Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-18 / 270. szám

I 2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1952. november 18. <iun i mi ni .......................................................................................................nun i —iim—MMNMMwieswt n mm*ni wi i wihiwhbbm—■——bm— A jugoszláv emberrablók bűnpere tárgyalásának második napja vajnyelven megfogalmazott jelen-1 jelenés! formája. Az itt leleplezett test, mindenki egyformán megfelel gaztetteik és eszközeik bizonyítják, ‘ hogy ez az amerikai géngsztertör­A budapesti megyei bíróság hét­főn folytatta a kémkedés bűntet­tével és egyéb bűntettekkel vádolt Bálint László és társai, a jugo­szláv emberrablók bűnperének tárgyalását. Ölti Vilmos tanácselnök 9 óra után néhány perccel nyi­totta meg a -tárgyalást. Felkérésére először Oskó Lajos állandó bírósági szakértő adta erő szakvéleményét a bűnjelek kö­zött elfekvő fegyverekről és lő­szereikről. Megállapította, hogy mindegyik lőfegyver használható, túzkémes állapotban van, alkal­mas emberélet kioltására. A fegy­verek mind gondozott, olajozott ál­lapotban voltak. Mind az ittlévő fegyvereknek Lőszerei használható állapc/ttan vannak, emberélet ki­oltására alkalmasak. Ezután dr. Szép Ödön, az Or­szágos Bírósági Vegyészeti Intézet vezetőije szakértő véleményének meghallgatására került sor, aki el­mondotta, hogy a bűnjelként le­foglalt mérgeket, i.lettve bűnjele­ket megvizsgálta. Mindegyik cipő sarkában (mutatja) egy fémtok volt elhelyezve, amelyben össze- csavart papirosba csomagolva ci­ánkáli volt. Mindegyik cipő sarká­ban voltak ilyen pirulákat tartat mázó fémhengerek. A ciánká.i a legborzalmasabb mérgek, egyike, már parányi mennyiségben ele­gendő az anberi élet gyors kioltá­sára. Tehát mindegyik cipő töb!b emberélet kioltására alkalmas mérget tartalmazott. Ezenkívül megvizsgálta a méregfiolákat és azok tartalmában morfint, i.letőleg sz'kapolaimint talált. A morfin ká­bítószer ős különösen szkopoln- minnal együtt adva alkalmas ar­ra', hogy az embert akarat nélküli állapotba hozzák vele. Miután sem a vádhatóság kép­viselőjének, sem a védelemnek nem volt bizonyítás-kiegészítési in­dítványa, az elnök befejezettnek nyilvánította a bizonyítási eljárást és felkérte az ügyészt a vádindít" vány előterjesztésére. Alapy Gyula ügyész: Tisztelt büntető tanács! Bálint László és társai emberrabló, ter­rorista.' és kémlbandájániak bűn­ügyét második naipja tárgyalja a bíróság. Kilbial'lg.atta a bíróság az itt ülő vádlottakat, akilk sorban el­ismerték alávaló bűntetteik hal­mazát, hogyan törteik a Tito-fa- siszták megbízásából békés alkotó­munkánk megzavarására, rféppisz- lolyokkal, kézigránátokkal, gyii- ko's tőrökkel, gyilkos méreggel! fel- szere've. Ezt bizonyították a ta­nuk, a szakértők tudományos vizs­gálatairól beszerzett jelentések, ezt igazolta az a nagyszámú bűn­jel, amelyeket a bíróság a legala­posabban megvizsgált. A tárgyalás megkezdése óta azonban nemcsak itt, a bíróság tárgyalótermében folyik ennek a bűnügynek a tárgyalása, de folyik erről egy másik tárgyalás is. Azo­kon az óriási építkezéseken, me­lyek nyomán az új gyárak egész sora épül, nagy erőművek, duz­zasztók, öntözőrendszereik készül­nek — ott is tárgyalják ezt a bűn­ügyet. Éppen úgy, minit a kohó mellett, ahol száztonnánként ön- tik az acélt, a vasat. Erről; a bűn­ügyről tárgyalás folyik a bányá­ban éppúgy, mint a városokon, a t e rm-ei őls z ö1 ve tik e z e t e kh e n, hivata­lokban, falvakban, országszerte. E másik tárgyalás a legmélyebb fel. háborodás, az izzó gyűlölet hangján emlegeti ezeket a toros, revolveres rablókat és a rablóik távolabbi bűntársait. Ez a rendkívüli feitiá- borodás nemcsak a legteljesebb mértekben jogos, de minden be­csületes emíber számára nagyon is érthető. Vájjon ki az, akinek ne szorulna ökölbe a keze 'akkor, amikor larról ball, hogy egy álig felfegyverzett banda lopakodik be hazánkba, hogy itt embereket ra- bciljon, szemérmetlenül kémkedjen, gyi kosságokat és robbantásokat szervezzen. A vádhatóság jól tud­ja, hogy feladatát csak akkor tölt­heti be ebben a tárgyalóteremben, ha ráolvassa ezeknek a fegyveres banditáknak és bűntársaiknak a főjére mindazt a gaztettet, amivel ezt a felháborodást, gyűlöletet, békésen dolgozó népünkből kivál­tották. Az ügyész ezután hangsúlyozta, hogy ebben a büntetőperben nem­csak .az itt ülő vád ottakról van szó, hanem ennek a büntetőpernek bizolnyítékai jóval messzebbre mu­tatnak. A tárgyalás adatai nem­csak ezeket az áiiig felfegyverzett, sokszorosan rovottmuitú i-ablókat leplezték le, hanem ezeknek a vádlottaknak hitvány bűntársait, Tito fasiszta Gestapojáf, az UDB-t, a belgrádi fasiszta csőcselék egész terrorszervezetét. Ennek a tárgya5ásnak a meg- döntäietetiie® bizonyítékai azt iga­zolják, hogy nemcsak ezek a vád­lottak valók a vádlottak padjára, ezek a bizonyítékok a vádlottak szégyenipadjára szegezik a rablók­kal és gyilkosokkal egvüj-t a lelep­lezett felbujtóikat Be grádban és Washingtoniban egyaránt. Dr. Alapy rámutatott arra, hogy annak a büntetőpernek a fő jelleg­zetessége, hogy e vádlottak fel- fegyverzet fen emberrablásokat, kémkedést és más alávaló garáz­daságokat követtek el. A büntető­per másik főjellemzője az a tény, hogy a bűnbanda szerves része, hű kiszolgálója, megvalósítóija volt an­nak a bűntevékenységnek, melyet Tito fasiszta gllamgépezete naP" ról-napra elkövet. E bűnbandának bebizonyosodott gaztettei és tag­jainak személyes sajátosságai a belgrádi bandavezéreknek és gaz­dáiknak, ;> washingtoni imperialis­táknak igazi arculatát tárták fel ezen a tárgyaláson. Ezt az alá- iiűzoftam bűntárs! viszonyt Bálint László és bandája, valamint Tito és egész fasiszta diktatúrája kö­zött, ennek a büntetőpernek szá­mos jellemző, megállapított ténye bizonyítja. / Mindenekelőtt arra kívánok rá­mutatni’, tisztelt büntető tanács, hogy Bálint Lászlót és gengszter- társait, ezt a bűnbandát az t)DB Tito .fosilszitia Gest apója fő- és al­központjaiban válogatták így ösz- sze és képezték ki aljas bűntevé­kenységükre. Mindenekelőtt az UDB tisztjei voltak azok, ak'k Bálint Lászlót örömmel ölelték keblükre akkor, amikor a hozzájuk hasonló Bálint László az UDB börtönében héthó­napos koplalás és spekulálás után eflmc-ndot'la, hogy Magyarországon áldetektívként elkövetett zsarolá­sok, rablások és betörések soro­zata miatt a bíróság többéves bör­tönbüntetésre ítélte, ahonnan meg­szökött. Bebizonyosodott a tárgyalás so­rára Bálint, Kenyeres és társaik vallomásából az UDB tisztjeinek szerepe, akik Szabadkán és szer­te Jugoszláviában Bálint-féle bőr- töntöltelékekkel közösen, igazi rablók módjára fosztogatják a bé­kés lakosságot, megosztoznak a zsákmányon és eltüntetik, aki szót mer emelni ez ellen. Emlékeztetni kívánom a tisztelt büntetőtanácsot, hogy az UDB tisztjeinek igazi .arca már a Rajk- per során is lelepleződött, már ott láttuk, hogy kikből tevődnek össze: tolvajokból, rablókból, provokáto­rokból, akik gyötrik a jugoszláv .népet. íme ezért a meghitt gonosz­tevő-összhang és zavartalan együtt­működés a tanító és a tanítvány, az UDB és Bálint László és ban­ditatársai között. Felhívom a büntetőtanács figyel­mét arra is, senki se higyje, hogy az UDB valami különleges része a Tito-fasiszta államnak. A vádlot­tak bűntetteinek bizonyítékai azt tanúsították, hogy Bálint László bandája éppen .olyannyira az UDB szolgálatában állt, mint ennek az egységes titóista bűnbandának más részei, mint többek között a buda­pesti úgynevezett , követségük”. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a vádlottak azt az utasítást kap­ták az UDB-től, hogy terrorista és kémtevékenységük során minden lényeges mozzanatot az előre meg­állapított tolvajnyelven jelentsenek a titóista budapesti követségnek. Aláhúzom; a vádlottak azt az utasítást kapták az UDB-től, hogy csak tárcsázzák a követség buda­pesti telefonszámát, a bizonyos 420—566-ot és mindegy, hogy ki veszi fel a kagylót, férfi, vagy jnő, teljesen mindegy, nem kell tehát Bálint László vádlottnak a titóista követségen mondjuk az egyik, vagy másiik, vagy harmadik kémet a te­lefonhoz kérni és elmondani a tol­ás egyformán kész közvetíteni a belgrádi központba a befutó jelen­téseket. Emlékeztetem a tisztelt hüntető- tanácsot Sztevan0v Julia tanúval­lomására is; „Amikor közöltem Komatina ügyvivővel és Milasin titkárral a Tiszai néven jelentkező férfi telefonüzenetét, láttam raj­tuk, hogy már várták ezt a te­lefonüzenetet és elégedetten össze­mosolyogtak.” Az ügyész rámutatott, hogyan kapcsolódnak össze a bizonyítékok láncszemei; az UDB kiképzi és fel- fegyverzi a börtönszökevényekből rekrutálódott bandáját, Bálint Lászlókat, fegyveres erők biztosí­tása mellett átdobja a bandát a Magyar Népköztársaság békés te­rületére, hogy embert raboljanak, kémkedjenek, szervezzenek olyan bázist ennek a fasiszta bandának, ahol feltűnés nélkül lehet gyilkol­ni. Ha gengsztertevékenységüket befejezték, ezt jelentik a követség­nek, a követség értesíti az UDB központját, hogy várhatják a visz- szafelé szökő banditákat. Az ér­kezésnél pedig ropognak a1 határon a géppisztolyok és golyószórók so­rozatai és így egy formális zá/ó- tűz fedezete me 11 étit érkeznek a banditák vissza eredeti kiindulási pontjukra. Amikor pedig ezt a gaztett-soro­zatot, amelytől a vér minden be­csületes embernek a fejébe tódul, — a mi kormányzatunk tiltakozó jegyzékkel visszautasítja, mint sze­mérmetlen kihívást hazánk és bé­kés népünk ellen, akkor közbelép a Tito-fasizmus külügyminisztériu­ma és egyszerűen letagadja a na­pot az égről. Rámutatott arra, hogy Bálint Lászlót, Kenyeres Sándort, vagy éppen a hatodrendű vádlottat, Raf- fai Bélát teljesen egybehangzó mó­don és azonos szavakkal szervezte be- az UDB. Egyformák a szavak, amelyekkel szolgálatukba fogadták ezeket a gonosztevőket. Mutogat­ták a géppisztolyt, mutogatták amerikai felszerelésüket, mutogat­ták a pisztolyokat, a tőrt, a fiolák­ba zárt mérgeket. Mutogatták a patent bilincset, amely éppúgy amerikai, mint ez a felfújt gumi­hólyag. ez a Belgrádon keresztül idekerült amerikai csempész-csó­nak. Ezt hangoztatták az UDB tisztek minden gonosztevő szolgá- latbaifogadá.sánál és hozzátették, hogy ilyen felszereléssel nem is lehet olyan veszélyes mesterség’ kémkedést, rablást és gengszterte- vékemységet kifejteni a Magyar N ópköztársaságban. Ezeket a terrorista eszközöket, amelyeket itt látunk, tisztelt bün- tetőtanács. amelyeket ezeknek a gonosztevőknek a kezéből csavartak ki a magyar dolgozó nép hűséges fiai, a Tito-fasiszta állam külön­böző funkcionáriusainak az Ame­rikai Egyesült Államok imperialis­ta urai adták. Ez tehát az a se­gély, amelyet Tito gazdáitól kaip és amelyet így használ békés népek ellen. Tisztelt büntetőtanács'! Ezek a tények, bár végtelenül felháboríts­ak, de egyáltalában nem újak. LTta- lok arra a jegyzékre, amelyet a Magyar- Népköztársaság külügymi­nisztere alig egy esztendeje, 1951 december 1-én nyújtott át a buda­pesti amerikai követségnek. Ez a jegyzékünk Leszögezte —- idézem: „1951. október 10-én Truman úr, az Amerikai Egyesült Államok el­nöke aláírta a kölcsönös biztonság­ról szóló 1951. évi törvényt, amely százmillió dollárt irányoz elő ,,a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarorszá­gon, Romániában, Bulgáriában, Air bániában élő, vagy ez országokból elmenekült kiválogatott személyek számára arra a célra, hogy e sze­mélyeket az északatllanti egyez­mény szervezetét támogató fegyve­res erők alakulataiba tömörítsék, vagy más célokra.” Ennek a büntetőpernek a lefoly­tatott tárgyalás során a legaprólé- kosabban megvizsgált bizonyítékai íme itt vannak előttünk. Ezek a géppisztolyok, a fegyvergolyóknak százai, a patent-tőrök, a tudomá­nyosan megvizsgált rettenetes mér­gek — ez ennek a gyalázatos szé­gyentörvénynek a gyakorlati meg­vény a gyakorlatban hogyan mű­ködik. Most mindenki előtt világos, hogy a százmillió dollárt folyósító I amerikai gazemberek kit és mit | pénzelnek szennyes doháraikkal: | embert rabolnak, gyilkosságokat í szerveznek, fegyverrel, méreggel törnek orvul, álcázva egy békés or­szág békés népe eilen. Az ügyész kiemelte aimak a rendkívül aprólékos vizsgálatnak az értékét, amellyel a bíróság a le­folytatott tárgyaláson egyenkint megbizonyosodott a bizonyítékon alaposságáról. Ennek az egészen részletes bizonyítási eljárásnak alapján állapítom meg — folytatta dr. Alapy, hogy a vádirat minden szava, minden állítása teljesen bebizonyosodott. A tárgyaláson a vádlottak szabadon adták elő val­lomásaikat, tették meg észrevételei­ket. A bizonyítás adatai alapján egy­ségesen kívánom összefoglalni a vádlottak bűntetteinek lényegét. Bálint Lászlóra bebizonyosodott, j hogy az 1930. évi III. törvény 58, 160, 61. szakaszai szerint haláliái büntetendő kémkedés bűntettét kö­vette el. Bálint László bandájával együtt nemcsak kém jelentéseket ad­tak, hanem fegyveres terrohbandát szerveztek és a büntető törvény- könyv 324. szakaszába ütköző em­berrablást követték el. Az ügyész ezután ismertette a bíróság előtt bebizonyult cselekményt. Ennek a fegyveres emberrablás­nak a részletezésénél engedje meg a tisztelt büntető tanács — mon­dotta a többi között—■, hogy a bűn­jelek között itt fekvő két hátizsák­nyi textilárú idekerülésére is ki­térjek, amit Bálint László és Ke­nyeres Sándor vádlottak az UDB- től kapott vérdíjcn vásároltak itt Budapesten. Jugoszláviában ugyan­is, ahol az amerikai kiváltságos személyek, mint az UDB őrnagya, sem tud ruhát vásárolni, mert sok a fegyversegély, de textiláru nincs és családja ropgyos. Ezért került a bűnjelek közé vagy 25 méter se­lyem, harminc méter szövetanyag, valamint az a fehérnemű, amelyet az emberrabláskor két hátizsákban a lopott autóra raktak. Tisztelt büntetőtanács! Vádíbe- szédieimiben összegeztem ennek a büntetciperndk alávaló gaztetteit, c’ rablásokat, zsarolásokat. Rámu­tattam arra, hogy ezek a vádlot­tak börtönszöfcevényielk, rablók, hidegvérű gyilkosok, akik a gép­pisztolyt, a tort, a mérget úgy ke­zelik, mint gálád mesterségük ke­zükbe illő szerszámait. Rámutat­tam arra, hogy a vádlottak gaztet­teik elkövetése során a ’legszoro­sabban együttműködtek az UDB- val, a budapesti Tito-követséggel, T.itonak egész fasiszta államgépe­zetével. Együtt kémkedtek, együtt raboltak el embereiket, együtt vit­ték végbe ezt a förtelmes bűntett- sorozaitiot. Erre az ügyre kifejezet­ten áll a közmondás: ,,A madarat tolláról, az embert barátjáról”, amilyenek ezek a vádlottak és gaztetteik,ugyanolyan a barátjuk, a Tito-banda, amilyen gaztetteket követtek el a vádlottak kicsiben, a Tito-fasiszta diktatúra ugyan­ezeket a gaztetteket viszi végbe négy méretekben. Van-e becsüle­tes ember, aki ezeket a banditákat nem tekinti ellenségének? Ki az, aki Vallásra, hitre, gondolkodásra való különbség nélkül ne követel­né, hogy e kémeket, gyilkos óikat, eirherrablóíkat, banditákat meg kell semmisíteni? Tisztelt büntető- tanács! Az ügyésznek az a hiva­tása, hogy időrendi sorrendben el­ső bírája legyen vádiratának és még a legelvetemültebb gonosz­tevő megvádolásánál is vizsgálja mindazt, ami nemcsak a vádlot­tak ellen, hanem a vádlottak javá­ra is szól. Ezt a vizsgálatot elvégeztem és alaposan végeztem el- De a vád­lottak számárai nincs enyhítő kö­rülmény. Nincs enyhítő körülmény ezeknek a vád’ottaknak, mint ahogy nincs enyhítő körülmény gazdájuk, a Tito-banda számára, amelyet előbb vagy Utóbb, de biz­ton utolér a jogos ítélet és meg­torlás. Az ügyész hangsúlyozta, hogy e tettemkapott vádlottak borzalmas cselekmény elmek súlyát nem eny- * hifi a beismerés. De nem menti a jugoszláv ál­lampolgár Bálint Lászlót az sem — folytatta Alapy — hogy amit itt, a mi hazánkban merészelt, azt a belgrádi fasiszták egyenruhájában, a Tjto fasiszta diktatúrájában gát­lástalanul. követhette el. Ott ra­bolhatott, terrorcselekményeket, provokációkat követhetett el, de retíenetesen tévedett, ha azt hit­te, hogy az ilyen gaztetteket a mi hazánkban is büntetlenül elkövet­heti. Ez a vádolt bünbarada rá keil, hogy döbbenjen az ítéletiből arra, hogy a kémkedés, a fegyve­res emberrablás és) banditízmus olyan gaztett a mi népünk joga szerint, amelynek elkövetőjére a legeúíyc-sahb ítélet vár. Tisztelt büntetőtanács! Ennek a bűnlbandároak íe háborító gaztetteit gyűlölettel bélyegzi meg dolgozó népünk és ezekre a vádlottakra, kivétel nélküli a legsúlyosabb bün­tetést követeli. Ezt a követelést a vádhatóság nevében mindenben elfogadom és a bíróság .előtt a leg­határozottabban juttatom kifeje­zésre. A bíróság ítélete Legyen el­rettentő, hogy minden alávaló terrorista kém létezésének min­den percében csak arra gondolhas­son, hogy becstelen útjának végén az elkerülhetetlen megtorlás vár­ja, Értsenek a bíróság ítéletéből azok ils, akik ezeknek a vádlottak­nak elvetemült belgrádi, vagy viaíihinrftoni gazdái. Tudják meg étiből az ítéletből, hogy a békés nérvek erősek és öklük szétzúzza mindazokat, akik építőmunkájuk- ra, békés életűikre kezet emelnek. A védők felszólalása Ezután a védők felszólalására került sor. Bálint László elsőrendű vádlott védője, dr. Pátriász István, rámu­tatott, hogy a jugoszláv UDB ki­használta Bálint büntetett előéle­tét. A szabadkai UDB börtönében az történt, hogy a vádlottat, a ta­pasztalt zsarolót, a még nála 'is taipaszltaltabb zsarolók megzsarol­ták. Végül irgalmas ítéletet "kért. Dr. Bolgár György, Kenyeres Sándor védője többek között kije­lentette : Ennek az ügynek a íővádlottai az UDB, a jugoszláv népet eláruló Tito-klikk, amely maga is az ame­rikai imperializmus szolgálatában áll és annak vak eszköze. Ezután dr. Bálint György, Pú­pos János, Púpos István és Raffai Béla védői kérték, hogy védenceik­nél a bíróság vegye figyelembe a felmerült enyhítő .körülményeket. Az utolsó szó jogán Elnök; A bűnvádi penremditairlás rendelkezése szerint a vádlottakat illeti ai tárgyaláson az utolsó szó. Bálint László; Kérem, én csak annyit kivárnék mondani, beesä ietes vallomást tettem, kérem a bíróságot, méltányolja. Kenyeres Sándor az utolsó sté jegán kérte a bíróságot: vegye ii- gyelleimbe, hogy bűncselekmétnyei elkövetésére az UDB kényszerí­tette. Dr, Bálint György kijelentette: éveiken át hal'gatta » londoni rá­diót, Amerika hangjáti s ez befo­lyásolta magatartását a nlápi de­mokráciával szemben. Púpos János az utolsó szó jo­gán büntetlen előéletére hivatko­zott, míg Púpos István és Raffai Béla nem kívánt élini az utolsó szé jogával. Az elnök ezután bejelentette, hogy a bíróság határozathozatalra vonul vissza. A határozat kihirde- téséntek idejét délután 17 órába* állapította meg. Az ítélet kihirdetése A budapesti megyei bíróság hét­főn délután 5 órakor folytatta a jugoszláv embe.rr.ablók Ibűnperé nek tárgyalását. 5 óra után né­hány perccel vonult be a budapes­ti megyei bíróság. Ölti Vilmos ta­nácselnök megnyitotta a folytató­lagos tárgyalást és ítéletet hirde­tett. A budapesti megyei bíróság a tények alapján megállapítja, hogy az előzetes letartóztatásban lévő Bálint László, Kenyeres Sándor és dr. Bálint György vádlottak bűnö­sek az 1930, évi III. törvény 58. paragrafus álnak (1) bekezdésében és 60. paragrafusának 3. pontjában (Folytatás a 3, oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom