Somogyi Néplap, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-17 / 140. szám

KEDD, 1952 JUNIUS 17. SOMOGYI NÉPLAP 3 ..A DÉLSZLÁV DOLGOZÓK HŰEK A SZÓ VJ EV UNIÓHOZ. PÁRTLAKHOZ, A NÉPI DEMOKRÁCIÁHOZ" Délszláv községek vezetőinek értekezlete Lakácsán lő-én. vasárnap délelőtt a barcsi járás délszláv községeinek vezetői jöttek össze a lukacsai kultúrott- ,honiban, hogy megbeszéljék a dél­szláv dolgozók között végzett politi­kai munkát s azokat a feladatokat, amelyek a délszláv községek dolgo­zói előtt állnak, Tito fasiszta rend­szere és belső .ügynökei a klerikális reakció és egyéb ellenséges elemek, leleplezésében. A megbeszélésen V Központi Vezetőség titkársága két évvel ezelőtt bozott határozatot a ..délszláv dolgozók között végzen­dő politikai munkáról. Ez a hatá­rozat két iokéndést vet fel. 1. Hogy helytelenül a .pártbizott­ságok, pártvezetőségek, vezetők ré­széről indokolatlan bizalmatlanság van a délszláv dolgozók Jelé. Több helyen nacionalista megnyilvánulá­sok voltak, különösen a fegyveres erők részéről. 2. Mint feladatot állította elénk, hagy még kell törni a délszláv nőin zet'i egység demagógiáját, amit « kuUíkok és egyéb ellenséges elemek terjesztetnek, álcázva ezzel az osz- I ály ellent éteket, azt, hogy a dél­szlávok közt is vannak kulákok. Hogy a délszláv kulákok elleni; harcot vigyük a párt. .politiká ja sze-j I int. Tdhát a délszláv dolgozók közt is érvényesítsük .pártunk parasztpo­litikáját. Hogy szüntessük meg a .fegyveres epük túlkapásait, nacionalista meg­nyilvánulásokat, számoljuk fel ni délszlávok nemzeti félelmét. Ha visszatekintünk az elmúlt kél esztendőre, megállapíthatjuk, hogy komoly elölehaladást értünk el a délszláv dolgozók közt' vétgzett ,poli­tikai munkában, különösen az utol­só esztendőben. Mik az előrehaladás okai? "I Objektiv okai, népi demo­-*-• kráciánk elért, hatalmas eredményei. Hazánk az .elmaradott mezőgaz­dasági országiról ipari országgá vált. ,Az ötéves terviünk teljesítése nyomán országunk gyors ütemben fejlődik. Minden ő napban egy, új gyúr épül jeli, aminek termelése a dolgozd népünk szükségleten elé­gíti ki. A gyárakban traktor, eke, műtrágya, textil, .cipő és egyéb iparcikk készül. .Erőműveket épí­tünk, duzzasztó gátakat, amelyek villanyáramot adnak a falunak és sokezßr hold földet öntöznek. Az elmúlt évben újabb 31 ezer hold öntözését kezdtük meg. Az ötéves terv végére az öntözéssel 370 ezer holdról űzzük el az aszályt. Somogy megyében a hatalmas kiterjedésű Nagyberek lapos terüle­teit lecsapoltuk bőséges termő­földdé alakítottuk át. A mezőgazda­ság az eimult émben több, mint 3000 traktort, 1250 kévekötő arató­gépet, 850 cséplőgépet kapart. De minden községnek eddig is sokat adott már az ötéves terv. Kultúnhá- za*. gépállomást, villanyt és több iparcikket. Nemcsak Kastélyosdom- bónak van gyönyörű .kiiltúrot'thona. hanem megyénkben 1?1 kuhúrott- hont építettünk, közöttük Kálmán- esán, flolhón, Potonvban, Babócsán, Csurgón, Berzencén, Gyékényesen, Zákánytelepen, stb. Szentborbás községben telefont, mélyfúrású kútat kaptak és rövide­sen bevezetik a villanyt, s az ötéves t*tro keretében megépül a lakácsai kávésát is. Tótu.jfnlu ugyanezeket megkapia, s rövidesen kuUúrottlhont, mozit is kap a község. Lakócsa kultúrotthont, mozit, könyvtárat, vásárt, hidat, napközi- otthont és ovódát kapott. Most fúr­ják náluk a kutat és .vezetik a vil­lanyt is. 2 Az előrehaladás másik oka, “• hogy pártszervezeteink, pártbizottságaink rendszeresen fog­lalkoznak a délszláv dolgozók kér­déseivel. A járási pártbizottság és a Megyei Pártbizottság közvetlen segítséget ad délszláv községeinknek a helyi ki­szállásokkal, speciális előadásokkal, a vezetők munkájának megjabítá­részt vettek Lakócsa, Darány, Kas- télyosdombó, iSzentbonbás, Drávata- uiási, Drávagárdony, Tótujfalu és Polony tanácselnökei, béke ti (kárai, MNiDSZ ügyvezetői és a pártszerve­zetek vezetőségeinek egy-egy tagja. Az értekezleten a beszédet Szántó József elvtárs a Megyei Pártbizott­ság ágit. prop, osztály vezető he­lyettese tartotta. savai. A politikai oktatás ’ kiszéle­sítésével, délszláv párttagok ipártis- ko'.ai oktatásával. Az előrehaladás oka. Nem utolsó sorban a délszláv községek vezetői­nek, az elvtársak jó munkájának, a politikai munka megjavításának tudható be. Miben mérhetők le az elmúlt évek eredményei A délszláv nemzeti egység demagógiáján rést ütöttünk. Lelepleztük a dolgozók előtt a ku­lákok e hamis, kártevő demagógiá­ját, ,s már kevés dolgozó kivételé­vel elítélik a kulákokat, Tito ügy­nökeit, akik csak hátráltatták a falu előmenetelét, ezek akarják, hogy Tito Magyarországra jöjjön, hogy ök dirigálhassanak nálunk is, úgy mint barátaik Jugoszláviában. 2 A dolgozók ma már nem .félnek bevallani, hogy ők délszlávok. Tanácsüléseken felszó­lalnak, kultúrelőadásokat tartanak délszláv nyelven. Szentborbáson, Tótujfaluíbun potonyban az iskolá­ban. délszláv nyelvű oktatás folyik. Lakácsán pedig bátran felvetették és kérték, a délszláv nyelvű taní­tót, amit az új oktatási évadban meg is kapnak. A délszláv dolgozók többsé­* ge bű a Szovjetunióhoz, pártunkhoz, a népi demokráciához, ez .'megmutatkozik a termelésben és az állammal szembeni kötelezett­ségek teljesítésében, a tszcs erősíté­séljen. Az elért eredmények mellett azonban még komoly fogyatékosságok is vannak 1 Községi vezetőknél még * egyes helyeken van bizal­matlanság a délszláv dolgozókkal szemben. Az ilyen bizalmatlanságot fel kell számolni., legyünk éberek, de ne bizalmatlanok. 2 Az agitáció! egyoldalúsága. Nem ismertetik a béketábor óriási erejét, adatokon keresztül nem ismertetik Sztálin elvtárs leg utóbbi nyilatkozatát, hogy a háború nines közelebb, mint 2—3 évvel ezelőtt volt, — nem használtuk fel eléggé az agitációs munkában. ,Az entiberekben itt a halár men­tén van bizonyos félelem érzés, egy esetleges titóisla támadástól, melyet nem használtunk fel arra, hogy a Tito fasizmus leleplezésével, meg- gyűlölletéséveL a béketábor erejé­nek tudatosításával, az ellenség el­leni elszántsággal, gyűlöletté alaki tot tünk volna. Az ellenség befolyása, a dolgozók .félelme, az ^agitációnk gyengesége mutatkozik még abban is, hogy pl. Szentborbás községiben a .politikai miunk'a .passzív. A pártszervezet hosszú időn keresztül ídan tartatta imieg a párt napokat és a népnevelő értekezleteket, vagy Tót újfaluban és Lakótcsán az MN.DiSZ úgyszólván nem is működik, az asszonyok a klerikális reakció befolyása alatt •állnak. Az ellenség az agitáció gyengesé gét, az osztályharc elkenését, min­dé niüt l kihasználja ezért ha valahol Ti tóék provokációkat követnek el, szinte pillanatok alatt terjednek ■el rémíti”i eik. S az elvtársak nem mindiSnült folytatják ellenük a kö- iuetkezelés harcot. Miből adódnak ezek a hiányos­ságok? Egyrészt abból, hogy túlbecsül jiik eddigi eredményeinket, megelé­gedettség van a munkánkban. Másrészt a hiányosságokat lebe­csüljük. Nem eJéyyé értékelik, elem­zik az egyes eseményeket elvtár­saink. S ebből adódóan nem hatá­rozzák meg az újabb intézkedéseket. Feladataink, hogy tovább javít­suk, a délszláv dolgozók közötti politikai munkát, magabiztossá, el­szánttá legyük őket a békéért folyó harcban. Tovább neveljük a Szov­jetunió, a párt és Rákosi elvtárs szeretőiére őket. Meg kell javítani az agitációs munkát Agitációnk központi kérdése le­gyen a béketábor növekvő erejének tudatosítása, a nemzetközi esemé­nyek, konkrét tények, adatok alap­ján. Hogy az agitáció ne csak általá­nos legyen, feli ellenül szükséges, hogy elsősorban a vezetők, de min­den népnevelő is használja munkií- jához a Szabad Népet, Somogyi Nép­lapot, a Béketanács, a Megyei Párt­bizottság brosúráit, a népnevelő füzeteket, ezekből állítsa össze agi- táeiójához a konkret tényeket, ami­vel meggyőzően tud agitálni. A Tit'ót leleplező agitációt is to­vább kell fokozni, meg kell mu­tatni gyengeségüket, hogy ma már csak a legvadabb fasiszta terrorral képesek ideig-óráig fent tartani .ha­talmukat. Míg Jugoszláviában ül­dözik a nemzetiségieket, addig ná­lunk népi demokráciánk Alkotmá­nya biztosíija számukra a szabadsá­got, a saját anyanyelvien való okta­tás, a, nemzeti kultúrájának ápolási lehetőségei. Biztosítja, hogy egyenlő jogú állampolgára legyen népi de­in okra ciá nk nők. Népi demokráciánk Alkotmánya 53 'paragrafusának első pontja ki ni ndja, hogy: „A Magyar Népköz­társaság a szabadságjogokat 11 terü­letén lakó minden dolgozó számára biztosítja“. A 49. paragrafus harmadik pont­ja kimondja: ,.A Mrgyar Népköztár­saság a területén élő minden nem­zetiség számára biztosítja az anya­nyelvén való oktatásnak és nem­zeti kultúrája ápolásávák lehetősé’- gét.“ Hogy alkotmányunk nemcsak pa- pírjogokat ad, ezt bizonyítja a dél­szláv községek dolgozóinak helyze­te. A délszláv dolgozóknak ország­gyűlési képviselőjük van, Horváth Vince. A lakácsai tanácselnök, Kádás Mi­hály elvtárs délszláv dolgozó — a tó híjifalusi párttitkár Balatoni Ven­del elvtárs délszláv dolgozó. Dél­szláv dolgozóknak ugyan olyan jo­gai és kötelességei vannak, mint a (magyar., vagy más nemzetiségi dol­gozóknak népi demokráciánkban. Dolga zóink ma már jól látják azt, az óriási különbséget, gmi felszaba­dult országunk és a fasiszta Titó- klikk állal elárult Jugoszláviában van. Ezért arra törekednek, hogy tovább erősítsék népköztársaságun­kat, eleget tegyenek az állammal szembeni kötelezettségeiknek. Lakócsa község dolgozó paraszt­jai már becsülettel teljesítették fél­évi hízottsertés és baromfibeadási kötelezettségeiket, tojásbeadásukat is 115 százalékra teljesítették. Az elvtársak mind felelős vezetői állásban vannak, át kell, hogy érez­zék ennek jelentőségét, tovább kell javítani munkájukat, meg kell szi­lárdítani a helyi vezetést. Meg kell tanítani helyileg konkrétizálni az eredményeket, főként pedig gyorsan .reagálni kell a helyi eredményekre, értékelni az ellenség támadását és nemcsak tudomásul venni őket, ha­nem intézkedni is kell. Az eredményeik eléréséhez jó ■munkamódszerek Isiiének. Ezek közül különösen a csoportos agitá­ció módszerét szeretném kiemelni. Kisgyűlések, az tarafásnál, cséplés- nél, ebédszünetben mozgósító röp- gvülések, ujsá'güa.pok felolvasása, Fel kell használni a kultúragilá- •ciót. mely eredményesén mozgósít. 'Azonban az egyik legdöntőbb módszerről, a vezetők példamutatá­sáról sose feledkezzenek meg. Az elvtársak mind vezető emberek, pél­damutatásukkal, új intézkedésekkel, 'iné:; nagyobb biztonsággal, az el­lenség eíleni következetes harccal sorakoztassák fel községeik dolgo­zóit az elöltünk álló feladatok gyors Szántó József elvtárs beszéde végrehajtására, a békéért \fohjp harcban való helytállásra — fejez­te 'be beszédét Szántó elvtárs. Szántó elvtárs beszéde után egy­másután szólaltak fel az értekezlet részvevői. BORBÁS JÓZSEFNÉ a babócsai MNDSZ titkára, ígéretet leit, hogy — bár kevesen vannak még a szervezetiben, — a jövőben jobb munkát fognak végezni. BORBÁS FERENC elvlárs Darány község tanácsel­nöke hozzászólásában az ar-atás- csíiplési munkák előkészületeiről, beszélt és a község dolgozóinak ne­vében versenyre hívta ki a járás •valamennyi községét az aratás, cséplés és bt'hordas határidő előtti befejezése, egyben az 1952—53 évi begyűjtés túlteljesítésére, párosve.r- sonyre pedig Istvámii község dolgo­zóit hívta k;. KOVÁCSOVICS ISTVÁN lakácsai délszláv dolgozó paraszt felszólalásában elmondotta, hogy szereti a pártot, mert neki a népi demokrácia sokat adott, a fia Pes­ten kollégiumban tanul, ezt úgy há­lálja meg. hogy ezentúl is mindig élenjár az állammal szembeni köte­lezel iség teljesítésében. HUBER VILMOS elvtárs a lakócsai tszcs tagja arról számolt be, hogy az aratási és cséplési brigádok náluk készenlét­ben állnak, a munkára. LÉGRÁDI ISTVÁN lakócsai délszláv ifiaital elmondta, hogy csak két napja érkezett haza a pécsi főiskoláról. A délszláv kérdés fontos kérdés — mondotta — s a délszláv dolgozók nevelésének mo­torja a pártszervezet és a DISZ. A nacionalizmus mérge egyre jobban eltávolodik, de még jobban kell fo­kozni a népnevelő munkát, hogy a dolgozók lássák, hogy a párt mit biztosít a nemzetiségek számára. Ezután .arról beszélt, hogy széip fej­lődésié nézhet vissza a délszláv kul­túra. ..Nem vagyunk egy nemzetnél sem alábbvalók“ — idézte a költő szavait. Nálunk a népi demokráciá­ban minden ember egyforma. Ezu tán saját példájára keresztül inon dolta el, hogy .a délszláv fiatalok­nak is milyen megbecsülésben van részük, ő saját maga az ellátáson kívül 430 forint ösztöndíjat' kapott az államtól. SlSZLER ELVTÁRS a járási tanács elnöke elmondotta, hogy .a délszláv dolgozók az állam­mal szembeni kötelezettség: telje­sítésével igyekeznek visszahálálni azokat az előnyöket, melyeket! a népi demokrácia nyújt számukra. BALATONI VENDEL elvlárs Tólujlfalu páirttilkára közsé­ge dolgozói nevében elfogadta a darányiak versenykihívását, elmon­dotta, hogy aiz ősziár,pa aratását a község eddig 90 százalékra befe­jezte, megszervezték, hogy közös szérűiben csépelnek, mert meglátták annak előnyét, márt az alapja lesz, hogy előbb tudják teljesíteni állam­mal szembeni kötelezettségüket, így meg fogják nyerni a versenyt, nem utolsó sorban jobban tudják biztosítani a vízellátást. A tszcs dol­gozói és az egyéni gazdák is meg­ígérték, hogy .a géptől viszik be a gabonát a raktárba. FÜLÖP JÁNOS elvtárs Szentborbás község párttit­kára elfogadta Szántó elvtá.rs bírá­latát, elmondotta, hogy a hibán már változtattak, mert megjavították a népnevelő munkát. A szentborbási dolgozók ezt az aratást békearatás­nak tekintik — mondotta. Titóék akik irigy ük a mi szép termésünket, biztosan igyekeznek gátolni mun­kánkat, ezért megszerveztük a tűz­védelmet, a figyelőszolgálatot és a zsákokat is összeadtuk, hogy a gép­től egyszerre a .raktárba vihessük tartozásunkat. Tavaly Szenlborbás első lett az aratásban, most is ezért harcolunk. ANDRÁS JÓZSEF elvtárs a drávagárdonyi tanácsel­nök elmondta, hogy az idei begyűj­tés főleg a tanácsok jő munkáján múlik, majd a délszláv dolgozók megváltozott életéről beszélt, végül elfogadta a darányiak versenykihí­vását. A felszólalások után Szántó elv- iára értékelte az értekezleiet. El­mondotta, hogy a délszláv dolgozók hűsége a népi demokráciáihoz meg- mutalkozik az állammal szembeni kötelezettség teljesítésében, s mind abban, amiről az érlekezleten az elvtá.rsak beszámoltak. Hiányossága az volt az értekezletnek, hogv a délszláv dolgozók közli politikai munkáról kevesebb szó esett, holott ez lett volna az értekezlet egyik f «feladat a. Az itt részvevő elvtársiaknak kell még fokozottabban nevelni a dél­szláv dolgozókat a párt, a haza iránti szereteti e, p békéért vívott harcra — ifejezta be összefoglalóját Szántó elvtárs. Közös nyelvet keresnek .4: utóbbi időiben az amerikai és angol folyóiratok többek között ka­tonai folyóiratok hasábjain is több nyelvészeti problémákkal foglalkozó cikk jelent meg (fordításiak kérdése, az egyes nyelvek összehasonlító jel­lemzése, stb.). E váratlan érdeklő­dés egyáltalán nem tudományos. Csupán azzal a meddő vitával kap­csolatos*, amely a hírhedi „európai hadsereg“ közös nyelvének kérdésé­ben folyt. .4 Pentagon szívesen kény zerítené a- ,,európai Jiadsereget‘‘ arra, hogy angolul beszéljen, annál is inkább, minthogy amerikai parancsnoktól kell kapnia a parancsokat és ame­rikai érdekéjéért kell ,harcolnia. A: angol nyelv ‘megtanulására azonban csuk a, imiorsihallizált minisztereket és tábomokokokat lehet rábírni, akik hozzászoktak i már, hogy Washingtonból a,dják fel nekik a leckét. Ami az egyszerű franciákat olaszokat, németeket, belgákat és hollandokat illeti, őket nem lehet arra kényszeríteni, hogy eladják anyanyelvűket. Angol nyelvhaszná­latuk egyelőre csak a kötelező, igen eltierjeidit felhívásra szorítkozik — „Yankee, go home!“ Ettől vissz­hangzik moist egész Nyngal-Európa. Természetes azonban, hogy ilymó- don nem lehet biztosítani a Penta­gon által remélt együtt működést az „európai hadseregen“ belül. Nemrég az „Army Oualerlyf‘ cí­mű angol katonai folyóirat igyeke­zett kivezetni a Pentagon „nyelvé­szeit“ a zsákutcából. Szerkesztői már elére elvetik azt a gondolatot, hogy az amerikai katonmi vezető­ség valamelyik európii nyelvet ve­gye át az ,,európai hadsereg“ ré­szére. A folyóirat megállapítja, hógy minden nemzeti nyelv túlságosan nehéz ahhoz, hogy aZ átlagos kato­nai észszerű idő tart am alatt elsajá­títhassa, azért ajánl egy mentőnyel­vet, az eszperantót. Az „Armii Ouarteijy“ véleménye szerint ennek a mesterségesen elő­állított kozmopolita zs*argonnak több lényeges előnye is van a nem­zeti nyelvekkel szemben. Amint a folyóirat megállapítja az eszperan­tót ,,az is könnyen elsajátíthatja, aki valamilyen szerencsétlenség folytán nem nyerhetett, oktatást“ könnyen tanulják a színes fajták, emellett pedig elősegíti a nemzeti méltóság élezésének kiirtását, az ,.európai hadsereg“ katonáiból. Ez utóbibi gondolat az angol folyóirat­ban csupán a sorok közt oln>asható ki, de az amerikai sajtóorgánumok nyíltan kimondják. Az óceántól! ..Past Dis hatch“ nemrég egészen parancsoló hangon írt ajröl, hogy ,,a lisztek .és a katonákba bele kell oltani: elsősorban az európaiak és csak azután valamely ország állam­polgárai.“ Ezek az újabb tervek azonban ne­vezetesen, hogg az eszperantót az Egyesült Államok által összetáko­landó „európai-hadsereg“ közös nyel­vévé tegyék, aligha könnyíti mfig az imperialisilák számára az ayresz- szió kit őbbantását. Európa békesze- retö népeinek nincs és nem is lesz közös nyelve a háborús gyűjtöget tókkal, r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom