Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-04 / 284 szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 lengyeltóti gépállomás dolgozói jó munkával készülnek december 21-re ___ Csütörtök, 1952. december 4. ?ÄEK$3fSWB ■ «v»íS£jJ88f ae stti i w »niWíBif A PÁRTOKTATÁS ANYAGÁHOZ Milyen feladatokat állít elénk a béke mozgalom ban a nemzetközi helyzet éleződése? A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa fel­tárta a szocializmus, a kommuniz­mus győzőmének, a kapitalizmus elkerülhetetlen pusztulásának a táv­latait, amelyek további munkánk­ban új erőt kölcsönöznek mind a szocializmus építése, mind gz im­perialisták, a háborús gyújtogatok elleni harcban. Az Amerikai Egyesült Államok világuralomra törő céljai arra késztetik az imperialistáikat, hogy mind nagyobb méretekben építsék ki a háborús célt szolgáló támasz­pontjaikat és egyre nagyobb nyo­mást gyakoroljanak a befolyásuk alatt lévő kapitalista csatlós orszá­gok kormányaira. Ezek a tények mutatkoznak meg az új háború elő­készítése érdekében, Nyugat-Né- mettország és Japán újrafelfegy- verzésében, az úgynevezett ..európai hadsereg” megszervezésében. Ezek­nek a fasiszta hadseregeknek újjá­élesztésén keresztül akarnak új há­borús tűzfészkeket létrehozni, azo­kat felhasználni a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen.- Az im­perialista tábor számára az egyik legfontosabb katonai támaszpont a fasiszta Jugoszlávia, Tito és ban­dája. Az imperialisták nem egy­szer adták kifejezésüket annak, hogy Korea után balkáni had­színteret akarnak. Az amerikai imperialisták nagy segítséget .nyúj­tanak a jugoszláv fasiszta hadse­reg kiképzésében, felfegyverzésé­ben. A jelenlegi nemzetközi helyzet másik jellemzője, ahogy Malenkov eivtárs a XIX. kongresszuson tar­tott beszámolójában elemezte — a világgazdaság fejlődésének két irányvonala, ezen túl az amerikai imperialisták és csatlósaik közt lé. vő elleniétnk. A világgazdaság két irányba 'való fejlődésével kapcso­latban Malenkov elvtárs megálla­pította, hogy az egyik a békegazda­ság szakadatlan fejlődésének vona­la a Szovjetunióban és a népi de­mokráciákban.. Ez a gazdaság, mely nem isme:1 válságot, a dolgozó nép anyagi é-o kulturális szükségletei­nek legmagasabb mértékben való kielégítését szolgálja. „Ezt a gaz­daságot a demokratikus tábor őr- szávainak baráti, gazdasági együtt­működése jellemzi”. A másik vo­nal a kapitalizmus gazdasági irányvonala, ahol a termelőerők egyhelyben topognak. A gazdaság a kapitalizmus egyre mélyülő álta­lános válságának és a folytonosan ismétlődő gazdasági válságoknak harapófogójában vergődik. Ez a gazdaság nem a társadalom érde­kei^ szolgálja, hanem a tőkések maximális, legmagasabb profitjá­nak a biztosítását. Az amerikai imperialisták egy újabb háború felé sodorják a világot és velük egy követ fújnak az an­gol és francia imperialisták és csatlósaik. Az eszeveszett fegyver­kezési hajszán, világuralmi törek­véseiken túl arcátlan és szemtelen módon megszegik a különböző egyezményeket. A potsdami érte­kezlet határozata értelmében Né­metországot teljesen je kellett vol­na fegyverezni — ugyanakkor az amerikaiak által megszállt terüle­teken az tapasztalható, hogy újjá­élesztik a német fasizmust: volt náci tisztek vezetése alatt Európa békéjét és biztonságát veszélyezte- tő rchamoszta,gokat szerveznek. Az amerikai koltímposok a Marsha,IP terv keretében tönkrete. szik a csatlós államokat, aminek következtében ez országok dolgo. zói a legnagyobb nyomorban él­nek. A kapitalista országokban a Mar shall-terv behatolását, az új há­ború előkészítését segítik elő az áruló jobboldali szociáldemokrata kormányok, melyek az amerikai ..megsegítésről” beszélnek. Elárul­ják a munkásosztály harcait és ér­dekeit, minden eszközzel az ame­rikai imperialisták háborús politi­káját támogatják. Az amerikai imperialisták meg­bízásából az áruló szociáldemokra­táik, a fasiszta Tito és bandája ■elárulják országuk nemzeti függet­lenségét, mint ahogy ez történt Jugoszláviában, Franciaországban, Angliában és más országokban is. Kártevő és romboló munkát szer­veznek a Szovjetunió és a népi demokráciák országai ellen, mint ahogy ez megmutatkozott Rajk, Mindszenty, Grosz, az emberrabló gyilkos Tito-ban da és most Cseh­szlovákiában a Slánsky-band'a perében is. Ezeknek a kártevő kémcsoportoknak a leleplezése az egész világ előtt lerántotta a lep­let az amerikai imperializmus, a Tito-fasizmus háborús törekvései, ről, s arról, hogy ádáz ellenségei a békének, minden emberi haladás, nak, minden erejükkel az új hábo. rút készítik elő. Hiába a háborús gyújtogatok eszeveszett terve, mert az az idő elmúlt, amikor a népek háta mögött, titokbau szőhettek aljas terveiket Ma már minden cselekedetük, amely a béke ellen irányul, a né­pek elszánt és szilárd békeakara­tába ütközik, a sokszá'zmillió főt számláló béketábornak megvan az ereje ahhoz, hogy megfékezze a háborús gyújtogat ókat és lefogja azok gyilkos kezét. Farkas Mihály elvtárs pártunk II. kongresszusán ezt mondotta: — .,Azonban a történelmi helyzet, amelyben az imperialisták háborús terveiket valóra akarják váltani, merőben más, mint a II. világhá­ború előtti helyzet volt. Más a helyzet azért is, mert az imperia­listák, a háború erői egyre jobban elszigetelődnek a széles naptöme­gektől — és egyre jobban nőnek, gyarapodnak a béke, a szabadság erői. Ma már mind egyre jobban a szocializmus, a béke erői szab­nak irányt a fejlődés, az emberi felemelkedés útjának. Ma nem azért van béke, mert az imperia­listák még nem akarnak hábarút, hanem azért, mert erős a Szovjet­unió és. erős a világ békefrontja”. A háborús gyújtogatok eszeve­szett próbálkozása újabb és na­gyobb feladatok elé állítja a béke erőinek megnövekedett táborát. Újabb, nagyobb feladatokat kell végrehajtani « béke védelme. a szocialista építés, a honvédelmi helytállás, az áldozatvállalás és példamutatás terén. . A Tito-banda közeli szomszéd^ sága, a háborús veszély fokozódása komolyan veti fel a magyar dol­gozó nép felé is a honvédelmi helytállás kérdését, az ezzel kap­csolatos feladatok helyes és időben való megoldását. Az a dicséret és megtisztelés, amelyben Sztálin elv­társ bennünket a XIX. pártkon­gresszuson részesített, mint a bé kotábor egyik rohambrigád iát” újabb és nagyobb feladatok sike­res végrehajtását követeli meg dol­gozó népünktől a békevédelem te­rén. Éppen a béke védelme teszi kötelezővé számunkra és minden békepclitikát folytató állam számá­ra, hogy komoly gondot fordítson honvédelmi képességének erősítésé­re, a honvédelmi helytállásra való nevelésre, az eddigi eredmények, a függetlenség és szabadság biztosí­tása érdekében. Rákosi elvtárs egyik beszédé­ben világosan leszögezte, hogy a ,,béke védelme és a honvédelem erősítése ugyanazon kérdés két ol­dala”, majd így folytatja —- „ma, amikor az imperialisták bűnéből a világ újra két táborra oszlott, ainikor Aliig felfegyverzett, kard­csörtető. világuralomra törő ame­rikai tőke szerte a földgömbön a háborút készíti elő, egy _ fegyverte­len ország valósággal csábít a pro­vokációkra és kalandokra.” Éppen azért, mert dolgozó né­pünk szereti a békét, a szabadságot és nem akarja, hogy hazánk az imperialista kalandorok játszótere legyen, olyanná teszi és fejlesz­ti néphadseregét, mely a Szov­jetunió oldalán szilárd biztosítéka további békénknek, eddigi ered­ményeink védelmének. További feladatunk a béke védelme szempontjából, hogy még jobban egységbe tömö­rítsünk minden békeszerető, békét akaró embert. A békemozgalmat, a békeakarást nap mint nap új munkahőstettekkel, új győzelmek­kel kell bebizonyítani a szocialista építés frontján. Dolgozó népünk ma már tudja, hogy a békét nem elég akarni, hanem azért tettekkel harcolni is kell, még szilárdabb egységbe tömörülve nagy felszaba­dítóink, a Szovjetunió oldalán. Le kell leplezni a háborús gyújto­gatok és ügynökeik minden mes­terkedéseit, amelyek a béke ellen, irányulnak. Az eddigi eredményék alapján tovább kell szilárdítani a népünk­ben fejlődő népi-nemz:-ti egységet, a szocialista hazafiság érzését. Fel vi’ágcsító politikai munkánk fel­adata, hogy még több elszántság­gal, még nagyobb lelkesedéssel — a munka frontján — teljesítsük az előttünk álló feladatokat, ötéves tervünk döntő évének sikeres be­fejezését. Arra neveljünk minden becsületes dolgozót, hogy hazáink védelmében, eredményeink megvé­déséért, jövőnkért, ha kell fegyvert fogjon, fegyverrel is megvédje azt. ■Megyénk dolgozói tömegesen: kövessék az olyan példamutató dolgozókat, mint Qottvald Lajos és brigádját, aki a termelésben 172 százalékos teljesítményt ért el. Vagy Juta község dolgozó paraszt, jetit, akik kukcricabeadásykat 122, burgonyabeadásukat 118. hízottser- tésbeadásukat 150, tojás- és ba- romfibeadúsukat 96, illetve 91, szá- zalékra teljesítették. Traktorosa­ink kövessék a darányi gépállomá­son dolgozó Mohácsi Lajos és bri­gádja példáját, akik 1840 normál hold felszántása helyett 2,832 normál holdat'végeztek el, tervüket 153*5 százalékra teljesítették. Le­hetne sorolni azoknak a tsz-eknek. állami gazdaságoknak, üzemeknek és egyénileg dolgozó parasztoknak a számát és nevét, akik hasonló­képpen teljesítették az állammal •szsmbeni kötelezettségüket, a nagy Sztálin 73-ik születésnapjára tett fogadalmukat. így harcolnak a bé­kéért, hazánk és népünk, saját csa­ládjuk jobblétéért. Munkánk minden területén úgy kell küzdeni és harcolni, hogy mél­tón rászolgáljunk a „rohambrigád” megtisztelő elnevezésre, hogy biz­tosítsuk a béke védelmét a reánk eső frontszakaszon. Olyanná kell nevelnünk dolgozóinkat, akik nem­csak a „napsütéses” időben, ha­nem nehezebb körülmények közt is megállják helyüket, akkor i?, ha veszély fenyegeti hazánkat, akkor is. ha minden erőnkkel keli küzde­ni azért, hogy nemzetünk és né­pünk becsületén csorba ne essen. Hogy ezeket a feladatokat sikerrel meg tudjuk továbbra is oldani, arra biztosíték népünk önfeláldozó har­ca, szeretete a Szovjetunió és a nagy Sztálin, pártunk és Rákosi elvtárs iránt. Biztosíték, hogy né­pünk gyűlöli az imperialistákat. Biztosíték, hogy minden munkánk­ban, harcunkban vezet bennünket harcokban megedződött pártunk, dolgozó népünk szeretett vezére, Rákosi elvtárs. Harcaink és mun^ kánik további sikeréhez biztosíték az, hogy mellettünk áU kimeríthe­tetlen erőforrásával, tapasztalatai­nak átadásával a béketábor vezető ereje, a hatalmas Szovjetunió és vezére, Sztálin eivtárs. Miskó János. Az ádándi Petőfi tszcs nem marad adósa államunknak Az ádándi Petőfi termelőcsoport taksálja egész évben szorgalmas munlkával harcolt a nagyobb ter­méseredményeikért. Nem maradták adóisalk az államnak sem. Ahogy példát mutatták a munkák elvég­zésében, úgy a beadásban is min­dig élenjárnak a fa’u egyénileg dolgozó parasztjai előtt. A ke­nyér- és takarmánygabonából 100 százalékra tettek eleget beadásuk­nak. Most a kapásokból is teljesí­tették az állam iránti kötelezett­ségűiket. Kukoricából és burgonyá­ból 100 százalékra, napraforgóból pedig 113 százalékra. Az évi tej- beadási előirányzatot 145 száza­lékra teljesítette a csoport. Tiger János csoportelnök min­den csoportértekezleten beszél az állami fegyelem betartásáról, a ha­zafias kötelezettség tejesítéséről. A falu szocialista átalakításá­ban rendkívül nagy szerepe van a gépállomások jó munkájának. Az a feladatuk, hogy a gépi munkán keresztül bebizonyítsák a dolgozó parasztok előtt a gépi munka, a nagyüzemi gazdálkodás fölények A gépállomás dolgozói közül a legnagyobb feladat hárul ebben a munkában a gépállomáson dol­gozó kommunistáikra. Nekik kell á landóan példamutatással, a mun. kafegyelem betartásával a gépál­lomás valamennyi dolgozóját a jobb munlkária, a fokozott helyt­állásra nevelniük. A lengyeltóti gépállomás kom­munistái megértették ennek fontos­ságát és igyekeznek is példamuta­tóan, kommunista módra megállni helyüket mind a termelésben, mind » murik,aversenyhen, Tervü­ket miindig becsiillettel teljesítik, helytállásukkal senk estik a pár- íonkívülí dolgozókat a jobb mun­kára. A legjobban teljesítő pártta­gok Dávid Ferenc elvtárs, aki 120 százalékra teljesítette tervét, és Bodó István, aki 105.5 százalékra teljesítette őszí ter­vét. Nemcsak a tervteljesítésben, a jó murikéban járnak élen a párt­tagok, hanem a pártmunkából, a népnevelőmunkából is kiveszik a részüket. A pártcsoportbízalmi elvtársak kint a munkaterületen foglalkoznak a hozzájuk tartozó párttagokkal és a területükön dol­gozó pártcmkívüliekke', külön-kü- iön beszélgetnek velük a terv tel­jesítésének fontosságáról, vagy egy-egy fontosabb eseményről, a nemzetközi helyzetről. Az oktatásról is sok szó esik a dolgozóik között. A párttagok, pártc ? op o r tb iz a 1 miiak példamuta­tása itt is érvényesül. Rendszere­sen megje ennek a párttagok a foglalkozásokon és rendesen fel is készülnek. Magukévá tették a pártunk Szervezeti Szabályzatá­ban megszabott kötelességeket, fejlesztik politikai, ideológiai kép­zetségüket. Különösen a XIX. pártkon­gresszus anyagának a tanul­mányozására fordítanak nagy gondot, behatóan tanulmányozzálk az anya­got, mert tudják, hogy munkájuk­hoz ez nagy segítséget nyújt. A néprievelőmunkából is rend­szeresen kiveszik részüket a gép- á lomás kommunistái. A hozzájuk tartozó termelő csoport oknak is mindig segítséget nyújtanak és az egyénileg dolgozó parasztokkal :s sokat foglalkoznak, beszélgetnek velük a nagyüzemi gazdálkodás fö- lénvéről, arról, hogy milyen szép eredfnényeket értek el a terme ő- csoportok, mennyi a jövedelmük. Közeledik december 21, a világ dolgozói lángeszű vezérének, Sztá­lin elvtarsnak a 73. születésnapja. A lengyeltóti gépállomás dogozó! lelkesen készülnek erre a nagy napra. A párttagok szombaton dél­után a taggyűlésen tetteik szocia­lista vállai ásókat Sztálin elvtárs 73. születésnapjára. Valamennyien felajánlották, hogy .a gépállomás tervteljesí­tésénél mutatkozó lemaradást helyrehozzák és december 2í- re 100 százalékra teljesítik őszi tervüket. Bodó Imre vállalta, hogy egész évi tervét 100 százalékra teljesíti és a kongresszusi anyagot elsajá­títja, a szemináriumokon mindig pontosan résztvesz. Kollár István párté,scporílbizá’lmi vállalta, hogy brigádjai 101 százalékra teljesíti tervét december 21-re. .Rákosi elvtárs a termelőszövet­kezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanácskozá­sán felhívta gépállomásláiök fi­gyelmét aj női munkaerő bevonásá­ra. A lengyeltóti géné 'lomás ve­zetősége és kommunistái megér­tették Rákosi elvtárs beszédének fontosságát és igyekeznék minél több női dolgozót bevonni a ter­melésbe. A párttagok vállalták, hogy kint a községekben, termelő­szövetkezetekben jó felvilágo­sító, népnevelőmunkái végez­nek a dolgozó parasztlányok között és egyre több női trak­torost szerveznek be gép­állomásukra. A lengyeltóti gépállomás kom­munistáinak példamutatása és helytállása megmutatkozik mind a termelésben., mind az oktatás es m unka vers e ny s z e rv e z és éb e n. Most a legfontosabb feladata a gépá lomás pártszervezetének és párttad-ainak, hogy a Sztálin elv- társ 73. születési! apíára indított szocialista murik a ve rsanyben be­csületté megállják a helyüket, mert minden fogadalom annyit ér, amennyit teljesítenek abból. Valamennyi tsz és tszcs brig ádvezetój ének, munkacsapalvezetőjének és dolgozójának! Mi, a böhönyei mezőgazdasági szakiskola hallgatói Somogy és Ba_ ranya megye termelőszövetkezetei­ből jöttünk ide, hogy elsajátítsuk azt a tudomíányt, aminek segítsé. gével a Szovjetunióban oly magas terméseredményeket érnek eh Az elmúlt napokban valamennyien otthon voltunk szabadságon és visszatérve sokat beszélgettünk .a zárszámadásról. Ahol jól dolgoz­tak, igein szép eredmény mutatko­zik. Általában az a tapasztalatunk, hogy azok a tszcs-k, ahol megvolt a kellő szakirányítás, ahol jól szervezték meg ai munkát, azok a rendkívüli rossz időjárás ellenére is jó eredményekről számolhatnák most be. Most már világosan látjuk, hogy egyes tszcs-kben a fennálló hiá­nyosságok könnyen kiküszöbölhe­tőik lettek volna1, ha nem hiányzik a kellő szaktudás. Pl. az aszá y- kárt jelentősen csökkenthettük volna megyeszerte a szövetkezeti földeken, ha alkalmazzuk azokat az úij agrotechnikai módszereket, melyeket most már ismerünk. 'Ezek a tiarlóhántíástóí kezdve az őszi mélyszántáson, a tavaszi simitózáson és növényápolási mun­kákon keresztül, megőrizték vol­na a talaj nedvességét. Ismerjük a Viljiamsz-fé'le komplexumot, mely megdöntötte a kapitalisták „csökkenő f öldlh o zad ék " - e Lm é let ét. Az új módszerek a Szovjetunió szovbozainaik és kolhozainak pél­dája nyomán a mi földeinken is miegvalósítlhlatók. Moist már tud­juk, mit kell tennünk, amikor ’Mi- csurin eivtárs szavaira gondolunk, hogy „nem várhatunk könyönado­mányt a teirmészettö1, hanem el kell venni tőle azt, amire szüksé­günk van és ez a ,mli feladatunk”. Természetes, hogy mindehhez fokozottabb szaktudásra van szűk. ségünk, mert tsz-einik és csoport­jaik 100 és 1000 holdjain a ter­melést eredményesen kell irányí­tani. Népünk állama a dol­gozó parasztság kezébe adta a föl­det és a lehetőség is megvan ah­hoz, hogy a föld he yes megműve­léséihez pzü.kiséges íuldást elsajá­títsuk. Az iskolákon, tanfolyamo­kon tanuló hallgatóikat ösztöndí­jakkal segíti államunk, .minden tá. moigatást megáid ahhoz,, hogy me­zőgazdaságunk számára biztosítsa a szalkeanbereket. De a szakembe­rek munkáljanak fontosságát első­sorban most tszcs-iriknek kell lát' riiuk. Meg kell ragadni az alkal­mat am», hogy ^ tanulnívágyó dol­gozók tanulhassanak. A jövő hónap elején ismét indul egy ilyen szakiskola, 'küldjék el a legjobb dolgozókat, azokat, akik képesek lesznek szakmailag irá­nyítani egy-egy munkafolyamatot. A tsz-ek-dolgozóihoz szólunk így a „Somogy Néplapon” keresztül: gyertek, tanuljatok, használjátok ki ezt a 1 élhetőséget, hogy a tu­dás segítségével minél előbb meg­valósíthassuk hazánkban a szocia­lizmust­Az iskola hallgatói nevében: Gyulavári István, a vízvári Béke tszcs tagja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom