Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-12 / 240. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1952 október 12. QLemzdkäzi szemle Az amerikai politika csődje Franciaországban ® Franciaországban az elmúlt héten ismét fokozódtak az amerilm lakájkormány faßisztajellegü provokációi. Pinay, Martimud-Deplat és Brune hatóságai jo\g- és törvényellenesen házkutatást tartottak az , Hurnani té”. 0 .,Ce Soir” és az „Union Francaise d’ Information'’ szer­kesztőségében, u demokratikus könyv- és lapterjesztőknél, kiadóhiva­taloknál a. demokratikus szervezetek helyiségeiben. A hádfoi itatások országszerte mélységes felháborodást váltottak ki, a kormányható- ságok azonban folytatták provokációikat: letartóztatták a Francia Köztársasági Ifjúsági Szövetség három vezetőjét, Ducoloftét. Beállót és Laurent, vád álé 'helyezték André Souquieret, a Francia Kommu­nista Párt Szajna-megyei titkárát és Gerb ért, a Köztársasági Ifjúsági Szövetség vezető tagját. Alig néhány óra múlva újabb felháborító letartóztatás híre járta be Franciaországot: Jean Meuniert, az Avant Garde” szerkesztőjét börtönözték be Pinay pribékjei. Péntekem délután újabb merényletet követtek el a francia dolgo- zók ellen, letartóztatták AUan le Leapot, a CGT főtitkárát, a francia dolgozók egyik harcos vezetőjét. A francia kormány terrorja újra feltárja az amerikai lakájpoliti­ka csődjét. Pinay és cinkosai végleg lemondtak arról, hogy továbbra is félre tudják vezetni Franciaország népét. Jól látják: a francia nép megelégelte azt a kormánypolitikát, amely az elnyctmorodás, az éhség, a háború felé vezet. A hazúg. félrevezető demagóg szólamok melleit tehát egyre nagyobb tért hódít Pinayék politikai fegyvertá­rában a terror, a szabad vélemény nyilvánítás megakadályozása. A házkutatások és letartóztatások éppen arra az időre esnek, amikor a parlament a francia nép érdekei szempontjából létfontossá­gúi kérdések megvitatáséit kezdi meg. A háborús költségvetés. a tá­madó .európai'védelmi egyezmény”. az egész világon egyre nagyobb visszhangot keltő tuniszi kérdés, a francia dolgozó népet megrabló pénzügyi és adminisztratív reform”: mind olyan kérdések, amelyek kel kapcsolatban az amerikai imperialisták kiszolgálói nem szívesen hallják azoknak hangját, akik a nép érdekeit, a nép véleményét szólal­tatják meg. Ezért próbálkoznak azzal, hogy megfélemlítsék a dolgozók vezetőit, elhallgattassák a dolgozók hangját. A fasizmus frcmciaországi árnyalakjai azonban újra és újm saját kárukon tanulják meg. hogy a dolgozók hangját nem lehet elnémíta­ni. Minél féletdenebbül lángol fel a terror Franciaországban, minél aljasabb provokációkhoz folyamodik a kormány, annál határozottabban, annál messzehangzóbban csendül fel az a „nem”, amelyet a francia nép az áridók felé kiált. Míg a Pinay-kormány esztelen hadjáratot folytat a francia nép ellen, egyre leplezetlenebbül kerülnek napvilágra azok az élesedő el­lentétek, amelyek az amerikai imperialistákkal francia lakájaikat szembeállítják. Hiába zengenék dicsőítő ódákat a nyugati imperialis­ták zavartalan „atlanti együttműködéséről”, a nyugateurópai kormá­nyok egyre nehezebben tudnak eledet tépni a tengerentúlról jövő parancsoknak. A Pinay-kormánynak szüksége volna arra, hogy lega­lább a függetlenség csékély töredékének látszatát meg tudja őrizni. A Wall Street azonban nem érzelgős ezen a téren és az amerikai kormány erélyeshangú emlékiratban küldte el utasításait az amerikai hitelek felhasználására vonatkozóan. Az emlékiratot még a gazdáit ed­dig kifogástalanul kiszolgáló Pinay iskénytelen volt -L mint „elfogad- hatatlan” visszaküldeni. „Mindez, — írja az. ..AFP”, a francia félhivatalos hír-ügynök­ség — a francia-amerikai kapcsolatok legalábbis pillanatnyi feszültsé­gét mutatja.” Az ,AFP” erősen kendőzött szavai és a kormányhoz közelálló lapok keserű kirohanásai nem pillanatnyi feszültségre, ha. nem az ellentétek fokozódó éleződésére mutatnak. Az amerikai politi­ka nemcsak a francia dolgozókat teszi tönkre, de még a francia üzleti körök tevékenységét is megbénítja. Az amerikai imperializmus mohó­sága elnyeléssel fenyegeti már azokat a nyugateurópai tőkés csopor­tokat is, amelyeket még eddig nem nyelt el. Pinayék „ellenállásai” tehát nem valamiféle sértett Önérzetből, még kevésbbé Franciaország függetlensége megőrzésének vágyából fakad, hanem egyenes követhez, ménye annak a növekvő ellenszenvnek, amellyel az elnyomó amerikai politikával szemben már a francia bwrzsoá körök is viseltetnek. Még nehezebbé teszi a francia kormány helyzetét, hogy az ameri­kaiak egyre nyíltabban hatolnak be a francia burzsoázia északafrikai érdekterületeire. A marokkói és tuniszi kérdést — amelyben az egész haladó világ egyértelműen az elnyomott népek mellett foglal állást — az amerikai imperialisták arm igyelceznek felhasználni, hogy ki­szorítsák francia „szövetségeseiket” és maguk vegyék át gyarmato­sító szerepüket. Az amerikaiak arra számítanak, hogyha e kérdések az amerikai irányítás alatt álló ENSZ elé kerülnek, kény ük-kedvükre sze­rezhetik meg a maguk számára e területek ellenőrzését. A francia la. kájpolitikvsok kétségbeesetten tapasztalhatják, hogyan válik minden vélt „hatalmuk" az amerikai monopoltöke kielégíthetetlen étvágyának martalékává. Az imperialista tömb nehezen összetákolt épületének vázát már nemcsak az amerikai-angol ellentétek korhasztják, hanem egyre erőtel­jesebben jelentkeznek az amerikai-frmbia ellentétek is. Ugyanakkor, amikor a francia kormány már nem tudja leplezni ezeket az ellenté­teket, Jcisérletet tesz arra, hogy még egyszer bebizonyítsa „jóhiszemű- ségét” és „készségét” az amerikai gazdák felé. Nem utolsó sorban ez a célja a letartóztatásoknak, a terrorhullámnak. Nem kétséges, hogy ebben a harcban ki lesz a győztes. Franciaország dolgozó népe közvetkezetesen harcol vezetőinek ki­szabadításáért, a térten, a nyomor, a háború politikája ellen. Ez a nép a közelmúltban már megmutatta erejét, amikor a világ dolgozói­nak szolidaritására támaszkodva kényszerítette a kormányt, hogy bo- cSássa szabadon Jacques Duclost. André Stilt és a többi bebörtönzött békeharcost. A francia nép ismét meghátrálásra fogja kényszeríteni az amerikai háborús gyújtogatok lakájait. Franciaország mindem vá­rómban, minden üzemében, minden falviba elhatol Jacques Duclos harcra hívó szava: „HarcoljunJc bátran, hogy az amerikai háborús bűnösök lakájpolitikusai kudarcot valljanak és hogy a szabadság, a nemzeti függetlenség és a, békéi ügye diadalmaskodjék!” MEGJELENT Rövidesen megkezdődnek a Szabad Föld Téli Esték KáJmáncsa községben az „Anyag- és Aadatszolgáltatás” legújabb száma, melynek tartalmá­ból az alábbi cikkek emelkednek ki: P. Guljajev: A népek békekon­gresszusa elé; Lenin-Sztálin nagy pártjának XIX. kongresszusa; Gb. Gheorghiu-Dej: A népi demokrati­kus állam — az új élet felépítésé­nek fegyvere; J. Skarenkov: A Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdasági együttműködé­se; A Német Szocialista Egység­párt II. pártértekezletének tudo­mányos jelentősége; P. Bjelov: A gazdaság és a politika kölcsönös vi­szonyáról; A párttag magasztos cí­me. E cikkek mellett még több más időszerű problémával foglalkozó írást közöl az MDP Központi Ve­zetősége Ágit.-Prop. Osztály kiadá­sában megjelenő folyóirat legújabb száma. Október 18—19-én Kaposváron kerül megrendezésre Somogy-, Tol­na, Baranya megyék őszi vására. Erre a három megyét magában foglaló vásá’-’ra dolgozó parasztsá­gunk nagy leikesedé-sel készül. A vásárra elhozzák dolgozó paraszt­jaink, termelőszövetkezeteink ter- melvényeiket, állatállományuk ja- vát. Szocialista iparunk legújabb készítményeivel vonul fel a vásár­ra. Az elárusító pavilonokban dús és szinpompás választékban állnak majd dolgozóink rendelkezésére a minőségi textiláruk, női, férfi, gyermekkonfekciók, fehérneműk, különböző méter- és pamutáruk. kö­tött-szövött áruk. Vásárolható lesz cipőáru, vasáru, zománcedény, ke­rékpár, tűzhely, villamossági és háztartási cikkek, legújabb típusú rádiók. Résztvesz a vásáron árui­val a szomszédos megye kiskeres­kedelme, több országos jellegű vál­lalat. Bútorkiállítás és vásár, ru­habemutató teszi majd színessé a vásárt. Gazdag kultúrműsorral, sport­műsorral szórakoztatja a rendező­bizottság a vásári iátogatókdt. 18- án.az állami falusziníház vendégsze­repei a vásáron. Fellépnek a me­gyék legjobb kultúrcsoportjai. 19- én a Faluszinház a ..Vidám vásár” című zenés, táncos operettet adja elő. Különböző népi táncesoportok. ének- és zenekarok gondoskodnak, a dolgozók szórakoztatásáról. A sportkedvelők is megtalálják szó­rakozásukat. A vásár első napján megyei bajnoki labdarugó mérkőzés lesz. kerékpárverseny, kézilabda sportműsor. A vásár második nap­ján birkózó és ökölvívó mérkőzé­sek mellett röplabdamérkőzés és motorverseny lesz. A labdarugó kedvelők a Budapesti Dózsa NB. I- es csapatát láthatják, amely a me­gyei válogatottal játszik mérkő­zést. A vásárra Siófokról, Fonyódról, Marcaliból, Barcsról, .Szigetvárról, Szekszárdról. Villányból és Simon- tornyáról kedvezményesáru külön- vonatok indulnak. A MÁVAUT a rendes menetirányú autóbuszokon 20 százalékos kedvezményt biztosít. Külön autóbuszjáratot indít azok­ból a községekből, ahonnét vonat­közlekedés, autóbuszjárat nincs, a kedvezmény 40 százalékos. A ta­nácsoknak biztosítani kell, hogy ok­tóber 16-ig a vásárra utazók az útiköltséget fizessék be. Keresse fel az Őszi Vásáron kulturcSfck­paviloiiimkat, ahol megfelelő választék­ból és jó minőségben vásároltat Konyha, háló­szoba és egyéb bútorokat, játékárut, hangszereket, fotó* és optikai cikkeket, órát, karikagyűrűt, kisezüst és bizsuárut! A kálmáncsai pártszervezet, a 1 közs'é$ tanács, a termelőszövet- j kezet, a tömegszervezetek, peda-1 gógusok, népnevelők és a kultúr­otthon vezetősége együttesen ér­tékelték az elmúlt évad hiányos­ságait, eredményeit és a tapaszta­latokat felhasználva, most az 1952 •—53. évad kezdetén jói felkészül­ve, jól kiválogatott előadók vár­ják a Szabad Föld Téld Estékre az eddig is nagy érdeklődést ta­núsított hallgatóságot. Kálmáncsa község dolgozói min­dig nagy érdeklődést mutattak a Szabad Föld Téli Esték és a Sza-1 bad Föld Vasárnapok iránt. A dol­gozók érdeklődését az 1952—53 as evben rnégjnkább fokozni akarjuk azzal, hogy az eddigi szokásoktól eltérően a Szabad Föld Téli Es­tiek előadóit szádonai képzettség szerint állítjuk össze: politikai, fi­lozófiai, természettudományi, ag­rártudományi, történelem, szép- irodalom, színművészet, népművé­szet és Végül egészségügyi elő­adókból. A szakmai előadóik összeállítá­sára az tapasztalát vezetett, hogy az elmúlt évadban az elő­adók nagyrésze nem rendelkezett szakmai! képzettséggel és a rendel­kezésre bocsátott előadási anya­got képzettsége hiányában az elő­adó csak felolvasta, ami a hallga­tóságot sokszor untatta és egyál­talán nem emelte a Szabad Főid Rákosi elvtárs kongresszusi be­szédében azt mondotta; „minden . külön befektetés nélkül egyedül az új módszerek felhasználásával, 50 százalékkal lehet emelni a me- zőgazdasági termelést.” Útmutatá­sa nyomán megyénkben is mind szélesebb körben elterjed az új ag­rotechnikai módszerek alkalmazása. Megyénk dolgozó parasztsága most az őszi mezőgazdasági munkákban a tavalyi tapasztalatok felhaszná­lásával még nagyobb mértékben al­kalmazza ezekét a termelési eljá­rásokat. Községeinkben harc folyik az ősziek határidőre való elvégzé­séért, a minisztertanács határoza­tának végrehajtásáért. A barcsi járásban Bolhó község dolgozó pa­rasztsága elsőnek akar kikerülni eb­ből a harcból. A pártszervezet és a tanács segíti a dolgozó parasztokat Bolhó község dolgozó parasztjai már tavaly is Rákosi elvtárs útmu­tatása alapján végezték az őszi mezőgazdasági munkát. Sólyom János 7 holdas dolgozó paraszt akkor azt mondotta: — még nem vetettem ilyen korán ga­bonát, de úgy gondolom, hogy a minisztertanács határozata helyesen szabja'meg a vetés határidejét Én még mindig jól jártam, amikor a pártra, az államra hallgattam, most is követem útmutatását. Só­lyom János az idén, amikor mások 6—7 mázsát takarítottak be egy holdról, ő a korai vetés eredmé­nyeként 9.5 mázsát takarított be. Amikor megjelent a miniszterta­nács határozata, olvasta, hogy az idén még előbbre hozták a vetés határidejét, jövőre még többet ta­karítok be — mondotta — még többet adhatok a hazának. Sólyom János nemcsak a gabona- beadását, ha^em a burgonya, kuko- rieabeadását is teljesítette, de elsők közt volt a sertés, a baromfi és a tojás beadásánál is. A tanács a határozatot megjele­nése után tanácsülésen ismertette és nyomban hozzákezdtek az elő­készületekhez. Az állandóbizoftság tagjai felosztották maguk közt a falut, a dűlőket és nap mint nap ismertették a község dolgozó pa­rasztjaival a minisztertanács hatá­rozatát. * Megszervezték a vetőmag­ellátást Az állandóbizottság a cséplési eredmények alapján megállapította a Vetőmagmennyiséget és ahol hiány mutatkozott, ott a dolgozó parasztokkal megbeszélték a Beszer­Téli Esték színvonalát. A hallga­tók érdeklődését azzal js fokoz­zuk, hogy az előadások között szavalatokat adunk elő felnőttek­kel és a kultúráimét az előadás- anyagával hangoljuk össze. Műsort a Szabad Föld Téli Es­ték,keretében teljesen külön egész estéig betöltve adunk, azért, mert az előadások utáni tartott viták soká elhúzódnak és a hallgatók közül az a néhány, aki csak a mű­sor kedvéért jött el, zavarja a szakmai előadást és az utána ki­alakult vitát. A Szabad Föld Téli Esték kere­tében megalakítjuk a gazdaasz- szo>ny-kőrt, ahol ismertetjük a nők szerepét a mezőgazdaságban és iparban, szépirodalmi felolvasáso­kat is tartunk, a felolvasások alatt a már elsajátított népi var- rottasok varrásával foglalkoznak a hallgatók. Az 1952—53. évi Szabad Földi Téli estékre a következő előadá­sokat ütemezzük be: 5 politikai, í filozófiai, 5 természettudományi, 7 agrártudományi, 2 történelmi, 4 szépirodalmi, 1 színművészeti, 2' népművészeti és 4 egészségügyi előadást. Bízunk abiban, hogy fokozatos ku! túrmunkánkkal eredményesen visszük előbbre a falu rohamosára növekvő kultúr igényeit. zés módját. Nem ment könnyen. Az ellenség igyekezett megakadályozni a vetés munkáját, arról beszélt, hogy nincs vetőmag. Várni kell, míg az állam ad. Néhányan hall­gattak is az ellenség agitációjára és elmulasztották a vetést, de a pártszervezet és a tanács követke­zetes harca a határozat végrehaj­tásáért meghiúsította az ellenség aknamunkáját. A népnevelőmunka mellett szigorúan alkalmazták a mulasztókkal szemben a törvényt. A község vezetői, a tanácstagok, állandóbizottsági tagok példát mu­tattak, elsőnek, határidőre végezték az őszi vetést, szántást és betaka­rítást. Sólyom János ismét az el­sők közt jelentette a vetés befeje­zését. Benke Vendel, Gombaszögi Jenő, Gadánecz Konrád. Kolics Jó­zsef, Virovecz Ferenc, Gerle Fe­renc, Máltesics Vend,el tanácstagok határidő előtt végezték el az őszí mezőgazdasági munkákat. Példáju­kat követték a község többi dől- gozó parasztjai. Az árpa és rozs­vetését a község határidőre befe­jezte. Most nemes versengés fo­lyik a búza határidőre való elveté­séért. Babócsa községgel vannak párosversenyben, ezt a versenyt meg akarják nyerni, hogy a jövő év­ben még több termést takaríthas­sanak be. Ma nyílik meg a kiállítás a Múzeumban Ma délelőtt 11 órakor nyílik meg- a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum­ban a Kaposvár város és a kapos­vári dolgozók életét 100 esztendő tükrében bemutató kiállítás. Ez az első önálló kiállítás megyénkben, amely egy témát ölel fel és külön­böző tehetségű, itt élt, vagy ma is itt élő festőművészek képeiből ren­dez kiállítást. Érdekes, hogy 100 esztendő alatt több festőművész hogyan lát­ta Kaposvár fejlődését. Különösen megragadó a kiállításnak az a ré­sze, amely a felszabadulás óta el­telt évek eseményekben gazdag, ro­hamos fejlődését mutatja meg a városnak. Építkezések, korszerűsí­tések jelzik városunk fejlődését a. művészek képein keresztül. Pakolt Vilmos népművelési ügyvezető. Bolhó község dolgozói példát mutatnak az őszi munkában

Next

/
Oldalképek
Tartalom