Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-14 / 216. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP TRAKTOROS BRIGÁD ... A Bognár traktoros-brigád a nyári kampányterv teljesítésében elért jó eredményeivel felülmúl­ta a Káplár Ferenc brigád, vala­mint a Mohácsi-brigád eredmé­nyeit és a darányi gépállomás leg­jobb brigádja left. Munkáját a gépállomás vezetői, a termelőcso­port dolgozói és az egyénileg dol­gozó parasztok egyaránt dicsérik- Minőségi munkát végzett a brigád és tervét jóval 100 százalék felett teljesítette, A Bognár-brigád dol­gozói Balogh Vendel, Szebényi Jó­zsef, Várvizí elvtárs, de a többiek is fogadalmat tettek, hogy az őszi kampányterv teljesítésében is megszerzik az elsőséget. Népszerűsítik az élenjáró módszereket A brigád majdnem minden dől go zója pártunknak és valamelyik ter­melőszövetkezetnek tagja. Munká­jukért érzik a felelősséget, éppen ezért fokozott felvilágosító munkát végeznek a termelőszövetkezetek­ben az új módszerek széleskörű alkalmazása érdekében. Megma­gyarázzák, a tsz dolgozóinak, Vi- liamsz, Tyimirjazev és Micsurin, a haladó szovjet mezőgazdasági tu­domány élharcosainak tanításait: a jó termés elérésének a döntő té­nyezője elsősorban az új agrotech­nika vívmányainak alkalmazása, a kedvező időjárás csak növelheti a jó agrotechnikával biztosított termés állandó emelkedését. Nincs a növénytermesztésben, sem a ta­lajban megszabván termés növeke­désének semilyen határa. A nö­vény termelékenységét és a talaj teimelékenységét a földművelés fejlődési foka, valamint a fokoza­tosan alkalmazott új agrotechni­kai módszerek határozzák meg. Szívós agitációjuk már az elmúlt évben eredményhez vezetett, A kas t ély osdomibói Félsz abadulás termelőszövetkezet keresztsorosan vetett búza-táblájáról három má­zsával magasabb terméseredményt takarítottak be, mint az egyso­rosán vetett táblák átlagtermése. Az új agrotechnika módszereit már a tarlóbuktatásnál is alkalmazta a traktoros-brigád. A tarlót az aratás után közvetlenül lebuktatták Ezt a munkát tárcsával végez­ték 5—6 centiméter mélységben, így biztosították a talaj nedvessé­gét, a gyommagvak pusztulását, a talajba került növények korhadá- sát, a talaj humusztartalmának nö­vekedését és azt, hogy a talaj­ban lévő hasznos baktériumtele- pek ki tudjanak kellőképpen fej­lődni, melyek a talaj beér’ését, a jó vetőmagágy megteremtését szol­gálják. A tarlóbuktatás után elké­szítették a hozzájuk tartozó ter­melőszövetkezetek növényterme­lési brigádjaival egyetértésben az őszi talajművelés és a vetés me­netiránytervét. Minden esetben fi­gyelembe vették a miniszterta­nács határozatát, melyet a talaj korszerű megművelése, a termés- eredmények fokozása érdekében hozott. Vállallak, hogy a terméseredmé­nyeket a kastélyosdombói Felsza­badulás tsz-nél a múlt évihez vi­szonyítva globálisan 22 százalék­kal emelik a jövő évben. Ezen be­lül a kenyérgabona-termés eredmé­nyét 16, a takarmánygabona átlag­termését 18, a kukorica és a gyök- gumós iterményfeleségeik termés­hozamát 30 százalékkal teljesítik túl, ugyanígy az egyéb növények tervét is. Ezt a felajánlást tették a hozzájuk tartozó másik termelő- szövetkezeteknél is. Mindenütt előhántós ekével végzik a talajművelést Előhántós kével való szántásnál a csapadékot felfogják, a talajt a levegő könnyen átjárja, ami egyik biztosítéka a növények fejlődésé­nek és a terméshozam emelkedé­sének. Az így előkészített talaj­ban a kastélyosdombói Felszaba­dulás tsz-nél például búzából 150, árpából 130, rozsból pedig 10 hol­don alkalmazzák a kereszt-hossz­irányú vetést. A termelőszövetke­zeti tagok eleinte nem akarták megérteni ennek jelentőségét, mondva: — 10—20 százalékkal több magot vetünk a földbe, mint egyébként, az nem térül meg. Ez évben viszont már meggyőződtek arról, hogy a kereszt-hosszirányú vetésnél igaz, hogy több mag hasz­nálódik el, de a terméseredme- tiyeknél busásan visszafizetődik. A keresztsoros vetésre műtrágyát is adnak A tarlóbuktatásnál, — de folya­matos most is a szövetkezetnél — a savanyú talajokat mésziszapol- ják, javítják. Az őszi szántás-vetés munkála­tait a minisztertanács által meg­szabott határidő előtt minden egyes esetben egy nappal előbb akarják befejezni. Ehhez a gépál­lomástól és a termelőszövetkezet- töl a Bognár-brigád minden segít­séget megkap. Az őszi mezőgaz­dasági munkákat ilyen feltételek mellett akarják elvégezni és ez­zel biztosítják, hogy pártunknak és a dolgozó népnek tett vállalá­sukat teljesítik. c&miv'él a iexjíúhb szó tiik ^őxmafoxi... 1949 NOVEMBER 6-át mutatott a naptár. A sűrű ő$zi köd szinte fá­tyolként takarta Torvaj község ki­csi házait. Az idő már jó későre járt, a falu felső részén egy ala­csony szalmatetös házból hangos beszéd hallatszott. A szobában vi­tatkozó 7 ember nehéz percekkel küzdött. Nem volt könnyű a válasz, tás: elhagyni a régit, a megszokot­tat és megfogni az újat, az ismeret­lent. A múlt rendszer által annyira meggyötört parasztok azonban bát­ran választatták az újat. Tudták, hogy a párt mögöttük van és segít nekik. Akkor még sokan megvetés­sel néztek a faluban arra a 14 pa­rasztcsaládra y akik szövetkezetbe tö­mörültek és közösen végezték 98 hold földjükön a muftikat. Sok ne­hézséggel kellett megküzdeni, hisz csak néhány tehene volt a cső- portnak, ezekkel szántottak, vetet­tek el az első ó'szöw. A GAZDASÁGI FELSZERE LÉS is kevés, régi, ósdi volt. A párt azonban nem hagyta magukra a fiatal úttörőket, segített nekik. Az első évben 2 pár lovat kaptak az államtól és így könnyebben ment a munka. Az évvégi elszámolás meg­győzően igazolta a közös munka ■előnyét. Az egyénileg gazdálkodó parasztok közül már néhányan kezdtek érdeklődni a csoport iránt. 1950-ben 5 családdal szaporodott a csoport tagsága és a földterületük is 129 holdra növekedett. A gépek is mindjobban segítették a csoport terméseredményeinek növekedését. A traktorokkal jól megszántották a tszcs földjét és a termésátlag is jóval nagyobb volt, mint az egyéni gazdáké. 1951-ben búzából több mint 10 mázsát takarítottak be hol- dankint, az ősziárpa 17 mázsát adott egy-egy holdról. Ahogy a csoport eredményei nőt­tek, évröl.évre úgy nőtt a csoport iránt érdeklődő dolgozók száma is. 1952 tavaszán újabb 11 család kérte felvételét a csoportba és a földte­rület így 318 holdra szaporodott. A csoport állatállománya is szépen fejlődik. Ma már 9 pár ló, 4 csikó. 11 darab tehén, 2 darab növendék, 14 darab anyakoca, 86 darab ma­lac, 220 csirke van a csoport tulaj, donában. AZ ÁLLAM IRÁNTI kötelezett­ség teljesítésére 17 darab süldőt hizlalnak. Az idei termésből bőven jut a tagoknak és az államnak.sem ma­radtak adósai. A száraz időjárás ellenére is, búzából 9.90 mázsát ta­karítottak be holdanként, az őszi árpájuk 14 mázsát adott egy-egy holdról. A kukorica és burgonya- termésük is jóval felülmúlja az egyéni gazdák termésátlagát. Szép jövedelmet hoz a csoportnak a 3 holdon vetett heterózis kuko­rica is. A csoporttágok jó munká­jának megvan a gyümölcse. Kvasz, nicza Ferenc a 373 munkaegysége után már több, mint 3000 forintot kapott előlegként, amelyből család­jának ruhát, lábbelit vett cs a konyhám is jut ami kell. — Soha nem éreztem olyan biz­tonságban a családom életét, mint mióta a csoportban dolgozunk — mondja megelégedetten Krasznicza elvtárs. De a csoport minden tagja megelégedéssel beszél munkájuk eredményeiről. Prebroka elvtárs, a csoport elnöke úgy számít, hogy az évvégi elszámoláskor búzából 3.20 kg jut egy-egy munkaegységre. Az egyéni gazdák közül sokan számot vetettek terméseredményük és a csoport terméseredményei kö­zött. Mari Géza 19 holdas dolgozó paraszt, aki mindig jól gazdálko­dott és élenjárt a termelésben, el­mondja; — én már régóta figye­lem a szövetkezet tagjainak mun­káját és akárhogy is számolok csak arra a megállapításra jutok, hogy nincs úgy meg mindenem, mint a szövetkezet tagjainak. Most már világosan meggyőződtem arról, hogy nekem is itt a helyem a szövetke. zetben, mert itt könnyebb a mun­ka. és boldogabb az élet. DE EZ A VÉLEMÉNYE Tor­vajon majdnem minden egyes dol­gozó parasztnak, Ahogy a csoport azelőtt példásan végezte a munkát, most az őszi munkák idején is jó példát mutat. A tarlóhántást a tabi gépállomás segítségevei határidő előtt befejezték és már a keverő­szántást végzik. Molnár Ferenc, a tszcs traktorosa szorgalmasan vég. zi feladatát, tudja, hogy neki is jobb lesz, ha a gép jó kihasználá­sával segíti a csoport eredményei­nek növelését. A legutóbbi 10 na­pos dekád alatt 50 normálholdat szántott fel az előírt 34 normál hold helyett. Jó munkájáért megbe­csülik a csoportban és sokat várnak tőle. A közös munka és a gép segítsége nyomán születtek a csoportban azok az eredmények, amelyek felébresz­tették az egyéni parasztokban a cso­port iránt való érdeklődést. Ezelőtt két héttel még soha nem látott for­rongás kezdődött a községben. A még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok egymásnak adták a kitin, eset a termelőszövetkezetnél. Arról beszélt az egész falu, hogy szocia­lista község lesz Torvaj. Most már nemcsak a csoport eredményei agi­tálnak, hanem az újonnan belépett tagok is mind népnevelők lettek. Mentek háztól-házig és biztatták pa­raszttársaikat, hogy ne késlekedje­nek a belépéssel, hisz egyformán ér­dekük, hogy a községben megszilár­dítsák a szövetkezetét. Még soha nem esett annyi szó a községben a tszcs.röl, mint az utóbbi két hét alatt. Az utcán csoportokban be­szélgető parasztok is a csoportot emlegették, de erről esett szó min­den házban. EGY ESTE ÖSSZEJÖTT a falu apraja-nagyfa, hogy megbeszéljék a csoport vezetőségével a belépés kérdését. Ezen az estén 53 dolgozó paraszt család választotta a szövet­kezés útját és közösen elhatározták, hogy fáradságot nem ismerve har. colnak a szövetkezet megszilárdítá­sáért. Az a fa, amelyet 1949-ben néhány parasztcsalád elültetett, Torvajon, egészségesen fejlődött és terebélyesedett. Vasárnap, 1952 szeptember í4. Szocialista munkaverseny a XIX. kongresszus tiszteletére A Szovjetunió gyáraiban és üzemeiben nagyszabású szocialista mun­ka verseny bontakozik ki a XIX. kongresszus tiszteletére. A szov jet dolgozók nagyszerű munkafelajánlásokkal, sztaháuovisia mű­szakokkal köszöntik a történelmi jelentőségű eseményt. A „Vörös Proletár>5-gyár 1, számú szerelőműhelyében í. Ivanov szta­hanovista lakatos ismerteti dolgozótársai előtt a XíX, kongresszus. jelen í őségéi. A krasznoholmi fésüsgyapju-komb'náíban L, Szolnyitov? sztsháno- vista szövőnő a kongresszus tiszteletére vállalta, hogy rendszerese®, túlteljesíti a napi előirányzatát és kizárólag kitűnő n.i nedégü árut termel. Indulás elolt A Szovjetunióban nagymértékben gépesítették a gyapot beirkarítá- sát. Évről évre több gyapotbetakarító gép végzi el a „fehér arany“" begyűjtését. Képünk a sztálínabádi gép és traktorállomás 2. szám* telepén a munkára kész gyapoífeetakaritó gépeket mulatja be, Marshallizált kultúra Görögországban Ez a falusi „iskola“ Oinoís községben, a Granunosz hegység aljáit van, annyi hősies csata színhelyén. Nincsenek benne padok, némely „vagyonos“ gyermek zsámolyt visz magával. A tanítok részére nincs szék és asztal, fűtőanyagról sem gondoskodik a dollár-zsoldban álló monarchófasíszta görög kormány. Az ősi, klasszikus kultúrával ren­delkező görög népet ilyen nyomorúságos sorsra juttatta az amerikai ímperiaiizmuy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom