Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-14 / 216. szám

Vasárnap, 1952 szeptember 14. SOMOGYI NÉPLAP 7 MEGYÉNK KULTURÁLIS ÉLETÉNEK FEJLŐDÉSE Magyarország a felszabadulás előtt nem a nép, hanem az urak hazája volt. A dolgozó nép a tel­jes jogi osztottság á.lapotában élt. Neki csak kín jutott, a hajnalitól késá estig tartó robot a földesúr földijén. Napi 1(6—18 órás verej­téke® munkájának jutalma alig volt elég a mindennapi kenyérre. Apró kis cseléd!lázak egészségtelen odúiban tengette életét sokezer cseléd, családjával együtt. A fi aetség, a sovány Ikcmmendón kí­vül a korbács és szidás volt. S ha fel merte emelni szavát az ember­telen bánásmód ellen, a fő;egy Ő. vei és a csendőrszuronnyal találta magát szembe. Kilátástalan sor­sára, lia vigaszt próbált keresni, a pap is csak a földöntúli élet szép­ségeit Ígérte számára. És amikor -már a papnak sem tudott hinni, nem volt más hátra, mint a kocs­ma. Ez a két hely. amely ig m jól megfért egymással, a templom és a kocsma, képezte az akkori társa­dalomban a falu központját. így volt ez nálunk, iSomogy me­gyében is. A dolgozó parasztok épp úgy el voltak zárva az emberi élettől, a művelődés és felemelkedés útjától, mint az or­szág többi parasztjai. Nem volt ér­deke az uralkodó osztálynak, hogy művelje a népet, mert így sokkal könnyebb volt számára a kizsák­mányolás. A paraszt* gyermeke né­hány osztály elvégzése után kény­telen volt munkát vállalni, hogy betevő falatját biztosítani tudja. Évről évre. szaporodott az írástu­datlanok száma. A felnőtt dolgo­zóknak pedig már semmi sem ju­tott a művelődés lehetőségéből. A könyvet álig ismerték. Ha néha a plébános adott ke.ébc valamifée írást, azért történt, hegy elvonja figyelmét szomorú sorsáról. A huszas években, megalakult ugyan a „Somogymegyei Iskolán- kí v üli Népművelési Biz t Ság”, amelynek feladata lett Volna a fel- nőtt dolgozók oktatása, művelése. Ez a szerv azenban munkássága val, előadásaival; az uralkodó osz­tály érdekeit támasztotta alá. Me­gyénkben az 1930—31-es évben 148 helyen tartottak 2196 elő­adást. De ha megnézzük az elő­adók összetételét, mindjárt világos képet kapunk ez előadások temati­káját illetően. Az előadók nagyré­sze a falusi főjegyzőkből, főszolga­bírókból, uradalmi intézőkből, gaz­datisztekből és papokból állott. A nagyfokú írástudatlanság el­lenére évenként mintegy 10 anal­fabéta tanfolyamot szervezt ek és 1931-ben ezt is megszüntették az­zal, hogy , nincs már 16 évnél idő­sebb korban lévő írást-olvasást megtanulni vágyó.” Műkedvelő előadásokat is szer­veztek, irredenta, soviniszta, a néphez nem tartó ó tárgyú rom­boló hatású, népieskedő s ínműve- ket tanítottak. Ugyanakkor n-m törődtek megyénk gazdag népi ha­gyományainak feltárásával, fej­lesztésével, mindegy volt az, ha ma. gyár, ha horvát. Ki akarták irtani a nemzetiségiek öntudatának utolsó szikráit is. Ehhez megfelelő esz­köznek tartották a nemzeti nyelv használatának eltiltását, a nemze­tiségi kultúra kigúnyolását, a sovi­niszta úszítást. Tetszetős mázba burkolták, hogy megteremtsék az erkölcsi gazdasági alapját munká­jukban. Társadalmi gyűjtést indí­tottak. Az 19<30—31-es gyűjtés eredményeképpen 24.000 pengőt csaltak ki a dolgozók buti tárara a községektől. A Horthy-fasizmus, noha az ő uralmának megszilárdí­tását tűzte ki a bizottság munká­ja célul, csak ,.eszmei” irányítást adott, anyagi támogatást azonban nem. A felszabadulás döntő változást jelentett. Megteremtette a lenető­ségét annak, hogy elinduljunk a kulturális fejlődés útján. A le­tűnt rendszer urai, látva gazdasá­gi téren elért mind nagyobb sike- reinket, egyre inkább erre a térre szorult vissza és csak nagy ne­hézségek árán sikerült kiszorítani a régi szabadművelődés szellemét az új alapokra helyezett népműve­lési munka területéről. A fordulat éve után, amikor eldőlt, hogy kié lesz a hatalom, pártunk útmutatá­sára kormányunk létrehozta a nép­művelési minisztériumot, majd a tanácsok megalakulásával a taná­cson belül működő népművelési ap­parátust - ezzel kezuetét vetie az igazi népi kultúra kibontakozá­sa, fejlődése. Első állomása volt fejlődésünk­nek az 1950. augusztus 20-án. al­kotmányunk ünnepén avatott 20 községi kuitúrottnon. Eitsl kezd­ve évről-evre szaporodott kultúr­otthonaink száma. Jelenleg me­gyénk 125 községében áll rendel­kezésre kultúrotthon a művelődni vágyó dolgozóknak. A kultúrottho- nek létesítése ma már megyénk­ben mozgalommá vált. A jelentős állami támogatás mellett, ami ez- évben közel egymillió háromszáz- ezer forintot tesz ki. százezrekre tehető a község dolgozói által vég­zett társadalmi munka értéke. Kultúrotthonaink építése mel­lett új színfolttal gazdagodtak köz­ségeink kulturális életének lehető­ségei. ,,A magyar nép olvasó néppé lett, olvasva, tanulva építi a szo- cializmust” — mondotta Révai elvtárs. Ezt tükrözi népkönyvtári hálózatunk fejlődésé. A Hoithy- rendsaentől legyet'en olyan nép­könyvtárat nem vettünk át, mey alapja lehetett volna mai könyvtá­rainknak. Jelenleg megyénkben egy megyei, egy járási és 140 falusi népkönyvtár van. Könyvtáraink­ban elhelyezett könyvek száma, mintegy 78.000 kötet. Ma már 20 ezer azoknak a paraszti dolgozók nak a száma, akik rendszeres ol­vasói könyvtárainknak és több mint 240 ezer könyvet olvasnak évenként. Ebben nincs bent a szakszervezeti könyvtár, melynek száma mintegy 127-re tehető. Ma már minden üzemben, hivatalban, vállalatnál a dolgozók rendelkezé­sére áll a könyvtár. Az üzemi könyvtár fejlődését mutatja, hogy í\ Kaposvári Fonoda ez évben 12 ezer forintot fordított könyv vá­sárlására. A legutóbbi minisztertanácsi rendelet, amely a könyvtárak fej­lesztéséről szól, nagy léptekkel vi­szi előbbre könyvtárhálózatunk fejlődését. Ennek alapján 1953 bau 86 olyan népkönyvtárosunk lesz, akik munkájukért jelentős anyagi juttatásban részesülnek. Az 1953-as évben még újabb 5 járási könyvtár teszi lehetővé a falusi népkönyvtárak számának további jelentős növelését és szervezeti megerősítését. A nagyméretű fejlesztéshez- kor mányunk minden anyagi támoga­tást megad, így 1953-ban a nép­könyvtárak létesítésére és könyv- állományának növelésére több mint 2 millió forint állami támoga­tást bocsát a megyei könyvtár rendelkezésére. Megyénkben a felszabaduláskor 24 filmszínház volt. Ötéves ter­vünk során eddig 155 községet lát­tunk el részben normál, vagy kes- kenymozival és körzeti mozival. A mozik számának emelkedésével új közönség ismerkedett meg a film mel és ma már évente 1,128.000 fc látogatja rendszeresen filmszín­házainkat. Az ötéves terv végére minden községben lesz film. A villanyfénnyel együtt j me­gyénkben sók községbe eljutott a rádió is. Államunk a villamosítási terv végrehajtása során lehetővé tette dolgozóink számára, hogy rádiókészülékek vásárlása nélkül bekapcsolódhassanak a rádiózók táborába. Ez évben mintegy 550(1 vezetékes rádiót szereltek fel. Ez a szám az ötéves terv negyedik évében újabb 10.000-rel növekszik. Dolgozóink ma már nemcsak igénylik a kultúrát, hanem alko­tóvá is kívánnak válni. Ezt bízó nyitják az évről-évre megrende­zett falusi és városi kultúrverse­nyek sikerei. Alig van megyénk­ben olyan község, ahol a művésze­ti munka valamely ágában ne vennének részt a falu dolgozói. Nemcsak a fiatalokat, hanem az idősebbeket is megtaláljuk a kul- túrcsoportokban. Nagy eredmé­nye a művészi, kulturmunkának, hogy a múltban annyira elhanya goit és elnyomott népi hagyomá­nyainkat feltárja és továbbfejlesz ti. Például a lakócsai délszláv néi pl, szokások, lakodalmak, énekes, zenés, táncos népszokások szín­padra való feldolgozása, a sze- nyéri kul túrcsoport a már-már fe­ledésbe merült népi szokásokat elevenítette fel a téli falusi kul­túr verseny idején azzal, hogy a lakodalmas népszokásokat dol­gozták fel. Sorolhatnánk az ehhez hasonló példákat* melyek mind azt mutatják, hogy dolgozó né­pünkben helyesen talajra talált pártunk útmutatása és kultúrfor- radalmunk kibontakozásában az alapot a népi kultúra talajából me­rítik. Kulturális életünk fejlődését bi­zonyítják a számok is. Az első országos kultúrversenyen 2190 fő vett részt, ez évben már 348 cso­port, 3640 részvevővel, 3686 ön álló műsoros bemutatót tartott. A műsoros rendezvények látogatói­nak száma meghaladja a százezer főt- Dolgozóink műveltségének emelése, politikai öntudatának és szakmai tudásának fejlesztését tu­dományos ismereteket terjesztő előadások szervezésével biztosítja pártunk és kormányzatunk. A fa- lusi dolgozók által az elmúlt évek során megismert és megszervezett Szabad Föld Téli Esték é's Szabad Föld Vasárnapok előadássorozatán keresztül biztosítjuk a tudományos alapokon nyugvó természettudo­mányos ismeretek elsajátítását, történelmi nagyjaink és irodalmi h; gyományaink megismerését, va­lamint az új és a gyakorlatban be­vált szovjet agrotechnikai eljárá­sok megismerését. Az ismeretterjesztő előadásokon keresztül lehetőség nyílik dolgo­zóink számára, hogy megszabadul­janak a múlt átkos csökevényeitöl, a klerikális reakció által terjesz­tett babonás hiedelmektől. A tör­ténelmi tárgyú előadásokból meg ismerik népünk igazi történetét, nagyjaink és mártírjaink életéből erőt meríthetnek az ellenség el­len folytatott kíméletlen és önfel­áldozó harc sikeres viteléhez. Pártunk helyes politikáját iga zolja az előadások népszerűsége, az az éredklődés, amely az ismeret terjesztő előadásokat kíséri. Dol­gozóink kívánságát elégítjük ki akkor, amikor az 1951-es évi 3830 előadás helyett ebben az év ben közel hétezer különböző tár­gyú ismeretterjesztő előadást tar­tunk. Előadásainkat ebben az év­ben mintegy 220.000 ember hall­gatja meg. A népművelési munka különbö­ző ágaihoz a kultúrotthon építés, könyvtárhálózat fejlesztés, művé­szeti és ismeretterjesztő munkák anyagi fedezetére kormányzatunk ez évben 3 miliő forintot bocsátott a megyei népművelési osztály ren­delkezésére. Ez az összeg a jövő évben emelkedik. Az 1953 as évi költségvetésben 5 millió forintot fordítunk a felsorolt célok támo­gatására. Néni demokráciánk alkotmánya kimondja a dolgozók műveltséghez való jogát- És ez a jog ötéves ter­vünk nagyszerű beruházásában testet ölt és kultúrotthonok, könyvtárak, mozik, dolgozóink műveltségi színvonalának szaka­datlan emelkedésével erősíti ha­zánkat, az épülő »szocializmus or­szágát. PÓCZA JÁNOS. Csatlakozunk Öreglak versenyéhez Községünk dolgozó parasztsága csatlakozott Öreglak község versenyéhez. Mi a kukoricabegyü;tési tervünket szeptember 30 ra j 104 százalékra, buirgonyabegyüjtésí tervünket 28 ra 102 százalékra, szénabeadásunkat pedig 103 százalékra teljesítjük. Túlteljesítjük napraforgó-, tojás-, baromfi-, tej és scrtésbegyüjfési előirányzatun­kat is, és idő előtt teszünk eleget kötelezettségünknek. A versenyt, hogy még jobban tudjuk fokozni, párosversenyre hívtuk Balatonszemes község dolgozó parasztságát. Most teljes len dülejtel harcolunk, hogy mi legyünk a verseny győztesei. T. NAGY JÓZSEF ( Balatonőszöd. A VASÖNTÖDÉBEN... AMIKOR A LÁTOGATÓ belép a Somogymegyei Vasöntöde és Gépüzem területére, úgy érzi, mintha egy költözőiéiben lévő üzembe érkezett volna. Az udvar zeg-zúgos sarkaiban kisebb-na- gyobb rakás ócskavas hever. Sehol egy színes plakát, vagy felirat. Szürke minden, belepte az öntödé­ket annyira jellemző sziirke por. A megmunkáló műhelyben szám­talan gép kattog, zakatol. Szorgos munkások hajolnak gépeik fölé. A gondtalan máért, a boldogabb hol­napért folyik a munka. Júliusban 101, augusztusban 114 százalékra teljesítették a tervet. Most érté­kelik a szeptemberi első dekád eredményét. Előzetes számítás alapján megállapítható, nem ma­radtak le. Havi tervük mintegy 33 százalékát teljesítették 10 nap allatt. AZ ÖNTÖDE csengő kalapácsok zenéjétől hangos. Itt dolgozik Ver­desi László öntő, aki az üzem leg­jobb dolgozói közé tartozik. Havi átlagteljesítménye hosszú hónapok óta nem marad 180 százalékon alul. A megmunkáló műhelyben is vannak kiváló dolgozók, mint például Miklós Ferenc esztergá­lyos, aki 130—14Q százalékos át­laggal dolgozik. Szeptember 1-ig 72 százalékra teljesítették tervüket és nem ma­radnak le ebben a hónapban sem, mégis vannak komoly hiányossá­gok. Sok olyan munka van az üzemben, ami nem sorozatgyártás­sal készül. Félnek tőle a dolgo­zók. ELŐFORDULT MÁR, hogy ma­guk a dolgozók felvetették: sze­retnének hosszúlejáratú Verseny­szerződést kötni, —de hogyan? A műszakiak ebben a hónapban nem bontották le munkapadokig a tér- vet, így sokszor a dolgozók nem tudják, mit kell egész hónapban gyártani, nincs mire versenyszer­ződést kötni. A nyár folyamán a normás katonai szolgálatra vonult be, ennek következtében egy hó­napig nem volt', aki felelősséggel intézte volna munkáját. A kár ha­marosan meg is mutatkozott. Eb­ben a. negyedben közel 6000 fo­rinttal túllépték a béralapot. In- | í dokolatlanul magas bérkategóriá­ba soroltak egyes munkákat és mire kiderült, sokat már nein le­hetett segíteni rajta, A MŰSZAKIAK, akik munkaide­jük nagyrészé't adminisztrációval töltik, nem segítenek a dolgozók­nak egy egységes munkaverseny megszervezésében. Példájukat kö­veti a; szakszervezet és az üzemi bizottság is. A területi szakszer­vezet és az üzemi bizottság úgy véli, hogy a munkaverseny idő­szaki feladat: elmúlt augusztus 20, a dolgozók teljesítették felajánlá­saikat, most már hónapokig rá­érnek. így aztán a vasöntödében egyelőre nincs gazdája a munka­versenynek. Pedig a dolgozók sze­re luénetc a vasöntödében is verse­nyezni. Örülnének, ha fizetéskor több lenne a borítékban és mun­kájukkal többet tudnának nyújtani államunknak • azért a nyugodt életért, amelyet biztosít számuk­ra. De, mert iazt látják, hogy a ve­zetőség nem törődik vele, maguk is annyiban hagyják a dolgot. KÖRÜLÖTTÜK, AZ ÜZEMBEN forr, pezseg az élet. Erről azonban csak kint, az üzemen kívül érte­sülnek. Az öntődében feltartóztat­hatatlanul száll a szürke por és belep mindent. A pártszervezet és .láger elvtárs, az üzem igazga­tója látják a hibákat. Pontosan tudják, mit kellene tenni, csak ép­pen nincs, aki elkezdje. Jáger elv­társ két éve az üzem igazgatója. Ismeri a problémákat, látja a mű­szaki vezetés hibáit, de azon túl, hogy esetenként felhívja figyelmü­ket valami hiányosságra, nem tör­ténik semmi. Olyan munkákkal ter­heli itúl magát, melyet helyette más is elvégezhetne: például, az ipari tanulónak jelentkező fiatalok kiválogatása. A VASÖNTÖDE ELŐTT, mint megyénk egyetlen ilyen jellegű üzeme ellőtt komoly feladatok áll­nak. A megoldásra megvan min­den előfeltétel, csupán az kell hozzá, hogy határozottabban nyúl­janak a megoldáshoz és rövid időn belül felszámolják az üzemben lé­vő lazaságot. Pccza Jánosné. Jlemlezú ink ívják: A Barcsi Fűrészüzem dolgozói a Könyvhét sikeréért Üzemünkben is megindult a könyvhét sikerének biztosítására a mozgalom. Röpgyüléseken ismertették velünk a könyvek tanulmányozá­sának fontosságát. s mi megértettük azt. 10-én ünnepi könyvnap volt, ahol felelevenítették, hogy a múlt rendszerben mennyire elzárták elö­lünk a tudást, a könyveket. Érdeke volt a múlt urainak, hogy ne is­merjük meg a valóságot. Ha került is a kezünkbe könyv, gondoskod- tak róla, hogy az csak ponyvaregény legyen. Mi tudjuk: a felszabadulás tette lehetővé, hogy a dolgozó nép is a fejlődés útjára, lephetett, megnyílt előttünk a tudás, a tamdás le­hetősége. Ma már a dolgozók százezrei ismerkednek meg a könyvek, kel. aminek alapján közülünk többen mérnökök, technikusok, művé­szek lettek. Én sztahanovista lettem. A könyv is egy módszere annak, hogy a sztahanovistáic elterjesszék munkamódszerüket, hogy az a módszer el­jut az ország másik végébe is, A mi üzemünk dolgozóira nagyon ráfér a. tanulás, ami egyre több munkás előtt válik világossá. Ennek tuda- tában üzemünkben nagy keresletnek örvend a, könyv. A könyvhét aL halmával, 3 nap alatt 62 könyvet, 882 forint értékben vásároltunk. A továbbiak során még jobban megszeretjük legjobb barátunkat, a könyvet. Prezsing István, Barcs A gépállomást választottam Fiatal vagyok, 1935-ben szület­tem, Édesapám kovács volt. So. káig dolgozott a pusztakovácsi gépállomáson, ö szerettette meg velem is a gépet. Sokszor néztem azokat a lányokat, akik a gép­állomáson dolgoztak. Láttam mi­lyen vidáman dolgoznak, jól él. nek, tiszta, szép pihenőjük van. Kedvet kaptam én is a traktoros- élethez. Láttam, hogy a mi orszá­gunkban a nők is felülhetnek a gépekre, ugyan úgy dolgozhat­nak, mint a férfiak. Én sem aka­rok otthon üldögélni karbatett kézzel, a fözökanál mellett. Je­lentkeztem traktorosnak és ma már a lengyeltóti gépállomáson dolgozom. Szeretem a gépállo­más munkáját. Október 6-án részt veszek majd a csokonyovisontai traktorosiskolán, hogy megtanul­jam jobban a gépek kezelését. Három hónapig tanulok majd és azidöre fizetést is kapok. Szeretném, ha sok-sok lány lenne ilyen megelégedett, mint én és ezért hozzátok szólok lá­nyok; gyertek traktorosnak. Szekér Éva Lengyeltóti, Második Békekölcsön I. nyeretnéJiy sorsolása a Zeneművészeti Főiskolán szeptember 18-án d. u. 5 órakor ünnepélyes megnyitó és sorsolás szeptember 19-én d. u. 5 órától sorsolás, szabad belépés szeptember 20-án d. u. 3 órától „ „ „ szeptember 21-én d. e. 10 órától „ „ „

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom