Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-27 / 175. szám

VASÁRNAP, 1952, JULIUS 27, SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasutas dolgozóink lelkesen készülnek a vasutas-napra és az alkotmány ünnepére Vasutas dolgozóink szerte a me­gyében lelkesen teljesítik a vas­utas-napra, valamint az alkotmány ■ünnepe tiszteletére tett szocialista vállalásaikat. A verseny során ki- szélesedett az 500 kilométeres mozgalom, melynek keretében szép eredmények születnek. A somognzobi vasutas dolgozók terveik túlteljesítésével készül­nek a vasutas napra és alkotmá­nyunk ünnepére. Az értékelés szerint a vonatiorgalmi tervüket 103 százalékra teljesítették, a te­li er vonatok terhelési tervét is 101 százalékra teljesítették, ha­sonló szép eredményeket értek el „a rakodási egységidő tervének tel­jesítésében is. A somogyszobi ál lomás dolgozói ezzel az ered­ménnyel nem elégedtek meg, to­pább fokozták teljesítményeiket, még jobban harcolnak a tervek tú'teljesítéséért, az őszi forgalom sikeréért. A kaposvári íütőtiáznísl is szép eredmények születnek a a verseny során. A fűtőház dolgo­zói alkalmazzák a szovjet vasuta­sok munkamódszereit , az egyla- pátos tüzelési módszert, a lejtvi- szonyok helyes kihasználását és valamennyien résztvesznek az új* rendszerű 500 kilométeres moz­galomban. Harmati János moz­donyvezető és Széchenyi Dezső fűtő április 15-től július 15-ig 80 személyvonatot továbbítottak, s a 6.600 kilométeres útjuk alatt mind össze 36 perc kiesésük volt. Szán- megtakarításuk a tervhez viszo­nyítva 65 százalékkal, a moz­donyjavítási költségüket 10 szá­zalékkal csökkentették. Hasonló szép eredményeket értek el a ímőház többi sztahanovistái és kiváló dolgozói is. A gyékényes! vasút dolgozói jól harcolnak TiÄ> közvetlen szomszédságában a vállalt kötele­zettség teljesítéséért, a békéért. Az állomás dolgozói alkotmányunk ünnepére, valamint az augusztus 10-i vasutas-nap tiszteletére vál­lalásokat tettek, amelyek hűen visszatükrözik a dolgozók szere- tetét alkotmányunk iránt, bizo­nyítja a dolgozóknak a békéhez való ragaszkodását. A legutóbbi értékelés szerint a vonatiorgalmi tervet 103 százalékra teljesítet­te^. A kocsímozgatási tervüket 120 százalékra, a személyvonatok menetrendszerinti indítási tervét 110 százalékra teljesítették. Szol­gálatukban baleset nem fordult elő. Hasonló szép eredményeket ér­tek el az utazási sebesség tervé­nek teljesítésében, a munkafegye­lem megszilárdításában és a ko- csikíhasználási idő tervének tel­jesítésében is. A gyékényesi vas­út dolgozói a lelkes, odaadó mun­kájukkal bebizonyították, hogy harcos tagjai a béketábornak és kiváló eredményeikkel méltó vá­laszt adtak a tőlük alig pár mé­terre leselkedő titó-bandának. A Textilművek A, B, C-műszakjainak versenyéről A K-aposvári Textilművek A, B ■és C műszakjainak dolgozói még március 9-re, Rákosi elvtárs szü­letésnapja tiszteletére párosver­senyt indítottak. A három műszak dolgozói mennyiségi, minőségi és huiíadékcsökkentési szempontofk alapján kötötték meg a verseny- szerződést. A műszakok minden «gyes dolgozója harcba indult az elsőségért. A „legutóbbi — máso­dik — dekád értékelése alapján. a B-snűséak dolgozói kerüllek az étre 101.5 százalékkal Hogy a B műszak a második de­kádban első lett, az köszönhető egyrészt az olyan fonónőknek, mint Salamon Anna és Vemer Re­gina, akik ÍÍ2 százalékra, Szabó Józsefné, aki 105 százalékra és Kapitány Lajosné, aki 100,5 szá­zalékra teljesítette a'második de­kádban tervét. Jelentős része van azonban az eredmény elérésében Molnár Gyulának, a B műszak kettes számú terem művezetőjé­nek is, aki fáradságot nem ismer­ve segíti a dolgozókat, hogy mun­kájukban egy percnyi kiesés sem Segyen és a tervet teljesíteni tud­ják. Fokozott gondot fordít nem­csak a mennyiségi, de a minőségi munkára is. az Btjfss óolgozúk is versenyben állnak egymással. Simon Teréz, a C műszak fonó nője Csuliag Irént, a B műszak fo­nónőjét hívta ki versenyre és a második dekád ereedményeként Simon Teréz 102 százalékot, Csul- lag Irén nedig .101.5 százalékot ért el. Hasonlóképpen párosver­senyben állnak egymással Horváth Rózsi, a C műszak fonónője és Szabó Józsefné, a B műszak fonó­nője is. A második dekád ered­ményeként első Szabó Józsefné 104 százalékkal, Horváth Rózsi pedig 100 százalékot teljesített. Az egész üzem eredménye a má­sodik dekádban a három műszak eredményét fegyuttveve 109.6 szá­zalék. Ez az ereedmény nagyrészt az augusztus 20-ra tett felajánlá­soknak tudható be, mert az üzem dolgozói a felajánlások megtétele óta jelentős mértékben fokozták munkájukat a mind nagyobb ered­mények elérése érdekében. Szépek az ersdményük a Mazarova-niQzgaiom tárón is A gyűrűsfonó üzemrész minden egyes dolgozója bekapcsolódott e mozgalomba és gépüket szocialis­ta megőrzésre vették át. Pintér Aranka gyűrűsfonónő, a B műszak alapszervi DlSZ-titkára jó példá­val jár elől a iNazarova-mozgalom ban. Gépét állandóan tisztán tart­ja, és törés még nem fordult elő rajta. Az eredményeket a Kaposvári T extilműveknél naponként, mű­szakonként, üzemrészenként és egyénenként értékelik, s a ver- senytáblán és plakátokon ismer­tetik azokat a dolgozókkal. A jó versenynyilvánosságnak , meg is mutatkozik az eredménye a ter­melésben. A Kaposvári Textilművek dol­gozóinak a legutolsó dekádban el­ért eredményük bizonyítja azt, hogy mindinkább megértik, hogy milyen hatalmas feladatok hárul­nak rájuk, országunk egyik leg­nagyobb alkotása, a Kaposvári Textilműveknél. Tudják, hogy a nagy feladatokat csak az eddigi­nél még jobb munkával, a terme- lénenység további emelésével le­het megoldani. A tűzrendészed felkészültség tapasztalatairól Tanácsaink időben megkapták a rendelkezéseket arra vonatkozólag, hogy a beta karod ásnál milyen szempontokat kell figydlemíbe venni, mennyi, vizet keü a szérűkön tá­rolni, milyen távolságra kell a ka­zalokat egymástól és az épülettől rakni, gtb. Ennek ellenére a taná­csok kiadták az engedélyeket abban az esetben is a betakarodásra, tba a legelemibb tűzrendészeti szabá­lyok sem voltak biztosítva. így pl. Magya rátád községben Czár nevű gazdálkodó udvarában az ellenőrzés alkalmával megállapítást nyert, hogy 100 kereszt gabonát hordott he az udvarába, az istálló tövébe rakódott úgy, hogy az istálló faláig 'rl a kazal, sőt még a szalmatetőre rárakódtak. Vagy vegyük a szu- i községi tanács esetét: Szülök községben a gabonát a aahámjpajtákba hordták össze, az .ellenőrzés alkalmával a községi tanács elnököt az ellenőrzést végző tűzoltó tiszt figyelmeztette a sza­bályt;! lanságra, valamint arra, hogy ennik megakadályozása a községi tanács feladata lett volna. Erre a községi tanács elnöke a következő kijelentést tette; ,jElvtárs, tOO év óta ide takarodtak parasztjaink a do hány pajtákba és 100 év óta, nem tanultak meg kazlat rakni, most bi­zony én rtem bkcxm őket rákénysze­ríteni." Valjjon a községi tanács elnöke ez­zel elintézett nek tekintette-e a ka­pott rendelkezéseket, nem érzi-e azt, hogy egy esetleges tüzért a felelős­ség elsősorban őt terheli, mert a kellő intézkedéseket idejében nem tette meg. Szenyér községben tűzoltókészült- «égben két fő helyett csak egyet találtak, előlfogat a készültségnél nein volt. A községi tanács figyel­meztetve lett a hiányosságok azon­nali megszüntetésére, ennek ellenére a következő napon újra csak egy fő volt szolgálatban, előlfogat ak­kor sem volt. Biisü községben ugyan­ez a helyzet. Zákány községben a tűzoltók é- szültségi szolgálat ellenőrzése alkal­mából egy 11 éves kislányt és egy 13 éves fiút találtak, akik ott ját­szadoztak a szertápnál. A kérdésre azt felelték, hogy őket a szüleik küldték oda, de nem tudják, hogy miért­Vagy vegyük Gyékényes község esetét. Itt tűzoltó készültségi szol­gálatba a tanács egy 75 éves rok­kant embert és egy másik szintén 70 éven felüli embert osztott be. Az előírt vízkészlet a legtöbb he­lyén hiányzik és a tanács ezt nyu­godtan nézi, nem intézkedik ennek pótlásáról. Ezeket és még egy sor más hiá­nyosságot fel lehetne sorolni, me­lyekből igen sok községi tanács el­nöke magára ismerhetne. Súlyos mulasztásokat követtek el a tűzren­dészet terén. Minden traktort fel kellett volna szerelni szikrajfogóval, nehogy a kipuffogóból kipattanó szikra tüzet idézzen elő. Ennek fontosságára minden felelős gépvezetőt és gépál­lomás vezetőt még jóval a cséplés megkezdése előtt többször figyel­meztettük. Ennek ellenére a trakta*- rak legnagyabb részéről hiányzik a szikrafogó, nincsenek meg a. kellő szerelések. A vezetőség n°m is for­dít kellő gondot ;a hiányosságok kiküszöbölésére. Ezért történt a kál- máncsai tűzeset is, ahol a felelős vezető a tűzrendészeti oktatáson netm- vett részt, tehát nem volt tisz­tában azzal, hogy mit kell tenni ha már a kipatlogó szikrától meggyul­lad a termény. Ebből a tűzesetből népgazdaságunknak komoly kára keletkezett. A gépállomásokon min­denütt 4 napon keresztül kellett a felelős gépkezelőket 9360—1952. B. M. sz. rendeletben leírt tűzrendészeti előírásokra és azok betartására, ki­oktatni. Úgy látszik ezen az okta­táson nem veti részt minden felelős gépvezető, ez pedig a vezetőség hi­bája. A balaton,kiüti gépállomás Bala- tonszabadiba.n dolgozó cséplőgépjé­nél sincs szikratfogó, a cséplőgépnél nem volt található a targonca-fecs­kendő, mert azt az előző cséplési helyen hagyták. A lánc nem voll rájta a, cséplőgépen, így esetleges tűz esetén nem tudják a cséplőgépet azonnal kihúzatni. Ez a körülmény általában igen sok helyen észllel- hető. (De nem mondhatjuk el ezt minden cséplőgépre, mej-t pl. Bá- bonyniegger községben a tahi gép­állomás gépénél tartott ellenőrzés alkalmával a kellő felszerelések [megvoltak, a szükséges tűzrendészeti szabályok ibe voltak tartva. A legtöbb helyen azonban igen sok hiányosságot tapasztaltunk és mindezek a községi tanácsok, a gép­állomás vezetőségének és a cséplő­gép felelős vezetőknek a hanyagsá­gából, nemtörődömségéből szárma­zik. Ezek az elvtársak nem gondol­nak arra, hogy igen könnyen tűz­eset származhat, mellyel népgazda­ságunknak súlyos károk származ­hatnak, amit meg lehet előzni, ha az előírt rendelkezéseket betartják és az intézkedéseket időben meg­teszik. : i i ! . i "papról napra épül-szépül ha­zánk, emelkedik dolgozó népünk életszínvonala. Hazánk min­den becsületes dolgozója most n®gy feladat megvalósításán munkálko­dik: ötéves tervünk megvalósításán, a szocialista haza, megteremtésén. ,A tervfeladat nagyobb része még hátra van, noha felmérhetetlen, az az eredmény, amit a terv során 2 és fél év alatt idáig elértünk. Ön­tudatos, lelkes, odaadó munkára van szükség, hogy a még hátralévő fel­adatokat, az ötéves terv további fel­adatait teljesíthessük. Feladataink megvalósításának egyik igen fontos eszköze, a szemléltető agitáció­A szemléltető agitáció a politikai felvilágosító mankó, fontos eszközé. Segítségével a népnéiuelő szemlíllelö- en hídja alátámasztani mondani­valóját. Az agitációnak ez a for­mája rajzokkal, fényképekkel, kari­katúrával, grafikonnal, közvetlen és mindenki számára könnyen érthető formában fejezi ki azt, amit szóban vagy írásban sokszor csak hosszasan tudnánk megmagyarázni. Azon ke­resztül, bogy a, maga valóságában szemlélteti mondanivalóját, közvet­len és igen mély hatást gyakorol: egy futó pillantás is elegendő ah­hoz, hogy a találó rajz, a rövid, de kifejező felirat mélyen megmarad­jon emlékezetünkben, felkeltse ér­deklődésiünket és cselekvésre ösz­tönözzön. j^épgazdlaságuiik ötéves tervé­nek határidő előtti teljesí­tését szolgáló grafikonok, rajzok és karikatúrák akkor tölthetik b° fel­adatukat, ha a dolgozókban épp az adott időszak legfontosabb felada­taival kapcsolatban felkeltik a cse­lekvés vágyát, ha konkréten vital mutatnak, hogy mit is kell tenni. A szemléltető agiíációnak sok for­mája v-an. Bármelyiket is használ­juk üzemekben, építkezéseken, nagy segítséget ad a tervek teljesítésében, a munkafegyelem megszilárdításá­ban, a mozgalmak kiszélesítésében. Szatirikus rajzokkal, a hibák ki- pelle-ngérezéséve], vagy a tervtelje­sítésben, munka-versenyben, takaré­kossági mozgalomban élenihaladók népszerűsí 1 ésével elősegíthetjük döntő feladataink megvalósítását. A szemlétető agitáció számos formá­ját, használják már megyénk üze­meiben, építkezéseken, kezd mind­jobban a szemléltető agitáció a por lilikül felvilágosító munka szerves részéve válni. Számos üzemiben lát­hatjuk a feliratot- ,.'Ebben az üzem­ben szocialista munkaverseny fo- lyik“. Vagy éppen most az adott időszakban: „Vállalásaink túltelje- Siítésével, fokozott éberséggel harco­lunk Alkotmányunk megünneplé­séért“. Textilműveknél pl. a koreai műszak alatt hatalmas pla­kátok hirdették. ,,Koreai műszakot tartunkmajd egy még nagyobb felirat azt hirdeti: ,„Segítsd a sza­badságáért küzdő hős koreai nép harcát“. Itt megtudtuk elsősorban azt, hogy koreai műszak van az üzemben, másodszor felhívták a dol­gozók figyelmét a legnagyobb fel­adat megvalósítására: a vállalás túl­teljesítésére. A jelszavakat olyan helyre kell kifüggeszteni, ahol a legtöbb dol­gozó megfordul. A jelszavak a leg­fontosabb feladatokkal foglalkozza­nak, az ötéves tervvel, a munka­versennyel. Pártunk útmutatását hirdessék az ilyen feliratok. Üzemekben, műhe­lyekben, a jelszavakat közvetlen a gépek fölé, vagy a szekrények fölé helyezzük el. E -jelszavaknak kon­krétaknak kell lenniük, hogy a ter­melékenység emelésével, a minőség fokozásával, a sel-ejt -csökkentésével, anyiagtaferék ossággal, a munkafe­gyelem megszilárdításával, az au­gusztus 204 vállalások túlteljesi­az üzem dol­gozóit. Sok üzem van még megyénkben, ahol elhanyagolják a szemléltető agitációt, fíhol kopárak a falak, nem látni mozgósító erejű feliratokat. A barcsi Fűrészüzem bejáratánál ép­pen csak n vállalat nevét látni, de az -üzemen beiül is száraz statisz­tikai kimutatások jelzik a verseny eredményét. téglagyáraink többségében központi plakátokat látni, persze ez is fontos, mert a baleset­védelemre, sportra serkenti a dol­gozókat, minden esetre azért az üzem problémáit, feladatait hirdető plakátok, helyi konkrét események, propagálása is elősegíti az üzem munkáját a fegyelmezetlenség ellen- Hiba, hogy a munkafegyelem meg­sértői ellen nem lépnek fel még kellő szigorral, nem pellengérezik ki őket- Minden egyes üzemben, be le­het vezetni és alkalmazni azt a fel­iratot, hogy ,,M i vagyunk azok, okik ötéves tervünk teljesítését gátoljuk azzal, hogy a imái napon elkéstünk“- A felirat alá kell írni azoknak a dolgozóknak a neveit, akik elkéstek. Az üzem portása, kapusa, kísérje figyelemmel, ki hány percet késett és ezek szerint pontos időmeghatá­rozással írja ki né vüket. Ez a mód­szer elősegíti a munkafegyelem meg­szilárdítását. E célra külön szé- ' gyen táblákat is lelhet felállítani: „akik miatt szégyenkezni leéli“ cím­mel. ^z üzemi pártszervezet, a váí- Jalatvezetőség és a szakszer­vezet kövesse bányászvezetőink, nagyüzemeink vezetőinek példáját, akik levélben keresik fel a. fegye,1- mczetlen dolgozók (feleségeit, ebben a levélben megírják, hogy férje az­zal, hogy többször elkésett, nagy kárt okozott elsősorban népgazdasá­gunknak; de a csudád pénztárából is nagyobb összeget vont ki. Ki kell számítani, hány órát) késett a dolgo­zó, ez idő alatt mennyit csökkent a termelése, pénzben ez mennyit tesz ki, n-e-tn utolsó sorban fizeté­séből mennyi összeget vesztett el, emellett a, fizetett szabadságából le­vonnak, nem részesül szociális jut­tatásban stb. Megyénk üzemeiben ezt a módszert nem használják, pe­dig jelentősége igen nagy. Az üzemi faliújságoknak nagy sze­repe van, a munkaverseny népsze­rűsítésében. „Büszkeségeink“ című rovat közli a, dolgozók neveit, éjért teljesítményeit. Ahol arra mód van, fényképet kell készíteni a dolgo­zókról ez még nagyobb hatást kdit- A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat­nál mindjárt a bejáratnál láthatjuk a dolgozók fényképeit „akikre büsz­kék vagyunk“ címmel. A Kaposvári Magasépítő Vállalat ej-i-e a célra kü­lön létesített egy nyilvános falitáb­lát, melyet Kaposvár minden dol­gozóija láthat. Közük a versenyered­ményeket, vagy 20 dolgozóinak a fényképét. Hiba azonban, hogy van­nak olyanok is közöttük, akik azóta már eltávoztak a vállalattól, vagy éppen n&m az élen- halad bak. ^hol vannak külön üzemrészek ott az üzemrészek versenyét úgy is lehet népszerűsíteni, hogy a.z első helyezettet repülőgéppel, máso­dikat gyorsvonattal és így tovább, amelyik lemaradt azt. csigával, vagy gyalogos emberrel jelezni. A Textilmüveknél az A-B-C mű­szakok versenyét úgy szemléltetik, hogy az első helyezett büszkén fent ül a ló hátán, a második már gyen­gén fogja a gyeplőt, a harmadik pe­dig leesik a ló- hátáról. „Minden egyes túltelj es ítélt ,s>zázxclék, csctpás az im,perialisták fejére.1' Használ­ják fel üzemeinkben a szemléltető agitáció -minden fajtálját, ezzel se­gítjük elő az Alkotmány ünnepi verseny sikerét, ötéves tervünk meg­valósítását. G. S. A SZEMLÉLTETŐ AGITÁCIÓRÓL t-ésérö mozgósítsák Beadási lelezellségil teljesítésével a Hort eiási Reiter Jánosné bozsókepti dolgozó parasztasszony, beadási kötelezettsé­gét az 1952—53-as gazdasági évre búzából- 179 százalékra, árpából 100 százalékra, sertésbeadásból 504 szá­zalékra, baromfiból 100 százalékra teljesítette. Reiter Jánosné elmond­ja, hogy azért tette, mert megér­tette a párt és a kormány 1951 de­cember 2-án elhangzott határoza­tát. Tudja, hogy a jegy rendszer megszüntetése a -dolgozó parasztság részére sok előnyt jelent. Mindez mellett tudatában van annak, hogy a beadási kötelezettség teljesítésé­vel népünk államát és a béketábort erősíti. Hasonlóan nyilatkozik Rajz József Iászlómajori dolgozó paraszt, aki búzabeadási kötelezdttségét 226 százalékra teljesítette, árpából 160, vágómarhából 617 százalékot ért el, tej, baromfi köteiezettségét is 100 százalékra teljesítette.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom