Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-04 / 284 szám

Csííícrlök, 1952. december 4. SOMOGY! NÉPLAP 3 Valór aváltják adott szavukat a Textilművek dolgozói Közel egy hete, hogy a Textil­műveik dolgozói szocia isita foga­dalmat tetteik, hogy a béketábor vezérének, Sztálin eLvtáirs szüle­tésnapjának 73. évfordulójára, de­cember 21-re az 1952& évi tervü­ket 100 százalékra teljesítik. Felajánlásuk teljesítése érdeké­ben négy pontban határozták meg a legfőbb feladatokat, melyeiknek végrehajtása a terv te jjeisítésénelk záloga. Az eltelt idő aliatt eredmé. nyes munkát folytiattaik a Textil* művek dolgozói — bizonyítják az élért eredmények. November hó­nap elején kom dl y lemaradás mu­tatkozott a havi terv teljesítésé­ben. Ezt a lemaradást a munka* ■ verseny gyorsütemű fejlődésével helyrehozták és az elmúlt napok óta 108- 109 százalékra teljesítik napi terveiket. A felajánlás első pontya a szov­jet Kovaljov-féle munkainódszerátadá 8 fokozását tűzte ki célul. Jelentős változás történt! ezen a vonalon és az ország különböző része'rö ide­érkezett munlkiamódszerárladók már ismerkednek az üzemmel. Két mun- kamódszart adlak, át ezen a héten. A gyűrűsfonodában Szegedi Rózsa, az előfonójában Marcali András munkamódiszerátadó ‘Tuktatjia őket, hogy a hét végén maguk is hozzá­kezdhessenek a fonónők tanításá­hoz. December 21-re az előfonó­déban 72 dolgozó, a gyűrűsfono­dában pedig 120 fonóincí dolgozik az új munkamódszerrel. Ez a mód­szer egyaránt nagy jelentőségű a munka termelékenységének eme­lése, valamint a minőségi munka' fokozása szempontjából. A második pontban a technoó- giai fegyelem megszilárdítását vál­lal'ék és azt, hogy a műszaki feltét ekk eizfcsífásáv-1 ‘ az áílccrsók számát négy száza­lékról 2.5 százalékra csökkentik december 21 tiszteletére. Fogadat- mr.knak ezen a téren is elegeit tészne'x. A műszaki és fizikai do - .gozók 'kiváló együttműködéséről tanúskodik, begy a felajánlás óta eltelt ’6 ni3|p alatt az állóorsók számát egy százalékra csökken, tetteik. A munkaidő jobb kihasználását, a meleg-gépáíadási mozgalom terjedéséiben. Egyre tölblb azoknak a fonóniőiknek a száma, akik mun­ka közben veszik át gépeiket át adóiktól. Nagy segítséget -ad a dolgozók­nak a mimkaverseny fokozásában a negyedik pontban foglalt felaján­lás, mely sízerint a verseny napra kész értékelését és népszerűsíté sé't vállalták. Véber Anna és Ha­rangozó Rózsi párosvensenyre lép­tek eg-'—óc-nal Sztálin eilvtárs 73. születésnrrn'árak tiszteletére. Most mindegyikük azért harcol, hogy e ső legyen a nemes vetélkedés­ben. Naponta értesülnék elért eredményeikről, ami még jobb morcára ösztönzi őket é*s velük együtt az üzem tő'1 *«' de1, gőz óját is. Veter Anna legutóbbi eredménye 121 százalék volt. Elmaradt mii gölte Harangozó Rózsi, aki 7 órás ■óépá'l'.ása miátt csak 117 százáé­ból tudott elérni. Harangozó Ró zsi azonban nem hagyja, magát és moot minden tudását, ügyességét la-Jhaveti, hogy megszerezze ma­gának az első helyet. A Textilművek dolgozói egy- embérként harcolnák azért, hogy Sz'táűón eívtársnak, a párltrok tett ícga.da'mulkat valór av ál tn.aiss ák. Műszakiak és fizikaiak egyaránt újításokon, észszerűsítéseken gon­dolkoznak, ami meggyorsítja a ter­melést, jotíb minőségű fonal elő­állítását segíti elő. Pressing Lajos művezető brigádot alakított 3 blolkktakatossal, akik naponta ellenőreik a gépeket, hogy semmi fennakadás ne lehes­sen az adott szó valóraváltásálban. Két újítást is kidolgozott Pressing Lajos. A gép hátsó . tisztító rugóit kiküiszöbö te és helyette olyan megoldást^ alkalmazott, amelynél a hengerek önműködően, állandóan működnek. Ez az újítása nagymér­tékben elősegíti a minőség mejgjia- vuiiásáí. Másik újítása az any'agtakaré- kccságra irányul. Olyian ■ szabályo­zók,észül éket szerkesztett, amely bcpsztclítés esetén automatikusan léá-k'líya a gépet, Ezt a módszert szovjet gépeken ő alkalmazta élő­szóé. a leszedést határidő megrövidíté­sét és a Deák-mozgalom széles­körű elterjesztését tűzték ma­guk elé. A leszedésben új rekor­dot ért el Rekcs Rózsi csoport­ja, amely 1.45 perc alatt végezte el a leszedést. A percekkel való takar ék o sík o d ás m egim ült a tk o zik A Textilműveknél nemcsak Vé­ber Anna, Pressing Lajos harcol­unk a t cibíb te rm el ésért, a selejt- mentes munkáért — miniden dol­gozót egy “érzés fűt: a vállalt ver- senypontek betartásával teljesíte­ni december 21-re az éves tervet fiz Oreolabi Kertészeti Magtermelő Mság a sárilresnyői felhívás áfa Úl Ft-ol ialarM ej A Kertészeti Magtermelő Gazda­ság döntő feladata, hogy népgaz­daságunkat minőségi vetőmaggal lássa el és ezzfel biztosítsa mező­gazdaságunk nemesített vetőmag- szükségletét. Ez az újszerű célgaz­daság eddig komoly eredményeket ért el a munkálatok időbeni elvég­zésével, de komoly eredményeket ért el az önköltség csökkentésé­vel és a takarékossággal is. A tervezett helyreállítási mun­kálatokat házilag, romos épületek és 'hulladékanyagok felhasználásá­val készítette el, ahol 87.000 forint megtakarítást, míg a bérfogat ke­retből 69.203.24 forint és a saját fogatainak gazdaságos és jobb ki­használásával 9.433.40 forint meg­takarítást ért el, amellyel vállalá­sát 185 százalékra teljesítette. A gazdaság dolgozói a takarékossá­gét népgazdaságunk egyik erőfor­rásának ismerték fel, amit bizo­nyít, hogy a gazdaság állandó dol­gozóinak; 60 százaléka takarékbe. tétkönyvet váltott. Ugyanúgy ki­vették részüket a harmadik béke- köHcsönjegyzésbő!1, mert 1196 fo­rintos átlaggal országos viszonylat­ban első helyezést értek el, amiért dicsérő oklevélben része­sültek. Az őszi vetéseket a gazdaság ha­táridőre elvégezte, valamint az őszi mélyszántást is, annak ellenére, hogy gépi felszereléssel a gazda­ság megfelelően nem volt ellátva, de helyes munkaszervezéssel önte­vékenyen megoldotta a gazdaság vezetősége. Ebben jó munkát végzett az iib. és a DISZ-?zervezet valamint a gazdaság agronómusa, ^Az eredmények mellett lemara­dások is mutatkoznak. így hátra van még 10.5 hold retekdugvány íefezedé«*és prizmázása, valamint a dugvány?árgarépa prizmázása é.s 5 hold tarlórépa felszedése. Komoly hiányosságként mutatkozik a sílő- takarmánykészítés lemaradása, mert kellő időben nem gondosko­dott a központi főagronómus a si lótakarmányhez szüksége? anyagok időbeni beszerzéséről és a rénasze- let kiutalásáról a TAFORG-ón ke­resztül. így a gazdaság a -saját és a_ környéken felvásárolható anyag­ból a szükséglet egytizedrészét tudta eddig előállítani. Termelési értekezleten a dolgo­zók megvitatták Gerő eívtársnak a K. V. üléséin tartott beszámoló­ját, mely hatalmas perspektí­vát adott a hiányosságok felszámo­lására. A gazdaság dolgozói Sztá­lin elvtárs 73. születésnapjára lel­kes felajánlásokat tettek, sok meg­valósítható őtletet vetettek fel és megfogadták, hogy negyedik ne­gyedévi tervüket december 21 •előtt befejezik. A dolgozók jó kezdeményezéseit és vállalásait a gazdaság vezető­ségének fokozottabban segítenie és támogatnia kell, mert ez az alapja a további eredményeknek. Horváth László aiiti »iiwr,«n TiiiiriiiyiHH'-w1 -rrru A bírálat óta sokat javítottak munkájukon a kaposvári állami gazdaság dolgozói A kaposvári ál ami gazdaságban hosszú időn keresztül sikerült az ellenségnek megbújnia és ott rom boló tevékenységet folytatni. Egy. részt a gazdaság vagyonában, más­részt a dolgozóik köréiben igye kéziéit kárt tenni. Az ellenségnek ez a tevékenysége hosszú ideig éreztette hatását a gazdaság mun­kájában. A gazdaság vezetősége a pártszervezet irányításával az ellenség eltávo ítáisa után követ­kezetesen harcolt minden olyan megnyilvánulás ellen, mely még az ellenség tevékenységéből eredt. Különös figye met fordított a párt- szervezet a dolgozók politikai ne­velésére. A most megindult okta­tásba sikerült a dolgozók jórészét bevenni és ezzel megteremteni az előfeltételét a munkafegyelem megszilárdítás árak. A dolgozók felismerték az oktatás jelentősé­gét és szívesen járnak a politikai foglalkozásra. De megváltozott a munkához való viszony is. Nap mint nap újialhlb és újabb imunlkialhőstettek- születnek. A gaz­daság dolgozói felismerték, hogy az állami gazdaság sajátjuk, — ha jobban végzik munkájukat, job­ban élnek, gazdagabb lesz az or­szág. Almikor Horváth Imre tehenész átvette a reábízott szarvasmarhá­kat, majdnem az, összes meddő volt, tejtermelés nem volt. Horváth e-vtlárs igen nagy gonddal ápolta az alkatokat. Az ,abralktakarmányt jóelőre elkészítette és csak a meg felelő párolás után adta az álla­toknak. Lelkiismeretes1 munkájá­nak csakhamar meg 's volt az eredménye, a fe;ési át '"got 2—3 literről 9 literre növelte. lg on nagy gondot fordít Horváth Imre tehenész a takarmánnyal való ta­karékoskodásra. De sorra bontakoznak ki az eredmények a gazdaság más terü­letén is. A legutóbb megtartott üzemi ér tcikez étén a dolgozók a vezetők­kel együtt megtárgyalták a gaz­daság munkájában eddig elért fé­lédest. Különösen az őszi mező- gazdasági mumh/ák végrehajtását tárgyalták meg Igen élesen vetet ték fel az itt elkövetett mulasztá­sokat. Különösen a buirgonyasze- d'ésnél tapasztalható komoly mu- asztás, mivel még a mai napig sein szedték fel a burgonyát. A dolgozók elhatározták, hogy ver­senyt indítanak a lemaradás hely­rehozására. Kordély László ímmkacsapatve- zciíő a csapat nevében vállalta, hegy ntep'i teljesítményűiket 110 százalékra fokozzák és így bizto­sítják, hogy hét nap alatt az ösz- szes burgonyát kiszedik. Az érte- •keí.'Ieten megjelent do gőzök va­jaim,ennyien tettek v’áMailástl de- ccirfber 2! re, Sztálin elvtárs szü­letésnapjának 73. évfordulójára. Csiszék József traktoros páros­ít rsenyre hívta ki Tiegellman Jó­zsef traktorost. Csiszáík József 1j0 százalékos napi teljesítményt i ál alt, Tiegelmsin József érre 150 századikkal válaszolt. A gyümölcs- kertészet dolgozói sem akartak ki­maradni a versenyből. A Vörös Csillag mur.íbacsapat vállalta, hogy a gyümölcsfa metszésének tervét 150 százalékra tejesíti. Zárszámadás élőit a barcsi Vörös Csillag tsz Megyénk egyik leggazdagabb termelőszövetkezete a barcsi Vö­rös Csillag. Hároméves múltra te­kintenek vissza a szövetkezet tag­jai. Harcos munkát végeztek, amíg a mai eredmény ékhez érkeztek. A kezdet nekik sem volt köny- nyű, de a csoport tagjai a párt és az állam segítségével leküzdötték a nehézségeket, évről-évre gazda­gabbak lettek. Ahogy fejlődött a csoport, 'úgy sóikkal jobban fe-- hasanáliták síaját munkájúikban a korszerű agrotechnikát, ami lehe­tővé tette a termés állandó növe­kedését. A tsz tagjai a vezetőikkel együtt tudják, hogy az ember uralkodni tud a természeten és hegy magasabb terméseket érje­nek el, ismerniük kell a fejlett módszereiket. A vezetőség a tavasszal felké­szült az évi munkákra, a munka­szervezetei lrdotyoztáik. Négv nö­vénytermelési brigádot alakítot­tak és ezeket felosztották mun­kacsapatokra. A tsz-tagok számá­ra kimértek a területeiket, egész éven át azon dolgoztak. A jó szer­vezés meghozta a várt eredméinyt, könnyebbé vált a miunka, a tsz gyorsabban végezhetett az egyes munkáikkal, s a tagok is több munkaegységet teljesítet,teik, mert a brigádok é.s munkacsapatok siet­tek a munkával, egyszerre akart mi ód cink i végezni. Ifj. Mohácsi János 571, Morgó Ferenc 300 munkaegységet {el jesített, pedig csak ebben az évben lépett a csoportba. A tsz dolgozói az idei aszályos évben a fagykár ellenére nem tud­tak olyan terméseredményeket el­érni, .milyet szerettek volna. Ter­méseik mégis felülmúlták az egyé­nileg dolgozó parasztok termését. Ez az év bebizonyította a tagság előtt, hogy igen nagy szerepe van az agrotechnikai módszerek alkal­mazásának a mezőgazdaságban. Kukoricájuk 11 mázsa termést adott holdanként, burgonyájuk 140 mázsát termett. A tsz-tagok nagy érdeklcdésseil várják a zárszám­adást. Ez mutatja meg egész &vi murijai;ufce.t. Most végzik a leltá­rozást, egy hét múlva kihirdetik az eredményeket. Hozzávető'eges számítás sze­rint az állattenyésztés 120 ezer forint tiszta jövedelmet hozott a csoportnak. A 20 hold kertészetből mintegy 200 ezer forint haszon van. A mészégető termeléséből kb. 500 ezer* forint lesz a jövedelem. Ebben az évben sokat nőtt a szövetkezet közös vagyona. Ta­valy méa 1 millió forinton felül volt a vagyon értéke, ma már jó vail felül vian a 2 miliő forinton. Állatállományuk is sekat szapo­rodott. 1951-bein 300 ezer forin­tot tett ki az állatok értéke, 1952- ben felül van a 800 ezer forinton. A tagok ezévi pénzlbeni jövede- -me nagyobb lesz, mint a múlt év­ben volti, pedig a terméseik ta­valyihoz viszonyítva sokkal gyen­géit bük. A tagok természetbeni jöve­delme 4 kg búza, 1.50 kg ku­korica, 1 kg burgonya, 2 kg takarmányrépa, 2 kg széna, 8 deka cukor. Azok, akik egész évben becsü­lettel dolgoztaik, megkapják mun­kájuk gyümölcsét. Gulácsi Mihály a kertészetben dolgozott feleségé­vel együtt. Egy fíia traktoros, há­rom családtagja szintén dolgozott. Egész évben 884 munkaegységet teljesítettek. 35 mázsán felül lesz a Ikteny ergab onc.részes edése, ennek felét már hazav^1" ^Gtosátva van egész évi bőséges kenyere, másik felét szabadpiacon értékesítheti. Kuikoricálól 13 mázsa jut, szé­nából 17 mázsát és ugyanennyi ta­karmányrépát kap, hurgpnya- járandciságia közel 9 mázsa lesz. 70 kiló cukrot visznek majd haza. De szép pénz lesz a munkaegysé­gek után járó 13.260 forint is, tud­nak ruhát, cipőt és kulturális cik­keket vásárolni maguknak. A tsz elnöke és vezetősége előtt szép feladat van. Gondosan kel! előkészíteni a gazdasági beszámo­lót. A hiányosságokat mondták majd el a tsz-tagok az értekezle­ten és szabják meg a jövő évi fe adatokat. A jövő évben a még jobb eredményeik eléréséhez az kell, hogy a dolgozók továbbra is érez­zék maguknak a szövetkezetét, alkalmazzák a fejlett módszereket. A SILOZAS HÍMÉI Az elmúlt n apokban megyeszer - le meggyorsult a silózás üteme. Nap m.nt nap ú;ahib bermelöcso- porick jelentik, hogy végrehajtot­ták a silózási tervet. Megyénk ter- •rrelőcscpcrtjia'i globálisan decem­ber 1-én 100 százalékra teljesítet­ték silózási tervüket. Különösen eredményes munkát végzett a si­lózási terv végrehajtásában a sávolyi Szabadság termelő csoport, mely az előirányzott 400 köbméter helyeit 600 köbméter silót készíteti el és ezzel megteremtette az állat- állcmány számára a téli takar­mányszükségletet. igen nagy gon­dot fordítanak amellett a takaré­kosságra. Állataikat most még a legelőn tartják, ezzel is jelentős mennyiségű takarmányt 'takaríta­nak meg. De jól halad a silózás az egyéni dolgozó parasztoknál is. Sávoly községben a helyi földművesszö- vetlkezet szervezésével már eddig 1 vagon káposztaievelet gyűjtöttek össze a si ózáshoz, különösen Gerő elvtárs Központi Vezetőségi ülé­sen tartott beszámolója után fog­tak hozzá nagy erővel a silózási terv teljesítéséhez. A véseí 'Dózisa termelőcsoport is dicséretre méltó eredményt ért el a silózási terv teljesítésében, az előirányzott 150 köbméter he­lyett a mai napig 400 köbméter si­lót készítettek s most Gerő elvtárs beszámolója nyomán hozzáfogtak a í ejtett tartalékok felkutatásá­hoz és minden takarmányozásra alkalmas növényt lesilózna'k. A nemesvídí termelőcsoport a tervbevett 150 köbméter helyett 250 köbméter silóit készített. Megyénk termelőcsoportjajnál a- silózási terv g o!állás teljesítése azonban nem jelenti azt, hogy min den termelőcscport teljesítette is a tervét. A 100 százalékos terv-teljesí­téshez nem sok köze van a küttöspusziai Latinba tízes­nek, mely az előirányzott 600 köbméterből még semmit sem ké szít tűt el. A kukoricaszár még kiírat van a> mezőn levágatlanul. Ezért a sú­lyos mu asztá&ért elsősorban a tszcs elnökét és nem utolsósorban az egész tagságot terheli a felelős­ség. De nem kisebb felelősség há­rul q. járási tanács mezőgazdasági osztálvára, amely még mindig nem tett erélyes intézkedést a silózási terv végrehajtásáért. Étben a járásiban van a puszta- kovácsi Dimitrov tszcs is, amely az előiránvzctt 400 köbméterből mindössze 150 köbméter silót ké­szített, holott ebben a csoportiben is az állatállománynak megfelelően kevés takarmány termés volt- A hanyag termelőszövetkezetek vezetői ezzel a ,,módszerrel" súlyos kárt okoznak egyrészt magárnak a termelőszövetkezetnek és annak tagságának és nem ült o Is ósorban egész népgazdasá guriknalk. A silózási terv teljesítésében elmaradt termelccs^cporlck veze­tői alaposan tanulmányozzák át Gerő elvtárs beszámolóját, mely igen élesen vetette feil az ál a-tte- nvészté'S további fejlesztését és ennek Legfőbb feltételét, a takar- inán'dermelés és biztosítás kérdé­sét. Járásaink közül a silózási terv teljesítésében a barcsi já­rás kerüli az első helyre 75.5 százalékos teljesítéssel. Ez az eredmény azonban koránt­sem kielégítő és nem adhat okot az elbizakodottságra. Igen sok még a tennivaló a barcsi járás­ban, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy országos viszonylat­ban jórélbány járás már befejezte silózási tervét. Különösen meg kelj gyorsíta ni a síiczás munkáját a nagy atádi járásban, mely tervét mindössze 35 százalékra tel­jesítette. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak fokozott segítséget keiliadniok községi tanácsainknak, tszcs-idknek, hogy megyénkben is sikerrel oldjuk meg az áttelelte- tés feladatát és mindazt, amit Ge­rő elvtárs megjelölt e téren tszcs- ink, állami gazdaságaink és taná­csaink számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom