Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-14 / 293 szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1952. december 14. A ii épek bécsi Béke-Világkongresszusa * (Folytatás az 1. oldalról.) Tiltsák be a tömegpusztító fegyvereket! Hogy lehetővé tegyük a békés együttműködést, keresnünk kell a kiutat abból a rendkívüli feszült­ségből, amelyet három most folyó háború, a fegyverkezési verseny és a hidegháború hangulata jellemez. El kell érkeznünk egy olya™ meg­enyhült helyzethez, amely lehetővé teszi, hogy sikerrel biztató, általá­nos tárgyalásokat lehessen megki- S'érelni Ennek érdekében — véle­ményem szerint' — mindenekelőtt meg kell szüntetni az úgyszól­ván teljes pusztulással fenyegető háború nagyon is reális veszélyét, még pedig azzal, hogy el kell e-ini a tömegpusztításra alkalmas fegy­verek ellenőrzött betiltását. Joliot- Curie a továbbiakban rá­mutatott, hogy Kínában és Koreá­ban miár bevetették a baktérium- fegyvert. Nagyon fontos — folytatta —, hogy mindenki megértse, miről is van itt szó. Mindenkinek tisztában kell lennie: ha nem fogjuk le azoknak a kezét, akik ezt. tet­ték Koreában és Kínában, akár­csak nagyarányú kísérletezés ke­retében. is, és ha az ilyen fegyve­rek újább, tdvábbi felhasználása nem válik lehetetlenné, akkor hol­nap mi magunk, vagy a nekünk kedves személyek esnek majd ál­dozatul e szörnyű pusztító fegy­vereknek. A borzalmak betetőzéseként meg­jelenik a láthatáron a hidrogén- bomba is, amelyre mindig hivatkoz­nak, valahányszor egy nagy nem­zetközi fórum ülésezni kezd. Meg­engedhetetlen, hogy ezek az új tö­megpusztító fegyverek, amelyeknek hatékonyságát egyes tudósok bűnös szándékkal egyre növelni igyekez­nek, ne legyenek máris közös- meg­győződéssel törvényen kívül helyez­hetők és ne legyenek máris szigo­rú ellenőrző intézkedések haszná­latuk kiküszöbölése végett. Joliot-Curie emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok máig se ratifikálta a tömegpusztító fegyve­rek betiltását célzó genfi jegyző­könyvet. Ezután í'gy folytatta; Vájjon nem kellje egyetértenünk azoknak az eseményeknek az ér­telmezésében, amelyek idáig vezet­tek, hogy pontosan felmérjük az emberiségre leselkedő veszélyeket, és; hogy együtt meghozzuk a szük­séges első védelmi intézkedéseket. A tömegpusztító fegyverek betiltá­sának követelése nem lesz csupán jámbor óhaj, ha a betiltást kimon­dó és a szigorú ellenőrzést meg­szervező nemzetközi szerződés alá­írása megfelel a népek akaratá­nak. A fegyverkezési verseny ter­hei ránehezednek az országok gaz­dasági. életére és szétzilálják a gaz­dasági tevékenységet, ellentétben azoknak az érveivel, akik igazolni akarják az energiáknak ezt az eJ- fecsérdését és ezt a bizonytalan- sági érzetet. Véget kell vetni te­hát ennek a kollektív őrületnek, amely ha idejében meg nem féke­zik, nagyonis nehézzé teheti a visz- szatérést a józan ész uralmához. Ne áltassuk magunkat. A fegyve­rek felhalmozása, akár egy lehetet­len! egyensúlyi helyzet kialakításá­ra, akár pedig egy nehezen meg­állapítható fölény létrehozására irányul, plyan szédületét okoz, amelynek végül mindenki áldozatá­vá válhatok. , Konkrét javaslatok utján rá kell világítanunk arra, hogy a fegyver­kezési hajsza megszüntetése és a nemzetközi feszültség feloldása minden, rendszer számára előnyös lesz, mert ez meg fogja hozni az összes ország közötti gazdasági kapcsolatok felvirágzását. Curie professzor ezután, lelep­lezte a hírhedt Baruch-féle atom- elfenőrzási tervet, melynek megva­lósítása egyeduralomra juttatná az Egyesült Államokát az atomiencr- giagyártás terén. Szüntessék meg a hadműve­leteket Koreában, Vietnam­ban és Malájföldön Joliot-Curie ezután a nemzetkö­zi feszültség feloldásával és a kull- túrkapesGilatok problémájával1 fog­lalkozott. Megállapította, hogy a nemzetközi feszültség tényleges enyhítése mindaddig megoldhatat­lan, amíg folytatódik a háború Ko­reában, Vietnamban és Malájföl­dön. Lehetséges, hogy mi itt nem-tudnánk megegyezésre jutni — folytatta —ha azzal kezdenénk, hogy meg akarnánk állapítani, ki ■a felelős e háborúk kitöréséért. Feltétlenül megegyezésre jutha­tunk azonbah arra Vonatkozólag,, hogy követeljük: azonnal szüntes­sék meg a hadműveleteket, már most, mielőtt tovább mennénk a kompromisszumok kereöésében. A háborús egyezmények az agresszió eszközei Joliot-Curie ezután áttért a né pék nemzeti függetlenségének és biztonságának kérdésére. Hangsú lyozt'a, hogy a második világhábo­rú befejezése óta egyre nyíltabb támadások folynak számos ország nemzeti függetOienisége etilen. Ez országok nemzeti függetlenségét vagy erőszakkal rabolják el, vagy hol ténylegesen, hol jogilag — gaz dasági nyomás útján semmisítik meg, vagy magúknak ez országok­nak a kormányai mondanak le kül­földi segélyek, illetőleg idegen or­szágoktól kapott politikai és kato­nai védelem fejében a nemzeti függetlenségről. Számos országiban a nemzeti füg­getlenségről való lemondást olyan szírében tüntetik fel, mintha ez a nemzeti biztonság feltétele lenne. Az atlanti egyezmény is a. párizsi és bonni szerződéseik, amelyek a nemzeti függetlenség feladása árán állítólag biztosítják a kölcsönös biztonságot, megfelelnek az Egye­sült Államok arra irányuló törek­véseinek, hogy mindenütt katonai támaszpontokat építsen ki, bizto­sítsa a maga számára a stratégiai nyersanyagokat és egyidejűleg a gazdasági hasznot' is. Napról-napra mind világosabban látszik, hogy ezeknek az egyez­ményeknek és szerződéseknek rendszere a valóságban ' az ag­resszió eszköze, s teljesen ingatag­gá teszi a tagállamok biztonságát. Ebben a rendszerben akarata ellenére minden nemzet bevonható háborút.a. Ezr a rendszer, — mely­nek az a célja, hogy a bonni és a párizsi szerzédés segítségével be­vonja áz újjáéledő német mílita- rizmust és imperializmust az eu­rópai „védelmi közösség" tömbjébe —- hatalmas veszélyt jelent a bé­ke szempontjából. Joliot-Curie hangsúlyozta, hogy a német probléma békés megol­dása a négy nagyhatalom és Né­metország közötti megegyezés út­ján az iga.zi kollektív biztonság szavatoláséihoz vezető út első sza­kaszát jelentené. Az ENSZ zsákutcába került Ezután Joliot-Curie foglalkozott az Egyesült Nemzetek ^Szervezetá- nek szerepével. Az ENSZ mostani tehetetlensé­gének egyik oka az, hogy nem vi- lágjeldegű. Sóik ország még min­dig nincs képviselve benne. Nem lehet a békés együttélés biztosítá­sára törekedni, hä ugyanakkor nem engedik be az Egyesült Nem­zetek Szervezetébe a nagy Kína képviselőit. Az ENSZ egészséges működését akadályozza az a tény, hogy gé­pies töblbisSéget hasz.nálinak fél ben­ne és arra törekszenek, hogy az ENSZ közvetítésével kierőszakol­ják egy olyan tölbfoség akaratát, amely néprajzi adatok figyelembe­vétele nélkül alakult. Az Egyesült Nemzeték Szerve­zete — mondotta Joliot-Curie — most zsákutcába került- A világot kettéosztó nagy problémákkal kapcsolatos tárgyalások az Egye­sült Nemzeteik Szervezetében nem vezetnek a minden nép által kí­vánt békés megoldáshoz. Az öt nagyhatalom, amelynek egyhangú, ságán az ENSZ alapokmánya alap­szik, nem fal.álkozhaitífc ebben a szervezetben, mert nem bocsátot­ták be a Kínai Népköztársaságot. írják alá a békeegyezményt! Vájjon ilyen feltételiek mellett nem érkezett-e el az idő, hogy a világ közvéleményéhez forduljunk és an.n.alk nevében mondjuk az öt nagyhatalomnak; üljenek ösisze, tárgyaljanak, tegyék meg azt ',a lé­pést. amely az erőszakon alapuló határozatokat elutasítva, meg- j nyifjla az utat az igazi tárgyalások ; felé? Engedjék meg — mondta Joliot- Curie —, hogy ezzel kapcsolatban kifejtsem saját véleményemet en­nek az öt * nagyhatalomhoz inté­zendő követelésnek jelentőségéről és politikai fontosságáról, amelyet én a következőképpen szövegez­őéit meg: „írják alá a békeegyez- méhyf, amely visszaadja végered­ményben az Egyesült Nemzetek Szervezetének igazi értelmét". Véleményem szerint — folytat­ta Joliot-Curie — a legfontosabb az, hogy az öf nagyhatalom kor­mánya aláírja az egyetemes béke alapvető és szilárd' feltételeit meghatározó egyezményt, amely feltételeik teljes mértékben a nagy­hatalmaktól függenek. Az öt nagyhatalom között ilyen módon megkötött békeszerződés egy új légkörben, újból megterem­tené annak a jóivíszonynak a felté­teleit, amely az BIN'S/, alapításá­nak ideijén kialakult. Ez &z egyez­mény ugyanakkor tartósan biztosí­taná az ENSZ-alaipokmány szelle­miének és betűjének betartását. Az Egyesült Nemzeted Szervezete vi- iágfellegűiVíé válna és alkalmas lennie arra, hogy igazságosan meg­oldja a világ nemzetei között fel­merülő összes nézeteltéréseket. Végül ez az egyezmény, — amely­nek fő cella, hogy biztosítsa a tar­tós beikét az öt nagyhatalom kö­zött — fontos eredményhez vezet: ismét megadja az Egyesült Nemze­teik Szervezetének a küldetése tel­jesítéséhez szükséges eszközöket. Mii a népek meghatalmazottai vagyunk — mondotta befejezésüll Joliot-Curie — és jogunk van ar­ra, hogy a népeik békeítörekvését ;a kormánycik tudomására hozzuk. Tetteikkel, béketetteikkel kell vá­laszolnunk a hozzánk fűzött remé­nyekre. Tudjuk, hogy a pusztulás veszélye lebeg az egész emberiség felett, de ez item gyengíti, hanem erősíti blkeh arcunkat. Minden „feeresziteshádjárat" ellenségei va_ gyünk. Mi nem „kereszleshadjára- tot“ hirdetünk, Jianem küzdeni fo­gunk a hazugság, a gyűlölködés és az előítéleteik ellen. Felszólalások a népek béke- kongresszusának december , 12-i első ülésén Kicsi ev, az indiai küldöttség tag­ja Indiai békeszerető népe nevében a többi között a következőiket mondotta; E nagyjelentőségű bécsi kon­gresszus egyik legfontosabb fel­adata, hogy még kedvezőbb lég­kört teremtsen a világ minden tá­ján a bélkem.ozgailom számára. Az indiai küldöttség országunk egész népe valamennyi világnézeti cso­portját képviseli ezen a kongresz- szuson, Pandit Nehru íkormájny- pártjátcill egészen a Kommunista Pártig. Bizonyos, hogy nézeteink sok kérdésben nem egyeznek, de a béke követelésében és a békéért vívott harcban nincs közöttünk különbség. India népét .jogos nyug­talansággal tölti el a. koreiai há­ború, amelynek befejezését a bé- kemozga,lomnak eddig nem sike­rült elérnie. India népe keserves tapasztalatai alapján jól tudja, mit jelent a járvány és a betegség és ezert egyem,bérként ítelí'i el azo­kat, aikiik nem átallják baktériu­mok felhasználásával pusztítani Korea békeszerető és szorgalmas népét. India beik élharcosai az egész em­beriség békeharcosaival együtt küzdenek a sötétség, a szenvedés, a betegség, a halál, az'az a hábo­rús veszély ellen. Kívánjuk, hogy az az erő, amely itt a Duna part­ján összehúzott bennünket, -végső diadalra vigye a béke szent ügyét. India népe' mindenkor kiveszi ré­szét albbóil a kűzdelemiből, amely e cél megvalósításáért folyik — mondotta Kícslev. Terranuova olasz küldött az olasz parlament bilkevédelmi csoportjja nevében szólalt fel. A többi között hang­súlyozta, hogy a békevédelmi cso­port pártkűülönlbségre váló tekin­tet nélkül egyesíti az olasz parla­ment mindazon képviselőit, akik aktív részt vállalnak a béke fenn­tartásáé,rt folyó harcban. Terranuova kiemelte, hogy ő ma­ga is De Gasperi keresztény de­mokrata pártjának képviselője. Ki­jelentette: — Azok a politikusok, akik az emberiség érdekeit sem­mibevevő háborút készítenek elő, kirekesztették magúikat népünk közösségéiben. Meg kell akadályoz­nunk az' új háborús gaztetteket. Aki ma hallgat, különösen az, aki felelős állást tölt b.e és ennek el­lenére nem emel szót a háború előkészítése ellen, nem más, mint a háborús gyújtogatok cinkostár­sa. Az cla.sz nép pártállásra való tekintet nélkül a béke biztosítá­sát követeli. Ez >a kongresszus mindennél jobban bizonyítja, hogy becsületes és jó,akaratú emberek világnézeti különbségre való te­kintet nélkül megtalálhatják egy­mást és összeülhetnek, hogy a bé­ke megteremtéséről tanácskozza­nak és e nemes cél] érdekében, ha­tásos határozatokat hozzanak. Olaszországban ma már senki sem hiszi el, hogy ne lenne lehet­séges a keleti és nyugati államok Békés megegyezése és békés együttélése. Mozgósítsuk még fo koz-ottabban az embereiket a bé­keharcra, nehogy a népek árulói holnap háborúra mozgósíthassák az emberiséget — mondotta nagy­hatású felszólalásában Terranuova olasz képviselő. Sartre francia író, *az exisztiencialista iro­dalmi irányzat ismert képviselője mindenekelőtt kijelentette, azért jött el a népek bécsi kongresszusá­ra, raert_ lelkiismereti kötél,ességé- iuk tartja, hogy részt vegyen az emberiség jobbik felének nagy küz­delmében, a legfőbb emberi jó, a béke megmentésében. Ezen a kongresszuson -— hang­súlyozta! a többi között — nem dip­lomaták és miniszterek, de a jelen­lévők sem minit tudósok, művé­szek, munkások, parasztok, lel­készek V: sínek részt, hanem mint egyszerű emberek, akik élni és dolgozni akarnak, akik nem hajlandók tűrni, hogy nagysze­rű és nemes igyekezetükben gátol­ják őket. A háborús veszélyt az okozza, hogy a szembenálló felek tfeetesebb vizsgálat nélküli ia ellen­séget látnak 'egymásban, rágalmaz­zák és gyanúsítják egymást, ahe­lyett, hogy arra építenének, ami minidéin embert egybefűz. .Ez a kongresszus — mondotta — amelyen a legkülönbözőbb ér­dekcsoportok és világnézetek képvi­selői jelennek meg, komoly lecke és intelem az ENSZ felé, ahol a politikusok úgy állnak egymással ,szembon. mint a vadállatok és nem hajlandók figyelembe venni a leg­egyszerűbb érveket és igazságokat. Az embereket Sok minden elvá­laszthatja ugyan egymástól, die azt mindenki tudja, hogy a háború nem lehet megfelelő eszköz nem­zeti, gazdasági és szociális prob­lémák megoldására. Nem vagyunk pacifisták, mert tudjuk, hogy a pa­cifista ember, aki a békét minden áron és minden feltétel nélküli el­fogadja, nem mentheti ,meg a bé­két, A világ népei igazi gyümölcsö­ző, szabad békét követelnek. Mi a békét választjuk és ezért belevet­jük magiunkat a politikába is, hogy megmentsük az emberiséget a leg­borzalmasabb veszélytől, a háború­tól. Nem igaz, hogy a tőkés és szocialista rendszerben élő népek csak egymás elpusztításával vagy leigázásává], tarthatják fenn éle­tüket. A nyugati'és a keleti ála­mok között nem szakadt meg a szellemi és erkölcsi kapcsolat. A nyugati államokban tanúi vagyunk annak, hogy a proletariátus re­ménykedve és szeretettel tekint a szocialista Szovjetunió és a lelke­sen építő népi demokratikus orszá­gok felé. A kongresszus legfőbb célja, hogy a kölcsönös bizalmatlanság felszámolása révén elősegítsék a nyugati és a keleti országok gazdasági együttműködését és' a kü­lönböző társadalmi rendszerben élő népek őszinte emberi szolidari­tását — mondotta Jean Paul Sartre —. akinek beszédét a kon- gre-szus résztvevői zúgó tapssal fo­gadták. A népek békék on gresz­szusának szombat délelőtti ülése A bécsi Konzerthalléban vala­mivel tíz óra után kezdődött meg a népek békekongresszusának má_ sodiík ülése. A napirendre az elnökség a. kö­vetkező pontokat javasolta; 1. A niamzeti függetlenség és a népek biztomiságámak kérdése. 2. A há­borúk, elsősoirlbian a koreai hábo­rú megszüntetésének módrai. 3. A nemzetközi feszültség csökkenté­sének módjai. Az elnökség ügyrendi javaslatai­nak elfogadása után szólásra emel­kedett Szun Csin-liin asszony, Szun Jat-szen özvegye, akit a küldöttek fergeteges lelkesedéssel ünnepeltek. Szun Cs'ín-Iín asszony beveze­tőül rámutatott, hogy Ázsiából jön, arról a földrészről, ahol már nem a háborús veszély, hanem az igazi, véres háború ellen kelll küz­deni. A világhelyzet áttekintése után Szun Csin-lin az amerikai néphez fordult. A világ békészerető né­pei remélik — mondta —, hogy lz amerikai néip a jövőben nagyobb szerepet fog vállalni a háború él­leni harcban. Azokhoz az amerikaiakhoz, az amerikai n-ép túlnyomó többségé­hez fordulok — mondta —, akik akarják a békét, de az ujjúkat sem mozdítják érte. Szun Csin-lin asszony befejezé­sül felsorolta a békére vágyó kí­nai nép követeléseit: a koreai, vietnami és maláiföldi .háború megszűntetését, a koreai fegyver­szünet megkötését és a koreai hadifoglyok háziabocsátását, Japán és Nyugia t‘Németország feöfagy­vérzésének megállítását, a keres­kedelmi és kulturális csere korlá­tozásának megszüntetését, az öt- hatalmi békeegyezmény megköté­sét, az ENSZ-alapokmány elvei­nek tiszteletben tartását, az atom­fegyver és más tömegpusztító fegyvereik betiltását és a nyomás, zsarolás, fenyegetés módszerének kiküszöbölését a nemzetek külpo Etikájától. A következő felszólaló dr. Wirth, volt német birodalmi kancellár. Dr. Wint'h rámutatott arra, bogy a német kérdés milyen nagy­jelentőségű az ;. egész világ békéje szempontjából. A német kérdés békés megoldá­sának legfőbb akadálya ma a bontja különszerződés és az úgynevezett európai védelmi közösség felállítá­sára vonatkozó párizéi szerződés, ezért ,.a német nép legfontosabb feladata ma, megakadályozni ezek­nek az egyezményeknek a ratifi­kálását!” A német nép többsége a béke ügye mögött áll, nem a bonni dik­tátorok mögött. Ezután az ülés az első napirendi pont, „A nemzeti függetlenség és a népük biztonságának kérdése” tárgyalását kezdte meg. Ennek vi­táját Yves Fahge nyitotta meg. Felszólalásában rámutatott, bogy a kongresszus fe'adata a közös cé­lok meghatározására és ezen célok elérésére alkalmas módszerek kidol­gozása. A német kérdést az ország füg­getlensége és az általános bizton­ság szempontjainak figyelembe­vételével kell rendezni, ■— .mondot­ta, majd hangsúlyozta; hegy az Atlanti Szövetség keretében telje­sen figyelmen kívül hagyják a né­pek akaratát, sőt még a vezetőket sem tájékoztatják. Erre jellemző az angol alsóházban a mandzsuriai célpontok bombázása után lefolyt vita, amelyben Churchill kénytelen volt kijelenteni, hogy nám tájékoz­tatták előre az erre vonatkozó fért vekről. Franciaország számára az Atlan­ti Szövetségben való részvétel azt jelenti, hogy Franciaországot érde­kei ellenére háborúba sodorhatják, bogy ennek a szövetségnek körété­ben hozzá kell járulni Németország új raf elf egy vérzéséhez és az euró­pai hadsereg felállítása érdekében le kell mondania nemzeti függet­lenségéről. Az ENSZ-rő.1 szólva Farge rá­mutatott, hogy a koreai háború az ENSZ zászlaja alatt folyik. Ezt a háborút a biztonságra és a bé­kére való hamis hivatkozással indí­tották. A népek békekongresszu-án olyan országok küldöttei is részt vesznek, amelyeknek kormánya csa­patokat küldött Koreába. Ezek a küldöttek érzik, hogy Korea béké­jének ügye közös ügye mindany- nyiuniknak. Ezután arról szóit, hogy a vietnami háborút a francia nép egységesen elítéli. Yves Farge hangsúlyozta, hogy a vietnamiak hízhatnak a francia népben, 'mert méltó tud lenni és méltó is fog maradni legnemesebb hagyomá­nyaihoz. Az ülés több felszólalás után be­fejeződött. A délutáni nagy béke- felvonulás után este 20 óra 30 perckor kezdődött az esti ülés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom