Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-19 / 220. szám

^1 SOMOGYI NÉPLAP Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára lfossjith Lajos 1802. szeptem- bér 19-é'n született, az ak­kori Zemplén megye. Monok köz­ségében. Régi nemesi család gyer­meke. Születésének 150-ik évfordu­lóján kegyelettel, bálával és büsz. keséggel emlékszik rá egész feisza. badult népünk. Kossuth Lajos alakja. tevékenysége összeforrt, egységbe olvadt a XIX. század magyar történetével. A század első felében; a reformkorszak és a sza­badságharc ideijén egyik formáló­ja, kialakítója, majd vezetője volt népünk harcainak, fejlődésének. A század máscdik felében megszólal- tatója és ébrentartója a magyar nép szabadságvágyának, független­ségi törekvéseinek. A politikai élet porronclján elő­ször 1832-ben a pozsonyi ország­gyűlésen jelent meg és az akkor 30 éves ellenzéki követ már itt megmutatta ■nagyszerű képességeit, megmutatta, mennyire különbözik az országgyűlés ,,táblabíró politika, saitól”. Az általa szerkesztett „or­szággyűlési tudósítások” nem egy­szerű tolmácsolója volt az ülésnek, hanem harcos orgánuma az ellen­zéknek. a haladás híveinek. Ez jellemezte későbbi „Törvény- hatósági Tudósítások” című kiad­ványát is. Az akkori hivatalos kor­mányzat, a népek csendőrének sze­repét betöltő Metternich kormány, de az őket kiszolgáló magyar mág­nások (akiknek jelentős része ma­gyarul sem tudott) természetesen nem nézték jó szemmel cikkeit, amelyek közül csaknem valamennyi szinte harcba hívta a népet az el- nyomottság, a hihetelen nyomós és nem utolsó sorban a független, ségi törekvések leigázása ellen. 1837. május U-ről 5-re virradó éj­jel lakásán elfogták Kossuthot is. csak úgy mint Wesselényi bárót, s az országgyűlési if jak vezérét. Hűt­lenség vádjával vetették börtönbe, s két esztendei vizsgálati fogság után négy esztendőre ítélték. A fog­ság idejét mint a legnagyobbak, ő is arra használta fel, hogy tovább képezze magát. Kitünően megta­nult angolul és mélyebben megis­merkedett a nemzetgazdaság és a politika tudományával. A növekvő nemzeti mozgalom'és az országgyű­lés alsóházának követelésére 1840- ben szabadlábra helyezték és rö­viddel később ismét munkához lát. "I 841-bem megkezdi a Pesti Hírlap szerkesztését és ez­zel lerakja a magyar publicisztika alapjait. Kossuth nem volt vezetője, nem volt kidolgozója a magyar reform- korszak követeléseinek, de nélküle, országgyűlési és publicisztikai te­vékenysége nélkül, a reformkorszak nem lett volna a szabadságharc megalapozója. Világosan megfogal­mazta a nép követeléseit, jogos igényeit és ki is állt mellettük. Emiatt került elsősorban ellentét­be a magyar mágnásurakkal a föld- birtokos nemességgel. Egyértelmű­en foglalt állást a jobbágyfelsza­badítás mellett, a robot, a dézsma eltörlése mellett. Látta és vallotta, hogy ez a kérdés és Magyarország függetlenségének a kérdése szorosan összefügg egymással. ,,A közállada- lom el nem látott kellékeinek fedezé­séről gondoskodni igenis szükséges — írta — de mindennél szüksége­sebb : a nép Tenlévő terheiben megosztozni. Amaz jobblét kérdése, ez; létkérdése í» házának”. Kos­suth követeléseit kezdetben szinte egyértelműen utasítja vissza a ne­messég. öt ez nem csüggeszti, sőt újabb, még nagyobb követelések felállítására ösztönzi, követelte, hogy a feudalizmus megszüntetését a közvélemény széles ellenőrzése mellett hajtsák végre és figyelmez­teti azokat, akik a jobbágyság el­törlését megalkotó rendszabályok kidolgozásából a közvéleményt ki akarták zárni, hogy „az idők el. múltak, midőn a Delilák álom kö­zött nyírták meg a Sámsonokat.” Szembeszállt azokkal, akik a .fon­tolva haladást” hirdették és azt val­lotta. hogy a „becsületes hazafi azt tartja a legokosabb, legfontosabb haladásnak, mely a hazának leg­több jót, leggyorsabban eszközöl”. Szembeszállt azokkal is, akik a nép forradalmi törekvéseit anarchi­áról szóló hamis szólamokkal igye­keztek felfegyverezni, akik válaszul a nép szabadságvágyára anarchiá­ról kezdtek rikoltozni. Határozot­tan kimondta: „Rend csak mive- lünk lehet, akik a szabadság hívei vagyunk”. J^ossuth a nép szemében ha­marosan a szabadság, a függetlenség zászlója, az elnyomók, a sötétséget terjesztők ostora lett. 1848 Szeptemberében, amikor a sza­badságharc válságba jutott, airól kellett dönteni, hogy Magyarország behcdoijon.e a Haubsburgoknak, vagy következetesen végigvigye a szabadságharc ügyét, Kossuth az utóbbi mellett szállt síkra. Kezde­ményezésére megalakult a forradaL mi kormány, az úgynevezett honvé- delmi bizottmány és Kossuth a nép közé ment, hogy minél több fegyve- rés erőt toborozzon a szabadság- harc védelmére. Tobcrzóűtja előtt felszólalt a képviselők ázban és a többi között ezt mondta: „Lelkemben fel va­gyok indulva azon a gondolaton, hogy az ármánynak, az árulásnak nevetséges szátyárjainak nemzet feletti győzelme csaknem sikerült. Vagyis az, hogy 40—50 ezer hit­vány ember bejön ez országba, s úgyszólván kardcsapás nélkül fog­lalja el a hazát. Én nem érzek ma­gamban annyi erőt, hogy ezt tűr. jem. Fél óra múlva... Azon meg. bízásnál fogva, melyet saját érze. tem, s a bőm veszélye nyújt, me­gyek. kezdem Cegléden felhívni a népet, hogy tömegesen keljen fegy­verre ... Teremtsünk népet, mely- íyel a hazát megvédhessük.” A. ma­gyar katonákhoz intézett felhívásá­ban válaszolt a fegyveres harc el­lenzőinek is; ,,Nem magyar az, cudar az, aki hazáját nem vedéi, mezi!” Nagyszerű szavak ezek, s ma is időszerűek. ITossuth mindenütt ott volt. ahol veszélyben forgott a haza. Járta az országot, toberzó beszédeket tartett. Lelkesítette a honvédsereget, tudósításokat írt a honvédseregek győzelméről, s emel­lett irányította a magyar szabad­ságharc külpolitikáját, követeket menesztett a. világ különböző tájai­ra. de amikor pénzügyi probléma merült fel. azt is megoldotta. Nem­csak vezetője, de ihletője, lelke is volt a magyar szabadságharcnak, a magyar forradalomnak. Fegyver­be szólította az éirulók ellen, a kül­ső és belső ellenség ellen egyaránt, a hon védelmére. Szervezője volt az akkori - partizán-harcoknak. amit gueriliahábcrúnak neveztek és az egész mép nevében nyilatkoztatja ki; ..A magyar nép kész utolsó emberig meghalni inkább, mintsem országát elitipratmi engedné”. A nehéz helyzetek, a külső el­■^lenség általi szorongatás általános kishitűséget és fejvesz- tettséget váltott ki. Kossuth ez idő. ben is szilárdan képviselte az el­lenség előtti be nem hódolásnak, az önvédelmi harc elszánt tovább­folytatásának eszméjét. A magyar nép „ha akarja védeni magáig élni | fog, ha nem, elvesz” — ezekben a j szavakban foglalta össze az akkori helyzetet. Kossuth nélkül 1848-ban a magyar nép nem tudott volna egy esztendőn át nagyszerű szabadság­küzdelmet vívni a Haubsburg el­nyomással és a vele szövetkezett európai reakcióval szemben. Jogos büszkeséggel idézzük fel a Neue rbeinnische Zeitung, Marx és En. gels lapja szavait; „Első ízben az lSJtS-i forradalmi mozgalomban, el­ső ízben 1793 óta, meri szembésze. gezni egy nemzet, melyet körülzárt az ellenforradalmi túlerő, a gyáva ellenforradalmi dühvei a forradalmi szenvedélyt... Hosszú idő óta első ízben alcadunk egy valóban fórra, dalmi jellemre, egy férfira, ki né­pe nevében fel meri venni a kétség­beesett harc kesztyűjét, aki nemzete számára Danton és Carnot volt egy személyben, s ez Kossuth La­jos. A tömegfelkelést, a nemzeti fegyvergyártást, a papírpénzt, rö­vid úton való elintézését minden, kinek, Iaki a forradalmi mcAgai- mat gátolja, a forradalmat perma. nenciában — vagyis a dicső 1793 év valamennyi fövonását újra fel. leljük a Kossuth felfegyverezte, szervezte, lelkesítette Magyarorszá­gon”. A szabadságharc bukása után Kossuth nem adja fel a harcot, nem szűnik meg bízni a magyar népben, a magyar szabad­ság és függetlenség gondolatában. A magyar parasztság és a magyar nép számára pedig a Kossuth-i Programm egy demokratikus, népi Magyarország pregrammja . lett, melytől földet és szabadságot vár­tak. Folytatni a szabadságharcot, folytatni a jobbágyfelszabadítást: ezt értette a magyar nép, amikor Kossuthot mondott. ..Ennél a KoS- suthról alkotott népi elképzelésnél nincs, ami jobban kifejezze művé. nek nagyságéit és muradandóságát” — írja Révai József elvtárs. 150 esztendeje annak, hogy a zemplén-megyei kis Monok köz. ségben meglátta, a napvilágot a XIX. század magyar történelmének legnagyobb alakja, a független Ma. gyar.ország odaadó, bátor harcosa, az önálló magyar néphadsereg megszervezője és vezetőije, korának legnagyobb magyar hazafia. És a Szovjetunió felszabadító harcai nyomán létrejött magyar népi de­mokrácia nemcsak valóraváltotta a kommunisták pártja vezetésével mindazt, amiért Kossuth harcolt, de megvalósítja azt is, amire Kos­suth nem is gondolhatott. A magyar népi demokrácia " kezdettől fogva egyenes folytatója Kossuth ügyének és né­pünk nagyszerű felemelkedésének lelkesítője, Rákosi elvtárs vezette dicső pártunk nem felejtette a kossuthi figyelmeztetést. Akkor emlékezünk igazán Kossuthra, ha jól agyunkba véssük ma is élő fi­gyelmeztetését: „Menni kell, menni előre, aki' nem megyen, eltiporják!” Fellegi Tamás Kínában országszerte hatalmas lelkesedéssel fogadták a moszkvai megállapodásokat Kína egész lakossága lelkesen ünnepli a Szovjetunió nagy és ön­zetlen segítségét, valamint a Kínai- Szovjet Szövetség erejének növe­kedését, amelynek újabb tanúbi­zonysága a Moszkvában legutóbb lefolyt kínai-szovjet tárgyalások­ról nyilvánosságra hozott közle­mény. A főváros üzemeiben, hivatalai­ban és iskoláiban kedden gyűlé­seket rendeztek, amelyeknek rész­vevői megfogadták, hogy jobb munkával köszöntik az örvende­tes hírt. A Peking—mancsuli vasútvonal dolgozói ünnepi gyűlést tartottak, amelyen sok példáját sorolták fel annak, hogy a Szovjetunió milyen önzetlen segítségben részesíti Kí­nát. A gyűlés szónokai rámutat­tak: újabb nagy segítség a Szov­jetunió részéről, hogy ellenszolgál­tatás nélkül a Kínai Népköztársa­ság kormányának teljes tulajdoná­ba adja át a Csang-Csung vasút­vonalat. Mukden lakossága is lelkesedés­sel ünnepelte a nagy eseményt. Kao Csung-min, a Kínai-Szovjet Baráti Társaság északkeletkínai szervezetének alelnöke nyilatko­zatot tett közzé, amelyben hang­súlyozza, hogy Port Arthur hadi­tengerészeti támaszpont együttes használata határidejének meghosz- szalSítása fontos lépés a japán ag­resszió megismétlődésének meg­akadályozásában. Az ország legkülönbözőbb ré­szeiben egész sor gyár munkásai indítottak munkaversenyt a Moszkvában létrejött megállapo­dások tiszteletére. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának küldöttsége a német egység helyreállítására irányuló javaslatokat nyújt .át pénteken Bonnban Johannes Dieckmann, a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnöke táviratban közölte Enlerssel,*’a nyugatnémet szövetségi gyűlés elnökével, hogy a népi kamara öttagú küldöttsége pénteken reggel Bonnba utazik és délután 5 órakor átnyújtja a nyu­gatnémet parlament elnökségének a néjmet egység (helyreállítására irányuló javaslatait. Pé’nfek, 1952 szeptember 19. geafci —■ r»nr —————— ljj rendelet a munkakönyvek kiállításával és kezelésével kapcsolatban A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának 79/1952. számú szeptember 16-i rendelete értelmé­ben a munkakönyvét igénylő dol­gozó a munkákönyv kiállításáért 10 forint illetéket köteles oík- mánybélyegben leróni. Az első munkakönyv-másolat kiállításáért 50 forint, a második és minden to vábibi munkakönyv-másolat kiállí­tásáért 100 forint kiállítási díjat kell illetékbélyegben leróni. Az il­letékbélyeget a (munkakönyv igényléséhez szükséges kérdőívre keil ragasztani és azt a munka­könyvét kiállító hatóság íelülbé- lyegzi. A munkaköny igényléséhez szükséges okmánybélyeget a dol­gozó a munkakönyv igénylése előtt köteles megvásárolni. Az il­letéket lehetőleg egy dariab bé­lyegben kell leróni Tízforintosnál kisebb címletű bélyeget a munka- könyvkiállító hatóság nem (fogad el. Olaszországban fokozódik a sztrájk mozgalom és a parasztok föidfogiaió mozgalma A valdagnoi „Margiotto” textil­vállalat munkásai hosszú harccal elérték, hogy a vállalat igazgató­sága megbeszéléseket folytatott a munkások küldöttségével 120 munkás elbocsátása ügyében. Á tárgyalások egyezséggel fejeződ­tek, be, melynek értelmében a vál­lalat vezetősége visszavonja 120 munkás felmondását. A livornoi „Ansaldo‘‘-művek munkásai szeptember 16-án és 7-én általános sztrájkot folytat­tak le, tiltakozásul újabb száz munkás elbocsátása ellen, A „Montecatini" vegyitröszt pescairai üzemének munkásai 24 órás sztrájkot tartottak, tiltakozá­sul az éllen, hogy a vállalat ve­zetősége korlátozza a szakszerve­zeti szabadságjogokat. A Genova melletti Bolzaneto- fcan folytatódik a „Bruzze“ vas­művek munkásainak hősi harca. A. munkások meg akarják mente­ni a pusztulástól a gyárat, amelyet a vezetőség bezárt. A munkások a leállítás után elfoglalták az j jukkái tiltakoznak a kormány üzemet, azonban a vezetőség meg- j megígért földreformjának chnnru- szakíttatta az áramszolgáltatást és i dása miatt. lehetetlenné tette a munka folyta­tását. A gyár munkássága mindazon- áíal elvégzi a legsürgősebb mun­kákat és ezáltal lehetővé teszi a munka mielőbbi újrafelvételét. A kórnyék számos gyárának mun­kássága szolidaritás-sztrájkot foly­tatott le. Catania környékén a parasztság harcot folytat a földreform megva­lósításáért. A mezőgazdasági mun­kások több helyen megműveiet- len földeket foglaltak el Adrano és Castiglione környékén. A kör­nyező helységekben a munkások szolidaritás-sztrájkba léptek a pa­rasztság célkitűzéseinek támogatá­sára. Avezzano és Ortucchio kör­nyékén különösen nagylcíi erjedé­si' földterületet foglaltak eTa me­zőgazdasági munkások, szembe- szá'llva a carabinjevik és a rendőr­ség terrorjával. Szeptember 20-án, szombaton déli 12 órakor sztrájkba lépnek Siena, Grosseto, Pisa és Livorno mezőgazdasági munkásai. Sztrájk- a Eden Belgrádban A londoni rádió jelentése sze­rint Eden angol külügyminiszter szerdán Belgrádira érkezett. Edent Kardelj és Rankovics fogadták a repülőtéren. Az angol külügymi­niszter Belgrádban megbeszélése­ket folytat Titova! és Kardéljjel. A londoni rádió egy másik je­lentése arról számol be, hogy Kar­delj díszvacsorát adott szerdán Eden tiszteletére. Athénben halálraítéltek két hazafit Az athéni katonai (bíróság a gö- rög légierők 18 tisztje és altisztje ellen indított per során szerdán két. vádlottat halálraítélt, tizen­egyet pedig 10 évtől életfogytiglci­nig tartó börtönre. A vádlottak „bűne” az, hogy szembefordultak az athéni kormány amerikabarát háborús politikusaival. RÖVID BELFÖLDI HlREK A DISZ Központi Vezetősége »elhívást intézett a DISZ-tagokhoz, a fiatalokhoz és az úttörőkhöz, hogy vegyenek részt minél na­gyobb számban a művészeti csopor­tok II. országos versenyén. A fel­hívás kiemeli, hogy a versenyben kiváló csoportok képviselik majd a magyar ifjúságot a IV. Világifjú­sági Találkozón. * * * Dr. Alois, Neian csehszlovák postaügyi miniszter vezetésével szerdán csehszlovák küldöttség ér­kezett Budapestre a csehszlovák- magyar postaügyi egyezmény meg­kötésére. A küldöttséget Katona Antal postaügyi miniszter és Ste­fan Major, budapesti csehszlovák követ fogadták. * * * A Népművészeti Intézet a DlSZ- szel és az úttörőmozgalommal együttesen júliusban gyermekjáték, gyűjtést rendezett. A szakembe­rekből, úttörőkből és DlSZ-tagok- ból álló három brigád az ország gyermekjátékokban gazdag he­lyein megtanulta a népi játékokat. A brigádok ezután a budapesti szabadsághegyi Laura-útí iskolá­ban létesített táborban különböző szakemberek előtt, bemutatták a tanult énekeket, táncokat és sportjátékokat. A gvüjtés anyagából októberben szemelvényeket mutatnak be, majd kiadványok formájában is eljuttat­ják azt az érdeklődőkhöz, elsősor­ban az iskolásokhoz, az úttörők­höz. * * * Három hét alatt 1910 üzem, hi­vatal, intézmény dolgozói összesen 58.056 bérletet vásároltak Buda­pesten az Operaháziban és a Váro­si Színházban tartandó opera-elő- .ndásrvkra. Az idén háromszor any­nyi fizikai dolgozó -vásárolt bér­letet, mint tavaly, ezenkívül a vi­déki üzemek dolgozói is nagyszám­ban vettek bérletet, így például Sztálínváros, Tatabánya, Várpalo­ta dolgozói. A tanulóifjúság által vásárolt bérletek száma is többszö­röse az elmúlt évinek. * *- * Rövidesen megjelenik Kossuth összes munkáinak új kötete: „Kos­suth Lajos az Országos Honvédel­mi Bizottmány élén I.”, amely egy­ben a „Kossuth Lajos 1848/48-ben" című sorozat III. kötete. Az új kö­tet anyaga az 1848 szeptember vé­gétől december 31-ig terjedő, idő­szakot öleli fel, amikor a magyar nemzet Kossuth vezetése alatt a reakció fegyveres támadásával szemben megkezdte önvédelmi harcát. A közel 1000 oldalas kötet lenyűgöző képet ad arról az em­berfeletti munkáról, amellyel Kos­suth a fegyveres helytállás erköl­csi és anyagi feltételeit biztosítot­ta. A kötet a Magyar Történelmi Társulat kiadványa, az anyag ösz- szegyüjtésénék és sajtó alá rende­zésének munkáját Barta István, a Magyar T udományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa végezte. * * * Az ötéves terv keretében hó- napról-hónapra falvak, gépállomá­sok, állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek egész sorába veze­tik ibe villanyt. Tavaly 118 köz­séget villamosítottak, idén, az öt­éves terv harmadik esztendejé­ben, 162 községbe vezetik be a villanyt. A községek mellett eb­ben az évben még negyven gép­állomást, 74 állami gazdaságot, va­lamint 98 termelőszövetkezetet villamosítanak a tavalyi 75 terme­lőszövetkezettel szemben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom