Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-14 / 293 szám
á ]VUÁ3 PROLETÁRJA! EG VE SÜLJ ETEK/ Becs lakossága béketüntetéssel és fáklyásmenettel köszöntötte a népek békekongresszusát Magyarország a béketábor egyik „rohambrigádja“ A jó munkaszervezés a jó munka egyik alapja MSZT vezetőségválasztások hírei I A MAGYAR DÖLGOZ Ó k P Á RTJA MEGV 'El PÁRT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ( IX. évfolyam, 293. szám. —7 ÁRA 50 FILLÉR Vasárnap, 1952, december 14. TELJESÍTSÜK A BEADÁSI TERVET Joliot-Cneie beszéde a népek békckoitgi*e§szu§ának megnyitó ülésén Megyéinkben számos bizonyíték van arra, hogy a falvak versenye nagy sikereik elérésére képes. Ezt igazolták a november 7-re indított verseny eredményei, melyek msgá- . val ragadták megyénk csaknem valamennyi községét. Ezekben a napokban megye-zerté komoly előrehaladást tettünk a terv teljesítésében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulója tiszteletére fellendülő begyűjtési versenymozgalom is azt mutatja, hogy milyen nagy erő rejlik a dolgozó parasztok tömegeiben, milyen sikerekre képes dolgozó parasztságunk. Megyénk minden dolgozó parasztja naponta érzi pártunk és kormányunk szerető gondoskodását é^, mindig többen értik meg, hogy a kulturális felemelkedésért, a rohamosan' szaporodó mezőgazdasági gépekért keményen kell harcolnia a munkásosztály oldalán. Ha az ipari munkások szív- vel-lélekkel küzdenek az idei döntő tervév sikeres befejezéséért, akkor :a dolgozó parasztoknak is hozzájuk hasonló lelkesedés-el kell teljesíteniük állampolgári:) kötelezett-égü- ket. a begyűjtési tervet. Alkotmányunk 59. szakasza leszögezi, hogy „a. Magyar Népköztársaság polgárainak alapvető kötelessége; a nép vagyonának megvédése, a társadalmi tulajdon megszilárdítása, a. Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozása, a dolgozók életszirtvcnalának emelése, műveltségük állandó gyarapítása és a népi demokrácia rendjének megerősítésé.” Ki az, aki nem vallja magáénak és nem teljesíti ezt a megtisztelő kötelességét? Ki az, aki nem akarja megvédeni megyénk falvaiban a népi demokráciától kapott villanyt, kultúrházat és azt a sokszáz csa!ádi házat, mely dolgozó parasztságunk egyre szépülő életét, egyre növekvő kulturális igényeit elégíti ki? Ki az, aki nem akar még több nagykohót, gépgyárat és' textilüzemet, hogy meg nagyobb bőség árassza el hazánkat, még vidámabb legyen dolgozó népünk élete? Itt a válasz csak egy lehet. Ezt akarja minden hazáját, családját -szerető becsületes dolgozó paraszt. Ellenkezőjét csak az osztályellenség akarja-, a hatalmuktól megfosztott e’emek, akik semmitől sem riadnak vissza, csakhogy kisebb-nagyobb szolgálatot tehessenek gazdáiknak, a háborús gyűjtógátoknak. A jó- érzí-ű. becsületes dolgozó parasztok felháborodva ítélik. el a begyűjtést szabotáló kulákokat és azok ügynökeit, de megvetéssel fordulnak azok felé a dolgozó pa* rasztok feliéi is. akik spekulációs szándékkal az ellenség befolyására elmu’asztották beadási kötelezette ségük teljesítését. Mind általánosabbá válik az o’yan eset, ami Tengődön megtörtént, h.ogy a dolgozó parasztod követelték a tanácstól a begyűjtést nem telj sítők felelősségrevonását; Bi eziczki Sándor 8 holdas dolgozó paraszt levelét írt Szántó Lajos 10 holdas dolgozó paraszthoz és megbírálta, amiért még mindig nem teljesítette tojás- és barorafibeadását. Kink Béla 10 'holdas kapolyi dolgozó paraszt, aki beadási tervét minden részletében teljesítette. Fö’dvári György dolgozó parasztot bírálta meg nyílt levélen keresztül, amiért 372 kiló kukorica és 10.87 mázsa napraforgóbeadását mulasztotta el. Dogozó parasztságunk nagy többsége tisztában van azzal, hogy ezt a törvényt a nép kormánya hozta a nép érdekében. Vaijon elmondhatjuk-e, hogy megyénkben minden dolgozó paraszt betartja az állam által hozott törvényeket? Megyénk begyűjtési tervteljicsítése azt igazolja, hogy még rém. A becsületesen teljesítő dolgozó parasztok mellett még számos dolgozó paraszt van megyénkben, aki bűnös mulasztást követett el dolgozó népünk államával, a dolgozó néppel szemben. Megyénk több községe, járása fogadta meg a pártnak, hogy november 30-ira teljesíti begyűjtési torvét. Ezeket a vállalásokat azonban egy részük nem váltotta valóra. Megyénk még mindig nagy m'eny- nyiségű terménnyel, állati termékkel tartozik népünk .államának. A november 39-i értékelés sz,érint ugyan megyéink a 16. helyről a 15. helyre került a megyék közt folyó versenyben, azonban ez nem jelentheti azt, hogy most már minden erőfeszítés nélkül előre jutunk a 14. helyre. Ez az egy lépés is igen komoly harcot követelt meg pártszervezeteinktől, tanácsainktól. És ,n,em utolsó sorban járult, hozzá ehhez’az eredményhez dolgozó parasztságunk lelkes készülődése Sztálin elvtárs 73. születésnapjára. Legutóbb Szcnta, Somogyszob, Nagyberki, Szélűd és még számos község dolgozó parasztsága tett vállalást a begyűjtés:! terv teljesítésére. Mindezek a vállalások azonban csak annyit érnek, ameny- nyit megvalósítanak belőlük. Ezt a kérdést különös élességgel kell. felvetni megyénkben, mert számos példa van járásaink, községeink részéről, hogy a felelősség kérdését egyszerű vállalásokkal akarják magukról elterelni. Legutóbb a ta*>i járás tett vállalást, hogy november 39-ra teljesíti begyűjtési tervét. A vállaláson kívül azonban egyebet sem tetteik a terv teljesítése érdekében. De ugyanezt elmondhatjuk több községről is. Pártszervezeteinknek és tanácsainknak a felajánlások helyett sókkal nagyobb gondot kell fordítaniuk a terv teljesítéséire. Járásaink közül1 még mindig a siófoki járás tartja az első helyet a begyűjtési versenyben, de az utóbbi napokban ebben a járásban is fellépett az önelégültség és komoly mértékben csökkent a begyűjtés üteme. Járási és községi tanácsainknak sürgőssn fel fee’Jl számolni a munkájukban még mindig megmutatkozó lazaságot. Különösen a kukkokkal szemben tanúsított opportunista magatartást, mely jónéhány községben oda vezetett, hogy a1 kukkok terűiéit a dolgozó parasztok váladra rakták — mondván: „ott gyűjtünk be, ahol lehet." Üzleteink niost is tömve vannak áruval, de sokan inem gondolnak arra, hogy ez milyen problémát okozott kormányzatunknak. Most látszik meg igazán, mennyire fontos az állami tartalékok gyűjtése. Gerő elvtárs, a Központi Vezetőség november 29-i ülésén rámutatott; — „Népi demokratikus kormányunk a fagykár és az aszály káros következményének elhárítására tervszerűen igénybeveszi azokat az éleltniszertartalékokat, ame. lyeket — figyelembevéve azt a lenini-sztálini elvet, hogy tervszerű szocialista gazdálkodást nem lehet tartalék nélkül folytatni.” Az idei rossz időjáirás arra figyelmeztet bennünket, hogy továbbra is gondoskodnunk kell megfelelő állami tartalékokról, hogy minden körülmények közt ki tudjuk elégíteni felszabadult népünk egyre növekvő igényeit. Minden erővel harcolnunk kell azért, hogy az állam raktárai megteljenek különböző terményekkel, így el tudjuk látni néphadseregünket, a falut, a várost kenyérrel. , A dolgozó parasztok követeljék meg egymástól a becsületes helytállást. Lángoljon fel még jobban a begyűjtési verseny tüze, hogy Sztálin elvtárs születésnapi évfordulójára. december 21-re megyénk mim den járása, községe minden rész. létében teljesítse a begyűjtési tervet. Bécs (MTI). December 12-én, pénteken Bécsiben 72 ország kül- dötteánejk jelenlétében megnyílt a népek béikckoTujresiszusg.. Az ünnepélyes megnyitó ülésen Joliot-Cu- rie professzor, a Béke-Világfán ács elnöke mondott hatalmas érdeklődéssel várt beszédet. Percekig zúgott a taps a szónoki emelvényen megjelenő Jioliof-Curie fellé, aki bevezetőül üdvözölte a kongresz- szus részvevőit és köszönetét mondott mindazoknak, akik elősegítették a kongresszus megszerve- z issét. A népek békekongressausa egyetemes jellegű E kongresszus nyitva áll minden mozgalolm, minden szervezet és minden ember előtt, aki őszintén keresi a nemzetközi feszültség enyhítésének útját — folytatta. — Mióta július elején fölmerült ennék a kongresszusnak a gondolata;, minidén országban jelentős vita és felvilágosító munka folyt. A kongresszus előkészítése alkalmat adott a nép tömegek véleményének rendkívül széles körben való meghallgat ás ár a. Az előkészítő munka máris hozzájárult ahhoz, hogy leomolj,anak a bizalmatlanság és meg nem értés sorompói olyan emberek között, akik különböző utakon tevékenykedjek teljes őszinteséggel a közös cél, a béke eléréséért. Az előkészítő munkával sikerült a lakosság legkülönbözőbb rétegeinek figyelmét felkelteni és ez a munka lehetővé tette, hogy széles köriben tudatosodjék a Békevilágtanács ama felhívásának igazi értelme, amellyel a népeik bé- ikekongresszusát összehívták. A népek, amelyek e kongresz- szust valójában előkészítették, .az Önök személyében elküldték ide népes küldöttségeiket. Becsületes ember nem tagadhatja, hogy a népek e képviseletének, ami a felfogásokat és a nemzeti Hovatartozást illeti, valóban egyetemes jellege van. Az elmúlt két világháborúban 67 millió ember vesztette életét Mii ollyian világban élünk, amely még nem heverte ki teljesem a második világháború szörnyű megrázkódtatásait. E pillanatban mégis a földgolyó három vidékén pusztítanak háborúk. A félelmetes fegyverkezési verseny tovább fokozódik, gazdaságilag pusztít, az emberi haladást fékezi, és növeli a háború veszélyét. Közben — a biztonság ürügye alatt — olyan egyezményeket, szerződéseiket és megállapodásokat kötnek, amelyek szintiéin, csak a háborús veszélyt fokozzák. Ugyanezzel az ürüggyel egyre komolyabban fenyegetik az egyes országok nemzeti függetlenségét és a demokratikus szabadságjogokat. A hidegháború tovább folyik a rágalom és a hazugság fegyvereivel, míg egyesek igyekeznek a keresztes- hadiáratok szellemét felszítani hogy a lakosságot {analizálják és — ki tudja, milyen isteni küldetés nevében — a legszörnyű'bb öldöklésre készítsék elő. A bizalmatlanság 'és a gyűlölet terjedése azzal a veszéllyel jár, Hogy egyesek vakságukban, fásultságukban, vagy elkeseredettségükben készek erőszakos megoldásokhoz hozzájárulni —, csak Hogy már vége legyen a dolognsik.'Holott jól tudják, hogy ezek a „megoldások“ semmit sem oldanak meg, de mindent elpusztítanak. Lássuk csak röviden, hogy 'hol is tártunk annaik a századnak a közepén, amely máris két szörnyű világháborút és négy helyi háborút élt át. Az 1914—18. évi háború 17 millió halottat követelt, a második világháború pedig 50 millió férfi, nő és gyermek életét oltotta ki, anyagi javakban pedig 1000 milliárd dollárra becsült kart okozott. E szörnyű mérleg még nincs lezárva. Még ma . is minden nap hálnak meg emberek a háborús sebesüléseknek, vagy azoknak a kínzásoknak következtében, amelyeket mint polgári, vagy hadifoglyok szenveditek el. A • továbbiakban Jolíof-Curie felvázolta azt a helyzetet, melybe a hteirmadik világháború kirobban. táljával sodródba az emberiség, mláljd hangsúly ózta: a békéért vívóit 'harc mai nehéz pillanatában hatalmas meggyőző erőre és_ áll- hataltoisiságra van szükség, nehogy ,a különböző felifogás óikat valló emberek meddő vitákkal tegyék kockára a bélke közösén védelmezett ügyét. A béke hatalmas erői máris kedvezően éreztetik hatásukat a nemzetközi politika alakulásában JoliotCurie ezután elmondotta: a népszövetség' és a két világháború közötti pacifista mozgalmak nem voltak képesek szembefordulni a háborúval. E mozgalmak ugyanis nem tudtak hatalmas népi mozgalmat létrehozni, s általában csupán néhány vezető személyiségre támaszkodtak. Az 1949-ben Párizsban a békej híveinek első kongresszusán történt kezdeményezés je lem tősége elsősorban abban van. hogy figyelembe vette ezeket a múltbeli tapasztalatokat — folytatta. — E kezdeményezés azon a meggyőződésen alapult, hogy a béke igazi ereje azoknak a férfiaknak és nőknek óriási tömegében van, akik számára szenvedés % háború, akik érzik •a háború következményeit és akik riek hozzájárulása nélkül háború nem lehetséges. Ezenkívül abból indultak ki, hogy olyan világban, olyan reális világban kell fellépni a békéért, amelyhez minden nemzet a maga sajátosságaival járul hozzá, nem pedig olyan irreális világban, amüyet mindenki saját elképzelései szerint, a saját módján szeretne alakítani. E.nneki a kezdeményezésinek az volt az eredménye, .hogy a világ legtöbb országában létrejöttek a nemzeti b'kemozgalmak és megszületett a Béke-Világtanács. A .stockholmi felhívás, amely a tömegpusztító fegyverek betiltását és a tilalom ellenőrzését követelte, az öt nagyhatalom békeegyezményének megkötésire irányuló felhívás, amelynek célja: az volt. hogy a tárgyalások szellemét érvényesítse az erőszakos megoldásokkal szembúi, továbbá a békemozgalom más nagyszabású megmozdulásai a közvélemény széles rétegeinek akaratát tükrözték. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a béke hatalmas erői máris kedvezően éreztették hatásukat a nemzetközi politika alakulásában. A mozgalom fejlődése, természetesen hazúg propagandát váltott ki azok részéről, akik az erőszakban látják a „béke fenntartásának” eszközét. Bár egyesek a bizalmatlanság légkörével akartak minket körülvenni, mi állhatatosan arra törekedtünk, hogy tényekkel bizonyítsuk őszinteségünket. Ma már el -kell ismerni, hogy az a nagy népi mozgalom, amelyet a béke- mozgalom létrehozott, olyan reális valóság, amelyet 'semmiféle .propagandával, semmiféle bomlasztó kísérlettel sem lehet kikezdeni. Feltétlenül szükség van a békevédelem különböző elgondolásainak összehangolására A békemozgalolm nem állítja azt, hogy egyedül küzd a. békéért és a jövőben sincs szándékában -'monopol izá Imi ezt az akciót. Törekvése az, hogy minden erejével hozzájáruljon a béke fenntartásához. Tekintettel az általánoA világégés egyre fenyegetőbb 1 veszélyére, a különböző országokban az 'enüberek — egyénenként, vagy csoportosán.— felismerték a háborús veszély-hfea- zi okát és egyre kezdeményezőbben lépnek fel a béke érdekében. Ugyanakkor — bizonyos vonakodás ellenére is — egyre inkább elterjed az a felfogás, hogy szükség van a különböző elgondolások ösz- szehaingolására és a közös cselekvésre. Mindenki számára világossá vált, hogy a béke erői ha egymástól elszigetelten lépnek fél, v nem képesek hathatósan útját állni a háborús veszélynek. A veszély annyira megnövekedett, hogy feltétlenül szükségét éreztük a különböző nézetek összevetésének, hogy megállapítsuk, mely pontokon értünk egyet, s hogy azután lehetővé váljék egy közös akció. Ezek azok a főbb okok, amelyek arra késztették a Béke-Világtanácsot, hogy ez év júliusában kibocsássa felhívását. Ezen a téren máris komoly előrehaladás történt és ezt bizonyítja e kongresszus megtartása is. Mi, itt Béesben, 72 különböző országból gyűltünk össze. A mi felfogásunk, sok politikai, bölcseleti, vallási és szociális kérdésben gyakran különböző, sőt néha ellentétes. De mindnyájunkat az a közös meggyőződés fog össze, hogy a béke összes erőinek közös akciókat keli szervezniük és hogy együtt meg is tudják találni és tisztázni ezeknek az akcióknak útjait, módjait. A béka többi erőivel együtt akarjuk azonban megtalálni a közös akció módozotait, anélkül, hogy magát a békeakciót monopolizálni akarnék, vagy bárkit is magunkba akarnánk olvasztani. Mi itt nem volnánk mind egy véleményen, ha azt akarnék eldönteni, hogy a múltbeli fejlődés milyen- törvényszerűségeket követett és, hogy valószínűleg mi lesz a jövőbeli fejlődés. Van azonban egy kérdés, amelyre mindnyájan igennel válaszolhatunk. Ez a kérdés pedig, az, hogy különböző rendszerek békében é'hetnek-je egymás mellett. Ha nem válaszolnánk igennel erre a kérdésre, ez annak elismerését jelenítené, hogy elkerülhetetlennek tartjuk azt a háborút^ amely egy rendszer céljait akar ja'erőszakkal érvényre juttatni. De legyünk tisztában azzal. hogy milyen nagy jelentősége van annak, ha igennel válaszolunk a békés együttélés kérdésére. Akii elismeri a békés együttélést, az végleg visszautasítja mindenféle .kereszteeihad járat szellemét, amelyet egyesek, az állítólag rabságban élő népek felszabadításának ürügyén szítanak, mások pedig valami isteni küldetés végrehajtásaképpen emlegetnek. (Folytatása a 2. oldalon.)
