Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-18 / 270. szám

Kedd, 1952. november 18. SOMOGYI NÉPLAP 3 Az ííélel kihirdetése Hírei a Szovjetunióiról Qlzmzeikäzi izmtLe (Folytatás a 2. oldalról.) meghatározott, a 61. paragrafusá­nak (3) bekezdése szerint minő­sülő kétrendbeli, az együk esetben folyta te aigcsan elkövetett kémke­dés bűntettében. Továbbá a biintetőtörvénykönyv 324. paragrafusaiban meghatározott kétrendbeli, ember,rablással elkö­vetett terrorcselekmény bűntetté­ben, valamint az 1940. évii XVIII. törvény 1. paragrafusában megba­tározott és a 11. paragrafusa sze­rint minősülő, a Magyar Népköz- társaság nemzetközi érdekeit sér­tő bűntettben. Púpos János lés Púpos István vád­lottak bűnöseik az 1930. évi III. törvény 58. paragrafusának 5. pontjában meghatározott és 61. paragrafusának (3) bekezdése sze­rint minőtsüiő kétrendbeli kémke­dés bűntetteiben. Tcválblbá .a büntetőtörvénykönyv 324. paragrafusában megbatározott emberrablással elkövetett terror­ise, ekimény bűntettében, valamint az 1940 évi XVlII. törvény 1. pa­ragrafusában meghatározott és a lí. paragrafusa szerint minősülő, s. Magyar Népköztársaság nemzet­közi érdekeit sértő bűntettben. Ezért a budapesti megyei bíró­ság Bálint László vádlottat összbün- íetésül halálra, Kenyeres Sándor vádlottat össz- büntetésül halálra, dr. Bálint György vádlottat összbünteiiésül halálra, Púpos János vádlottat ösiszlbün- Íetésüí életfogytiglani börtönre és Púpos István vádlottat összbün- tetésii'l halálra ítéli. Valamennyi bűnösnek ítélt vád­lott tejes vagyonát, élkolbozzs1, az elkövetett büntettek lefoglalt esz­közeit is elkobozza. Negyedrendű Púpos János vád­lottat a közügyektől 10 évre el­tiltja és az előzetes letartóztatás­ban eltöltött idejét » büntetésibe beszámítja. Ellenben batodrendű Rstffai Bé­la vádlott ügyében a budapesti megyei bíróság a bün'tetőperrend- tartás 32. paragrafusának (1) be­kezdése, továbbá 142. paragrafusa és 175. paragrafusának (1) bekez­dése alapján hatáskörét leszáfllílt- ja és ügyét illetékes elbírálás vé­gett a budapesti hadibíróságihoz át­teszi. Elnök; Az ítélet részletes indo- ko.á.sát az más bafo (fialandó ítélet tártulrrazzá. Ez a megyei bíróság í! éltet e. ALaipy Gyula államüigyész a ki­hirdetett ítélet ellen az eljárásjog 187. szakasza alapján fellebbezést jelentett be a Púpos János vád­lott terhére kiszabott büntetés sú­lyosbítása végett, halálbüntetés kiszabása végett. A megyei bíró­ság ítéletét egyéb rendelkezései tekintetében tudomásul vette. In­dítványozta a büntetőperrendtar­tás 174. szakasza alapján, hogy a megyei bíróság a vádlottak előze­tes letartóztatását az ügyiben ho­zandó jogerős határozatig hosszab­bítsa meg. Az I., II., III., IV. és V. rendű vádlottak védőd enyhítésért fel­lebbezést jelentettek be. A VI. rendű vádlott védője a megyei bí­róság határozatát tudomásul vet­te. Valamennyi vád.ott csatlako­zott védője nyilatkozataihoz. Elnök: Az ítélet Raífai Béla te­kintetében jogerős. A megyei bí­róság a bejelentett fellebbezések alapján az ítéletet a vonatkozó iratokkal együtt felülbírálás vé­gett a Magyar Népköztársaság egfelsötib bíróságához terjeszti. Valamennyi vádlott a jogerős ha­tározatig előzetes letartóztatásban marad. A halaira ítélt Bálint László, Ke­nyeres Sándor, dr. Bálint György és Púpos István vádlottak kegye­lemért folyamodtak. A védők csat­lakoztak kegye mi kérésükhöz. Az elnök végül Ibejleientette, hogy a megyei bíróság büntető ta­nácsa kegyelmi tanáccsá alakul és a tárgyalást fcerekesztette. A kutasi