontjából, amelyet a kínai nép ví­vott Iki pártjának vezetésével. Mao Ce-tung elvtárs a XIX. kon­gresszusihoz intézett üdvözletében valamennyi kommunista és mun­káspárt véleményét fejezte ki, amelyben azt mondotta: „Lenin és Sztálin neve zászló, amely előre vezeti az egész földkerekség dol­gozóit. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja példakép az összes kommunista és munkáspártok szá- mára“, A mi pártunk és dolgozóink is mérhetetlenül sokat köszönhetnek a Szovjetunió Kommunista Párt­jának, politikájának, harcának, győzelmeinek és vívmányainak. A/ SZKP-nak köszönhetjük a leg­többét: a felszabadulást a fasisz­ta rabság alóli, a nemzeti függet­lenséget, népgazdaságunk éis kul­túránk gyors fejlődését, népi ál­lamunk belső erejének gyarapo­dását. Rákosi elvtárs a KV október 23-i ülésén mionldoltta, hogy: „A j mi szívünk is nagyot dobbant,' amikor a magyar népi demokrá- j ciát Sztálin elvtárs a világiorra-1 dalom rohambrigádjai között em­lítette ,,, e szavai bennünket még jobb munkára, még áldozatosabb, még megteszi tettebb és még sike­resebb küzdelemre köteleznek a szocialista építés és a béke meg védésének frontján“. Rákosi élv társ félaidatu'I isziaibta meg a kon­gresszus dokumentumainak, Sztá­lin élivtárs új műviének tanulmá­nyozását és különösen félhívita fi­gyelmünket az SZKP új szervezeti szabályzatának tanulmányozásá­ra, melyet nekünk a legkisebb részletéig alaposan, gondosan kell tanulmányoznunk. Szfálin elvtárs kongresszusi be­szédében ragyogó fénnyel! világí­totta meg a kapitalista és gyarma­ti országok kommunista és mun­káspártjainak feladatát, hogy az ország vezető erejévé kell vál­niuk. „ ,.. harcaik nehezek lesz­nek, de harcaiknak és sikereiknek olyan példái vannak szemük előtt, amilyenek a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban láthatók .., Következésképpen teljes joggal lehet arra számítani, hogy a testvérpártok sikereket és győzelmeket aratnak a tőke ural­mának országaiban“. T'horez elvtárs, a Francia Kom-, muniíista Párt főtitkára mondotta kongresszusi üdvözlő beszédében: „A Szovjetunió fényes példája buzdítja Franciaország munkás- osztályát, amely teljes felszabadu. lásra, az ember kizsákmányolásá­nak megszüntetésére, a szocializ­musra törekszik". Az új nemzet,közi helyzetben megnövekedtek azolk a feladatok, amelyek a békéért és a szocializ­musért folyó harcban a sztálini útmutatásokat megvalósító kom­munista és munkáspártokra vár­nak. Az új korszak történelmi feladatai szerint kemény munká­val harcos kádereket kell nevel­ni és szüntelenül fejleszteni a dolgozók millióinak öntudatát és aktivizálását. Az SZKP XIX. kongresszusa ha­talmas eszmei ösztönzést ad az egész nemzetközi kommunista mozgalom további harcához. „A mi feladatunk, hogy fejlesz, szűk párttagjaink minőségét, pár­tunk szilárdságát, egységét, emel­jük magasabbra a párttag meg­tisztelő címét, hogy Rákosi elv­társ vezetésével mindinkább meg­közelítsük példaképünket: Lenin és Sztálin nagy pártját, a Szovjet­unió Kommunista Pártját“. Horváth János. Barcs község pártszervezete 1952 őszéin, a III. békekölcsön- jegyzés idején átszervezte, meg­erősítette az egységes népnevelő- csoportot. A közel 90 tagú egysé­ges népnevelőosoportba a pártve­zetéséig elsősorban a párt tagjait vonta be. Ismertette velük, hogy minden párttag legelemibb köte­lessége népnevelőmunkát végezni, a tömegek felvilágosításán dolgoz­ni. Bevonták az egységes népne- velccsioportba a tömegszervezetek legaktívabb tagjait; a DISZ, MNDiSZ, tanács, MSZT tagjait, a főldművesszövetkezet és a béke- bizottságok legjobb dolgozóit. Hibát követtek el, hogy az élen­járó dolgozó parasztokból csak néhányat vontak be. Az egys'éges népnevelőcsoport tagjainak közel 50 százaléka párt­tag vagy tagjelölt, így a pártszer­vezet a párok szerinti . elosztást úgy oldotta meg, hogy egy párt­tagot és egy pártonkívüíi népne­velőt 8—10 családhoz osztott be. A községet a népnevelők számának megfelelően 14 körzetre osztották, így elérték, hogy minden körzet­hez 6—7 népnevelő jutott. A nép. nevelők felelősek azért, hogy a hozzájuk’ beosztott dolgozók ho­gyan tesznek eleget állami köte­lezettségüknek, hogyan veszik ki részüket a békéért vívott harcból stb. A III. körzethez tartozó Bé­ke-utcában 12 családhoz (az 1. házszámtól a 39-ig) Kozma Dezső- né és Kovács Ferenc e'lvtársakat osztották be népmevelőmunkába. A két elvtárs felelős azért, hogy á 12 család rendszeresen értesül­jön a nemzetközi és a belpolitikai eseményekről, ismerjék: az új begyűjtési rendeletet. Úgy foglal­kozzanak a dolgozókkal, hogy azok ne csak az eseményeket, ha­nem azok jelentőségét is megis­merjék, mozgósítsák őket egy- egy feladat megoldására. A pártszervezet minden körzet népnevelőinek munkájáért népne- velclfelelőst jelölt ki. A népnevelő- felelős elvtársak feladata ellen­őrizni, hogy a körzetükhöz tarto­zó népnevelők hogyan oldják meg a párt által rájuk bízott feladatot, hogyan nevelik a dolgozókat. Az egyik ilyen körzet népnevelőfele- lőse Simító János elvtárs. Eddig az ő körzetéhez tartozó népneve­lők végeztek legjobb munkát. A népnevelők rendszeresen tanulnak A községi pártszervezet gon­doskodott arról, hogy a népneve­lők többsége résztvegyen a párt­oktatásban, azok az elvtársak pe­dig, akik nincsenek a pártoktatás- b?beosztva, más módon, tömeg propagandaelőadásokon stb., ke­resztül képezik magukat. A népnevelők egyre inkább megértik: nem végezhetnek jó fel- világosító munkát a tömegek kö­zött, ha saját politikai képzésüket elhanyagolják. Egyre jobban felismerik, milyen sok segítséget ad munkájukhoz .ej napi sajtó, a központi és somogyi népnevelő­füzetek. Magenhein elvtárs nem egy ízben mondta el népinevelőér. tekezleten, hogy pl. a „Szabad Nép" milyen nagy segítséget ad neki ahhoz, hogy egy-egy fontos kérdést jól magyarázzon meg a dolgozóknak. A barcsi egységes népnevelő^ csoport tagjainak megvan tehát minden lehetőségük ahhoz, hogy jó felvilágosító munkát végezzenek a tömegek között. A pártszerve­zet vezetőségének azonban nem szabad megelégednie azzal, hogy a népnevelőcsoportot átszer­vezték, megerősítették. Állandóan segíteniük kell a népnevelők mun­káját. Az elmúlt hetekben pl. a népnevelőmunka ismét „szüne­telt", amiből azt a következtetést iebet levonni, hogy a népnevelők közüli sokan és a pártszervezet vezetősége is még mindig kam­pányfeladatnak tartják a felvilá­gosító munkát. Rendszeresíteni kell a népnevelőértekezleteket, agitációs érvekkel kell ellátni a népnevelőket. A barcsi népne­velők egyik legfontosabb feladata; (fokozottabban meggyűlöltetni Ti- tot és bandáját a becsületes dol­gozókkal. A barcsi népnevelők ennek a feladatuknak nem tesznek teljes egészében eleget, ez egy­részt abból adódik, hogy a népne­velőértekezleteken nem kapnak a Tito rendszerét meggyűlöltető ér­veket, vagy ha kapnak is, csak ál­talánosságban, amit a népnevelők nem tudnak eléggé meggyőzően felhasználni. A községi pártveze­tőségnek alaposabban elő kell ké­szítenie tehát a népnevelőértekez- let'eket, nem szabad egy-egy fel­adatot elvontan megvitatni, mint a legutóbbi értekezleten, amikor aiz új begyűjtési rendeletet vitat­ták meg — ami igen helyes volt ugyan —, de feltétlenül beszélni kellett volna a Titot leleplező agitáció jelentőségéről, adatokkal, tényekkel ellátni a népnevelőket ezen a területen. Most, amikor a barcsi népneve, löknek többsége ts olyan rendkí­vül fontos anyagokat tanulmányoz, mint az SZKP XIX. kongresszusá­nak anyaga, a pártvezetőségnek méginkább úgy kell foglalkoznia a népnevelőkkel, hogy azok a tanul­takat agitációs munkájukban is fei tudják használni, meg tudják ma­gyarázni a dolgozóknak: csakis a szovjet emberek példájából, ha­talmas alkotóerejéből tanulva, a terv, az állami fegyelem betartá­sán keresztül leszünk képesek olyan feladatok megoldására, me­lyeket a szovjet nép már sikerrel megoldott. MSZT-«zervezet alakult Kelevízen Kelevíz a marcali járás egyik legkisebb községe, mindössze U50 lakost számlál. Kelevíz község dol­gozói is átélték a háború borzal­mait, az ő számukra is a dicsősé­ges Vörös Hadsereg hozta el a sza­badságot, azóta új, lüktető élet kez­dődött meg a községben. A dolgo­zók mindjobban megértik. mit je­lent egész népünk számára a Szov­jetunió barátsága, önzetlen segít­sége. Kelevizen ezideig nem működött Magyar-Szovjet Társaság, s ez ab­ból adódott, hogy 1950-től mind­össze öt MSZT-tag volt a község­ben, de ezek is a marcali szervezet­hez tartoztak, önálló alapsz,erveze- tet nem alakítottak. a járástól sem kaptak ehhez elegendő segítséget. Most, az MSZT II. Országos Kongresszusa előkészítő szakaszá­ban Pettánovics elvtárs, — járási MSZT-titkár — többször is eljött községünkbe, ő maga is beszélge­tett a dolgozókkal, megmagyarázta mit jelent számunkra a Magyar. Szovjet Társaság és hozzáfogtunk a szervezéshez. Felvilágosító mun­kával elértük. hogy rövid idő alatt tíz új taggal növekedett az MSZT- tagok létszáma. Jelenleg önálló MSZT-alecpszervezet működik a községben. Január 18-án tartottuk meg járásunkban az MSZ'f járási küldöttválasztó értekezletét, — en­nek tiszteletére alapszervezetünk tagsága felajánlotta, hogy még újabb tíz tagot szervez be, az MSZT II. Országos Kongresszu­sáig. Ugyanakkor politikai, és kul- túrális oktatást is rendszeresítünk, amelyen keresztül községünk dolgo­zóinak méginkább alkalma lesz megismerkedni a Szovjetunió ha­talmas eredményeivel és nagyszerű harcaival, amelyeket a béke meg­őrzéséért vív. Barta János MSZT helyi titkár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom