Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-27 / 175. szám
épülő szocializmus Épülő kommunizmus — Á KALÁCS! KIKÖTŐBEN A DON MFNTT KALACS, az egykor jelentéktelen kisváros, a sztálini természet átalakít 6 terv megvalósulása nyomán, megujihodott.- Kalács először 1942 novemberében váll híressé. Itt Zárult össze a Szovjet Hadsereg gyűrűje, amely közrefogta & Sztálingrádot ostromló nőméi fasiszta csapatokat. A város főterén a történeti esemény megörökítésére obeliszket emeltek. A város történetének új korszaka 1948-ban kezdődik. Ez év tavaszán jelenteik meg Kalaicsiblan az első mér nökök, a Leninről elnevezett Volga - Don csatorna és az új városrész épületeinek tervezői. A mérnökök kijelölték az épülő gyárak számára a legmegfelelőbb helyet, megjelölték útvonalakat s kis piros zászlóka' helyeztek el azokon a területeken ahol ma már lakónegyedek, raktárak, kulturális és sportlétesítnié nyék emelkednek. Kalacs lett a kommunizmus első nagy építkezésé nek központja. Itt helyezték el a?- építkezés főigazgatóságát is. Nem naponként, hanem óránként növekedett a város. Határában gyártelepek nőttek, az utcákat aszfalttal bori tották, sokemeletes új házakat, iskolákat, klubokat, áruházakat építettek. Azután elkövetkezett az új Kalacs történetének legnevezetesebb napja 1952. június 9. Ezen a napon futott be a kalacs! kikötőbe a Volgáról íz első hajó. A félkörben emelt m-a - pis gáton sokszázan gyűltek össze. Lelkesen üdvözölték az első gőzöst. A KIKÖTÖ FELÉ vezető út a város új főútvonala. Egyik oldalán az utóbbi években épített házak sorakoznak, másik oldalán park húzódik, amelyből kilátás nyílik a kikötőre, az új, emberi kéz formálta tengerre. Az út forgalma napról- napra élénkehb. Nem csoda, hiszen Kalacs a Volga-Doni viziúl legnagyobb kikötőjének egyike. A kikötőből szétfutó sínpárok fölé három portáljaira vet árnyékot. Emelőkarjuk a magasba mered. A darukat a csatorna 13. számú zsilipjétől Szállították ide, hogy segédkezzenek a kikötő építésénél. A berendezés azután itt maradt, a kalacsi kikötő felszereléséhez tartozik, az új viziúlon érkező szállítmányokat rakja majd vagonokba. A vasúti pályától nem messze két ••aktár áll. Mindkettő 75 méter hosz- 5zú. Széles kapuik, melyeken at 3 tonnás tehergépkocsik is kényelmesen ki és be közlekedhetnek, sarkig nyitva állnak. Még távolabbra a parttól néhány új téglaépület látható: kikötőigazgatóság, garázs, gépjavító műhely és a rakodó- és gépkezelő munkások pihenőhelye és kultúrotihonia. A KiALAGSI KIKÖTŐ mély öbölben épült. Az öbölben iszapszivaty- tyú áll, szélesíti és mélyíti a kikötő medrét, hogy a nagy volgai gőzösök is befuthassanak a kalacsi kikötőbe. A révben a Gorkijból idészállí- töit úszó kikötő fémteste villantja felénk a napsugarakat. A kalacsi kikötő jelentősége rendkívül nagy. Itt fogják átrakni a volgai rakományokat vasútra és a Don felső folyásán közlekedő kisebb hajókra. A kikötőtől nem messze hatalmas gépjavító műhely épült. Amíg a kikötő épült, itt javították az építkezésben részvevő exkavátorokat, traktorokat és darukat. Uj gépek is készültek ebben az üzemben, amelyet már úgy terveztek, hogy a kikötő elkészülte után köny- nyen átalakíthassák hajójavító üzemmé. A kalacsi kikötő készen várja a Volga-Don viziutról érkező hajókat. NEMSOKÁIIA MEGINDUL a személyforgalom és akkor Kalácsnak közvetlen viziöSszeköttetése lesz Moszkvával. Sokezer kalacsi várja már azt a miapot, miikor felülhet a hajóra, amely az egykor jelentéktelen s ma oly virágzó Don-menti városból elviszi Moszkvába, a szovjet hazia szivébe. (Sts. Rugyehko cikke nyomén.) A Volga-Don közének és a nagy csatorna útvonalának hosszanti keresztmetszete A jól működő termelőszövetkezet a szövetkezeti gazdálkodás legjobb agitátora J^enggelorszúg lodzi vajdaságának egyik legújabb tenme- l&sss övétke zete Wiaczyn Gorng faluiban működik. Áprilisban alakult. A falu dolgozó parasztjai, élükön a párttag óikkal, elhatározták, hogy megalakítják az előkészítő bizottságot. Ez még januáriban történi. Kezdetben igen sok volt a nehézség. Kevesen jelentkeztek, a szövetkezetbe. A dolgozó parasztok többsége ugyan nem volt a szövetkezet ellen, de egyelőre várakozó álláspontra helyezkedett. Ezek figyelték, hagg mit csinál Stepien, a bíró, hiszen ő a falu első embere és hozzá még párttag is. Stepien hivatalosan úgy tett, mintha támogatná az előkészítő bizottságot, suba alatt azonban megjegyzéseket teff \a szövetkezetre, gúnyolta a szövetkezet alakításéra készülő pamsztolzat. Üzepmßi n?:m maradtak titokban és a párttagok , csakhamar, javasolták, hogy zárják ki Stepiént a pártból. A taggyűlésen ez meg is történt. Ugyanakkor négy tagjelölt felvételi kérelmét is tárgyalták. Edward Maciejezak, Golem Jaskulska és Sdslowska dolgozó parasztok úgy érezték, hogy a szocializmus építőinek élcsapatára r van a helyük. Egyetlen furfango. ellenség helyére négy becsületes dől gonó paraszt került. Ez már eggma gában is nagy lépéssel vitte előr, a szövetkezet megalakításával ügyét■ Nehézség azonban még bővet akadt. A taggyűlés után gyampodoi a jelentkezők szúrna, de később töib ben elmanadoritak. A kulákok léptet működésbe. Aránylag könnyű dől guk volt a kulákoknak. A falu dől go<zó parasztjai még nem tudták hogy voltaképpen hogyan is műkő dik egy termelőszövetkezet, így mgg lehetőségük volt a rosszindulatú mende-mondáknak- Az egyik szer- vezöbizottS'ági ülésen elhatározták, hogy ellátogatnak egy már működő t erene I ő szöv e (kezeibe. faluból tizenöt dolgozó paraszt indult útnak, hogy meglátogassa az opiesird 'termelőszövetkezetet. Szándékosan erre a terme- 'őszövetkeaetne esett a választás, gg részt azért, mert közel fekszik, másrészt mert ez a ‘falu nem is olyan régen még igen elmaradott volt és a Wiaczyn Gomyidk kivén- ■siak voltak, ki lehet-e fejleszteni a tzövetlceaéti gazdálkodást egy ilyen lmaradt faluban is. A látogdtáson részvevő parasztok visszatérésük után beszámoltak a át Ottókról. Sokan gyűllek Össze, how meghallgassák, miképpen mü- ’cödik egy igazi termelő szövetkezel és hogyan alakítja át a falut. Először JaskursM beszélt- Elmondta, hogy a szövetkezeiben a múlt évi jövedelemelosztásikor 31 zloty jutott yy-egy munkaegységre, de az- idén nég ennél is többre számítanak. 1 szövetkezetnek nincs túlsók földije, ezért nagymértékben, kifejleszti ■t konyhaikertészetet. Ez persze s<ok . munkáival jár, de megéri. Amikor megalakult a termelőszövetkezet, levés gazdasági épülettel rendelke- eit. Nem is volt erre szükség, hisz dig volt állatállománya. Áfa már cet szép istállója, van, sok tehén, i sertések pedig már alig férnék j a nemrég épített ólakban. A hallgatók kicsit hitetlenkedve sóválták a fejüket, majd valaki megszólalt: — Jó, jó, ezt elhiszem, de vólta- ok-e valakinek a lakásában? — Természetesen — volt a válasz. — Mindenkinek a háza tele vén zsákokkal. Mindenhol rengeteg a liszt, a krumpli, meg a sok minden más. „kirándulás‘‘ részvevőinek elbeszélése három napig izgalomban tartotta a falut. Minduntalan újabb és újabb részletkérdés sek merültek fel. Végül 13 taggal, 61 hektárnyi földön megalakult a 'ermelöszövetkezct. Elnöknek Jas- kulskit választották. Ekkor sem volt könnyű a dolguk. A földet még nem tag ásították, lassan haladt előre a munkaegységek megállapítása is, védekezniük kellett az ellenség támadásaival sz&mben. A tavaszi mezőgazdasági munkákban csaknem valamennyien résztvettek. Amikor sok volt a munka, a nők is kivonultak. A környéken elsőnek fejezték be a kalászosok vetését. Egy hónap sem telt el és máris jelentkezett Sparlo, aki nem is olyan régen még hallani sem •akart a szövetkezeti gazdálkodásról és kérte, vegyék fel őt is a tagok közé. környéken nem ez az egyetlen termelőszövetkezet, amely megalakulását jórészt annak köszönheti, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok megismeikedhát- téh a termelőszövetkezeti munkával és eredményeivel. Éppen ezért a lodzi vajdaságban elhatározták, hogy megszervezik és rendszeressé teszik az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok látogatását a termelőszövetkezetekbe. Lehetővé teszik azt is, hogy a dolgozó parasztok jelen lehessenek a termelőszövetkezetek közgyűlésein, amikor elosztják majd a jövedelmet, mert nem kétséges, hogy egy jól működő termelőszövetkezet a legjobb agitátor a szövetkezeti gondolat mellett. leik oiforscséplési módszerének alkalmazása a Román Répkázláisaságáan ^ munkatermelékenység emelése és a cséplés idejének lerövidítése ériekében a Szovjetunióban széleskörűen alkalmazzák a haladó munkamódszereket, mint például <két cséplőgép meghajtása egy traktorral, valamint a kétmű- szalcos cséplés. Az a törekvés, hogy a munka helyes megszervezésével teljesen kihasználják a cséplőgép, a traktor, illetve a gőz gép teljesítőképességét. Nyikoláj Bredjuk szovjet sztahanovista cséplőgépész módszerét már a cséplőgépészek ezrei alkal mázzák nemcsak a Szovjetunióban, hanem a népi demokratikus országokban is. A Román Népköztársaságban először a múlt év nyarán alkalmazták B:edjuk gyorscsép- lési módszerét. Culea Gheorghe, a hágyieni gép állomás traktoristája csépelt elsőnek Bredjuk módszere szerint, mégpedig a JJalomita-tartományi Vladeni községbeli ,.Lenin útja" kollektiv gazdaság szérűin. Culea Gheorgha a MÁV-tfpusú 1350 mm dobszélességű, IAR-traktor- ral meghajtott cséplőgéppel dolgozott és 8 óra alatt 210 mázsa búzát csépelt el. Ugyancsak Bredjuk módszerével csépeltek a nagykárolyi rajonban lévő Börvely község kollektív gazdaságában is, ahol 12 óra alatt átlagosan 320 mázsa gabonát csépeltek az előirányzott 174 mázsa helyett. ^z elért eredmények teljesen meggyőzték a romániai cséplőgépészeket a Bredjuk óraütemterv szerinti, kétműszakos gyorscséplési módszerének nagy előnyeiről és széleskörű alkalmazásának szükségességéről. Ennek tulajdonítható, hogy ebben az évben már úgyszólván mindenütt Bredjuk módszere szerint szervezték meg a romániai cséplőgépészek a gyorscséplést. Legelőször is a felére csökkentették a szalmarázó léceit, hogy ne torlódjék fel a szalma. A MÁV-típusú 1350 milliméter dobszélességű cséplőgépeknél nem szereltek le a szalmarázó léceiből. A felvonó sebességét kisebb szíjtárcsa alkalmazásával meggyorsították, hogy a kanalak győzzék a lényegesen nagyobb mennyiségű magvak szállítását. A pelyvát kifúvó alsó szelelő forgási sebességét a szükségeshez mérten 10— 15 százalékkal növelték. A cséplőgép két oldalához a dobmagasságban egy-egy másíél- kétméter széles, három és félméter hosszú emelvényt állítanak a kévedobók részére. Az asztagokat úgy rakják, hogy a cséplőgép karzatának kinyitása után egyszinten legyen az emelvény a cséplőgép karzatával. Ez a cséplés folyamatosságának egyik biztosítéka. Különös gondot fordítanak arra, hogy a cséplés megkezdé se előtt megmagyarázzák minden dolgozónak a felada tát. Megszervezik a szérűk tűzbiztonságát és az állandó őrségei, hogy megelőzzék a falusi osztáiyellen- ség: a kulákság aljas próbálkozásait, ^ folyamatos munka biztosítására az első műszakot a következő módon szervezik meg: 4 etetőj 4 segédetető, illetve 'kéveteregető, 4 kévevágó; az etetőket, segédetetőket és a kötélvágó lányokat óránként váltogatják. A kévevágó lányok a cséplőgép mellé épített emelvényen állnak. Jobb oldalról és bal oldalró! négy—négy kévehányó dolgozik. Négy ember a szalmát hordja, kettő a pelyvát gereblyélí, két ember a törek- és pelyvavontató állatokat vezeti. Hat ember a szalma kazalozását végzi, két ember zsákol, tíz ember végzi a szekerek le- és felrakodását, egy ember a mérleget kezeli. Ezenkívül van egy gépész és egy segédgépész. Az óraütemterv szerinti munka megköveteli, hogy minden órában ellenőrizzék a kícsé- pelí gabona mennyiségét. Ha olyan cséplőgéppel dolgoznak, amely egy óra alatt 1680 kévét csépel ki, s egy kéve 16 kg gabonát ad, akkor az óraütemtervben egy—egy órára 2688 kg gabonát lehet előirányozni. Ehhez ameny- nyiséghez viszonyítják óráról— órára a kicsépelt mennyiséget. ^z első váltás 6 óra 30 perc kor kezdi meg a munkát: 12—1-ig ebédszünet, gépkarban tartás. 1 órától ismét cséplés 7 óráig. A második váltás megszervezése az elsőhöz hasonlóan történik, azzal a különbséggel, hogy éjszaka 11 órától 12-ig pihenőt tartanak. Ekkor végzi a gépész a gépkarbantartást is. Az éjszakai váltás 5 óra 30 percig dolgozik. A gépkarbantartás 5 óra 30 perctől 6 óra 30 percig történik. A községi néptanácsok minden erejükkel arra törekednek, hogy a szérűk helyes megszervezésével biztosítsák a folyamatos cséplést. Minthogy a dolgozók kenyeréért folytatott harc fokozott éberséget kíván, minden intézkedés megtörtént, hogy csírájában elfojtsák a falusi osztályellenség: a kulákság aljas mesterkedéseit. A magnak hagyott évelő füvek betakarítása a Szovjetunióban A Szovjetunióban nagy gondot fordítanak a magnak hagyott évelő füvet betakarítására, is, mert a ter- m'észe t á t al a kit ú s sztálini tervének teljesítése szempontjából a.z érvelő füvek magva! különös értéket jelentenek. A magnak hagyott .évelő füvek betakarítását ma már a, legtöbb kolhozban és szovhozbam kombájnnal végzik; ez a legkevésbbé munkaigényes, ugyanakkor gyorsan elvégezhető, tehát időnyereséget jelent, a veszteségeket pedig a minimumra csökkenti. Használnak egyszerű termésbetakarító gépeket is; ilyenek például a marokrakó és a kézilosod- rású aratógépek. Fűkaszálógéppel csak abban az esetben takarítják be a maglóherét, ha a gépre különleges gyüjtőasz-talt szerelnek. A magnak hagyott évelő füvek területsziakaszait a termés betakarítása után gondosan átgereblyézik' és az összegyűjtött növényekét a mezőről elszállítják. Amikor a termés betakarítását megszervezik, a herefejtést, illetve a cséplést nem szabad halogatni, mert minden halogatás veszteséget okoz. ;A kombájnok e sáp 1 őif e 1 sze re lés e tökéletesen kícsépe]i ,a magmák hagyott növényeket. Ha közönséges cséplőgéppel végzik a maglóhere csépiését, a magvaknak legfeljebb egyharmada csépelődik ki s ezért a magvakat len- és 1 óh e r ef ej tógéppé 1 kell kidörzsölni a gubából. Nagyon fontos, hogy ,ai cséplést, a kidörzsölést és a miagviak tisztítását megszakítás nélkül, folyamatosan végezzék el. A vetőmagvak tisztítása először szelelőrostákon, azután osztályozógépeken s amennyiben még szükséges, ,,arain.ka“-osztályozógépen történik. (K. P. Obolyemzkij cikke nyo- mán.)
