Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-18 / 15. szám

Vasárnap, 1953. január 18. SOMOGYI NÉPLAP 5 Felajánlás a dolgozók tudta nélkül a Kaposvári Nagymalomban Országunk valamennyi dolgozó­jának szabadsága, bo’dog élete 'fű­ződik április 4-hez, felszabadulá­sunk napjához. A termelési érte­kezleteken egyszerű murJkásem- bere'k, műszakiak, párttagok és párt önki vilitek lelkesem tesznek felajánlást április 4-ie tiszteletére. .A felajánlásit tevőik között sokam vannak olyanok, akik a Horthy fasizmus idejéből tudják, mit je­lentett munkanélkülinek lenni. A felszabadult, a maga jövőjét építő munkás jobb munkával és teljesít­ménnyel harcol a békéért, hogy még sziebibé, boldogabbá tegye éle­tét ° Az a dolgozó, aki szerszám­mal a kezében építi népünk jövő­jét, átérzí április 4-ie jelentőségét. Ha megkérdezik, hozván készül a felszabadulás ünnepiére, akikor azt válaszolja: még jobb munká­val.. Azokban az üzemiekben, ahol a dolgozóik tették meg a felaján­lásokat, igen szép és nagyjelentő­ségű felajánlások történitek. Gerő elvtárs beszédében rámutatott ar­ra, hogy sok üzemben a felaján­lásokat felülről, a dolgozók tud­tán kívül 'szervezik. Előfordulnak olyan esetek is, hogy csak egysze­rűen az irodában, az íróasztal mellett készül a „dolgozók válla­lása''. A Kaposvári Nagymalom vállalása a dolgozók tudta nélkül készült A vállalást aláírta az üb. elnök, •a párttitikár és a vállalatvezető. Felajánlották április 4-e tiszteleté­re azt, hogy első 'negyedéves ter­vüket két nappat. előbb teljesítik. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a Nagyimalom az 1952. évi utolsó negyedéves tervéit decem­ber 19-én ibefejieztie. A vállalás 1952. december 21-e volt. Tehát a vállalást még túlteljesítették Ik.ét nappal. Az üzem munkája annyira romlik a vezetőség vállalása sze­rint, hogy 1953 ban már csak úgy becsülik az üzem dolgozóinak munkáját, hogy „biztos ,a,mi biz­tos" jelszóval, a dolgozók megkér. dezése nélkül „.nagylelkűen" fel­ajánlják, hogy a határidő előtt két nappal teljesítik a tervet. Önkénte­lenül is kérdezzük: hova lett a Kaposvári NagymaíiOim dolgozói­ból a nagy munkaikedv? A dolgo­zók most is úgy dolgoznak, mint az utolsó negyedévben, sőt jobban. Ha őket megkérdezték volna, ak­kor egészen biztos, hogy nem becsülték vol/na le erétjükéit 'kiét napos idő-előtti teljesítéssel. A „vezetőség vállalása" olyan „fel­ajánlásokat" sorol fel, melyeket a terv amúgy js kötelezően előír. Vállalják, hogy a jeBegmintátíak megfelelő minőségű lisztet állíta­nak elő. „Vállalják", hogy beveze­tik a G sízd a -mozgiajmiat és az-alap­anyagokkal való takarékoskodást, „ígéretet tesznek arra nézve, hogy „a szépen fejlődő tnjinkaverseny- mozgalmat továbbfejlesztik". Eze­ket külön „felajánlani" nem kell, hiszen ez az üzem törvényes kö­telessége, ezt teljesíteni kell fel­ajánlás nélkül is. A „felajánlás" négy pontján lát­szik,, hogy a Kaposvári Nagyma­lom bau * ' nem veszik komolyan az április 4-i felajánlást. Amikor az üzem, üb-,elnökét megkérdeztük a felajánlásokat il­letően, őszintén elismerte: érez ■tők, hogy ez a felajánlás így nincs .rendben. Azzal & szándékba® tet­ték, hogy hát nem fog a Kapos­vári Nagy malom hírének ártani, ha a vezetőség egy „felajánlást készít" ,a dolgozók nevében. Egy termelési értekezlet meg­szervezése és előkészítése igen komoly politikai munkát követel. Horgosí Ferenc üb-alnö;k egysze­rűbben oldotta meg ezt .a munkát. A válltól atvezető, a párt titkár és az üb-elnök összeült és a statisz­tikus bevonásával megszerkesztet­ték a „dolgozók felajánlását". Ezt a felajánlást aláírással el­látva továbbították a sajtóhoz le- közlésre, mint csatlakozást a Ka­posvári Textilművek április 4-i felajánlásához. Mikor Horgosi bé­renc üb-elnöki'ci megkérdeztük, hogy ezt a „felajánlást" a dolgo­zókkal tudatták-e,- .igennel, válla szelt. Megkérdeztünk több dollgo- zót és ekkor kiderült, hogy tőlünk hallották először. Horgost Ferenc üb-elnök először azt állította', hogy a „felajánlást" röpgyűléseken is mertették. A röpgyűléseken pedig ,a 'felajánlásokkal egyáltalán nem foglalkoztak. Egyszerűen az tör­tént, hogy a vezetőség készített egy „felajánlást“ a dolgozók „nevében“. Végül a Nagymalom dolgozói csak a sajtón keresztül értesültek vo 1 na „felajánlásukról“, A „felajánlások" ilyen megszer­vezése azt -eredményezi, hogy a Kaposvári Nagyimalomban elfojt­ják ia dolgozók kezdeményezését és a vezetőség a maga készítette felajánlásokat valósággal rákény­szeríti a dolgozókra. Súlyos mu­lasztás terheli a SZOTot js-. A jö­vőben a SZOT úgy lássa el felada­tát, hogy hasonló eset ne fordul­jon elő. Nyújtson megfelelő támo­gatást az üzemi 'szervezeteknek és ellenőrizze behatóbban -az üze­mi bizottságok munkáját. A Kaposvári Nagymalom fel­ajánlása szemfényvesztés,. ígére­tekbe burkolja be azt a tényt, hogy ,a gyár vezetői tulajdonkép­pen alig vállalnak valamit a kö­tél,ességeiken kívül. Ha a felaján­lásoknál a jövőben a dolgozók ön­tudatára, hazaszeretetére és ver­seny,kedvére építenek és nem pe­dig csak a „vezetőség alkar a,tára", akkor nem fog előfordulni hason­ló eset és a Kaposvári Nagyma- lomban is nagyobb erővel harcol­nak ,a dolgozók tervük túlteljesí­téséért. A dolgozók; ,ha 'kezdemé­nyezéseiket támogatják, jobban érzik, hogy tulajdonosai iaz üzem­nek és felelősek mindenért, ami ott történik. Hogyan lettem sztahanovista munkamódszerátadó? Elmondja : Takács József, a 73/4-es számú építőipari vállalat sztahanovista instruktora ~g 986-ban lettem kőművestfí-- a none. Nehéz volt a sorsom a három, éves tanoncidő alatt. Sok megvetésben és megaláztatásban volt részem. 1939-ben köművesse- géd lettem és azt hittem, hogy most már emberibb életet élhetek. De ez a vágyam az úri Magyarorszá­gon 'nem teljesülhetett. A szakmá­ban csak a nyári hónapokban dol­gozhattamTélen alkalmi munkák­ból tengettem életemet, vagy telje­sen munka nélkül voltam. A háború abbán az időben, mint minden fiatalt, engem is magával sodort. A rövid katonai kiképzés után kiküldtek a frontra védeni a tőkések, bankárok és a földesúrak , érdekeit. 19 U5 január 30-án szov­jet hadifogságba kerültem. A hadi­fogságban sokezer fogotytársam- mal jelentkeztem a Szovjetunió építkezéseihez dolgozni. A szovjet kormány teljesítette kérésünket és egy hatalmad építkezéshez kerültem. Kettő és fél évig dolgoztam mint kőművessegéd a Szovjetunió hatal­mas építkezésein, sok értékes ta­pasztalatot szerezve. Elsajátítottam a fejlett szovjet munkamódszereket és elhatároztam, hogy haza,térésem után ezekkel a módszerekkel dolgo­zom. Mjfe galakult Kaposváron a 73iJj-es számú Építőipari Vállalat. Én is idejöttem dolgozni. Rossz volt néznem, hogy a, kőműve­sek mind a régi elavult, lassú mun­kamódszerekkel dolgoznak, Brigá­dot alakítottam és brigádtársanpr mai ismertettem a Szovjetunióban szerzett tapasztalataimat, átadtam munkamódszeremet, A szovjM módszerek helyes alkalmazásával új sikereket értünk el a munka front­ján. Brigádom á szovjet módszerek ‘alkalmazásával 1951-ben már 280 százalékos átlagteljesítményt ért el. Engem a vállalat kitüntetett és 1951 augusztusában megkaptam a sztahanovista oklevelet, majd no­vember 7~én a sztahanovista jel­vényt is. 1951 december 8-án a vál­lalói öthónapos sztahanovista inslruktorképző és munkamódszer­átadó iskolára küldött. Az öthónapos iskola után a Fo­nodaépítkezéshez osztottak be, mint sztahanovista instruktort és muríkamó dszerátadót. f? bben a beosztásban az első, amit megláttam, a régi el­avult módszer volt. Egyes kőműves szaktársak a falazásnál minden sort köműveskanállal simára kentek és csak azután rakták a zsinór mellé ■a téglát, minden tégláért külön le­hajoltak. Nehéz és fárasztó munka ez. Elmagyaráztam a kőműves elv­társaknak, hogy ez a módszer nem helyes, mert a falazásnál a sorok lekenése sok időt vesz igénybe. Egyes dolgozók idegenkedtek az újtól, azt mondták; „Mi már régi kőművesek vagyunk és tudjuk, hogy hogyan kell falazni” De én nem csüggedtem el. Oda álltam a fái mellé és megmutattam a helyes módszert. A fal lekenése nélkül te­rítettem a habarcsot. A téglákat friss habarcsba rakva, az álló fu­gák összes tó colásával egymásután raktam a zsinór mellé. Minden mozdulatot kihasználtam. Egy tég­la helyett kettőt vettem, a kezembe és egy mozdulattal egyszerre mind­kettőt elhelyeztem a falra, A be­mutató után az elvtársak belátták, hogy ez a módszer jobb, helyesebb és a, fal minőségét is javítja. A pillérfalazásnál is a régi el­avult módszerekkel dolgoz­tak a szaktársak. A pillérek falazá­sánál soronként függőztek és így' minden sornál nyolcszor Jcellett függőzniök. Itt is bemutattam a helyes módszert. A fai szélességé ben felül két drótot huztunk ki, amelyre függő zsínert akasztottunk a pillér méreteinek megfelelően. A függőzsínort alul lerögzítettük és lefüggöztük, utána már lehetett fa­lazni a pillért és a függőónt akár el is lehetett tenni, mert nem volt rá szükség. Ez a módszer is követőkre talált. Például Kuti Gyula kömü vesbrigádja e két módszer helyes atlaalmazásával 23 százalékkal emel­te teljesítményét. őst az a célom, hogy a válla­latnak azon a munkahelyén, ahol nagymennyiségű falazás lesz, bemu­tassam a Makszimenkó-féle gyors- falazá-si módszert és ezzel a mód­szerrel fogjuk felépíteni az épülete­ket. A Makszimenkó-féle gyorsfala- zási mimkamódszér alkalmazásával kiküszöböljük a szakmunkáshiányt, a munka termelékenységét növeljük. Ezt a módszert körfalazási mód­szernek 'nevezik, mert az egyik sar­kon megkezdik a falazást és állan­dóan körbehaladva az egész épület külső falait egyszerre építik. A fai külső és belső oldalán -egy-egy kőműves dolgozik, — az egyik a belső, a másik a kül­ső oldalát rakja a falnak. A kél kőművesnek egy habarcsteritője és egy tégla,adogatója van. A tégla­adogató mindig annak a kőműves­nek adja a téglát, aki a falban a kötősort rakja és így az épületen körbe mehet 1—5 pár is, attól függ, hogy milyen nagy az épület. Ennek a módszernek az az elő­nye, hogy a szakmunJcás sok feles­leges mozdulatot takarít meg és gyorsabban tud haladni. Nem kell lehajolnia, habarcsért és a tégláért, mert ezt a kisegítők elvégzilc. Selejt elleni hűre u Vasöntöde és Gépüsem hen A So-mogyme-gyei Vasöntöde és Gépüzem, dolgozói találva -érezték magukat, amikor Gerő elvtárs no­vember 29-i beszédében a magas selejtszázalékkal foglalkozott. Üze­mükben ekkor a megengedettnél magasabb. 14 százalék volt a selejt. Tudták, hogy ezen sürgősen változ­tatni kell. Elhatározták, hogy a kö­vetkező időben fokozottabban har­colnak a selejt ellen, a selejtgyár- tók ellen. Röpgyülésen megvitatták Gerő elvtárs beszédét. Ehatározták, hogy 1953. év első negyedében a se-lejtet 10 százalékra csökkentik. Vállalá­suk teljesítése érdekében a dolgo­zók egyénenként felajánlásokat tet­tek. Verdesi László formázó egy százalékos selejtcsökkentést vállalt, megfogadta, hogy munkamódszerét, szakmai tapasztalatait átadja mun­katársainak. Hasonló felajánlásokat tett Szabó József formázó is. A fogadalomtól eltelt egy hónap alatt 1.9 százalékkal csökkent az üzem selejtszázaléka. Ehhez az eredményhez a dolgozók öntudatos, figyelmes munkája és a műszaki vezetőség jobb ellenőrző munkája, valamint a selejtgyártók felel,ősségrevonása járult hozzá. Be­vezették a selejt naponkénti értéke­lését. Külön kimutatást készítettek a szakmunkások és az átképzősök selejtszázalékáról, megállapították, hogy a 'szakmai tudás .és gyakorlat hiányában a s'elejt nagyrészét az átképzősök gyártják. Ez újabb ta­pasztalatokkal gazdagította az üzem vezetőségét. Egy jólképzelt szakmunkást je­löltek ki az átképzősök és az ipari tanulók tanítására, nevelésére. Az új módszer hamarosan érez­tette jó hatását; csökkent a selejt­százalék, gyorsabban tanulták meg a szakmát az új szakmunkások. Szabadkai János január óta t képzős; a fokozottabb tanításé szakmai tudása gyorsam, gyarap dott.és a munkaigényes ömtványn melynél a szakmunkások 10 száz lékon felüli selejtet gyártottak, m 42 darabot legyártott selejt nélkül. Ez ismét jelentős hiányosság hívta fel a vállalatvezetősé'g és üzemi bizottság figyelmét. Edd nem volt szakmai oktatás, hiány volt a könyvtár szakirodalma ) Elhatározták, hogy szakmai továb képző tanfolyamokat szervezne külön az öntők, esztergályosok lakatosok számára. A hiba a hogy a tanfolyamokat nem' azonní hanem csak az első negyedév vég re tervezik megindítani. Ezekkel az intézkedésekkel pá huzamosan szigorúbb íelelősségr vonás tervezetét dolgozta ki a v zetőség. Nem számolják el a sele tét és a ráfordított teljes mu kabér megtérítésére kötelezik a s lejtgyártó dolgozót. ■Sok a javítanivaló még a felv lágosító, nevelő munkán. A műsz ki vezetőség intézkedéseit még ne kíséri az üzemi bizottság feivil, gosító munkája. A bizalmiak sz mély szerint szintén felajánlási kát tettek a röpgyülésen a sele csökkentésére, nagyrészbenj végre hajtották, de nevelőmunkájuk foki zásával néni teremtenek olyan ha: gulatot az üzembein, hogy ma, am kor népi demokráciánk minden 1 hetöséget megad a tanulásra, sz> gyein, legyen selejtet gyártani. A Ü3e-m minden becsületes dolgozt jának kötelessége, hogy saját mu: kápával, felvilágosító munkává minden' erejével támogassa a váll; lat vezetőségét és kiváló munkává selejtmentes termelés,síel járuljo hozzá a terv teljesítéséhez, a gz‘ cial,izmus építéséhez. A Textilmüvek DISZ-fiataljai példát mutatnak A Kaposvári Textilművekben ha­talmas feladatok állnak a fiatalok' előtt. Amikor a gyár elkezdte a termelést, a, munkások jórésze DlSZ-fia^tal volt. A gyár területén minden munkában megtalálhattuk őket. és példamutató munkájuk ser­kentette a többi dolgozót. Jó munkájuk eredményeképpen , ma már sokan közülük a gyár techni­kusai, művezetői és mesterei. A gyár sok felelős beosztású vezetőt nevelt a fiatalokból. A DllSZ-fia- talok látják, hogy a jó termelési munkához a politikai felkészültségi is hozzátartozik. Többem, resztvet­tek már DISZ politikai iskolám. A DISZ politikai körök megfelelnek hivatásuknak és megfelelő politi­kai tartalommal töltik meg a fia­talok életét. A politikai köröknél a, legjobb eredményt a leányotthon politikai köre érte el. Ez jálszerve- zett és aktiv részvevőkkel rendel­kező politikai kör. A többi politi­kai körön még tapasztalható le­morzsolódás. A politikai- körök színvonala nagyban fü:gg attól, hogy a vezetők hogyan készülnek fel. Lászlóvári László elvtárs a jö­vőben alaposabban készüljön fel a vezetésre, -akkor nem- fordul! elő, hogy egyes kérdéseknél zavarba jön és nem tud válaszolni. Ma­joriak: Eimma, mint politikai kör* vezető pedig tartsa kötelességének felkészülve megjelenni az oktatá­son, mert ha a vezetők megnehe­zítik a fiatalok tanulását, ez kihat a termelésre is. A DlSZ-nlappzervezeteli műsza­konként működnek és ez lehetővé teszi, hogy a munkákban fennaka­dás ne forduíhon elő. A DISZ-tit­károk közül kiváló munkát végez Szántó Gyulámé, aki jó szervező és politikailag is állandóan képezi ma­gát, az előfonó ,,B” műszakjának fiataljait jól mozgósítja a terme­lésre, példamutatása munkatársaira jó hatással van. Laczó Margit, aiapszervi DISZ titkár, kiváló ered­ményei is példakép állnak a többi alap-szervezet titkárai előtt. Az üzemben a munkamódszerát­adást a munkamódszerátadók vé; zik. A DlSZ-fiatalok ebben naj segítségükre vannak. Egyrészt / gyelmesen és jól veszik át a mm kümódszereke-t, másrészt a term lésben lemaradókat segítik, tani ják. A DlSZ-fiatalok hosszúleji ratú versenyeket kötöttek ápril.' 4-e tiszteletére. A termelésben k váló eredmények születnek. A DlSZ-fiatalok eredményi nagyban hozzájárulnak ahhoz, ho_g a Kaposvári Textihnűvek eddi} januári átLagteljesí'tése ellérte 108 százalékot. Kisis Anna a k< resztorsózóban január 1 - töl 10-1 117'százalékot ért el. Horváth Ma: git 116.3 százalékos teljesítmény: vei ugyancsak kiveszi részét ,a te: meíésből, Virovecz Irén teljesítm* nye 101.8 százalék volt. Szabó Mi ria 115.5 százalékos telj esi téséVt a keresztorsózó legjobbjai köz tartozik. A gyűrűsfonóban Féket Rozália 106.1 százalékos teljesítmi nye nagyban hozzájárul a terv tű teljesítésiéhez. Kiváló eredmény ért el Matók József is a tisztító csoportnál. Mint segédmunkás ke rüJt a Kaposvári Textilművekhe; Ma már mint lakatos, tisztítócső portvezető dolgozik az üzemibe! 18 éves és kiváló minőségi mumká val példát mutat többi mumkatár sának. Jó eredményének előfeltéte le az, hoigy állandóan tanul, képe zi magát. A pártszervezet segíti a DISl munkáját, de helytelen volt, hog; a pártszervezet és az üzemi bízott ság a munkaverseny szerveziéséb' nem vonta be a DlSZ-szervezet-et A szakszervezet több esetben nen hangolta össze a DlSZ-sae-rvezet tel a munkatervét és ezzel hátrál tatta a DISZ munkáját.. A Kaposvári Textil-művek fiatal jaira a jövőben még nagyobb fel adatok várnak. A jobb és többter melés érdekében a DISZ-tagok fel­adata a politikai és szakmai o'xta tás tökéletes elsajátítása. Mutas­sanak példát a termelésben,, válja nak a termelés roha-mcsapatává.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom