Somogyi Néplap, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-16 / 64. szám

VASÁRNAP, 1952 MÁRCIUS ló­SOMOGY! NÉPLAP 10BSISIBSI5raZHaBK55aESS!i5í MaSBHESSSSSS ÜZEMI DOLGOZÓINK VÁLLALÁSA ÁPRILIS 4-RE Dolgozóink Rákosi elvtárs szüle­tésnapjára indított versenyben eléri szép eredménye után, most újabb vállalásokat tesznek, április négyre felszabadulásunk 1, évfordulójára. A Kaposvári Textil mű *rk dolgozói jobb munkával, többterme, késsel készülnek április í. megun- neplésére. Varga János kovács fel- ajánlotta, hogy jelenlegi 112 száza lékos teljesítményét április i-ig 120 százalékra emeli. Szűcs Lajos esz- iergáh/os újítással 20 százalékos antfagsneotakarUdst ajánlott fel. Ba­logh Mária fonótanuló vállalta, hogy vz elkövetkező időben úgy fog dol­gozni, hogy négy hónap helyett 3 hónap alatt vizsgázik le, Kapitány Lajos né vállalta, hogy termetesét a ILoy-mozgalom keretén belül állan­dóan emeli, gépét tisztán tartja, s továbbá felajánlotta, hogy egyet­len állóorsója sem lesz. Tatián Mária előmimkás csoport fával.’ együtt vállalta, hogy az eddigi háromperces leszeded időt két perc­re csökkentik, and azt jelenti, hogtJ körülbelül egy mázsa fonallal töb­bet termelnek, április i-ig. Szemest Imréné felajánlotta, hogy egyetlen elrontott orsója sem lesz és felvi­lágosító munkájával oda fog hatni, hogy munkaterületén egyetlen iga­zolatlan mulasztó sem lesz. Tör eke s Pénencné kezesztorsózá tanuló feE ajánlotta, hogy április négyre a vizsgát leteszi, s munkamódszerét többi tanuló tár sónak is átadja, hogy azok is minél előbb levizsgázhassa­nak, tmrábbá vállalta, hagy sei ej t- m&ntesen dolgozik és termelését 2 kilóval emeli. Kégli Elvira nyúj­tómé) vállalta, hogy a hozzá üeowz- tott tanulót úgy tanítja, hogy az áp­rilis i-én rflúr önállóan dolgozhas­son három gépen. A Kaposvári Textilmüvek dolgo­zói lelkes munkájukkal, g április négyre tett felajánlásaikkal bizo­nyítják be saeretetüket a Szovjetunió iránt, akinek szabadságunkat kö­szönhetjük. K Mélyfúró dolgozói közül Tóth János eszter­gályos Rákosi elvlárss születésnap­jának tiszteletére 460 százalékot tel­jesített, április néiryre felajánlotta, a tanoncokkal való állandó foglal­kozást és azt, hogy az átlagos szá­zalékát továbbra is tartja- Kuruc* Sándor vállalta, hogy eddigi 160 százalékát továbbra is tartja és a faanyagnál 20 százalékot, szegnél pedig 30 százalékot takarít meg. Tóth István április négyre felaján­lásában vállalta, hogy az üz^mi dolgozók körében a 10 perces moz­galmat népszerűsíti és a selejtmun- kát teljesén kiküszöböli. Mészáros István lakatos csoport- vezető arra tett felajánlást, (hogy setejlmentes munkát fog végezni csoportjával együtt, hulladékot csökkenti, s amit lehet, hulladék - anyagból csinálnak meg. Szemenyei György felajánlotta» bogy az ed­digi 170 százalékát megtartja és a szerszámokat szocialista megőrzésre veszi át. Sekneczi István a gépállá­sok 15 százalékos csökkentését vál­lalta, s ezzel három' százalékkal jobb gépkihasználást ért eb Békésy Bal furómester felajánlotta, hogy a furógarniturájánál 210 százalékos eddigi teljesítményéi 215 százalékra emeli. Kolonnán Imre Mrómester vállalta, hogy az 1952-es évre 1500 métert fur ki, ami a vállalatnál eddig még nem fordult elő. Eddigi évi fúrásátlaga 800 méter volt. A Mélyfúró Vállalat dolgozói tudják, hogy jó munkájukkal és az április negyedik! felajánlásukkal is ötéves térvünk teljesítéséhez já­rulnak hozzá. A nők és a gyermekek nyomo« úságos helyzete Tito Jugoszláviájában A „Reszpublika“ című belgrádi! csődében egy gyerekért 2000 dinárt A Kaposvári Rubaüzt oi doí^ozői április 4 tiszteletére tovább folytatják a versenyt Á Kaposvári Rubs üzem a kőzel- snultban új telephelyre kötözött, s ugyanakkor több új fazon gyár­tására [ért át. A több napig tartó költözködés, valamint az új fazó- Enokra való áttérés miatt néhány hétig igen döcögve ment a terme­lés, s ez volt az oka, hogy az üzem február közepén 20 százalékkal elmaradt ütemtervének teljesítésé­vel. Ebben az időben az üzem dol­gozóinak 66 százaléka 100 százalék alatt teljesített. Március 9-e tiszteletére az üzem dolgozói felajánlásokat feliek a nehézségek leküzdéséire. A 2 hétig tartő verseny alatt a 100 szándé­kon alul teljesítők arányszáma 66 százalékról 10 százalékra és az ütemtervben fennálló 20 százalé­kos lemaradás is a felére csökkent. Ugyanakkor az üzem át-agteljesít ménye a korábbi 98.6 százalékról 183 százalékra emelkedett, s a minőség 94.5 százalékról 99.5 szá­zalékra javult. A verseny lendülete március *8-&n. érte el tetőfokát, amikor az • üzem dolgozói megmutatták, hogy az új viszonyok közölt Is lehet a tervet teljesíteni. Ezen a naoon az üzeni két legjobb brigádj i, a Béke és a Táncsics 207, illetve 397.3 százalékot érj el. Az üzem leggyengébb brigádja, az Előre is 1Ó EREDMÉNNYEL VIZSGÁZTAK A CSOKONYAVISONTAI NŐI TRAKTOROS- KÉPZŐ TANFOLYAM HALLGATÓI Befejeződött a csokonyavisontai nöl traktorosképző tanfolyam. Az ünnepélyes záróvizsgán mint vizs­gáztató bizottsági tagok voltak je­len: Miseta György, a Megyei Pártbizottság Mezőgazdasági üsz- ';ály áriak politikai munkatársa, Farkas Ottó, az FM kiküldötte, Nagy Árpád az ÁMG megyeköz­pont politikai osztályvezetője, to­vábbá 6 gépállomás igazgatója és 2 gépállomás politikai helyettes s vezetője. i A t- »folyamnak mind a 41 tagja a jó eredménnyel vizsgázott, ami azt ^ bizonyítja, hogy jól hasznosították a a 2 hónapos tanulási időt- A vizs- s gán minden téren kitűntek alapos tudásukkal Jámbor Mária, Lakatos Sarolta, Komiankovics Erzsébet, Fricz Mária és Ágoston Béláné. A búcsúzáskor valamennyien megfogadták: jó munkával hálál­ják. meg a nép államának, hogy le­hetővé tette számukra a tanulást. Horváth Margit külön meleg sza vakban mondott köszönetét az is­kola vezetőségének az odaadó ok­tatásért, majd a tavaszi terv tel­jesítésére versenyre hívta ki ta‘ nulótársait, akik a hívást lelkese­déssel fogadták el. Ezujin valamennyien ígéretei [tettek arra, hogy 2—2 traktoristái ' toboroznak az április 4 én indult 1 női traktorosképző tanfolyamra. lap nemrégiben adatokat között a jugosxláviaS halandóságról. 1947- ben Jugoszláviában 12.59, 1949- ben már 13.53 volt a halálozási arányszám. Jugoszlávia egyes vidé­kein még ennél is magasabb n ha­landóság. Miért? Az alábbi adatok választ adnak erre a kérdésre. Jugoszláviában egy munkás vagy tisztviselő havi keres' te 3 ezer, jobb esetben Jt ezer di­nár. Egy négytagú család lét­minimuma legkevesebb havi 30 tzer dinár és. ebben az összegben csalk az ét­kezésre, a lakásra és s közszolgál­tatásokra fordított költ»égek van­nak benne. Az egyszerű jugoszláv család tehát leglényegesebb szük­ségleteinek is mindössze egytizedét tudja kielégíteni. Ha ehhez hozzá­vesszük a szörnyű műn kaiéit ét ele­ket és egészségügyi viszonyokat, j nyomban természetesnek találjuk, ha járványok és betegségek ilyen i nagy számban szedik áldozataikat. KnlŐDÖíeit ne hé» Jugosxia* visbsn a nos gorsa A nők már kora reggeltől kezdve kénytelepek sorba állni, hogy meg­fizethetetlen drága áron valami csekélységet vásárolhassanak csa ládjuk számára. A titóisták ugyanis külföldre szállítják az élelmiszert, hogy katonai kiadásaikat fedezzék- j közszükségleti cikkeket pedig ugy- | szólván nem termelnek, hiszen az i üzemek hadiipari termelé'si-e á ’ts-k át. A dolgozó nők helyzete sem irigy- lésreméltó. A titóisták a lsgnehe zebb munkára fogják a női munka erőket, olyan munkaterületeken, ahol a gépesítésnek nyoma sines. Bányákban és ércfejtőkben. u faki­termeléseknél, a vasút- és műút­építkezéseknél. A női munkások naponta í‘> 12 órát dolgoznak rendkívül csekély összegért és ha elbocsátásra kerül sor, akkor legelőször ők»t küldik el. A dolgozó anyák gyermekei ma­gukra vanfiak hagyva meri a böl­kell fizetni, ami megifizdhetatle» a munkásaeszouyok számára­A gyermekeik, sorsa is igen nehéz Jugoszláviában 455 ezer nyilván­tartott árva szolgál a városi ín fa­lusi fiazdaságoknál. Egyedül Szerbióban 31 Sí» olyan gyermek van, akinek íz apja élésért a háborúban, vi­szont a gyermekotthonok csa­pán 1500 gyermek befogadására alkalmasak. A többieket kiszolgáltatják a »ars, v»gy a gazdagok önkényének. De nem irigylésremáttó azoknak a sorsa sem, akiknek sikerült n menhelyekre bejü niok. A „Politi­ka“ című tilóist* lain így Írja 1« a gyermekek életét a belgrádi Vaszll- ievszka utcában lévő központi in- terná tusban: ,,Az internátusbán 245 fiú és lány van, pedig itt leg­feljebb 80 embert lelhetne elhelyezni. A szűk és vakolatlan szobákban 10-15 keskeny ágy van összezsú­folva. Az ágyakon kettesével alsza­nak 8 gyermekek és egy-eg? szobá­ban huszauHharmincan tartózkod­nak éjszakánként, bár a ’evegő ali# elég három embernek." A zemuni „Nikola Ribaries“ gyer­mekotthon igazgatója, Gojko Bajal- gics arra a kérdésre, hogy miért verik a gyermekeket, így válaszait: „A hadseregben az őrmesternek jo­gában áll » fegyelem megszegéséért lőfegyvert is használni, maguk pe­dig azt akarják, hogy ae zaboláz­hassuk meg ezeket a fenevadakat.“ A jugoszláv dolgozók gyerme­keinek nincs gyerekkoruk. Sokan már tízéves korukban kény­telenek munkát vállalni. Az „Uj Belgrad" építésénél is több gyerek­brigád dolgozik. A gyermekek & fel­nőttekkel együtt napi 10—12 órát dolgoznak. A jugoszláv dolgozó asszonyok azonban nem nyugszanak bele a, ke­serves 'helyzetbe és a férfiakkal együtt önfeláldozóan hurcolnak or­száguk gzabudsávúért és független­ségéért, egy boldogabb, szabadabb Jugoszláviáért. ■"i srxcrrMcm'mTjsfFi rmmvtmmeximimm ÚJ VÁROSOK ­- ÚJ EMBEREK A SZOVJETUNIÓBAN NÁLUNK SntéHnváreifi A laposan megváltozott az ” utóbbi években a tujmazín- szki sztyeppe képe. Autóutak asz­faltszalagjai szelik keresztül a te­rületet. Mindenütt hatalmas ütem­ben folyik az építkezés. Különösen sokat fejlődött a terület legna­gyobb városa, Oktyabrszkij. — Öt esztendővel ezelőtt még egyetlen uteából állott a város — mondja egyik ut társunk. — Azóta olajkutató geológusaink felfedezé­se nyomán a mesebeli óriás héf mérföides lépteivel fejlődik. Oktyabrszkij főterén ötágú csil­lagok fénye hirdeti, hogy a szov­jet emberek új területet hódítottak el a természettől. Mindenfelé fo­lyik az építkezés. Uj utcák körvo­nalai bonfokoznak ki A gyönyörű SztáLn-sugárút, a Gogol y, a Na- voj- és Szóvjetszkaja- a; ca széles és díszes főútvonalak, amelyek át­szelik a várost. Az utcákat a kör­nyező erdőkből átültetett húsz­esztendős hársfák szegélyezik. .A fák négyszeraanyi idősek, mint ma­ga a város" — ^tréfálkoznak az olajmunkások. "Járjuk a várost. Megnézzük * a klubokat, az épülő kul­túrpalotát, a könyvtára*- Már több mint húgz iskola, olajipari techni ltum és szakiskola működik. A tuj- snazinszk: sztyeppén sokasodó olaj­kutak átalakították a lakosság életkörülményeit: a baskír gabo »».termelők és pásztorok szikkép­zetf turosoK, Olajkitermelő meste­rek lettek. Egész Baskiriában is­merik a Kasapov testvérek nevét Ők voltak az első olaj-munkások a vidéken. Szultán Kasapov, az egy kori pásztor ma a legnagyobb olajtelep igazgatója. Kétszer kitün­tették, majd beválasztották a Legfelső Tanácsba. Amikor öt év­vel ezelőtt, mint segédmunkás munkába, állt, mindössze egy olaj­kút működött,.Ma,az utak mentén a domboldalakon, ,a dombtetőkön mindenütt fúrótornyok állnak. Az olajtelepek körül lakótelepek nőt­tek ki a földből. Kasapov is az egyik telep lakója. Háza körű mintegy 100 lakóház, klub, iskola és kórház sorakozik. Szultán Kasapov ezekkel a sza­vakkal fogad bennünket, látoga­tóit: S övidesen ez a telep is város- sá fejlődik — mutat ki az ablakon. — Gupkin akadémikus nevét viseli majd, aki felfedezte ” tujmazinszki olajmezőt. — Sok csodálatos dolog tör­tént Is rövid öt esztendő alatt — folytatja — Az emberek megta­nulták, hogyan kell a föld mélyé­be hatolni. Annyi olajat termelne tünk, amennyi szükséges. Szultán Kasapov még sok érde­kes dolgot mesél. Lelkes szavaiban egy munkáját szerető, boldog, meg­elégedett ember hangja, a szovjet ember hangja szólal meg. ^ntnhnvnros Vegyük szemüffyre előbb a tér­kép északi részét, a várost, összesen 27 különböző szakmával foglalkozó áltynimi vállalat vonult fel a varos építéséhez. A város ké­pe egészen más, mint a kapitalista városoké. Itt nem lesz kőrenge'jeg. A házak között nagy, füves, virágos kertek. A főtéren lesz a pártszer­vezet székháza, a város tanácsháza, a gyönyörű rendelőintézet, az or­szág egyik legkorszerűbb filmszín­háza, a kultúrpalota. A főiéren ha­lad keresztül a város főútja. A városban iskolák, ovodák, cse­csemőotthonok és mindenféle ját­szóterek létesülnek. A szigeten épül­nek fe] a város vízmüvei és a duna- fö'd vá ri úton túl pedig a kenyér­gyár, ételgyár és mosoda. Az ulcák mind virágosak és fü­vesek, szé’es járdával. A kapuk és a 120 cen1 imélere>s járdaszegély kö­zött virágos parksáv zöldek A Iházgk két-három és öteme­letesek. Típusuk is külön­böző. Vannak a kockaialakúak és hosszabbak, van utcahosszúságú is. Egyiknek a teteje lapos, másiké cse­repes. Ezeket a háztípusokat rend­szerint az alakiakról nevezték el j és az elnevezések ma már szélt é- ! ben-hosszában használatosak Szíá- ! linvárosban. A „kocká“-lhoz nem i kell különösebb magyarázat. Ha a lapostetejű ,,kockáit“ kissé meg- nyujtjuk, olyan házat kapunk, ame­lyet „csontnak" hívnak, mivel alap­rajza a lábszárcsonfhoz hasonlít. Ha még jobban megnyujtjuk, fél ut- caíiossznyira, akkor előttünk áll a terjedelmes de arányos „bivaly". A kétemeletes ulcahossznyi házak nyolc lépcsőházra, nyolc ,,szekció­ra“ oszlanak, ezért ezeknek a há­zaknak a neve „szekciós". Ezen­kívül van még „ötemeletes medve" és így tovább. Van olyan ház, amelyben tizen­három lakás van, a másikban hu­szonnyolc, a nagyobbakban hetven­hat & száz. A lakások egy-két és háromszobásak, valamennyi mellék- helyiségekkel, Minden lakásban az egyszobásban is van fürdőszoba. A terv gondoskodik a város la­kóinak áruellátásáról is. Egy nagy áruház is épül, de a főúton végig, ai két sor ötemeletes ház földszint­jén mindenütt állami üzletek lesz­nek ^ i új város lakóinak nem lesz tüzelőgondjuk. Központi fű­tés lesz minden házban, de nem külön-külön házanként. Az egész várost egyetlen központ fűti, a gyá­ri erőmű. Ilyen közpott fűtés még nem volt Magyarországon. Ez az első város hazánkban, amelyben nem lesznek szegények, nem lesz­nek koldusok, melynek nem lesz külvárosa és nyomorlanyája. » 4LA J «-1S JkS.ük«» V CUll* • i Tehát tanulhatunk, íme itf a példa * reakció és a kulákság nem alszik. A kaposvári bőrszövetkeze­ti szakértő elvtársak IDO.GOO fo­rinttá becsülték ezeket a károkat. Nekünk, kommunistáknak fel kell lépni k'nséletlenűí &z ilyen dolgok eben, mert Mába hirdetjük mi az állattenyésztésünk jelentőségét, ha a kész tartalékokat meg az ellen­ség elrejti, SZÁSZ GÁBQItNÉ levelező, Kadarkát. A jobb kenyér érdekében... Zsidi János tab’ péküzemveze- * töt hanyag, gondatlan munkájáért a Megyei Tanács élelmiszeripari osztálya 250 forint pénzbírsággal i büntette. j A megye területén az ilyen és 'hasonló hiányosságok megszűntet^- f se érdekében a Megyei Tan.ác3 VB. élelmiszeripari os/tálya állan- 1 dó ellenőrzést tart és „Előre a dói gozók jó élelmezéséért" tűzte k: magának célul, mellyel elérik hogy minőségileg kifogástalan ke­nyeret és süteményt hoznak forga­lomba megyénk valamennyi »ék- üzemiében. ; eHeoség nem alszik i a tszcs tulajdona lett- És mind­ezek után három év elteltével « j tszcs munkás»! épületbontás *lkal- : mával rengeteg értékű kikészített, félig kikészített bőrt találtak befa- , lazva a padláson. Mi itt a feltevés, a kérdés? Jakab Lajos volt tulaj­donos, ka tudott ró!a, miért nem »•dia á* 1946-ban, vagy 1947-be* a munkásosztálynak, azoknak, akik sikkor hiányban, s főleg láb- beülaiányban szenvedted, mert 4 ezeket a bőröket a felszabadulás utáa szerezte. Ma, -amikor az or­szágunkba* «nyajJtakarékossággal gazdagítjuk termelésünket, mi, kommunisták hegy nézhetünk el ilve-n nródazdasádi károkat. bizonyítja: az Van nálunk egy Jakab Lajos a«'1 ű ember, aki a mulfb**, főleg az \ 940-82 években, mikor a kissák- \ nányoláa tombolt, mindennel üzér-: edett. Négy évvel ezelőtt még I őr kikészítéssel foglalkozott a je-, tnlegí tszcs-terüleién, amely »zó-1 a alakult, így *3 ő helyisége is ■ii >mn»Hi«M*án—in iiiiniminii i mi j 149.4 százalékot te*jesitctt. Egyénileg Pápai János, Raj Jen és Páldi József gépészek 37! 530.5, illetve 335.5 százalékos erec menyükkel messze túlszárnyaltá minden korábbi leljesitményüke A kézimunkások közül Pnlpán Fe renc, őszi Jánosné és Német Nándorn© jóval 200 százalék fe Inll -h.Al« A A Sf.QO «Hil Air fr i" Jzul Budavári József és Hetegi Is ö ván értek el legjobb eredmény I, 1222 százalékot.-1 Az üzem dolgozói március 13-á * ' tartott üzemi értekezletükön fe . ! szabadulásunk 7 évfordulóján®- ! tiszteletére megfogadták, hogy h! terv teljesítésében mutatkozó 1- | százalékos lemaradást április 4-i- « m oííc vH ti T* i P • t Ír

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom