Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-23 / 275. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1952. november 23. A HL MAGYAR BÉKÉK|% egy hétig tart az Országos Őszi Vásár (Folytatás az 1. oldalról.) szülődáseinek politikai kihatásai sem. Az Egyesült Államoknak és a marsihaiiizá t országoknak ro hamos íasizálódása megy végbe Az Egyesült Államok új életre tá masztják a német és japán fa siszia háborús gócokat. A békesze rető és demokratikus erők eile: irányuló terror fokozódásával egy időben tömegesen bocsátják _ sza hadon, emelik magas katonai polgári méltóságokba a német japán fasiszta háborús bűnösöket Vi ágúra Imi törekvéseikben min denült a hazaáru’ó, a múltban nácikkal együttműködő elemekre ' támaszkodnak. A világszabadság hóhérai ők, akik minden tekintet ben a náci fasiszták nyomdokaiba iéptek. Az Egyesült Államok gyarmato sító politikája, világzsandár sze repe egyre elviselhetetlenebb já romként nehezedik a többi orszá­gokra. Nő a gyűlölet az amerikai megszállók .ellen Nyugat-Német országban. Az imperialista elnyo más ellen a gyarmati és függő né­pek hatalmas szabadságharcai in dúltak meg Közel- és Közép-Kele. ten, Afrikában. De nőnek az el lentétek az Egyesült Államok és a többi tőkés országok kormányéi közölt is. Az amerikai imperialis ták politikája háborús koníLiktu sok magvát hinti el a tőkés orszá gok között. Andres elvtársnö a továbbiakban hangoztatta: a népek nem fogják hagyni, hogy .népelnyomás, rabló fosztogatások, imperialista hábo­rúk rendszere, amelyet a történe­lem már diatóira ítélt, milliókat és milliókat vigyen önmagával együtt a sírba, rántson a pusztu­lásba. Ezért nő napról-napra azoknak a száma, akik az amerikai háborús gyujtogatókban saját országuk, sa­ját népük és az egész emberiség legádázabb e'lenségeit ismerik fel. Megnövekedtek, egyre hatalmasab­bakká válnak a háború és reakció táborával ellentétes erők, azok_ az erők, amelyek alkalmasak és képe­sek euy új világháború megakadá­lyozására, a háborús gyújtogatok megfékezésére, a demokrácia és bé ke erői. A demokrácia és béke táborának élén áll a világ legerősebb hagy hatalma, a nagy Szovjetunió amelynek ereje nap mint map nö vekszik. Ma sokkal erősebb, mint tegnap volt és holnap sokkal na­gyobb ereit fog képviselni, mint ma. És ez a roppant erő, amit a szovjet állam jelent; ez a hatal más anyagi erő és még hatalma­sabb erkölcsi erő, amit a .szovjet . népek eszmei összetör ro ttí ága, szó cialista öntudata, lángoló haza- és szalbadságszeretete , jelentenek, mindez a béke ügyét szolgálja Ezért szegezi a békeszerető embe­riség reményteljesen a szemét a Szovjetunióra. Ezért tekinti a szovjet népeket az emberiség él­csapatának, elsőszámú rchambri- gádjának. Ezért vallja, hogy a Szovjetunió következetes és tevé­keny békepolitikája a béke-világ- front fő ereje. Andiig elvtársnő hangsúlyozta, hogy ú'jabb világháború kirobban­tásának megakadályozását jelölte ki a szovjet külpolitika alapvető feladatként a Szovjetunió Kom­munista Pártjának ez év októbe­rében lefolyt világtörténelmi1 je­lentőségű XIX. kongresszusa is. A béke erőinek hatalmas növe­kedését jelenti a népi demokrati­kus országok megerősödése Euró­pában és Ázsiában — mondotta Andics elvtársnő, majd így foly­tatta: — Ezt a gyors növekedést, gyarapodást tapasztalja a mi 'né­pünk is, a népi demokratikus Ma­gyarország népe. Megvalósultak legjobbjaink évszázados álmai: Ma­gyarország szabad és független. Elmaradott agráror szagból ipari országgá lett, olyan ipari ország­gá, amely nehéziparát 4—5 év alatt a háború előttinek több mint há­romszorosára, gépiparát több mint négyszeresére tudta emelni. Meg­változott országunk arculata. De megváltoztak országunkban az em­berek is. Kiegyenesítette derekát a magyar munkás, a magyar paraszt, a magyar értelmiség. Öntudatossá váltak asszonyaink. A továbbiakban rámutatott hogy a béke megőrzéséért folyó küzde­lem felöleli a tőkés országokban élő jószándékú emberek százmil­lióit. A nemzetközi békemozgalom liá rcm alapelve lehetővé teszi a leg­különbözőbb meggyőződésű pártállású ‘emberek összefogását egy új világháború megakadályo zására. Ezt a három alapeilvet Joliot Curie professzor, a Béke Világtanács elnöke a következők, ben szögezte le: 1. A különböző rendszerek bé kés együttélése teljes mértékben lehetséges; 2. Az -egyes országok köaött fel­merülő minden nézeteltérést békés tárgyalások útján lehet -és kell rendezni; 3. Egyetlen nemzetnek sincs jo­ga más nemzet belügyeibe hele avatkozni. Andics elvtársnő ezután a -béke- világmozgalom nemzetközi jelentő­ség-; ről szólott. Emlékeztetett arra hogy a Béke Világtanács, mirt olyan szerv, amely az emberiség nagyobb részét képviseli, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete, is­mételten felszólította az utóbbit, hogy térjen vissza eredeti alapjai­hoz és célkitűzéseihez, váltsa be a népeknek hozzá fűtött reményeit, biztosítsa a tartó; békét. A béke-vil-ágmozgalom ma már olyan- hatalmas erővé vált — foly­tatta —, amellyel a háborúra spe­kuláló agresszív és reakciós erők­nek egyre inkább számolniiok kell. A nemzetközi békemczgaloranak eddig elért nagyszerű fejlődése el­képzelhetetlen lett 'vc-'.na anélkül1 a felmérhetetlen segítség nélkül, amelyet a béketábor nagy vezéré­nek, Sztálin elvtársnak egész sor 'nagyjelentőségű, előremutató elvi megállapítása és tanácsa jelentett számunkra. Sztálin elvtársnak a II. világhá­ború befejezése óta tett, sokszor egész rövid nyilatkozatai, beszédei összességükben egy egységes mű hatalmas összegét adják, amelynek vezérgondolata megmenteni a 'népe­ket egy újabb világháború ször­nyűségeitől, megzabolázni a hálbo- ús gyuj tagatokat. Andics elvtársnő ezután a ma­gyar békemozgalom eredményeinek és hiányosságainak ismertetésére tért rá. A magyar békteimozgalom — úgymond — jelentékenyen meg­erősödött az utóbbi két esztendő folyamán, szérvezte és irányította a magyar nép egyre szélesebb _ tö­megeinek állandó és konkrét béke­védelmi tevékenységét, egészében lépést tudott tartani a nemzetközi béke mozgalom nagy iramú fejlődé­sével. A -magyar békemozgalimat egyre elmélyültebb felvilágosító munka, a nemzetközi békeharc kér­déseivel való egyre -gyakoribb érintkezése jellemzi. A békemozgalom népünk nagy hazafias -mozgalmává nőtte ki ma­gát — mondotta —, olyan erővé vált, amely egyre önfeláldozóbb munkára, oirsz-águnk erejének mi-n den téren való -növelésére buzdítja és sorakoztatja fel a magyar nép legszélesebb rétegeit. A békemozgailom a népi kezde­ményezések szinte kiapadhatatlan forrásává vált. A továbbiakban beszámolt arról, hogy az Országos Béketanács fel­hívására ez év júliusában az egész ország területén a koreai -nép meg­segítésére rendezett gyűjtés több mint 36 millió forintot eredménye zett és hatalmas tömeget mozga­tott meg minden egyes tiltakozó- gyűlés, amely népünk felháborodá­sát fejezte ki az amerikaiak koreai gonoszteítei ellen. Megbocsáthatatlan bűn lenne az zal áltatni magunkat — folytatta ezután — hogy az imperialisták roppant háborús készülődéseivel elegendő, ha igazságunk eszmei fegyvereit helyezzük szembe. Hazánk a világ-békefront igen felelősségteljes szakaszán védelme­zi a béke ügyét. Déli határainkon az amerikai imperialisták legelve­temültebb zsoldosai, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok legádázabb ellenségei, a Tito-fasisz- ták lázasan fegyverkeznek. Hatá­rainkon nap mint nap páratlan gaztetteket hajtanak végre. Belo­pódzott orgyilkosaikat most tették ártalmatlanná népi demokratikus államunk szervei. Kétség nem fér hozzá, hogy Washingtonnak ezek a fizetett bérencei minden aljasság­ra készek a magyar nép ellen. Ép­pen ezért egy pillanatra sem sza­meghosszabbították. Az áruházak, ruházati szaküzletek, földműves- szövetkezeti bolfok jól felkészül­tek arra, hegy az utolsó hétre vár­ható csúcsforgalom alatt is a jó minőségű ruházati cikkek nagy választékával szó gáihassák ki a fogyasztókat. Az ENSZ jogi bizottsága az „agresszió" fogalmának meghatározásáról A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere felszólalt a bi­zottság november 21-i ülésén. Be­szédében megcáfolta az agresszív atlanti tömb képviselői által az ag. resszíó meghatározása ellen felho­zott hamis érveket és megindokol­ta -az agresszió szabatos meghatá­rozásának szükségességét és lehe­tőségét. A szovjet küldöttség ve­zetője az utóbbi évek nemzetközi helyzetének e emzését is tartalma­zó nagy beszédében bebizonyítot­ta, hogy a 6. számú bizottság elé megvizsgálás végett beterjesztett szovjet határozattervezet a bé­keszerető népek és államok létér­dekeinek megfelelő, tudományosan megindokolt meghatározását adja az agressziónak. latok elfoglalása céljából,‘ azok szilárdan a népi erők kezén van­nak. Az a tény, hogy az ellenség egy hónap alatt még két kicsiny ma­gaslatot sem volt képes elfoglalni, fényt vet arra, hogy miiyen mér­tékben rosszabbodott az ellenség helyzete' a koreai arcvomaion. Ünnepélyei felavatták a Petőfi-hidat n bad "elfeledkeznünk. Rákosi Mátyás 1- elvtárs intő szavairól: „Fegyvertelen ország valósággal r c ábít provokációra és kalandokra. 1- A pacifizmus védelmi erőnket akar- s ja csökkenteni. Ha a pacifizmus (t eluralkodna népünkön, ez azt jelen- >- tente, hogy utat nyitunk a szabad- t Ságunkra ‘éhes háborús uszí.tók- e nak. .. fényüknek, kedvüknek- szolgáltatjuk ki hazánkat és benne mindazt, ami az új, szabad élet t- vívmányait jelenti.” r Sztálin elvtárs zseniális útmuta­tásai irányadók számunkra: „Az- agres'szort teljes fegyverzetben kell s fogadni”. 1 Az amerikai háborús gyújtoga­tok táborában ott tolonganak a ha­- talmukat és vagyonukat vesztett- volt magyar kizsákmányoló osztá­lyok minden rendű és rangú kép­- viselői. Úgy reménykednek tiltok­- ban. mint nagyapáik Jiellasichban, , épp olyan készek hóhérszolgálatot t tenni az amerikai csapatoknak, : mint „dicső" elődeik tették Win- : discligrätznek és Haynaunak. Nem szorul magyarázatra, hogy aki ilyen körülmények között nem ■ érti meg, hogy napjainkban „béke- . védelem és honvédelem egy és ugyanaz", az akarva, nem akarva a háborús uszitoknak, hazánk el­lenségeinek eszközévé válik. Andies elvtársnő méltatta a de­cember 12-én Bécsbe összehívott világkongresszus jelentőségét, majd megjelölte a magyar békekon gresz- szus feladatait. Fokoznunk kell a harcot a szek- táns nemzetek ellen — mciradot- , ta —. jelentékenyen ki kell széle­síteni a felvilágosító munkánkat és még türelmesebbé és meggyő­zőbbé kell azt tennünk. Uj, tevé­kenyen működő békebizottságok ez­reinek alakítása vár még ránk. Meg kell tanulnunk hazánk és a : béke ellenségeinek, az imperialis­táknak és belső szövetségeseiknek ; hazúg hírverését, minden cselfogá- sát az eddiginél fokozottabb mér­tékben felismerni és leleplezni. Nö­velnünk kell a harcot a pacifista illúziók ellen. Audios elvtársnő rámutatott ar- * ra, hogy haladó ért. Pmiségünk lel- \ késén támogatja a békemezgElmat. 1 Békemozgalmunk továbbra is a munkás tetteket helyezi a békeküz- T ideiem középpontjába — folytatta. * — Hazánk felvirágoztatásé, ha- ,r zánk erősítése a magyar békehar- cosok elsőrendű feladata. Legyen y éppen ezért kongresszusunk orszá- z gos mozgósítás az évi tervünk si- e keres teljesítésére és túlteljesítésé- ? re, s minden téren való helytállás- K ra ‘ s t A világ elnyomott népei, száz és százmilliók, akikre kibírhatatlan súllyal nehezedik a véres, agresszív politika, reményteltén néznek azok felé az _ országok felé,, amelyeknek a népei már nem védtelenek az imperialista erőszakkal szemben. Ezeknek a népeknek a Szovjetunió által vezetett nagy táborában ott van a mi népünk is. 0tt van azok között, akiket a nagy Sztálin „az emberiség rohambrigádjának” ne­vezett. „Sztálin .elvtársnak e szavai” — mondja Rákosi Mátyás elvtárs — „bennünket még jobb munkára, még áldozatosabb, még megfeszítet- tebb és még sikeresebb küzdelem­re köteleznek a szocialista építés és a béke megvédésének frontján”. Rákosi Mátyás elvtársnak, népünk -•agy tanítómesterének a megálla­pításai irányítsák kongresszusunk munkáját, vezéreljenek bennünket, magyar békeharcosokat további még kitartóbb, még eredményesebb harcainkban a béke, hazánk sza­badsága és függetlensége megvé­dése terén, magyar népünk és az egész emberiség szolgálatában. (Andics elvtársnő beszédét szám- talanszor szakította félbe a küldőt, tek lelkes fapsa, köszöntve a nagy Szovjetuniót, Sztálin elvtársat, a világ első békeharcosát és népünk nagy tanítóját, Rákosi Mátyás elv­társat, békés építőmunkánk erős őrét, néphadseregünket J Andic3 elvtársnő beszéde után szünet következett, majd a kon­gresszus folytatta tanácskozásait. Lánglelkű szabadságharcos kői tőnk, Petőfi nevét viselő új fővá rosi hidunkat • szombaton délutál adták át ünnepélyesen a forga Icmpak. Megjelent a hídavatáson: Gerő Ernő, Hidas István, a miniszterta­nács elnökhelyettesei, Kovács István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, ‘Vas Zoltán, az Országos Tervhivatal elnöke, az MDP Politikai Bizott­ságának tagja, valamint a Politi­kai Bizottság, a Központi Vezető­ség és a minisztertanács több más tagja. Résztvettek az ünnepségen a baráti államok budapesti diplomá­ciai képviselői, élükön J. D. Ki- szeiljowal, a Szovjetunió budapes­ti nagykövetéve!. Lébényi László, a hídépítés központi vezetője nyitotta meg az ünnepséget, majd Bebríts Lajos közlekedésügyi miniszter mondott hídavató beszédet. Az előttünk álló újjáépített Petőfi-lhíd a magyar nép alkotó­erejének újabb hirdetője, ameiy méltán sorolható a szocialista épí­tés egyre gyarapodó többi nagy békealkotásai -mellé. A Petőfi-híd újjáépítése nem egészen két évig tartott. A ré-gí Horíhy-hídon 5 évig dolgoztak. — Takarékoskodtunk a hídépí­tésnél a vasanyaggal mondot­ta a miniszter , ugyanakkor a híd teherbírása a régi híd teher­bírásának háromszorosa. Az új híd 5 méterrel szélesebb, mint a régi volt és mindkét irányban egy­szerre 3—3 gépkocsi közlekedhet rajta. A miniszter beszéde végén kö­szönetét fejezte ki a hídépítésben résztvett munkásoknak, -mérnökök­nek, technikusoknak, akik most újabb hatalmas békealkotással gazdagították fővárosunkat. A főváros dolgozó népe nevé­ben Pongrácz Kálmán, Budapest város tanácsának VB-elnöke vette át a hidat. A híd budai hídfőjének két kor­látja között feszülő nemzetiszínű szalagot az egybegyűltek tapsviha­ra közben Bebrits Lajos közleke­désügyi -miniszter vágta el, majd megindult a forgalom. Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának november 20-í ülése New-York (TASZSZ). Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának -november 20-i ülésén — amelyen folytatták a koreai kérdés vitá jáf — Edén rövid beszédet mon­dott Magasztalta az úgynevezett .önkéntes hazatelepülés“ elvét és amellett foglalt állást, hogy a P0' liíikai bizottság hagyja jóvá az in­diai határozattervezetet az angol küldöttség által javasolt kiegészí­tések figyelembevételével. Az ülésen a Li Szin Man féle klikk képviselője terjedelmes be­szédet mondott. Cinikus nyíltság­gal kijelentette, hogy a „tisztessé­ges és igazságos koreai béke" fo­galma alatt a li-szinmanisták „tel­jes győzelmét" és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság meghó­dítását érti. Sőt, mi több, leszö­gezte, hogy az agresszorok tervei­hez tartozik Mandzsúria megszál­lása és „ütköző övezetté“ változ­tatása is. Leleplezték Ady Endre mellszobrát November 22-én, szombaton, a költő születésének 75. évforduló­ján, délelőtt 11 órakor leplezték le a budapesti városligeti művész­sétányon Ady Endre mellszobrát, Csorba Géza alkotását. A szobornál Benjámin László Kossuth díjas költő mondott be­szédet, majd a Magyar írók Szö­vetsége nevében Kónya Lajos Kossuth-díjas költő, a Magyar Tu­dományos Akadémia nevében Waldapfel József egyetemi tanár, a Budapesti Városi Tanács Vég- rehaijtóbizottsága nevében Hajós György, a Magyar Irodalomtörté­neti Társaság nevében Bóka ^László egyeteimi taná.r helyezett koszorút a szobor talapzatára. Megkoszorúzták Ady síremlékét Szombaton délután 3 órakor a Kerepesi-temetőben Ady Endre síremlékénél összegyűltek a költő tisztelői, barátai, valamint irodal­mi és művészeti életünk számos kiválósága. Földessy Gyula Kos­suth-díjas irodalomtörténész mon­dott emlékbeszédet, majd a sír­emléket ünnepélyesen megkoszo­rúzták. Koreai arcvon.al. Az ,,Uj Kína” hírügynökség kü öntudósítója írja: Kumhvától északra, Szangkamr- jung térségében több mint egy hó­napon át elkeseredett harcók foly­tak az 537.7-es és az 597.9-es ma­gaslat birtokáért. Bár az ellenség több mint húszezer embert és í 12 repülőgépet áldozott fel a magas­Az amerikaiak súlyos veszteségeket szenvedtek Szangkamrjung térségében .New-York (TASZSZ). Az Egye sült Nemzetek közgyűlésének 6 számú (jogi) bizottsága az „ag resszió" fogalmának meghatározá sávai foglalkozik. A bizottság ülé sein Afganisztán, frán, fndonézia és Egyiptom képviselői hangsú. yozták: feltétlen szükséges az jgresszió fogalmának olyan meg- íatározása, amely elítéli az ag- essziv politikát legkülönbözőbb ncgjelenési formáiban. Az Egyesült Államok képvíselő- e és Anglia képviselője az ag- esszió mindennemű meghatároz,í- a ellen szólaltak. Durván megha* nisítolták a történelmi tényeket s azt igyekeztek bizonygatni, ogy az agresszió meghatározása Iméletiieg lehetetlen, gyakorlati­ig pedig nem szükséges. Az állami áruházakban, a ruhá­zati szaküzletekben és a vidéki Eö dműv esszövetkezeti boltokban október 22. óta folyik az országos őszi vásár. A dolgozók kívánságára .az őszi zásárt az eredeti november 15-i :árással szemben november 30-ig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom