Somogyi Néplap, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-16 / 64. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP VASÁRNAP, 1952 MÁRCIUS 1* A tömegek szoíidaritóso a béke győzelméért ,,.4 béke fennmarad és tartós lesz, ka b népek kezükbe veszik a béke mrCgfí rbésén ek ügyét és végig kitar ­tanak mellette“. Sztálin elvtárs eme klasszikus mondása van előttem mast, amikor a világ minden részén hatalmas tömegek adnak hangot félreismerhetetlenül békeakaratuk, nak. Gyűléseken, táviratok százez­rei által, tüntetések tiltakozásában, •U is, ahol ezek az akarat meg- nyilvánílások nem kis kockázattal tárnak. Görögország felé kiáltanak igg, hogy a görög táj történelmet látott heggel is belérenghetnek. „El « kezekkel Belownnisztól és hős tár­saitól.“ Cellájuk ajtajában g halál áll őrséget, de cellájukat,parancs®- lólag fogja körül rt világ becsü­letes dolgozóinak tiltakozása. ’A halálnál sokkal hatalmasabb t*z •z őrség, mely az ő életükért és szabadságukért, minden erőt latba- *tt is vérszomjas bírái ajkára fa­gyasztja az ítélet szavát. Meg kell látni, hogy most nem ők ítélnek, de m kékét akaró világ egy akarattat őket íiél% el, A legszörnyűbb igaz­ságtalan.vár/ ez az ítélet: ,,Meg kell halmok, mert az. elnyomástól nyö­gő tömegek felszabadításáért küzde­nek, mért becsületesen küzdenek milliók igazságos, emberi életéért.“ Lehetetlen, hogy az, aki eredmé­nyeket komolyan f igg eleimmel kíséri, az élei és békeakar ás az ezért folyó harc történetében ive lássa, meg azonnal a komolg és figyelmeztető összefüggéseket a tömegek magatar­tásának következetességét. .4» nemrég ünnepelt nagy évfor­duló alkalmával, mikor milliós tömegek tekintenek a mélységes hála és szeretet ér­zésével népünk bölcs és nagy tanítója, Rákosi Mátyás elvtárs felé, az ő életéért, jogokért, Szabadságért, békéért vívott nagy és elszánt harcokon azok az állomások, mikor cellája kő­idül ugyanígy állt őrt, életet es * szabadságot követelve számára a világ dolgozóinak megbontha­tatlan szolidaritása. A földművessxöveikexetek kereskedelméről A földművesszövetkezetek nap- »*p után mindjobban felzárkóznak ■az állami kereskedelem mögé. Egy- «gy földművesszövetkezeti bolt az árubőséget nemcsak visszatükrözi, hanem a dologzókniak széles terí­tésben biztosítja az iparunk ter- ■lelvényeá't. Ma már a földműves- szövetkezetek boltjaiban megta­lálhatók a legszebb kivitelű kon­fekciók és közszükségleti c kkek. A dolgozó parasztság mindin­kább érzi és tudja, hogy a szö­vetkezet az övé és atthoa érzi magát benne, A szövetkezeti kereskedelmi dol­gozók képezik magúkat, hogy meg­ismerjék a kereskedelem feladatát is még jobban szolgálni tudják a szocializmus építésének ügyét. Vannak 'természetesen hiányok ís még, melyet le keli vetkőzni a holtoknak. Vannak még szövetke­zeti boitkezelők, akik a magángaz­dálkodás jellegét igyekeznek fel­venni. így az állami és szövetke­zeti kereskedelem között szüksé­ges szocialista verseny helyett a felsőbb szervek tudomása nélkül közvetlen az állami boltok mellett Ízesítenek (olyan cikkforgalmat, amely az állami boltegységné! már a vevők teljes igényeit kielégít-k. Eyen pl. a. nagyatádi élelmiszer- bolt is, ez helyi árucikkeket kíván forgalomba hozni a dolgozó pa­rasztságnak, mely előnyös a keres­kedelemben. Ezzel szemben a bolt vezetője különböző olyan cikket árul, ame’yet a vele szemben lévő állami népbolt is árul. Innen adó­dik, hogy az áru szétforgácsolódik, a dolgozóknak ped g egyik boltból a másikba kell menni, mert kellő választék nem áll rendelkezésre. A kös-ét* esteié* terén a további skfyan mindinkább jó munkát végez a földművesszövet- leezet. A perspektíva az, hogy minden fö.Idművesszövetkezeti vendéglőben bevezetik a meleg­étel kiszo'gálását, ezzel is kiszé­lesítik a dolgozók ellátását. Hogy a szövetkezet a feladatát mindjobban elláthassa, a boltveze­tőknek kereskedni kell. Ez termé­szetesen nem az a kereskedelem, melyet ks.p'talista profit ír elő, ez a kereskedelem kizárólag a dolgo­zók érdekeif kell, hogy szolgálja. Úgy a szövetkezeti bo tokban, mint az állami boltegységeknél rendszeresítve van a panaszkönyv, melybe a vevő beírja a panaszát és azt a szövetkezet vezetőije, vagy az áll;mi vállalat vezetője kivizs­gálni tartozik. A jogos panaszo­kat és hibákat ki ke l, hogy javít­sák, ezen keresztül tudjuk megja­vítani szocial sta kereskedelmünk munkáját a fogyasztók érdekeinek megfelelően. Rendszeresíteni kell a. boltok­ban a napi sajtót- Minden ilyen helyiségben az asztalon ta'álható •egyen pártunk lapja, a Szabad Nép. A személyes látogatás alap­ján megállapíth tó, hogy azt a vál­lalatok nem szorgalmazzák kel­lően, például a Kossufh-szálloda és Vendéglátó Vállalat rendszere­sen járatja1 a lapot, valamin* más folyóiratot is és mégsem ta-álható^ az étteremben belőle egy sem. A vállalat konyhájában idegenek sza­badon járnak be és nem valószí­nű, hogy a folyó ra‘tot keresik ott­A nagyatádi ítalmérőnél szin­tén nem található a sajtó, ugyancsak a földmnvesszövet­kezet ítahnérésében sem talál­ható pártunk lapja. A fentiekből látható, hogy még sok tenivaló akad a területünkön, de oda fogunk hatni, hogy ezeket megjavítsuk, vevőink érdekeinek megfelelően. A panasskönyv hansnátatánuk komolyságát még fogyasztóink sem mérték fel egész komolyan. Gyakran előfor­dul, hogy azj emlékkönyvnek ke­zelik és beírják, hogy a kiszolgá­lással meg voltak elégedve. Eő.eg az i'talmiérő vállalatokkal fordul elő, hogy néha olvashatatlan fel­jegyzések szerepelnek, még olvas­hatatlanabb aláírással. Ez helyte­len, mert ebből az látszik, hogy a fogyasztó nem vállal a saját ész­revételéért felelősséget. Ugyanak­kor az esetleges rendetlenségeket nem jegyzi fel. Mindenkinek köte­lessége kritikát mondani, olyan építő kritikát, amely munkánk megjavításához vezet­Kereskedelmünk betölti fel­adatát, de nekünk kötelessé­günk azt tovább fokozni vá­rosban és f lun, ezzel is bizto­sítani tudjuk a mezőgazdaság fellendülését, a mezőgazdasági munkák teljesíté­sének sikerét, valamint a begyűj­tés további fokozását. A mezőgazdaság, a kereskedelem ■egy ügyért harcol. Az e nyomók, a kulákság ellen. A szocializmus építésének sikeréért, ötéves ter­vünk végrehajtásáért, mely úton biztos kézzel vezet bennünket pár­tunk és annak vezére, Rákosi elv­társ. Balázs János, Megyei Tanács Kereskede'mí Osztály. Pere minden percében érezhette, hogy nincsen egyedül, meri a fegy­ház falain kívül ott áll, dolgozik, küzd a száméra szabad élet útját minden erővel megnyítam akaró tömegnek olyan félreismerhetetlenül és következetesen nyilvánított aka- mta, hogy betérem0gtek ebbé a tár­gyalóterem falai és a falakon belül hátrálni voltak kénytelenek a vád­lott dübörgő véd játékára, halálos ítéletére készülő bírák. És a becsületesen dolgozó, igaz­ságért, békéért, életért összefo­gó tömeg szolidáris akaratmeg­nyilvánulás volt az utolsó szó: a győzelem .. . Ennek köszönhetői, hogy Rákosi elvtárs mosd Magyarország békéiá- borának hatalmas vezére lehet, ő aki mint most Nikosz Beloiannisz börtönök, halált lehelő celláiban vívta meg nagy harcát a szabad­ságért és békéért az érte aggódók, érte küzdők és szabadságát követe­lők »zázczreivel, ott is fenntartva az állandó kapcsolatot, a börtönben biztatni őket, hogy az ő szabadsá­guk órája is ütni fog. Felszabadult, boldog, építő nép ünnepelte a kö­zelmúltban, most öt és köszönti a szeretet és ragaszkodás egyetemes megnyilvánulásával. Mennyire más a tömeg ünneplése, a divatjamúlt, az üres pompával tetszelgő ünneplésénél. A szeretet és. ragaszkodás itt nem üres szavakból, hanem tet­tekből, hősies vállalásokból és nagyszerű eredményekből áll. Egy felszabadult, jogaihoz jutott nép, nagyszerű ünneplése ez mely­ben a sziáldasó évek, a munka rit­musában született és békéért dől gőzök szíve adta hírré a szárnyat. És van még egy csodálatos ebben az ünneplésben. Nincs benne sem­mi önfeledtség. A saeretetüknek minden eszközzel hangot adó dol­gozó tömeg, ünnepi napjainak ra­gyogásán túl, éppen úgy ünnepelt útmutatását követte, tekintetével Beloiannisz börtöne felé fordul és míg hosszú és boldog épülő szocia­lizmusunkban nagy eredményeket létrehozó életet kíván népünk nagy és bölcs vezérének, addig szabad­ságot és életet követel a görög szabadsághős és társai számára. A békéért vívott harc nem ismer megállást, mert míg kivívott győzel­meket ünnepel, addig éber figyelem­mel kíséri a béke hatalmas front­jának támadott szakaszát. mert a békének, szabad, boldog, építő éle­tünk békéjének mindenütt ki kell vívni nagy, dicső diadalát. Nyári Pál. Előzzük meg a szarvasmarhák és sertések járványos megbetegedését Népgazdaságunk szarvasmarha és serléetenyésztéséneik egyik leaveszedelmesebb betegsége a fer­tőző, vagy járványos, vagy Bang féle elvetélés. (Brucellózis.) Ez a betegség nemcsak az állatok elveté­lésével. ese'leg a rendes időben született boriak, malacok elhullásá­val jár, hanem igen gyakran az ellő vagy vetélő állat meddőségét is ma­ga után vonja. A fertőző elvetélés régóta ismere­tes Magyarországon és rendtkív'i- nagy veszteségeket okozol*. A két éves állattenyésztési tervünk egyik döntő súlyú feladatként jelöli meg e pusztító betegség e '^ni 'éteke- zést és nagy összegedet fordít a be­tegség leküzdésére. A betegségei Da­rányi élőlény, egy baktérium (Bru­cella, abortusz) okozza, m-'v >■. be­teg e]lő, vasy vetélő állatból kerül ki a külvilágba, a fertőzött ni-g aatíal, magzatvizzeh magza bútok­kal, később az elles ti'-áni tisztulás során a váladékokkal. Sok esetben a tej is fertőzött e ragályanyagg.tl A kórokozó könnten hekkerül a fertőzött takarm inny.'h ivóvízzel, nverstej felvételével más egészséges állatba is fertőződhetik aiz állat fedeztetése, bugátása során is. Be­férkőzik a kórokozó kis sebeken át az állat szervezetébe, főleg a csecs- bimbókon, a lábvégeken lévő, talán észre sem vehető kis sérüléseken át. Nencsak * tehenek és a kocák betegednek meg hanem az apaálla­tok is, a bikák, a jüanok. járványos fertőző elv ?t élés - legkiféjazr t *■ >b ‘•'toPto a nőivarú álfátoknál, lne\ n vemhes ség legkülönbözoab .<* akászában el­vetélnek. Soiks/.or í]koriili a ve<é-és az állattartók figyelmét, mert a magzat még kicsi, legfőképp áll ez a kocák vetélésénél. Ha a venihes- ség későbbi szakaszában történik a vetélés, bolt, vagy élő magzat, (sertéseknél vegyesen) jön a világra, a teheneknél a maezatburkok igen gyakran visszamaradnak. A vissza­maradó magzatburok miatt az állat méhében, ha csak idejében el nem távolítja az állatorvos, súlyos eves- méhgyulladás fejlődik ki, melynek következtében az állat meddővé vá­lik, sok esetben pedig általános vér- mérgezés tünetei között (lázas álla­pot, lesoványodás) ,ei is hullik. A vetélő, vagy ellő állatnál hosszabb ideig tart az állat tisztulása, mely szürkés, barnás-vörös szi'nű, egy-két hétig tart. Ha a beleg állatot, nem gondolva a járványos elvetélés be­tegségére, a vetélés vagy az elles után hamarosan újból fedeztetik, vagy bugatják, az állat ismételten elvetélhet. A járványos fertőz«'} elvetélésbe»* bete« anyaállat borja, mal&ca «oi. szór életképeién. Az újszülött áltefc a legkisebb káros behatásra, vagy látszólag ok nélkül megbetdawÄ. és elhullik. Ha az állat állományunk, a bo­tességtől mentes, úgy miá­dén erővel azon kell lennünk, hogy azt a fertőzéstől megóvjuk. Tefa&í idegen helyről csak akkor veszünk át állatot, ha az biztosan menles a betegségtől, de még így j® mielőtt saját állományunkba kerülne, »é- háhy hé'ÍR külön kell tartanunk (külön istálló, külön áHatwndozá^ és kívánatos három heti időközbe* vér, vagy tejvizsgálattal meggyő­ződni Arról, hogy az állat e beteg­ségtől valóban mentes e. Min-de« ál- lés, de legfőképp vertél és esetön a*r álla'ot külön istállóban (ellető is­tállóban) keH elhelyezni; a ®a«feií- viret, magza I b u rk ólat oka t meg kelt semmisítenünk és az elles helyét alaposan fertőileníteni kell. A t*tv" nei csak akkor vezetjük víssis a többi egészséges «gyedek közé, itt tisztulása befejezést nyert. Termé­szetes, hogy az apaállatainknak e betegségtől menteinek kell lenni ök és erről az ismerteit vé; vizává latok árán* tudunk meggyőződi» A fertőzött állományokban a be­tegség miatti károsodás csökkenté­se és végső fokban a betegség kiír tása miatt a legszigorúbb egészség­ügyi szabályokat kell szemelőtt tar­tanunk. A fertőzött állat a te.jév» is nagy mennyiségben üríti a **- gályanyagot és ha az első tejsugsr*- kat az alomra fejjük, úgy az ah*» is fertőződik, melyen keresz!ül más állatok fertőződhetnek. Tehát fejős­kor az első tejsugaraikat ne aa alom­ra fejjük, hanem egy külön edény ben kell felfogni, melybe eél#*em égetett mészdarabokat tenni, hogy az itt képződő maga« hőmérséklet miatt ezek a baktériumok megsem­misüljenek. JJa váratlanul a közös *stáí lóban következik be ** *9- lés, vagy az elvetélés, ilyenkor nem­csak az ellő állat helyét, hanens* & két szomszédos állást is alaposan fertő! lendeniink kell. Ez időszerűn! a szarvasmarhák járványos elveté­lése ellen oltásokkal is védekezünk„ de a betegség elleni védekezés csak akkor lehet eredményes, ha az ál­lategészségügyi rendszabályok*»* í legszigorúbban betartjuk. A sertések járványos elveíéléséüél hasonlókép­pen kell eljárnunk. A kocákart, he­veiéinek, el ke!' különf'eni, a m&g- za'burkoikat, az elpusztult imlaco kát meg teli semmisíteni. *n kutri- cákat pedig alaposan fertőtleníteni. Az ilyen kocákat csak három hónap inulva szabad bebuga'ni, mely id& után e betegséggel sz-emiben már olv«n védettséggel rendelkeznek hogy később rendes időre, egészsé­ges malacokat elleneik. A járványos elvetélés felépítéséi. vagy a betegség gyanúját a helyi tanácsnak, a városi, vagy körállit orvosnak kell jelenteni.. Ezt a beje­lentési kötelezettséget a rendelet elő'rja. Az állatorvos meg fogj* a<I ni az utasításokat a betegség leküz­désére és ha* betartják tanácsait* rendelkezéseit, értékes tenyészálla­tainkat megmentjük magunknak fe népgazdaságunknak. A kaposvári gépállomás női traktorosai készülnek a tavaszi munkákra A kaposvári gépállomás do-’gozói felkészültek a tavaszi mező- gazdasági munkákra, kijavították az erő- és munkagépeket. Héifőn megkezdik a szántást. Munkájukban alkalmazzák a szovjet módsze reket a szántásnál — a vetésnél, de ezt megelőzően alkalmazták a gépjavításoknál is. A |r ktorvezetők mielőtt kiindultak munkába, alaposan átvizsgálták gépeiket, hogy a javításnál nem történt e pon- tatEnság, amely aknda yozhatná őket teljesítésükben. A gépállomáson 7 női traktoros kezdi meg a napokban a mun­kát- Egyrésze már hosszabb :dő ót;1 dolgozik, de többsége most a csokonyavisontd iskola elvégzése után került a gépáll omásra. A nők a kaposvári gépállomáson is „kezdik végre elfoglalni azt a helyet, amely őket méltán megi;,le;i", ahogy;n ezt Rákosi elvtárs a gépállomások és a termelőszövetkezetek országos tanácskozásán mondotta. Deák Erzsi a legrégibb dolgozó a gépállomáson. Már 3 éve dol­gozik ott és elmondja, hogy — am kor kezdő volt, s°k segítséget ka­pott ő is, és ő most az iskoláról kikerült elvtársnőknek segít. — Átrdja nekik tapasz|alagút, munkamódszerét, hogy a tervüké^ telje­síteni tudják a többi lányok. Egy „G—35“-ös erőgéppé! a közép­mély javaszi szántást 150 normálhold területen végezték el. S ezt a tervet Németh Irén elvtársnő segítségével teljesítetni tudják a többi lányok. Papp Ildikónak v;nnak ugyan még kéte yei; — „hát­ha nem tudjuk teljesíteni — mondja." — De igen;s teljesítjük — erő­sí ;getik többen is — mi sem vagyunk ügyetlenebbek, mint a fér­fiak. A lányok a mai napon kezdik meg munkájukat, indulnak csa­tába az idei bő termésért. Termelőcsoportok és egyénileg dolgo­zó parasztok földje:n szántanak és vefnek és úgy dolgoznak, hogy z beadási kötelezettség túlteljesítéséhez megvessék az alapot- Tudják azt, ha ők jól elkészítik a földet vetés ©lőtt, akkor a félsikert biz tosítotfák Felvi.ágosító munkát is végeznek a többszörös növény- ápolás érdekében. Alkalmazzák a szovjet agrotechnikát, a keieszt- seros vetésf az árpánál és zabnál, négyzetes vetést a kukoricánál, a pótbeporzást a többtermés biztosítására, a fej trágyázást is alkal­mazzák a heyes műtrágyázás érdekében. Ezeknek az agrotechni kai módszereknek alk: Imazásával vagy 50 százalékkal emelni lehet a mezőgazdasági termelvények menny ségét. A szovjet elvtársak, a szovjet* tr-ktorosnők példáját követve akar do’gozni a kaposvári gépállomás női traktorosbrigádja. Szere­tettel segítik őket a férif traktorísták is, a gépállomás vezetője, Pozsár elvtárs is. Igen büszkék arra, hogy a gépállomás egyik leg­jobb női traktorosát, Simora Magda elvtársnőt az a megtiszteltetés érte, hogy az Állami Uráli Orosz Népi Együites egyik kiváló mű­sorszámát az eddig végzett munkádért neki küldte egy hatalmas ibo- lyecsokor kíséretében. Simora Magda méltó akar maradni erre * nagy megtiszteltetésre és úgy dolgozik, hogy elnyerhesse *a> „legjobb női traktoros címet". Örü'tek a j gépállomás női traktorosa1 mind­nyájan Simora Magda kitüntetésének és úgy válaszolnak, hogy oka- ratukat új s nagyszerű eredményekbe öntik, tudlák, hogy komoly megbízatást kaptak, nagy íelatk;ot kell megoldaniok, de bátran in­dulnak a termelésért vívott csaiába, mert tudják, hogy segíti éket a párt és Rákosi elvtárs gondoskodása. A Nagyatád-simongáti tszcs egy­re nő, erősödik. Csoportunk az el­múl} év decembere óta 28 taáéa* S7 parodöít, akik saját meggyőző­désűből léptek a szövetkezeti gaz­dálkodás útjára. Most a legfontosabb feladatunk, hogy elvégezzük a tavaszi munká- 1 tokát, talajelőkészííést és veté­seket, amit a gépállomással együtt végzünk. Ezek mellett a legrövi­debb időn belül 20 szarvasmarha részére kijavítunk egy rossz is­tállóf, 100 malac részére pedig ki­futót készítünk saját erőnkből. Ezen felül vállaltunk egy kétezer férőhelyes baromfitelep elkészíté­sét is. Azt akarjuk elérni, hogy az idei beadási kötelezettségünknek még jobban eleget tudjunk tenni, mert ezzel is nagyban hozzájárulunk öt­éves tervünk mielőbbi sikeres be­fejezéséhez, CSEH VENDEL Dózsa tszcs, Baromfitelepet, kifutót készítünk, istállót javitunk soiát erőnkből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom