Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-19 / 246. szám

I VLLM9 PROLETÁRJA! VE SÜLJ ETELT/ Miért halad rosszul az őszi mun­ka és begyűjtés Belegen? A tag- és tagjelöltösszeírás tapasz­talatai a kaposvári járásban Tartsák be az állami fegyelmet Nagyberény község dolgozói IX. évfolyam, 246. szám. ÁRA 50 FILLÉR Vasárnap, 1952 október 19. A GYŐZELMEK KONGRESSZUSA algalomba, amely mar eddig is a ki­történelemben példátlanul hatal­A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 5 éves népgazdasági terv harmadik éve harmadik negyedének végrehajtásáról A nemzetközi munkásosztály, dolgozó emberek százmii iói sérték szerető figyelemmel a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusát. A kongresz- szus hatalmas segítséget, erőt adott a becsületes embereknek szerte a világon a békéért folyó harchoz, új erőt és lendületet a ma még elnyomott embermilliók­nak, a függetlenség, a ha adás har­cosainak. Uj erőt, lelkesedést adott a mi népünknek is szocializmust építő ötéves tervünk sikeres vég­rehajtásához és ahogy a többi né­pi demokratikus országokban, a mi hazánkban is új munkahősteí- tekkel, munkafelajánlásokkal kö­szöntötték a dolgozók a Szovjet­unió XIX. pártkongresszusát, Ä beszámolók és a viták alap­ján kitárult előttünk is a ragyogó jövő képe, amely fe é dicső pár­tunk, Rákosi elvtárs vezet. A kongresszus a nemzetközi in­ternacionalizmus hatalmas egysé­gét mutatta meg. A proletárnem- zetközíség szelleme diadalmas elő­retörését, amelyet fényesen bizo­nyított 44 ország kommunista, pártja küldötteinek részvétele a kongresszusán, bizonyítják az ezen országok kommunista pártjai ré­széről történt hozzászó ások és az, hogy a népi demokráciák or­szágaiban a kongresszus időtarta­ma alatt új, ragyogó munkahős­tettek születtek. A ma még kapi­talista elnyomás és kizsákmányo­lás alatt élő emberek megsokszo­rozott harci kedvvel folytatják küzdelmüket a nemzeti független­ségért, a. szabadságért. Felmérhetetlen segítséget jelen­tenek számunkra az ötödik ötéves terv irányelvei, világító fáklya a XlX. pártkongresszus, megvilágít­ja előttünk a fejlődés útját. Sztálin elvtárs kongresszusi be­széde útmutatás minden nép szá­mára a békéért, a szabadságért, a függetlenségért vívott harcban és az építés vonalán egyaránt. A. kongresszus tovább gyarapí­totta a kommunista pártok fegy­vertárát, amelyet megelőzött Sztá­lin elvtárs világtörténelmi jelen­tőségű műve, „A szocializmus gaz­dasági problémái a Szovjetunió­ban". Ebben a műben Sztálin elvtárs megjelölte a szocializmus­ból a kommunizmusba való átme­net előfeltételeit. Ez a mű újabb erőforrás a világ kommunista párt­jai számára, megoldotta a gazda­sági törvények jellegénél? kérdé­sét a szocializmusban és megmu­tatta, hova tart a kapitalizmus és a szocializmus. Malenkov elvtárs kongresszusi beszámolója a tények sokaságával bizonyította a két világ különbö­zőségét, egyik oldalon a békés ■építés, az emberek fokozódó jó­léte a szocializmusban, ragyogó tervek az emberek életének szeb­bé tételéről, gigászi méretű épít" kezések és a terveknek valóravál- tása, a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedése, az ipar, a me­zőgazdaság termelékenységének gyorsütemű növekedése, másik oldalon az egyre jobban mélyülő válság, más országok leigázására és ezek kifosztására irányuló ter­vek, rablóháború útján, amelyet fé­nyesen igazol az amerikai impe­rialisták szennyes koreai háború­ja. Az egyik oldalon növekvő élet- színvonal, a dolgozók életszínvona­lát növelő közszükségleti cikkek árainak csökkentése, a másik olda­lon a kapitalista hadigazdálkodás, növekvő nyomor és munkanélküli­ség, véres terror és elnyomás, ahol minden kiejtett igaz szóért bör­tönbüntetés és halál jár. A kongresszus újabb buzdítás a dolgozóknak a békeharc fokozásá­ra. Újabb milliókat és tízmilliókat ■kell bekapcsolni a népek demo­kratikus mozgalmába, a békemoz­mas szervezettségű tömegmozga­lommá vált. A XIX. pártkongresszus ragyogó győzelmek, 13 év gazdag esemé­nyeinek értékelését adja. Beszá­molt azokról a hatalmas eredmé­nyekről, . amelyeket a kommuniz­must diadalmasan építő szovjet né­pek ez alatt az Idő alatt — a barbár fasiszta hordák rombolásának elle­nére — elértek. Egyben a jövő ragyogó perspektíváit világította meg nemcsak a szovjet emberek, hanem a világ minden dolgozója számára, akik a kongresszusból erőt és hitet merítve fo vtátják harcukat a népi demokráciák or­szágaiban a szocializmus felépíté­séért és a ma még kapitalista elnyo­más alatt élő országokban a sza­badságért, a függetlenségért. S amint Rákosi elvtárs mondotta kongresszusi üdvözlő beszédében: „Népünk megérti, hogy a Szovjet­unió gazdasági és kulturális erő­södése és további felemelkedése egyben hatalmas ösztönzés a szo- cia izmust építő országok, köztük hazánk fejlődésében és további erőt kölcsönöz az imperialista há­borús gyújtogatok ellen küzdő bé­ketábornak". Büszkeséggel tölte­nek el bennünket Sztálin elvtárs­nak a kongresszuson elmondott szavai, amikor a többi országok között rólunk is úgy beszélt, mint új „rohambrigádról", mint a vi­lág ,forradalmi munkásmozgalma nak rohambrigádjáról. • A kongresszus hatalmas erőt és lelkesedést adott népünknek ter­veink végrehajtására. Uj lendüle­tet kell, hogy vegyen hazánkban a versenymozgalom, dicső tettekre kell serkentse dolgozóinkat az építés minden vonalán, az ipar, a mezőgazdaság területén. A Ma­gyar Acélárugyár dolgozói a kon­gresszus tiszteletére megfogadták, hogy évi tervüket november 25-re teljesítik. A Kalibergyár dolgozói, Sztálfnváros, az üzemek és falvak népei mind-mind lelkes munkafel­ajánlásokkal köszöntötték a XÍX. pártkongresszust. Megyé"k dolgozói is lelkesen készültek a XlX. pártkongresszus­ra. A Kaposvári Textilművekben Szántó Ciyuláné fogadalmat tett, hogy az eddigi 40 kilométer fonal helyett 42 kilométerre emeli tel­jesítményét. Jónás János, a ladi gépállomás traktoristája fogadal­mat tett, hogy évi tervét 220 szá­zalékra teljesíti, A Déldunántúli Kavicsbánya dolgozói a kongresz- szus tiszteletére vállalták, hogy ebben az évben 70 ezer köbméter kavicsot termelnek terven felül. A Barcsi Fűrészüzem dolgozói a kongresszusi műszak alatt 176 százalékos üzemi átlagot értek el. Juta és Oszlopán községek be­adási tervük teljesítésével indítot­tak harcot és elnyerték a szabad­piacot, A kongresszus anyagának tanul­mányozása még nagyobb szerete" tét vált ki dolgozó népünkből a Szovjetunió, Sztálin elvtárs iránt, segít bennünket erős népi egysé­günk megteremtésében, segít ben­nünket a szocializmus felépítéséért folytatott harcban és abban, hogy a békeharc reánk bízott frontszaka­szán még jobban megálljuk he­lyünket. A népgazdaság fejlődését, vala­mint a dolgozók anyagi és kultu­rális színvonalának emelkedését 1952. harmadik negyedében a kö­vetkező adatok jellemzik: IPAR A gyáripar 1952. harmadik ne­gyedévi teljes termelési tervét 100.1 százalékra, ezen belül a ne­hézipar 98.3 százalékra, a könnyű­ipar 100.9 százalékra, az élelmiszer- ipar 105.2 százalékra teljesítette. A ' 10C0 knwwnJilr rrn­Jfll AV'Üi4j# ■ liUXUiUUllV ne gyedében 24.3 százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos idő­szakában. Ezen belül a nehézipar termelése 31 százalékkal, a köny- nyűiparé 10.9 °/o-al, az élelmiszer- ipar 32.6 °/o-kal emelkedett. A ne­héziparon belül az emelkedés a bá- ■nyászatnál 36.5 százalékkal, a kohá­szatnál 21.2 százalékkal, a gépgyár, tásná! 34.2 százalékkal, az építő­anyagiparnál 15.5 százalékkal, a könnyűiparon belül a textiliparnál 7.1 százalékkal, a ruházati iparnál 14.1 százalékkal. A helyi iparhoz tartozó állami vállalatok termelése egy év alatt 103.1 .százalékkal emel- kedett. Az egye^ minisztériumokhoz tar­tozó iparvállalatok 1052. harmadik negyedévi termelési tervüket a kö­vetkezőképpen teljesítették: Bánya és energiaügyi min. 102.2 Kohó és gépipari min. 99.6 Középgépipari minisztérium J32.8 Könnyűipari minisztérium 101.1 Élelmiszeripari minisztérium 105.2 Építőipari minisztérium 1ÖI3.2 Építésügyi minisztérium ipar­vállalatai 111.7 Közlekedésügyi minisztérium iparvállalatai 106.5 Helyi ipar minisztériuma 102.9 A kisioari termelőszövetkezetek negyedévi termelési tervüket 108.8 százalékra teljesítették, a múlt év harmadik negyedévéhez képest ia termelés több mint kétszeresére emelkedett. A fontosabb iparcikkek termelé­se 1962 harmadik negyedévében 1951 harmadik negyedévéhez ké­pest a következőképpen alakult: 1952. III. negyedévi termelés, az 1951. III. negyedévi termelés szá­zalékában. Szén 129 Villamosenergia 120 2 Acél 112.7 Vasöntvény 126 2 Hengerelt rúdacél 139.9 Hengerelt idomacél 120 5 Esztergagépek 124.7 Vasúti teherkocsi 128 Tehergépkocsi 145 Diesel-motor 82.4 Génolaj és motorolaj 128 9 Tehergépkocsiabroncs köpeny 147 6 Tégla Í24.2 Mész 118 2 Cement 111 Motorkerékpár 122.4 Kerékpár 120.9 Rádióvevőkészülék 146 5 Varrógép 118 5 Pamutgzövet 103.9 Selyemszövet 103 9 Len. és kenderszövet 107.4 Bőrcipő 110 3 Liszt 105,4 Nyershúsok, zsír és zsírsza­lonna 151.1 Édesipari készítmények 128 4 Cigaretta 117.2 Terven felül a harmadik negyed­évben jelentős mennyiségű vas­ércet, mangánércet, kovácsolt acélt, gépolajat, petróleumot, öntöttüve­get. égetett téglát, motorkerékpárt, kerékpárt, varrógépet, rádió mű­sorvevőt gyártottak. * a A tervvel szemben lemaradás van a szén, martin- és elektroacél, hengerelt acél, marónátron, kén- sav, foszforműtrágya, égetett cse­rép, csizma, munkaruha, naprafor­góolaj termelésében. Az ipari minisztériumok közül azok, amelyek termelési és terme­lékenységi tervük teljesítésében el­maradtak, ugyancsak elmaradtak önköltségcsökkentési tervük teljesí. tésében is. MEZŐGAZDASÁG • A harmadik negyedévben a ga­bona betakarítás munkálatait a me­zőgazdaság a múlt évinél gyorsab­ban hajtotta végre. Jelentő,? szere­pe volt ebben a betakarítási mun­kák gépesítésének; a gépállomások és állami gazdaságok több mint két­szer akkora területen arattak gép­pel. mint a múlt évben. A gabonanemüek ez évi termése a májusi fagykár és az aszályos időjárás következtében alacsonyabb volt, mint a múlt évben. Erőteljesen fejlődött a mezőgaz­daság szocialista szektora. A ter­melőszövetkezetek szántóterülete 1952 szeptember 30-án 42 száza­lékkal, a c-aládok száma 32 száza­lékkal volt több. mint egy évvel ez. előtt. A szövetkezetek területének a családok számánál nagyobb mér­vű emelkedése arra mutat, hogy az újonnan belépők között egyre több a középparaszt. A szövetkezetek ál­latállománya egy év alatt 1‘23' szá- zalékkal emelkedett, ezen belül a sertésállomány növekedése 165 szá­zalék. Az állatállomány erőteljes emelkedése mellett az állatsűrűség a szövetkezetekben még mindig nem érte el az országos átlagot. Az állami gazdaságok szántóte­rülete 19.52 szentember végén 37.5 százakkal volt több. mint egy év­vel ezelőtt. Az állatállomány nö­vekedése több mint kétszerese a te­rület növekedésének. Emelkedett az állati termékek termelése is. A ser­tés- és szarvasmarhabizlalás ter­melése élősúlyban kifejezve a har­madik negyedévben háromszor ak­kora, mint egy évvel ezelőtt. A tejtermelés — a tehénállomány 46.4 százalékos emelkedése mellett — 73.8 százalékkal volt több. mint 1951 harmadik negyedévében. Az őszi szántási és vetési mun­kálatok lényegesen gyorsabban ha- ladnak, mint a múlt évben. A mi­nisztertanács által előírt határidők­höz kénest azSnban lemaradás mu­tatkozik. KÖZLEKEDÉS A vasúti teherforgalom a múlt év azonos negyedéhez képest 32.6 százalékkal emelkedett. A'viziközle- kedés teherforgalma 4.1 százalékkal volt több. mint a múlt év azonos időszakában. Tehergépkocsin 43.2 százalékkal szállítottak többet, mint 1951 har- madik negyedében. A városi közúti villamosvasútak személyforgalma egy év alatt 2.6 százalékkal, a városi autóbuszköz­lekedésé 24.4 százalékkal, a távol­sági autóbuszközlekedésé 16.2. szá­zalékkal emelkedett. ÁRUFORGALOM 1952 harmadik negyedében vágó­sertésből 109.000 darabbal, malac­ból 8000 darabbal, süldőből 81.000 darabbal, baromfiból 131 vagonnal, hagymából ezer vagonnal, tejből 47 millió literrel volt több a begyűjtött mennyiség, mint 1951 hasonló idő­szakában. A negyedévi begyűjtési tervet vágómarhából 111.7 száza­lékra, baromfiból 112.7 százalékra, tejből 105.3 százalékra, étkezési burgonyából 147.5 százalékra, ta­karmánygabonából 106.8 százalék, rá, borból 256.3 százalékra teljesí­tették. Emelkedett a negyedévben a pi­acra felhőzett termékek mennyisége és csökkentek az árak. Budapesten a negyedév végén az őstermelők által piacra hozott zsír ára 52 szá- Zalákkal, az olajé 60 százalékkal, a szalonnáé 49 százalékkal, a hí­zott libáé 39 százalékkal, a csirkéé 33 százalékkal, a hagymáé 43 szá­zalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. A zöldségfélék ára a tavalyinál rosszabb termés foly­tán általában emelkedett. A harmadik negyedévben a kis­kereskedelem 65.6 százalékkal több zsírt, 6.4 százalékkal több cukrot, 13.1 százalékkal több bőrcipőt. 58.3 százalékkal több rádiót, 23 száza­lékkal több tűzhelyet, 71.5 száza­lékkal több sport- és játékárut, 33 százalékkal több bútort adott el, mint a múlt év azonos időszaká­ban. Munkások és alkalmazottak számának emelkedése, a munkatermelékenység alakulása. Az év harmadik negyedében a munkások és alkalmazottak szá­ma a népgazdaság valamennyi ágá­ban emelkedett. A gyáriparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma egy év alatt 98.000-rel nőtt. Ezen belül a nők létszámának emelkedése 22.000. Az 1952. harmadik negyedévi munka-béralap a gyáriparban — nem számítva az 1951 december 1-i béremelést — 18.3 százalékkal « volt magasabb, mint a múlt ev harmadik negyedében. Emelkedett a gyáriparban és az építőiparban a munka termelé­kenysége. Az iparban az egy tő­re eső termelés 11-.6 százalékkal volt magasabb, mint az előző év megfelelő időszakában. Az emel- kedés’*a bányászatban 16.1 száza­lék, a kohászatban 12 százalék, a gépgyártásban 18.8 százalék, a textiliparban 2.9 százalék. BERUHÁZÁSOK 1952. harmadik negyedében a beruházásokra folyósított összeg 20.9 százalékkal volt több, mint ,1951 hasonló időszakában. A negyedév folyamán üzembe­helyezték többek között a diósgyő­ri kohászati üzemek új trióbuga- jiengersorát, a Rákosi Mátyás Mű­vek acéiihengerdéjének új bugaso­rát, a Pécsi Bőrgyár krómozó-épü- letét, a Ke et-Magyarországi Köz­raktárak tárházát. Átadták ren­deltetésének a Veszprémi Nehéz- vegyiipari /Kutatóintézetet és az Ásványolaj- és Földgázkísérleti In­tézetet. A szénbányászatban új fejtő- és fúrókalapácsokat, szállító- berendezéseket, szénosztályozó­gépeket és egyéb bányagépeket adtak át rendeltetésüknek. Ezen­kívül számos üzemet bővítettek és korszerűsítettek. A harmadik negyedévben a me­zőgazdaság többek között 254 da­rab kévekötő-araíógéoet, 636 csép­lőgépet, 573 traktort, ezenkívül 16.000 darab különféle mezőgaz­dasági gépet kapott. Az év harmadik negyedében 180 falu kapott telefont és többezer vezetékes rádiókészüléket kap­csoltak be. Miskolcon és Vesz­prémben új egyetemi épületek, több városban és községben új ál- (Folytatása a 2. oldalon.) #

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom