Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-18 / 270. szám
I 2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1952. november 18. <iun i mi ni .......................................................................................................nun i —iim—MMNMMwieswt n mm*ni wi i wihiwhbbm—■——bm— A jugoszláv emberrablók bűnpere tárgyalásának második napja vajnyelven megfogalmazott jelen-1 jelenés! formája. Az itt leleplezett test, mindenki egyformán megfelel gaztetteik és eszközeik bizonyítják, ‘ hogy ez az amerikai géngsztertörA budapesti megyei bíróság hétfőn folytatta a kémkedés bűntettével és egyéb bűntettekkel vádolt Bálint László és társai, a jugoszláv emberrablók bűnperének tárgyalását. Ölti Vilmos tanácselnök 9 óra után néhány perccel nyitotta meg a -tárgyalást. Felkérésére először Oskó Lajos állandó bírósági szakértő adta erő szakvéleményét a bűnjelek között elfekvő fegyverekről és lőszereikről. Megállapította, hogy mindegyik lőfegyver használható, túzkémes állapotban van, alkalmas emberélet kioltására. A fegyverek mind gondozott, olajozott állapotban voltak. Mind az ittlévő fegyvereknek Lőszerei használható állapc/ttan vannak, emberélet kioltására alkalmasak. Ezután dr. Szép Ödön, az Országos Bírósági Vegyészeti Intézet vezetőije szakértő véleményének meghallgatására került sor, aki elmondotta, hogy a bűnjelként lefoglalt mérgeket, i.lettve bűnjeleket megvizsgálta. Mindegyik cipő sarkában (mutatja) egy fémtok volt elhelyezve, amelyben össze- csavart papirosba csomagolva ciánkáli volt. Mindegyik cipő sarkában voltak ilyen pirulákat tartat mázó fémhengerek. A ciánká.i a legborzalmasabb mérgek, egyike, már parányi mennyiségben elegendő az anberi élet gyors kioltására. Tehát mindegyik cipő töb!b emberélet kioltására alkalmas mérget tartalmazott. Ezenkívül megvizsgálta a méregfiolákat és azok tartalmában morfint, i.letőleg sz'kapolaimint talált. A morfin kábítószer ős különösen szkopoln- minnal együtt adva alkalmas arra', hogy az embert akarat nélküli állapotba hozzák vele. Miután sem a vádhatóság képviselőjének, sem a védelemnek nem volt bizonyítás-kiegészítési indítványa, az elnök befejezettnek nyilvánította a bizonyítási eljárást és felkérte az ügyészt a vádindít" vány előterjesztésére. Alapy Gyula ügyész: Tisztelt büntető tanács! Bálint László és társai emberrabló, terrorista.' és kémlbandájániak bűnügyét második naipja tárgyalja a bíróság. Kilbial'lg.atta a bíróság az itt ülő vádlottakat, akilk sorban elismerték alávaló bűntetteik halmazát, hogyan törteik a Tito-fa- siszták megbízásából békés alkotómunkánk megzavarására, rféppisz- lolyokkal, kézigránátokkal, gyii- ko's tőrökkel, gyilkos méreggel! fel- szere've. Ezt bizonyították a tanuk, a szakértők tudományos vizsgálatairól beszerzett jelentések, ezt igazolta az a nagyszámú bűnjel, amelyeket a bíróság a legalaposabban megvizsgált. A tárgyalás megkezdése óta azonban nemcsak itt, a bíróság tárgyalótermében folyik ennek a bűnügynek a tárgyalása, de folyik erről egy másik tárgyalás is. Azokon az óriási építkezéseken, melyek nyomán az új gyárak egész sora épül, nagy erőművek, duzzasztók, öntözőrendszereik készülnek — ott is tárgyalják ezt a bűnügyet. Éppen úgy, minit a kohó mellett, ahol száztonnánként ön- tik az acélt, a vasat. Erről; a bűnügyről tárgyalás folyik a bányában éppúgy, mint a városokon, a t e rm-ei őls z ö1 ve tik e z e t e kh e n, hivatalokban, falvakban, országszerte. E másik tárgyalás a legmélyebb fel. háborodás, az izzó gyűlölet hangján emlegeti ezeket a toros, revolveres rablókat és a rablóik távolabbi bűntársait. Ez a rendkívüli feitiá- borodás nemcsak a legteljesebb mértekben jogos, de minden becsületes emíber számára nagyon is érthető. Vájjon ki az, akinek ne szorulna ökölbe a keze 'akkor, amikor larról ball, hogy egy álig felfegyverzett banda lopakodik be hazánkba, hogy itt embereket ra- bciljon, szemérmetlenül kémkedjen, gyi kosságokat és robbantásokat szervezzen. A vádhatóság jól tudja, hogy feladatát csak akkor töltheti be ebben a tárgyalóteremben, ha ráolvassa ezeknek a fegyveres banditáknak és bűntársaiknak a főjére mindazt a gaztettet, amivel ezt a felháborodást, gyűlöletet, békésen dolgozó népünkből kiváltották. Az ügyész ezután hangsúlyozta, hogy ebben a büntetőperben nemcsak .az itt ülő vád ottakról van szó, hanem ennek a büntetőpernek bizolnyítékai jóval messzebbre mutatnak. A tárgyalás adatai nemcsak ezeket az áiiig felfegyverzett, sokszorosan rovottmuitú i-ablókat leplezték le, hanem ezeknek a vádlottaknak hitvány bűntársait, Tito fasiszta Gestapojáf, az UDB-t, a belgrádi fasiszta csőcselék egész terrorszervezetét. Ennek a tárgya5ásnak a meg- döntäietetiie® bizonyítékai azt igazolják, hogy nemcsak ezek a vádlottak valók a vádlottak padjára, ezek a bizonyítékok a vádlottak szégyenipadjára szegezik a rablókkal és gyilkosokkal egvüj-t a leleplezett felbujtóikat Be grádban és Washingtoniban egyaránt. Dr. Alapy rámutatott arra, hogy annak a büntetőpernek a fő jellegzetessége, hogy e vádlottak fel- fegyverzet fen emberrablásokat, kémkedést és más alávaló garázdaságokat követtek el. A büntetőper másik főjellemzője az a tény, hogy a bűnbanda szerves része, hű kiszolgálója, megvalósítóija volt annak a bűntevékenységnek, melyet Tito fasiszta gllamgépezete naP" ról-napra elkövet. E bűnbandának bebizonyosodott gaztettei és tagjainak személyes sajátosságai a belgrádi bandavezéreknek és gazdáiknak, ;> washingtoni imperialistáknak igazi arculatát tárták fel ezen a tárgyaláson. Ezt az alá- iiűzoftam bűntárs! viszonyt Bálint László és bandája, valamint Tito és egész fasiszta diktatúrája között, ennek a büntetőpernek számos jellemző, megállapított ténye bizonyítja. / Mindenekelőtt arra kívánok rámutatni’, tisztelt büntető tanács, hogy Bálint Lászlót és gengszter- társait, ezt a bűnbandát az t)DB Tito .fosilszitia Gest apója fő- és alközpontjaiban válogatták így ösz- sze és képezték ki aljas bűntevékenységükre. Mindenekelőtt az UDB tisztjei voltak azok, ak'k Bálint Lászlót örömmel ölelték keblükre akkor, amikor a hozzájuk hasonló Bálint László az UDB börtönében héthónapos koplalás és spekulálás után eflmc-ndot'la, hogy Magyarországon áldetektívként elkövetett zsarolások, rablások és betörések sorozata miatt a bíróság többéves börtönbüntetésre ítélte, ahonnan megszökött. Bebizonyosodott a tárgyalás sorára Bálint, Kenyeres és társaik vallomásából az UDB tisztjeinek szerepe, akik Szabadkán és szerte Jugoszláviában Bálint-féle bőr- töntöltelékekkel közösen, igazi rablók módjára fosztogatják a békés lakosságot, megosztoznak a zsákmányon és eltüntetik, aki szót mer emelni ez ellen. Emlékeztetni kívánom a tisztelt büntetőtanácsot, hogy az UDB tisztjeinek igazi .arca már a Rajk- per során is lelepleződött, már ott láttuk, hogy kikből tevődnek össze: tolvajokból, rablókból, provokátorokból, akik gyötrik a jugoszláv .népet. íme ezért a meghitt gonosztevő-összhang és zavartalan együttműködés a tanító és a tanítvány, az UDB és Bálint László és banditatársai között. Felhívom a büntetőtanács figyelmét arra is, senki se higyje, hogy az UDB valami különleges része a Tito-fasiszta államnak. A vádlottak bűntetteinek bizonyítékai azt tanúsították, hogy Bálint László bandája éppen .olyannyira az UDB szolgálatában állt, mint ennek az egységes titóista bűnbandának más részei, mint többek között a budapesti úgynevezett , követségük”. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a vádlottak azt az utasítást kapták az UDB-től, hogy terrorista és kémtevékenységük során minden lényeges mozzanatot az előre megállapított tolvajnyelven jelentsenek a titóista budapesti követségnek. Aláhúzom; a vádlottak azt az utasítást kapták az UDB-től, hogy csak tárcsázzák a követség budapesti telefonszámát, a bizonyos 420—566-ot és mindegy, hogy ki veszi fel a kagylót, férfi, vagy jnő, teljesen mindegy, nem kell tehát Bálint László vádlottnak a titóista követségen mondjuk az egyik, vagy másiik, vagy harmadik kémet a telefonhoz kérni és elmondani a tolás egyformán kész közvetíteni a belgrádi központba a befutó jelentéseket. Emlékeztetem a tisztelt hüntető- tanácsot Sztevan0v Julia tanúvallomására is; „Amikor közöltem Komatina ügyvivővel és Milasin titkárral a Tiszai néven jelentkező férfi telefonüzenetét, láttam rajtuk, hogy már várták ezt a telefonüzenetet és elégedetten összemosolyogtak.” Az ügyész rámutatott, hogyan kapcsolódnak össze a bizonyítékok láncszemei; az UDB kiképzi és fel- fegyverzi a börtönszökevényekből rekrutálódott bandáját, Bálint Lászlókat, fegyveres erők biztosítása mellett átdobja a bandát a Magyar Népköztársaság békés területére, hogy embert raboljanak, kémkedjenek, szervezzenek olyan bázist ennek a fasiszta bandának, ahol feltűnés nélkül lehet gyilkolni. Ha gengsztertevékenységüket befejezték, ezt jelentik a követségnek, a követség értesíti az UDB központját, hogy várhatják a visz- szafelé szökő banditákat. Az érkezésnél pedig ropognak a1 határon a géppisztolyok és golyószórók sorozatai és így egy formális zá/ó- tűz fedezete me 11 étit érkeznek a banditák vissza eredeti kiindulási pontjukra. Amikor pedig ezt a gaztett-sorozatot, amelytől a vér minden becsületes embernek a fejébe tódul, — a mi kormányzatunk tiltakozó jegyzékkel visszautasítja, mint szemérmetlen kihívást hazánk és békés népünk ellen, akkor közbelép a Tito-fasizmus külügyminisztériuma és egyszerűen letagadja a napot az égről. Rámutatott arra, hogy Bálint Lászlót, Kenyeres Sándort, vagy éppen a hatodrendű vádlottat, Raf- fai Bélát teljesen egybehangzó módon és azonos szavakkal szervezte be- az UDB. Egyformák a szavak, amelyekkel szolgálatukba fogadták ezeket a gonosztevőket. Mutogatták a géppisztolyt, mutogatták amerikai felszerelésüket, mutogatták a pisztolyokat, a tőrt, a fiolákba zárt mérgeket. Mutogatták a patent bilincset, amely éppúgy amerikai, mint ez a felfújt gumihólyag. ez a Belgrádon keresztül idekerült amerikai csempész-csónak. Ezt hangoztatták az UDB tisztek minden gonosztevő szolgá- latbaifogadá.sánál és hozzátették, hogy ilyen felszereléssel nem is lehet olyan veszélyes mesterség’ kémkedést, rablást és gengszterte- vékemységet kifejteni a Magyar N ópköztársaságban. Ezeket a terrorista eszközöket, amelyeket itt látunk, tisztelt bün- tetőtanács. amelyeket ezeknek a gonosztevőknek a kezéből csavartak ki a magyar dolgozó nép hűséges fiai, a Tito-fasiszta állam különböző funkcionáriusainak az Amerikai Egyesült Államok imperialista urai adták. Ez tehát az a segély, amelyet Tito gazdáitól kaip és amelyet így használ békés népek ellen. Tisztelt büntetőtanács'! Ezek a tények, bár végtelenül felháborítsak, de egyáltalában nem újak. LTta- lok arra a jegyzékre, amelyet a Magyar- Népköztársaság külügyminisztere alig egy esztendeje, 1951 december 1-én nyújtott át a budapesti amerikai követségnek. Ez a jegyzékünk Leszögezte —- idézem: „1951. október 10-én Truman úr, az Amerikai Egyesült Államok elnöke aláírta a kölcsönös biztonságról szóló 1951. évi törvényt, amely százmillió dollárt irányoz elő ,,a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Air bániában élő, vagy ez országokból elmenekült kiválogatott személyek számára arra a célra, hogy e személyeket az északatllanti egyezmény szervezetét támogató fegyveres erők alakulataiba tömörítsék, vagy más célokra.” Ennek a büntetőpernek a lefolytatott tárgyalás során a legaprólé- kosabban megvizsgált bizonyítékai íme itt vannak előttünk. Ezek a géppisztolyok, a fegyvergolyóknak százai, a patent-tőrök, a tudományosan megvizsgált rettenetes mérgek — ez ennek a gyalázatos szégyentörvénynek a gyakorlati megvény a gyakorlatban hogyan működik. Most mindenki előtt világos, hogy a százmillió dollárt folyósító I amerikai gazemberek kit és mit | pénzelnek szennyes doháraikkal: | embert rabolnak, gyilkosságokat í szerveznek, fegyverrel, méreggel törnek orvul, álcázva egy békés ország békés népe eilen. Az ügyész kiemelte aimak a rendkívül aprólékos vizsgálatnak az értékét, amellyel a bíróság a lefolytatott tárgyaláson egyenkint megbizonyosodott a bizonyítékon alaposságáról. Ennek az egészen részletes bizonyítási eljárásnak alapján állapítom meg — folytatta dr. Alapy, hogy a vádirat minden szava, minden állítása teljesen bebizonyosodott. A tárgyaláson a vádlottak szabadon adták elő vallomásaikat, tették meg észrevételeiket. A bizonyítás adatai alapján egységesen kívánom összefoglalni a vádlottak bűntetteinek lényegét. Bálint Lászlóra bebizonyosodott, j hogy az 1930. évi III. törvény 58, 160, 61. szakaszai szerint haláliái büntetendő kémkedés bűntettét követte el. Bálint László bandájával együtt nemcsak kém jelentéseket adtak, hanem fegyveres terrohbandát szerveztek és a büntető törvény- könyv 324. szakaszába ütköző emberrablást követték el. Az ügyész ezután ismertette a bíróság előtt bebizonyult cselekményt. Ennek a fegyveres emberrablásnak a részletezésénél engedje meg a tisztelt büntető tanács — mondotta a többi között—■, hogy a bűnjelek között itt fekvő két hátizsáknyi textilárú idekerülésére is kitérjek, amit Bálint László és Kenyeres Sándor vádlottak az UDB- től kapott vérdíjcn vásároltak itt Budapesten. Jugoszláviában ugyanis, ahol az amerikai kiváltságos személyek, mint az UDB őrnagya, sem tud ruhát vásárolni, mert sok a fegyversegély, de textiláru nincs és családja ropgyos. Ezért került a bűnjelek közé vagy 25 méter selyem, harminc méter szövetanyag, valamint az a fehérnemű, amelyet az emberrabláskor két hátizsákban a lopott autóra raktak. Tisztelt büntetőtanács! Vádíbe- szédieimiben összegeztem ennek a büntetciperndk alávaló gaztetteit, c’ rablásokat, zsarolásokat. Rámutattam arra, hogy ezek a vádlottak börtönszöfcevényielk, rablók, hidegvérű gyilkosok, akik a géppisztolyt, a tort, a mérget úgy kezelik, mint gálád mesterségük kezükbe illő szerszámait. Rámutattam arra, hogy a vádlottak gaztetteik elkövetése során a ’legszorosabban együttműködtek az UDB- val, a budapesti Tito-követséggel, T.itonak egész fasiszta államgépezetével. Együtt kémkedtek, együtt raboltak el embereiket, együtt vitték végbe ezt a förtelmes bűntett- sorozaitiot. Erre az ügyre kifejezetten áll a közmondás: ,,A madarat tolláról, az embert barátjáról”, amilyenek ezek a vádlottak és gaztetteik,ugyanolyan a barátjuk, a Tito-banda, amilyen gaztetteket követtek el a vádlottak kicsiben, a Tito-fasiszta diktatúra ugyanezeket a gaztetteket viszi végbe négy méretekben. Van-e becsületes ember, aki ezeket a banditákat nem tekinti ellenségének? Ki az, aki Vallásra, hitre, gondolkodásra való különbség nélkül ne követelné, hogy e kémeket, gyilkos óikat, eirherrablóíkat, banditákat meg kell semmisíteni? Tisztelt büntető- tanács! Az ügyésznek az a hivatása, hogy időrendi sorrendben első bírája legyen vádiratának és még a legelvetemültebb gonosztevő megvádolásánál is vizsgálja mindazt, ami nemcsak a vádlottak ellen, hanem a vádlottak javára is szól. Ezt a vizsgálatot elvégeztem és alaposan végeztem el- De a vádlottak számárai nincs enyhítő körülmény. Nincs enyhítő körülmény ezeknek a vád’ottaknak, mint ahogy nincs enyhítő körülmény gazdájuk, a Tito-banda számára, amelyet előbb vagy Utóbb, de bizton utolér a jogos ítélet és megtorlás. Az ügyész hangsúlyozta, hogy e tettemkapott vádlottak borzalmas cselekmény elmek súlyát nem eny- * hifi a beismerés. De nem menti a jugoszláv állampolgár Bálint Lászlót az sem — folytatta Alapy — hogy amit itt, a mi hazánkban merészelt, azt a belgrádi fasiszták egyenruhájában, a Tjto fasiszta diktatúrájában gátlástalanul. követhette el. Ott rabolhatott, terrorcselekményeket, provokációkat követhetett el, de retíenetesen tévedett, ha azt hitte, hogy az ilyen gaztetteket a mi hazánkban is büntetlenül elkövetheti. Ez a vádolt bünbarada rá keil, hogy döbbenjen az ítéletiből arra, hogy a kémkedés, a fegyveres emberrablás és) banditízmus olyan gaztett a mi népünk joga szerint, amelynek elkövetőjére a legeúíyc-sahb ítélet vár. Tisztelt büntetőtanács! Ennek a bűnlbandároak íe háborító gaztetteit gyűlölettel bélyegzi meg dolgozó népünk és ezekre a vádlottakra, kivétel nélküli a legsúlyosabb büntetést követeli. Ezt a követelést a vádhatóság nevében mindenben elfogadom és a bíróság .előtt a leghatározottabban juttatom kifejezésre. A bíróság ítélete Legyen elrettentő, hogy minden alávaló terrorista kém létezésének minden percében csak arra gondolhasson, hogy becstelen útjának végén az elkerülhetetlen megtorlás várja, Értsenek a bíróság ítéletéből azok ils, akik ezeknek a vádlottaknak elvetemült belgrádi, vagy viaíihinrftoni gazdái. Tudják meg étiből az ítéletből, hogy a békés nérvek erősek és öklük szétzúzza mindazokat, akik építőmunkájuk- ra, békés életűikre kezet emelnek. A védők felszólalása Ezután a védők felszólalására került sor. Bálint László elsőrendű vádlott védője, dr. Pátriász István, rámutatott, hogy a jugoszláv UDB kihasználta Bálint büntetett előéletét. A szabadkai UDB börtönében az történt, hogy a vádlottat, a tapasztalt zsarolót, a még nála 'is taipaszltaltabb zsarolók megzsarolták. Végül irgalmas ítéletet "kért. Dr. Bolgár György, Kenyeres Sándor védője többek között kijelentette : Ennek az ügynek a íővádlottai az UDB, a jugoszláv népet eláruló Tito-klikk, amely maga is az amerikai imperializmus szolgálatában áll és annak vak eszköze. Ezután dr. Bálint György, Púpos János, Púpos István és Raffai Béla védői kérték, hogy védenceiknél a bíróság vegye figyelembe a felmerült enyhítő .körülményeket. Az utolsó szó jogán Elnök; A bűnvádi penremditairlás rendelkezése szerint a vádlottakat illeti ai tárgyaláson az utolsó szó. Bálint László; Kérem, én csak annyit kivárnék mondani, beesä ietes vallomást tettem, kérem a bíróságot, méltányolja. Kenyeres Sándor az utolsó sté jegán kérte a bíróságot: vegye ii- gyelleimbe, hogy bűncselekmétnyei elkövetésére az UDB kényszerítette. Dr, Bálint György kijelentette: éveiken át hal'gatta » londoni rádiót, Amerika hangjáti s ez befolyásolta magatartását a nlápi demokráciával szemben. Púpos János az utolsó szó jogán büntetlen előéletére hivatkozott, míg Púpos István és Raffai Béla nem kívánt élini az utolsó szé jogával. Az elnök ezután bejelentette, hogy a bíróság határozathozatalra vonul vissza. A határozat kihirde- téséntek idejét délután 17 órába* állapította meg. Az ítélet kihirdetése A budapesti megyei bíróság hétfőn délután 5 órakor folytatta a jugoszláv embe.rr.ablók Ibűnperé nek tárgyalását. 5 óra után néhány perccel vonult be a budapesti megyei bíróság. Ölti Vilmos tanácselnök megnyitotta a folytatólagos tárgyalást és ítéletet hirdetett. A budapesti megyei bíróság a tények alapján megállapítja, hogy az előzetes letartóztatásban lévő Bálint László, Kenyeres Sándor és dr. Bálint György vádlottak bűnösek az 1930, évi III. törvény 58. paragrafus álnak (1) bekezdésében és 60. paragrafusának 3. pontjában (Folytatás a 3, oldalon.)