Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-18 / 245. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1952 október 18. A lengyeltóti béke bizottságok a III. Békekongresszusra készülnek BÉKEBIZOTTSÁGAINK ország- szerte nagy lelkesedéssel készülnek a III. Országos Békekongresszusra, a magyar békeharcosok újabb se­regszemléjére. Megyénkben is számos új békebizottság alakult a pártszervezetek és a már meglé­vő békebizottsági tagok jó népne­velőmunkája következtében. Egyre nő, hatalmasodik a békéért szer­vezetten harcoló dolgozók száma megyénkben. A múlt héten megkezdődtek a küldöttválasztó békeki sgyű lések, ahol megválasztják a küldötteket a járási küldöttválaeztó értekezle. tekre. Sok függ most attól, hogy békevédelmi bizottságaink hogyan készítik elő ezeket a békegyűlése­ket. hogyan magyarázzák meg a dolgozóknak a III. Országos Béke­kongresszus jelentőségét, és a leg­jobb békeharcos dolgozókat választ­ják meg a járási küldöttválasztó értekezletekre. Békebizottságaink legtöbbje fel­ismerte feladatának nagyságát és ahhoz méltóan készült a magyar bé. keharcosok seregszemléjének előké­szítésére. A lengyeltóti békevédelmi bizottság is nagy gonddal készült fel a 20-ig megtartandó küldöttvá­lasztó békekisgyűlésekre. Lengyel­tótiban 4 területi és 5 üzemi bé- kevédelmi bizottság működik. Sza­badi Jenő elvtárs. a békebizottság titkára a pártszervezet vezetőségé­vel előre megbeszélte a gyűlések jelentőségét és a pártszervezet ve­zetőségével együtt kiválasztották az előadókat, akik a kisgyűléseket tart­ják. Ezután öszehívta a békebizott­ságok titkárait, elnökeit és a béke- kisgyűlések előadóit. A megbeszé­lésen a pártszervezet vezetőségének egy tagja is résztvett. AZ ÉRTEKEZLETEN Szabadi elvtárs ismertette a meghívottakkal a III. Békekongresszus jelentőségét és javaslatot kért az elvtársaktól, hogyan szervezzék meg a kisgyűlé­seket. A béketitkárok és elnökök, valamint az előadók közül többén hozzászóltak és javaslatot tettek a szervezésre. Végül mind a községi, mind pedig az üzemi békebizottsá­goknak meghatározták, melyik te­rület tartozik a szervezetükhöz és hol, melyik háznál tartják a gyű­léseket. Hasonlóan meghatározták azt is, hogy melyik előadó, hol tart előadást. Egyben alkalmuk nyílt a közös megbeszélésen az előadóknak is megismerni annak a területnek problémáit, ahol előadást tartanak, így a megadott szempontok alap­ján helyi adatokkal tudják kibőví­teni előadásukat. Az értekezleten határozták el azt is, hogy minden egyes gyűlést kul­túrműsorral egészítenek ki és ebben a műsorban nagy súlyt helyeznek a béketábor erejének megmutatá­sára. Som község dolgozó parasztjai karcolnak kötelezettségeik teljesítéséért Som község dolgozó parasztsá­ga egész éven át igyekezett, hogy megelőzzék versenytársukat a nagy- berényi dolgozó parasztokat. Most a minisztertanács határozatának végrehajtásáért is kemény harcot vívnak a somiak, amelynek ered­ményeként eddig aa élen halad­nak az őszi munkákban. A dolgozó parasztok tudják, Logy a minisztertanács határozatá­nak maradéktalan végrehajtása nemcsak állami, hanem egyéni ér­dekük is. Ha most időben és jó talajba vetik a magot, nagyobb ter­mésre számíthatnak, könnyebb lesz a beadás teljesítése és több jut saját szükségletükre, a szabadpiacra is. Ezt a pártszer­vezet és a tanács állandóan tuda­tosítja a dolg'ozó parasztokkal. Ed­dig a község vetésterületének elő irányzatát őszi árpából 90 száza­lékra, rozsból 80 százalékra, bú­zából 70 százalékra teljesítette. A pártszervezet vezetősége már a tavasszal feltérképezte a községet és 110-es házcsoportonként meg­szervezte a népnevelőpárA:at. A népnevelők állandóan tájékoztat­ják a gazdákat a soron’évő fel­adatokról és mozgósítják őket azok végrehajtására. Számtalan példa van arra Som községben is, hogy az időben vég­zett munka jobban gyümölcsözik. Velencei József 4 holdas dolgozó paraszt elmondja: — most is már befejeztem a vetést, a múlt évben is ilyenkor ve­tettem és meg is lett a haszna. Az én gabonám tavaly is már szén erős volt, mire bejött a hideg időjárás és nem is fogta meg a fagy. Búzából 2000 négyszögö ön 16.59 mázsa termett, rozsból szép termés volt. Az ál­lam iránti kötelességemet túltelje­sítettem, bőven jutott a családnak is, a vetőmagom is biztosítva volt és még került szabadpiacra is. Most adtam el 3 mázsa búzát, 300 forintért mázsáját, egy mázsa ro­zsot 280 forintért, de még egy má­zsát el tudok adni. Igen sok ilyen dolgozó paraszt van Som községben, akik nem hall­gatnak az ellenség hangjára, hanem a párt irányvonalát követve vég­zik feladatukat. A népnevelők he­lyesen kapcsolják össze agitáció- jukban az őszi munkák és a be­gyűjtés végrehajtását. így a be­gyűjtés sem marad el a más egyéb feladatok megvalósítása mellett. A község dolgozó parasztjait a haza és a párt iránti szeretet fűti, amikor eleget tesznek ál­lampolgári kötelezettségük­nek. László Mihály 12 holdas dolgozó paraszt egész évi beadásának ele­get tett mindenből és október el­sején belépett a tszcs-be. Ifj. Szí- ii József sem maradt adósa népünk államának és a szántás-vetés idő­beni elvégzésével biztosítja jövő évi bő termését. A dolgozó parasz­tok büszkék arra, hogy községük élenjár a párt és a kormány hatá­rozatainak végrehajtásában és megfogadták, hogy továbbra is harcolnak az elsőségért. A pártszervezet és a tanács szí­vós politikai munkájának és ennek nyomán a dolgozó parasztok lel­kesedésének az eredménye az, hogy a burgonyabegyüjtési tervet 100 százalékra, hízottsertésbegyüj- tési tervét 100 százalékon felül teljesítette a'község. A kukorica begyűjtése a tö­réssel egyídőbem halad. Az ellenség azonban megpróbálko­zott félrevezetni a becsületes dol- Oorőkát. de nróbálkozása kudarc­ba fulladt. A pártszervezet és a ta­nács éberségét nem tudta kijátsza­ni Orsvárt József 32 holdas kulák és a többi társa. Orsvárt kulák kimutatta a dolgozók elleni gyűlö­letét, amikor elszabotálta a vetést és azt hangoztatta — „ne vesse­tek, úgy sincs értelme". A begyüj tést úgy igyekezet^ akadályozni, hogy nem adta be a kötelező 1036 kiló hízottsertést. A tanács felfigyelt a kulák spekulációjára és felelősségre vonta. A kulákra 24.864 forint kárté-« rítést vetett ki a tanács. A vetés szabotálásáért 1 és félévi börtön­re, 1000 forint pénzbüntetésre és 1000 forint vagyonelkobzásra ítél­te a bíróság. Ugyanígy megkapta méltó bünte­tését Farkas Károly 38 holdas kulák is. Nagy Lajos 52 holdas kulák gyáván megszökött a községből, mert félt, hogy aljas munkájáért felelősségre vonják, de a dolgozók törvénye elől nem tudott elmene­külni. Ezek a példák fényesen bizo­nyítják azt, hogy a pártszervezet és a tanács jó munkát végez Som községben. A dolgozó parasz­tokat állandóan nevelik a párt po­litikájának megvalósítására és kí­méletlenül leleplezik a dolgozó nép elelnségeit, a kulákokat. Som község pártszervezete fokozza munkája lendületét, hogy az őszi vetési és begyűjtési munkák idő­beni befejeztével kiérdemeljék az elsőséget a Nagyberénnyel folyta­tott versenyben. rr Az Őszi Vásár filmeseménye Somogy megye dolgozó népe nagy lelkesedéssel készült a Ka­posvári Őszi Vásárra. A vásár a megye hatalmas fejlődéséről tesz tanúságot, az egyre emelkedő életszínvonal számos tükörképe. A vásár közönségének hőven nyílik alkalma a szórakozásra. így töb­bek között a vásár területén kü­lön mozit állítanak fel, amelynek változatos műsorában egész nap gyönyörködhet a vásár közönségé. Olyan nagyszerű filmeket mutat­nak be, mint az Olimpiai Híradó 1. száma, amely a magyar labda­rugók első sikeres olimpiai sze­replését, a magyar—olasz mérkő­zést és az 50 kilométeres távgya­loglásban Róka László szereplését örökíti meg. A „Sárga gólya" cí mű szovjet rajzfilm egy kínai me­sét e!evenít meg. A magyar nép felszabadult, bol­dog életét látjuk a „Felemelkedés útján" című magyar kisfilmben, amely bemutatja a termelőszövet­kezetek fejlődését. A „Hős ifjúság" című díjnyertes magyar film a budapesti Kim Ir- Szen-iskolában tanuló koreai gyer­mekek életével ismerteti meg a nézőt, bemutatja azt a határtalan szeretetet, amellyel népünk körül­veszi őket. Értesítés Értesíti a Városi Tanács a város területén lakó gazdákat, hogy a selejtezésre alkalmas szarvasmar­hák selejtezése az e célra alaki, tott bizottság által október 18-án szombaton jesz a Vásártéren meg­tartva. A bizottság a selejtezést reggel 8 órakor kezdi meg, melyre a gaz­dák felhajthatják kiselejtezésre al­kalmas állataikat (meddő, öreg szarvasmarhákat, tenyésztésre nem alkalmas növendékbikákat, tinókat, és ökröket). A bizottság által elbírált állatok átvételét az Állatforgalmi Vállalat fogja eszközölni megállapított ha­tósági áron. Az átvett szarvasmarhák és szarvasmarhabeadásra kötelezett gazdák kötelezettségébe a beszol­gáltatás erejéig beszámítanak. Iló'nyös, Kényelmes, biztonságos/ SOMQGYMEGYE! MOZIK MŰSORA VÖRÖS CSILLAG: i „B"-ügy. 16—22. SZABAD IFJÚSÁG: Póruljárt ke­reszteslovagok. 17—21. BALATONBOGLÁR: Semmelweis. 18— 19. BARCS: Pilótaszerelem. 18—19. CSURGÓ: Karrier Párizsban. 18— 19- én. IGAL: Civil a* pályán. 18—19. SIÓFOK: „B"-ügy. 18—19. TAB: Szovjet bálnavadászat. 18— 19-én. LENGYELTÓTI: Meseország. 18— 19-ig. ________________________ SO MOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: ZsurakovszkI Mihály Felelős kiadó: Oábri Mihály Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-u. 7 Telefon: 901. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-u. 18. Telefon : 999. Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Latinka Sándor-u. 6. Telefon 82?. Nyomdáért felel: Hidas János JHe.q,gÁnk. kultíu'esófiőflfai ielkejen khzüinek a II. őfrjzá(j^&3 kuItíLme^SjtiL^e A felszabadulás óta eltelt 7 esztendő alatt népünk éle­tének minden területén hatalmas változások történtek. A föld, a gyár, a bánya a nép tulajdonába került,’ termékeik a mi életünket teszik szebbé, jobbá. Tervgazdálkodásunk lehetővé tette a holnaptól való fé­lelem megszüntetését. A megváltó, zott élet, pártunk politikája mind­jobban ráirányította dolgozóink fi. gyeimét a tudomány és a művészet kérdéseire is. Nagymértékben megnőtt azok­nak a dolgozóknak a száma, akik most, ezalatt a pár év alatt évszá­zadok mulasztását igyekeztek és igyekeznek bepótolni a tudásban délire a múltban csak vágyó sze. mekkel tekinthettek. Az egész orszá­got átfogó kulturális forradalom indult el és ma már elmondhatjak, Révai elv társ szavaival, hogy: ,.nemcsak új közönsége támad az új magyar kultúrának a dolgozó nép soraiból, hanem, hogy részvevőjévé akar válni és válik. nemcsak mint közönség, hanem mint alkotó is ki akarja venni részét az új magyar kultúra megteremtésében”. Ragyogó példái voltak Révai elv. társ szavainak az eddig megrende­zett kultúrversenyek, ahol városi és falusi dolgozók ezrei. öregek és fiatalok mutattak be egy csokorra- valót az igazi népi kultúrából. Ezé. ken a versenyeken jelentős volt az új' magyar szocialista kultúra haj­tásainak bemutatása is. Dolgozó né­pünk és kultúr munkásaink egyaránt megértették, hogy az új szocialista kultúra népi hagyományaink cm épülhet fel, Ezért is kapott új erő­re népi művészetünk, leerültek nap. világra olyan régi, már-már elfe. ledt népi táncok, népi játékok, mint amilyeneket az eddigi kultúrverse- nyeken a buzsájki népi tánccsoport is bemutatott. Az Országos Népművelési ^ Bizottság az 1952—53. évben megrendezi a II. Országos Kultwrv»rsenyt, Me. gyénk kultúrmunkásai is nagy örömmel fogadták a benevezésre való felhívást és megindult a készü­lődés. Már több olyan kultúrcso- po.rtv.nk van, amelyik felkészültem várja a körzeti bemutatót, A leg­több csoportnál pedig megindult a szervezés, A színjátszónépi tánc- és énékkari felelősök összehívták a. kultúr munkásokat, hogy megbe­széljék a műsortervet, kúv,álasszák azokat a műsor számokat, amivel résztvesznek a versenyen. Országszerte nagy kedveltségnelc örvendenek a buzsáki népdalok és népi táncok. Hazánkban bármerre járunk, mindenütt találunk népi tánccsoportokat, amelyek buzsáki táncoltat tanulnak. A buzsáki kul- túrmunkások büszkék gazdag népi hagyományaikra és féltő szeretettel ápolják, Fájsz Olga tanítónő, a tánccsoport vezetője, egyike a leg­lelkesebb gyűjtőknek a községben. Vele együtt gyűjtik a táncoltat népdalokat a tánccsoport tagjai is[ Most, amikor Buzsákon is sor ke­rült a készülődésre, nem volt prob­léma, hogy a „libbenő” ,jka-rikázó”r vagy a ,,kopQgós” tánccal készülje. - nek a kul túrversenyre. Azóta minden este vidáman szól a nóta az iskola egyik tantremébcn és tizenkét pár táncos, vidáman perdül-fordul a nóta ütemére. A fa­lu 7tépe a próbák alatt együtt ének­li a táncosokkal a kedves népdalt: ,.Búzavirág de csalogatás a színed^ Hazavinni jaj de nagyon szeret­nélek. Nem viszlek el, a mezőt nem ron­tom,. Van nekem egy búzavirág, aki énrám mosolyogjon.”’ Vét állami fegyelem ellen, aki cukorrépáját Megyénkben az állami gazdasá­gok, termelőcsoportok mellett egyé. nileg dolgozó parasztjaink is je­lentős területen termelnek az idén cukorrépát. Egyre több dolgozó pa­raszt ismeri fel a cukorrépa ter­mesztés nemzetgazdasági jelentő­ségét és jövedelmezőségét. A múltban is termeltek cukorrá, pát, de ennek csak a nagybirtok és a gyáros látta hasznát. a dolgo­zó parasztot itt is károsodás érte. Még azt is megszabta a gyár, hogy milyen cukorrépát termel- jen, mert a régi elmélet szerint csak az apró répában van cukortartalom. Ha jó termése volt a dolgozó pa­rasztnak, akkor állataival kellett feletetni a répát, mert a nagyobb súlyút nem vették át a gyárosok, de gyakori volt az is, hogy 2—3 héttel a szállítás előtt már kisze­dették a répát, hogy az a szállítá­sig összefonnyadjon és ezzel is ve­szítsen súlyából. Ilyen és ehhez hasonló módszerek­kel károsították a tőkés világban a cukorrépatermelő dolgozó parasz­tokat. Ma dolgozó parasztságunk szívesen termel cukorrépát, mert tudja, hogy ha több termése lesz, több jövedelemre is számíthat. Cukorgyáraink ma a dolgozó nép tulajdonában vannak, termelésük dolgozó népünk szükség­leteit vannak hivatva kielégíteni. Minél több cukorrépát termel me­zőgazdaságunk. annál több cukor jut a dolgozók asztalára, annál egészségesebben fejlődnek gyerme­keink. Dolgozó népünk állama szerződé­sen keresztül biztosítja dolgozó pa­rasztságunknak, hogy a megtermelt cukorrépáért megkapja a megfelelő összeget és biztosítja, hogy termel- vénye valóban feldolgozásra kerül­jön és ne az állatokkal kelljen,fel­etetni. Sőt, kormányunk rendeletben írja elő, hogy a cukorrépa más célra való fel­használása súlyos vétség az ál­lami fegyelem ellen. Súlyos kárt okoz népgazdaságunk­nak az a dolgozó paraszt, aki meg. szegi az állammal kötött szerződést állataival eteti fel j és állataival eteti fel az iparunk szá- I mára termelt cukorrépát. Az ilyen dolgozó paraszt nemcsak magának árt, hanem népgazdaságunknak is súlyos károkat okoz. Megyénkben több dolgozó paraszt megszegte államunkkal- kötött szer­ződését és ahelyett, hogy a megter­melt cukorrépát átadta volna az il­letékes cukorgyár részére, haza- hordta és állataival etette. Pl. Hirt Albert kisgyaláni dolgozó paraszt, 25 mázsa cukorrépát vitt haza és abból már eddig 5 mázsát állataival ete­tett fel, vagy Csima Antal kaposszentjakabf dolgozó paraszt, aki 15 mázsa cu­korrépát rejtett el és állatait azzal etette. Súlyos felelőtlenség és hanyag­ság az is, amit Szekeres József büssüi lakos követett el, aki répá­ját kiszántotta, aminek következ­tében 6 mázsa vesztesége szárma­zott. A bíróság mindhárom dolgozó parasztot megbüntette, amiért tu­datosan károsították meg népgaz­daságunkat. APRÓHIRDETÉS Egy-, kettő-, háromszobás laká­sokat vásárolunk, ilyen lakásokért a SÍK útjáin kártérítést fize­tünk. Tárgyalni lőhet vállalatunk központjánál. 3. sz. Mélyépítő Vál­lalat, Kaposvár, Kossuth Lajos-u. 22. sz. Jó cserépkályha, gyermekágy, asztaltűzhely, fa függönytartók el* adók. Damjanich-utca 58. 125-ös Phänomen Puchmötor príma állapotban eladó. Kisfaludi- utca 24. Simon. Elcserélném (kertes, magános ház a tisztviselőtelepen) 2 szoba, parkettás, szép lakásomat be.vá- rosí 2 szoba, vagy 1 szoba hálós, összgomfortosért. Cim a kiadóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom