Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-18 / 15. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP Gépjavítási munkák a darányi gépállomáson A darányi gépállomás őszi terít 94.6 százalékos anyagíogyasz- s mellett 129.9 százalékra telje- tette. A (gépállomás utána ala- )san felkészült a téli gépjavítási rv határidőre való teljesítésére. vezetőség a pártszervezet irá- atásával és az üzemi bizottság gítségével 'brigádokat és níunka- lapatokat szervezett a géfjavií- si munkák végrehajtására. Minin mumlkaMlyamatot másik bri- d és másik munkacsapat végez, z erőgépjavító brigádban van [y motorjavító és egy járószer- izetjavító munkacsapat. A gép- lomás vezetősége lebontotta a rvet brigádokra, munkacsapa- kra. A gépjavítási munkák megkez- ■se előtt üzemi értekezleten negvitatták a dolgozókkal tervben előírt feladatokat. :en az értekezleten vállalták a pjavító brigádok, hogy határidő ott: január 30-ra teljesítik tervü. it. Versenyre hívták egymást, ár a gépjavítás megkezdésének ső napjaiban heves küzdelem jlődött kj ,a brigádok és munika- apatok között. A vezetőség há- m különböző versenydíjat tű- tt ki a gépjavításban legjobb edményt elérő brigádoknak. Az jő díj 300, a második 200, a har- idík 100 forint. A dolgozók tud- i, hogy a verseny díjakat nemcsak ígérik, hanem meg is kapják jó munkájukért. Hisz a multévi terv teljesítéséért is sokan kaptak jutalmat, köztük Mohácsi Lajos, aki a sztahanovista kitüntetés mellett 3200 forint jutalmat kapott. Káplár Lajos 5€0 forintot kapott jó munkája elismeréséül. A dolgozókat a pártszervezet állandó politikai felvilágosító munkája serkenti a nagyobb eredményekért folytatott küzdelemben. Haraszti József párttífkár elvtáxs állandóan ott van a dolgozók között és legjobb szaktudásával segíti a dolgozókat. Megmagyarázna, hogy a múlt éviben is a gépek tökéletes kijavítása és karbantartása volt az alapja á terv teljesítésének. Érdeke minden egyes traktorosnak, hogy jól kijavított géppel dolgozzon, mert többet tud teljesíteni és fizetése is több, ugyanakkor nagyobb mértékben segíti elő mezőgazdasági termelésünk eredményének fokozását, népgazdaságunk erősítését. A dolgozók igyekeznek adóit szavuknak eleget tenni. A gépállomás vezetősége minden 5 nap értékeli a versey eredményeit és azt röpgyűlésen, faliújságon ismerteti a dolgozókkal. A legutóbbi értékelés szerint a Janies-brigád ért el legjobb eredményt. A vetőgépeik és a tartozé- íkok kijavításának tervét 142 százalékra teljesítették. Második a Mohácsi-Brigád, a munkagépek javításában eddig elért 90 százalékos terv teljesítés s el. A gépállomás vezetősége gondoskodott a gépjavításhoz szükséges anyagokról, de a Idol gőzök emellett felhasználnak igen sok huliadékanyagoi. A cséplőgépek javításához nagyrészt hulladékanyagot használtak A Gazda-mozgalomnak — amely még egyes gépállomásainkon ke- vésbbé van kifejlődve — a darányi gépállomáson nagy jelentőséget tulajdonítanak. Gelencsér Béla és Szilmer György hulladék- anyagból bronzperselyeket önt, így egy-egy darab persely előállításánál 65 forintot takarítanak meg. A gépjavításoknál szükséges összes brcnzpersely házilag való előállításával körülbelül1 1690 forint megtakarítást 'érnek el. Ä darányi gépállomás pártszervezete állandó nevelőmunkával még jobban mélyítse el a versieny- szellémet a dolgozók között. Di cserjék meg az élenjáró dolgozókat és állítsák követendő példaként a többi dolgozó elé. Helyes bírálattal, serkentsék ,a lemaradókat. A veirsenymozgalom legyen továbbra is hajtóereje a gépjavítási terv végrehajtásáért folytatott harcnak. A kastélyosdombói milliomos tsz . . . A z asztalon fekvő színes pa- pírlap fölé hajol, Kiéért t Árpád tsz-elnök és ifj. Vidák ire párttitkár, a kastélyosdombói elszabadulás tsz irodájában. A tsz Idterületének térképét vizsgálva, ról beszélnek, hogyan osszák be a Idterületet a tavaszi vetés alá. Az őszi vetést időben elvégeztük- mondja Klement elvtárs — most dig úgy keü megoldani a terű-' t megosztását a tavasziak alá, így a termelési tervnek megfelel- n és a helyes vetésforgó is meggyen. Az őszi, vetéseink 80 szá- lékát keresztsor osan végeztük, de; vasziaihból is 50 holdon zabot he- \ sztsorosan kell vetnünk. Kitkori- t legalább 50 holdon négyzete-| n vetünk. A múlt esztendőben a fagy, meg szárazság sokat ártott a termés- i k — szól közbe Vidák elvtárs, —, egtanultuk, hogy időben fel kell szülni növényeink megvédésé- . Az új agrotechnikai módszerek segítenek, hogy az idén bővebb rnxést takarítsunk be. — A rossz őjárás következtében nehéz esz- ndő ellenére 'is szép jövedelem tott a tagoknak munkaegységeik án Munkaegységenként jutott Izéiből 1.5, árpából 0.5, burgonyáit, fa 1 kiló, takarmányrépa 80 Ica, széna 1 kiló, cukor 1 delta, lek mellett igen szép összeg, 20 rint jutott készpénzből egyegy unkaegységre. Jl/f iből tudtak ilyen magas rf pénzjövedelmet biztosítani?- tettem fel a kérdést Klement >:társnak, amelyre azt válaszolta:- A sertéstenyésztés és hizlalás It .magas jövedelmünk biztosítéA hízottsertésbeadást már az 53-as év első félévére is teljesí-' ttük. Emellett szabadpiacon érté-j sítettünk 510 darab hízót. A multi i pénzforgalmunk, amely főként i sertések eladásából eredt, több ^ int egymillió 617 ezer forint volt, tsz jelenlegi sertésállománya '10 darabot tesz ki. Arra a kérdésre, hogy milyen otechnikai módszereket alkalmaz- k a sertéstenyésztésben, Kle- mt elvtárs elmondja: — A kokra az első bugatás után 5 órá- másik kant eresztünk, s így job- n biztosítva van a megtermáke- lülés, A bugatás után egy hónapminden koca vitamiminje’ ciót p, hogy a magzat jobban fejlődbe. A bebugatott kocák minden rható szaporulat után az élet- nntartó takarmányon felül na- nta 15—20 deka abraktakar-' ínyt kapnak. A fialás előtt 10 nappal elvonjuk « kocáktól a pótabrakot, hogy a gyomor ne teljen úgy meg. A fialást követő 8 napig csak az életfenntartó takarmányt Icapják a kocák, ez azért jó, mert kevesebb a tej és a malacok minden emlőt szívnák. A fialást követő 8 naptól 3 hétig minden nap malaconként kapnak a kocák 20—30 deka pótabrakot. A malacok már 5—6 napos koruktól pörkölt árpát esznek, így hamarabb rászoknak az evésre, s később nedvdús takarmányt, zöld lucernát, silót, vagy répát kapnak. A malacok vitamin- injekciót kapnak 5 napos és 3 hónapos korukban, A malacoknak zöld gyepeskifutó van biztosítva. Ezeknek az eljárásoknalc alkalmazásával teljesen kiküszöböljük, hogy hitvány, csökött malacok legyenek, Most bevezettük a sertések etetésénél az ,,élesztösítés1f’ s a takarmány kihasználás máris 3.5 százalékkal nőtt, A sertések hizlalását makskol' tatással .oldjuk meg, jelenleg 100 darab süldő van leint az erdőben makkol tatás on, A makkol- tatás mellett kapnak darabonként naponta 1.20 kiló korpát, 10 deka árpadarát, 15 deka lucernalisztet, 20 deka állati eredetű fehérjét és 15 gramm konyhasót. ' Ezzel a módszerrel a hízók olyan súlygyarapodást érnek el, mintha 3 kiló abrak takarmányt kapnának, így naponta darabonként 2.35 kiló abraktakarmány megtakarítást érünk el. A hízók a teljes hízásig kint vannak az erdőn és csak a szállításkor hozzuk be őket. A jelenleg kintlévő 100 darab sertés áprilisra eléri a teljes súlyt és elszállításuk után azonnal másik falkát biztosítunk. így a hizlalás állandóan folyamatos. A kocák és a malacok részéve 21 és fél vagon makkot gyűjtöttünk. A sertések és a szarvasmarhák részére 600 köbméter silót készítettünk. A zöldfutó szalag rendszerű takarmányozást biztosítjuk az állatok részére, emellett egész éven óit siló takarmányt etetünk. Ennek biztosítcisára már van 60 holdon lucerna, 29 holdon őszi takarmánykeverék vetve, tavasszal pedig 80 holdon vetünk lóherét, 28 holdon silókukoricát és 50 holdon egyéb takarmánykeveréket silónak, így biztosítjuk sertéstenyésztésünk bővítését. A szarvasmarhaállományunk jelenleg 167 darab, de az idén ezt is nagymértékben fejlesztjük. 680 darab baromfija van a tsz-nek, de nagy gondot fordítunk a továbbfejlesztésére is. Az állattenyésztésünk továbbfejlesztése érdekében 1952- ben építettünk istállót, ólat és egyéb épületeket 183 ezer forint értékben. Az államnak visszafizettünk 111 ezer forint hitelt. Lemérhetjük a tsz fejlődését azon is — szól közbe Vidák elvtárs —, hogy amikor 1950 márciusában 9 család, 12 taggal megkezdtük a közös művelést 63 holdon, nem volt egyebünk, mint egy povány ló. A párt és az állam segített bennünket a gépállomáson, • kölcsönön keresztül és ma már 95 család, 150 taggal gazdálkodunk 900 holdon. A tsz lóállománya 63 darabból áll. A tsz- összvagyonának értéke meghaladja a három és félmillió forintot. A tsz-tagok gond nélkül, boldogan élnek a gazdag jövedelemből. Okos Imre, aki harmadmagával 1168 munkaegységet szerzett becsületes munkával, nem hitte, hogy valaha is ilyen jövedelemhez jusson. Hazavitt a tsz-ből 17.52 mázsa búzát, 5.81 mázsa árpát, 11 68 mázsa burgonyát, 11.68 mázsa fát, ugyanennyi szénát, több mint 9 mázsa takarmányrépát, cukorból több mint 10 kilót. Ezen felül készpénzt kapott 23.375 forintot. Ebből azután bőven jut ruhára, cipőre a családiak, meg kenyér- gondjaik sincsenek. A tagok látják, hogy munkájuk gazdagon gyümölcsözött s most még nagyobb lelkesedéssel készülnek a tavaszi munkákra, a még nagyobb eredményekért folytatott harcra. A tsz vezetősége a pártszervezet irányításával úgy szervezte meg a brigádokat és munkacsapatokat, hogy minden területen megfelelő arányban vannak beosztva párttagok, akik állandóan nevelik a tsz- ta,gokat pártunk politikájának megvalósításáért folytatott küzdelemben. A brigádok és munkacsapatok, de egyénenként is minden tag egy meghatározott területen végzi a munkát egész éven át. Ezzel fokozzák a tagokban az egyéni felelősségérzet fejlesztését, a munkafegyelem, megszilárdítását. lyj egszervezték azt, hogy a munkacsapatvezetők ebédszünetben felolvassák a napi sajtót, s a tagok így is tájékozódnak úgy a kül- és belpolitikai eseményekről, mint az egyéb, a munkájukkal szorosan kapcsolatos kérdésekről, A kastélyosdombói Felszabadulás tsz tagjai pártunk és államunk útmutatását követve küzdenek az idei bő iermés eléréséért, a tsz további megszilárdításááért, Szűcs Ferenc. A természetes viszonyok között nevelt sertés eilenállóbb a betegségekkel szemben __________ ________ Vasárnap, 1953. január 18. A kétéves állattenyésztés és talk ármány te rrnelé s fej lies ztésérőíl. szóló M.T. határozat nagy lendületet aJ°ft állattenyésztésünknek. Állattenyésztési szempontból sertéstenyésztésünk a legjelentősebb • Nagy szaporodásával, gyors Ifejlő- désével, jó takarmányértékesítési képességével a legrövidebb idő alatt termeli ki egyik legfontosabb népétéi,mezősi cikkünket, a húst és zsírt. A sertésállomány növelését azonban gátolja, hogy sok malac pusztul ©L A malacelhullás megszüntetése ezért állattenyésztő szakembereinket komolyan foglalkoztatja. A somogymegyei állami gazdaságok viszonylatában a malacelhullás 1952-ben 12 százalék volt. Ez többezer__ darab malackiesést és így természetesen a süldő, tenyészállat és főleg a hízlalási terv teljesítését hátráltatja. Nagy károkat okozott ez különösen egyik legnagyobb sertéstenyésztő gazdaságunkban, az alsóbogát! gazdaságban, ahol az elhullás 12 százalék felett volt. Amikor a sertéselhullások okait vizsgáltuk, megállapítottuk, hogy az elhullások túlnyomó többsége a születéstől a választásig terjedő időszakban történt és az elhullások mintegy 90 százaléka úgynevezett felnevelést betegségekben pusztult el. (Gyomor- és bélhurut, hurutos tüdőgyulladás, vérfogyot'tság, anyagforgalmi zavar, istb.) Mikor ezek a betegségek egy állománynál felléptek, állategészségügyi beavatkozásra került a sor, amit a beteg állatok elkülönítése, gyógyszeres kezelése követett, A betegségeknek gyakori, túlzott fertőtlenítésekkel próbálták elejét venni, amivel azonban csak növelték a fiaztatókban a levegő páratartalmát és elősegítették a hurutos megbetegedéseket. Megfigyelésünk alapján arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a felnevelési betegségeik megelőzése elsősorban állattenyésztési feladat. Honi kísérletek és a szovjet tapasztalatok segítségével meg is állapítottuk, hogy az elhullás 'legfőbb oka az istállóban való tartás, mélynek következtében az állat el van zárva a szabad levegőtől, a napfénytől, szervezetileg legyengül és így a betegség is könnyebben megtámadja. Ha a szervezet ellenálló ereje bármely oknál fogva legyengül, a szervezetben állandóan jelenlévő kórokozók betörnek a mélyebben fekvő szövetrétegekbe, esetleg a véráramlatokba is, megbetegítik és elpusztítják az állatokat. Márpedig az istállóban, egészségtelen levegőn, .napfénybehatás és kellő mozgás nélkül tartott állatok ennek a döntő j’elentőségű hibának ki vannak téve. Arra kellett törekedni tehát a természetszerű tartással, hogy a sertések szervezetének ellenálló- képességét fokozni tudjuk és ezáltal a felnevelési betegségektől állatainkat minél jobban mentesítsük. Bátran új utat kellett keresni és meg kellett teremteni azokat a feltételeket, amelyek sertéstenyésztésünket állatorvosi beavatkozás nélkül veszteségmentesebbé teszik. Ezt az új utat Hulinnai Gyula, az aisóbögáti állami gazdaság üzem- egységvezetője találta meg és üzemegységébe bevezette ia természetes tartást. A szabadban ellető kutricákat és szabadszállásokat építtetett, ahol az állatok áüandóan a szabadban tartózkodnatnak, a jó levegőn, napfényen mozoghatnak és védelmet találnak az időjárás viszontagságai ellen. A szabadszállások elkészítésénél látta, hogy az építménnyel szemben a követelmény az, hogy az állatok számára védelmet biztosítson, minél olcsóbb és áthelyezhető legyen. Ezt a célt szolgálja a 260 cm átmérőjű körialakú, vékonyabb dorong, vagy vastagabb ágfa vázra emelt, déli oldalán ajtószerűen nyitott, egyszerűen megépített szalmakunyhó, amely mindenhol' felépíthető. A felállítás darab onkint mintegy 40—50 forintba került. Úgy a meleg. mint az esős, vagy hidegebb időjárás ellen teljes védelmet biztosít. Építési anyaga könnyen fel- szednető és áthelvezbető. Az anyakoca, minthogy szabadon járhat ki-be, a kunyhót nem rongálja A kunyhó levegője tiszta és páratartalma, azonos ,a külső levegő páratartalmával. A malacok szabadon mozoghatnak. Az aisóbögáti állami gazdaság somogygeszti üzemiegységében közvetlenül a major közelében 40 darab ilyen szalmakuniyihót épített, ötös kötésben, egymástól 15 méter távolságra, ahova 40 darab hússertés anyakocát költöztettek ki. Majd ezt követően minden koca és szaporulata részére az eiiéstől a választásig egy 576 négyzetméter, négyszer 24 méter, 160 öinyi legelővel rendelkező, árokkal sáncolt, középen 40 cm-re földbesűllyesztett 260 cm átmérőjű szalmakunyhóval ellátott sza- badelletőt készített. A szállás, melynek árok és gyeptégla a kerítése, előnye, hogy minden kocának és szaporulatának közvetlenül megvan a Iege- lőterülete. Külön élhetik a magúk ösztönös életét. A természetszerű tartás bevezetése előtt a sertéstelepeken 1952 január 1-től augusztus 1-ig 12.31 százalék volt az elhullás. Válasz tási súlyuk általában 10— 11 kg között volt. A kocák először augusztus 20- án kerültek természetes tartási viszonyok közé. Az elles kezdete 1952 augusztus 20. Az elles befejezése 1952. augusztus 30. A 40 kocától született malacok száma 357 darab. Ölési átlag 8.97 darab. Szopós korban elhullott malac 9 darab (alkati gyengeség, stb.) OlhuHási százalék 2.5. Választási ideje: 1952. .október 30. Leválasztott malacok számai 34S darab. Választási átlag 8.7 darab. Választási átlagsúly 14.35 kg. A természetes tartási viszonyok, mellett született, malacok azóta, is a szabad köralakú süldőnevelőben vannak, ma 3.5—4 hónaposak. Teljesen egészségesek, nem köhögnek, fürgék, élénkek, mozgékonyak, szőrük fényes, vaskos,, erős, jó csontnak, fejlettek és izmosak, nem kövérek, kiegyenlítettek. Ellentétben az istállóban, kutricákban elletett és téglás kifutóban járó falkával, ahol még elég ^-akori a köhögés, betegnek látszó, gyengecsontú, borzaltsző- rü, fénytelen, kiegyenlítetlen, fejlődésben elmaraid;,, jórészt kórosan püffedt malac, elég gyakori elhullásai. Ennél aiz új természetes módon történő tenyésztési és nevelési módszernél a második és a harmadik generáció mutatja majd meg valójában gazdag eredményeit, amikor már tökéletesen edzett, a betegségekkel szemben ellen ál- lóbb utódok várhatók. A természetes tartás a legbiztosabb rffódszer a felnevelesi bet gségek megelőzésére. Nagy figyelmet érdemel az a körülmény, hogy állami gazdasága- inta. és termelőszövetkezeteink' a .természetes sertéstartás bevezetésével többmillió forint értékű építési anyagot és munkabért takarítanak meg, amit iparunk, vagy mezőgazdaságunk más vonalán történő beruházásával felhasználhat. Ezzel a módszerrel új utat törünk a sertéstenyésztés területén. A kétéves állattenyésztés fejlesztéséről szóló M. T. határozat szerint állami gazdaságaink az eddig fel nem használt lehetőségeket most felhasználva,, túl fogják teljesítemi a minisztertanács határozatát és előre viszik állami gazdaságaink fejlődését. Koncz István Állami Gazdaságok Trösztje. /
