Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-21 / 247. szám

1 Kedd, 1952 október 21. SOMOGYI NÉPLAP 3 Jói dolgozik a pártszervezet és a tanács: Szabás község dolgozó parasztjai példát mutatnak Szabás község a nagyatádi já­rásban mindig az élenjáró közsé­gek között haladt. A gabonabe- gyüjtésben túlteljesítették az elő­irányzatot, elnyerték a járási ván­dorzászlót. A hízottsertésbeadást is állandóan teljesítik, a tojásbe- gyüjtésben már túlszárnyalták az egész évi előirányaztot. A pártszervezet irányításával megszervezték a községben az ál­landó népnevelőmunkát. A népne­velőgárdába bevonták a DlSZ-fía- talokat, az MNDSZ-asszonyokat és az élenjáró dolgozó parasztokat. A községet feltérképezték és min­den 10 házhoz egy népnevelőpárt osztottak be, akik állandóan tu­datosítják a dolgozókkal a felada­tokat és mozgósítanak azok vég­rehajtására. A népnevelőknek 2 hetenként, de sok esetben heten­ként is tartanak értekezletet, ahol beszámolnak az eredményekről. Szívesen vesznek részt a népnevelőmunkában az olyan becsületes, élenjáró dol­gozó parasztok, mint Bokor József 16 holdas és Kovács József 7 hol­das dolgozó parasztok, akik már az egész évre eleget tettek min­denből az állam iránti kötelezett- cégüknek. Személyes példamuta­tással igyekeznek meggyőzni a "többi dolgozó parasztot a haza­fias kötelesség teljesítésére. A végrehajtóbizottsági ülésekre mindig meghívják az állandó bi­zottságok elnökeit, akik segítenek a tanácsnak a feladatok végrehaj­tásában. A tanácsülésre a tanács­tagok meghívják az élenjáró dol­gozó parasztokat. Párosversenyt szerveznek és a versenyben élenjá­rókat népszerűsítik, a lemaradókat pedig serkentik a jobb munkára. Begonecz Imre tanácselnök egész évben, versenyben van Kovács Jó­zsef 7 holdas dolgozó paraszttal. Batika Ferenc 16 holdas Bokor Jó­zseffel, Berbuler Vendel Ács Já-1 nossal versenyez. Ezek a dolgozó parasztok most is példát, mutatnak a burgonya-, kukoricabeádásban és az őszi munkákban. Nevüket mindig meg lehet találni a Béke­harc Hírei táblán, de a termény- begyüjtő.nél és a szövetkezeti boltnál is ki van írva az élenjárók és a lemaradók névsora. A tanács minden szerdán fogadóórát tart, amikor a dolgozó parasztokkal metfoeszéiik a különböző problé­mákat. A dolgozó parasztok vala­mennyien bizalommal fordulnak a tanácshoz, mert tudják, hogy se­gít a problémák megoldásában. Mindig leleplezik az ellenséget a dolgozók előtt. Á szabotáló kulákokat felelősségre vonják, megbüntetik, dobszó útján és gaz­dagyűlésen kipellengérezik, meg- gyűlöltetik a becsületes dolgozók­kal. Vagrenics Antal 38 holdas ku- lák tartozik a nép államának 19 mázsa búzával, nyolc mázsa rozs- zsal, 14 mázsa napraforgóval és a vetést is elszabotálta. A tanács 19 GOO forint kártérítést vetett ki a kulákra, azt nem fizette be, át­adták a bíróságnak. Herber János 30 holdas kulák 8 mázsa búzával, 6 mázsa rozzsal, 26 mázsa kukori­cával, hét mázsa napraforgóval, 19 mázsa burgonyával kevesebbet adott be, mint amennyi a beadási kötelezettsége. 14.000 forint kár­térítést szabott ki rá a tanács és feljelentette a bíróságnál. A dolgozó parasztok nem hall­gatnak a kulák agitációira, hanem becsülettel beadják, ami az állam­nak jár és a vetést is. Pap László 11 holdas dolgozót a kulák befolyá­solta, nem teljesítette burgonya­beadását, azt állította, hogy rossz volt a termése. A pártszervezet és a tanács felismerte, hogy az ellen­ségre hallgat Pap László, ezért a helyszínen elszámoltatták. Amikor Pap László pincéjében megtalálták a 8 mázsa burgonyát, — 250 kilót egy hordóba rejtett el — Pap László beismerte, hogy félrevezet­te a nép államát, azonnal bevitte a kötelezőt. A pártszervezet és a tanács a jövőben még fokozottabban hasz­nálja munkájában azokat a mód­szereket, amelyeket már eddig is eredményesen alkalmazott. Az ál­landó, szívós politikai népnevelő munkával mélyítsék el a kapcsola­tot a pártszervezet, a tanács és a dolgozó parasztság között, tegyék még elevenebbé és szélesítsék ki a versenymozgalmat a dolgozók között. A népnevelő- munkába még több élenjárót von­janak be, mert ezzel könnyebbé teszik a munkát. Ezután is hajt­sák- végre maradéktalanul a párt és -a kormány határozatát, hogy mind az őszi begyűjtésben, mind a szántás, vetés ■elvégzésében az el­sők között kerüljön ki a község a nagyatádi járás községeivel foly­tatott versenyből, A megye legjobb fejőtehenészeinek értekezlete A megye legjobb fejőtehenészei értekezleten vitatták meg az eddi­gi tapasztalatokat, beszélték meg a feladatokat. Göbölös Ferenc elv­társ a somogytarnócai tehenészet­ről elmondotta, hogy az év elején még négy és fél liter volt tehené­szetükben a fejési átlag. Ez a há­romszori, vagy a négyszeri fejés be­vezetésével, az egyedi takarmá­nyozással és a tőgymasszázással naponta emelkedett és ma már el­érték a 16 literes fejési átlagot. Ezt az eredményt az őszi legelte­tés észszerű kihasználásával to­vább fokozzák. , December végéig újabb 3 és félliteres növekedést érmek el. Éder István elvtárs, a kutasi állami gazdaság nagybajomi üzem­egységének tehenésze elmondotta, hogy a fejés előtt 40 fokos meleg­vízzel mossák le a tőgyeket, ná­luk is alkalmazzák a tőgymasszá- zást, az egyedi takarmányozást. Naponta kétszer, délelőtt és dél­után; kihajtják a teheneket a lege­lőre. A tehenek akáclombot fo­gyasztanak, amely egyenlő értékű a lucernával. Ezzel az etetési mód­szerrel egy hónap alatt 33 százalék­kal növelték a fejési átlagot. Az értekezleten Éder elvtárs vállalást tett arra, hogy december 21-ig négy literrel ^növeli a jelen­legi fejési átlagot. Versenyre hív­ta az értekezleten részvevő te­henészeket. Erdei János, a tengődi állami gazdaság tehenésze csatlakozott a versenyhez, ő tehenenként 3 lite­re fejési átlagnŐvekedést vállalt. Az értekezlet határozatot ho­zott, hogy harcot indítanak a „me­gye legjobb tehenésze“ címért és a negyedik negyedévi tejbeszolgál- tntási terv túlteljesítéséért. Na­ponként értékelik a fejési ered­ményeket, s azt a versenytáblára kiírják. A Megyei Tröszt 10 naponkint értékeli a tehenészetekben el­ért eredményeket és azt a versenvhiradón keresz­tül ismerteti a dolgozókkal. Egy vörös selyemzászlóval jutalmazza a megye legjobb tehenészét, vala­mint azt a fő állattenyésztőt, aki­nek tehenészei győztesként kerül­nek. ki a versenyből. A megye tehenészei a szeszgyá­rak megindulásával, a moslékolta- tással, az őszi legelők jó kihasz­nálásával, tőgymasszázással bizto­sítják, hogy tehenenként naponta 3 literrel magasabb fejési átlagot érnek el. Állami gazdaságaink ez­zel több, mint félmillió forint tisz­ta hasznot biztosítanak. Koncz István, Megyei Tröszt. Nagykorpád dolgozó parasztjai tartsák be az állami, legyeimet Nagykorpád községben lemaradás vaa mind a szántás-vetési munkák­ba^ miad a begyűjtésben. A köz­ség a nagyatádi járás községeinek versenyében, a nyolcadik helyen vaa. A község dolgozó parasztjai kukoricából csak 47 százalékra, burgonyából 70 százalékra, barom­fiból 90, tojásból 70 százalékra tel­jesítették beadási kötelezettségüket. Az ellenség Nagykorpád községben is aknamunkát végez, igyekszik ár­tani népgazdaságunknak. A tanács elszámoltatta ugyan a kulákokat, de a beszolgáltatásukat mégsem tel­jesítették. Kiss János 26 holdas kulák még nem vetett gabonát, Szé- csényí Ferenc felső, 18 holdas ku­lák, voít szódagyáros és kocsmá- .ros. két hold vetésterületből egy és fél holdat vetett el. A pártszervezet és a tanács a legszigorúbban lépjen fel az osztály­ellenséggel és a kulákokkal szem­ben, vessen ki rájuk kártérítést és azt «hajtsa is be, A pártszervezet a legmesszebbmenőkig támogassa, segítse a tanácsot a munkájában, hogy a község a járási versenyben jobb helyezést érjen el. A község dolgozói vegyenek példát Varga Fe. renc és Horváth Imre dolgozó pa­rasztokról, akik megértett^ a mi­nisztertanács határozatát és időben elvetették a gabonát. A pártszerve­zet állandóan ellenőrizze a tanács munkáját, mutasson rá a hibákra, hiányosságokra és a legsürgősebben tegyen intézkedést a hibák kijaví­tására, végezzenek állandóan nép­nevelő munkát, vonják be az élen­járó dolgozókat is. A tanács érez. zen felelősséget a párt és kormány­határozatok gyors és maradéktalan végrehajtásáért. Ne tűrjék meg a lazaságot, a mulasztást. Járjon el a törvény szigorával, büntesse a lemaradókat. Népszerűsítsék az élenjárókat, leplezzék le az ellensé­get. Teremtsenek olyan hangulatot a községben, hogy minden becsüle­tes dolgozó paraszt tartsa köteles­ségének harcolni a párt- és kor­mányhatározatok végrehajtásáért, így lemaradásukat a legrövidebb időn belül behozhatják és a község dogozó parasztjai megkaphatják a szabadpiaci értékesítési jogot, fe­lesleges terményeiket szabadon vi­hetik a piacra. A böhönyei pártszervezet tag- cs tagj'-löUösszeírásd munkájáról Megyénk pártszervezeteiben nagy lendülettel halad a tagok és tagjelöltek összeírása. Az össze­írást végző pártbizalmiak, vezető­ségi tagok lelkes, odaadó, gondos munkáján sok múlik, tőlük függ, hegy minden párttag, aki jogosult a tagkönyvre, idejében kézhez kap­ja új tagsági könyvét. A pártbizal­miak, pártvezetőségi tagok többsé­ge lelkiismeretesen, gondosan vég­zi az összeírást. Van olyan párt- szervezetünk, ahol a gondos előkészítés eredmé­nyeként már az első napon be is fejezték az összeírást. Böhönye községben a párttitkm elvtárs a pártcsoportbízalmi elv­társakkal úgy szervezték meg a munkát, hogy már az első napon, 15-én hibamentesen elvégezték az összeírást. A tagösszeírás előtt taggyűlésen ismertették a párttagokkal a tan­könyvesére jelentőségét, ez a párt­tagok előtt már nem volt teljesen ismeretlen, hisz újságokból olvas­tak róla, a rádióból is hallották. j A taggyűlés után a pártcsoport- bizalmi kkal külön megbeszélte a párttitkár elvtárs azt, hogyan kell végezni az összeírást. Felkeresték a párttagokat és személyesen elbeszélgettek velük a tagkönyvcsere jelentőségéről, amellett nem feledkeztek meg a szán­tás, vetés, begyűjtés fontossá­gaink ismertetéséről sem. A bizalmiak értesítették azokat az elvtársakat is, akik vfdéken dolgoznak, de a helyi pártszerve­zetnél vannak nyilvántartva. Ezek az elvtársak is a megadott időre pontosan otthon voltak, így az ösz- szeírásf a párícsoportbizalmiak hiánytalanul el tudták végezni. A parltitkár elvtárs ellenőrizte az összeírást, megnézte, hogy nincs-e valahol hiba és mindjárt segítsé­get is adott a munkához. A böhő- nyei pártszervezetben sikeresen oldották meg a feladatot, lelkiis­meretes munkát végeztek, példát mutattak a többi pártszervezetek­nek. A somodon Alkotmány tszcs eredményei vonzzák a kívülállókat Fényes napsütéses vasárnap dél­előtt van. A somodon Alkotmány termelőcsoportban egy brigád a répabetakarításon dolgozik. Bőséges termés ígérkezik, örömmel dolgoz­nak az emberek. Köztük találjuk a tszcs elnökét, Pados György elv­társat is, aki a munkában is példát mutat a tszcs dolgozóinak. — Szí­vesen dolgozunk, mert tudjuk, hogy a magunk gazdaságát növeljük — mondja Pados elvtárs, majd hozzá­teszi — nem mindig volt ez így. A múltban cselédek voltunk, az urak még annyiba sem vettek ben­nünket, mint a kutyákat. Dolgoz­tunk éhbérért hajnali 2 órától, este 11 óráig. Vasárnap úgy kellett dol­goznunk, mint máskor, de azt sem fizették meg. Jól emlékszem még arra, amikor Szász Imre jószágfel­ügyelő marhának, állatnak nevezte a cselédet. A felszabadulás véget vetett a ok szenvedésnek. A volt cselédek­ül felszabadult emberek lettek. Ki- >sztották a földeket, új házakat «pitettek maguknak. ­1950-lten 12 család megalakította a termelő- csoportot.| Tapasztalatlanok voltak. Kezdet, ben sok nehézséget kellett leküzde­niük. A megalakuláskor 2 darab ló volt a csoport összes vagyona. Az állam segítségükre sietett, nem­sokára hét darab szarvasmarhából álló törzset és 20 anyakocának való süldőt adott hosszú törlesztéses «hi­telre a csoportnak. A csoport állan­dóan példát mutatott a kívülálló dolgozóknak és ez év márciusában újabb 35 család lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Jelenleg a cso­port létszáma 47 család, földjük 480 hold. Jelentősen megnőtt az ál­latállomány is. Ma már 27 szarvas- marha, 23 ló, 22 anyakoca, 16 hí­zó, 21 süldő és 103 nfalac képezi a csoport vagyonát. Van már közös baromfiállomány is. 320 darab tyúk és 24 liba. Ebben az évben a csoport átlag­termése búzából 8 mázsa volt, a kí­vülállóké pedig 6—7 mázsa. Árpá­ból 9 mázsát takarítottak be hol­danként a csoport tagjai, amig a kívülállók csak hét mázsát. Kuko­ricából 25, takarmányrépából pedig 150 mázsa volt holdanként az átlag. Az eredményeket úgy érték el, hogy állandóan betartották a mi­nisztertanács határozatát, a mun­kálatokat időben és jól elvégezték. A csoport vezetősége a működési szabályzat betartását megkövetelte a tagságtól. Az állam iránti kötelezettségnek kenyérgabonából 100 százalékra, burgonyából szintén 100 százalék­ra tettek eleget, amiért a szabad­piaci értékesítést megkapták. Ku­koricából néhány mázsával még tartoznak, a napokban ezt is be­adják. A hízottsertésbeadást a beál­lított hízókból rövidesen teljesítik, vágómarhából 200 százalékra eleget tettek. A baromfibeadás sem lesz probléma, már híznak a beadásra szánt libák, a többit pedig sovány baromfiból teljesítik. A jó munka eredménye A tagok a gabonakiosztáskor munkaegységenként 3.87 kiló búzát, 25 dekagramm árpát kaptak. Pados’ György harmadmagával dolgozik a csoportban, 480 munkaegységet sze­reztek, nyolc mázsa kenyérgabonát kaptak eddig és még kb. ennyire számítanak. Kaptak egy mázea’ár­pát, kukoricát öt mázsa körül, cu­korból 150 kilóra számítanak. Kész­pénzből mintegy 2500 forintot kap­nak majd az évvégi elszámolásnál. Szép juttatásban részesül Horváth János is, aki 250 munkaegységet Tóth József, aki 250 és Póka Fe­renc, aki 230 munkaegységet szer­zett. Az eredményeket jlátva,. újabb hét család kérte felvételét a cso­portba. Az új gazdasági évre a ter­melőcsoport vezetősége é3 tagsága még nagyobb szorgalommal és len­dülettel készült fel. Jól halad a be­takarítás, a szántás; a vetéssel a tagosítás miatt elmaradtak, de 25-ig ezt a munkát is befejezik. Holdanként 1 mázsa szemcsés szu­perfoszfátot alkalmaznak és ta­vasszal holdanként 50 kilogramm pétisót szórnak majd. Bevezetik a szovjet példa nyomán« a füves ve­tésforgót is. Tavasszal a 35 hold árpával fűvesherét vetnek. A jöyő évben a kukoricánál alkalmazzák a négyzetes vetést és a pótbeporzást. A csoport elnöke örömmel mondja, hogy a jövő évben még jobb ter­mést akarnak betakarítani, részt akarnak venni a jövő évi kiállítá- on terményeikkel. Az állatok téli "akarmányozásának biztosítása ér­iekében 430 köbméter silót készí­tenek. Az összes tengeriszárat és a cukorrépa után járó rópaszeletet íesilózzák. A -terv az — mondja az elnök — hogy jövőre állatállományunkat nö­veljük. A kocák számát 50-re, a hí­zók számát pedig 250-re akarjuk emelni. Két év múlva 500 darab hízót nevelünk, ehhez pedig több takarmányra van szükség. A termelőszövetkezet jó munká­jához nagymértékben hozzájárult a munkaverseny. Versenyszerződést kötött egymással a Petőfi és a Bé­ke brigád, A munkaegységek telje­sítését állandóan értékelik, vezetik a munkaegység-grafikont. A párt- szervezet jó népnevelő munkát vé­gez, serkenti a tagságot a verseny­re, a jobb munkára. Megindult a pártoktatás is, amelyen 22 dolgozó vesz részt. A somodori Alkotmány tszcs tag­sága az eddig elért .eredményeket még tovább fokozza, «hogy a jövő évben még erősebbek, gazdagabbak legyenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom