Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-24 / 46. szám

8 SOMOGYI NÄPLAP VASÁRNAP, Í952 FEBRUAR 24, „cA. szeajet (iLm tanít bennünket..“ Február 16-án, szombaton ün­nepélyes keretek között nyitották meg a Szovjet Film Ünnepét Ba­la tonberényben, A gyönyörűen dekorál: terem­ben már egy órával előbb gyüle­kezett a falu felnőtt dolgozó pa­rasztsága. Az utcán 4 nagy hang­szóró szovjet indulókat játszott. A járás is képviseltet ő magát Érc­falvi Ferenc oktatási és népműve­lési osztályvezető személyében. Teljes számban jelen volt a tanács­apparátus Kozma István tanács­elnökkel az élen. Az MDP titkár, a földművesszöverkezet, a DISZ, a Kin'zsi sport egyesület mind tes­tületileg vonultak fel az ünnepség­re, mely egyúttal a magyar-szov­jet barátsági hónap megnyitása is volf. De ott volfk a begyűjtésben élen­járók, akik megérdemlik, hogy külön névszsrítif emlékezzünk meg róluk: Bene József, Hor­váth István, Horváth Kálmán, Bene Kálmán, Baksa Ferenc és sokan még mások, akikkel hamarosan megtelt a terem. Az ünnepséget Kozma István VB-elnök meleg szavakkal nyitot­ta meg, utána a közönség eléne­kelte a szovjet és magyar him­nuszt, Ezután szavalat követke­zett, majd Péter Pál MSZT titkár tartotta meg az ünnepi beszédét, kijelentve, hogy földig lerombolt hazánkat a Szovjetunió segítsége nélkül soha nem tudtuk volna fel­építeni. A nagy Szovjetunió a kis nemzetnek baráti jobbot nyújtott- A népek nagy vezérének, tanító- mesterének, Sztálin elvtársnak kö­szönhetjük, hogy ismét élünk, dol­gozhatunk és a kultúra minden vívmányát magunkénak va.mai­juk. A szovjet film íanít bennün­ket megismerni az igazi em­bertípust, a munka megbe­csülését. Élvezni tudjuk a filmen az aratás, a munkás, az egyszerű emberek igazi becsületét és a világot meg­váltó közösségi életet. Megszólal­tak a teremben a hangszórók, el­sötétedett és mint az éjszakából a nap, megvilágosodott a vászon. A közönség könnyezve nevetve néz­te végig a „Fiúk a gáton" című filmet. Ünnepi hangulatban tért nyugovóra a község lakossága, lé­lekben egy gazdag élménnyel, amíf a film nyújtott számukra. Szánfó József balatonberényi dolgozó paraszt.­_________________—_____i_ Kön yvespolc Marx; A TŐKE KÖTETE Ssikra könyvkiadó „Marx elméletének legmélyebb, minden irányú és legrészletesebb igazolása és alkalmazása — mond­ja Lenin — Marx gazdasági taní­tása." Ez a leninj megállapítás termé­szetesen vonatkozik a „Tőke“ III. kötetére, „A tőkés termelés összfo- lyanraiának“ vizsgálatára is. Marx a polgári közgazdászoktól eltérőén nem a felszínen mutatkozó jelensé­gekből indult ki nagy munkájában hanem — és ez egyik legfontosabb érdeme — az értéktöbbletben álta­lánosítja <? profit, kamat és földjá­radék mindaddig külön-tkülön tár­gyalt formáit s a legáltalánosatob- tól, legegyszerűbbtől halad azok felé a bonyolult formák felé, amelyek­ben a gazdasági viszonyok a kon­kurencia hatására jelen!kéznek, de amelyek most már jmind logikailag, mind történelmileg könnyen leve­zethetők és megérthetők. Ilymódon a mű első két kötete —r ,,A tőke termelési folyamata“ és .,A tőke forgalmi folyamata" — az érték­többletet csak annyiban és cs«k ad­dig tárgyalja, ameddig az első el- sajátítója, az ipari tőkés kezében van. Azzal, hogy miként oszlik meg m munkádból kisajtolt értéktöbblet a tőkének különböző csoportjai kö­zött, a III. kötete foglalkozik. „Az értéktöbblet megoszlása azután, hogy átment az első két kötetben kimutatott folyamatokon — ez nz a vörös fonni, amely az egész III köteten végighúzódik“ — írja En­gels eg; ismertetésében. A tőkés elképzelése szerint nye­resége nem a munkából, hanem a tökéből, - nemcsak annak munkára kiadott részéből, hanem az Össztő­kéből származik. Ilymódon az ér­téktöbblet a profit formáját öUi. Mennyiségi különbség a kettő kö­zött itt még nincs. De a profilráta erősen különbözik az értéktöbblet- rátától. Az értéktöbblet rátájú', azaz a munka kizsákmányolásának fokát egyenlőnek feltételezve, pro­fitráta a különböző termelési ágak­ban különböző. A tőkék közti kon- ku rrenc/a a különböző profitrátá­kat átlagprctfitrátává egyenlíti ki. Az egyes árukat nem értékükön, hanem termelési árukon ■— a ráfor­dított tőke és az átlagprofit ösz- szege — adják *el, de valamennyi áru értékének összege egyenlő az árak összegével. A tőkés társada­lomiban, amelyet a termelés anar­chiája jellemez, az értéktörvény ezen a módon, átlagos társadalmi törvényszerűségként érvényesül, úgy, hogy a különböző irányú elté­rések kiegyenlítik egymást. A munka termelőerejének növe­kedése következtében a tőkén be­lül a változó, munkabérre fordítót; j rész a.z állandó részhez képest vi- j •szonylag csökken. Minthogy csak a változó tőke hoz értéktöbbletet, ez azzal jár, hogy a profitráta — az össztőke után számított értéktöbb- létrába —■ süllyedő tendenciát mu­lat. De a legfontosabb a III. kötet- ben — a legfontosabb mind Lenin megélése szerint, mind szocialista fejlődésünk mai kérdései szempont­jából — a földjáradék elmélete. M'arx kifejti, hogy mivel a földte­rület korlátozott, a mezőgazdasági termékek iránti kereslet viszont egyre nő, s mivel a föld a tőkés or­szágokban magántulajdonban van, a termékek árát nem az átlagos, hanem: a legrosszabb előállítási fel­tételek határozzák meg. Ennek kö­vetkeztéiben a jobb talajfaj iákon befektetett tőkék különbözeti jára­dékot hoznak. A III. kötet idevo­natkozó részeiből világosan kitűnik hogy téves az a ricardói tétel, amely szerint csak a jobb földekről térnek át fokozatosan egyre rosszabb mi­nőségű földek megművelésére, hogy ellenkezőleg, a föld minőségét meg­határozó tényezők, termékenvség, fekvés, a fejlődés követkéz'ében megváltoznak. Helytelen tehát a polgári közgazdászok által hirdetet! ,,csökkenő földhozadék törvénye“ is amely szerint aiz egyazon földön befektetett tőke egyre kisebb profi­tot biztosít. Ezzel az állítólagos tör vénnyel írja Lenin, „a kapitaliz­mus fogyatékosságait és ellentmon­dásait a természetre hárítják.“ Rendkívül fontosak Marxnak a földjáradék keletkezéséről és törté­nelmi fejlődéséről írott megállapí­tásai. Rávilágít, hogy miért szük­ségszerű á kapitalizmusban a pa­rasztság rétegeződése és a paraszti kistulajdon pusztulása, s hogy a föld megántulajdoma ellentétben áh az észszerű mezőgazdasággal, a föld normális társadalmjj kihasználásá­val, amelyet csak a társult terme­lők valósí thatnak meg. Mint ismeretes, Marx nem fejez­hette be teljesen nagy művét. A „Tőke“ II. és III. kötetét M'arx hát­rahagyott kézirataiból Engels ren­dezte sajtó alá, röviddel halála elölt, már a kialakuló imperializ­mus jelenségeit vizssálja. A kötet — amelynek jelentő­ségét, eszmei tartalmát e néhány sorban még vázlatosan sem lehet kellőképpen érzékel.etni — részle­tes név- és tárgymutató, idézett mű­vek jegyzéke egészíti ki­A ,,Töke“ III. kötelének kiadása nagy eseménye a magyar könyvki­adásnak és nagy seg.tség mindazok­nak, akik a politikai gazdaság, ant tanulmányozzák. Pusztakovácsi iíiséfíetí Gazdaság vezetőkönvveiííl keres Jelentkezés leveiben önéletrajzzal a fenti címen, posta Pusztakovácsi Kontírozó vezető könyvelőt keresünk azonnali belépésre SDiTiOgymegyei téglagyári í3 Május i utca 16. RÁKOSI ELVTÁRS BESZÉDE FELBECSÜLHETETLEN JELENTŐSÉGŰ A MAGYAR VÖRÖSKERESZTES MOZGALOM SZÁMÁRA A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége január 12-re or­szágos aktíva értekezletet hívott össze, amelyen felszólalt a ma­gyar dolgozó nép forrón szeretett bölcs vezére, Rákosi elvtárs is. Az országos aktíva értekezleten elhangzott felszólalásában Rákosi elvtárs egészségvédelmi és mun­kásvédelmi feladatainkkal, az üze­mi balesetek elhárításával kapcso­latos kérdésekkel is foglalkozott. Rákosi elvtárs beszéde rendkí­vüli horderejű és felbecsülhetetlen jelentőségű a magyar vöröskeresz­tes mozgalom számára. Nem egyszer egy-egy üzemi bal­eset jó időre megnehezíti a fiata­lok, vagy az új munkaerő toborzá­sát is — mondotta többek között Rákosi elvtárs. — Vigyázni kell minden néven nevezendő munkás- védelmi és egészségvédelmi intéz­kedés betartására. Rákosi elvfärs szavai világító fáklyaként mutatja előttünk az utat, amelyen haladva meg kell javítani eddigi munkánkat, ki kell szélesíteni ';e'sősegéiynyuj tó aktí­va hálózatunkat és minden tőlünk telhetőt el kell követnünk dolgo­zóink biztonságának, testi épségé­nek és egészségének megvédésére. A Magyar Vöröskereszt vezetői­nek, aktíváinak és az egész vörös- keresz.es tagságnak az eddiginél jóval alaposabban kell felkészülni az előttünk álló nagy és jelentős feladatokra. Mindenekelőtt fokozni kell a felvilágosító és nevelő munkát. Az üzemi vöröskeresztesek egyik leg­fontosabb feladata, hogy harcol­janak az ipari balesetek ellen. Szí­vós és kitartó munkával kell meg­győzni dolgozó társainkat arról, hogy milyen nagy fontossága van ez előírj egészségvédelmi intézkedések lelkíjlismeretesi betartásának. Harcoljunk az üzemünkben a tisztaságért, rendért, küzdjünk a figyelme.fenség és lazaság minden formája ellen, mert ezek már szá­mos baleset, szerencsétlenség és sérülés közvetlen vagy közvetett előidézői voltak. Rákosi elvtárs bölcs szavai ar­ra figyelmeztetnek bennünket, hogy dolgozó társaink egészségé­nek minél h: bajosabb megvédése érdekében az eddiginél is gondo­sabban és alaposabban kell meg­szerveznünk az elsősegélynyújtó hálózatot. A munka zavartalansá­gát, a termelés folytonosságát je­lentős mértékben biztosítják a jádi kiképzett elsősegélynyújtók, akik­nek szakszerű, késedelem nélküli beavatkozása biztosabbá, gyorsab­bá teszi a sérültek gyógyulását. Egészségügyi állomásaink tag­jaira is fokozott felelősség Mfal Növelniük kell egészségügyi isme­ret e-;ket, el kel! sajátítaniuk s- bal­osé elhárítás feladatait, hogy min­denkor megfelelően támogatni tud­ják az üzemi balesetelhárító fele­lős munkáját­Az egészségügyi állomások tagjainak jó munkálj jelentős mértékben hozzájárul a kor­szerű szocialista egészségvéde­lem kiépítéséhez, Rákosi elvtárs beszéde után még nagyobb lelkesedéssel sorakoz­zunk fel a Magyar Vöröskereszt zászlaja mögé, még odaadóbbaa harcoljunk a vöröskeresztes eélki tűzések maradéktalan megvalósí­tásáért, dolgozóink egészségéért, tervünk sikeres teljesítéséért. Legyen példaképe minden vö­rös,keresztes aktívának a Szovjet­unió vöröskereszt es aktívái, akik lelkes munkájukkal hatalmas mér­tékben elősegítették a sztálini öt­éves tervek megvalósítását. A VI. TÉLI OLIMPIA HÍREI 16 f R F, K — Február hó 24-én d. e. 10 órára a Béke-szálló nagytermében hirdetett „öntik az acélt a Sztálín- városjben“ c. ismeretterjesztő elő­adás technikai okokból elmarad. Ugyanez az előadás f, évi március hó 2-án (vasárnap) d, e, 10 órakor a Béke-szálló nagytermében lesz megtartva, — Felhívás! Kaposvári Bőripari Szövetkezet értesíti a város és a környék lakosságát, hogy az összes javítóműhelyeinkben, Fő-utca 4L, Széchenyi-tér 7/b. és Zrínyi-utca 2. sz. mindenfajta cipőjavír ást, fe­jelést elvállalunk. Valótlan az a hír, hogy csak gumitalppal talpa­lunk, Egyben értesítjük az állami gazdaságokat, termelőszövetkeze­ti csoportokat, lófoga'tartó gazdá­kat, hogy lószerszám, gépszíj és egyéb bőrből készült tárgyak ja­vítását elvállaljuk. Latinka Sán- dor-utca 8. sz. alatti műhelyben. A szövetkezei vezetősége. APRÓHIRDETÍ S • Spediter használható állapotban olcsón eladó. Toponár; földműves- szövetkezet. (926) A Somogymegyei Villanyszere­lési Vállalat helybeli, valamint vidéki villanyszerelőket és segéd­munkásokat felvételre keres. Jé' lenvkezés Kaposvár, Deák-tér 3. sz. alatti irodában ( volt Morbit- zer-féle gépműhely. Kadarkúti Legeltetési Társulat a kovácsműhelyét, hozzátar ozó lakással bérbe:dná. Április 1-től. Bővebbet a Társulat elnökénél. Világos, komplett hálószoba, szürke férfiöltöny, székek eladók, Cím a kiadóban. (929) Március í-re keresek különbe- iáratú szobát, fürdőszoba haszná­lattal „Megfelelő" jeligére a ki­adóba. Kertészethez íelestársat kere­sek, lakást, gazdasági épü’eret adok. Petróczyné, Mecsekalja Rácváros. Gyermekkocsi javításokat, űj mély és sportkocsik elkészítését megrendelésre elvállaljuk Lakbe­rendező KTSZ gyermekkocsi üze­me, Kaposvár, Berzsenyi-u. 31. sz. Tlolt kendert napi áron ve* szünk vagy kőté'áruérf cserélünk. Lakberendező KTSZ kötélgyártó üzeme, Ady Endre-u. 14. sz. Fenyő és keményfa fűrészárut, rönk, selejt és hulladék faanyagot vásárolunk. Lakberendező KTSZ, Berzsenyi-u. 6. sz. A Kaposvári Kertészeti Vállalat vállalja a város belterületén lévő I gyümölcsfák tisztogatását, per- j metez?"ét, egész évi gondozásé.*, j mérsékelt áron. Felhívjuk a város ! lakosságát, hogy ezen fatisztoga- ; ';ási munkák kötelezőek. Jelent­kezni a- fenti válla'at Má;us 1 -u. Í4. sz. alatti irodahelyiségében le- i hét. A VI. téli olimpiai játékok nyol­cadik versenynapján a férfi mű- korcsolyázó olimpiai bajnokság szab a donválaszt cft gy ak orla t aír a került sor. Eredmények: Olimpiai bajnok: Button (USA) 192.256 ponf, 2. Seibt (osztrák) Ga'iin: Nyikolajeva „Az aratás" című regényének első kiadása az elmúlt évben jelent meg 25.000 példányban. Az Uj Magyar Könyv- le adó nemrég második 'kiadásban 10.000 példányban jelentet: e meg „A.z sratás“-t. Ez a kiadás is na­pok alatt elfogyott, így a könyv ma már 35.000 példányban forog közkézen hazánkban. Nyikolajeva Vaikó Márton, a földalatti va­sútépítő vállalat vezérigazgatójá­nak nyilatkozata, A magyar-szovjet barátság hó­napja alkalmából >Valkó Márton, a földalatti vasútépítő vállalat ve­zérigazgatója nyiiankozatot adott a Magyar Távirati Iroda munka­társának arról a hatalmas segít­ségről, amelyet a Szovjetunió nyújtott és nyújt a budapesti földalatti építéséhez. Elmondotta, hogy a Szovjetunió a tervezés meg­kezdésétől segíti a nagy építkezés sikerét. A tervezés és műszaki segítség­nyújtás mellett gépekben, építő­anyagokban jelenős támogatást kaptunk a Szovjetuniótól. Eddig 20.000 tonna alagútbélelő tubbing érkezett a Szovjetunióból, 110 fejtőkalapácsot, 80 légmyomásos fúróberendezést, magasnyomású kompresszorokat, nagyszámú más gépeket és berendezéseket, és szerszámokat is kaptunk. A Szovjetunió az idén további hatalmas segítséget nyújt a föld­alatti építésének meggyorsításá­hoz. 23.000 tonna tübbinge; ka­punk a szovjet ipartól, emellett tübbingrakodó gépeket és 3 ha­zánkban eddig teljesen ismeretlen úgynevezett duzzadó cementből 100 tonna érkezik Ez a cemen* kö­tése pillanatában úgy megduzzad, Hasznát! fényképezőgépekéi üásárc&S az ofC've bo t. 36. sz. bőit I Kaposvár, £©-tótcs 8. j 3. Grogan (USA), 12. Czakó (ma­gyar) 132.33 pont * * * Csütörtökön délután áz alábbi olimpiai bajnoki jégkorongmérkő­zéseket játszották le: Csehszlovákia-—Finnország 11:2 Karra da—S vá j c 11:2 Nyugatnéimétország—Norvégia 6:2 , Svédországi—USA 4:2. műve rövid idő alatt nagy népsze­rűségre tett szert a magyar dolgo­zók körében. Termelőszövetkezetekben, gép­állomásokon, falvakban az írószö­vetség központi előadóival közei 200 helyen, ezenkívül számos he­lyen 3 fajrácsok és a pedagógusok tartottak ankétot Nyikolajeva re­gényéből. hogy még ,a csavarok közöiíi leg­kisebb részeket is betömi és tel­jes mértékben megakadá'yozaa a víz beszivárgását. Mindez mutatja, hogy a Szovjet­unió segí.sége milyen nagy mér­tékben viszi előre egyik legna­gyobb fervalkotásunk, a budapesti földalatti gyorsvasút építését - fejezte be nyilatkozatát V&lkó Márton. A* ftíDP Politikai Akadémi (jártak harmadik elfíndása A Magyar Dolgozók Pártja Po litíkai Akadémiájának harmadik előadását pénteken este az építő- pari szakszervezet székházában Háy László elvtárs, a külkereske­delmi miníszer első helyettese tartotta „A Marshali-terv hatása Nyugateurópára" címmel. \ SOMOGYM EGYEI MOZIK MŰSORA Kaposvár Szabad Ifjúság: Cirkusz porondján 23—27-g. Kaposvár Vörös Csillag: Arany- csillag lovagja 23—29-ig. Baiafonboglár; Győzhetetlen bri­gád 23—24. Barcs: Szembesítés 23—24. Csurgó: Tengerészbecsükt 23—24. Igaü Vihar Grúziában II. 23—24. Lengyeltóti: Világ ifjúsága 23—24. Nagy tád: Nagy Péter 23—24. Siófok: Déryné 23—24. Tab: Gazdag menyasszony 23—24. SOMOGYI néplap Felelős szerkesztő B gnár lloaa Felelős kiadó Gábri Mihály Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-n. 0 Telei, n 901 Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-». 1® Telefon 999 Uj-Somogy Nyomda Kaposvár, Latinka ándor-u 6. Telefon S2B Nyomdáért felel László Tibor 35.000 példám ban jelent meg eddig hazánkban „Az aratás“ A Szovjetunió segítsége jelen?ősén meggyorsítja a budapesű földaíaiti gyorsvasul építését

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom