Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-25 / 225. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Csütörtök, 1952 szeptember 25, „R sztaiiansvista jelvény stég isii Bakára kötelez“ 1950 óta dolgozom a csurgói Lenüzemben a tiloló részlegnél. A múltban szíjgyártó voltam, nagyon keservesen tudtam biztosítani a megélhetést családom számára. Munkámat mindig becsülettel el­láttam és az üzemben meg is becsültek jó munkámért. Havi ke­resetem 800 forint átlag, de van amikor 1000 forinton felül is kere­sek. Ebben az évben, megkaptam a sztahanovista jelvényt, ami még sokkal jobb munkára ösztönöz. Sze­retném továbbképezni magamat szakmámban, hogy még sokkal jobb munkával, többet tudjak ter­melni, hogy ötéves tervünk mie­lőbbi megvalósításához én is hoz­zájárulhassak. Morei János a csurgói Leniizem sztahanovistája. „ÉPÜLT KÖZSÉGÜNKBEN BÖLCSÖDÉ, óvóén, BEVEZETTÉK R VILLANYT IS“ A felszabadulás előtt a bárók és kulákck földjén dolgoztam, szen­vedtem 25 éven keresztül. 1945 után megszabadultunk ezek­től a véroszcpó fenevadaktól, és ma már megszűnt a dolgozók kizsák­mányolása. A földreform alkalmá­val hat hold földet kaptam és azóta dolgozom a saját földemen. Be adási kötelezettségemnek mindig eleget tettejn 100 százalékig, tudom, hegy ezzel a szocializmus építését segí­tem elő. Biztosította pártunk szá­momra, hogy rendes, becsületes családi házban lakom, ami a> sajá­tom. Kultúrotthon!, mozit kapott községünk, amit azelőtt csak hírből ismertünk, ahova a dolgozó paraszt­ság nem járhatott el. Kaptunk gépállomást,, amely megmenti a dolgozó parasztságot a fizikai, ne­héztesti munkától. Épült községünk­ben bölcsőde, óvoda, bevezették a villanyt is. Ezeket az- eredményeket, mind pártunknak és népi demokráciánk­nak köszönhetjük. Mi dolgozó pa­rasztok igyekszünk mindezt vissza, hálálni pártunknak, a többtevme- léssel. és beadási kötelezettségünk túlteljesítésével. Bences Járcs dolgozó paraszt Iharos1) erény. „Életem boldogabb lett, gyermekeim jövője biztosítva van“ 3 holdas kisparaszt voltam a felszabadulás előtt. Akármennyit dolgoztam is. megfeszített verejtékes munkámnak semmi eredménye nem volt. Mivel fogaterőm nem volt, mindig másnak kellett dolgoz­nom azért, hogy kevés földemet felszántanom. Legtöbbször még a mindennapi kenyerünk sem termett meg. részesaratással kerestem meg az évi kenyeremet. A felszabadulás után egészen megváltozott az én életem is. 1951- ben beléptem az „Úttörő” termelőszövetkezetbe. A gépállomás segít­ségével, kevesebb munkaerővel, több termést tudtunk biztosítani, minden becsületes termelőszövetkezeti tagnak biztosítva van a rendes megélhetése, egész évi kenyérellátása. 5 kiló gabonát kaptunk mun. kaegységenkint. Aki becsületesen dolgozott a termelőszövetkezetben, ■az szép jövedelmet vitt haza oz évvégi elszámoláskor. Életem boldogabb lett, gyermekeim jövője biztosítva van. Gyer­mekeim tovább tanulhattak mind. Egyik fiam egészségügyi tiszt fesz, a másik fiam pedig állattenyésztési technikumba jár. Ezt a sok gondoskodást és szeretetett amit pártunk és népi demokrá­ciánk tanúsított, jó munkáimmal szeretném visszahálálni. Úgy igyek­szem dolgozni a termelőszövetkezetben, hogy munkámmal ötéves tér- 1 vünk. szaevalizmvmnk építését segítsem elő. Szakáin József i\harostierényi Úttörő tsz tag. „cÁz őíéaes tennie,k én is sokat köszönhetek . . “ zeretném elmondani, hogy milyen volt életem a múlt­ban és milyen meet, mennyi kü­lönbség van a kettő között. Apám téglagyári munkás volt, ■azok közé a munkások közé tartó, zott. akik ki voltak szolgáltatva a Horthy rendszer minden kénye, kedvének. A súlyos nélkülözések és •az állandó nyomor miatt nem tu­dott megbirkózni betegségével, meghalt. korán, fiatal koréiban. Mégy éves voltam, amikor árván ■maradtam. Édesanyám. hogy nyomorúságos életünket ten i ríni tudjuk, bejáró­nő volt egy főjegyzőnél, Amit ke­resett. nem sok volt, éppen, hogy szűkösen megtudtunk belőle élni, Jj 7 éves koromban a vasúira kerültem dolgozni fékező, nek. A felszabadulás után a pécsi bányába kerültem vájárnak. Egész­ségi állapotom miatt ott kellett, hagynom a bányát. Innét kerültem a csokonyuvisontai gépállomásra gyakornoknak, Jó munkámért min­den hol meg b öcsül és b en részesültem. Munkám jutáiméiul felelős vezető lettem. A gépállomáson megértet­tem a szocialista m un havers eriy je­lentőségét és bekapcsolódtam a ver­senybe. A tavaszi kampányban ter­vemet 1/50 százalékra, nyom terve­met 116 százalékra, az egész évi tervemet eddig 180 .százalékra tel­jesítettem. Most is úgy igyekszem mv.\nká.mat végezni, hogy minden dekádban túlteljesítsem tervemet. Jó munkámmal kiérdemeltem azt a legnagyobb kitüntetést, hogy a Ma- gyár Dolgozók Pártja tagja lettem. Ifizetésem havi átlaga 1200— 1500 forint. Az ötéves terv- nek én is sokat köszönhetek. Csalá­domnak; feleségemnek és három gyermek-'innék] mindig tudok venni amire szükség van, ruhát, cipőt, kábától és egyebet. Gyertyás János traktorvezető. —-------------------------­ma asaa sMeaE<^-«wBmesroiB6weaK*Meie*íav»ai*eBeBBCiiK!iBMes'-« » MIT KAPOTT MEGYÉNK A TERVTŐL? KULT t K Sí A X iUjKULTLlRHÁlia «a Népi demokráciánk nagy gondot fordít a dolgozók műveltségi szin- venalának emelésére. Módot ad ar­ra, hogy a dolgozók, akiket a mult rendszer elzárt a művelődés lehető­ségétől — felnőtt korukban pótol­hassák a mulasztásokat. Megyénk­ben sokmillió forintos állami támo- gatá-Ssal és -?résGzr'Cikrg tt.c to tár- sadalmi munkával 142 kultúrott- hont építettünk. Uj kultúrotthon! kapott Nagyberki község 107.000 forint állami beruházással. Nagy­atádon járási kuli űrház épült.. Még ebben az évben elkészül a marcali járási kultúr!)áz is. A .két járási kultűvházat 540.000 forint beruhá­zás al alakítottuk -át. r*t © z t Kultúrotthonhálózatunk szünte­len növelése mellett másik jelen, tős kulturális intézmény a mozik létesítése. Dolgozó parasztságunk döntő többsége most, az ötéves terv keretében ismerkedett meg a fil­mekkel. Filmeken keresztül ismer­kedtek meg a szovjet emberek éle- tével és a magyar filmek sokasá­gából kaptak feleletet a dolgozók az őket érdeklő legfontosabb kér­désekre. Eddig 195 községben Íze­sítettünk új mozit &s ma már min- dennapos szórakozás a dolgozóknak a mozilátogatás. A mozik számá­nak emelkedésével nőtt a látoga­tottság is. Ma -mér megyénk­ben évente 1,128000 fő látogatja rendszeresen filmszínházainkat. A megváltozott új életről beszélnek Göllén GÖLLE KÖZSÉG HATÁRÁBAN húzódó 11 ezer hM földből mind­össze 2600 hold volt a község la. kőié a múltban. Herceg Eszterházy 1/000 holdat, gróf Festetich 1000 holdat bitorolt. A piaristáknak 31/00 hold, a 20 léniáknak kb. 600 hold birtoka volt, Deres Lajos ku- láknak 32, Deres László kuliknak SO. Czampó István kuláknalc 29 a két Biró testvérnek pedig 80 hold földje volt. Ezek voltak a község teljhatalmú urai. A 3000 lakosú község el volt .zárva a fejlődéstől, ki volt szolgál- tatra a földbirtokosok, külákok ké­ny e-ked’vének. A falu egyik végén a •csendőr őrs, a másik végén a bíró, a falu közepén pedig a jegyző és a plébánia ..őrködött” a község „rendje” felett. Kevés olyan ember lakott a községben, akinek ne lett volna dolga Illés István főjegy­zővel, Esküdt Sándor bíróval. Ke­rekes tiszthelyettessel, Farkas Jó­zsef törzsőrmesterrel vagy vitéz Sí •.záry Ferenccel, a piarista bit. tok intézőjével. KIRÁ í, 7 LAJOS az egykori uradalmi cseléd így emlékezik meg c. múltról: Apám a Gölle pusztai uradalomc-an dolgozott. Én 16 éves koromig napszámos munkát végez­tem, 16 é-cs. koromban kommendes cselédnek tűitek fel. Egész ember munkáját végeztem, clo.jo lám mint egy állat, ahogy erőmből tel­lett, fizetésül azonban csak három­negyed kommenciót kaptam. Aláza- toskodni kellett valahányszor ellá­togatott a pusztára vitéz Kozáry, aki marhának szólított minden em­bert, nekünk pedig levett kalappal kellett hajlongani ö előtte, Szent- iványi Béla és Sótonyi István ura­dalmi kormányzók előtt; „Méltósá- gos uram, alázatos tisztelettel ké­rem, ha nem sérteném meg a hé- esés szeúiélyét. kérésem lenne.” —■ így kellett kezdetiünk a beszédet, így követelték még tőlünk mezítlá­bas cselédektől, a négyfogatos hin­tán járó uraságok. Héttagú csalá­dom volt. Öt apró gyermekem. Egy alkalommal sosem felejtem el, a karámból egy darab fát törtem le, mert a télviz idején családom otthon tüzelő nélkül fagyoskodott a szűk kis cselédlakásban. Amint váltamra vettem a fát, hogy haza. vigyem, az első lépések után az in­tézővel találtam magam szemben: ,.Kezét csókolom méltóságos úr” — köszöntöttem, közbe a fát ledobtam vádiamról. Rövid volt a válasz: ..Jó példáival jár az új cselédek előtt. Régi cseléd, aztán lop. Este nyolcra jöjjön fel hozzám.” Én sejtettem mi következik; február 23-ával fel­mondtak.. Ezt kaptam 17 évi szol­gálatom után. Mentem egyik pusz­táról a másikra, hogy valahol majd munkát kapok. A cselédet, aki ..lo­pott” sehol sem akarták befogadni. VALAMI NAGYNEHEZEN Gyulánban mégis kaptam munkát. De ott csak egy évig voltam, mert összevesztem az intézővel. Benyő. val, kid kommunistáinak nevezett, gőgösen ordított rám: „ezt a földet nem osztják fel. Én megmutatom, hogy úgy lesz itt minden, ahogy én akarom.” Nemsokáig volt úgy. Egyik éjszaka megszökött vitéz Ko- záiry, Sótonyi. Szentiványi. Illés István főjegyző, Kerekes csendőr- tiszthelyettes és a többiek a nép haragja elöl. Ez volt a régi Gölle. A felszabadító Szovjet Hadsereg elől nyugatra szöktek a cselédnyú­zó, gőgös uraságok. A párt kiosz­totta'a földeket. 580 család lett a 8000 hold tulajdonosa, Megváltozott az életünk . SOKAN BESZÉLNEK 'így Göl­le községben a múltról, a jelenről. Mindarról, amit a felszabadulás óta, a három■ és az ötéves tervtől kaptak. A felszabadulás óta 365 új lakóház épült, több mint amennyi a felszabadulás előtt volt a köz­ségben. Uj lakást épített Pclecsák Sándor. Vatulik Mihály, Kiss Ven­del, Stefek István, Czeglédi Ist­ván és a többi volt uradalmi cse­léd. Fejlődött., épült, szépült a. köz­ség. A régi és az új házakba 191/8- ban bevezették a villanyt. A község utcáim 52 közvilágítási lámpa van. A villannyal együtt tért hóditolt a kultúra is. Míg 1938-bcm öt rádió dó fizető volt: a jegyző, a ]xip, az intéző, az orvos és a csendőr őrs, — addig ma 128 ráidió van a község­ben. Jakab Józsefnek, Vajda Fe. renc termelőcsoport tagnak. Deák Lajos, Szakády Ferenc és a többi ujgazdáknak. A múltban Slicker Ferenc aulák- gyerek, a jegyző., az intéző fia jár­tak felsőbb iskolába, ma Szeli Fe­renc fia, Kapinya Lajos uj gazda fia, Kiss Vendlel lánya. Az v]gaz­dák gyerekei járnak közép ás fel­sőbb iskolába. A múltban csak ponyvaregényeket olvashattak, ma a 200 kötetes könyvtár s a kultúr­otthon nyújt szórakozási, tann'ási lehetőséget a község dolgozóinak KÜLÖN i TE LE FŐNK öó-A IN­TŐT kapott a község a fenzabidi<- lás óta. A sport is a dolgaikat szolgálja, új sportpálya ■— ‘r-.bnn- n-v együtt — épült a felszabadulás után. Autóbusz és kisvasút bizto. sítja a gyors közlekedést. Nem kell 12 kilométert gyalogolni, mint a múltban, azért, hogy elérjék a leg­közelebbi közlekedési alkalmatossá- got. Épülés alatt áll a gyógyszer- tár, amely a 300 ezer forintos be­ruházással a göltet dolgozók 30 éves álmát váltja. valóra. 2 termelöszövet. kezet alakult a községben. Az új cso­portba 50 család írta alá a belépési nyilatkozatot. A régi pedig újabb 12 családdaj erősödött. A GÖLLE1 DOLGOZOK megvál­tozott életéről beszélnek a számok. Öt szövetkezeti bolt létesült. Amíg 1938-ban 600 pár bakancsot, 850 öltöny kész ruhát és 5200 méter textilárut vásároltak, az 1952.es évben eddig 1150 pár bakancsot, 1550 öltöny ruháit és 10.300 méter textilt vásároltak a dolgozók Ezt a megváltozott életet a felszabadulás hozta magátval. a párt, népi demo. kráciánk biztosította a gölleieknek is, iezért mindazt, amit kaptak, az eddiginél Sokkal jobb munkával kell viszonozni a gölleieknek is.. KÖIYVTAK A felszabaduláskor egyetlen olyan könyvtárat sem vettünk át, amely alapja lehetett volna a ma már egész megyénket átfogó népkönyv­tárhálózatunknak. A dolgozóknak csak a kalendárium és a lélekmér­gező ponyvaregény jutott. Népi demokráciánk, az ötéves terv min­den községbe eljuttatja a jó könyveket. 140 falusi népkönyvtá­runk mellett jólfelszerelt járási népkönyvtár működik Nagyatádon. Kaposváron gyönyörű szép megyei könyvtár biztosítja, hegy minden dolgozó kezébe eljussanak a tudo­mányos és szépirodalmi könyvek. Megyénkben több mint 20 ezer azoknak a paraszti dolgozóknak száma, akik rendszeresen olvasnak könyvet. it:Á óié A faluvillamosítási terv kereté­ben a kultúrát hordozó villannyal együtt eljut a kis községekbe is a rádió. Ötéves tervünk lehetővé tette a dolgozók számára, hogy rá­dióvásárlás nélkül is bekapcsolód­hassanak a rádiózók táborába. Ed­dig 12 községbe vezettük be a ve1 zetékes rádiót és csupán ebben az évben 5.500 vezetékes rádiót sze. reltek fel. Ez a száta az ötéves terv negyedik évében újabb 10 ezerrel növekszik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom