Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-17 / 166. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 CSÜTÖRTÖK, 1952. JULIUS 17, Könyvespolc Rákosi elvtárs az olimpikonok között ROBINSON A világirodalom nagy angol kiaisz- •sz Alisának Daniéi Defoe-nak kiváló .alkotása a ,,Robinson“, most jedem ímeg új kiadásban, az Ifjúsági Könyvkiadónál Több mint 20 öve •az ifjúságnak kedvelt olvasmánya •ez a mű. Robinson ka lantokban, izgalan^s es élmény Akiben, tengeri ■iftazásoikban bő története ma is "kedvelt olvasmányai ifjúságun/knak. IIobinson szigetlakó eiipusztíllbUal- Jan energiájáról, az eimlber hősies ■és szívós kiűzdelméről szól ez a ki' váló útleirá's a feudalizmus virág­korának idejéből. DeíoS a saját <bőrén érezte kora tarsadalniáinpvk »e 11 élit'mondásnit. Főlmű vében a Ro­binsonban, az emberi találékonyság- «iik, fejlődésineiv, a miniden',t legyőző akaraterőnek, a haladásijaik állító!t emléket. Ezért baladó és nevelő ez .a műve & ezért veszi kézbe ma »örömmel nemcsak az ifjúság, ha - «»min a felnőtt olvasó is. NÉPEK MESÉI ..Népek iin-Sséi“ címmel 23 mesét adott ki egy kötődben az Ifjúsági Könyvkiadó az európai népi demo­kráciák mesdkincsvilágálból, a szlo­vák, lengyel, német, román és ma? gyár nép meiseikinicséből. A testvéri népek meséiben, megmutatkozik a 'feudális elnyomás azonos sajátos­sága, megmutatkozik ugyanakkor a szabadságért kliizdő és harcoló nép .akarata, hősiességre buzdító példa- adása. A válogatást Déglh Linida végezte el és dicsőségére válik, hogy a befejező mesemoti,vnmok jelenté­it eny részében a, győztes hős nemcsak -saját egyéni boldogulását keresi> tiänem a nép . egészének sorsát igyekszik jobbá tenni. A NYOLCADIK PONT Lestyán Sándor könyve ,,A nyol­cadik pont‘‘ utazásra viszi az, olva­sót hazánk legszebb táljaira, be- imutakja természeti szépségeit, a síkságokat, a hegyvidékeket, az er­dők világát. A várromok mohos köveinél pihenve númzeti harcaink dicsőséges fejezetei elevenednek meg előttünk. Az ásatások elénk tárják a régi .kultúráik becses emlékeit, nagy íróink szülőföldjén utazva megismerjük klasszikus íróink életé­hez kapcsolódó emlékeket. Az olya­só végigutazza Lestyán könyvével az egész országot és boldogan kiált fel: jme ilyen gazdag a mi hazánk! Ez a nagyszerű könyv a magyar táj megismerésében ápolja az olva­sóban a természet szeretetét, nem­zeti múltúnk, történelmiünk szere­tetét. A TÁBORNOK ŰR KÖNYVET ÍR Fiatal iró if.j. Barta Lajos. „A tá­bornok úr könyvet ír“ című »ifjúsági regénye a mai nemzetközi politika egyik leglényegesebb kérdését a né­met kérdést mutatja b®, izgalmas cselekménye, kalandos élete során. A regény főszereplője egy volt hitlerista, tábornok, a'ki Bonniban, az áruló Adenauer kormány szék­helyén könyvet ír az új világhá­ború előkészítéséről, -a, nómiet fasisz­ta hadsereg f élfegyver zéséről. A tit­kárnője, Barbara -ezt az aljas cse­lekedetet. elmondja kommunista is­merősének, sőt a kéziratot is meg- szerzik barátai, miközben a tábor­nok ellen leleplező újságcikkek jelennek meg. 'Barbarának mene­külnie kell. De lefogják s csak a tárgyaláson derül ki igazsága.. Ezu­tán Barbara Berlinibe kerül és a iszalblad: néfnt&'t fiatalokkal együtt harcol tovább a békéért. Tétúj falu délszláv község villanyt kapott Tótujfalu délszláv község lakos- •sárgának teljesült az az évtizedes 'kívánsága, hogy villany jegyen, a (fa tubám. A párt megígérte, hogy közsé­günk villanyt k'ap. Amikor közsé­günkben ]akó ellenség, mely vissza­várja a Horthy-rendszetrt, megtudta ezt és azt hires zielte, hogy Tótuj- •falúba sohasem lesz bevezetve a ■villany. Néhány héttel ezelőtt, azonban kijöttek a munkás ők és le ásták a -villanyoszlopokat, azután; a vezeté- aé°t szerelték fel. Tótujfalu villanyt kapott. A házakban ragyognak, vi­lágosságot árasztaniuk a villanyok. A falu dolgozói látják, hogy a párt betartotta a szavát. Tótujfalu népi demokráciánkban megkapta a várva várt villanyt, a, világosságot. Látja a falu népe, hogy az ellenség ocsniáuy rágalmainak és hazug híreinek nem szabad hinni. ÄHamumknaik ezt, az ajándékát úgy hálálták meg a. falu dolgozói, hogy a cséplőgéptől 18 órán be]ii! teljesítették gaibonalbead-ási kötele zettségülke;. Balatoni Vendel levelező. Megyei szakköri kiállítás lesz Kaposváron A Szúlbadságparki iskolában jú­lius 20-tól augusztus 20-ig megyei -szakköri kiállítás lesz. ,A kiállítás szépnek és tanulságos- ,nak Ígérkezik. Az egyik teremben népművészeti munkáikat látunk. Népi viselések, népművészeti kézi- ■munkák, rajzok, festményeik, ösz- íSzegyiijíött köpök. Ezeket mind a "tanulóik készítették. Egyik helyen repülő modelleket láthatunk, a másik teremben a Szépművészeti Szaibaldiskola legszebb műveinek kiállítása. Fiatal munlkiá- •sok, ügyeskezű, tehetséges dolgozóik festményeit, rajzait láthatjuk majd itt. Az emeleten nagyon szép lepke és bogárgyűjteményben gyönyör­ködhetünk. Távolabb élő állmokat ismerhetünk meg. Az egyik teremben értékes bio­lógiai anyag van kiállítva: az állat­világ fejlődése. Látjuk kitömve a-z oroszlánt, tigrist, medvét és még Barcsi MiOSZ-asszonfolt a A barcsi MNDSZ asszonyok a ko real bélyeg eladás sikeréért ,a mull héten értekezleten vállalták, hogy az eddiginél főbb koreai bélyeget adnak el. Eddig is már jó ered­ményit értek el az asszonytársak, de | átérezve a koreai nép szenvedését, hősi harcát, miég jobb, nagyobb, ál­dozatosabb munkát akarnak végez­ni, hogy ezzíel i!s segítsenek a sokat szenvedett koreai niélp sorsán. A ko­reai bélyegeladás terén végzett jó munkához nagyban hozzájárul Mar­sok különböző .állatfajlát. A madár­világ álltaimból is találunk a vadál­latok mellett. A folyosón az ember fejlődése csontvázakkal szemléltetve, odálbb a falon sz» r vas®,gáncs ok van­nak kiállítva. A kiállítás nagyon értékes, sokat lőhet belőle tanulni úgy biológiai, mint szépművészeti téren. Nagy, ne­héz munkát igényelt a kiállítás megrendezése, de szép, komoly mimikát végeznek azon megyei iskolák tanulói, akik képviselik ma­gúikat a szakköri kiállításon. A kiállítás ntegtökinitői láthatják iskoláink fejlődését, láthatják a komoly, áldozatos nevelő műnk® gyümölcsét, amely a nép, a szocia­lizmus ügyét szolgálja. A kiállítás megnyíló ünnepélye július 20-án, vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a Szalbadsáigtpanki isko­láiban, amelyre szeretettel várjuk Kaposvár dolgozóit és tanulóifjúsá­gát. koreai nép messegítéséérí kusz Eászlóné MNDSZ titkár jó munkája, aki segítséget nyújtott a népnevelőiknek és maga js péld'a- adóan kiveszi részét a koreai bé­lyegek eladásából. A barcsi MNDSZ-nek további jó main,kát kívánunk, a többi MNDSZ szervezet pedig vegyen példát a barcsi asszonyokról, akik kiváló munkájukkal segítik elő a koreai né|p győzelmét, harcolnak a bé­kéért. Perl Imre levelező. A közvagyon hanyag és felelőt­len kezeléséért ítélte el a tabi járásbíróság Domonkos József és Kiss János traktorosokat, akik a reájukbízott cséplőgépet nem ke­zelték elég gondossággal és sú­lyos kárt okoztak hanyagságuk­kal a dolgozó nép államának. Július 12-én Gamáson a Hala­dás fcrmelőcsoport gabonáját aratták. Kiss János, mint traktor- vezető dolgozott és aratógépet vontatott. A traktorból1 szikra pattant ki és a szikrától a gabona meggyulladt és 10 kataszteri h. álló gabona égett le. A traktor­ból gondatlanság következtében pattant ki a szikra, mert a trak­toron lévő szikrafogó nem volt gondosan elkészítve. A szikrafo­gón 25 centiméter átmérőjű sima bádoglemez, rajta 12 és 8—9 milliméter átmérőjű lyukak voltak vágva. Kiss János erről tudott gondatlanságának súlyos 'kára lett­Domonkos József elmulasztotta a javítás után az erőgép íeellen- őrzését és az ő hanyagságából is származott a tűz, azért a tabi já­rásbíróság 1 évi börtönre, 600 fo­rint pénzbüntetésre ítélte. Kiss dánost pedig 1 évi börtönre és 400 forint pénzbüntetésre, Hofbauer József és Nagy Jó­zsef cséplőgép felelős vezető és cséplőgépelíenőr ugyancsak a dol­gozó nép államát károsították meg és a dolgozó nép kenyérellátását vészéiveztették akkor, amikor 7 mázsa 28 kiló elcsépelt árpát nem vezettek be a cséplési köny­vekbe. A bíróság Nagy Józsefet 8 hó­napi börtönre, 400 forint pénz­büntetésre ítélte. Hofbauer Józse­fet pedig 6 hónapi börtönre és 400 forint pénzbüntetésre. 1 Szocialista Munka Hőse V. Jevszíratov, a celínszkí ga­bonatermesztő szovhoz Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett főagronómusa. Mi békét akarunk! A koreai asszony remegve megáll, Körülnéz. Romok, s feldúlt koreai határ, Fhenvedt karjáról leteszi gyermekét, Gondosan, vigyázva, pedig már nem is él, Az anya most ránéz és hosszan feljajdul Szívéhen a bánat, keserűség dúl, Az ellenséget sikoltva átkozza, Gyermeke holtan ott fekszik a porban. Atkozd őket, átkozd, te koreai anya. Sírdki magad, hogy könnyed ne maradjon. S ha keserűséged a sírásba temetted, Fogj kezedbe fegyvert, s bosszuld meg [gyermeked. Állj oda néped harcoló sorába ; Gondolj te is a szent szabadságra. Üsd az ellenséget, vesszenek el mind, Akik azért ölnek, mert számukra b[ez kincs. És ti macyar anyák, ti sem akarjátok, Hogy gyilkoló golyó záporozzon rátok, Hogy gyermekeiteket öljék meg a bombák S a halál rajtunk hagyja véres nyomát. Hogy újabb háború dúljon fel bennünket S szívünkről letépve drága gyermekünket Hogy fiaink, férjeink hulljanak aporba, S hídjaink, gyáraink, dőljenek a romba. Ezt nem engedjük 1 Mi békét akarunk ! A munka fegyverével élesen harcolunk. Mi nem akarunk íőbbé háborúiéi félni, Békében, jólétben akarunk mi élni. Fegyverrel harcoló Korea, Vieinám, Harcotokban segii benneiekeí Hazám. Halljátok meg a világ dolgozói szavát. Mert gy fizni fog a béke, s a szabadság, Mángoli Mária, Rákosi elvtárs, népünk szeretett vezére, Farkas Mihály elvtárs honvédelmi miniszter társaságában látogatást tett olimpikonjaink tatai edzőtáborában, Rákosi elvtársat kiváló sportolóink szeretet­tel fogadták ér, látogatásában az olimpiász előtt a magyar sport és sportolóink megbecsülését látják­Képünkön Rákos] Mátyás elvtárs, Farkas Mihály és Hegyi Gyula elvtár.' ok láthatók olimpikonjaink körében. Aratás a szalszki sztyeppén Három évtizeddel! ezelőtt a szalszki sztyeppén már alig volt szántóföld. Ál zord, havazásnél­küli tél, a forró nyár és a Káspí- tenger felöl fújó száraz szelek meggátolták a bőséges termést. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom után az egyre jobban gé- pesedő szovjet mezőgazdaság si­kerrel vette fel a versenyt a ter­mészet erőivel szemben. A kor szerű agrotechnikával és az élen­járó mezőgazdasági tudománnyal felfegyverkezett szovjet földmű­velők sikeresen vívták meg har­cukat az aszályos sztyeppe ellen. A szalszki sztyeppén a celinsz- ki gabonatermesztő szovhoz több mint 25 ezer hektáron terül el. V, Jevszíratov főagronómus veze­tésével már 1937-ben magas ter- mesnozamú, fagy- és szárazság­álló ószibúzát és tavaszi gabona­féléket kísérleteztek ki. Flőhánto- lós traKiorokkal legalább 25 cen, timéter mélyen szántják fel a földet, másodszántást is végezneü és az aratással egyidejűleg'végzik el a 'arlóbántást. A gépesítés ma­gas foka lehetővé teszi, hogy a tavaszi szántást négy nap alatt elvégezzék. . A szovhoz földjén most aratás­kor közel 50 kombájn dolgozik és 15 tehergépkocsi szállítja a gabo­nát a kombájnoktól a begyűjtő- helyre. Bonyolult magtisztítógé­pek segítségével válogatják ki az őszi vetésnek legmegfelelőbb ve­tőmagot, A szovjet kormány Lenin rend-» del tüntette ki a nagyszerűen dol­gozó szovhozt, melynek dolgozói közül sokan kaptak magas állami kitüntetést és a Szocialista Mun­ka Hőse címét is elnyerték. Kombájnok aratnak a celinsz ki szovhoz földjein Korea Az amerikai imperialisták katonai képviselői Koreában hóna­pok óta a legkülönbözőbb ürügyekkel és provokációkkal halogat­ják a fegyverszüneti tárgyalások befejezését és a hadifogoly-kérdés megoldását, A koreai kínai küldöttség szívós harcot folytat ezzel a háború kiterjesztésére irányuló politikával szemben nap mint nap a világ elé tárja az imperialisták gyilkos taktikáját. Képünkön Nam ír tábornok, a koreai—kínai fegyverszüneti küldöttség vezetője sátortáborából tárgyalásra indul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom