Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-14 / 241. szám

Kedd, 1952 október 14.

SOMOGYI NÉPLAP

3

A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa

Folytatás a 2. oldalról.)

Az SZK(b)P XIX. kongresszusa október 11-i ülésén folytatódott a vita N. Sz. Hruscsov előadói beszéde feleit- Az első felszólaló K. P. Zsulkov {Voronyezs terület) volt,

A párt szervezeti szabályzatában javasolt módosítóikat maga az élet diktálja —■ mondotta. — Ezeik a módosítások a párt vezető- szerepének további megszilárdítását szolgálják.

G. A. Borkov (Szarátov terület) kijelentette: a dolgozók széles tömegei mélységesen hisznek a párt ügyében —• mint saját ügyükben —, követik a pártot és vezérüket, tanítójukat, J. V. Sztálint.

A szarátovi pártszervezet kommunistái egyhangúlag helyeslik a párt módosított szervezeti szabályzatának tervezetét.

Az elnök ezután F, F. Kuznye- covnaik (Moszkva) adta meg a szót.

A hadsereg kommunistái —- mondotta — a tervezet megvitatása után különösein hangsúlyozták, milyen létfontosságúak a mó- d ősit ott szervezeti szabályzatnak azok a rendelkezéséi, amelyek az ideológiai munkának és a marxiz- mus-leninizanus alapjai elsajátításának kérdéseivel foglalkoznak.

FeÜszólalásla végén biztosította ■a kongresszust, hogy a Ssovjet Hadsereg politikai munkásai és pártszervezetei fáradhatatlanul munkálkodnak azon, hogy szigorúan a párt új szervezeti szabályzatának megfelelően neveljék a kommunistákat.

Csepiakov (Szakaim terület) a szervezeti szabályzat hatalmas módosításának jelentőségéről beszélt. A kommunizmus felépítése hatalmas feladatainak teljesítéséért vívott harcban — mondotta — mérhetetlenül megnövekszik pártunk irányító, vezető szerepe, minden egyes kommunista szerepe.

Sz. A. Vagapov (Baskír SZSZK) «elismerő szavakkal emlékezett meg a párt bölcs lenini-sztálini nemzetiségi politikájáról, amelynek eredményeképpen a Szovjetunió valamennyi nemzete éienjáró szocialista nemzetté vált.

Sz. Sz. Romacev (Veljkíje-Lu- ki terület) hangsúlyozta, hogy a kommunisták a párt új szervezeti szabályzata tervezetének fokozott követelményeiből kiindulva bírálták pártbizottságukat, a párt-, szovjet- és gazdasági funcionáriu sokat.

Ezután Haihalov küldött (Burját- Mongol Autonom Szovjet Szocialista Köztársaság) szólalt fel. A burját-mongol nép — mondotta — a lenini-sztálini nemzetiségi politika következetes megvalósításának köszönheti, hogy államiságot szerzett, hogy szocialista nemzetté vált.

M. M. Pidticsenko (Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság) a többi között ezeket mondotta: — Hatalmas lelkesedéssel fogadták Ukrajna fővárosának kommunistái és összes dolgozói az SZK(b)P Központi Bizottságáníak a párt XIX. kongresszusa elé terjesztett okmányait. A kommunisták sok javaslatot terjesztettek elő.

Az elnöklő Zs. Sajahmetov ezután bejelentette, hogy üdvözlet érkezett a kongresszushoz az Amerikai Kommunista Párt Országos Bizottságától.

Az üdvözlet szövegét N. Sz Pa- tolicsev olvasta fel. A felolvasást többízben viharos taps szakította félbe.

— Az amerikai n’ép tömegei békét akarnak és őszintén kívánják a baráti együttműködést a Szovjetunióval — mondja többi között a távirat. — Mi, az Amerikai Kommunista Párt Országos Bizottságának tagjai, tudjuk, hogy az egész világ népei meg tudják .akadályozni az új világháborút, amelyre az Amerikai Egyesült Államok imperialistái készülődnek.

Ezután Wilhelm Pieck, a Német Szocialista Egysógpárt elnöke háláját fejezte ki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és különösen J. V. Sztálinnak, a Német Demokratikus Köztársaság építéséhez nyújtott nagy segítségért.

!

A németek — folytatta — békében alkarnak élni egységes hazá- ' jukban és nincs a földön olyan eró, | amely egy 70 milliós néptől meg- I tagadhatná a jogot, hogy önálló [ nemzetként éljen. (Hosszantartó taps.)

A kongresszusi küldöttek melegen fogadták R. Arismendit, az

Urugayi Kommunista Párt titkárát.

A kongresszust ezután Paul De Groot, a Holland Kommunista Párt főtitkára üdvözölte.

A küldöttek melegen fogadták a kongresszust üdvözlő Hilding Hagberget, a Svéd Kommunista Párt elnökét is.

Az október 11-i esti ülés

Az esti ülésen folytatták N. Sz. Hruscsev előadói beszédének tárgyalását. Az elnök elsőnek I. K. Lebegyevnek (Omszk) adta meg a szót.

A módosított szervezeti szabályzat hatalmas jelentősége abban rejlik — mondotta —, hogy általánosítja pártunknak a XVIII. kongresszus óta eltelt években gyűjtött hatalmas tapasztalatait.

Sz. J. Zaharov (Lenigrád) hangsúlyozta, hogy híven a hazához és Lenin-Sztálin .pártjához, fejlődnek és erősödnek a flotta tiszti káderei, a haditengerészeti tudomány mesterei, a harci és politikai kiképzés kiváló szakemberei és élenjárói.

A párt módosított szervezeti szabályzatának tervezete — emelte ki Kasnauskaite (Litván SZSZK) Litvánia valamennyi pártszervezetében egyhangú helyeslésre talált.

V. G. Chovrébasvili (Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság) beszé. dében a többi között ismertette azokat a javaslatokat és kiegészítésekéi, amelyeket a grúz kommunisták terjesztettek élő a szervezeti szabályzat tervezetével kapcsolatban,

Gorjácsev tyumeni küldött felszólalása után Iljicsev moszkvai küldött a szovjet sajtó kérdéseivel foglalkozott. Sajtónk teljesíteni tudja magas hivatását — mondotta —■, a sajtó munkásai pedig meg tudnak felelni feladatuknak, ha továbbfejlesztik a tárgyilagos, elvszerű önkritikát és az alulról jövő bírálatot.

Lükjanov küldött (Jaroszlav!) felszólalásával N. Sz. Hruscsev- nek, az SZK(b)P szervezeti sza- bályzata módosításáról elhangzott előadói beszédének vitája befejeződött.

N. Sz. Hrusesev lemondott a zárszó jogáról.

M. A. Szusz’ov javaslatára a kongresszus egyhangúlag a következő határozatot hozta:

A párt módosított szervezeti szabályzatának szövegét alapul elfogadja.

A párt módosított szervezeti szabályzatának szövegéhez elő. terjesztett módosítások, kiegészítéseik megvizsgálására bizottságot választ. A bizottság megválasztása után M. Bilen, a Török Kommunista Párt Központi Bizottsága képviselője, N. Zahariadfsz, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, Bonomo Tomin/ec, a Trieszti Kommunista Párt Központi Bizottságának képviselője, Axel Larsen, a Dán Kommunista Párt elnöke, R. Radmanes, az Iráni Néppárt Központi Bizottságának főtitkára és H.Bbhdas, Szí. ria és Libanon Kommunista Pártjának főtitkára köszöntötte a kongresszust.

Részletek P. K. Ponomarenko elvtárs felszólalásából

Az SZK(b)P XIX. pártkongresz-. szusának október 8-i, esti ülésén j felszólalt P. K. Ponomarenko élv-j társ és többek között ezeket mondotta ;

Azok a nagyszerű feladatok és távlatok, amelyeket az SZK(b)P központi bizottságának beszámolója és a XIX. pártkongresszusnak az új ötéves tervre vonatkozó irány, elv-tervezete vetített elénk, világosan mutatják a Kommunista Párt gondoskodását a népgazdaság újabb óriási fellendüléséről, a szovjet nép anyagi és kulturális színvonalának további emeléséről.

Az' imperializmus táborában az elmúlt években folytatódott a belső és külső ellentétek további éleződésének, a válság elmélyülésének és a kapitalista rendszer gyengülésének folyamata, az a folyamat, amely az egész politikát és az egész gazdaságot a háborús előkészületeknek, a dolgozók létérdekei ellen intézett kíméletlen támadásnak rendeli alá.

Az elmúlt években folytatódott a kapitalista országok munkásosztályának abszolút' és relativ elnyomom dúsa, a mezőgazdaság hanyatlása. Törökországban például —- amelyet az Egyesült Államot főkolomposai minden józan értelem meghazudtolásával a „szabad” országok mintaképeként hirdetnek —

5 millió parasztnak valójában még talpalatnyi földje sincp és — amint a „Ksam” című török lap írja — a parasztok munkát keresve, éhezve bolyonganak az országban.

Az Egyesült Államokban a farmerek százezrei mennek tönkre és növelik a hajléktalan, vándorló mezőgazdasági munkások sorait. Csupán 1945-től 1’950-ig 713.000 farmergazdaság ment tönkre és „tűnt el”.

Ezek a kapitalizmus garázdálkodásának szükségszerű következményei.

Az imperialista burzsoázia ideológusai hamis számításokkal bizonygatják, hogy az állítólag „csökkenő” földhozadék következtében a technika semilyen színvonala mel. lett sem lehet élelemmel ellátni az egyre szaporodó lakosságot. Arra uszítanak, hogy a föld lakosságának számát legalább felére kell csökkenteni. Ezek a szörnyek a leg- félreérthetetlenebb és legvisszata- szítóbb formában hangoztatják azokat az embergyűlölettől fűtött terveket, amelyeket az amerikai háborús gyújtogatok az emberek millióinak kiirtására dolgoztak ki.

Az amerikai imperialisták támadó tervei megvalósításának útjában ott áll a Szovjetunió egyre növekvő ereje és békeakarata. Az imperialisták rabló terveivel szemben ott áll a világ békéjéért keményen harcoló népek törhetetlen elszántsága.

Országunk népei, Lenin-Sztálin pártjának vezetésével megszabadultak a kapitalizmus béklyóitól, felépítették a szocializmust.

A szovjet rendszer egyik legnagyobb vívmánya volt a falu szociaágában meg kell szervezni és a termékcsere széles rendszerévé kell fejleszteni olyanformán, hogy a kolhozok termékeikért ne csak pénzt, hanem főként szükséges iparcikkeket kapjanak.

Mezőgazdaságunk nagy sikerei minden szovjet embert megörvendeztetnek. Ezek a sikerek megcáfol- hatatlanul tanúskodnak a. szocialista mezőgazdaság döntő előnyeiről a kapitalista országok mező- gazdaságával szemben.

Beszéde további részében rámutatott a kiküszöbölendő hiányosságokra, majd így folytatta:

Az új ötéves terv megvalósítása minden improduktív kiadás állandó csökentését, minden pazarlás felszámolását, szigorú takarékossági rend betartását követeli meg.

A feladat az, hogy még jobban rendezzük a beadás ügyét, felszámoljuk a túlságosan felduzzadt státusokat, minden eszközzel javítsuk a termények megőrzését és szüntessük meg a veszteségeket, akadályozzuk meg a minőség romlását a termények megőrzésénél és szállításánál, csökkentsük a nagy távok ságra történő és nem észszerű szállításokat, növeljük a csomagolóanyag forgalmát és épségben maradását, fejlesszük ki a begyűjtési helyekről a közbeeső bázisok megkerülésével egyenesen az értékesítő szervezetekhez történő szállítást, vezessük be az élelmiszeráruk adagolt szétmérését, stb.

Beszéde befejező részében Ponomarenko elvtárs Sztálin elvtársnak „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban” című művét méltatta és szavait így fejezte be: Nagy és határtalan pártunk és népünk szeretete Sztálin elvtárs iránt. Éljen hát hosszú éveken át, minden dolgozó örömére és boldogságára. nagy vezérünk é3 tanítónk, a mi forrón szeretett Sztálin elvtársunk. (Hosszantartó taps.)

Részletek A. I. Mikojan elvtárs beszédéből

lista átépítése. A kolliozrandszerre való áttérés lehetővé • tette a mező- gazdaság évszázados elmaradottságának felszámolását, lehetővé tette, hogy a dolgozó parasztok megszabaduljanak a földesúri és kulákel- nyomástól és a vigasztalan élettől.

A szocialista földművelés legszámottevőbb eredménye a gabonane- műelc termésének rendszeres növekedése, amely 1952-ben elérte a 8 milliárd pudot.

Amint Malenkov elvtárs beszámolójából kitűnik, emelkedett az egyéb mezőgazdasági növények össztermése, lényegesen növekeuett az ország állatállománya, túlsúlyba jutott a kolhozok és szovhozok állattenyésztése.

A szocialista mezőgazdaság ma erős és szilárd bázisa országunk lakossága szakadatlanul javuló éleiül iízerellátáának, megbízható

nyersanyagbázisa fejlődő iparunknak, forrása azoknak az állami élelmiszer- és anyagtartalékoknak, amelyek minden eshetőségre biztosítani tudják az országot.

A kapitalista világ gabonaössztermése 1938-tól 1940-ig kétmilliárd púddal csökkent. Az Egyesült Államok gabonaössztermése 1947- től 1950-ig 26 százalékkal esett. Az Egyesült Államok szenátusi bizottságának adatai szerint az egy főre eső gabonafogyasztás 1950-ben 19 százalékkal volt kevesebb, mint a háború előtt. De az utóbbi években az Egyesült Államokban nemcsak a gabonafogyasztás csökkent, Harold Dodds, a princetoni egyetem elnöke nagyon találóan fejezte ki magát, amikor azt mondta, hogy „az ágyuk eltakarították az amerikai munkás asztaláról a húst és a vajat”.

Ponomarenko elvtárs a továbbiakban Malenkov elvtársat idézve megállapította,, hogy a búza össztermése 1952-ben 48 százalékkal növekedett 1940-hez viszonyítva. Ennek eredményeképpen a búza százalékos aránya az 1952. évi gabonabeadásban jelentős mértékben megnőtt és 61 százalékot tesz ki az 1940. évi 43 százalékkal szemben.

A begyűjtő szervezetek 1951-ben, 1948-hoz viszonyítva 1.4-szer annyi tejet, 1.5-szer annyi húst, gyapjút és bőrt és több mint kétszer annyi tojást adtak be, ami szintén jelentős mértékben túlszárnyalja az 1940. évi színvonalat.

Jelentősen megnőtt 1951-ben a gyapot és cukorrépa beadása is.

A szovjet begyűjtési rendszer gyakorlatában bizonyos mértékig fejlődött a beadott termel fények „áruraváltása”, vagy ahogy Sztálin elvtárs rámutat: a termékcsere csirája. A begyűjtés során igen scfk árut kedvezményes áron bocsátanak rendelkezésre, aminek ered. ményeképpen a kolhozok és kolhozparasztok csupán • 1952-ben több milliárd rubel összegű tiszta nyereséghez jutnak. Sztálin elvtárs feladatul tűzte ki, hogy a termékcsere csiráit a mezőgazdaság minden

Mikojan elvtárs ezután összehasonlító adatokkal bizonyította, hogy a közszükségleti cikkeik termelése a Szovjetunióban állandóan emelkedik, míg az Egyesült Államokban szüntelenül csökken. A. többi között kiemelte, hogy miközben az Egyesült Államokban

1951-ben a hústermelés az 1946. évihez viszonyítva 437 ezer tonnával csökkent, a Szovjetunióban ugyanezen idő alatt a hústermelés 709 ezer tonnával növekedett.

Míg az Egyesült Államokban az állati zsiradék termelése 1951-ben az 1940-hez viszonyítva 281 ezer tonnával csökkent, a Szovjetunióban a zsiradéktermelés ugyanezen idő alatt 132 ezer tonnával növekedett.

A Szovjetunióban 1951-ben több mint 40 százalékkal több répacukrot gyártottak, mint az Egyesü t államokban répacukrot és nádcukrot együttvéve. A Szovjetunióban 1952-ben több répacukrot gyártanák, mint 1951-ben az Egyesült Államokban, Franciaországban és Angliában együttvéve.

A sztálini árcsökkentési politika megvalósításának eredményeképpen — folytatta Mikojan elvtárs — a Szovjetunióban a legutóbbi öt év a att ‘a közszükségleti cikkék általános árszínvonala 50 százalékkal, vagyis felére csökkent. Ez azt jelenti, hogy ma a szovjet fogyasztó 50 rubelért any- nyí árut vöhet, amennyit öt év előtt 100 rubelért vett.

Minél inkább nő a termelés, csökken az önköltség, emelkedik a munka termelélkenysége, annál több lehetőség Van az áraik csökkentésére és népünk jóllétének emelésére. A dolgozóik érdekei összeolvadnak a szocialista ál.am érdékeivel és ez a szocialista társadalmunk belső erejének és hatalmának forrása.

Míg a Szovjetunióban az árak rendszeresen csökkennek, addig a kapitalista országokban ’ állandóan emelkednek.

Míg 1947 végétől 1952-ig a kenyér ára az Egyesült Államokban 28 százalékkal, Angliában 90 százalékkal, Franciaországban pedig több mint kétszeresére emelkedett, addig a Szovjetunióban ez alatt az idő alatt a kenyér ára hatvan százalékkal csökkent.

Míg a hús ára ez alatt az idő alatt az Egyesült Államokban 26 százalékkal. Angliában 35 százalékkal, Franciaországban 88 százalékkal emelkedett, addig a Szovjetunióban a hús. ára kevesebb, mint a felére csökkent.

(Folytatás a 4. oldalon.)

i

A XlX. pártkongresszus október 9-i ■ déle.őtti ülésén A. I. Hibáján' elvtárs beszédet mondott. Beszédéből az alábbiakat idézzük:

Elvtársaik! A párt központi bizottságának beszámolója, az ötödik ötéves tervre vonatkozó iránvel- vek tervezete, a párt módosított szervezeti szabályzatának tervezete és Sztálin élvtársnak ,,A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban” című, a konigresz- szus megnyitása előtt megjelent zseniális műve a sztálini lángelme ragyogó fényével világítjia meg mind a már megtett nagy történelmi jelentőségű utat, mind azt az utat, amely előre vezet az egy- i-e világosabban érzék ehe tő kommunista jövendőhöz.

Hatalmas pártunk, mely XIX lüongresszusára gyűlt egybie, méltán dicsőíti azt, aki nevelt, szervezett bennünket, átvezetett minden nehézségen és megpróbáltatáson, s biztosain vezet a kommunizmus teljes győzelme felé, mé’- tán dicsőíti a lángeszű Sztá int, a kommunizmus nagy építőjét. (Viharos taps.)

A mai kapitalizmus alapvető gazdasági törvényének lényege a maximális profit biztosításában rejlik, az embernek emlber általi kizsákmányolása útján. Ezzel szemben a szocializmus alapvető gazdasági törvényének lényege az egész társadalom állandóan növekvő szükségletei maximális kielégítésének biztosításában rejlik, a szocialista termelés szüntelen fej. lesztése és tökéletesítése útján, a legfejlettebb technika alapján.

Sztálin elvtárs új műve megérteti velünk a szocializmusból a kommunizmusba vezető átmenetnek, a kommunizmus anyagi, technikát alapja megteremtésének, a város és a falu közti lényeges különbség megszüntetésének, a szellemi és fizikai munka közti lényeges különbség megszüntetésének nagyfontos- ságú kérdéseit.

A világtörténelem és hazánk története mai szakaszában elképzelhetetlen anélkül élnünk, építenünk és harcolnunk, hogy ne sajátítanánk el mélyrehatóan mindazt az utat, amivel Sztálin elvtárs gazdagította a marxista-leninista tudományt a társadalmi fejlődés törvényeivel és útjaival kapcsolatban. (Taps.)

Pártunk nagymértékben fellendítette a közszükségleti cikkek és az élelmiszereik termelését — mondotta a továbbiakban. — Az új ötéves terv előirányozza a könnyűipar és az élelmiszeripar további nagyarányú fejlődését.