Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-14 / 241. szám

2

SOMOGYI NÉPLAP

Kedd, 1952 október 14,

A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja

XIX. kongresszusa

Részietek IV. A. Bulganyin elvtárs felszólalásából

Az SZK(b)P XlX. pártkongresz- szusán felszólalt N. A. Bulganyin elvtárs, beszéde elején hangsúlyozta:

A világ kommunista mozgalmának erejét, egységét és szilárd tömörülését a többi között az a mindaninyiunk számára örvendetes fény jellemzi, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusán a külföldi kommunista és munkáspjártok nagyszámú küldöttsége van jelen.

Ezután ily folytatta: Ha végigtekintünk a szovjet országnak a XVIÍI. kongresszus óta megtett útján, megelégedéssel és büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy pártunk politikája helyes volt, s mint mindig, a nép érdekeiből indult ki és célja az volt, hogy minden eszközzel erősítse államunkat. (Taps.)

Ezekben az években pártunk politikája és a gazdaság, kultúra és a hadügy minden területén kifejtett gyakorlati tevékenysége a : legszigorúbb vizsgát állta ki a Nagy Honvédő Háború kemény megpróbáltatásainak kohójában.

Ha bármely burzsoá állam került volna szelőbe hasonló nehézségékkel, nem tudott volna kiállni orfyan csapást, amilyent a hitleristák mérteik országunkra. Csak a szocialista szovjet állam volt képes ilyen 'körülmények között helytállni, elviselni a soha nem látott nehézségeket és kivívni a győzelmet. (Hosszantartó taps.)

A háború megmutatta, hogy szovjet népünk hősi nép. Megmutatta, hogy ez a nép csodát tud művelni és a legsúlyosabb megpróbáltatásokból is győztesként tud kikerülni. (Taps.)

A Szovjet Hadsereg nemcsak hazája földjét tisztította meg az ellenségtől, hanem nagy felszabadító küldetését is teljesítette.

A háború megmutatta, hogy a Szovjetunió elsőrendű hadsereggel rendelkezik, amelynek fegyverzete teljesen korszerű, parancsnoki kara rendkívül tapasztalt és erkölcsi, harci tulajdonságai páratlanok.

A háború ismét igazolta, hogy had. seregünk újtípusú hadisereg, igazi néphadsereg és hogy hadseregünk •az országunk nemzetei közötti testvériség hadserege, a nemzetköziség sze.lemében nevelt hadsereg. A háború megmutatta továbbá, hogy hadseregünk személyi állománya erős, mert megvan győződve annak a háborúnak igazságosságáról, amelyet országunkra kényszerítettek és erős, mert öntudatos, ami, mint ismeretes, óriási jelentőségű és biztosítéka a győzelemnek.

Országunk a háborúból erősen és szilárdan került ki. Az imperialistáknak a Szovjetunió meggyengüléséhez és kimerüléséhez fűzött reményei csődöt mondottak.

A háború eredményei az egész világnak megmutatták, hogy a mi Szovjetuniónk milyen hatalmas erő. A háború utáni évek újból megmutatták államunk erejét.

Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy nincs, de nem is lehet egyetlen burzsoá országban sem olyan szilárd, megingathatatlan belső helyzet, amilyen most •Man a Szovjetunióban. (Taps.)

Országunlk gazdasági életét állami népgazdasági terv szabja meg, amelynek célja, hogy növelje a társadalmi vagyont, állandóan emelje a dolgozóik anyagi és kulturális színvonalát* szilárdítsa a Szovjetunió függetlenségét és fokozza védelmi képességét.

A Szovjetunió fejlesztését szolgáló ötödik ötéves tervnek a kongresszus elé terjesztett irányelvtervezete ezeknek a feladatoknak megoldását célozza.

Erről beszél mindenekelőtt az a

tény, hogy az irányelv-tervezet

mintegy 70 százalékban állapítja meg az ipari termelés színvonalának emelését az ötödik ötéves terv folyamán, az ipari össztermelés mintegy 12 százalékos átlagos évi növekedése, s a termelőeszközök gyártásának túlnyomó növekedése mellett. Ennék eredményeképpen az ipari termelés volumene 1955-ben 1940-hez viszonyítja háromszorosára növekszik.

A legfontosabb mezőgazdasági termékek termelésének 40—70 százalékos növekedése, valamint az állattenyésztés hozamának növekedése úgy, ahogy az irányelv-tervezet előírja, a közeli években mezőgazdaságunkban végbemenő újábib fellendülésről beszéL

Az' ötödik ötéves terv irány elvetnék tervezetében — éppúgy, mint a megelőző ötéves tervekben js — konkrétan kifejezésre jut pártunk lenini-sztálini nemzetiségi politikája, amelynek célja a népek közti barátság megszilárdítása, s valamennyi szövetséges köztársaság további még nagyobb gazdasági és kulturális felvirágoztatása.

Az ötödik ötéves terv irányelveinek tervezete újabb bizonyítéka annak, hogy a szovjet nép minden erejét a békés építésre fordítja és nem törekszik háborúra. Ugyan akkor nem titkoljuk, hogy gazdásági életünk a lehető legrövidebb idő alatt háborús vonalra állítható át.

Ezután méltatta Sztálin elvtársnak, flA szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban“ c. történelmi jelentőségű művét, majd így folytatta:

A szovjet emberéknek az az elhatározása, hogy teljesítik és túlteljesítik a népgazdasági terveket, az egész nép szocialista munka- versenyének kibontakozásában ölt testet. Nem kétséges, hogy az új ötéves terv éveiben ez a kipróbált kommunista munkamódszer a szovjet emberek millióinak módszere lesz, akik ezt & módszert a munka termelékenységének minden eszközzel való növelésére, az összes termelési feladatok határidő előtti kiváló minőségű teljesítésére és túlteljesítésére használják fel.

A kommunista építés feladatai a párt ideológiai munkájának új fellendülését, a propagandamunka további fejlesztését és a párttagok emeleti színvonalának emelését követelik. Ez előrehaladásunk egyik legfontosabb feltétele.

Bulganyin elvtárs a továbbiakban a nemzetközi helyzettel foglalkozott- Rámutatott arra, hogy az imperialista háborús gyujtoga tóik élükön az Egyesült Államok vezető köreivel — vad fegyverke zési hajszát folytatnák és katonai támaszpontok láncolatával akarják körülvenni a Szovjetuniót- így többek között megemlítette, hogy az utóbbi években minden agresz- szív országban jelentősen emelkedett a szárazföldi csapatok és a légierők létszáma. így az Amerikai ‘Egyesült Államokban a fegyveres erők összlétszáma 1939-lhez viszonyítva, több mint hatszorosára emelkedett. Anglia reguláris, fegyveres erőinek létszáma a háború előtti időkhöz viszonyítva két és félszeresére emelkedett. Amerikai követelésre fegyveres erőket létesítenek Nyugat-Németország- ban és Japánban, s összetákolják az úgynevezett európai hadsereget, amelynek az imperialisták tér. ve szerint ez év végére jelentősen növekednie kell.

Az amerikai kormány békesze- retetéről szóló hazug beszédek leple alatt nagy méretekben szervez és épít katonai támaszpontokat országa határain kívül, főleg Nyugat-Németország, Franciaország, Anglia, Francia-Marokkó, Törökország és Japán területén.

Az utóbbi időben igen harcias hévről tesznek tanúságét az Atlanti Tömb tábornokai, akik Wallstreet! gazdáik parancsára ország- íól-országra futkosnak. Hol csapa, tokát szemlélnek, hogy szárazföldi, tengerészeti és légi hadgyakorlatókat folytatnak, hol a szovjet határok mentén kóborolnak. A szov- jet-tőröik határon csupán a legutóbbi három hónap alatt az amerikai és angol katonai klikknek legalább 10 ismertebb képviselője jártt.

Nemrégen, nem messze a Szovjetunió határától az Atlanti Tömb kombinált haditengerészeti hadgyakorlatot tartott. A hadgyakor.

latokon kilenc ország vett részt. Norvégia és Dánia kivételével a hadgyakorlat részvevőinek nincsenek közvetlen érdekeik a Baltitenger térségében.

A kapitalista országok uralkodó körei — folytatta — félrevezetik a népeket hazugsággal, rágalmakat terjesztenek a Szovjetunióról és a népi demokratikus országokról, azt harsogják, hogy ezeket az országokat ,,fel kell szabadítani“ a kommunizmus alól. Különös bűz góságot tanúsítanak ezen a téren az amerikai uralkodó körök képviselői, akik annak hangoztatásáig merészkednek., hogy fegyveres erővel kell „felszabadítani“ Európa és Ázsia jelentős részét, s ezzel kapcsolatban felsorolják Lengyelországot, Csehszlovákiát, Magyarországot, Bulgáriát, Romániát, Albániát, Kínát, a Mongol Nép- köztársaságot és más országokat is.

Ha valóban szükség van arra, hogy ezeket az országokat valakiktől végleg megszabadítsák, úgy azoktól a kémektől, kártevőktől és terroristáiktól kell megszabadítani őket, akiket egyre gyakrabban küldenek oda az amerikaiak. (Taps.) Semjlyen más „felszabadításra“ nincs szükség, annál is inkább, mert az egész világ tudja, hogy mit jelent a „felszabadítás"

,amerikai módra. A múltban az északaimeríkai indián törzsek embertelen kiirtását, a fülöpszigeti néppel való kegyetlen leszámolást, a fiatal szovjet köztársaság elleni katonai intervenciót, A „felszabadítás“ amerikai módra ma a koreai hódító rablóháború, a békés koreai városok és falvak barbár bombázás», nők és gyermekek kiirtása, bombákkal és halált ho zó baktériumokkal.

■ Az amerikai kormány „segé1yt“ nyújt csatlósainak és ezzel kapcsolatban ahhoz a kapitalista világban általános szabályhoz ragaszkodik, hogy „azt adja isten neked, ami nekünk nem kell“, így szabadul meg a nyakán maradt áruktól és az elavult fegyverzettől. A más országoknak nyújtott katonai és gazdasági segélyt arra használják fel, hogy ezeket az or- szágckialt bevonják az aktíHr világít áfccrús készülődésekbe.

Bulgamyin elvtárs ezután kifejtette, hogy míg a háborús tömböt belső viszályok gyengítik, addig a béketábor országai között egyre jobban megszilárdul a barátság és együttműködés. A továbbiakban kijelentette: >.v

A béke és demokrácia táborát, az Elbától egészen a Csendes- óceánig a békés építés lelkesedése és a béke tartós fenntartásának szándéka hatja át. Fontos azonban hangsúlyoznunk azt, hogy ez a tábor szükség esetére teljesen korszerű és elég erős fegyveres erőkkel rendelkezik.

Tudják meg a tőkés urak és jusson mindig eszükbe, hogy egy új világháború veszélyesebb a kapitalizmus számára, mint a demokratikus tábor számára. Ha mégis háborút robbantanának ki, az hatalmas fegyveres ellenállást váltana ki az összes sziabadságszerető nép részéről. A szabadságszerető népek miniden erejűket latbavetnék, hogy egyszersanindenkorra végezzenek a kapitalizmussal. (Viharos taps.)

A történelem tanulságai azt mutatják, hogy minél jobban gyengülnek az imperializmus pozociói, annál inkább fokozódik az imperialista háborús kalandok veszélye, az imperialisták annál inkább a Szovjetunió rovására akarják megjavítani megingott helyzetüket.

Ilymiódon, mint eddjig is, az a feladat hárul ránk, hogy minden módon erősítsük hadseregünket, légierőnket és hadiflottánkat. Fegyveres erőinknek és az egész demokratikus tábor fegyveres erőinek állandó harci fe lkészültsége a leghatalmasabb biztosíték bármilyen eshetőségre.

Szükség esetén a ^Szovjet fegyveres erők vissza tudnak verni bármilyen agresszort úgy, ahogy azt a szovjet hadművészet szabályai előírják. (Viharos taps.)

Beszéde befejező részében Búiganyin elvitárs megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 35. évfordulójáról, majd hangsúlyozta:

Pártunk főfeladatia most a kom. munista társadalom felépítése, a

szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján. Ezen az úton fontos lépés előre a sztálini ötödik ötéves terv teljesítése.

Az október 10-i délelőtti ülés

Az SZK(b)P XlX. kongresszusa október 10-én folytatta munkáját. A délelőtti ülés M. D. Bagirov elv- n ökleiéivel nyílt meg. A komgresz- szus áttért a 4. napirendi pont — „Módosítások az SZK(b)P szervezeti szabályzatában” — tárgyalására. N. Sz. Hruscsev, az SZK(bP Központi Bizottságának titkára kapott szó/t, hogy megtartsa előadói beszédét. A kongresszus viharos, hosszantartó tapssal fogadta N. Sz. Hruscsev elvtársait.

N. Sz. Hruscsev előadói beszédeihez elsőnek M. F. Skirjatov (Moszkva) szólt hozzá. Kifejtette, hogy a szervezeti szabályzat szabatos és legvilágosabban, kifejti a kommunista kötelességeit és szigorúan megszabja, ki lehet a párt tagja.

Ezután Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitká. ra mondg’a el üdvözlő beszédét.

Tlhorez elvtárs forró szavakkal i köszöntötte a kongresszust, Sztálin elvtársat, majd leszögezte:

A Szovjetunió fényes példa Franciaország munkásosztálya számára, amely teljes felszabadulására, az emiber ember által történő kizsákmányolásának megszüntetésére, a szocializmusra törekszik.

Franciaország dolgozói tudják, hogy a Szovjetunió Európa és az egész világ békéjének megdönthetetlen bástyája.

Éppen ezért honfitársaink milliói ünnepi fogadalmat tesznek: „A francia nép nem harcol, sohasem fog harcolni a Szovjetunió ellen.“ (Viharos, ünneplésbe átmenő taps, mindenki feláll.)

A mi kommunis'tá pártunk mélységesen hálás Lenin-Sztá.in pártjának, a marxi-lenini-sztálini elmélet továbbfejlesztésének és gazdagításának ügyéhez való rendkívül nagy hozzájárulásáért. Sztálin elviáns eszméinek döntő szerepük volt a Francia Kommunista Párt. a nemzettel szorosan egybeforrott újtípusú munkáspárt megteremtésében.

A Francia Kommunista Párt főtitkára után Furceva küldött

(Moszkva) kapott szót. Arról beszélt, hogy azok az óriási féladatok, amelyek a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet viszonyai között az ország előtt állnak, az egész párltmunka további megjavítását követelik.

A moszkvai városi pártszervezet intézkedéseket tesz a marxiz- mus-leninizmus propagandájának fokozására és a kádterek eszmei, elméleti színvonalának emelésére.

Zímjanyin küldött (Bjelorussz SZSZK) a többi között a következeiket mondotta felszólalásában:

A bjelorussz pártszervezet valamennyi tagjjla egyhangúlag jóvá- hagyjta a módosított szervezeti szabályzat tervezetét és mélységes elégedettséggel tölti el az, hogy e rendkívül fontos pártdokumentum a párt egységének, erejének és hatalmának további erősítésére irányul.

Poszkrebisev hangsúlyozta:

A kommunizmus annál hamarabb köszönthet be, minél jobban és szervezettebben dolgoznak az összes mun/klaíképes szovjet polgárok. A munkához való kommunista viszony szempontjából természetesen elsősorban 13 párttagoknak kell példáit mutátniok, mint ahogyan ezt az új szervezeti szabályzat tervezete megállapítja.

Ezután Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára szólalt fel. A kongresszus viharos tapssal fogad'!» Dolores Ibarrurít és beszédét js többízben szakitól, ta meg a taps.

Hangsúlyozta, hogy az SZK(b)P történe mi jelentőségű XIX. kongresszusának határozatai a legjobb ösztönzésül szolgálnak ahhoz a harchoz, amelyet Spanyolország méptőmegei a bélkéért, a szabadságért és a demokráciáért vívnak.

A kongresszust ezután Bias Ro- ca, a Kubai Népi Szocialista (kommunista) Párt Országos Bizottságának főtitkára üdvözölte, akit a küldöttek melegen fogadtak.

Ezzel a délelőtti ülés véget ért.

Az SZKfbjP XIX. kongresszusának október 10-i esti ülésén folytatódott N. Sz. Hruscsev előadói beszédének megtárgyalása.

Az elnöklő O. Kuusínen, Bori- szotv küldöttnek (Ja'kut Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság) adta meg a szót.

Jakut-föld bolsevikjei — hangsúlyozta — pártgyűléseiken teljes egészében helyeselték a párt új szervezeti szabályzatának tervezetét.

Kuzlov küldött (Leningrad) kifejtette, hogy a párt új szervezeti szabályzata fokozza a párt harcképességéit, szervezeti erejét.

Klimenko küldött (Vorosílov- grád) kiemelt®, hogy a XlX. párt- kongresszus anyagainak megtárgyalása elősegítette a párton belüli demokrácia még fokozottabb megszilárdítását, a bírálat és az önbírálait kifejlesztését.

Jaikubov küldött (Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársaság) arról beszélt, hogy Azerbajdzsán kommunistái gyűléseiken és értekezleteiken egész sor észrevételt, kívánságot és javaslatot terjesztettek elő, amelyek célja a kommunisták felelősségének növelése a párt ügye iránt.

Alimov küldött (Üzbég SZSZK) megállapította, hogy a XIX. párt- kongresszus anyagainak mevitatá. sa példátlanul fellendítette a párttagok és tagjelöltek politikai aktivitását.

Afonov küldött (Kazah SZSZK) rámutatott, hogy a módosított szervezeti szabályzat minden egyes paragrafusát a szovjet népnek a kommunizmusért vívott harca győzelmeinek ihletője és szervezőié, a párt szerepének növeléséről történő sztálini gondoskodás hatjá át.

Rövid szünef után M. Z. Szaburov teft jelentést annak a bizottságnak munkájáról, amelyet a kongresszus a Szovjetunió fejlesztését

szolgáló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervre voinfafkozó irányelvtervezethez benyújtott kiegészítésének megvizsgálásária választolt.

A kongresszus egyhangúlag elfogadta a XIX. pártkongresszusnak a Szovjetunió fejlesztését szolgáló^ 1951—1955. évi ötödik 5 éves terv. re vonatkozó irányelveit.

Ezután folytatták a vitát N. Sz. Hruscsev beszámolója fölött. Kiri- csenko (Ukrán SZSZK) elmondotta:

A szervezeti szabályztot tervezetének megvitatása során a kommunisták bírálták azokat a párt- fuiíkcionáriusokat, akik a kritika mellett agitálnak, a valóságban azonban ilyen, vagy olyan módszerekkel elfojtják az alulról jövő kritikát.

Ezután Emil Loevlien, a Norvég Kommunista Párt elnöke tolmácsolta a norvég nép forró testvéri üdvözletét a Szovjetunió Kommunista Pártjának és J. V. Sztálinnak, a párt lángeszű vezérének.

Melegen fogadták a küldöttek az Indonéz Kommunista Párt képviselőjének megjelenését a szónoki emelvényen.

Az Indonéz Kommunista Párt képviselője felolvasta a párt központi bizottságának, Aidit főtitkár által aláírt üdvözletét.

Hosszantartó taps fogadta F< Balanost, a Venezuelai Kommunista Párt képviselőjét, majd Larbi Buba lit, az Algíri Kommunista Párt titkárát is.

Ezután az elnöklő O. Kuusinen elvtárs bezárta az esti ülést.

(Folytatás a 3. oldalon.)

Az október 10-i esti ülés