Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-03 / 154. szám
CSÜTÖRTÖK, 1952 JULIUS 3. SOMOGYI NÉPLAP 5 FARKASBÓL NEM LESZ BÁRÁNY, hutákból nem tesz becsületes dolgozó A közelmúltban levél érkezett -szerkesztőségünkbe, mely feltárta, hogy Bertalan Sándor magyaratádi kulák a marcali főldművesszövet- kezetbe furakodott be. Bertalan Sándor igyekszik jó munkát végezni, hogy ezzel álcázza magát, de ellenség, ott árt, ahol egy kis alkalom nyílik — hívta fel figyelmünket igen helyesen a levél. Rámutatott arra is, hogy a kulák szülei a faluban már azt hiresztelték, hogy az ő fiuk nagyon jó szakember, azért nem engedik el a ME- SZÖV-től. És a szülők azt sem titkolták, hogy ha netán valami „csekélységért" mégis kikerülne a fiuk .a MESZöV-től, akkor sem jönne vissza a faluba, hanem el fog helyezkedni valahol messze. Persze •ebben nem is kételkedett senki. Bertalan Sándornak mindig „büdös volt az ístállószag“. A faluban úgy beszélnek róla, hogy „már gyermekkorában is kerülte ■az istállót, nem szerette a munkát -sohasem, s most a városban érvényesül". — Természetesen felhívtuk az illetékes szervek figyelmét és Bertalan Sándor azóta már elkerült a MESZöV-től, de a ki- •vizsgálás során egyéb dologra is .'felfigyeltünk, helyes lesz, ha a magyaratádi pártszervezet is felfigyel rá, A levél nyomán ellátogattunk a MÉSZÖV központba, ahol kiderült, hogy a kulákot a pártszervezet elnöke írásban javasolta, mint megbízható „dolgozót". A pártszervezet vezetőségének tudta nélkül készítette a javaslatot Nyári József elvtárs, a helyi pártszervezet elnöke, egyszerűen „elfelejtette" azt, hogy Bertalan Sándor 32 holdas kulák, ő maga, az egész ku- lákfamiliájával együtt milyen ellensége a dolgozó népnek. Nyári elvtárs többek között azt írta javaslatában: .Jtthdntartózkodása alatt demokratikusan viselkedett, mint szorgalmas, megbízható munkaerőt a kereskedelembe ajánlhatom". Ezt december 2 án írta Bertalan kulák elhelyezkedésének sikere »érdekében, s azóta nem történt cneg a kellő felelősségrevonása a helyi pártvezetőség részéről, semmilyen pártbüntetést nem kapott érte. — Pártunknak pedig nem az a politikája, hogy opportunista módra elkenje a hibákat, annál is inkább, mert Nyári elvtársnak más hibája is van. Ö Magyaratád község sertésfele- löse és egyetértett azzal a helytelen politikával, hogy „onnan vigyünk, ahol van“. Ismerőseivel, barátaival szemben pedig elnéző volt. Ezektől igen könnyen hagyta meggyőzni magát arról, hogy nem lehet teljesíteni a sertésbeadási kötelezettséget. Mózs Eszter például egyszerűen azzal indokolta hízott- sertésbeadási kötelezettségének elmulasztását, hogy „van ugyan egy 90 kilós sertésem, de az anya, van még egy, az 128 kilós, de hát azt csak nem adom be". S ezzel egy ideig abba is maradt Mózs Eszter sertésbeadási ügye. Ha a tanács érdeklődött, Nyári elvtárs gyorsan elintézte, hogy anyaállatja van — a másikról pedig hallgatott, mert hát azt nem akarja beadni Mózs Eszter. Végül a tanácselnök elvtársnő személyesen ment el intézkedni, mert akkor a község igen le volt maradva a sertésbeadási terv teljesítésével. Ki is derült mindjárt, hogy Mózs Eszternek egyik sertése sem anya, csak éppen nem teljesítette addig a beadási kötelezettségét — hátha nem muszáj — gondolattal. Nyári elvtársnak sokkal harcosabbnak kell lenni. Szerezzen érvényt a törvénynek s ennek sikere érdekében tanulmányozza az idevonatkozó miniszter- tanácsi határozatot. Hasson oda az ő munkájával, hogy a község az élenjárók közé kerüljön. Ha javasolni akar valakit bárhová, annak ügyét előbb terjessze a pártvezetőség elé, ott vitassák meg, hogy ezzel elkerüljék azti hogy osztályellenséget javasoljanak. Buzsák község begyűjtési munkájáról Buzsák község az 1951 es évben a begyűjtésben eléggé el volt maradva. A tavalyi hibákból okulva az idén jobban megszervezték a község dolgozói között a begyűjtést. A községi pártszervezet a község gazdájává vált, kézbe vette a begyűjtés irányítását. A tanácscsal karöltve szervezték meg a népnevelő munkát, aminek eredménye, hogy a község becsületes dolgozó parasztjai megértették a beadás teljesítésének nemzetgazdasági jelentőségét és becsülettel megálltak helyüket a békefrbnt magyarországi szakaszán: teljesítették az állammal szembeni kötelezettségüket. A község dolgozó parasztjai félévi tojásbeadásuknak 118 százalékra, baromííbeadásuk- nak 248 százalékra, negyedévi tejbeadásuknak 109 százalékra tettek eleget, Boszkovics Lajos 8 holdas dolgozó paraszt becsülettel teljesítette mindenből beadási kötelezettségét. Varga Lajos 15 holdas dolgozó paraszt szintén mindenből eleget tett beadásának. De Buzsák községben sem alszik az ellenség. Minden alkalmat megragad, hogy kárt okozzon népgazdaságunknak. A könnyen befolyásolható dolgozó parasztokat igyekeztek lebeszélni a beadás teljesítéséről. Az ellenség uszályába kerültek, nem teljesítették beadási kötelezettségüket Tóth Ferenc (Tajgás) 9 holdas, Tomity István (Sovány) 11 holdas dolgozó parasztok. A községi pártszervezet egyik legfontosabb feladata megmagyarázni, hogy az ellenség mindig kárt okoz dolgozó népünknek. Tudatosítsák a lemaradt gazdákkal, hogy beadásuk nem teljesítésével milyen nagy kárt okoznak dolgozó népünk államának és saját maguknak is. Folytassanak következetes harcot az osztályellenség eken, leplezzék le őket kíméletlenül, hogy a község még jobb munkát tudjon végezni a begyűjtésben a következő félévben. Sokat fejlődött, erősödött egy év alatt a nagybaj outi Győzelem tsz A nagybajomi Győzelem termelőszövetkezet megyénk legjobb termelőszövetkezetei közé tartozik. Szép eredményeket értek el rövid kétéves megalakulásuk óta, mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés terén. A kívülálló dolgozó parasztok elismeréssel beszélnek a csoport munkájáról, a csoport gabonája legszebb az egész -mezőn, a csoport kukoricája a legnagyobb, napraforgójuk már virágzik, meglátszik munkájukon a gondos, tervszerű munka — a nagyüzemi gazdálkodás fölénye a kís- árutermelővel szemben. Nem ilyen elismeréssel beszéltek azonban még a tavalyi évben a csoportról a falu dolgozói. Gyenge eredményeket értek el tavaly minden területen, a munkafegyelem nem volt szilárd, földjeik a mező minden részében szétszórtan voltak, egyik kezdeti nehézség a másikat követte. De ezeket a hibákat, nehézségeket mind leküzdötték, kijavították, a csoport vezetősége és tagsága erős akarata, az ősszel náluk járt szovjet parasztküldöttség sok hathatós segítsége nyomán a munkafegyelem megszilárdult, a családtagok egytől-egyig kiveszik részüket a munkából, az asz- szonyok olyan ügyesen és fürgén rakják az árpakazlakat, vagy akármilyen munkáról van szó, mindig együtt haladnak a férfiakkal. Igazolatlan mulasztó egyáltalán nincs. Amióta a gyermekeket az anyák bölcsődében elhelyezték, azóta még a legtöbb gyermekes anya is minden nap szorgalmasan eljár dolgozni. A csoport tagsága egyemberként minden munkából kiveszi részét. Ilyen jó munkaszervezéssel tudták elérni, hogy az árpát a minisztertanács határozata szerint azonnal aratták, amikor az sárgaérésben volt. Az aratással egyídőben megkezdték a tarlóhántást is, ezt a termelőszövetkezet traktorosai végezték, akik ugyancsak odaadóan kiveszik részüket a munkákból, míg nappal az ősziárpa behordását végezték, addig éjjel felváltva a tarlóhántást, A másodnövényeket már mind elvetették az ősziárpa helyére. Kenyérgabonájuk is beérett, aratásra vár. Ezt az egyik legfontosabb munkát is a mai nappal megkezdték. Bár a gépállomás itt nem adott elég segítséget a termelőszövetkezetnek, mert az aratógépet nem biztosították elég időben számukra, hogy az aratást már a tegnapi nappal megkezdhették volna Kölcsönkérték az állami gazdaság két arató-kéhrekötő gépét, ezzel és a 12 kaszapárral 3 nap alatt be akarják fejezni a búza és a rozs aratását is. A koreai műszak első napján szép eredmények születtek a Vö- röshadsereg-úti téglagyárban. A felemelt tervet ezen a napon 113.2 százalékban teljesítették. Valamennyi dolgozó lelkesen kezdett a munkához, hogy többtermeléssel segítse a koreai nép hősi harcát. Hétfőn a brigádok közül legnagyobb eredményt Szeiler Adolf Il-es számú nyersgyártó brigádja érte el, a brigád 135 százalékban teljesítette tervét. Ez az eredmény annál is inkább figyelemreméltó, mert a brigád még egy esetben sem ért el első helyezést a versenyben. Matics János brigádja 133 százalékot, Matics József brigádja 133 százalékot, Lé- nárd József brigádja 132 százalékot ért el a koreai műszak első napján, A behordó brigád is szép A csoport tagjai között szépen kibontakozott a verseny. A verseny kezdeményezésében és szervezésében, mint minden munkában a párttagok járnak elől jó példával. A pártszervezet a lüktető ereje a termelőcsoportnak. A kommunisták élenjáró munkáját a pártonkí- vüli dolgozók mindig követik, mert tudják azt, hogy amit a kommunisták csinálnak, az mindig a dolgozók jólétére szolgál. A nagybajomi Győzelem termelőszövetkezet jó munkájával bebizonyította, hogy a nagyüzemi társasgazdálkodás mennyivel magasabban áll a kispárcellás gazdálkodás fölött és elért szép eredményeik a legjobb agitációs módszer a dolgozó parasztok számára. eredménnyel járult hozzá a koreai nép megsegítéséhez. Tervüket 118 százalékban teljesítették. A kihordó brigád 152 százalékra teljesítette napi tervét. Az égető brigád teljesítménye 142 százalék. Az üzem dolgozói a terv túlteljesítésén keresztül segítik a hős koreai nép harcát. Ezzel egyidőben megkezdték a koreai bélyeg vásárlását is. Eddig mintegy 50 dolgozó vásárolt bélyeget. Lénárd József 20 forintos bélyeget vásárolt. Elmondotta, hogy szívesen adja a 20 forintot, mert tudja, hogy a koreai harcosok nemcsak a saját hazájukért, hanem a mi békénkért is harcolnak. Pintér József szintén 20 forintért vásárolt koreai bélyeget, hogy munkája mellett ezzel is segítse a hős koreai nép harcát. II iiistataeg-iiti téglagyár dolgozói 113.2 százalékot érlek el a „koreai műszak“ első napján N. Bregyuk cikke a gyorscséplés módszereiről Moszkva. A „Szocialisztyícse- szkoje Zemlegyelije" közli N. Bre- gyuk „Készülünk az óragrafikon szerinti cséplésre" című cikkét. N. Bregyuk, a gyorscséplési módszer kezdeményezője megállapítja, hogy 1950-ben cséplőgépének kollektívája napi 141 tonnás teljesítményt ért el. Országos viszonylatban 60 tonna körül volt a napi átlagos teljesítmény a cséplésí idényben. — A gyorscséplési módszer — hangsúlyozza Bregyuk —- lehetővé teszi a kolhozoknak, hogy csökkentsék ;i begyűjtés időtartamát, gyorsan teljesítsék kötelezettségüket az állammal szemben és egyúttal a kolhozparasztok egy részét más munkák elvégzésére szabadítsák fel. A gyorscséplés előkészületei nem szorítkoznak csupán a gépek megjavítására és különböző segédszerkezetek előkészítésére. Az előkészületekben a legfontosabb az emberek elosztása és a munka megszervezése a cséplöbri- gádokon belül. A gyorscséplés előkészítésében os szerepe van a gabona előzetes asztagolásának. Az asztagba rakott gabona meny- nyisége elegendő kell, hogy le- gyen a gép teljes 24 órai munkájához. Az óragrafikon alapján történő gyorscséplésuél a gép etetése egyszerre két oldalról történik. Ez lehetővé teszi a cséplőgép dobjának egyenletes kihasználását. Ezért minden műszakban négy etető van beosztva, akik minden órában páronként váltják egymás Kétoldali etetésnél háromszor annyi gabona kerül a cséplőgép dobjába, mint az egyoldalinál. Az adogatok száma egy-egy műszakban elérheti a húszat is. Az adogatok láncot alkotnak, egymásnak adják a kévét a kévevágókhoz és tőlük kerül az etetőkhöz. A cséplési óragrafikont 24 órára állítottuk össze. Az elcsépelt gabona óránkénti számbavétele lehetővé teszi a cséplőbrigádnak, hogy a grafikontól való elmaradás esetén szabályozza a brigád munkáját — állapítja meg befejezésül N. Bregyuk. A posta dolgozói jó munkájukkal segítik az aratási munkálatokat Megyeszerte megkezdődött az aratás. Harc folyik minden szem gabonáért. Az aratók munkaversenye egy-egy hőstett. A posta dolgozói is ki akarják venni részüket ebből a munkából. A megye nagyobb hivatalainál, távbeszélő gócpontjainál műszaki és forgalmi részleg dolgozik, komplex brigádokat alakítottak és gondosan felmérnek minden területet, nehogy egyetlen távbeszélő központ is összeköttetés nélkül maradjon valamely folytonos szolgálatot tartó központtal. Céljuk az, hogy minden időpontban minden postahivatalnak meg legyen az ösz- szeköttetése a megyeszékhellyel. A brigádoknak további feladata, hogy ez az összeköttetés üzembiztos és állandó legyen. A hírközlő hálózat az ország idegrendszere, a nap minden órájában üzembiztosán várja az igény- bevételt. „Nemi felejtettük el a háború borzalmait, melyet a hitleri fasiszták kényszerítettek ránk** Két éve harcol Korea hős népe, vívja harcát a szabadságáért, melyre az amerikai imperialisták törtek. El akarják nyomni a koreai népet, jogaitól akarják megfosztani őket. Tudjuk mi is, mi az elnyomás. Még nem felejtettük el a német fasizmus terrorját, melyből a hős Szovjet Hadsereg szabadított meg bennünket hét évvel ezelőtt. Nem felejtettük el a háború borzalmait, melyet a hitleri fasiszták kényszerítettek ránk. A sok rokkantat, árvát, özvegyet. Mi, a Kaposvári Tejüzem dolgozói együttérzésünket fejezzük ki a koreai hős nép iránt, a Kaposvári Textílművek dolgozóinak felhívásához csatlakozva július 1-től 8- ig koreai műszakot tartunk. Június 30-án üzemeinkben röpgyű- léseket tartottunk, amelyen a következő felajánlások születtek: Üzemünk III. negyedévi tervinek a koreai műszakra eső szakaszát 110 százalékra fogja teljesíteni. Higiénia szempontjából a vaj- üzem dolgozói kihívták versenyre a tejüzem dolgozóit, ezt a versenyt minden este 8 órakor értékelik. Szabó Lajos a koreai műszak alatt ‘l0 beütemezett csarnok helyett 12 csarnokot fog beszerelni, illetve rendbehozni. Tejellenőrzőink vállalták, hogy a koreai műszak alatt kazein tervünk 10 százalékos növelését segítik elő. I. sz. telepi tejfelöntők vállalják, hogy normájukat amit már eddig is túlteljesítettek, a koreai műszak alatt 5 százalékkal növelik. A dolgozók szilárd elhatározása, hogy a koreai műszak alatt tudásuk és munkájuk legjavát adják, hogy ezzel is bebizonyítsák a béketábor melletti harcukat és a koreai nép iránti együttérzésüket. Kovács József ÜB-elnök. BALATONI HÉT Néhány nap múlva rendkívül komoly kulturális események színhelye lesz a Balaton mindkét partja. Július 4-től 13-ig fog tartani a Balatoni Hét, melynek keretén beiül az egyes balatoni községekben a Balaton történetének, alakulásának folyamatairól haliunk kiváló tudósoktól, kutatóktól előadásokat. A múlt társadalmát csak annyiban érdekelte a Balaton, hogy kiváló arra, hogy ott a dolgozó nép mértéktelen kizsákmányolásán kövérre dagadt urak henyéljenek. A {elszabadulás óta fokozatosan kicserélődött a balatoni üdülök közönsége Évről-évre több munkás és dolgozó paraszt piheni ki egész évi fáradalmait a jól végzett munka után a Balaton hűs partjain. A tudomány is sokkal többet foglalkozik a Balaton keletkezésének és környékének vizsgálatával és elért eredményei sem maradnak rejtve a dolgozók előtt. Ezt bizonyítja a Balatoni Hét megszervezése is, ahol a haladó tudomány a széles dolgozó nép tömege előtt számol be kutatásainak eredményeiről. Megyénk balatoni községeiben is számos kiváló előadást hallgathatnak a községek dolgozó parasztjai és megismerhetik az ott üdülő dolgozók is a Balaton sajátosságait. Július 6-tól kezdve, egészen a 13-i siófoki záróünnepélyig minden nap hallhatunk előadásokat a Balaton kialakulásáról, különleges időjárási viszonyairól, természetvédelmi feladatairól, a Balaton egészségügyi jelentőségéről. z előadások színhelye főleg Keszthely és Hévíz de Siófokon, Zamárdiban, Boglá- jron, Fonyódon, Balatonlellén, B-.i; "latonföldváron is lesznek előadások. Az értékes előadásokat, melyeket kiváló tudósok és természet- tudományokkal foglalkozó előadók tartanak, közelebb fogják vinni a dolgozókat az egyik jelentős természeti kincsünk: A Balaton megismeréséhez. Az előadásokat a legtöbb (esetben értékes kultúrműsor egészíti ki, melynek kapcsán 12-én a balatonlellei kultúrotthon szabadtéri színpadán fellép . a siófoki egyesített tánccsoport, a Kaposvári Megyei Tanács népi együttese, a rendőrzenekar, a SZOT Központi Együttes és a balatonlellei kultúrcsoport. Siófokon, ahol a Balatoni Hét ünnepélyes zárója lesz, a Vasas Szakszervezet Központi Népi Együttese is iellép. /
