Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-12 / 240. szám

Vasárnap, 1952 október 12. SOMOGYI NÉPLAP A balatonújhelyi állami gazdaság kertészetében * a tapasztalatok felhasználásával jövőre még többet és jobbat termeinek A balátonűjhelyi állami gazdaság- dolgozói az őszi munkák sikere érdekében Valamennyien részi­vesznek a rmunk aversenyben. Azok a dolgozók, akik ,az év elején még -húzódoztak a versenytől, ma már a legjobb versenyzők közé tartoz­nak. Huszti Rózsi munkacsapata a nyári munkák idején a 100 szá- . zalékos teljesítményt csak nehe­zen érte el, ma Huszti Rózsit, mint kiváló munkaszervezőt isme­rik a gazdaságban. Munkacsapatá­nak az őszi munkákban eiért át- íagteijesítménye 125 százalék. Mii- lei Erzsébet pedig a terménysze­désben a legutóbbi dekádfervét 145 százalékra teljesítette. A ver­seny eredménye nem marad el. A gazdaság 450 hold kertészetéből eddig 160 holdról takarították e a termést. A kedvezőtlen időjárás lehetővé tette, hogy meggyorsít­sák az őszi szántás és vetés mun­káit a kertészetben is. A balatonújhelyi állami gazda­gságban kellően felkészülték, .hogy -a minisztertanács határozatának ' . megfelelően végezzék el az őszi j ■munkát. Ezideíg 20 hold spenótot. 10 bőid salátát, 20 hold káposz- | tát és 10 hold sóskát vetettek el, | Az élenjáró szovjet agrotechnikai j módszerek alkalmazásával 20 hold bíborlherét vetettek elővetemény- kémt. Jövőre már a füves vetésfor. gó rendszert alkalmazzák a kerté­szetben is,. A tervet az eddigi ta ­pasztalatok felhasználásával ké­szítették el, A legjobban termeszt­hető és a helyi talajt kedvelő zöldségfélékből jövőre még többet termelnek. Az idén 50 hold papri­kája volt a gazdaságnak, jövőre 80 hold területet ültetnek be, az idén 60 hold paradicsomuk volt, jövőre 100 holdon termesztenek. Ebben az évben 125 holdon alkal­mazták a barázdás öntözést, jövő­re 225 holdat öntöznek ezzel a módszerrel. A kertészethez szük­sége® szervesitrágyát a jószágál lomány növelésével biztosítják. Ebben az évben 960 ezer forintot fordítottak modern istállók építé­sére. Ugyancsak ebben az évben elkészül még egy 100 férőhelyes tehénistálló, egy 50 férőhelyes hi- ! degJboirjunevelő és egy 14 férő­helyes tehénellető és gyógyszer- ! raktár. ! A kertészeti dolgozók részére t egy 25x7 méteres munkatermet ! építettek, ahol a téri időkben vég­zik a mieleigágy-ablakok és meleg­ágy-takarók készítését. Szépek az eredmények, melyeket elértek, de a gazdaság vezetőségének nem szabadna elnézni a hiányosság fö­lött sem. A melegágyi szekrények, melyekből már májusban kiültet­ték a palántákat, még ma is kint vannak az esőn, a komposztföldben és a trágyában korhadnak. Az ilyen gondatlan munka eredmé­nyezi, hogy minden harmadik év­ben új melegágyi szekrényeket kell készíteni. Gondos munkáival pe­dig 10 évig is használhatnák. A gazdaság vezetősége számolja fél ezt a lazaságot, hogy jövőre még nagyobb eredményeket érhesse­nek el. Fokozzák tovább ,a szo­cialista munkaversenyt, értékel­jék az elért eredményeket és rendszeresen közöljék azokat a dolgozókkal. A pártszervezet és a gazdaság vezetősége közös erővel munkálkodjon azon. hogy a bala- tomújhélyi állami gazdaságról pél­dát vehessenek megyénk állami gazdaságai, termelőcsoportjai és dolgozó parasztjai. Gyorsítsuk meg az őszi munkát A Magyar Népköztársaság mi íiiztertanácsa megállapította, hogy -az elmúlt években termelőszövet­kezeteink, gépállomásaink és dol­gozó parasztságurJk az agrotechni­kai módszerék helyes alkalmazá­sával jó terméseredményeket értek el. A jövő évi bő termésünk biz­tosítása érdekében határozatá- .ban arra mutat irányt, hogy az ■őszi munkákat időben, meghatá­rozott határidőre végezzük el. Al­kalmazzuk a fejlett szovjet agro­technikai módszereket, főképpen a vetés előtti mélyszántást, a ke­reszt-soros vetést, a vetőmagot in egf eleiden tisztítva, csávázva vessük el. A minisztertanács által megsza­bott határidők a rozs, ősziárpa és • őszi takarmánykeverékek vetésé­nél lejártak. A búza vetésének határidejétől néhány nap választ ei ‘bennűríket. Az őszi vetésekben a megyében súlyos , lemaradás van. A megyék közt folyó versenyben ő&zí árpá­nál a 14., rozsnál a 18., búzánál a 16 helyen vagyunk. Miből adódik a lemaradás? A Megyei Tanács mezőigazdasá­gi osztálya az őszi munkák sike­res biztosítása érdekében a mun­kák beindulásának idején nem adott megfelelő segítséget a járási tanácsoknak. A megyei osztálytól kiküldött instruktorok felületesen kezelték az őszi munkák kérdését, nem szereztek érvényt a törvé­nyeknek, rendeleteknek, nem har­coltak járási tanácsainknál az ál­lami fegyelem betartásáért és a munkafegyelem megszilárdításáért. Ugyanígy járási és iközségd taná­csaink felületesen foglalkoztak az őszi munkával. A járási tanácsok végrehajtó bizottságai hetenként megtárgyalták az őszi munkák kérdését, határozatokat ís hoztak, «dolgozóikat kiküldték aközségekbe, de azok csak felületes ellenőrzési végeztek. A csurgói járás mezőgaz­dasági osztályán Szabó elvtárs 10 nappal ezelőtt p!L még nem ismer­te a minisztertanács által megsza­bott határidőket. A barcsi, siófo­ki, kaposvári és a többi járások mezőgazdasági osztályán dolgozó elvtársak nem folytattak követke­zetes harcot az őszi munkák telje­sítéséért. A barcsi járásban Kurucz József járási mezőgazdasági osz­tályvezető heteken keresztül nem tudta, hogy az osztály dolgozói melyik községeidben tartózkodnak es ott milyen munkát végeznek. Nem adott nekik 'kelllő segítséget, nem látta el őket megfelelő agi- tációs érvekkel és a végzett mun­kájukról nem számoltatta be őket. A járási osztályok dolgozói nem ellenőrizték a községi tanácsokat és ebből adódott, hogy községi tanácselnökeink az őszi munkák­kal nem foglalkoznak kielégítően. Feltűnő lazasággal kezelik az őszi munkák kérdését Toponáron, Se- gtsden, Szentgáloskéren, ahol a községi tanács a kulákok ellenőr­zését elmulasztotta, így azok a községi tanács szemelá'ítára sza­botálták az őszi vetésterv teljesí­tését. Folytassanak következetes harcot az ellenség ellen Járási és községi tanácsaink a vetésterv teljesítéséhez szükséges vetőmag kiutalását központi kész­letbe várták. Nem figyeltek fel ar­ra, hogy a vetőmaghíányról szóló híresztelés az ellenség, a kulákok aknamunkája, Barcson Koncz Sán­dor 8 holdas, Lencsés Béla 12 hol­das, Aszta os Dénes 6 holdas dolgo­zó parasztok arra hivatkozva nem vetettek, íhegy nincs vetőmagjuk. A községi tanács, sőt a járási ta­nács mezőgazdasági osztálya ís egyszerűen tudomásul vette ezt Az ellenőrzés pedig 'bizonyította, hogy ezeknek a dolgozó parasz­toknak a padlásán van vetőmag, csak az ellenség befolyása alá ke­rültek. Hasonló esetek fordultak elő Szentbalázson, Kőröshegyen, Somogyudvarhelyen, Hetesen, So- mogyszjlban és még több község­ben, ami azt bizonyítja, hogy a vetőmag rendelkezésre áll, csak a tanácsi apparátusoknak a törvé­nyek helyes alkalmazásával keli harcolni a rémhírtjesztő és szabo­táló kulákok ellen. A dolgozó pa­rasztok között pedig meg kell ja vita ni a felvilágosító munkát és ha kell, az ellenség befolyása alá ke­rült dolgozó parasztokkal szemben is alkalmazzák a törvényes rendfc- leteket. A termelőszövetkezetek ősziá'-- pa vetéstervüket október 5-íg 101 százalékra teljesítették. Az elve­tett terület több mint 60 százalé­kán alkalmazták a fejlett szovjet agrotechnikai módszereket, a ke- reszi soros vetést- A vetési mun­kában élenjárnak a barcsi Vörös Csillag, a nagyberki Győző, a kas- télyosdombóá Félszabadulás, a csurgónagymartoni Petőfi termelő- szövetkezetek. Szegerdő, Főnyed, Szenyér, Kastélyosdoímbó és sok más köz­ség dolgozó parasztjai és taná­csai úgy válaszoltak az ellenség támadására, hogy keményen lesúj­tottak az ellenségre, elsősorban a kulákokra. A dolgozó parasztság pártunk és kormányunk határoza­tait magáévá téve, lelkesen telj'v síteite vetésterveit. Ezekről a ter­melőszövetkezetekről és közsé­gekről vegyenek • példát megyénk többi termelőszövetkezetei és köz­ségei. Fokozzuk a vetési munkát Járásaink teljesítményijét érté­kelve meg kell állapítani, hogy viszonylag legjobb eredményt a fo- nyótdí járás ért el, ahol a járási tanács végrehajtó bizottsága és a mezőigazdasági osztály dolgozói igyekeztek a törvényeket követ­kezetesen végrehajtani. Helyes módszereket alkalmaztak az osz- tályéllemség leleplezésére. Példá­kon keresztül bizonyították be, a dolgozó parasztoknak azt, hogy az ellenség a vetési munkák sza- botáíásávai akarja jövő évi bő ter­mésünket gátolni. De még a íonyó- di járásban is -súlyos lemaradás van a minisztertanácsi határozat végrehajtásában. A siófoki, nagy­atádi, barcsi, csurgói és a kapos­vári járásban van a legnagyobb elmaradás az őszi vetési munkák­ban. Ez elsősorban a járási taná­csok és a járási mezőgazdasági osztályok gyenge munkájának kó- vetkezeménye. Ezekben a járá­sokban nem folytattak következe­tes harcot az osztályellenség el -en és nem segítették kielégítően a termelőszövetkezetek és dolgo­zó parasztok mimikáját. Az őszi vetéstervek maradék­talan teljesítése a jövő évi ,bő ter­més alapját jelenti. Ennek érdeké­ben a Megyei Tanács Mezőgaz­dasági Osztályának azonnali in­tézkedéseket kell tenni a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai felé. Járási tanácsaink végrehajtó fcizotítjsigainak és mezőgazdasági osztályvezetőinek biztosítani kell azt, hogy a járási tanács dolgo­zói megismerjék a törvényes ren- dele'teket és azok végrehajtására megfelelő segítséget adjanak a ta­nácsoknak. Községi tanácsaink számolják fel az opportunizmust, ellenőrizzék és leplezzék le a sza­botáló kulákökat, biztosítsák azok földterületén a munka azonnali elvégzését, a dolgozó parasztság körében pedig széles alapokra he­lyezzék aiz agitációs, felvilágosító munkát. Hívják fel a dolgozó pa-i rasztság figyelmét arra, hogy az őszi munkák elvégzése minden dolgozó parasztnak elsőrendű kö­telessége dolgozó népünk iránt, s azok a dolgozó parasztok, akik vetési tervüket nem teljesí­tik, az ellenség uszályába kerülve kárt okoznak népünknek, de sa­ját maguknak ís. Ezekkel a dol­gozó parasztokkal szemben, ha kell, tanácsaink alkalmazzák a törvényes szankcióikat. Mutassanak példát az állandó bizottság tagjai Az őszi vetéseknél minden napi késés a jövő évben sok mázsás kárt jelent. Éppen ezért egy per­cet sem lehet késni. Ennek érde­kében szélesítsék ki a munka ver­senyt. Községek, termelőszövet­kezetek, dolgozó parasztok között tegyék elevenné a versenyt. Járási és községi szerveink, ta­nácsaink .mozgósítsák az őszi ve­tések gyors befejezésére az állan­dó bizottságok vezetőit és tagjait. Állandó bizottságaink tagjai saját maguk járjanak élén a vetésben, a dolgozó parasztság körében vé­gezzenek felvilágosító munkáit, se­gítsenek az ellenség aknamunkájá­nak 'leleplezésében. Községi] ta­nácsaink vonják be az őszi mun­kákba a falu becsületes, élenjáró dolgozó parasztjait. Sási János mező-gazdasági oszt. vez. Épül a kaposvári, pápai és kiskunfélegy- házai őszi vásárváros Az ünnepi vásárok mintájára október hónapban !8- és 19-én, majd 25-én és 26-án 5 megyében őszi vásárok lesznek. Az október 18-án megnyíló kaposvári, pápai és kískujiíélegyházai vásárqk épít­kezései már megindultak. A vá­sárok Kaposvárott és Pápán a városi parkban, Kiskunfélegyházán pedig az állomáshoz vezető fasor­ban kerülnek megrendezésre. A vásárokra áJami és szövet kezet! kereskedelmünk alaposan felkészül, hoöy az ünnepi vásárok­nál még nagyobb árubősé'sfgel vár­ja, a dolgozó parasztságot. Vala­mennyi vásáron bútorkiállítást, divatbemutatót is rendeznek. Gyermekjátékokat még nagyobb választékban szállítanak a vásá­rokra. Több lesz a vásár tájjelle­gének megfelelő vásárfia is. A vásárokat látogatók étkezte­téséről is gondoskodnak. A nép- szórakoztató is felvonul a vásá­rokra. Az Alföldi Nagycirkusz a kaposvári vásáron fog szerepelni. Valamennyi őszi vásáron ter­mészetesen állatvásárok is lesz­nek és szabadpiacokat is szervez­nek, ahol azok a tszcs-k és dol­gozó parasztok, akik beadási kö­telezettségüket teljesítették, sza­bad árón értékesíthetik termény- feleslegeiket. A vásárokra az Ibusz minden megye nagyobb vá­rosaiból külömvonaíot .indít. Javítsa meg munkáját a Kaposvári Kenyérgyár Sok panasz hangzott már el dol­gozóink körében a Kaposvári Ke­nyérgyár készítményei A len, ,,Ke­vesebb a kenyér súlya az előírtnál, spárgát és egyéb kenyérbe nem való dolgokat lehet találni a ke­nyérbe .belesütve.” A város szélén lakó dolgozók joggal vetették fel pa­naszképpen, hogy kenyérért sok esetben 2—3 km-et kelj gyalogolni, mert csak a város központjában lévő üzletekben lehet kenyeret kap­ni. A város szélén lévő népbidok sok esetben nem tudják a dolgozók kenyérszükségleíét kielégíteni, mert hosszú időn kerssztÜ! olyan hely­telen nézet urai m vitt, hogy a ke­nyérgyár saját üzleteit litta cl tő séges&n kenyérrel és nem gmácrk- dott arról. hogy a város minden területén tudjanak vásárolni a dol­gozók. A dolgozók j'.gos panaszára a Sütőipari Vád i at i f?zérói & veit a válasz, nincs szitálógép, nem. tudják beszerezni, ez az oka annak, hogy spárga <-s egyéb holmik ke­rülnek a kenyérbe. A sütőipari igazgatóság küldötte is megvizs­gálta a helysz-'non a “■é'cést. azt a választ adta hogy nincs keret a szitálógép beszerzésire majd ha keret lesz. megvásárolják a szitáló gépet. A dogozók jogos sérelmei­nek az ilyen semmibevevése a pa­naszok elodázása azt mutatja, hogy a sütőipari vállalatoknál még minr dig nem értették meg, vagy leg­alább is nem akarják megérteni, hogy a vállalat a dolgozók ellátá­sát van hivatva biztosítani és pe­dig nem akármilyen módon, nem savanyú, szalonná» kenyérrel, mint amilyet több esetben hihetett kap­ni az üzletekben. Ahogy dolgozóink a munka mindenegyes: területén minőségi murisával harcolnak a terv sikeréért, joggal elvárják, hogy a sütőipari dolgozók is a ma­guk területén ugyanúgy szolgálják a dolgozók ügyét. Ideje, hogy a Városi Tanács il­letékes szervei alaposan vizsgálják meg. mi az tka annak, hogy a sü- tőüzemekben ilyen rossz a munka, ne hunyjanak szemet a lazaságok felett és a törvény szigorával von­ják felelősségre a hiba elkövetőit A városi tisztiorvos ne elégedjen meg azzal, hogy hetenként meglátogatja az üzemet és egyszerűen tudomásul veszi, hogy a sütőiparnál nem tart­ják be a kötelező tisztasági rend­szabályokat. A Kaposvári Cukorgyár dolgozói már az első napokban túlteljesítik az előírt napi normát A Kaposvári Cukorgyárban a ta­valyi üzemeltetés befejezésétől egé­szen mostanáig átalakítási munkát végeztek, új gépeket szereltek be. Az üzem gőzellátását az eddigi .szénfűtés helyett pakurafűtésre szerelték át. ezzel a teljes üzemel­tetés ideje alatt népgazdaságunk­nak 890 vagon szenet takarítanak meg. Az anyagtakarékosságon kí­vül lényeges munkaerőmegtakarí­tást is jelent a pakurafűtésre való áttérés. Eddig a szenet a vago­nokból egészen a kazánig kézi erő­vel továbbították, ez 35 ember mun­káját vette igénybe. Most mind­össze egy ember munkája szükséges. A többieket más munkaterületen foglalkoztatják, ami hozzájárult az idei teljes üzemeltetés munkaerő­szükségletének biztosításához. A pakurafűtésre való áttérés elő­segítette a termelékenység emelését. Gyorsabban történik a gőzfejlesztés, hamarabb lesz a répából cukor A korszerűsítésben, amely észsze. rűsítések és gépek felújításában- is kifejezésre jut az üzemben — jelen­tős helyet foglal el a párolok egy­mástól való függstlenítése. Eddig egy közös vezetéken jutott el a cu­korlé a lepárolóba. Ha egyik páro- lóval valami hiba volt, le kellett állítani az egész gépegységet. Most mindegyik párolóhoz külön vezeté­ken keresztül jut el a cukorlé és ezzel jelentős kiesést akadályoznak meg. Nagy gondot fordítottak az át­alakítás alatt a dolgozók munká­jának megkönnyítésére, a nehéz fi­zikai munkák gépesítésére. Telje­sen gépesítették a vagonokból a ré­pa kirakását, mosását. Ezzel több mint 10 dolgozó munkáját helyette­sítik. A korszerűsítéssel elérték, hogy az üzem, amelynek napi nor­mája 195 vagon répa. feldolgozása, már az első napokban 205 vagon répát dolgoz fel. Hozzásegítette a dolgozókat a jó indulási eredmény eléréséhez az is. hogy az üzemi bizottság, a párt- szervezet foglalkozik a dolgozókkal. Értekezleten ismertették a népne­velőkkel. a szakszervezeti aktívák­kal, a dolgozók nevelésében előt­tük álló feladatokat. Erre az ér­tekezletre meghívták a csoportveze­tőket is, ahol a munkaverseny szer­vezésének problémáit vitatták meg. Céljuk az. hogy az üzem minden dolgozóját bevonják a szocialista munkaversenybe. s A népnevelők és a csoportvezetők ígéretet tettek arra, hogy minden dolgozót felkeresnek. Beszélgetnek velük és megmagyarázzák, milyen feladataik vannak a terv teljesíté­sében. a szocializmus építésében. Foglalkoznak közelgő nagy ün­nepünk, az Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának jelentő­ségével. felhívják a dolgozók fi­gyelmét arra, hogy jobb munkával, a terv maradéktalan teljesítésével tudjuk csak méltóképpen ünnepelni azt a napot, amelynek mi is sza­badságunkat köszönhetjük.- »re énybetl i tayvi k sorsolása október 13-áső Egerben, október 15-én Hódmezővásárhelyen, október 17-én Szekszárdon, október 25-én Budapesten. A sorsolásban minden olyan forgalomban lévő nyereménybetétkönyv részt vesz, melyet 1952. szeptember hO 30 napjáig váltottak. Egerben a Heves megyében váltott, Hódmezővásárhelyen a Csongrád megye területén váltott, Szekszárdon a Tolna megye területén váltott, Budapesten az ország többi részében és a fővárosban váltott nyeremény­betétkönyveket sorsolják. A sorsolás nyilvános! A sorsolás nyilvános!

Next

/
Oldalképek
Tartalom