Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-12 / 240. szám

VILA9 PROLETÁRJA f EG YE SÜL JE TELŐ ANNA, A PARTIZÁNLÁNY A megyénk több járásában ünnepélyesen nyitották meg a politikai iskolákat GYORSÍTSUK MEG AZ ŐSZI MUNKÁT .A MAGYAR t »OLGOZÓK PÁ RTJA MEGYE L1 >ÄRTB1 G Ä & A K LAPJA 1 IX. évfolyam, 240. szám. ÁRA 50 FILLÉR Vasa nap, 1952 október 12. Kuítúrcsoporfjaink második országos seregszemléje A XIX. páietkoitgpesszits irányelvei zi Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951-S5. évi ötödik ötéves tervhez Részletek M. Z. Szaburovnak, az Állami Tervbizotíság elnökének beszámolójából Nagyszerű kulturális esemény előkészületei kezdődtek meg ha­zánkban, Az ország minden ré­széiben összegyűlnek a színjátszók, táncosok, énekesek, bábjátékosok, a különböző zenekarok és rigmus- brigádok tagjai, hogy megtárgyal­ják részvételüket a dolgozók és a tanulóifjúság művészeti együtte­seinek második országos verse­nyén. Ezek a megbeszélések egy hatalmas és naprói-napra növek­vő mozgalom erejét mutatják be, bizonyítva Révai elVtárs szavait, hogy ,,nemcsak új közönsége tá­mad az új magyar kultúrának a dolgozó nép siraiból, hanem, hogy dolgozó nép soraiból, hanem, hogy részvevőjévé akar válni és válik, nemcsak mint közönség, hanem mint alkotó is ki akarja venni ré­szét az új magyar kultúra megte­remtésében“. Az országos kultúrverseny kitű­nő alkalom arra, hogy kultúrmun- kásaink bebizonyítsák, mennyire jutott előbbre a kultúra meghó­dításában is a magyar nép. Eddi­gi versenyeink büszkévé tesznek bennünket, mert megmutatták, hogy a magyar nép forradalmi mó. dóm hódítja meg az igaz kultúrát, melyet a múlt rendszer elzárt elő­lük. Eddigi versenyeink, népi mű­vészetünk újabb és újabb értékeit tárták fel, szocialista kultúránk új hajtásaiból nyújtottak egyre töb­bet: ezernyi jellel bebizonyították, hogy a dolgozók nevelésében, ön­tudatuk átalakításában milyen nagy szerepe van a művészeti munkának. Nemcsak ragyogó se­regszemlék voltaik-az eddigi ver senyék, hanem egyben tapaszta­latszerzés és tapasztalatcsere is, s éppen ezért az újabb nagy fel­lendülés elindítói is. 1950—51 telén rendeztük meg az első országos -versenyt. A ver­senyt lezáró budapesti bemutatók minden eddigi kulturális eseményt messze felülmúló sikerei nemcsak külsőségekben voltak ünnepiek, hanem ragyogó bizonyságát szol­gáltatták népünk kulturális igé­nyeinek, sokoldalú képességeinek. Az egé'sz ország figyelmét maguk­ra vonták ezek a bemutatók. Itt ismerte meg az ország a bőszén- fái színjátszó csoport kiváló felké­szültségét, akik elnyerték a szín- játszócsoportok versenyében az eteő helyet. Megyénk kultúrmunkásai a töb­bi művészeti ágban is kitűnően szerepelték. A buzsáki népi tánc- csoport szintén az első helyet érce el. Szerényebb keretek között zaj­lottak le a rákövetkező év járási kultúrversenyei, az üzemi művé­szeti csoportok szemléi, s a fiata­lok versenyei. Ezeken a versenye­ken, melyeket nem követett az előző évihez hasonló nagyszabású budapesti bemutató, hatalmas fej­lődé® volt tapasztalható. Több volt az induló csoportok száma és a művészeti ágak is szaporodtak. Számos kultúrmunkás vett részt egyéni ének- és zeneszámokkal és ekkor láttuk először a versenyben a 'báb-csoportokat, amelyek majd­nem kivétel nélkül szép eredmé­nyeikről tettek tanúságot. Fejlőd­tek mind az énekkarok, mind a színráfiszócsoportok és a tánccso­portok egyaránt, s különösen nagy- volt az* előrehaladás a falusi tánc- csoportok művészeti színvonalá­nak emelkedésében. Örvendetes volt a helyi népi művészeti hagyományok megle­pően bőséges bemutatása, szép feldolgozása. Számtalan népi szo­kást éis népi játékot dolgoztak fel maguk a csoporttagok és mu­tattak be nagy sikerrel a verse­nyeken. A bemutatásnál azonban nem álltak meg a legtöbb csoport­nál, hanem már új elemekkel, a szocialista realista kultúra fejlődő új hajtásaival együtt feldolgozva múlatták be népi hagyományaink legjavát. Tovább fejlődtek nemze­tiségi csoportjaink is és helyesen mutatták be a nemzetiségiek szét- téphetetlen kapcsolatát a fejlődő újjal. A lakó csal délszláv kultúr- cscport felelevenítette a régi fo- nójeienetet és kedves, szívet gyö­nyörködtető népi játékok kereté­ben bemutatta, hogy ezeken a fo­nóesteken is hogyan tanúi, műve­lődik a falu fiatalsága. Eddigi, de ; különösen a tavalyi járási kultúr­verseny bebizonyította azt is, hogy a falusi élet kulturális központjai, a kultúrotthonok mennyi segítsé­get képeseik adni a kulturális élet kialakításában. Ezeket az eredményeket a mos­tani, második országos ku'ltúrver- sonyen 'tovább kell fejleszteni. Emellett fontos feladat, hogy a kulturá' is tömegmozgalomban meglévő hibákat kijavítsuk, me­lyek még a tavalyi versenyeken is szép számmal jelentkeztek. A hibák elsősorban a művészeti színvonalban vannak. Eredmé­nyeink napról-raapra nagyobbak és ezzel együtt növekednek a kö­vetelmények is. Városi és falusi, dolgozóink egyaránt megismerked- j te'k az igazi művészettel és igé- | pyeík megnőttek az öntevékeny ; művészeti csoportok felé is. Dol­gozóink már több alkalommal gyönyörködtek ,a szövgeit népi együttesek előadásaiban, látták a magyar drámairodalom születő re­mekeit és megkövetelik, hogy vá rosi és falusi kultúrcsciportjaink. is sokkal nagyobb mértékben va­lósítsák meg a szocialista realista művészetet munkájukban. A leg­több csoport még nem készült fel ■alaposan egy-egy szereplésre, nem niélyeá'tek el! az általuk megfor­mált szerep, vagy kórusmű eszmei tartalmában, amely azután magá­val hozza, hogy a szereplésre való. készülésen kívül nem kíséri mun­kájúkat a rendszeres tanulás, a művészeti kérdések megismerésé­re való törekvés. Ezért a versenyre folyó etöké szülétek egyik legjelentősebb fel­adata, hogy ku!tűrmunkásainkban elmélyítsük a művészet megisme­rése iránti érdeklődést. Ezt a fel­adatot csak akkor tudják eredmé­nyesein megöldlani fcultúrfunkcioná- liusaínk, ha sokkal nagyobb gon­dot fordítanak a politikai színvo nal emelésére. Ebben a munkában kell, hogy döntő segítséget nyújt­sanak pártszervezeteink kuitúr- csop-ortjainfcnak. Ellenőrizzék és nyújtsanak segítségét a kultúrmun. kősóknak, hogy a művészeti tanu­lás mellett foglalkozzanak politi­kai tudásuk fokozásával is. Mindez a támogatás csak akkor érheti el célját, ha a csoportok és vezetőik is teljes erővel küzdenek a még jobb, még tökéfetesebb mű­vészet elsajátításáért, ha ők ma­guk is kötelességüknek tartják a tanulást, s ha az előadásokra sok­kal alaposabban, az előadásra ke rülő műnek elmélyült tanulmá nyozásával készülnek. A második országos kultúrver- senyen nemcsak kútúrmunkásaink vizsgáznak, hogy hogyan, milyen fejlődést értek el az igazii művé­szet elsajátításában, hanem peda­gógusaink is, mert mint kultúr- cíopcrtok vezetőire, falusi nópmű. ve ési ügyvezetőkre, kultúrótthon- igazgatókna nagy feladat vár a kultúrverseny sikerének biztosítá­sában. Beszéde elején Szaburov elvtárs foglalkozott a Szovjetunió népgaz­daságának újjáépítését és fejlesz­tését szolgáló 1946—1950. évi öt­éves terv alapvető feladataival és hatat más eredményeivel. A Szovjetunió népgazdaságának újjáépítését és fejlesztését szolgá­ló 1946—1950, évi ötéves tervét a belső erőforrásokra támaszkod­va teljesítettük minden külső se­gítség, külső hitelek nélkül, —. ál­lapítja m;eg Szaburov élvtárs. — A terv teljesítésében és túlteljesí­tésében döntő szerepet játszott a nagy Sztálin, s a Kommunista Párt által vezetett szovjet nép önfel­áldozó munkája. (Taps.) A negyedük ötéves terv sikeres Az ötödik ötéves terv irányel­veivel élőírják, hogy az ipari ter- melies színvonala 1955-ben 1950- hez viszonyítva, körülbelül 70 szá­zalékkal emelkedjék. Ez azt jelen­ti, hogy az ötödik ötéves terv vé­gére az ipar össztermelése három­szorosan fogja felülmúlni a hábo­rú előtti színvonalat. Öt év aiiatt az ipari össztermelés évi átlagos növekedési ütemét, körülbelül 12 százalékban állapítjuk meg, ezen bélül! a termelési eszközök terme­lésének növekedési ütemét 13 szá­zalékban és a fogyasztási cikkek gyártásáét 11 százalékban. Az el­múlt ötéves tervben az ipar össz­termelésének növekedési üteme magasabb volt- Annak, hogy az ötödik ötéves tervben az ipari ter­melés növekedési üteme valami­vel kisebb, mint az el őző ötéves tervben, az az oka egyrészt, hogy ■az iparban befejeződtek az újjá­építési munkák, amikor a termelés gyors növekedését az újjáépítés alatt álló vállalatok révén értük el és másrészt az új ötéves terv­ben a termélés minőségének to­vábbi jelentős javítására és a vá­laszték bővítésére van szükség. Ugyanakkor szemelőtt kell tarta­ni, hogy az új ötéves tervben az össztermelés növelése mindéin szá­zalékának majdnem kétszer na­gyobb össztermelés felel meg, mint az előző ötéves tervben. Az ipar és az egész népgazdaság növekedésének alapja ia kohászat. Az ötödik ötéves terv irányelvei 1955-re 1950-hez képest a követ­kező növekedést állapítják meg: nyersvasöntés körülbelül 76 szá­zalék, acélöntés 62 százalék és hengereltáru-termélés 64 száza­lék. A vasfűtek termelése említett növelésének legfontosabb feltétele a kohászati vállalatok meglévő ka­pacitása kihasználásának további javítása. Ebből a célból a terv- mun'kálatok elvégzését írja elő a vaskohásztai üzemek kohászati fo­lyamatainak további meggyorsítá­sáért, o fo.yamatok ellenőrzésének automatizálásért és a munkaigé­nyes munkák gépesítéséért. Nagy programmot kéül megva- 1 ősi tani a kohászati vállalatok épótése és a meglévők bővítése terén. Az ötödik ötéves tervben a ny ersvasgy ártást új kapacitások üzeml:éhe 1 yeZésével 'körülbelül 32 százaiékkiál, az acélgyártást 42 százalékkal, a hengereltáruk ter­melését legalább kétszeresére, a kokszgyártáséit 80 százalékkal és a vasérc kitermelését háromszoro­sára kell emelnünk a negyedik öt­éves tervhez viszonyítva. A déli, az uráli, a szibériai, a központi és az északnyugati területek vasko­teljesítése a szocialista rendszer további megszilárdullására vezetett és a Szovjetunió új, nagy győzelme volt, amely biztosította a szocia­lista állam hatalmának további nö­vekedését. A negyedik ötéves terv sikeres teljesítése lehetővé teszi az ötö­dik ötéves terv elfogadását, mely biztosítja a népgazdaság minden ágának további fellendülését, a dó. gőzök anyagi jólétének emelkedé­sét, az egészségügy fejlesztését és a nép kulturális színvonalának eme­lését. Az ötödik ötéves terv irány elveinek legfontosabb feladatait a következő .niutatószámok jellern­hászatának továbbfejlesztésével egyidejűleg biztosítanunk kell a kaukázusontúli területek kohásza­ti. iparának továbbfejlesztését is. Elengedhetetlen, hogy jelentősen kiterjesszük a színesfémek terme, lését. Öt év alatt a finomított réz termelését mintegy 90 százalék­kal, az ólomét 2.7-szeresére, az alumíniumét legalább 2.ó-szeresé­re, a cinkét 2.5-szeresére, a nik­kelét 53 százalékkal és az ónét 80 százalékkal növeljük. A népgazdaság összes többi ágazatában a termelés és a techni­kai haladás növelésére előírt ütem betartása a legfontosabb féltétele az ország további villamosításá­nak. A villamosenergiatermelés 1955-ben 1950-hez viszonyítva mintegy 8-0 százalékkal növekszik. Ez lehetővé teszi az ipar villamo­sítási színvonlának emelését, a termelési folyamatok automatizá­lásának széleskörű fejlesztése mel­lett és az elektromos hevítés, va­lamint .az elektrolízis új módsze­reinek további meghonosítását. Le­hetővé teszi továbbá az elektro­mos energia alkalmazásának szé­leskörű kiterjesztését a mezőgaz. daságbiam, úgyszintén a vasutak további villamosítását és a lakos­ság szükségleteit szolgáló villa­mos energia termelésének fokozá­sát. A villámosenergia térmé!é;s ter­vezett növelésének biztosítása, úgyszintén az energia-rendszerek­ben a vilLamosenergia-kapacitás tartalékainak növelése céljából előirányoztuk a villámoserőművek teljesítményének nagyfokú növelé­sét. Öt óv alatt a villamaserömű- vek összteljesítménye körülbelül kétszeresre, a vízierőműveké pe­dig háromszorosra emelkedik. Emellett a hőerőművek teljesít­ményének növelését elsősorban a már működők kibővítésével kell biztosítanunk. Az ötödik ötéves tervben a kormány határozatai ér­telmében vízierőművek és hőerő­művek széleskörű építését valósít­juk meg, a helyi tüzelőanytagforrá- scknál. Az épülő vízierőművek közül feltétlenül meg kell említeni min­denekelőtt a Volgán épülő kujbi- sevi és sztálingrádi vízierőművet, valamint a Dnyeperen épülő ka- hovkai vízierőművet. A 2,100.000 kilowatt teljesítményű kujbisevi vízierőművet 1955-ben kell üzem­be helyezni. Ez komoly mértékben növeli a központi területek és a VoIga-mellék viHamosenergía e 1.1 á- fását. Tervbevették 400.000 Volt feszültségű távvezeték .építését a kujbisevi vízierőműtől Moszkvába. Ilyen létesítményeket az elektro­mos építőmunka gyakorlatában még nem ismer a világ. A kujbise­vi vízi erőművel együtt az ötödik ötéves terviben olyan nagy vízierő­műveket kell még építeni, mint a kámai, a gorkijj, a mínge- csauri, az usztykamonogorszki és más erőműveket. Ezeknek a mostani ötéves terv­ben üzemhelyezendő vízierömű- ve'knek összteljesítményé mintegy további 2 millió kilowatt. Ezenkí. vül más kerületi és helyi vízierő­művek is épülnek. Széles méretek ben folyik a sztálingrádi és a ka~ hovkai vízierőmű építése, de meg­kezdjük újabb nagy vízierőmüvek létrehozását: a Volgán a cse- bokiszarí, a Kárnán a votkmszki, az Irtisen a buhfarmini vízierőmű és több más vízaerömü építéséit is. Meg kell kezdenünk az Angara folyó energiatartalékának kom­plex kiaknázására irányuló mun­kálatokat, hogy az olcsó villamos­én ergia és a helyi nyersanyagfor­rások segítségével fejleszthessük az aluminium-, a vegyészeti ipart, az ércbányászatot és más iparága­kat. A továbbiakban Szaburov elv­társ meghatározta azokat a felté­teleket, amelyek az ötéves terv­ben biztosítják az ásványolajipar 85 százalékos, a gázipar 80 száza­lékos termelési emelkedését. A párt és a szovjet kormány mindenre kiterjedő nagy segítsége revén a szénipar jelentős mérték­ben megnőtt a háború utáni évek­ben, s mint ismeretes, teljesen ki­elégíti a népgazdaság igényeit. Az új ötéves terv a széntermelés kö­rülbelül 43 százalékos. növelését irányozza elő. A szénipar egyik le gfontosabb feladata biztosítani a kokszolható szenek termelésének gyorsabb növekedését, valamint a szén dúsításának jelentős fokozá­sát. A népgazdaság gyors fejlesztési ütemének és az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság technikai át­szerelésének biztosításában óriási szerep jut a gépgyártásnak. En­nek megfelelően az ötödik ötéves terv előírja a gépgyártás további gyors növekedését. Öt év alatt körülbelül kétszeresére növekszik a gépgyártás, valamint a vas- és fémfeldolgozó ipar termelése. A gépgyártás különösen fontos fel­adata a villamoserőművek, a vas­es színesfémkohásza ti vállalatok, az ásványolajfeldolgozó és mes­terséges folyékony fűtőanyagter­melő vállalatok építkezéseinek el­látása gépi berendezésekkel. A legfontosabb gépi berendezési faj­ták termelési volumenének rneg- n öv ©lése a negyedik ötéves terv­hez viszonyítva az alábbi mére­tekben van előírva: gőz- és víz­turbináké körülbelül 4.3-iszeresére, hengerműberendezéséké 2.8-szere- sére, olajberendezéseké 5.2-szere. sére. A beszámoló ezután felsorol­ja !a különböző iparágakat, ame­lyeknek géppel való fokozottabb ellátása a gépgyártás feladata. Szaburov elvtárs azután így foly­tatta ; A gépgyártás minden ágának je­lentős fejlődése lehetővé teszi, hogy az ötödik ötéves terv folyamán alapjában véve befejezzük az ipar­ban és építkezésben a nehéz és munkaigényes folyamatok gépesíté­sét. Kiemelkedő eredményt jelent ez majd a népgazdaság további technikai felszerelése, a munkater­melékenység emelése és a munka megkönnyítése terén. A továbbiakban a vegyészetiipar és a faipar fejlesztési tervével fog­(Folytatás a 2. oldalon.) zi'k. 1. Az ötödik ötéves terv feladatai az ipar területén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom