Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-21 / 247. szám
SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1952 október 21. 2 Moszkva. (TASZSZ.) Az ENSZ közgyűlés október 18-i délelőtti ülésén az általános Vita során beszédet mondott A. J. Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztere. Visinszkij elvtárs beszéde elején rámutatott, hogy az északatlanti tömb tevékenysége a VI. ülésszak óta eltelt év alatt is döntő szerepet játszott és játszik a nemzetközi feszültség fokozásában. A jelenlegi nemzetközi helyzetet súljmsbítja az a körülmény is, hogy a gazdaságilag elmaradott országokban egyre nagyobb a nyomor és az éhínség. Hozzájárulnak továbbá a feszültség fokozásához azok a hadműveletek, amelyeket a gyarmatosító hatalmak folytatnak Korea, Vietnam és Malájföld népei ellen. Beszéde további részében Visinszkij elvtárs hangsúlyozta, hogy bár az Egyesült Államok koreai hódító tervei csődöt mondottak, az amerikai uralkodó körök nem mondanak le a hódító terveik megvalósítására irányuló további kísérletekről. i — Acheson kijelentette a közgyűlés előtt — folytatta Visinszkij elvtárs —, hogy az Egyesült Államok addig küzd Koreában, amíg meg nem kötik a fegyverszünetet ..igazságos feltételekkel”. De Ache- son úr, miért nem mutatott ön rá, hogy melyek ezek az ,,igazságos feltételek”? Vájjon ön még időt szakít arra, hogy ezt közölje a közgyűléssel? Azok a feltételek, amelyeket a koreai amerikai parancsnokság az Egyesült Államok kormányának jóváhagyásával eddig előterjesztett, egyáltalán nem nevezhető igazságosnak. Ezeket- a feltételeket nem lehet máskárft nevezni, mint az igazságosság elemi fogalma szembetűnő megsértésének, nyilvánvalóan jogtalannak, a nemzetközi jog és a nemzetközi erkölcs minden általánosan ismert szabályával ellentmondónak. Ezt kell mondani a hadifoglyok úgynevezett ,.rostálására” vonatkozó amerikai követelésről, arról, hogjr azokat, akiket az amerikai parancsnokság haza akar engedni, széjjel választják azoktól, akiket fogságban akar tartani, nem riadva vissza semilyen eszköztől, még a «őrtűztől sem, amint ez Kocsedo szigetén és más olyan amerikai hadifogolytáborban történt, ahol kínai és koreai hadifoglyokat tartanak fogva. Visinszkij elvtárs hangsúlyozta ezután, hogy az amerikai kormány nem törekszik a koreai háború befejezésére és továbbra is e háború árán akar szabadulni gazdasági nehézségeitől; idézte az amerikai vezető körök kijelentéseit, melyek vi- lágosan elárulják, hogy e körök tovább akarják folytatni a szégyenletes koreai háborút. — Ezen az ülészszakon — folytatta Visinszkij elvtárs — ismét az a feladat áll a közgyűlés előtt, hogy megoldja a koreai kérdést. A békeszerető népek, amelyek létrehozták a világ békéjéért folyó harc hatalmas arcvonalát, egyre állhata- tosabba.n és elszántabban követelik, hogy vessenek véget a koreai há- borúnak, követelik az imperialista agresszorok megfékezését és egyre inkább szembeállnak az agresszív amerikai politikával. — A lengyel küldöttség által benyújtott javaslatok ebben a kérdésben teljesen megfelelnek a közgyűlés előtt álló célnak. — Mi melegen támogatjuk lengyel kollégáinknak azt a javaslatát, hogy fel -kell hívni a közgyűlést, javasolja a hadviselő feleknek: haladéktalanul szüntessék meg a szárazföldi, a tengeri és a légi hadműveleteket. — Mi melegen támogatjuk azt a javaslatot, hogy a nemzetközi jog- szabályok értelmében minden hadifoglyot szállítsanak haza hazájába, — Mi melegen támogatjuk a lengyel küldöttségnek azt a javaslatát, hogy két-'három hónapon belül vonják ki Koreából a külföldi csapatokat, köztük a kínai népi önkéntesek’ egységeit is és békés úton rendezzék a koreai kérdést Korea egyesítésének szellemében, amit magúik a koreaiak valósítanak meg egy bizottság megfigyelése alatt, amelyben a közvetlenül érdekelt felek és más, olyan államok vannak képviselve, amelyek nem vesznek részt a koreai háborúban. Beszéde további részében Visinszkij elvtárs megcáfolhatatlan tényekkel bizonyította, hogy az ameA. J. Visinszkij elvtárs beszéde az ENSZ közgyűlésének általános vitájában rikai csapatok Koreában baktériumot alkalmaznak és leszögezte: — A baktériumfegyver koreai alkalmazásával az amerikai imperialisták nemcsak a békés emberek tömeges megsemmisítésének bűnös célját, hanem azt a célt is követik, hogy a gyakorlatban ellenőrizzék e fegyver hatását, gyakorlatozzanak e fegyverrel. — A szovjet küldöttség teljes mértékben osztozik abban a felháborodásban, amelyet a világ becsületes embereiből váltott ki az a tény, hogy az amerikai fegyveres erők baktériumfegyvert alkalmaznak a koreai és a kínai nép ellen. Visinszkij elvtárs elmondotta azután,' hogy az elmúlt évben tovább fokozódott az agresszív észak- atlanti tömbnek az új világháború előkészítésére irányuló tevékftny- isége. Erőfeszítések történnek új hadseregek szervezésére és arra, hogy Nyugaton és Keleten agresz. szív katonai szövetségeket szervezzenek. Bekapcsolták a támadó tömbbe Törökországot, Görögországot és ténylegesen Nyugat-Német- ország és Jugoszlávia is résztvesz a tömbben. Ugyanakkor az Egye. sült Államok uralkodó körei fokozták nyomásukat a közép- és közel- keleti országokra is. Az atlanti tömb az Egyesült Államok vezetésével provokációs jellegű hadgyakorlatokat tart. —• A tények arról beszélnek — folytatta —, hogy az imperialista táborban fokozódott az új világháború előkészítésének üteme, amit azzal a hazúg propagandával takarnak, hogy a világot a Szovjetunió részéről veszély fenyegeti. Visinszkij elvtárs ezután rámutatott, hogy áz Egyesült Államok egész költségvetésének 74 százalékát teszik ki a katonai jellegű kiadások. Ugyanakkor az atomfegyver gyártásával kapcsolatos kiadások az 1952—'53-as évben elérték az 1.7 milliárd dollárt, s ezt az üsz- szeget az elkövetkező években tovább akarják emelni. — Ezek az adatok elegendők ahhoz, — folytatta — hogy meggyőződjünk arról, miszerint az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei nemcsak az atomfegyver betiltását, de még az atomfegyver gyártásának csökkentését sem tervezik és hogy az Amerikai Egyesült Ál lamok hivatalos képviselőinek mindennemű olyan nyilatkozata, hogy készek az atomfegyver eltiltására, tetőtől talpig hazúg és kizárólag csak a hiszékeny és együgyű emberek megtévesztését szolgálja. Vísiniszkij elvfárs rámutatott, hogy az Egyesült Államok gazdaságának mjlitarizálása óriási mértékben folyik. Ezt még Eisenhower tábornok is kénytelen volt beismerni többek között egyik beszédében, amelyben a következő kijelentést tette: ,,A mi gazdaságunk hadi-gazdaság. Oktatásunk katonai közoktatás". Az ipar militarizálásának ugyanez a folyamata tapasztalható Angijában is. Franciaország jelenleg jelentősen többet költ háborús készülődésre, mint amennyit a háború előtt, 1939-ben, költött erre acélra. Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és más tőkés országok gazdaságának militarilását a mai monopolkapitalizmus sajátosságai magyarázzák. A mai monopolkapitalizmus fő mozgató ereje a maximális profit. Köztudomású, hogy a háborús láz az Egyesült Államokban óriási profitot hajt az amerikai milliárdosoknak. Jövedelmeik 1951-ben csaknem 43 milliárd dollárra emelkedtek. Ez az összeg 1938. évj jövedelmeiknek csaknem tizenháromszorosát teszi ki. Ugyanez a helyzet Angliában és Franciaországban is. E tények fényében tökéletesen érthetővé válik, hogy Truman, az Egyesült Államok elnöke egyre újabb és újabb előirányzatokat követel a katonai programm megvalósítására. Ebből kitűnik, hogy a jelenlegi amerikai kormány külpolitikája teljes egészében az Egyesült Államok finánctőkéseinek érdekeitől függ. Az amerikai finánctőkések úi háborúra áhítoznak, hogy milliókat nyerhessenek ezen a véres üzleten. Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Az Északatlanti Tömbhöz tartozó más országok egész gazdaságának mjlitarizálása elkerülhetetlenül az adók szüntelen emelésére, milliók életszínvonalának süllyedésére vezet. Az Egyesült Államokban az 1952— 53. évi költségvetés %,z 1937—38. évihez viszonyítva több mint meg- tizenkétszerezi a lakosságra kivetett adók összegét. Jelentős adóemelések történtek Angliában, Franciaországban, Olaszországban és az Északatlanti Tömb más tagállamaiban is. Ezekben az országokban fokozódó munkanélküliség észlelhető. A nyugateurópai országok gazdasági és pénzügyi helyzete is egyre rosszabbodik. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni arra — hangsúlyozza Visinszkij elvtárs —, hogy a nyugateurópai országok gazdaságának szétzüllesztésében nem kis szerepet játszott az úgynevezett „Marshall-terv", amelynek helyébe ma az Egyesült Államok agresszív politikájának még leplezetlenebb tervei léptek: az amerikai kölcsönös biztonsági programm; a Schumann- és Pleven-terv stb. Az úgynevezett amerikai ,.segély" súlyos helyzetbe dönti még az olyan, gazdaságilag fejlett országokat is, mind Anglia és Francia- ország. Truman 1952 január 9-én a szenátusihoz intézett üzenetében kénytelen volt beismerni, hogy az úgynevezett ,,szabad országok védelmének erősítése“ komoly gazdasági problémákat idézett elő: „Fokozta az inflációt Európában és veszélybe döntette szövetségeseink erőinek további helyreállítását“. Visinszkij elvtárs rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok vezető körei folytatta külpolitikának agresszív irányvonala visszatükröződött az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és az Atlanti Tömbhöz tartozó egyes más országok képviselőinek ENSZ-'beli tevékenységében is. Ha megnézzük a közgyűlés VI. ülésszakán alakított leszerelési bizottság munkáját, semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy a bizottság tagjainak többsége, az Egyesült Államokkal az élen azon fáradozott, hogy gyakorlatilag lehetetlenné tegye a fegyverzet bármiféle csökkentését, ne engedje meg az atomfegyver alkalmazásának eltiltását. A bizottság nem volt hajlandó megvizsgálni a szovjet küldöttségnek arra irányuló javaslatát sem. hogy azokat az államokat, amelyek nem csatlakoztak a baktériumfegyver alkalmazását eltiltó genfi jegyzőkönyvhöz, vagy nem ratifikálták azt, hívják fel a jegyzőkönyvhöz való csatlakozásra, vagy annak ratifikálására. Acheson úr a leszerelési bizottság munkájáról szólva, az alábbi kijelentést tette: „Nem folyamodtunk agresszióhoz atombomba, vagy másfajta bombák alkalmazásával. Nem fogunk elkövetni agressziót vegyi-, vagy baktérium- fegyver alkalmazásával. .." Ha az Egyesült Államok valóban kész lemondani az atombomba, vagy más bombafajták aTkal- mazásáról, akkor miért utasítja el évnől-évre a Szovjetuniónak az atomfegyver alkalmazásának azonnali betiltására irányuló javaslatait? A tettek itt nem egyeznek meg a szavakkal. Önöknek módjukban állt megítélni, mi a jelentősége és az értéke e telteknek, amelyek a. teljes milítarizálásban csúcsosodnak ki. Az Egyesült Államok részben saját országában hajtja végre ezt a militarizálást, részen más országokat kényszerít ugyanerre. Az Egyesült Államok — felhasználva az Atlanti Tömb kötelékébe tartozó országok kormányait, továbbá azokat a kormányokat, amelyek ezt a tömböt támogatják — az előző ülésszakon egész sor olyan határozatot vitt keresztül, amely nyilvánvalóan az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányába ütközik, gyengíti az ENSZ-et és teljesen az amerikai politika függvényévé teszi azt. Az angol-amerikai tömb nem törődik az ENSZ alapokmányával, nem tesz eleget az alapokmányokban foglalt kötelezettségeinek. Az Egyesült Államok vezető körei — egy új háború előkészítésére irányuló tervükben — Anglia és Franciaország támogatásával a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és az európai népi demokratikus országok ellen irányuló, kártevő kém- és terrorista tevékenység megszervezésébe helyezik reménységüket. Egyes ENSZ tagállamok támogatásának következtében még mindig érvényben vannak az 1951 október 10-én és 1952 június 20-án a fent említett bűnös tevékenység megszervezésére hozott amerikai törvények. Ez a helyzet tűrhetetlen. A szovjet kormány igyekszik mégis elérni ezen az ülésszakon, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete, amely a béke és a nemzetközi együttműködés megszilárdításának eszköze lehetne, olyan álláspontot foglaljon el ebben a kérdésben, amely összhangban van a béke aláásását célzó és az úi háború veszélyét növelő tervek ellen folytatott tevékenység alapelveivel, céljaival, feladataival. A Szovjetunió komoly jelentőséget tulajdonít az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szerepének a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott harcban. A szovjet küldöttség jól tudja, milyen nehézségekkel kell most és kell még a jövőben megküzdenie ebben a harcban, miközben védelmezi az ENSZ-ben a béke eszméjét, s igyekszik elérni, hogy elfogadják az új világháború megelőzésére, a fegyverzet csökkentésére, s a jelenleg folyó háborús cselekmények megszüntetésére irányuló javaslatait. A Szovjetunió küldöttsége ezen az ülésszakon nem fog meghátrálni semmiféle nehézség elől, hogy elérhesse célját: biztosítsa a legreálisabb és hathatós eredményeket az új háború veszélyének elhárításáért és a béke megszilárdításáért vívott harcban. Visinszkij elvtárs hangsúlyozta, hogy az öthatalom közti békeegyezménynek biztosítania kell e hatalmak békeszerető politikáját, ejlen- tétben az , északatlanti egyezménynyel. amelyet mélyreható belső ellentétek marcangolnak, s amely az államok szuverenitását tagadó hibás eszmén alapul és éppen ezért alapjában helytelen. A mai körülmények között, amikor az északatlanti tömb fokozza az új világháború előkészítését célzó tevékenységét, még nagyobb jelentőségre tesz szert az öthatalmi békeegyezmény megkötése. Egy ilyen egyezmény megkötése feltétlenül meg kell, hogy hiúsítsa az Egyesült Államok, Anglia és néhány más ország agresszív köreinek háborús terveit. A szovjet kormány kötelességének tartja, hogy ezen az ülésszakon is arra törekedjenek, hogy a köz. gyűlés a békeegyezmény megkötésére vonatkozó ^felhívással forduljon az öt nagyhatalomhoz, mert ez valamennyi nép létérdeke. A Szovjetunió küldöttsége mindenképpen támogatni fogja a lengyel küldöttségnek a békeegyez, mény megkötésére, a nagyhatalmak fegyverzetének egyharmaddal való csökkentésére, az új világháború elhárítására és a béke megszilárdítására vonatkozó javaslatait. A Szovjetunió tettekkel bizonyította be békeszeretetét, azt a készségét, hogy békés úton rendezze a nemzetközi kapcsolatok még rende- zetlen fontos kérdéseit. De senki se éljen vissza a szovjet nép békesze- retetével! Senki se hagyja figyelmen kívül a történelem tanulságait — Oroszország, a szovjet állam történelmének tanulságait — azét az országét, amely nem egy ízben került ki győztesen az agresszorok által rákényszerített háború megpróbáltatásaiból. A Szovjetunió a békéért harcol és az államok függetlensége, valamint szuverén egyenlősége tisztelet- bentartásának elvére, az önzetlen kölcsönös segítség elvére támaszkodik abból a célból, hogy sikereket érjen el a béke, a demokrácia, a szocializmus megszilárdítása terén, az őszinte és becsületes, békés együttműködés ügyében, népei érdekeinek közös védelme ügyében, amely érdekek elválaszthatatlanok az összes békeszerető országok és népek érdekeitől. A Szovjetunió kül- és belpolitikája a szovjet nép békés építő munkájára, az új társadalmat építő nép munkájára támaszkodik. Ez a politika magából a szocialista társadalmi rend alapjából folyik. A Szovjetunió politikája a békés alkotó munka politikája. Ezt a politikát a szocializmus alapvető gaz. dasági törvényének követelményei határozzák meg. Ezen a törvényen épül fel a ‘Szovjetunió fejlesztését szolgáló új 5 éves terv is. a békés gazdasági és kultúrális építés nagyszabású prog- rammja. Az ötödik ötéves terv újabb rendkívüli erejű bizonyítéka a .szovjet külpolitika békés törekvéseinek, céljainak. Világosan megcáfolja azokat a rágalmazó koholmányokat, hogy a Szovjetunióban állítólag a hadiipart fejlesztik, hogy a ,Szov. jetunióban fegyverkezési verseny folyik és hogy a .Szovjetuniónak harcias tervei vannak. A Szovjetunió küldöttsége felhívással fordul a közgyűléshez, támogassa a lengyel küldöttség béke- szerető javaslatait, amelyek megfelelnek valamennyi bé-keszerető nép alapvető érdekeinek. A közgyűlésnek teljesítenie kell kötelességét, el kell fogadnia ezeket a javaslatokat. amelyek méltók egy olyan nemzetközi szervezethez, amelynek feladata őrizni a békét, valamint a nemzetközi biztonságot és kiküszöbölni egy új világháború fenyegető veszélyét, elhárítani a népekről azokat a nagy szerencsétlenségeket és szenvedéseket, amelyek akkor érnék őket, ha ismét egy ilye» háború örvényébe sodródnának. inst-Nsmelország lataága egyre erélyesebben fcíMi a Német Ifni Szöretsép tanúméinak talaötalan Mását DÜSSELDORF. (ADN.j Nyugat- Németország lakosságának minden rétege erélyesen követeli, hogy fo ganatosítsanak intézkedéseket a Német Ifjúsági Szövetség ellen és tiltsák be ezt a fasi'szta-terrorista 9 7 Pt* V P 7 P f P í A Köln-Deutz-i „West-Waggon“ fémipari munkásai határozatot hoztak, amelyben erélyesen követelik a terrorszervezetek valamennyi tagjának legszigorúbb megbüntetését. A közüzemi, szállítási és közlekedési dolgozók szakszervezetének oífenbachi csoportjához tartozó munkások tiltakozó gyűléseken hozott határozatokban a legélesebben elítélik az amerikai támogatást élvező ifjúsági terrorszervezetek működéséi. Horst Schmidt, a katonai behívások ellen küzdő ifjúsági munka- csoport hamburgi szervezetének elnöke szombaton sajtónyilatkozatában kijelentette: — nem nyugszunk addig, amíg el nem tűnik Nyugat-Né’metország földjéről a fasizmus kísértete és amíg az egységes Németországban békés jövő felé nem vezetik az ifjúságot. Kurt Erlebach, a Német Kommunista Párt hamburgi képviselője hangsúlyozta: csak a reakciós Adenauer-kormány ellen és * szabad, egységes és demokratikus Németországért vívott harccal akadályozhatok meg a német nép érdekei ellen elkövetett hasonló merényletek. Az Ausztriai Szovetség-es Ellenőri® Tanács ülése Becs. (TASZSZ.) A Szövetséges Ellenőrző Tanács szeptember 17-i ülésén egész sor határozatot hagyott jóvá, amelyeket a végrehajtó bizottság fogadott el legutóbbi ülésén. A tanács a többi között jóváhagyta annak a levélnek szövegét is, amelyben felhívják Figl kancellár figyelmét, hogy hajtsa régre a Végrehajtó Bizottság 1949. április 22-i határozatát és terjesz- szen elő beszámolót azokról a nemzetközi szállítási értekezletekről, amelyeken az osztrák kereakedeftni és újjáépítési minisztérium képviselői is részt vettek.
