Somogyi Néplap, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-29 / 124. szám

A Fémgyiijíő Hónap még 3 nap! Most add le a hulladékot? A torvaji pártszervezet munkájáról Az alapszervezetek munkája tü­körképe annak, hogy hogyan dol­gozik az alapszervezetek vezetősé­ge. Az alapszervezetek vezetősé­gének munkájától függ az alap­szervezetek erősödése, a párttag­ság politikai eszmei színvonalának fejlődése és nem utolsó sorban mé­lyül a pártszervezetek befolyása a tömegekre. Ez nem kis feladatot ró az alapszervezetek vezetőségei­re. De hogy a feladatokat a veze­tőségek végre tudják hajtani, en nek egyik alapja az alapszerveze­tek vezetőségi üléseinek rendsze­res megtartása. A vezetőségi ülé­sek hivatottak arra, hogy a veze­tőség minden egyes tagja beszá­moljon a végzett munkájáról és a vezetőségi tagok közösen megbe­széljék az alapszervezet végzett munkáját, annak hiányosságait 'és megjelölik az alapszervezet előtt álló feladatok végrehajtásának módját. Megyénk pártal’apszervezetei többhelyütt rendszeresen tartják a vezetőségi üléseket, elmondható ez a torvaji községi alapszervezetre is. Itt rendszeresen beszámolnak a vezetőség tagjai a munkájukról megbeszélik a párt előtt álló fel adatokat. Pl. a legutolsó vezető­ségi ülésen megbeszélték a nö­vényápolás állását, az aratás, cséplés előkészítésének kérdését, valamint a begyűjtés kérdését is. Egyben megszabták a tennivalókat a ifeladatok elvégzése érdekében. Azonban mindemellett a veze­tőségi üléseket, de még a taggyű­léseket sem lehet olyannak mon­dani, amelyek komoly lendítő! len­nének annak, hogy a párttagság aktívabban bekapcsolódjon az alapszervezet előtt álló feladat végrehajtásába. Ez abból ered, hogy a községi alapszervezet és az ott működő tszcs üzemi alapszer vezete közösen tartják a vezető­ségi üléseket, de a taggyűléseket is. Helyes, ha két szervezet szorosan együttműködik de az együttműködésnek az a for­mája helytelen azért, mert ez az ,.együttműködés" mindkét alap­szervezet munkájának rovására megy azáltal, hogy a vezetőségi üléseken, vagy a taggyűléseken minden esetben csak az egyik alapszervezet problémáit tudják megbeszélni, megvitatni. A gyűlé­sek ilyen helytelen formában való megtartásának máris mutatkoznak kihatásai, pl. a községi alapszer­vezetnél ez megmutatkozik ab­ban, hogy egyáltalán nincs nép nevelő munka. A népnevelő mun­kának n^gy szerepe van abban, hogy pl. a községben hogyan fo­lyik a begyűjtés, növényápolás, az aratás, cséplés előkészítésének munkálatai. Ha egy alapszervezet gondot fordít a népnevelő mun­kára, mint pl. a sávolyi alapszer vezet, amely nagy súlyt fektet a népnevelő munkára, amelynek eredménye megmutatkozik ab­ban, hogy a jó felvilágosító munka nyomán Sávoly község már ápri­lis 16 ra teljesítette a félévi ser­tésbeadását. Ugyanakkor a torvaji községi alapszervezet elhanyagol­ta a népnevelő munkát, ezt bizo­nyítja az a tény is, hogy nincs az alapszervezetnek népnevelő cső portja. Ez nem véletlen jelenség, a párttagok körében az a véle­mény alakult ki, hogy nem szüksé­ges rendszeres felvilágosító mun­kát végezni, mert úgysem hisznek a község dolgozó parasztjai annak a 4—5 kulák rémhíreinek, meg az tán azok már úgysem mernek sem­mi rosszat csinálni. Ennek a hely­telen véleménynek aztán meg is van a káros hatása, mert az el­lenség nem maradt tétlenül. Igaz, hogy a tojásbegyüjtés fél­évi tervét 116 százalékra teljesí­tette a község, a baromfit 94 szá­zalékra, vágómarha 93 százalék, de ugyanakkor súlyosan lemaradt a hízottsertés begyűjtésével, amelynek félévi férvét ezideig csak 45 százalékra teljesítette a község. Ez a tény világosan megmutatja, hogy az aiapszervezet nem első rendű kérdésként, hanem csak má­sodrendű kérdésként kezeli az el­lenség elleni harcot. A községi alapszervezet előtt nagy feladatok állnak, nem ki­sebb, mint a növényápolás, ara­tás, cséplés előkészítése, emellett egyik legfontosabb kérdés, a ser- tésbegyüjtés. Ahhoz, hogy mind e feladatot az alapszervezet végre tudja hajtani, elengedhetetlen fel­tétele, hogy az alapszervezet kii lön tartsa függetlenül a tszcs alap­szervezetétől a vezetőségi ülést és taggyűlését. Ugyanakkor legrövi­debb időn belül szervezze meg az egységes népnevelőcsoportot és a vezetőség lássa el a népnevelőket megfelelő érvekkel. Hogy a nép­nevelők pl. össze tudjáík hasonlí­tani a dolgozó parasztok múltbeli életét a maival, hogy megmagya­rázzák pl,, hogy a múltban a köz­ségnek nem volt telefonja, se kul túrháza és ma mindez megvan. Most a dolgozó parasztok minden vágya, hogy a községnek bekötő­útja legyen. Magyarázzák meg a népnevelők azt, hogy ennek minél előbbi megvalósítását segítik elő azzal, ha a dolgozó parasztok mi­nél elő)>b teljesítik beadási köte­lezettségüket. LELKES KÉSZÜLŐDÉS A NEMZETKÖZI GYERMEKNAPRA közelmúltban lezajlott bécsi gyerroekfkongresszus hatá­rozatot hozott a gyermekek védel- im'éről. A június elsejei Nemzetközi Gyermeknap világszerte a gyerme­kiek védelmének, szeretőiének jegyé­ben fog lezajlani. Különös jeléntő- ségg»l hír az idled gyermeknap, ugyani« egybeesik a Ibékeua Iáik ózó napjává}, amikor a legjobb béke- harcoBoik gyűlnek össze tanácsko­zásra, hogy * napi termelési felada­tok mellett szervezett formáiban is felemeljék tiltakozó szavukat a há­ború* gyujtogatók .aljas provoká­ciója ellen és hitet tegyenek a béke mellett. E napon ünnepelni gyermekein­ket, a jövő szocialista embereit a legszebb feladat és elválaszthatatlan az egyetemes békeharc kérdésétől. A gyermeknap ennek megfelelően bű tükre lesz a bécsi gyermekkongresz- sxus által hozott határozat széles­körű ismertetésiének a béke, gyerme­keink jövőjének biztosítása' érdieké­iben. jl^egyénk MiNDSZ szervezetei megértették ennek jelentő­ségét — ezt mutatják azok az elő­készületiek, ahogyan az MNDSZ szervezetek — minden eddigit felül­múló módon alkrajálk ünnepelni az idei gyermeknapot. Kaposváron szí­nes felvonulással kezdődik a gyer­meknap, (majd a felvonulás szín helyén, a Jókai ligetben uzsonnával éi egésznapos kultúrműsorral vár­ják az MNDSZ asszonyok a gyer­mekiket. ötTéskénytbaii i* kaumlaa lel­kesedéssel készül az MNDSZ ia va­sárnapi gyermeknapra. Már pénte­ken megkezdik a .sütést, hogy ele­gendő édességgel vendégelhess^ meg a gyermekeket. Kadarkuilion a helytelen intézkedés következtében szétesett kulturcsoiport fogja szóra­koztatod a gyermekeket kultúrmű­sor keretiében. A zákányt, gyéké- nyesi MNDSZ .asszonyok azt igéjük, hogy sokkal szebbé, emlékezeteseb­bé teszik az idei gyermeknapot, mint voltak az eddigiek. Péterhidán ,az asszonyok klisgyűléseket szer­vezlek és 'azokon ismertették a nem- zellközi gyermeknap jelentőségét és a bécsi ‘gyermiekkongrcsszus hatá­rozatát. Bolhás községben a szülői munkaközösség is 'tevékenyen részt vesz az előkészítésben. Kapostoomp- kion a DISZ IkuHurosoport orosz ránccal, az MNDSZ egyfelvonásos jelenettel készül a gyermekek ün­nepére. Q omogyszobon az MNDSZ n©ni értette meg 'a gyermeknap jelentőségét és egy héttel hamarább, a küldöttválasz; ó békegyűléssel kapcsolta össze az ünnepélyt, ahol a gyermekeiket szerepeltették és helytelenül a késő esti órákig elhú­zódó gyűlés miatt éjjel 12 óráiig ottartoliták őket. Megyénk MNDSZ szervezetei, a legkisebbtől kezdve, mindnyájan nagy lelkesedéssel készülnek a nap­ra és az uzsonnán kívül színvonalas kultúrműsorral és tanulságos szó- rakozjató játékokkal, változatos sportműsorral készülnek a jövő uíiuizerűkén»k »»aajiére. Küldött választ 6 békenagygyűlés a Megyei Tanácsnál A Megyei Tanács dolgozói hét­főn este tartották meg a küldött- választó nagygyűlést a Megyei Ta­nács nagytermében. A gyűlés meg­kezdése előtt a megjelent dolgozó­kat a Vöröshadsereg-úti általános iskola úttörőinek zenekara indu­lókkal, magyar dalokkal és szava­latokkal köszöntötte. *' Az előadást Schweier Ferenc elvtárs, a Megyei Békebizottság titkára tartotta. Az előadásában foglalkozott többek közt a Megyei Tanács dolgozóinak munkájával, hangsúlyozta: a tanács dolgozói is ki­vették részüket a békebizott­ságok szervezésében, E munkában különösen kitűntek a pénzügyi osztály és az ipari osz­tály dolgozói, ezen belül szemé­lyes példamutatásukkal Illés De­zső., Számai Emil elvtársak, akik a munkahelyükön is példát mutat­nak, bekapcsolódtak a tízperces mozgalomba. De nemcsak a jó dolgozók, ha­nem a hanyag, a munkafegyelem lazítok nevei is napfényre kerül­tek, olyanoké, mint Jakab István, Luca Vilmosné, akik több esetben elkéstek, vagy Pintér Rudolf, aki munkaidő alatt szokott reggelizni. A beszámolóból kitűnt a Megyei Tanács dolgozóinak feladata, hogy a békéért folyó harcban mit kell tenniök. A beszámoló után a kül­döttekre tett javaslatot a gyűlés részvevői egyhangúlag elfogadták és küldötteknek megválasztották Keszeriee Ferencné elvtársnőt és Járosi Gyuláné elvtársnőt, akik tetteikkel bizonyították be már eddig is, hogy a béke hívei. Ke- szerice elvtársnő pl. felajánlotta június 1-re, hogy három új béke- bizottságot fog szervezni és eddig három helyett már nyolc békebí- zottságot szervezett. Az előadáshoz több hozzászó iás történt. Elsőnek Cár elvtárs szólalt fel és a többek között azt mondotta: — Mi, a tanács dolgo­zói akkor teszünk legtöbbet a bé­káért, ha a felajánlásainkat nemcsak teljesítjük, hanem túlteljesítjük és felszámoljuk a munkafegyelem terén fennálló lazaságot. László elvtárs felszólalásában kifejtette a jól dolgozó tanácsdol­gozók nevében, hogy szégyen az, a Megyei Tanács dolgozóira néz­ve, hogy még ma is vannak lógó- sok, későnjövők a Megyei Tanács dolgozói között. Majd a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy a lógósok és a későnjövők érezzék köteles ségiiknek a munkafegyelem be­tartását és számolják fel a hibáju­kat. A helyes bírálatnak minden­kor megvan a hatása, ezt bi­zonyították be a gyűlésen tör­téntek is, Jakab elvtársat a beszámolóban megbírálták a késéseiért, ezenkí­vül a hozzászólásokból is kitűnt, hogy a dolgozók elítélik a munka fegyelem lazitókat. Jakab elvtárs jelentkezett hozzászólásra és fel­szólalásában beismerte, hogy ké­sett, de ígéretet tett június 1-re, hogy a gyűlés napjától kezdve nem fog többet késni. Felajánlás is történt a gyűlésen. A tanács mezőgazdasági osztálya építési csoport nevében Kelemen elvtárs szólalt fel: —- Mi, az építési csoport dolgozói — mondotta Ke­lemen elvtárs — eddig is igyekez­tünk a munkánkat pontosan elvé- gezili, de most a béketalálkozó tisz­teletére felajánljuk, hogy a félévi tervünket június 30 he­lyett június 10-re teljesíteni fogjuk. Ezeken kívül még jónéhány hoz­zászólás volt, a hozzászólásokból érezni lehetett, hogy mélyen el­ítélik és megvetik a tanács dolgo zói az imperialisták háborús cse­lekedeteit és terveit. Igaz, hogy a tanács dolgozóinak csak 50 szá­zaléka volt jelen a gyűlésen, de a jelenlévők lelkesek voltak, mint ahogy a hozzászólások is bizonyít ják. A jelenlévő dolgozók hangu­lata azt is mutatta, hogy a gyűlés ulán még következetesebben, még szívósabban fognak harcolni a munkájuk jó elvégzésén keresztül a békéért. Erről tanúskodik a gyű­lés határozati javaslata is, amely a következő: ~3 Az eddiginél sokkal akti* * vabban kivesszük részün­ket a békeharcból. Jobb munka val biztosítjuk a mezőgazdasági munkák, az aratás, cséplés, be gyűjtés sikerét, a tanács vala­mennyi osztályának dolgozója a srját munkaterületén. Segítjük a békebizottságokat oly módon, hogy azok munkájában aktívan részt ve­szünk. A munkafegyelem lazitókat ‘ * a lógósok, naplopók, mun­kakerülőkkel szemben határozott megvetésünket fejezzük ki. E hiá­nyosság felszámolása érdekében, minden héten jelentsék az osztály- vezetők a megyei tanácselnökke lyctteseknek, hegy kik késtek el és miért, és azt is, hogy milyen in tézkedést tett az osztályvezető azokkal szemben. Osztályaink minden kül * szolgálatot teljesítő dolgo­zója aktív munkát végez a béke- irodának, szoros kapcsolatot tart fenn vele. Segíti a megyében lévő békebízottságí csoportokat mun­kájukban. ^ béketalálkozó sikeréért, 3 a béke harcos megvédésé­ért, jobb politikai és termelési munkát végzünk. Leleplezzük és még éberebben figyeljük a külső és belső ellenség aknamunkáját. Le leplezzük a sajtón keresztül is egész dolgozó népünk előtt őket. ÚJABB NAGYARÁNYÚ FÉMGYŰJTÉS LESZ PÉNTEKEN * Alig pár nap van még hátra a Fémgyüjtési Hónap befejezéséig. Dolgozóink és fiataljaink egyaránt szép eredményeket értek ei, eddig a fémgyűjtés során. Különösen szép teljesítmények születtek . 25 én, vasárnap, amikor Ka­posváron körülbelül 2300 DISZ és úttörő fiatal kapcsolódott be a fémgyűjtésbe, mert megértették azt, hogy fejlődő iparunk számára mind több és több nyersanyagra van szükség ahhoz, hogy az előttünk álló ha­talmas feladatokat: a mezőgazda­ság gépesítését és az ötéves terv teljesítését végre tudjuk hajtani. A legkiemelkedőbb eredményt vasárnap a Táncsics gimnázium Tőlü brigádja érte el, amely 12 mázsa vasat és 45 kiló fémet gyűj­tött össze. Lelkes munkát végez­tek a MÁV fiúnevelő intézet fia taljai is, akik zenekarral járták a várost és felhívták a dolgozóknak a figyelmét arra, hogy az ócska­vasként heverő nyersanyagból gyá­raink milyen fontos cikkeket tud­nak 'előállítani. Jó munkát végeztek azonban a fémgyűjtésben résztvett többi fia­talok is. Brigádokat szerveztek és úgy jártak házról-házra gyűjteni a hulladékot. Dicséretet érdemelnek a város DISZ fiataljai is, akik a vasár­napi fémgyűjtés során bebizo nyitották, hogy ha akarnak, akkor tudnak jó munkát vé­gezni. Ki kell például emelni Nemes elv­társat, a városi DISZ titkárt és Szabó elvtársat, a városi úttörő titkárt, akiknek személyes példa- mutatása is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a vasárnapi fémgyűj­tés sarán a város fiataljai szép eredményeket értek el. A vasárnapi fémgyüjtési ered­mények nagyban hozzájárultak az egész megye eredményének a meg­javításához a fémgyűjtés terén. Az edd-'giek azt bizonyítják, hogy to vábbi jó munka alapján Somogy megye nem az utolsó, hanem az első megyék között is szerepelhet. De ehhez még az is kell, hogy fia­taljaink közül minél többen csat­lakozzanak a városi DISZ bizott­ság felhívásához, amely szerint pénteken délutánra egy újabb nagyarányú fémgyűjtést ren­deznek a Fémgyüjtési Hónap sikerének érdekében. Biztosak vagyunk abban, hogy fia­taljaink ugyanúgy, mint a vasárna­pi fémgyűjtés során, pénteken is be fogják bizonyítani lazt, hogy magukénak tekintik pártunk célki­tűzéseit és azok sikerének érde­kében lelkes munkát fejtenek ki. A Somogymegyei Malomipari ES-nél sikeresen folyik a fémgyűjtés A Somogymegyei Malomipari Egyesülés igazgatója még a Fém­gyüjtési Hónap elején egy verseny- felhívást intézett az ország vala­mennyi malomipari egyesülésének igazgatójához a Fémgyüjtési Hónap sikerének érdekében. A verseny- íemívás széleskörű visszhangra ta­lált és az ország malomipari egye­sülései közül jelentős számban csatlakoztak a felhíváshoz. A ver­seny szép eredményekkel halad. A Somogymegyei Malomipari ES pl. 21-ig 10.145 mázsa vashulladé­kot gyűjtött össze és hasonló eredményeket értek el a verseny­felhíváshoz csatlakozó többi ma­lomipari egyesülések is. A gyűjtés és a verseny tovább folyik, s valamennyi malomipari dolgozó tudja azt, hogy a verseny böl bármely egyesülés kerül is ki győztesen, az eredményből az egész ország dolgozó népe része­sül. 130 fonónő tanul a Kaposvári Fonoda tanfolyamán A Kaposvári Fonoda egyre szebb gépparkja újabb és újabb gépke­zelőnők munkábaállítását igényli. A Fonoda műszaki yezetősége fo- nótanfolyamok szervezésével gon­doskodik a munkaerő biztosításá­ról. Nemrég indult be a 13. tan­folyam, melynek hallgatóival együtt jelenleg 130 fiatal1 Ifonónő sajátítja el a textílszakmát. 1 tál- nyomó többségük a Kaposvárt kör­nyező községekből került a Fono­dába. A napi 8 órai gyakorlati ok tatás mellett hetenként háromszor 4—4 órán keresztül elméleti okta­tásban részesülnek, ahol elsajátít' jáik a textilipar általános és spe­ciális alapismereteit. A tanulóknak tanulóidejükre átlagosan havi 450 forint fizetést és útiköltséget biz­tosít az üzem. Takács Gizella kártolós tanuló Nagybajom-Lencsőn-pusztáráí ke j rült a Fonodába. Hétéves korától I volt Nimkó Mihály kulák cseléd- ; je. A kulák látástól vakulásig dol- igoztatta és még írni-olvasni sem tanulhatott meg. Ahogy a tanfo­lyamra ikerült, kezdett megismer kedni új életünkkel, lelkesen ta­nulta a gép kezelését, s olyan jó eredményt ért el a tanulásban, hogy az előírt 4 hónap helyett 2 hónap elteltével már önállóan dol­gozott a kártológépen. A tanuló­társai és a tanfolyam vezetői köz­ben az írás-olvasásra is megtaní­tották. Most nagy lelkesedéssel készül a június 15 i vizsgára. — Hosszú évekig kulák cseléd­je voltam — mondja — ma 670— 700 forintot keresek havonta. Itt hallottam először a pártról, Ráko­si elvtársról, tüdőm, hogy mindent nekik köszönhetek. Jó munkával igyekszem meghálálni jóságukat. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom