Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-19 / 220. szám
Péntek, 1952 szeptember 19, SOMOGYI NÉPLAP 3 Fordítsanak nagyobb gondot a minőségi termelésre a Kaposvári Textilmíivekben „A szocialista iparnak nemcsak I tilművek vezetői nem tették magú mind több és több árut kell termelnie, hanem minid joibb és szebb árut is. A minőség emelésének a követelménye a termelőeszközökre éppúgy vonatkozik, mint a fogyasztási cikkekre“ —• mondotta ■Gerő elvtárs ez év januárjában az országos aktívaértekezleten. Sokmillió forint beruházással épül megyénk büszkesége, a Kaposvári Textilművek. A kőművesek még dolgoznak, de a fonógépek már ontják textiliparunk számára a foiíalat. Az ország szövőnői jó minőségű . fonalat követelnek a kaposváriaktól, akik a követelésnek ebbe« az évben sem tudtak eleget tenni. A harmadik negyedévben 45 esetben kifogásolták különböző textilgyárak a minőséget. Bebizonyosodott, hogy a kifogások jogosak, a hibákért a Kaposvári TsxtiioiOvek vezetői a felelősek. Mik a kifogások? — A Magyar Pamutipar többek között a fonál egyenlőtlensége miatt nem tudja jól megfesteni az árut, ugyanakkor a fonál szakítószilárdságának gyengesége miatt nem tudnak jó minőségű árut készíteni, A Magyar Pamutípar augusztusban kénytelen volt 8.5 tonna Jonatat a kaposváriak terhére visz- szaküldeni. Ez 3600 forintba került a' hibát elkövető üzemnek, Hasonló panaszok merülnek fel a többi textilfeldolgozó üzemekből is. A „panaszkartotékokból“ az alábbiakat olvashatjuk: Augusztus 21-től 31-ig. Sopronkőhidai Szövődé — gyenge minőség. Győri Gyapjúionó és Szövődé — gyenge minőség. Sopronkőhidai Szövődé — gyenge minőség. Magyar Posztógyár — nincs meg a szaifcííó-szilárdság. Békéscsabai Kötöttárugyár — fonalegyeniőílenség, Győ.i Gyapjufonó és Szövődé — íonalszámingadozás, A rossz minőségű fonallal dolgozó vállalatok kártérítést követelnek a Kaposvári Textiiművek- től. A könnyűipari minisztérium a követelések zömét jogosnak találta, s így a kaposváriak több mint ötvenezer foi-intot fizettek ki 1952-ben augusztus 31-ig. M- ar? nVsi Tintíxr a K ainnenrá rí HTí>'Vkévá Gerő elvtárs útmutatását? „Minél többet termeljünk, fpu- tos a mennyiség!“ — ez volt a jelszó eddig. Júliusban 107.5 százalékra teljesítették a havi tervet, a minőségre nem gondoltak, s főleg e fontos kérdés elhanyagolásának tudható be, hogy augusztusban 93.5 százalékra estek vissza a havi tervteljesítéssel. Róna elvtárs — mint mindig — objektív akadályokkal magyarázza a hibákat, — „kezdők vagyunk, újak a gépek, nincs elegendő szakember“— és-így tovább. Ezeket a kifogásokat átvették a Fonoda többi műszaki vezetői is. Kaizer Sándor, az emeleti fonoda műhely, főnöke szintén az új gépekre hárítja a rossz minőséget, a tetejébe még azt mondja: „mit kezdjek ezekkel a fiatalokkal, nem győzöm magam a tanításukat“. A további szavaival megcáfolja az előbbi kijelentését. Van egy függetlenített munkamódsz,erátadó, több ifjúmunkás már elsőrendűen dolgozik és nem utolsósorban nagy segítséget kapnak személyesen Altuchov szovjet téxtiltanácsadó elvtársfól, aki többször töltött el hosszabb időt a fonodákban. Ré- taler Istvánt a MEO vezetőjét is terheli a felelősség. Elsősorban azért, mert egyáltalán nincs menetközbeni minőségi ellenőrzés, pedig, ha megkérdezi Tóth Ilona elvtársnőt, aki egy éve dolgozik a gyárban, megtudná, hogya a gyű- rüsfonók sokat bosszankodnak az előfonál rossz minősége miatt. Tóth elvtársnő gépe a fenti ok miatt több ízben — így 15-én 4 órát is — állt. Kedden negyed 2 órakor 8 gyűrűsíonógép állt az egyenlőtlen fonál miatt. A gépállás a következő félórában 14-re emelkedett. Megkérdeztük Kovács János elvtársat, az előfonoda művezetőjét: miért egyenlőtlen az előfonál ? — „Elsősorban azért — mondja Kovács elvtárs —, mert az előfonók nem tartják be az előírást és a szakadásoknál 4 centiméter helyett 20- 30 centiméter hosszan sodorják össze a nyújtott fonalat. Ez okozza, hogy a gyűrűsfonógépeken sok a szakadás, mivel a nyújtott fonál hol vékony, hol vastag, s ugyanakkor anyag,pocsékolást is jelent." — Kovács elvtársnak igaza van, mert pl, a 23-es gyű- rűsíonó,gépen a megengedett napi 1,25 kilogramm hulladék is pontosan a duplájára emelkedik. Ezekről: a hibákról a MEO vezetője, Réfaller István nem tud. De nem tudnak a felsőbb műszaki vezetők sem. Mit kell tenni a Kaposvári Textílrmívek pártbizottságának, üzemi, bizottságának és a műszaki vezetőknek a minőség megjavítása érdekében? •Elsősorban a minőség megjavítása felé kell irányítani a versenyt. Szialai_ elvtársnak, a pártbizottság titkárának észre kell vennie, hogy a havi versenyértékelésből hiányzik a minőség állása, ne elégedjen meg azzal, hogy a szakszervezet szeptember 12-től 16-ig 110 felajánlási szervezett, amelyet a dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére, november 7-re tettek. Vegye észre SzaJaí elvtárs es az üzemi bizottság, hogy a 119 felajánlásban csak egy konkrét minőségi felajánlás van, Tóth Ilona elvtársnőé. Nem tudják ellenőrizni az olyan vállalások teljesítését, mint például Csonka János, a kártoló A- műszak vezetőjének versenyszerződését, amely szószerint így szól: Kihívom a B-műszakot, vállalom: í. A terv 109 százalékos teljesítését. 2, Loy-mozgalom kiszélesítését. 3. A munkafegyelem megjavítása t. Az ilyen vállalás nem jó, nem konkrét és éppen ezért nem is értékelhető és ami a legnagyobb Inba, nem szerepel benne a minőség fokozása. Vonják be a műszaki vezetőket a versenybe, jelen esetben Rétal- ler István, a MEO vezetőjét, aki bizonyára nagy segítséget tud nyújtani a versenyvállalások ellenőrzésében, így megtudják, kik azok a dolgozók, akik élenjárnak a minőségi munkában ás megtudják, kik a selejtgyártók. A vállalat vezetősége tűzzön 'ki céljutalmat a legjobb minőségi munkát végző fononők számára, ugyanakkor pellengérezzék ki a munkát hanyagul végzőket, Teremtsenek olyan hangulatot az üzemben, hogy a rossz minőség szégyen és gyalázat legyen. Qátk Tyúber elntárs uépiievefé) BESZÉLGET A TERVRŐL A SZEPTEMBER 7.én megtartott megyei népnevelő tanácskozás többek között megállapította: az egyik legnagyobb hiányosság. hogy népnevelőink az országos, a helyi ■eseményeket nem tudják jól össze, kapcsolni a begyűjtés sikeréért in. dított stb. harc agitációjában. Me. gyénk legjobb népnevelői sok hasznos tapasztalatra tettek szert a ta nácskozáson. Többek között megértették, hogy et népnevelők feladata megmagyarázni a dolgozóknak hogy a felszabadulás óta eléri eredmények, építkezések, különböző létesítmények nem maguktól szülét, tele meg, hanem a 3 éves terv. az £ éves terv keretén belül, pártunk ■vezetésével, a dolgozó népünk áldó. zatos munkájával épültek. Erről nem szabad, hogy dolgozóink meg. feledkezzenek. Tóth Gábor elvtárs, Barcs köz. eég népnevelője is felszólalt a ta. náeskozccson, elmondta: a hibák gyökerét ott. látja, hogy a népnevelők nem olvasnak rendszeresen sajtót és elsősorban pártunk központi lapját, a „Szabad Nép”-et. így nincsenek tájékozódva a leg- frisebb eseményekről. Ebből adódik, hogy a népnevelők sokszor nem tudnak kielégítő választ adni a ddgo- zók kérdéseire. TÓTH ELVTÁRS már régóta végez népnevelő munkát a község, ben. Jó felvilágosító munkája is hozzájárult ahhoz, hogy több dől. gozó paraszt jóval túlteljesítette beadási kötelezettségét. Bonczek János dolgozó paraszt, nak szépen termett gabonája. Mindjárt, a cséplőgéptől 100 százalékra teljesítette badását, Tóth elvtárs utána beszélgetett vele először a mindennapi dolgoktól, később szóba került, hogy Bonczek Jánosnak van egy veje katonatiszt tanfolyamon, nemsokára a néphadsereg tisztje lesz, a leánya magasabb iskolába tanul, egy másik közeli családtagja a rendőrségnél teljesít szolgálatot. Bonczek János szívesen beszélgetett szép családjáról és amikor Tóth elvtárs megkérdezte tőle, hogy mindezt mivel viszonozta államunknak. Bonczek János elgondolkozott. Megértette, hogy nemesedi a segítséget kell elfogadni, hanem adni is kell az államnak. A kötelezőn felül még hat mázsa gabonát vitt be az állam raktárába. EZ AZ EREDMÉNY csak egy a sok közül. Tóth elvtárs agitációs munkájában a tanácskozás óta még az eddiginél is nagyobb gondot fordít arra, hogy a 3 és 5 éves terv helyi eredményeit népszerűsítse. Barcs ugyan úgy, mint az országban annyi más község, sokat ka. pott a tervtől. A 3 éves terv keretén belül járdát építettek a község főútvonalán, ® tanácsháztól egészen a vasutig, aztán bekötőút épült Somogytarnócáig. A község főbb épületeit több tízezer forintos be. nullázással rndbehozták. Az ötéves tervben eddig mélyfúrású kutat ka- pott a község, a munkálatai már a befejezéshez közelednek. Uj, modern kórház létesült, különböző osztályokkal. Napköziotthon óvoda, iskolák rendbehozása, mind ötéves tervünk sikeres megvalósításáról tanúskodnak. A községben több mint 500 helyem van vezetékes rádió, a mozit is korszerűsítették. agitációs munkájában nem kell messzebb menni a község határánál Tóth elvtársnak, hiszen j nincs olyan dolgozó a községbt j sem, aki valamilyen formában i ! élvezné a 3 és az 5 éves terv eddi ■ létesítményéit. Ezek a módszer, 1 igen hatásosak az agitációban Apró dolgok ezek, de mégis na< jelentőséggel Urnák és a dolgoz< a sok-sok apró dolgon kereszt veszik észre, hogy alapjában me változott az életük. Ezzel a me változott élettel hasonlítja áss. Tóth elvtárs a jugoszláv dolgozz életét. A begyűjtésnél folyó ágit ció során pl. elmondta: a jugoszli dolgozó parasztoknak nemcsalt terményük egyrésqétj, hanem, < egészet be kell adni az államnak. < nem azért, hogy az ország Uo/g zóinak kenyérellátását biztosítsc vele, liánéin azt /t, hogy legyen n\ vei busásan megfizetni az amerik f egy ver szállítmány okát. Jugoszl viában szó sem lehet szabadpieri ott a dolgozó parasztoknak rám módjuk felesleges gabonát, vüq egyéb terményt a piacra’ vinn mert Tito hada az utolsó szenti elveszi tőlük. A dolgozók az ilye beszélgetés után egyre jobban me, gyűlölik Titot és fasiszta bandáji és megértik: ha eleget tesznek 1c telességüknek, hozzájárulnak a bél erősítéséhez A NÉPNEVELŐ csak akkor U igazán eredményes munkát végezn ha a dolgozóknak világosan me< tudja magyarázni- az egyes esetni nyék közötti összefüggést, ha me< tudja értetni a dolgozóklcal, hog mire, miért van szükség. Tóth el társ egyike a jó népnevelőknél aki így végzi a munlcáját, ak a Deák Ferenc és a Rákóczi utci ban a dolgozók mindig szívese várnak, hogy közösen megvitassa a legfrisebb problémákat. Ötéves tervünk legnagyobb alkotás i közé tartozik a Tiszalöki vizű erőmű, melynek építése hatalmas ütemmel a befejezés felé közeledik. Ennek a nagy műnek a megépítésével többszázezer kataszteri hold földterületet tudunk öntözni. Olyan területet, amely eddig a terme, szét mostoha törvényeinek volt kitéve. a szél. a szárazság pusztított rajta. Pártunk és államunk gondoskodása folytán a Vkierömű meg. építésével lehetővé válik a mezőgazda ági termelés hatalmas arányú növelése, megvalósul dolgozó parasztságunk évszázados álma. ÁRUBŐSÉG MEGYÉINKBEN Megyénkben mintegy 1,08 szövetkezeti bolt, 22 szövetkezeti kultúrház és 3 áruház, ezenkívül 199 Népbclt biztosítja a megyénk dolgozóinak ellátását korszerűen berendezett, bőséges áriával rendelkező üzletekkel. 100 FÉRŐHELYES ISTÁLLÓ A nagybereki állami gazdaság 100 férőhelyes korszerű tehénistállóját az ötéves terv beruházásainak keretében, ebben az évben építették. Az istállót a fejlett nagyüzemi állattenyésztés követelményeinek megfelelően építették meg, ami biztosítja az egészséges állattartást, A SÁNTOSI SERTÉSHIZLALDA A sántosi sertéshizlalda az ország legnagyobb hizlaldái közé tartozik. Dolgozó népünk állama az 5 éves terv keretén belül 5.916.000 forintot fordított a hizlalda megépítésére, melyben jelenleg 17.500 darab sertés hízik. Évente 35 ezer darab hízottsertést ad dolgozó népünk, nek. Az ötéves terv végére 24 ezer darabra növekszik a sertésállo. mány, ami évenkinti kétszeri szállítással 1,8 ezer darab hízottsertést jelent, ami újabb hatalmas lépést, jelent dolgozó népünk életszínvonalának állandó emelkedéséhez.