állami gazdaságban aktívaéttekezleten vitatták meg a feladatokat A kutas! állami gazdaságban no­vember 13-án aktívaértekezletet tartottak. Az értekezleten részt- vett a gazdaság vezetősége, a párt és szakszervezeti vezetők, brigád- vezetők és a gazdaság legjobb dol­gozói. A beszámolót Bókv József igazgató elvtárs iaríotta. Ismertet­te az elért eredményeket. — Az á! ami gazdaságoknak példát kell mutatniók és elsősorban olcsón, sokat kell termelniök — mondot­ta. — Az állami gazdaságban, hogy a termeléKienység emelése milyen szoros kapcsolatban van a dolgo­zók keresetével, azt mutatják a következő pé dák: Zákányi György híz'aló-kanász jól dolgo­zott, a gondjaira bízott állatokat lelkiismeretesen nevelte, így a 20 —25 kilogrammos süldőknél átla­gosan 36 kg abraktakarmány mel­lett 10.5 kg súlygyarapodást ért «II, ezzel emelte a termelékenységet, olcsóbb lett a termelés és 27.2 százalékos daramegtakarítást ért el. Fizetése havi 1600 forint. Kajtár Imre sertiésgondozó inam alkal­mazta a fejlett módszereket, kere­sete 700 forinton alul van. A trak­torosoknál' szintén ez a- helyzet. Bárány János traktoros kihasznál­ta a gépet, munkaidőt, napi 10—12 hold szántást végzett, ennek alap­ján fizetése 1300 forint. Ugyanak­kor Bakos István 'traktorosnak, aki nem teljesítette még a tervét sem, fizetése 300 forint volt. Bóla elvtárs a hiányosságokról szólva elmondotta, hogy a növény- termesztésben a. rossz brigádszer­vezés, a teirvszerűtlem'ség követ keztében a gazdaság a béralapot a. háromnegyedév'ben 35 százalék­kal túllépte. Sok volt az olyan ki­fizetés,, amply mögött nem volt teljesítés. Előfordult a brijgádveze- tők (hibájából, hogy nem biztosítot­tak munkát, vagy szerszámot a dolgozóknak, így a termelésből munkakiesés volt. Bóla elvtárs bírálta a vezető­séget, elmondotta, hogy első­sorban ő volt felelős a hiá­nyosságokért, mert tudott- a hibákról, íoglialko- zott is velük, a fc-rigádvezetők azonban ..megszokták” v. bírálatot, nem javítottak munkájukon. A gazdaság a háromnegyedéiben bi­zonyos deficittel zárult. Ennek oka, hogy nem volt meg az egyéni felelősség. A tiervszerüllenscig, a rossz munkaszervezés is elősegí­tette és az, hogy a dolgozókkal nem ismertették a tervet. Elő­idézte az is, hogy egyes vezetők és dolgozók gondatlanul bántak az állam vagyonával. Előfordult, hogy Pálóczi Gyöngy brigádvezető egyé­ni telefonbeszélgetéseket eszkö­zöt a gazdaság számlájára. Fő hi­ba volt az, hogy az új agrotech­nikai mcdszie-reket nem alkalmaz­ták a dolgozók. Bóla elvtárs ezután megszabta a gazdaság közvetlen feladatait. Felhozni kell a takarékosságot, a sáríbesmyői állami gazdasággal fo­lyó verseny eredményeit t°vább fokozni, mely már eddig is több mint 300 ezer íorínt meg­takarítást jelent a gazdaság­nak. A pártszervezet segítse a vezető­séget, elsősorban a kommunisták álljanak helyt a munkában. Har­colni kél] a pocsékolás, az állam vagyonának tékozlása, a lógás és a fegyelmezetlenség elén. A dol­gozók tömegeit be kell vonni eb­be a munkába. A dolgozók bírál­ják a vezetőséget, de egymás hi­báit is. E; kell érni, hogy maguk a dolgozók ítéljék el ez állami vagyon rongálóit, a fegyelme zetlenréget, a lógást, az indo­kolatlan fizetést. A beszámoló után hozzászólá­sok következtek. Bárány János traktoros elmondotta, hogy már négy nap óta azért nem tud szán­tani, mert nem biztosítanak szá­mára üzemanyagot. Ennek követ­keztében tervét nem tudja határ­időre teljesíteni. Hiányossága volt az értekezletnek, hogy nem ké­szítették elő kellően és nem bí­rálta eléggé a hibák elkövetőit. A hozzászólók leginkább saját ügyei­ket vetették fel, keveset foglal­koztak a gazdaság ügyével. A. Melnyikov, a II. sz. állami csapágy-gyár főtechnológusa a gyár tapasztalatairól ír a ,,Mosz- kovszkaja Pravdádban. Gyárunk dolgozói előtt — írja A. Melnyikov —r az a feladat áll, hogy az elkövetkezendő két-három év alatt kettőzzék meg a terme­lést. E feladat megoldására műsza­ki és szervezési intézkedéseket dol­goztunk ki. A terv főként a mun­kagépek korszerűsítésére irányul. Ezzel a kérdéssel több komplex­brigád foglalkozik. A brigádok tag­jai mérnökök, technológusok, szta­hanovisták és újítók. * * * Turkméniából megérkezett Mosz­kvába a Szovjetunió hidrotechnikai és talajjavító tudományos expedí­ciója, amely az Amu-Darján egy új vízgyüjtőállomás építésénél nyúj­tott segítséget. A vizgyüjtőállomás a Túrkmén-főcsatorna egyik része, Az új vízgyűjtő állomást külön­leges iszapfogó kamrákkal látták el, amelyek kiküszöbölik azt a ve­szélyt, hogy az Amu-Darjá'ból ho- mokhordalék kerüljön a csatorná­ba. A homokot és a kődarabokat a kamrából hidraulikus úton távo­lítsák el. " Az állami földalaphoz tartozó tartalékszőlők bérbeadása Az állami földalaphoz tartozó tartalékszőlők hasznosításáról a szőlőkezelési igaizgatóságfroz tar­tozó sző.őkezelési felügyelőségek gondoskodnak. A felügyelőségek feladata, hogy ezeket a szőlőket olyanok kezére bízzák, akik azt a jó gazda gondosságával művelik meg. Állami gazdaságoknak, kísér­leti 6s tarigazdaságoknalk, borfor­galmi vállalatok cé gazdaságainak végleges kezelésbe, termelőszövet­kezeteknek, egyénileg gazdálko­dók földművesszö vetkezeti cso­portjainak és az arra érdemes dol­gozó parasztoknak haszonbérbe adják. Az a termelőszövetkezet, amely a haszonbérleti szerződés feltéte­leit kifogástalanul teljesítette, kér­heti;, hegy a tartalékszőlőt végle­gesen is használatába -adják. Az egyénileg gazdálkodók ré­szére az állami földalaphoz tarto­zó Uirtafliékszőlők évi haszonbérét minőségi osztályonként állapítják meg: I. osztályú szőlő haszonbére holdanként 350, II. osztályú 250. III. osztályú 150 és a IV. osztályú 80 forint. A termelőszövetkezeteik az osz­tályonként megállapított évi ha­szonbér hlatvan százalékát, az egyénileg gazdálkodóik földműves­szövetkezeti csoportjai pedig 85 százalékát fizetik. A haszonbér magába foglalja a termelőt terhelő összes adókat is. A tartalékszőlők bér'ői a borbeadási kötelezettség­nél is .kedvezményben részesülnek. A haszonbérlet időtartama ter­melőszövetkezeteknél 3—6, föiM- művesszövetkezeti csoportoknál és egy én lieg gazdálkodóknál 1—3 év. Németország Demokratikus Nemzeti Frontja Országos Tanácsa elnökségének nyilatkozata Berlin, d'ASZSZ.) Németország Demokratikus Nemzeti Frontja Országos Tanácsának Elnöksége nyilatkozatot adott ki a német kér­dés békés megoldását célzó nemzet­közi értekezlet munkájának ered­ményeiről. A nyilatkozat rámutat, mily fon­tosak az Országos Tanács novem­ber 12-i ülésén hozott határozatok, melyeknek célja a nemzetközi ér­tekezlet javaslatainak megvalósítá- sa., A határozatok következetes végrehajtása — mondja a nyilatko­zat — biztosítja a .német nép szá­mára a nemzeti egységet, a füg­getlenséget és a békét. Az Országos Tanács Elnöksége egyetért a Német Kommunista Pártnak Németország nemzeti egy­sége helyreállításáról szóló Prog­ramm jával. A nyilatkozat rámutat: különös figyelmet kell fordítani az ameri­kai politika agresszív jellegének leleplezésére, az éberség fokozására és a bonni háborús szerződés elle­ni harcra. A német nép — állapítja meg befejezésül a nyilatkozat — csak akkor lesz sorsának intézőjévé, ha Németország minden hazaifia egye­sült Németország Nagy Demokra­tikus Nemzeti Frontjában. Világszerte megünnepelték a dolgozók november 7-ét Harmincöt esztendeje, hogy a világ dolgozói november) 7-én megünneplik a Nagy Október évfordulóját. E napon minden évben milliók tekintete fordul a Szovjetunió felé, milliók és milliók meríte­nek erőt október tapasztalataiból a nemzeti függetlenségért, a ki­zsákmányolásmentes életért, a békéért vívott harchoz, Hosszú évek óta nem fordult elő azonban, hogy ilyen mindent elsöprő lelkesedés, sei, ilyen hatalmas erővel, a szolidaritás ilyen lenyűgöző megnyilvá­nulásaival fordultak volna a világ dolgozói a Szovjetunió és dicső Kommunista Pártja felé, mint ebben az évben. Azok a százezrek és milliók, amelyek a szocializmust építő or­szágokban szabadon és boldogan ünnepelhették november 7-ét, új, boldog, gazdag életüket köszöntek meg e napon október hőséinél;. A Kínai Népköztársaságban, az európai népi demokráciákban és a Né. met Demokratikus Köztársaságban meggyőző erejű politikai demons­tráció voit november 7, az a nap, amely bevilágítja ezeknek az or­szágoknak útját. Ünnepelt ezen a napon a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság harcoló népe is, ünnepelte november 7-ét, ünnepelte a szocializmus győzelmét, A kapitalista és gyarmati országokban a Szovjetunió Kommu­nista, Pártja XIX. kongresszusának határozatai a lelkesedés lángját gyújtották meg a még rabságban sínylődő népekben is. A kong rész. szus fényeben megláthatták ezeknek az országoknak népei, hogy az ö számukra is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmes eszméi mutatnak utat. Ez a magyarázata annak, hogy míg az elmúlt esztendőkben a nyugati országokban úgyszólván csak a kommunis­ták ünnepelték a nagy évfordulót, idén a dolgozó nép széles tömegei adtak kifejezést lelkesedésüknek. A Szovjetunió 'iránti \barátság', a) Szovjetunió iránti bizalom voit az az alapgondolat, amely világszer. te áthatotta ezeket az ünnepségeket. Becsben és Delhiben, Komcsiban és Teheránban, Montrealban és Helsinkiben egyaránt a békét és annak bástyáját, a Szovjetuniót éltették az ünneplő tömegek. Nincs a világnak egyetlen pontja, ahol ne ünnepelték volna ezen a napon a dolgozók. Svédországban, Norvégiában, Dániában, Hollan­diában előadásokon, gyűléseken, kvltúresteken emlékeztek meg az évfordulóról. Belgiumban e napon kezdődött meg a belga-szovjet ba­rátság hónapja, amelynek során háromszáz filmbemutató, 11,0 kiál. Vitás, számos brosúra ismerteti meg a belga néppel, mit Iwszönhetneh a Szovjetunió népei, mit köszönhet az egész világ népe az Októberi Forradalomnak. A legtöbb országban nov. 7-e megünneplése eggyé vált a béke meg­védésének harcos tüntetésével. Párizsban 30.000 dolgozó izzóan lelkes békegyűlése volt a november 7-i ünnepség. Olaszország szerte az amerikai imperialisták megszálló politikája, háborús készülődései ellen tüntettek november 7-én, Londonban hétezres tömeg vett részt azon az ünnepségen, amely az angol-szovjet barátság hónapját megnyí. tóttá, s ez a hétezer ember százezrek nevében követelte a békét, követelte a baráti kapcsolatokat a Szovjetunióval, Nyugat-Németorszagban Adenauer fasiszta.jellegű kormánya a rendőri intézkedések egész sorával próbálta elfojtani a november 7-i ünnepségeket. Stuttgartban betiltották a német-szovjet baráti társa­ság ünnepét, Nyugai.Berlinben rendőri készültség próbálta terrori­zálni az ünnepre készülő dolgozókat, a nyugatnémet városok egész sorában lépteic, működésbe Lehr rendőr miniszter fogdmegjei. Mégis- a dolgozók Németország nyugati részében is törhetetlenül, lelkesen ül- ték meg a nagy ünnepet. M világ népeinek mély bizalma nyilvánult meg ezen a napon a Szovjetunió iránt. Az a bizalom, amelyről méltán mondhatta Sztá­lin elvtárs, az SZKP XIX. kongresszusán,- , Különösen értékes szá­munkra ez a bizalom, amely azt jelenti, hogy készek támogatni pár­tunkat a népek ragyogó jövőjéért vívott harcában, a béke megőrzi, sóért vívott harcában”, A háború és a béke erőinek haíca az ENSZ-ben Már az ENSZ 6. ülésszakában is megmutatkozott, hogy nyiko­rog és akadozik a valamikor hibátlanul működő amerikai szavazógép. Idén nem egyszer már csődöt mondott ez a bűvös gépezet. A békére vágyó népek egyre gyakrabban kényszerítik arra kormányaikat, ENSZ-beli küldöttségeiket, hogy egy-egy kérdésben — de nem ritkán az agresszorok egész politikájában — szembeforduljanak a háború* gyujtogatókkal. Az amerikaiak kielégíthetetlen terjeszkedési vágya, az amerilcai monopolisták olthatatlan profitéhsége egyre élesebb el­lentéteket szül magéin az agresszív tömbön belül is. Világosan meg­mutatkozott ez már a koreai kérdés napirendre tűzésénélc vitájában is, amikor az amerikaiak a legféktelenebb nyomással is csak SO alá­írást tudtál; gyűjteni arra a javaslatukra, amellyel• meg akarták aka­dályozni e kérdés érdemben való megtárgyalását. Az elmaradott országok helyzetéről szóló vitában A. A. Gromiko rántotta le a leplet a gyarmatosító hatalmak politikéijáról. Az adataié gazdag tárával bizonyította be, hogy az imperialista tábor vezető hatalmai a népek millióinak nyomora árán töltik meg a bankárok és fegyvergyárosok pénzszekrényeit. Gromiko elvtárs az adatok egész sorával bizonyította be.- milyen hatalmas a fellendülés azokban a szovjet szocialista köztársaságok­ban — az Üzbég, Kazah, Kirgiz, Turkmen és Tadzsik Köztársaság­ban — amelyek az Októberi Forradalom előtt hasonló körülmények között éltek, mint a ma is elmaradott országok. Ezeknek az orszá­goknak termelése, kultúrális színvonala valamikor egyszinten állott Törökországgal, Iránnal, Pakisztánnal, Egyiptommal, stb. Ma terme­lésid; és lakosságuk életszínvonala sokszorosan felülmúlja az említett országokét, önálló nemzeti kultúrájuk van, felszámolták az írástudat­lanságot. míg az elmaradott — kapitalista iga alatt élő — országok lakossága ma is tudatlanságban, sötétségben él. Adatokkal bizonyí­totta Gromiko elvtárs, hogy az Észt. Lett és Litván Köztársaságok­ban — amelyek nem olyan régen még messze mögötte maradtak Észak-Európa más országainak — ma magasabb színvonalon áll a termelés, virágzóbb a kultúra, mint Belgiumban, Hollandiában és Skandináviában. Az ENSZ-ben folyó viták — bárhogyan is dönt egyes kérdé. sekben az amerikai többség — világosan megmutatják a világ közvé­leménye előtt a két út — az imperialista és a szocialista út —- kö­zötti különbséget, a két tábor, a háborús tábor és a béketábor közötti különbséget. Bebizonyítják a világ népei előtt, hogy- kik fe­nyegetne a békét, kik fenyegetik az emberiség boldog jövőjét, s kik azok, akik tántoríthatatlanul a béke és a haladás ügye mellett álla. nak. Az ENSZ 7. ülésszakának eseményei is világosan érthetővé te­szik Sztálin elvtárs kongresszusi szavait: — „Ami a Szovjetuniót il­leti, annak érdekei egyáltalán_ nem különíthetők el az egész világ békéjének ügyétől”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom