Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-07 / 210. szám
SOMOGYI NÉPLAP rwHinn riirinnunamig-haMitw Vasárnap, 1952 szeptember 7. 1944 szeptember 9-én szabadult fel Bulgária <5j Zeptern bér 9-én ünnepli a i Az ipar fejlődése lehetővé ette bolgár nép felszabadulása- | új, a múltban ismeretlen gépek inak 8. évfordulóját, azt a napot, amelyen saját kezébe vette sorsa irányítását és a Bolgár Ko.mlmunista Párt vezetése melleit megkezdte boldog jövőjének építését. A bolgár ntjp 1944 szeptember 9-i> győzelmét a Szovjet felszabadító hadsereg értékes. támogatásával harcolta ki. Ez, a győzelem fordulópont Bulgária történ dinében. Az elmúlt 8 esztendő alatt hatalmas reformokat hajtottak végre Bulgáriáiban. 1946-ban, az általános népi választás után, megszűnt a mo- nardhia, a nép elsöpörte az átkos cári rendszert és Bulgáriát népköztársasággá kiáltdtta. ki. A Bolgár Népköztársaság alkotmánya ° Szovjetunió alkotmányának példája nyomán, Gßorgi I)imi[ trónnak, a bolgár nép felejthetetlen vezérének és tanítójának közvetlen vezetésével és irányításával született meg. Az alkotmány lehetővé teszi a dolgozó népnek, hogy a legtevékenyebben és legközvetlenebbül vegyen részt az ál 1 amii,gazga!tásban• ^ Hazafias Arcvomal kormánya az ország külpolitikájában is döntő változásokat hozott. Örök időre kiszabadította Bulgáriát az imperializmus karmaiból és rávezette az összes szabad.ságszeritő demokratikus népekkel való testvéri egy ültműködés útjára. A Bolgár Nqpk ö zt á r saság külpolitikái á n ak alapja a nagy Szovjetunióval, a bolgár nép felszabadítójával és tó- mogdtójával való örök és széttép- beletlen barátság. A bolgár népi hatalom felszámolta «' k’aipála'izmust- Megvalósították az országban a földreformot, bevezették n progresszív adózás rendszerét, államosították a külkereskedelmet, a nagykereskedelmet, bevezették a tervgazdálkodást. A szocializmus útján való fejlődésnek egyik legfőbb biztostíéka az ipar, a bányák és a nagyvárosi magán- tulajdon á lainosítása volt, amelyet 1917 decemberében hajtottak végre. Ezt az óriási jelentőségű lépést a termelőszövetkezeti mozgalom nagyarányú fejlődése követte. iMai már Bulgária egész iparának és kereskedelmének — beleértve a kiskereskedelmet is — 98.4 százaléka a nép állama, illetve a nép kézéibe került. E reformoknak és a- Szovjetunió önzdtlen baráti támogatósának köszönhető, hogy a bolgár népgazda ság ma már a kapitalizmusban ■ el- jesen ismeretlen méretekben és ütemben fejlődik. A kétéves újjáépítés népgazdasági terv teljesítése után 1919-ben a bolgár nép hozzálátott az első ötévest népgazdasági t e mének niegv a ló sít ásóhoz. Az elmúlt nyolc esztendő alatt a népgazdaság minden területe hatalmas mértékben fejlődött. A bolgár iipairi termelés a múlt esztendőben négyszerte nagyobb volt. mint 1939- ben. A bolgár nép most azéi’t harcol, hogy ötéves tervét négy év alatt vagyis ez év végére teljesítsegyártását. 1939-hez viszonyítva ma kitencvenszerbe több gépet gyártanak Bulgáriában. Nagymértékben megnövekedett a villany-energia termelés is. Az 1949- es évhez viszonyítva jelenleg négyszerié több vi-lanyenergiát termelnek. Még 1944 szeptember 9-én mindössze csak háromszáz falu volt /bekapcsolva a villanyhálózatba. a,ddig 1951 végére a villamosított falvak szárma elérte a 2800-ut. Bulgáriában az u’tóbbi évek során, számtalan újabb és újabb iparvállalat kapcsolódott be a termelésbe. Csak 1951-ben több mint S00 új ipari vállalatot létesítettek 92 milliárd láva beruházással Nagy sikereket könyvelhet el a mezőgazdaság is. Egyre több a termelőszövetkezetek száma, egyre ma- gasabbfokü a gépesítés. A bolgár par asztság a múltban soha nem tudott olyan terméseredményeket elérni, mint amilyeneket most elér. A mezőgazdasági beruházások ősz- szege is egyre növekszik. Több öntözőrendszert hekaipcsoHak a termelésbe. Ma már Bulgáriában, négyszerié nagyobb területet öntöznek, mint a felszabadulás előtt. A mosd éipii’ő zárógátak elkészülte után az öntözött területek nagysága is meg sokszorosodat, ami által természetesen a földek terméshozama is jelentős mértékben növekszik. A bolgár parasztság az ötéves tervben előírt mezőgazdasági termelést négy éven belül teljesítette, sőt ebben az esztendőben már túl is haladta az ötéves terv által tervezett szintjét. A Bolgár Népköztársaság a népművelés terén is hatalmas eredményeket ért el. 1944-tben Bulgáriában mindössze csak 6130 iskola működőit. 1952-ben már 2291. A középiskolák száma az 1944 évi 163- ról 281-re emelkedett. A felszaba dulás előtt Bu’gáriában öl főiskola volt, ma 15 van. A színházak szúrna tízről 27-re, az operák száma kettőről négyre, az állandó jellegű mozgóképszínházak száma 213-ról 820-ra emelkedett. T clentősek aZ eredmények " szociális téren is. Bulgáriában az elmúlt esztendőben valósították meg az általános teljesen ingyenes gyógykezelést. A kórházi ágyak száma háromszorosára növekedett. A szülőotthonokban tízszer több ágy van, mint a múltban. Az óvodai férőhelyek szám» meg- tizenö'tszöröződött, a napközi otthonok és bölcsődék száma pedig meg- husszorozódott. A ibolgár nép mindezeket a sikereket lelkes munkájának, a Bolgár Kommunista Párt és a nép: kormányzat helyes vezetésének, é ? különösen a nagy Szovjetunió sokoldalú, gazdag támogatásúnak köszönheti- Az eddigi sikerek azt bizonyítják. hogy a bolgár nép további nagy eredményeket fog elérni ú;j, boldog élete kialakításában. Bukarestben megnyílt a Nemzetközi Diákszövetség tanácsülése BUKAREST. (TASZSZ.) Szeptember 5-én ünnepélyes keretek között megnyílt Bukarestben a Nemzetközi Diákszövetség tanácsülése. Az ülésen mintegy hatvan ország diákit jóságának küldöttei vesznek részt. A román ifjúság nevében a Román Ifjúmunkás Szövetség központi bizottságának első titkára üdvözölte a tanácsülés részvevőit. A tanácsülés részvevői egyhangúlag jóváhagyták a következő napirendet: Beszámoló a Nemzetközi Diák- szövetség és tagszervezeteinek 1951—52. évi tevékenységéről és feladataikról a diákok érdekeinek és követeléseinek teljesítéséért folytatott harcban. Több ország diákszövetségének belépéséről a Nemzetközi Diákszövetségbe, a diákok III. világkongresszusának összehívásáról. Az első napirendi pontról Be- reanu, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke tartott beszámolót. A Haladó Párt a koreai háború befejezését javasolja NEW-YORK. (TASZSZ.) Halli- nan, a Haladó Párt elnökjelöltje, levelet intézett az Egyesült Álla- mok hadügyminiszteréhez. Halii- nan kéri, — hogy ugyanúgy, mint Eisenhowernek és Stevensonnak — neki is tegyék lehetővé, hogy rádión keresztül forduljon a külföldön tartózkodó amerikai katonákhoz. tlallínan levelében, a következőket jelenti ki: — feltétlenül szükséges, hogy a katonák, tengerészek és pilóták megtudják: a Haladó Párt a koreai háború befejezését javasolja. A. néger katonáknak biztosítani kell a lehetőségeket,hogy megtudják: Amerika történelme folytán először jelöltek néger nőt az Egyesült Államok alelnöki tisztségére. Kihirdették az ítéletet a Duna— fehetetengeri csatorna építése szabctáléinak bünperében A „.Scanfeia“ közli, (hogy a bukaresti katonai törvényszék, am ily Porta A libában tárgyalta a Duna- feketetengerl csatorna építkezési munkálatait szabotáló banda bűn- perét, a napokban hirdette kj ítéletét. A bíróság George«cu Tonazlau, Nicihite Dimi'tfu, Aurel Rozié, Ni cilas V.asilescu és petre Cernates- cu vádlottakat a Román Népköztársaság népgazdasága fejlesztésének szabotálása miatt halálra ítélte, míg & 'többi vádlottat a Román Népköz- társaság népgazdasága fejlesztésének szabotálása és a népek békéjének veszélyeztetése miaut húsz évtől életfogytig tartó ké'iys/Ormun- káva-1, továbbá lázítási kísérlet miatt tíz évi fogházbüntetéssel suj tóttá. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói a Bolsevik Párt ,XIX. kongresszusa tiszteletére másfélmillió tonna brikettet termelnek terven felül A Német Demokratikus Köztársaság brikettgyárainak dolgozói néhány hónappal "ezelőtt kötelezettséget vállaltak, hogy 1952 végéig egymillió tonn,» brikettet termelnek a tervben előirányzott mennyiségen felül. A dolgozók, akik augusztus [ végéig 750.000 tonna brikettet adtak terven felül hazájuknak, most elhatározták, hogy .a Bolsevik Párt XIX. kongresszusának tiszteletére másfélmillió tonnára emelik fel vál- lalásiukat. Az angol szakszervezeti kongresszus záróülése Az angol szakszervezeti kongresz- j ízus záróülésén megvitatták és egy- langúaii elfogadták azt a határozati javaslatot, amely a Kelet és Nyugat aözöt'ti kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztését követeli. ,,A kongresszus úgy véli — mond- a a határozat —, hogy a kereske- lelmi kapcsolatok kiszélesítése Ki- ával, a Szovjetunióval és más ke- ?ti országokkal nagymiédt ékben zolgálná a nemzetközi helyzet meg- avífását. A kongresszus tehát felívja a különböző kormányokat — olilikai rendszerüktől függetlenül j — hogy haladéktalanul vitassák meg együtt a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésének és a mesterséges korlátozások megszüntetésének lehetőségeit.“ A kongresszus határozatot fogadott el arról, hogy a nők a férfiakkal egyenlő munkáért egyenlő hért is kapjanak. Az angol szakszervezetek kongresszusának elnökévé az 1952—53- as évre Tom, 0‘ Briant, a Szinház és Filmművészeti Dolgozók Országos Szövetsé|gének főtitkárát választották meg. A Tito-banda tönkretette a jugoszláv állattenyésztést A ,,Za Szocijaíiszticskiu Jugosziá- viju“, a jugoszláv forradalmi emigránsok Moszkvában megjelenő lapja árja,: Jugoszláviában, ma 1,200.009 parasztgazdaságnak nincs meg a szükséges gazdasági felszerelése- Horvátországban például a gazdaságok több mint 71 százalékának nincsen lova. A dolgozó parasztság igen só lyos feltételek mellett kénytelen a kulákoktól állatokat kölcsön kérni. A ku iákok igauzsorája kiszipolyozza a dolgozó parasztokat. A SzegényparaSzltok családjukat sem tudják ellátni a szükséges élelemmel, nem is beszélve állataikról. A rendkívül nagy takarmányhiány következtében az állatok soványak és pusztulnak. A pazini járásban amely valaha fejlett miarhatenyész- téséről tyolt híres, 195ll-ben több mint 1100 szarvasmarha pusztult ej a takarmányhiány következtében. Qlpmzeikúzi szemle A 81. angol szakszervezeti kongresszus A múlt héten tartották meg az angol szakszervezetek 84. évi kongresszusát. A Margate nevű tengerparti kisvárosban 983 küldött Pyiilt össze és összesen 8.010.079 szakszervezeti tag képviseletében. A kongresszus hat napig tartó tanácskozásai a reakciós mun'kásáruló szakszervezeti vezetők és az egyszerű szakszervezeti tagok milliói 'közötti szakadék további mélyülését bizonyították és nyugodtan írhatjuk, hogy ez a szakadék még sohasem volt iyen mély a háború óta. A kongresszust megelőző hónapok eseményei világosan megmutatták, hogy az angol dolgozók hangulatában alapvető változás történt. A háborús fegyverkezés fokozása, a fegyverkezési poitikának az életszínvonalra gyakorolt hatása, a félmílió munkanélküli, az angol kormány szolgai megalázkodása az amerikai imperializmus előtt, egyre több angol munkásnak nyitotta fel a szemét és értette meg vele, hogy nemcsak életszínvonaluk, de békéjük és szabadságuk is veszélyben forog, ha nem szállnak szembe a kormány politikájával, ha nem szakítanak a munkáspárt és a szakszervezeti vezetők „osztálybékét“ hirdető, áruló politikájával. Az angol dolgozóknak ez a hangulatváltozása félreérthetetlen erővel nyilatkozott meg az egyes szakszervezeti konferenciákon hozott korábi határozatokban, a béremelést követelő mozgalom hatalmas arányaiban és nem utolsósorban az Anglja-szerte egy hevesebbé váló Amerika ellenes érzelemben. Ilyen előjelek mellett kezdtek gyülekezni a küldöttek a margatei kongresszusra. s Az egyszerű szakszervezeti dolgozók harcosságától, megriadt burzsoá sajtó nyomban sűrű figyelmeztetéseket küldött a kapitalista érdekek hű sáfárja, a reakciós szakszervezeti főtanács felé: „Vigyázzatok! Ez lesz számotokra a legnehezebb kongresszus a háború óta!“ És az árulásban kövérre hízott szakszervezeti vezetők valóban mindent megtettek ezen a konferencián, hogy politikájukat — vagyis az angol monopolérdekeltségek politikáját — elfogadtassák a kongresszussal. A megfélemlítés, a félrevezetés, az erőszak, a piszkos trükkök, az antidemokratikus szavazási módszerek nem kis szerephez jutottak ezen a kongresszuson. Mindez azonban nem változtatott a lényegen. A főtanács egy-két esetben keresztül tudta vinni akaratát, a felszólalások és szavazások többsége azonban megmutatta, hogy a főtanács győzelmei csak papiros-győzelmek voltak és a kongresz- szus igazi hangulatát nem ezek a szavazatok fejezték ki. A kongresszus vitáinak középpontjában a következő kérdések állottak: A fegyverkezési politika, az öthat/almi békeegyezmény, Nyugat Németország és Japán felfegyverzése, a báktériumháború, a bérek és árajc kérdése, az államosítások, s végül a Kelet—Nyugat közötti kereskedelem problémája. Az első három kérdésben kilenc szakszervezet —- köztük az Egyesült Gépipari Munkások és Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete — nyújtott be határozati javaslatot, amelyben élesen támadta a kormány háborús politikáját, követelte az öt nagyhatalom békeegyezményének megkötését és tiltakozott Nyugat-Né- metország és Japán újrafelfegyver/ése ellen. A főtanácsnak sikerült ebben a kérdésben keresztülhajszolnia a kormány fegyverkezési politikáját támogató javaslatát. De milyen eszközökkel? Azon kezdték, hogy a főtanács tagjainak beszédidejét 30 percben, az egyszerű küldöttek, vagyis az ellenzéki javaslatok támogatóinak beszédidejét 10 percben állapították meg. Az ingadozó szakszervezeteket külön „kezelés“ alá vették, fenyegetésekkel és ígérgetésekkel igyekeztek rábírni őket, hogy a főtanács tagjai mellett foglaljanak állást, nehogy „azt a látszatot keltsék, mintha ellentétek lennének a szakszervezeti mozgalmon belül". A baloldal javaslatát így is csak a Deakin és a hozzá hasonló cégéres munkásárulók vezetése alatt álló nagy taglétszámú és teljesen antidemokratikus szervezetek segítségével tudták elutasíttat- ni. Deak'n pl. egymaga 1,300.000 szavazatot szállított a főtanácsnak, mitsem törődve azzal, hogy szakszervezetének, a Szállító- és Segédmunkások Szakszervezete évi konferenciájának az 1,300.000 szavazat csaknem egyenlő arányban oszlott meg a fegyverkezési politikát ellenző és a kormány politikáját támogató politikája ellen mégis 1.450.000 szavazatot adtak le a küldöttek. Hasonlóképpen vereség érte a főtanácsot az államosítások kérdésében is. A küldöttek sorra követelték, hogy a munkáspárti kor- mánv ha ismét hatalomra jut, ne elégedjék meg azzal a „kapitalista“ államosítással, amelyet kormányonléte alatt végrehajtott, hanem további államosításokat hajtson végre, mégpedig „kártérítés“ nélkül. Elég volt „a részvényesekkel szemben tanúsított nagylelkűségből“ — hangoztatta a Mozdonyvezetők és Fűtőik Szakszervezetének küldötte. , A főtanács ez alkalommal is mindent megtett, hogy eluíasít- tassa az egyszerű angol dolgozók véleményét kifejező határozati javaslatot. Deakin, aki egyben a főtanács elnöke, félve a főtanács vereségétől, azt követelte, hogy a határozati javaslat fölött ne szavazzanak, hanem egyszerűen adják át a főtanácsnak „további tanulmányozás végett“. Ezt követően egymásután vonta meg a szót a tiltakozni próbáló küldöttektől. A szavazás elől végülis nem lehetett kitérni. A baloldal javaslatát. 4,542.000 szavazattal' 3,210.000 szavazat ellenében elfogadták. > A béremelés kérdésében is csak úgy tudott győzelmet szerezni a főtanács, hogy minden erejüket összpontosították. Csak így sikerült elérniük, hogy a kongresszus a főtanács munkásellenes bérpolitikáját támadó két javaslat közül ne a harcosabb, . hanem az enyhébb határozati javaslatot fogadja el. Jellemző egyébként £j kongresszus hangulatára a béremelés kérdésében, hogy a Villagj0s- sági Szakszervezet által benyújtott harcos, minden béremej^st kereken visszautasító javaslat 2,626.000 szavazatot kapott. A kongresszus utolsó napján került sor a Kelet—Nyugat közötti kereskedelem kérdésének vitájára. A vitában felszólaló szakszervezeti tagok beszédéből világosan érződött, hogy az angol dolgozók teljesen tisztában vannak azzal, hogy mit j^Ieflí az angol gazdasági élet jövője szempontjából az amerikai keres(kedelmi tilalom, s ugyanakkor a felszólalásokból kicsenggft, hogy az angol dolgozók a Kelet—Nyugat közötti kereskedelmi kapcsolatok helyreállításától nemcsak Anglia válságos gazdasági helyzetének javaulását, de a nemzetközi feszültség' enyhülését, a béke megszilárdíflífcát is várják. A 84. angst Szakszervezeti kongresszus vitái igen tanulságosak. Azt__nuriátják, hogy az angol dolgozók többsége azon az úton van, hogy végleg lerázza magáról a jobboldali szociáldemokraták terhes igáját.
