Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-07 / 210. szám
VUM9 PH OL ETÁRJ A/ EG YESÜL JE TELT/ Pártoktatási év előkészítése a siófoki járásban Hogyan gátolta az ellenség a kaposvári gépállomás munkáját Somogy megye mezőgazdasági és tenyészállat kiállítása IX. évfolyam, 210. szám. ÁRA 59 FILLÉR Vasárnap, 1952 szeptember 7, MÁSODIK BÁNYÁSZNAP Az Országos Béketanács felhívása a magvar néphez Az Országos Béketanács elnöksége szombaton délelőtt ülést tartott. Az elnökség elhatározta, hogy ez év november 22—23-án Budapesten megrendezi a III, magyar békekongresszust és a következő felhívással fordult a magyar dolgozó néphez: „A béke nagy seregszemléjére készül a világ. Három hónap múlva, december 5-én megkezdődik Becsben a inépek békekongresz- szusa. A népek e nagy talákozó jára a Béke Világtanács legutóbbi berlini ülése progranimot dolgozott ki. E programra célja, bogy megmentsük a világot a háború pusztító füzétől. E programm megváló sítása a népek kezében van; nekik kell lefogníok a háború gyujtoga- tóínak merénylő kezét. Szét kell taposni a tűzfészket, amelyet Nyugat Németországban raknak és amelyből a támadó háború csóvá iát akarják vetni egész Európára és a másikat, amelyet Japánban gyújtottak, hogy Íángbaborítsák egész Ázsiát. Véget kell vetni a koreai háborúnak és nemzetközi bíróság elé kell állítani a pestis háború és a napalm-bomba alkal mázéit. Bécsben nem egyes békeharcosak, hanem a népek hallatják majd hangjukat. E hangnak minden eddiginél erősebben kell zengenie, hogy a háborús gonosztevők értsék meg: a békevágy már régen kemény elszántság és harcos békeakarat lett, amelyet a földkerekség százmillióinak növekvő és le győzhetetlen ereje támogat. Megmozdult az egész világ, hogy választ adjon Eísenhowernek és Dullesnek, e két megrészegült háborús gonosztevőnek, akik a minap nyíltan bevallották, hogy Amerika háborúra készül a békeszerető népek ellen. A magyar nép ellenségeivel, a nagybirtokosokkal, fasisztákkal, Horthy-tábornokok- kal, Habsburgokkal szövetkezve akarják megsemmisíteni a magyar szabadságot és függetlenséget. A világ népei szorosabbra von jók soraikat, s a függetlenségüket, szabadságukat veszélyeztető ame rikai imperializmussal szemben egy frontba tömörülve mutatják meg eltökéltségüket a béke megvédésére. A bátrak, az elszántak világtalálkozójára, a népek bécsi bekekengresszusára készülnek ma mindenütt. A Szovjetunió, a béketábor vezetője új ötéves tervének, a kom niunízmus gigászi építkezéseinek megvalósításával sorakoztatja fel mérhetetlen erejét a sötét háborús mesterkedésekkel szemben. A né pi demokráciák dolgozói, a tőkés és gyarmati országok dolgozói más-más eszközzel, s teszik mind kockázatosabbá az imperialisták nak a háboríts vállalkozást. Világszerte megmozdultak a békebizottságok, hogy elvigyék a béke harcos üzenetét azokhoz is, akik még nem ébredtek annak tudtára, hogy p háborút meg lehet cs meg kell akadályozni. Uj harcosok sorakoznak fel a béke táborában, amely Bécsben, a világ népefhek nevében nyilvánítja ki, hogy a békéi meg fogjuk védeni! Készüljön fel a mi dolgos, béke- szerető népünk g népek bécsi bé kekongresszusára! Készüljenek azzal, hogy a népek nagy találkozója előtt a magyar békeharcosok is seregszemlét tartanak soraiik fölött. Az Országos Béketanács El nőksége ezért elhatározta, hogy ez év november 22—23 án Budapes ten megrendezi a III. magyar bé- kenkongresszusí. A békebizottsági tagok vigyék el minden házba, minden otthonba, minden emberhez a népek bécsi békekongresszusának és a III. magyar békekongresszusnak a híreit. Magyarázzák meg mindenkinek, hogy a szocializmust, a boldog jő vöt nem tudjuk építeni, ha nincs béke és a békét nem tudjuk megvédeni, ha nem építjük a szocializmust. E béke kongresszusra való készülődés, a magyar békeharcosok nagy országos találkozója adjon újabb lendületet döntő tervévünk utolsó negyedének túlteljesítésére. Legyen a párt és Rákosi elvtárs mögé felsorakoztatott egész dolgozó népünk megbonthatatlan egységének világraszóló megnyilvánulása. Szítsa még magasabbra a teremtő hazafíság, a népünk széles tömegeit átfogó nemzetközi szolidaritás érzését, s az imperial lista háborús uszítok és Tito féle lakájaik elleni gyűlöletet. Legyen újabb bizonyítéka annak, hogy a szocialista haza építése és meg védése összetartozik, egymástól elválaszthatatlan. Legyen e csaknem három hónap a magyar nép tettekben megnyilatkozó szakadatlan tüntetése a béke mellett! Küldjön mindenegyes bókebizottság választóküldötiet a jáiási és a városi nagy békeérte- késietekre és ott válasszák meg békeharcosaínk legjobbjait a III. magyar békekongresszus;«, A küldöttek vigyék magukkal a kongresszusra az egyszerű emberek üzenetét: hogyan akarnak küzdeni a békéért. A kongresszusra való készülődés nyissa ki újabb tíz- és százezrek szemét a valóságra, a háborús veszélyre és a béke megvédésének kötelességére, töltse el szívüket a haza forró szeretefe, s a béke védelmének elszántsága, fokozza éberségüket, növelje munkára, harcra kész karjuk erejét. Éljen a harmadik magyar béke- kongresszus, az egész dolgozó ma gyár nép seregszemléje! Előre a béke országának, édes hazánknak erősítéséért! Előre a népek bécsi kongresszu sának sík« főért! Az ország minden megyéjében szabad jEjzerie az országiban a dolgozók a bányásznapot iinnep- lik, a. bányák dolgozóinak hősi munkáját, akik odaadásukkal szocializmust építő hazánknak élvonalbeli harcosai a termelés csatájában. A bányászok története: a mu t- ban forradalmi 'harcok, Ínség, nélkülözés — a felszabadulás utáni éveidben pedig az odaadó, hűséges munka, az ellenséggel vívott kemény küzdelmek, ia< növekvő' jólét története. Tisztelettel és mélységes megbecsüléssel emlékezik dolgozó inépünk az elmúlt harcokra. Kitörölhetetlenül szívükbe vésődött a tatabányai, pécsi csendőrsortiizek áldozatainak emléke, a sztrájkoló (bányászok hősiessége. A magyar bányászok mindenkor készek voltak 11 nép jogainak védelmére, nem kímélték erejüket., gyakran! életiiket sem, ha. az igazság ügyéről1 volt szó. A komimMiisták pártjának számos kiváló katona jó került ki a bányászok soraiból. „A Magyar Kommunista Párt története a magyar bányászsággal elválaszthatatlanul össze van fűzve — mondotta Rákosi elvtárs az országos, bányász- értekezleten. — így volt ez már 1919-ben, így volt a Horthy fasizmus nehéz évtizedeiben és így volt ez 1945-től .kezdve szakadatlanul Bányászaink f o rr a d almi sága nem utolsó soriban abból adódott, (hogy a múlt rendszer átkos urai «z ország többi dolgozója között is » legjobban! a bányászokat zsákmányolta ki. Nyomorúságos kenyér volt a múltban bányásznak lenni. Munkahelyeiken a legelemibb biztonsági intézkedések sem voltak meg és évente sokan a bányászok közül munkahelyeiken lelték halálukat a gondatlan mulasztások miatt. A tőkés bányatulajdonosnak nem volt érdeke, hogy jobbá tegye *a bányászok munka viszony át, volt ununk anélküli1 elég. Fiai egy, vagy tíz kidőlt a munkából, helyébe •újabbak léptek. A nehéz fizikai munkára éipüjt bányamunka azonban nem hozta meg közel sem a bányászok részére a megérdemelt jólétet. Nyomorúságos kis viskókban tengették életüket, mcrt nem jutott még a mindennapi kenyérre sem. Ezért szálltak szembe uraikkal és folytattak sztrájkokat, amine a válasz gyakran- a csendőrsor- lűz volt, miint Tatabányán és Pécsett is. A dicsőséges Tanácsköztársaság ideje alatt bányászaink a forradalom mellé álltak teljes mértékben. Bukása után azonban még nehezebb left sorsuk. A Hortliy- rendszer jól tudta, hogy a bányászokat hogyan kell megtörni. Kísérleteik azonban nem jártak sikerrel, mert a hősi harc a munkásosztály ügyéért nem ért véget. Bányászaink tudták, hogy a nép Igazsága győzni fog. A harc a felszabaduláskor új formát, új lendületet nyert. Különösen 1945-ben teljesített el- évÜil1'1 ellen szolgálatokat a bányász fán — fol’jiatta Rákosi elvtárs a 7.ynyászértekezlatén — nemcsak azzal; hagy a széncsata útján segített talpfa áll: mii iparunkat, hanem azzal is, h°0U a nehéz politikai harcok ideijén óriási többségében azonnal párijiPk mögé,, állast.“ Amilyen tiszte éttér é* megbecsüléssel emlékezünk meg felszabadulás előtti kemény hányás z$t9j?ok- ról, majd az 194ő-ös, 1946-os évSk. hősi széncsatáiról., ugyanilyen tisztelettel ös !m<|^beesiiléssei (fordulunk a bányászság mai, rendkívül fontos munkája felé is. A magyar bányászok a szocializmus építésének egyik legfontosabb Szakaszán állanak. ők hozzák fel a föld mélyéből a szenet. A szénből indul ki az élet — ez táplálja gyárainkat, ez termeli a villanyfényt, a kultúrái hordozóját, ez ad meleget a dolgozók otthonában. Szén nélkül megái 1 a közlekedés, megszűnik az ország vérkeringése. A szén — az ipar kenyere, ötéves temünk végrehajtásának nélkülözhetetlen <alapanyaga. A bányász, aki a szenet termeli, az ötéves terv végrehajtásának élvonalbeli harcosa. élvonalban küzdeni — ez nagy kötelezettségeket, nagy feladatokat jelent. Bányászaink .felismerték ezt a nagy felelősséget, melyet munkájuk jelent ötéves tervünk sikeres végrehajtásában és nőm egy alkalommal tetteikkel bizonyítják be, hogy vállalják feladataikat. Legjobb bányászaink már teljesítették ötéves tervüket, sokan kiérd'eimelték a sztahanovista, jelvényt és oklevelet. Hazánk minden bányájában lelkes munkaiverseny folyt, (hogy ki tud többet adni a hazának és mű a tatabányai csndőrsortfrz 33. évfordulójának napján — Ezúttal másodszor — kiosztják a, bányásznap tiszteletére folytatott munkaver- senyben' kiváló eredményt elért hány a ü zenieknek a bánya és energiaügyi miniszter és a Bányaipari Dől go'Zók Szakszervezetének elnöksége által alapított vándorzászlókat. A hat vándorzászló köziül keltőt a szénbányászati vállalatok, fceítőt a szénbányászati kisvállalatok és kettőt egyéb bányavállalatok legjobbjai nyerték el. Szénbányászat területén a nagyvállalatok rangsorában első á Sajókazinci Szénbánya Vállalat, amely mennyiségi termelési tervét 1952 első félévében 112.4 százalékra teljesítette. bányászok nehéz, felelősség teljes munkáját pártunk és kormányunk szerdtetteljes, körültekintő gondoskodása kiséri. A nagy erkölcsi megbecsülés, amelyben bányászaink részesülnek számtalan módon jut kifejezésre. Erről tanúskodik az a határozat, amelyet a párt és kormány közösen hozott a szénbányászat fejlesztéséről. Erről beszélnek azok » Kossuth-díjak, érdemrendek és érdemérmek, amelyek a bányászok mellét díszítik. De ezen az erkölcsi megbecsülésen túl messzemenően gondoskodik államunk a bányászok anyagi jólétének biztosításáról is. A bányamunka. nagy népgazdasági jelentőségének és a nehezebb munikiakörül- ményelonek megfelelően a legjobban (fizetett szakma niai hazánkban. Gyökeresen megváltoztak a lakásviszonyok, szociális ellátottság is. Ezrével épülnek a lakások, egész bányászvárosok szerte az országiban, melyek tiszta, egészséges életmódot tesznek lehetővé bányászaink és családtagjaik számára. Kulturális lehetőséget biztosít államunk a bányászoknak. A nemrég még elhanyagolt Ms bányatelep, Komló, ma virágzó nagyüzemi várossá épült. Modern üzletei, kultúrháza, mind a bányászok megváltozott életét tükrözik. De az államtól kapott legnagyobb segítség a nehéz bányamunka gépesítése. A bányamunka régen kiszívta a bányászok erejét, időnap előtt rokkanttá tette' őket. Ma a Szovjetuniótól kapóit nagyteljesítményű bányagépek alkalmazásával lcöny- my&Ubé vált a munka. Szénfejtő kombájnok, fúró-, réselő-, fejtő- és rakodógépek mind-mind a mi államunk 'SZCrető gondoskodásának, a bánya színunk-1 megbecsülésének ékes bizonyítéka."---_ bányászok fe lelete c-rrfe a szerető gondoskodásra, megbecsülésre csak az lehet, hogy teljesítik a tervet,, teljesítik azt, amif az ország elvár tőlük. A dolgozó parasztság és a termelőszövetkezetek túlnyomó többsége a cséplőgéptől azonnal becsülettel teljesítette az idei kenyér- és takarmánygabonabeadási kötelezettségét. A jó teljesítés eredmé nyéké,ppen a december 1-i párf- és kormányhatározat értelmében a tervüket teljesítő községek, termelőszövetkezetek, járások és megyék visszakapták a gabona szabadpiaci értékesítésének jogát. Eddig már sofcszáz község, termelőszövetkezet, több járás és 11 megye nyerte vissza a kenyér- és takarmánygabona szabadforgalmát, mert gabomabegyüjtési tervüket 100 százalékra, vagy azon felül teljesít,ették. A begyűjtési tervek teljesítése során elsőnek Vas, Heves, Zala, Veszprém, Pest, Szolnok és Borsod megye kapta meg a gabona szabadforgalmának jogát. Ezt követően újabb négy megyében: Győr, Komárom, Somogy és Fejér megyében szűnt meg a gabonafélék szabadforgalmának korlátozása. Szeptember 7- től a begyűjtési miniszter az eddig felszabadított megyéken kívül Baranya, Bács, Békés, Csongrád, Hajdú, Nógrád, Szabolcs és Tolna megye területén is engedélyezte a kenyér- és takarmánygabona szaka dfor'" 'A Az újabb nyolc me gye szabadpiaci értékesítési jogának visszaadásával az ország valamennyi megyéjében megszűnt a kenyér- és takarmány- gabona forgalmának ideiglenes korlátozása. Az egész ország területén minden megyében a kenyér- és takarmánygabona szabadforgalmi korlátozásának mgszüntetése azt jelenti, bogy a gabonabeadási kötelezettségüket maradéktalanul teljesítő termelők szabadon őrölteibe • tik, vagy tetszésük szerint eladhatják a felesleges gabonájukat. Ez nagy előnyt és komoly anyagi hasznot jelent a kötelezettségüket pontosan teljesítő termelőknek. Jelenti egyúttal azt is, hogy érdemes a párt, a kormány szavára hallgatni, élvezik a szabadpiac előnyeit. Ezenkívül a túlteljesítő - két kitüntetésben, jutalomban és elismerésben is részesítik. A hátralékosokat ellenben, akik nem teljesítették még kenyér- és takarmánygabonabeadási kötelezettségüket és adósai az államnak, nem részesülhetnek a gabona sza badforgalmának előnyeiből mindaddig, amíg kötelezettségüket nem teljesítik hiánytalanul. Ezenkívül kötelezettségüket felemelik, kártérítést vetnek ki rájuk és a helya gabona forgalma színen el is számoltatják őket. A hátralékosoknak a gabona sza- badforgalmi korlátozásának megszüntetése után is maradéktalanul teljesíteni kell gabonabeadási kötelezettségüket, mert semmiféle leírás, elengedés, vagy amnesztia nem lesz. Az állam iránti beadási kötelezettséget minden termelőnek hiánytalanul teljesítenie kell Az ország valamennyi megyéjének felszabadítása, az egész ország területén a gabona szabad- forgalmának engedélyezése buzdítsa tanácsainkat, begyűjtési állandó bizottságainkat, párt- és tömeg szervezeteinket még jobb begyűjtési munkára, hogy egyetlen te" inelő, termelőszövetkezet és köz ség se maradjon adósa az állam nak, A gabona szabadforgalmi korlá (ozásának megszüntetése egyútta segítse elő az őszi kapások, a ku koiica, a burgonya és a naprafor gó beadási kötelezettségek határ időre való pontos teljesítéséi hogy a gabona szabadforgalmánai engedélyezése után egyre töb község, termelőszövetkezet, járá és megye kaphassa vissza ezekr a terményekre is a szabadpiaci él tőkésítés jogát.
