Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-17 / 166. szám
1 Épülő kommunizmus épülő szocializmus A termésbetakarítás és a gabonabeadás munkaterve A kolhozfalvak az idén olyan sok géppel láttak hozzá az aratáshoz, mint még soha. A tavalyi esztendőhöz viszonyítva ugyanis jelentős mértékben megnőtt a traKtorok, kombájnok és bonyolult gépek állománya. A gépállomásoknak idén a kolhozokban a gabonanieműeknek legalább 72 százalékát és a napraforgónak 90 százalékát kell' betakarítaníok kombájnnal. Mindez lehetővé teszi, hogy az idei aratást sokkal gyorsabban és jobban elvégezzék, mint tavaly. A betakarítási munkaiért jelentősége A növénytermelő gazdaságokban legfelelősségteljesebb dolog az aratás, a terménybetakarítás, a gabonabeadás, amit jól átgondolt, figyelmesen összeállított munkaterv szerint kell végezni. A mun katerv tervszerűséget visz a betakarítási munkák menetébe, se gít a meglévő erők és eszközök helyes elosztásában, biztosítja a betakarítási és kisérőmunkák egyidejű elvégzését. A betakarítási munkaterv jelentőségét a krasznodari határvidék „Forradalom világítótornya“ kolhozának példája is mutatja, A kolhozban a kalászosok learatásra kerülő területe meghaladja a 4.500 hektárt és az összes gabona termés legalább 126.000 mázsát tesz ki. A kolhozban az egész aratási idényben a gépállomás 16 kombájnja, számtalan gépkocsi és egyéb gép, több mint 250 fogat dolgozik. A kolhoz földjein nap mint nap többszáz kolhozparaszt és igen sok gépkezelő végez mun kát. A kolhozvezetőség a gépállo más funkcionáriusaival együtt nemcsak az egész kolhoz részére, de külön-külön minden brigád ré szére is jóelőre megszervezte a betakarítási munkák egész menetét, hogy a termelési eszközöket ne csak találomra használják ki. Minden brigád jóval az aratás kezdete előtt megkapta a termésbetakarítás szervezésének és elvégzésének egysze rű, pontos terveit. Minden kombájn- gépcsoportnak menetiránytervet adnak. Megtették a betakarítási munkák komplex gépesítéséhez szükséges intézkedéseket, a többi között megszervezték a szérűk munkájának gépesítését is. Az 1-es számú brigád szérűjén az aratás időszakára 14 kilowatt teljesítményű hőerőíállomást állítottak fel. Ennek ^eredményeképpen a „Forradalom világítótornya“ kolhozban a termés betakarítása folyamatos módszerrel történik: a kombájnok tartályából kikerülő magot haladéktalanul mázsálják, tisztítják és útbaindítják a begyűjtési központba, vagy a kolhoz magtáraiba. Az aratással egyidőben végzik a szalma és a pelyva összegyűjtését, valamint a tarlóhántást. Aratáskor sem hanyagolják el a kapásnövények ápolását Pontos, jól átgondolt betakarítási és beadási munkaterv minden kolhoznak és brigádnak! Ez azt jelenti, hogy kellő időben elő kell irányozni az elvégzendő munkálatokat, helyesen elosztani az erőket és eszközöket -azon számítás alapján, hogy a betakarítási munkákat egységes komplexumban végezzék és így egyik folyamat se maradjon el a másiktól. Aratás közben természetesen teljes ütemben folyjanak az olyan fontos munkák, mint a kapásnövények ápolása, a szénabetakarítás, az építkezés, valamint a gyümölcsösök, a konyhakertek és dinnyeföldek gondozása. A kolhozparasztság lendüle tes harcot folytat minden ke ríiletben, minden kolhozban az állami mezőgazdasági fejlesztési tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért. A betakarítási munkák tervszerű szervezése hozzásegíti a kolhozparasztokat, a gépállomások és mezőgazdasági szervek dolgozóit, hogy becsülettel elvégezzék ezt a hatalmas és felelősségteljes feladatot, s hogy mennél több mezőgazdasági terméket adjanak a hazának. Másodvetésű takarmánynövények írta: I. Ribkin, a „MoIotov“-kolhoz agronómusa A ,,Molotov“-kolhoznak (Krasz- nodar határvidék, Gulkevics. kér.) noha nincsenek természetes legelői és rétjei, több mint 3.000 darab állatot tart. Takarmány- szükségletét a szántóföldi és ta- karmányos füves-vetésforgókban valamint a sertéstenyésztőtelep melletti táblán termelt siló- és gyöknövényekből fedezi. A tízszakaszos takarmányos füves-vetésforgóban a vetés-válogatás rendszere a következő: 1—2. évelő füvek; 3. tavaszi búza; 4. őszibúza; 5. őszi rozs zöldtakar- mánvnak, másodvetésű szudáni fű zöldtakarmánynak és másodvetésű silótengeri; 6. tök és takarmányrépa; 7. szudáni fű zöldtakarmánynak, 8. csalamádé; 9. szudáni fű (fél tábla), zabos árpa és má- sodvetésű szudáni fű; 10. zab alá vetett fűfélék. A sertéstenyésztő telep melletti táblán takarmánylucernát, árpát és tengerit, vala mint tököt, cukor- és takarmányrépát termelnek. Ezek a vetések biztosítják nyá ron a folyamatos zöldtakarmány- ellátást. A zöld futószalagban fontos szerepet játszik a szudáni fű, amely nagymennyiségű és ízes zöldtömeget ad. Az elmúlt évben a kolhoz 85 hektár másodvetésű szudáni füvet termesztett, mégpedig zöldtakarmánynak fel használt őszi rozs és zabos árpa után. Vetése a talajnedvesség megóvása végett két részletber történt. Április végen felszántó! ták az addig fektetett őszi roz; után maradt tarlót és kétszer fo gasalták. A vetést traktorvonta tású gabonavetőgépekkel végezteti. Hektáronkint 30 kilogramn vetőmagot használtak fel. Enneli a parcellának hozama, hektáronként 100—120 mázsa zöldtömeg volt. Május 10—'15-ig feletették az összes rozsot és zabos árpát, s ha ladéktalanul elvégezték a vetés' ezen a táblán is. Mivel a talaj ek kor már valamivel szárazabb volt a kiszórási normát 40 kilogramm ra emelték. A szudáni fű először lassan fejlődött, kisebb eső után azonban rohamosan növekedni kezdett. Zöldtömcghozama elérte a hektáronkénti 80 mázsát. Tavaly 50 hektárnyi őszibúza alá vetettünk szudáni füvet. A vetés tavasszal történt, amikor a talaj hőmérséklete elérte a 12 fokot. A szudáni füvet a sorvetésű búzára keresztirányban vetették el tárcsás gabonavetőtfépekkel. A kiszórási norma hektáronként 35—40 kilogramm volt. A búza kalászosodásáig a szudáni fű vetése szépen megerősödött. Utána megállt fejlődésében, mert a búza beárnyékolta. A búza betakarítása után azonban ismét fejlődésnek indult. Erről a parcelláról hektáronként 80 mázsa zöldtömeget nyertek. Az elmúlt évben nagymennyi ségü zöldtömeget nyert a kolhoz a másodvetésű silótengeriből is, amit 2 részletben vetettek. A kiszórási norma május elején 45 kilogramm, május közepén pedig 55 kilogramm volt. Tárcsás gabonavetőgéppel, minden harmadik vetőcsoroszlyát kinyitva, 45 centiméter sortávolságra vetették el a kukoricát. , A másodvetés a jószág takar- I mányellátásának fontos } forrása. A „Molotov“-kolhoz a másodnövények termesztésével jelentékenyen megjavította a takarmányé zást. TÖBB MINT HÉTSZÁZ NAP. . . 'KÉT ESZTENDŐ! Csecsemőik, akik 1950 nyarán pólyába rug- dalóztaik, ma túli vannak az első lépéseken már érthető nyelven fejezik ki magukat. Két éve a duuaipentelei hámokon kukorica szárak ringtak a. szélben: ma ugyanott új házak sora, szelj á1 és haránt a tájat. Két év — több mint kétszáz nap: Szerle a világon megizmosodott, magaibizóbb lett a béketábor,, miniden nap új 'győzelmek fölé törteik előre a bébe bátor zászlóvivői. * HÉT SZÁZ NAP és hé tszás éjszaka: ennyi telt el azóta, hogy a feltüzelt limtnimanist0 zsoldos bamla betört Észak-Koré,a föld jére. Letaposta a sárgám éreti búzawetiés-skeit, szédtrl-tP- a rozs-főfde'k tepiriS.mt, feiperzS'-lle a falusi háziakat és a hátain hordott csecsemőt bajon ette} anyja szívén döfte ál. Héhszáz mp ésj hétszáz éjszaka telt el azóta, hagy az ENSZ kéksz-rnü lobogója alatt -megindulnak Mac Arthur kenasz- teslopagjai a béke, a szabadság és a függőitl-enség ellen. Amerikai rögbijúlékosok, biztosítási ügynökök, nyakkendő árusok, $ zr'Sz é-‘ kokainvigócek, tartalékosok és hivatásosok, felhecceit kctimiaiszok és hét pi óbús gengszterek, fehér kesztyűs parancsnokaik utasítására, megkezdték a koreai nép tervszerű kiirtásét. A jenki-banditák mellé segítségei adtak az angol munkáslondóik, később az úri kaszinók konzervatih tagjai: segített nekik a hazaáruló francia kormát nyolc egész sora, a belga nép nyakára ültetett Lijrót, a holland „szocialista“ kormány, De. Qas- perí, Francó, Pál görög király korrupt török reakció és természetesen Tito i\s. Az amerikai, angol, francia, hollandi, belga, spanyol, olasz, görög, török, jugoszláv ifjak váré olcsó árucikk lett abbém a bűnös háborúban. Az egymást követő amerikai „hadvezérek“ — Mac Arthur, Ridgway, Clark — a hétszáz nap alatt te- ,méntélén ferte'lmes bűnt követtek el nemcsak a koreai nép, hanem iaz amerikai nép és az amerikai bankárok rángatta csatlós népek lellm is. Több mint hétszáz napja próbálkozik az imperialista feneimI azzal, hogy tankkal, hajó ágyúval, napa l\mb ombrbal, lángszóróval, gázlóvédőkkel, pestis és koleraba- c ihassál és az átszeli hazúg propaganda vitrioléval megsemmisítsen egy egész népet s kinyissa a Icaput az elvesztett Kina, s a béke legfőbb őre, a Szovjetunió határai felé. Hét száz napja pró bátkozik az állig felfegyverzett amerikai imperializmus azzal, hogy eltörje a koreai nép gerincét. De minden csapást százszoroson kap vissza, s a koreai nép gerince egyenesebb, mAgtörlutétié nehb, -mint valaha. TÖBB MINT HÉTSZÁZ NAP és kétszáz éjszaka telt el ama bizonyos június 25-f hajnal óta, amikor az imperialíBíin zsoldosok, megpróbálták mocsárba taposni a koreai nép felkelt napját. Hétszáz mp és kétszáz éjszakán túl: Eljött újra az ősz, a víz becsurgott a földbevújt barlangokba — s a koreai nép rendületlenül állt a helyén. Ismét tél jött, a hólApte bájakon messzire pirondáit a kiöntött vér — s a kőire a i nép nem tágított egy tapodtat sőm. Megint itt volt a tavasz: az amerikai banditák megfertőzték a kutakat, szövetségesül hívták -a férgeket — s a koreai nép ereje, meggyőzőr d-ése a győzelemben, nagyobb, mint cmnakelőt te. Megérkezett a nyár s Kácsodó szigetén meg a pusmni fogolytáborban az amerikai tábornokok háborút kezdtek ia fegyvertelen hla-difo\gly,ok ellen — Korea azonban mcgleckéztefte most is a . támadókat. Ez az idő az áldozatkész haziafiság, a forró hazaszeretet, a példás helytállás, hősöket adó csod'áfato-s történelme, az imperial isit a banditizmuis csúfos kir dktrc-.soroziata, végleges bizonyság arról, hegy az eláUatvasadott, nép- ellenes rothadt és bűnös imperializmus- a történelem szemétdombjára való. Nemes Gyöngy. „Dicsőség a Volga—Don építőinek!“ „Tőittiiíik abban, h&gg ez így Lenz . . ” A cimljamiszki kerület egyik legfontosabb mezőgazdasági ága a szőlőművelés. A szölőskertek túlnyomó része azon a helyen vol't, ahol most az új tenger hullámzik. Több mint százezer szőlőtőikét kellett áttelepíteni, a szőlőtőkéik már fürtösödnek új helyükön. A Cimljanszki-tenger partján sudár, fiatal fák nyúlnak a magasba. A parton épült új iskola falára táblát helyeztek, amelyen ez. áll: .,Tengerparti sétány“A szovjet emberek birtokba vették az új tengert, az ember áltai alkotott csodálatos művet. — kiáltották 'a szovjet emberek, akik tanúi lelhettük a, két ősi folyó egyesülésének. ,,Járj szerencsével Volg'ariDon“ — mondogat léik aztán meghatottam A nagy nép évszázados álma valóra vált. A Volga—Don hajózihlató csatornán azóta végighaladtak az első haijók. A Cimiljanszki-tenger vize több mint 160 kilométerre behatolt a Don-menti sztyeppék mélylére! A citmljanszki yizierőmü máris ipar1, áramot szolgáltat. Megváltozott minden a Don mentén... Nyár van, a sztyeppe smaragdzöld. Azelőtt ilyenkor porfelhőket kavart a forró szél a kiszáradt sivatagban. így volt még a múlt esztendőben js. Most pedig, a Volga—Don között tavak és öblök vizét fodrozza a szél. Víz falbad a már hosszú iidő óta kiszáradt sztyeppéi tataikban, buján nő a, fű ott is» ahol azelőtt nőm látott senki zöldet. És ia gaboina! A hosszú kilométerekre nyúló tábláik soha nem látott gazdag termést ígérnek. Régebben ha éjszakánként harmat hullt a sztyeppére, nyomban fel is száradt. Most pedig megmarad estétől egészen addig, míg a n|ap már magasra hág. Azelőtt nem volt a sztyeppékén eső, most bőven hull. Mindezt a csatorna segíti elő. Nemrégiben adták hírül, A sztálingrádi területi Logovszkoje, új falu. Lakosai a Volga—Don. csatorna vizével elárasztott területekről jöttek ide. A falubeli Kirov“ kolhoz már megkezdte a gyapotnövények öntözését. De a Volga—Don vize öntözi nrajd a goihoz valamennyi földijét, legelőjét és gyümölcsösét. A „Kirov“- kolhozinaik k‘ét év múlva már ezer hektárnyi öntözött búzaföldje lesz, jövedelme pedig 400 ezer rubelről 3 mijlióna nő. . . Logovszkoje falu lakosainiaik élete gyökeresen megváltozik. — Várossá fejlődünk majd ha mondom — blüiszfkélkedik ■ egy idős kolhozparaszt. Igaza van. Épül már a. halkonzervgyár, a tejfeldolgozó üzem és —a'mi a legfontosabb — a kikötő. Az egykor sivár sztyeppére a bőség korszaka köszöntött be . . . A szemikarovszki kerület dolgozói írták a nagy Sztálinnak: „ígéretet teszünk Önnek, hogy rövid idő alatt elsajátítjuk az öntözéses földművelést és a Volga-— Don drí&g-a vizét a lehető legjobban felhasználjuk. Becsülettel teljesítjük az előttünk álló feladatokat. ..“ I. Skrilev, az egyik gép- és traktorállomás traktoros briigádvezető- jc a többi között ezieket írta: „...A víz mér elérte a- szomszédos kolhoz földjeit. Minden órában várjuk, hogy hozzánk is eljut. Felénk tartott áradatában szinte már halljuk a búzakalászok suhogását, látjuk a kolhoz-földek gazdagságát. Köszönjük önnek Sztálin elvtársi“ Egymásután helyezik üzembe gz új, hatalmas öntözőicsátornákiat, amelyek dúsgazdag terméshozamot faiztoSítiainaík a szovíhoz — éS fcol- hozföldekmek. A Volga,—iDon igazi mesebeli gazdagságot visz azokra a helyekre, ahova — úgy látszott — soha nem jut el a viz. De a viz megérkezett és örökre összeforrt a sztyeppéi tájjal, hogy a Volgáról a Donra 50 hajó -érkezett. Jelenleg is számos hajó halad az új viziúfon. A csatorna hidrotechnikai berendezéseit aütomiatilkuslan irányítják. Először a 4. számiú zsilipet állították át automatikus működésre A felső és alsózsilipkapuik kinyitása és bezárása a kapcsolólap emeltyűinek egyszerű lenyomá'sáaal történik. A kapesolólapon lévő különböző műszereik lehetővé teszik, hogy a kezelők lássák, mi történik a zsilipkamráiban. Az egész csatorna mentén tovább folytatják a fásítást. Eddig 150 ezer fát ültettek el, 1953 végéig a Volga—Don csifftoinn partjain 25 millió fűt és cserjét ültetnek. Borisz Polevoj, a hírős szovjet író ,,hajóival a vízválasztón keresztül“ című cikkében a többi között ezeket írja: „.Elhajózunk az egyik új település mellett. A k.:s sztyeppéi városba lakói, akik. szintén a csatorna építők közül valók, itt is a partra sittnek mikor meglátják gőzösünket. Valaki a parton hangtölcsért formál kezéből és így kiáltja: Üdvözöljük, hajóslainkat! Vegyétek minél előbb birtokotokba csatornáinkat!“ Alkonyodilk. Az esti pírban kirajzolódnak a vízválasztó építményeinek körvonallá,i: a esatorna felett szinte lebegni látszó vasúti lüd, amelyien ebben a percben gördül át a hosszú t-slheryonat, s a volgai vizilópciső utolsó zsilipjének, a 9. zsilipnek a dolmlbok fölött magasba nyúló tornyai. A mesterséges dombok között, hol megjelennek, hol eltűnnek a lépkedő exkavátorok emelőkarjai. Ez'ek a gépek most a csatorma ivari jain egyengetik MZ áltáluk kiemelt fölidlha Írnokait. ... A vízválasztón jgen széles a csatorna. Csaknem 30 kilométer hosszú, egyenes viziút ál'l a gőzös előtt. A partokon vörös ás zöld fényjelzések villannak. Közelednek a fényeik. A gőzös lassan hozzásimul a 10. zsilip befon kiköti'Slfalyhoz. Áthaladunk a vízválasztón. A gát mögött a breszlavi vízgyűjtőmé- dence vize ragyog a holdifényben. Előttünk áll az út a Don és 0 Ciimljainszki tenger felé leereszkedünk,“ De mos! már nőni felfelé megyünk, hanem \